Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Lehetőségek a
kukoricatermesztés biológiai
alapjának leltárában
Dr. Szieberth Dénes
2016. március 16.
Budapest
A környezet, amire folyamatosan gondolnunk
kell a beszélgetés folyamán
• Általános (nem csak termelői) alapismerethiány és...
Miért termesztünk kukoricát?
• Mert már őseink is termesztettek és megszoktuk
• Mert van hozzá szerszámunk, berendezésünk
...
Hibrid
Gyomosság
Elővetemény
Talajlakó rovar kártevők Talajlakó gombák
Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák
He...
0,000
1,000
2,000
3,000
4,000
5,000
6,000
7,000
8,000
9,000
1921
1923
1925
1927
1929
1931
1933
1935
1937
1939
1941
1943
19...
0,000
1,000
2,000
3,000
4,000
5,000
6,000
7,000
8,000
9,000
1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 19...
Hibrid-ellátás
Hibridek az USA-ban
• Számuk elvileg végtelen, csak a
fantázia szab határt
• Nagy variabilitás a
tenyészidő...
Mit tud a kukorica? – genetikai és termelési
potenciál
• USA
• Maximum (NCGA Corn Yield
Contest): 27,5 t/ha száraz, 33,4
t...
A genetikai potenciál kihasználása - nemesítés
Helyzet a nagyvilágban
• A kihasználás fokozása hagyományos
nemesítési lehe...
Új dilemmák a genetikai potenciál körül
• Az új fajta első keresztezése legalább 10 éves, tehát a „genetikája”
minimum enn...
Hol tartunk ma a genetikai potenciál
kihasználásával?
• Az új hibridről, ha itthon történt az elismerés, annyit tudunk, ho...
Miért fontos a genetikai potenciál kérdésének
feszegetése?
• Mert úgy tűnik, hogy a IT fejlődésének és az eredmények
alkal...
Régi probléma, új köntösben – a precíziós
fajtaválasztás, avagy ki alkalmazkodjon kihez
Eddig
• Eddig azt a fajtát kerestü...
Mi a különbség a két megközelítés között?
Eddig
• Általános technológiát
alkalmaztunk, általános elvek
alapján vásároltunk...
Mi a következmény?
Egy más megközelítés: A profit maximalizálása a termőhelyi potenciál
kihasználása révén
1. A nem alkalm...
Miben lesz változás?
Eddig
• Termelési szemlélet
• Heterogén adottságokon
homogén eljárás
• Stresszfaktorok figyelmen kívü...
Szükséges feltételek
• Versenyképes tudás és mentalitás (nincs megkülönböztetett ágazati
szereplő!)
• Versenyképes, (innov...
Fa6c55d609d06d88010bc63fa2f11a63 dr.szieberth denes_magyar_kukorica_klub
You’ve finished this document.
Download and read it offline.
Upcoming SlideShare
The Qur'an & Modern Science - compatible or incompatible
Next
Upcoming SlideShare
The Qur'an & Modern Science - compatible or incompatible
Next
Download to read offline and view in fullscreen.

Share

Fa6c55d609d06d88010bc63fa2f11a63 dr.szieberth denes_magyar_kukorica_klub

Download to read offline

Lehetőségek a kukoricatermesztés biológiai alapjának leltárjában

Related Books

Free with a 30 day trial from Scribd

See all
  • Be the first to like this

Fa6c55d609d06d88010bc63fa2f11a63 dr.szieberth denes_magyar_kukorica_klub

  1. 1. Lehetőségek a kukoricatermesztés biológiai alapjának leltárában Dr. Szieberth Dénes 2016. március 16. Budapest
  2. 2. A környezet, amire folyamatosan gondolnunk kell a beszélgetés folyamán • Általános (nem csak termelői) alapismerethiány és képzetlenség • Rossz (nem csak termelői) mentalitás • Hibás és rossz döntési mechanizmusok • Hiányos és rossz vezetési ismeretek és vezetési technikák (=alkalmasság) • Hiányos és rossz munkaerőellátás, különösen képzettségben, minőségben • Információigény-hiány • Gondozatlan, kuturálatlan infrastruktúra és környezet • Szegényes ismeret talajainkról • Alig tudunk valamit a fajtákról • Laza kapcsolat a tudomány, kutatás és alkalmazás között • Tanácsadói célú, gyakorlatorientált kutatás és a hozztá kapcsolt tanácsadás hiánya • Stb.
  3. 3. Miért termesztünk kukoricát? • Mert már őseink is termesztettek és megszoktuk • Mert van hozzá szerszámunk, berendezésünk • Mert nem tudunk helyette mit termeszteni hasonló nagyságban és hasonló eredménnyel • Mert fel tudjuk használni (????) • Mert el tudjuk adni (????)
  4. 4. Hibrid Gyomosság Elővetemény Talajlakó rovar kártevők Talajlakó gombák Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Tőszám és Tőelosztás Talaj + előkészítés Vetésidő Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Időjárás A vetőmag és a vetés minősége
  5. 5. 0,000 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 7,000 8,000 9,000 1921 1923 1925 1927 1929 1931 1933 1935 1937 1939 1941 1943 1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 Kukorica termésátlagok 1921 - 2015
  6. 6. 0,000 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 7,000 8,000 9,000 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Kukorica termésátlagok 1980 - 2015 Maize Átlag - 10év Lineáris (Maize) Lineáris (Átlag - 10év) Lineáris (Átlag - 10év)
  7. 7. Hibrid-ellátás Hibridek az USA-ban • Számuk elvileg végtelen, csak a fantázia szab határt • Nagy variabilitás a tenyészidőben • Van ajánlat felhasználhatóság tekintetében (ethanol, stb.) • Nagy variabilitás speciális rezisztenciák (GMO is) tekintetében Hibridek itthon • Minden, ami környezeti alkalmasság tekintetében megfelelő lehet, elérhető (342+EU) • Kielégítő tenyészidő-választék • Van ajánlat (korlátozott igény mellett) felhasználhatóság tekintetében (Waxy) • Korlátozott ajánlat (nem GMO) gyomirtószer rezisztenciák tekintetében (cycloxidim - DUO, CR)
  8. 8. Mit tud a kukorica? – genetikai és termelési potenciál • USA • Maximum (NCGA Corn Yield Contest): 27,5 t/ha száraz, 33,4 t/ha öntözött • 5-éves országos átlag: 9,8 t/ha • A nemzeti átlag kiegyenlített és növekszik • Magyarország • Maximum (MKK Kukorica Termésverseny): 18,36 t/ha • 5-éves országos átlag: 6 tonna, • a nemzeti átlag ugrál és nem növekszik
  9. 9. A genetikai potenciál kihasználása - nemesítés Helyzet a nagyvilágban • A kihasználás fokozása hagyományos nemesítési lehetőségekkel • A kihasználás fokozása modern nemesítési lehetőségekkel (marker, dihaploid nemesítés) • Additív megoldások • GMO (1-2 szekvencia módosítás) • Nem GMO • Micro-RNS (külső genetika kapcsolók) • Micro-Chromosome (előre megszerkesztett kromoszóma bevitel) Helyzet itthon • A kihasználás fokozása hagyományos nemesítési lehetőségekkel • A kihasználás fokozása modern nemesítési lehetőségekkel ?? • Additív megoldások ????????
  10. 10. Új dilemmák a genetikai potenciál körül • Az új fajta első keresztezése legalább 10 éves, tehát a „genetikája” minimum ennyi idős • Mire mértékadó területen bevezetik 14-15 éves • Részvétele a termelésben átlagosan 2-3 %, a jóké 5-6%, a kiválóké 10- 12% Ez azt jelenti, hogy a ma feltett kérdésre 15 év múlva kapunk 0,5 – 2% hatékonyságú választ, persze, ha meg tudjuk mondani az akkori időjárást!
  11. 11. Hol tartunk ma a genetikai potenciál kihasználásával? • Az új hibridről, ha itthon történt az elismerés, annyit tudunk, hogy az agro- ökológiai termőképessége megbízhatóan meghaladja a kb. 5-6 évvel korábbi szintnek megfelelő sztenderd értéket, s még tudunk róla néhány alapvető agronómiai tulajdonságot. • A nem itthon elismert hibridekről annyi tudunk, amennyit a nemesítő elárul, ha neki egyáltalán vannak hazai tapasztalatai az adott hibriddel kapcsolatosan. Általában még a tenyészidejét sem tudjuk megbízhatóan! • Az elmúlt 10 évben mintegy 500 hibrid fordult meg a „magyar földben”. Koruk megoszlása szerint éves átlagban 50%-ban 5 évnél idősebb, és 30 %- ban 7 évnél idősebb hibrideket termesztettünk, tehát az elmaradásunk 20- 25 év. Éves 1,5%-os genetikai haladással számolva ez a aktuális nemesítői impulzushoz képest 30-40 év. (Egyes vidékeken 20 évnél is régebben elismert hibrideket termesztenek.)
  12. 12. Miért fontos a genetikai potenciál kérdésének feszegetése? • Mert úgy tűnik, hogy a IT fejlődésének és az eredmények alkalmazásának a biológiai anyag fejlődésének lassú üteme, a bevezetés vontatottsága és a vele kapcsolatos ismeretek hiánya már most is az egyik legfőbb gátja, és ez a helyzet gyorsuló ütemben romolhat. • Nyilván, lehet haladást elérni „általában” is a kukoricatermesztés technológiájának javításával, de az még nem precíziós termesztés
  13. 13. Régi probléma, új köntösben – a precíziós fajtaválasztás, avagy ki alkalmazkodjon kihez Eddig • Eddig azt a fajtát kerestük, amely a legkisebb termésveszteséggel reagált a kockázati tényezők hatására Ezután • A technikai fejlődés előre vetíti az időt, amikor azt a fajtát keressük, amely leggyorsabban visszafizeti a befektetéseinket
  14. 14. Mi a különbség a két megközelítés között? Eddig • Általános technológiát alkalmaztunk, általános elvek alapján vásároltunk vetőmagot, s azt általános vetés- technológiával elvetettük. Feltételezzük, hogy átlagos termést, szerencsés esetben annál jobb termést érünk el. Ezután • A termőhelyi adottságokhoz válaszunk hibridet, majd a termőhelyi adottságokat igyekszünk a hibrid ismeretében tovább javítani, s az agrotechnikával a hibrid igényeit mind jobban kielégíteni. Erre az útra Smart Farming elveinek alkalmazásával léphetünk, mert lehetővé teszi a táblán belüli eltérésekhez alkalmazkodó agrotechnikát, tőszámváltoztatást, hibridcserét. Most vonal
  15. 15. Mi a következmény? Egy más megközelítés: A profit maximalizálása a termőhelyi potenciál kihasználása révén 1. A nem alkalmas területek más célú használata 2. Az alkalmassá tehető területek alkalmassá tétele (vízrendezés, öntözés) 3. A javítható területek javítása 4. A termőtábla fogalmának megváltozása (kezelési zónák) 5. Táblán belüli differenciálás – tőszám, hibrid, növény, de akár művelési ág változásáig, vagy a táblán belüli területek egy részének renaturalizálása 6. Az ökológiai és ökonómiai követelmények harmonikus kielégítési módszereinek reformja
  16. 16. Miben lesz változás? Eddig • Termelési szemlélet • Heterogén adottságokon homogén eljárás • Stresszfaktorok figyelmen kívül hagyása (elszenvedése) • Melioráció elhanyagolása • (Tápelem)hiánygazdálkodás • Spontaneitás Ezután • Ökolo(giai -öko)nómiai szemlélet = a termelés komplex megközelítése • Differenciált eljárás-alkalmazás • Stresszfaktorok kezelése • Általános talajjavítás • Optimalizált növényigény kielégítés • Adatra támaszkodó tudás alapú tervezés és irányítás
  17. 17. Szükséges feltételek • Versenyképes tudás és mentalitás (nincs megkülönböztetett ágazati szereplő!) • Versenyképes, (innovációra képes) gazdasági erő a • Támogató politikai és társadalmi környezet • A tudományos-technológiai fejlesztések gyors bevezetése és alkalmazása • A nemesítésben rejlő lehetőségek kihasználása • Megfelelő vetőmag biztosítása (termesztés, feldolgozás, tárolás, kereskedés) • Talajjavítás, öntözés, talajvédelem egyidejű megvalósítása • Térségi intézkedések (pl.: kukoricamoly elleni védekezés) bevezetése • Input-output egyensúly megteremtése

Lehetőségek a kukoricatermesztés biológiai alapjának leltárjában

Views

Total views

1,293

On Slideshare

0

From embeds

0

Number of embeds

1,131

Actions

Downloads

5

Shares

0

Comments

0

Likes

0

×