Robert Capa (1913-1954) Ács Krisztián Kulturális örökség tanulmányok szak Levelező tagozat
Robert Capa (1913-1954)
<ul><li>Lóránt István Capáról: „Ő a világ legjobb fotós-haditudósítója.” </li></ul><ul><li>Capa híres mondása: „Ha nem elé...
<ul><li>1931 júliusában Berlinbe ment, ahol beiratkozott a liberális szellemiségű Deutsche Hochschule für Politik-ra (Néme...
<ul><li>Elhatározta, hogy fényképész lesz. </li></ul><ul><li>Kepestől kért kölcsön fényképezőgépet, és rövidesen kisebb fo...
<ul><li>20 évesen, 1933-ban Párizsba ment, ahol sokat köszönhetett André Kertésznek, aki kapcsolataival, kisebb munkákkal ...
<ul><li>Capa még 1936-ban a cordobai fronton, Cerro Muriano mellett készítette A milicista halálát, amely a világhírt hozt...
A milicista halála
<ul><li>Olyan közelről, mint Capa, senki sem örökítette meg a háború igazi arcát. </li></ul><ul><li>Korábban a riporterek ...
<ul><li>1938-ban egy holland dokumentumfilmet forgató csoporthoz csatlakozva a japánok által megszállt Kínába utazott. </l...
<ul><li>A második világháború kitörésekor, mivel ellenséges országból emigrált, az ő helyzete is bizonytalanná vált Franci...
<ul><li>Capa második világháborús képei mindig a pozitív érzelmeket, a túlélésbe, győzelembe vetett hitet erősítik, a bajt...
<ul><li>Capa barátságos, őszintén érdeklődő természetével könnyen befogadtatta magát a katonákkal. </li></ul><ul><li>Leghí...
A normandiai partraszállás
<ul><li>A háború befejezését követő hónapokban Capa a háború sújtotta európai országok nyomasztó problémáiról, súlyos élel...
<ul><li>1947-ben megvalósult elképzelése: egy fotóriporterekből álló fotóügynökség (Magnum), melynek ők a tulajdonosai és ...
<ul><li>1948-ban Palesztinába ment, hogy Izrael állam születéséről, az újonnan betelepedőkről, munkákról tudósítson. </li>...
Menekülttábor, Izrael 1950
<ul><li>1954-ben újra dolgozott, a Camera Mainichi japán lap megbízásából kedve szerint fényképezhetett. </li></ul><ul><li...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Ács_Krisztián_Robert_capa_Forgó_Sándor_Médiatörténet

316 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
316
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Ács_Krisztián_Robert_capa_Forgó_Sándor_Médiatörténet

  1. 1. Robert Capa (1913-1954) Ács Krisztián Kulturális örökség tanulmányok szak Levelező tagozat
  2. 2. Robert Capa (1913-1954)
  3. 3. <ul><li>Lóránt István Capáról: „Ő a világ legjobb fotós-haditudósítója.” </li></ul><ul><li>Capa híres mondása: „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel.” </li></ul><ul><li>Képeiben nem csupán történelmi események, hanem emberi drámák sűrűsödnek. </li></ul><ul><li>Számára az eseményeknek kiszolgáltatott ember volt a fontos. </li></ul><ul><li>Közel 2 évtized alatt készített, közel 70 ezer negatívból álló hagyatéka maradt ránk. </li></ul>
  4. 4. <ul><li>1931 júliusában Berlinbe ment, ahol beiratkozott a liberális szellemiségű Deutsche Hochschule für Politik-ra (Német Politikai Főiskola) </li></ul><ul><li>A beilleszkedésben a fiatal magyar baloldali emigráns művészek és pesti barátai segítették. </li></ul><ul><li>Itt Kepes György lett a mentora és legjobb barátja is, ő hatott legjobban gondolkodására – rendszeres ebéd- és vacsorameghívásaival pedig megélhetési gondjait is enyhítette. </li></ul><ul><li>A Dephot fotóügynökségnél kezdett dolgozni mint laboráns és mindenes. </li></ul>
  5. 5. <ul><li>Elhatározta, hogy fényképész lesz. </li></ul><ul><li>Kepestől kért kölcsön fényképezőgépet, és rövidesen kisebb fotófeladatokat, főként sportriportokat kapott. </li></ul><ul><li>Első jelentős megbízását sikerrel teljesítette: 1932-ben Trockij koppenhágai előadásáról készült képét egész oldalon hozta a Weltspiegel. </li></ul><ul><li>Hazatérte után egy utazási ügynökség idegenforgalmi kiadványaihoz készített látványos Budapestképeket. </li></ul>
  6. 6. <ul><li>20 évesen, 1933-ban Párizsba ment, ahol sokat köszönhetett André Kertésznek, aki kapcsolataival, kisebb munkákkal segítette. </li></ul><ul><li>Gondolkodásának és művészi fejlődésének legfontosabb periódusa volt a Spanyolországban töltött időszak: </li></ul><ul><li>1939 februárjáig lapok megbízásával végigfényképezte a köztársasági hadszíntereken folyó harcokat. </li></ul><ul><li>Kezdetben családjuktól búcsúzó, reménykedő, elszánt, markáns arcokat látunk képein, majd egyre inkább tükröződik rajtuk a hadiszerencse rosszra fordulása, a remények szertefoszlása. </li></ul>
  7. 7. <ul><li>Capa még 1936-ban a cordobai fronton, Cerro Muriano mellett készítette A milicista halálát, amely a világhírt hozta meg neki. </li></ul><ul><li>A harcos alakja: golyótalálattól hátrahanyatlik, a horizont fölé magasodik, fegyverét a halál pillanatában elejti. </li></ul><ul><li>E képe kapcsán később méltatlanul megvádolták, hogy beállított jelenetet fényképezett. </li></ul>
  8. 8. A milicista halála
  9. 9. <ul><li>Olyan közelről, mint Capa, senki sem örökítette meg a háború igazi arcát. </li></ul><ul><li>Korábban a riporterek nagyméretű, lemezes gépeivel elképzelhetetlen volt közelről, mozgás közben követni a harcokat, ahogy azt Capa könnyen kezelhető, kis Leicájával tette. </li></ul><ul><li>Méltán keltettek szenzációt képei. </li></ul>
  10. 10. <ul><li>1938-ban egy holland dokumentumfilmet forgató csoporthoz csatlakozva a japánok által megszállt Kínába utazott. </li></ul><ul><li>Itt a fasizmus elleni háború keleti frontján Sanghaj bombázását, Hankú égését fényképezte. </li></ul><ul><li>Ugyanazokkal az emberi tragédiákkal, a háború egyetemesen szörnyű arcával szembesült, mint Spanyolországban. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>A második világháború kitörésekor, mivel ellenséges országból emigrált, az ő helyzete is bizonytalanná vált Franciaországban. </li></ul><ul><li>Számíthatott az internálásra, ezért 1939 októberében New Yorkba távozott. </li></ul><ul><li>1941-ben Angliába ment és Waterloo Road-i csata címmel könyvet készített a nácik által agyonbombázott külvárosiak emberi tartásáról, a lélek ellenállásáról, az élni akarásról. </li></ul>
  12. 12. <ul><li>Capa második világháborús képei mindig a pozitív érzelmeket, a túlélésbe, győzelembe vetett hitet erősítik, a bajtársiasságot, a szolidaritást sugallják. </li></ul><ul><li>A katonák egymást segítik, mentik, ápolják a sebesülteket. </li></ul><ul><li>Bemutatta a háború értelmetlenségét is: a porig lerombolt varsói gettó képével minden háború értelmetlenségére figyelmeztet. </li></ul>
  13. 13. <ul><li>Capa barátságos, őszintén érdeklődő természetével könnyen befogadtatta magát a katonákkal. </li></ul><ul><li>Leghíresebb munkáját 1944. Június 6-án, a normandiai partraszálláskor készítette, amikor a legelsőként francia földre lépő második amerikai zászlóalj „E” századával tartott. </li></ul><ul><li>A képek drámai erejét fokozza a rohanó tempót és a robbanások rázkódását érzékeltető enyhe életlenség. </li></ul>
  14. 14. A normandiai partraszállás
  15. 15. <ul><li>A háború befejezését követő hónapokban Capa a háború sújtotta európai országok nyomasztó problémáiról, súlyos élelmiszerhiányról, munkanélküliségről tudósított. </li></ul><ul><li>Berlinben a döbbenetesen lerombolt várost fényképezte, amelyet 12 éve hagyott el. </li></ul><ul><li>A nyomasztó témák közt kivételként derűs pillanat az amerikai és orosz katonák barátkozása, kalmárkodása. </li></ul>
  16. 16. <ul><li>1947-ben megvalósult elképzelése: egy fotóriporterekből álló fotóügynökség (Magnum), melynek ők a tulajdonosai és ügyintézői is egyben. </li></ul><ul><li>Céljuk az volt, hogy függetlenítsék magukat a nagy magazinok és ügynökségek gazdasági és ideológiai diktátumaitól, és hogy a tagok olyan riportokat készítsenek, amelyek érdeklik őket. </li></ul>
  17. 17. <ul><li>1948-ban Palesztinába ment, hogy Izrael állam születéséről, az újonnan betelepedőkről, munkákról tudósítson. </li></ul><ul><li>A kirobbanó harcok miatt újra haditudósításra is kényszerült. </li></ul><ul><li>Internálótáborokat, menekülteket, szenvedést fényképezett. </li></ul><ul><li>Ő maga is könnyebben megsebesült. </li></ul>
  18. 18. Menekülttábor, Izrael 1950
  19. 19. <ul><li>1954-ben újra dolgozott, a Camera Mainichi japán lap megbízásából kedve szerint fényképezhetett. </li></ul><ul><li>Tokióban érte a Life felkérése, hogy egy munkatársukat helyettesítse, aki a franciák indokínai háborújáról tudósított. </li></ul><ul><li>Hanoiban már nem pozitív érzelmeket keltő képeket készített. </li></ul><ul><li>A vietnami fiú holtteste mellett közömbösen elmenő katonákat, temetőben zokogó asszonyokat fényképezett. </li></ul><ul><li>1954. Május 25-én munka közben aknára lépett és meghalt. </li></ul>

×