A+tanítás..[1]

24,377 views

Published on

Published in: Education, News & Politics
0 Comments
5 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
24,377
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
7
Actions
Shares
0
Downloads
388
Comments
0
Likes
5
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A+tanítás..[1]

  1. 1. A tanítás – tanulás elmélete 1. tétel: A tanulás társadalmi megítélése, helyzete. A tanulás típusai, tudatosság, tartalom. Az iskolai tanulás jellemzői: A tanulás társadalmi jelentősége és helyzete: - Felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődés - Legfontosabb feladat a műveltségi igények kialakítása. Önálló tanulás. - EU memoranduma, az „EU vitathatatlanul átlépett a tudás korába” - Minden EU polgár számára fontos a korszerű tudás és felhasználás képességéhez jutás - Intenzív, önálló és csoportos tudás - A permanens tanulás a felemelkedés, a társadalmi munkamegosztásba való bekerülés feltétele. Falus Iván: Didaktika – Nahalka István: Az oktatás társadalmi meghatározottsága: Az oktatás a társadalom jelensége, folyamata, így a társadalom más intézményei, szervezetei, a társadalmi csoportok szerepet játszanak az oktatás, az iskolai élet formálásában. Ez kölcsönhatás. A műveltség átadása vagy tágabban a személyiség fejlesztése, a munkaerő kiképzése, a társadalmi mobilitás formálása, a társadalmi egyenlőtlenségekre való hatás szinte minden modellben alapvető funkciók. Fontos az iskola szerepe azokban a folyamatokban, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerének alakulására hatnak. Az iskola átörökíti az egyik generációról a másikra a változatlan minták szerint az egyenlőtlenségi viszonyokat, s ezzel konzerválja azokat. Ehhez kapcsolható négy paradigma: 1. az egyenlőtlenségek konzervatív felfogása 2. liberális, az iskolai szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlő lehetőségét hirdeti, 3. a kompenzatorikus, a társadalmi egyenlőségeket a családi különbségekre vezeti vissza 4. emancipatorikus, korunkra jellemző kultúrák egymás mellet az iskolában A társadalom meghatározza az oktatás fejlesztésének feltételeit. Meghatározza a ki, kiket tanít kérdésre adható válaszokat. A társadalom igényeit kielégítő iskolarendszert épít fel, politikai folyamataival befolyásolja az iskolában tanított műveltséget, feltételeket teremt az iskola konkrét működése számára, formális és informális eszközökkel értékeli az iskola tevékenységét. Az iskola tevékenységével létrehozott eredmény a személyiségen keresztül megmérettetik. A világban az iskolarendszerek fejlődésének két útja alakult ki: 1. A szelekciót érvényesítő, többnyire felsőoktatásba eljutást prefereáló, 2. A széles célrendszerrel rendelkező, a szelekciót kizáró, komprehenzív (összefogó, átfogó) iskola A tanulási tevékenység három alapkategóriája: - Formális = intézményrendszerben zajlik, a képzettséget oklevéllel, diplomával ismerik el. - Nem formális, hivatalos intézményrendszeren kívül zajlik. - Informális = mindennapi élet velejárója, nem feltétlenül tudatos. A tanulás társadalmi helyzete, hiányosságok: - Az egyének alkotta társadalmi értékrendben a tudás nincs megfelelő helyen. - Jelentős része nem szeret, és nem tud tanulni. - Felfogásában a tanulási cél, az elérendő szint a verbális, mechanikus reprodukció. - Nem tesznek különbséget a tartalmak és tantárgyak között, ugyan úgy tanulják az összes tárgyat. - Túlzott mértékben alkalmazkodnak az értékelés módjához. - Aktivitás, tanulási kedv, szorgalom, kötelességtudat.
  2. 2. 2. témakör: A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése, típusai, tanulási modellek és elméletek, tanulási módszerek stratégiák, stílusok A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése: „A tanulás egy rendszerben vagy irányító rendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós és adaptív változás (Falus: Didaktika 104. oldal) Rendszer = ember Irányító = idegrendszer Környezet = természet, tárgyi, társadalmi Kölcsönhatás = az emberi tárgyi és szociális cselekvése Tartósság = a tanulás eredménye később is előhívható Adaptivitás = környezethez alkalmazkodás Falus Iván: Didaktika – V. A tanulás – Nahalka István: A tanulás egy általános rendszerelméleti fogalom. A pedagógia, amikor az egyén tanulásával foglalkozik a pszichológia értelmezését használja. A pszichológia a tanulás fogalmát elsősorban a megismerésre koncentrálja, az empirizmus, a racionalizmus, a 20. század közepétől pedig a konstruktivizmus (építő, előre vivő, haladást szolgáló) a jellemző. - Az ismeretátadás pedagógiája feldolgozott ismeretek elsajátításának elméleti képe. - A szemléltetés pedagógiája a megismerésre épít, de az elsajátítás legfőbb eszköze cselekvés, az önálló tevékenység, a felfedezés. - A konstruktívitásra épülő pedagógia az egyén tanulását konstrukciónak (megismerésnek) tartja. Nem hisz a minden tudásterületen egyformán működő képességekben, elfogadja, hogy vannak velünk született képességeink. Az ezredfordulón a pedagógiai gyakorlatban ez a cselekvés pedagógiája. (133.old.) Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek (28. old.): A tanulás fogalmának tág értelmezése: Passzív, és reproduktív értelmezés: emlékezetfejlesztés, figyelem ébren tartása, gyakorlás, szövegek, tanári magyarázat megértése, definíciók megtanulása. Az utóbbi években jelentős változások következtek be, a tanulás és a személyiségfejlődés együttes értelmezésében. - A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás fogalmának szűk és tág értelmezését az iskolai tanulásnak a pszichikus folyamatokhoz való viszonyában határozhatjuk meg. Szűk értelmezés Pszichikus folyamatok Tág értelmezés Érzékelés - Észlelés - - figyelem - - emlékezés - Képzelet - Gondolkodás - Érzelem - Akarat - Cselekvés - Hatékony tanulás: pszichikus folyamat aktivitása. Csapó Benő: Kognitív pedagógia c. könyvében – „További perspektívát jelenthet, ha az iskolai hatásrendszer egészét – benne a tanulást! – a kognitív fejlődés irányításaként értelmezzük.” A tanulás típusai:
  3. 3. Szándékos - meghatározott célok elérése érdekében, - koncentrált figyelem, akarati erőfeszítés - feladattudat és teljesítményszükséglet Nem szándékos - gyakran észrevétlenül megy végbe (pl. utánzás) - általában a játék, a munka közben valósul meg. A tanulás lehet – Perceptuális tanulás – érzékszervekhez köthető - Motoros – mozgásos, helyzet- és helyváltoztató, pl. felülés, járás, stb. - Manipulációs, pl. írás, rajzolás - Verbális – nyelvi - szociális – társas, szerepek, értékek, interperszonális viszonyulások. A tanulás tartalma az absztrakció szempontjából: Tapasztalati – cselekvő, feladatmegoldó. Szemléletes – eszközrendszer. Fogalmi szintű, szövegfeldolgozás. Értelmező – (fejlettségi szinthez kötött) Az elveket, törvényeket, szabályokat ismeri fel. Feltétele a tanuló fejlettsége. A tanulás segítés szerint: - Önálló – mások irányítása és részvétele nélkül. Célja és eredménye = aktivitás, önálló problémamegoldás, kritikai gondolkodás. - Szociális – Társas környezet direkt vagy indirekt hatásai. Formái: Utánzás, identifikáció, oktatás, jutalmazás, kitüntetés. Az iskolai tanulás jellemzői: - Irányított nevelési célok - Megismerési funkciók - Nem csak ismeretszerzés, de alkalmazás is. - A tanulás a személyiséget fejleszti - Hosszú időn keresztül tart - Forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatoknak - Eredményessége szemléletes mutatója a tanuló munkájának - Speciális motivációs bázist és pszichés klímát igényel.
  4. 4. 2. tétel: A tanítási modellek (Caroll. Bloom, Nagy sándor) Lappints Árpád: Tanulás pedagógiája (35.oldal) - hiányzik Tanulási modellek: John B. Caroll-féle modell: (1962-63) T fi T= T Ti Sikeres tanulás = A tanulásra fordított idő A tanuláshoz szükséges idő Ha egyenlő eggyel, akkor a tanulás sikeres és gazdaságos. Ha nagyobb a ráfordítás, mint egy, akkor sikeres, de nem gazdaságos. Ha egy nagyobb, mint a tervezett és a ráfordított idő, akkor sikertelen. Belső feltételek: Külső feltételek: - kitartás a tanulásban (szorgalom) - tanulási alkalom - tanulási képesség - a tanítás minősége - a tanítás megértésének képessége Caroll modelljében az aktív tanulási idő a központi tényező. A sikeres tanulás a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosával fejezhető ki. (amerikai) Benjamin Bloom (amerikai kutató) tanítási elmélete (a követelményrendszer révén) – 1976.: A tanuló jellemző vonásai Tanulási eredmények Előzetes tudás, kognitív értelmi tudás Teljesítmény tanulási téma Tanulási gyorsaság Előzetes magatartás motiváció Affektív jellegű motíváció Affektív jellegű magatartás A tanítás minősége Bloom szerint a tanulás eredményességét a tanulóknak a feladatok megtanulásához szükséges előzetes tudásuk (kognitív tulajdonság) és motivációjuk (érzelmi akarati tulajdonság) valamint egy külső tényező, a tanítás minősége határozza meg. A tanulás kimenetét a tanulási teljesítményben, a tanulás gyorsaságában és a további motivációban határozta meg. A rendszer középpontjában a tanulási feladatok állnak. Mesterfokú tanulás (Nagy Sándor) Előkészítő szakasz:
  5. 5. - tananyaggal kapcsolatos kiválasztás, logikai egységekre bontás, tesztek, eszközök, stb. - tanulók előkészítése A tanítás-tanulás szakasza: - A tanulók tájékoztatása a módszer lényegéről - Elő-teszt és értékelés - Logikai egység feldolgozása - Formáló, segítő teszt elvégzése - Második logikai egység feldolgozása, stb. Záró szakasz: - Összegző, lezáró teszt, értékelés. - Affektív változások regisztrálása (érzelmi, motiváció, pszichikus változások). Tanuláselméletek: Összehasonlítás Tanulási modell Tanuláselmélet Tartalma: külső feltételek belsőre koncentrál Kiterjedése: csak iskolai tanulás általában tanulás Időkeretek: hosszú időtartam rövid idejű tanulás alatt lezajló folyamat - Behaviorisata (asszociációs) tanuláselméletek: külső környezet ingerei által befolyásolt viselkedés. - Korai kognitív tanulás elméletek – közvetlenül nem megfigyelhető, mentális folyamatok értelmezésére épülnek. - Asszociációra épülő tanuláselméletek. Klasszikus és operáns kondicionálás - Itt van még egy, amit nem tudtam leírni! - Humanisztikus, affektív elemek.
  6. 6. 3. tétel: Tanulási stílusok, stratégiák. Tudás fogalma, típusai. Lappints Árpád: Tanulás, pedagógiája (53-59. oldal) Tanulási stílusok: Fogalma: „A személyiség belső, állandó tényezője, kognitív és affektív vonások összessége. A megismerés módja nyilvánul meg különböző helyzetekben, meghatározza a tanulás módját, befolyásolja a tanulás eredményességét.” Stílusok: - auditív – hang - vizuális – kép - mozgásos - társas - egyéni - impulzív (előbb beszél, utána gondolkodik), - reflektív (végig gondolja, utána mondja) Tanulási stratégiák: Fogalom: „A tanulási stratégia a tervek, elhatározások rendszere, cél érdekében.” Magukban foglalják az információgyűjtést, feldolgozást, tároljuk, előhívjuk. (Lappints – Ped. Lexikon!) A tanulási stratégiák konkrét meghatározása: (Kozéki-Entwistle alapján) - Mélyre ható stratégia - Racionalitás jellemzi (aktív, kihívásokat keres) - Új anyagot kapcsol a régihez, rendszerez, összefüggéseket feltárja, következtet. - Saját tapasztalat alapján önálló véleményalkotás. Reprodukáló: Nem önálló, tananyagfüggő, tanár irányításával - részleteket jegyez meg, - mechanikus tanulás jellemzi - amire koncentrál a kudarc elkerülése, ne maradjon le, ne teljesítsen rosszul Szervezett:
  7. 7. - Célok, eredmények - Jó munkaszervezéssel, időt optimálisan használja - Legjobb teljesítményre törekszik az önértékelés fenntartása érdekében Tanulási stratégiák: (Pask alapján) - Holisztikus – összefüggő, átfogó képet alakít ki, mielőtt a részletekre tér - Szerialista – részleteket részesíti előnyben - Rugalmas – mindkét stratégiát alkalmazza Tanulási stratégia: SQ4R - Scan = előzetes áttekintés - Query = kérdezés - Read = elolvassa - Reflect = átgondolja - Recite = felidézi - Reviex = ismétlő áttekintés A tudás fogalma A tudás a megismerő folyamatok eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere. A tudat funkciói: (Atkinson és tsai: Pszichológia) - Önmagunk és környezetünk követése - Önmagunk és környezetünk folyamatos kontrollja. A tudás összetevői: (Orosz Sándor – Ped. Lexikon – megnézni) - Ismeret – megismerés eredménye - Képesség – cselekvés, tevékenységgel kapcsolatos A tudás típusai I.: - Ismeretjellegű, képességbeli. Ismeretjellegű = „tudni, hogy mit”. Képzet, fogalom, tény, adat. - Képességjellegű = „tudni, hogy hogyan”. Ismereteket gyakorlatban alkalmazzuk. A tudás típusai II.: (Csapó Benő: Kognitív pedagógia – Akadémiai Kiadó 1992) - Tényekkel kapcsolatos - Cselekvésekkel kapcsolatos - Cselekvések tervezésével és kontrolljával „tudás a tudásról” A tudás típusai III.: Eszköz és tartalomtudás Eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az újabb információk vételét, feldolgozását teszi lehetővé. (Beszéd, írás, olvasás, fogalmazás, stb.) Tartalomtudásnak nevezzük azokat az ismereteket, amelyek egyedi módon rögzülnek, konkrét, egyedi dolgokra, jelenségekre vonatkoznak. (pl. versek, definíciók, fogalmak) (Felhasznált irodalom: Loppits Árpád: Tanuláspedagógia 55-69. oldal)
  8. 8. 4. tétel: Az oktatás tartalma, értelmezése, kiválasztás elrendezése. A tanterv megismerése. Az oktatás tartalma: Az oktatás folyamatának fogalma: „Az összefüggő, kölcsönösen egymásra ható tanítási-tanulási tevékenységek hosszabb-rövidebb ideig tartó sorozata alkotja a tanítási-tanulási folyamatot.” - A tanítási-tanulási folyamat a műveltségi tartalmak rendszeres feldolgozása. A folyamat három alapeleme: a pedagógus, a tanuló, a műveltségi anyag. Az oktatás, mint tevékenység a tanulás és a tanítás egységeként. A tartalom értelmezése, kiválasztása, elrendezése, az elrendezés dokumentuma a tanterv. A tartalom kiválasztása: - Mit vár el a társadalom, iskolatípusok - Milyen tartalmak befogadására képesek a hallgatók? - Melyek az iskolai tudás jellegéről kialakított tudományos pedagógiai koncepció sajátosságai? - Milyen értékek jelennek meg tudományokban, művészetekben, technikai kultúrában? - Hagyományok a tartalom tanításában. Tyler-racionálé: (Tyler – faktor analízis) - A tanulók szükségletei, igényei, érdeklődése - Fejlődés-lélektani szempontok - A tanítás konkrét társadalmi közegének elvárásai - A tudomány - Az adott társadalom elvárásai Ballér Endre: Társadalom, kultúra, nevelés (Ped.Lexikon) címszó: kerettanterv (!!!)
  9. 9. A tartalom alapdokumentuma a tanterv A tanterv fogalma: Dokumentum, az oktatásirányítás eszköze. Funkciója: Meghatározza - az oktatás tartalmát - Nevelés – oktatás céljait - Követelményeket - Megalapozza az oktatási folyamat tervszerűségét. A tanítási órán és azon kívül is a nevelői és a tanulói tevékenységet. - Ajánlásokat módszerekre, eszközök felhasználására. A tanterv változatai: - Oktatás, irányítás jellege szerint, - Országosan egységes, iskolatípusokra, - Egységes tanterv, módosított célok szerint, a fenntartók elvárásaihoz - Helyi tantervek, iskolák önálló tanterve - Irányultság szerint lehet: oktató óra, a pedagógiai munka teljességére. - Koncepciója szerint: bemenet, kimenetre vagy folyamatokra orientált. A tanterv az oktatási tartalom kifejtettsége szerint lehet: - részletezett – előíró - kerettanterv – nagyobb egységek - kombinált megoldás A tantervben a tananyag horizontális elrendezése szerint lehet: - tantárgy-tudományterületre, komplex, integrált, - műveltségterület 5. tétel: Tervezés szintje az iskolában. Kompetenciák, helyi tanterv. Pedagógiai program. Helyi tanterv: - Iskola önálló tanterve, teljes képzési ciklusra szól, a ped. program része. - Az országos és helyi igények elemzése. - Tantárgyi rendszer, óraszámok, szervezeti formák, stb. - Tantárgyi programok – tematika, követelményrendszer, - Taneszközök, értékelési módszer - Tanmenetek - Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységek A pedagógus: A kompetencia fogalma: Alkalmazható tudás, ismeretek, képességek, attitűdök. Ismeretek: oktatáspolitikai, pedagógiai, pszichológiai, stb. Képesség: kooperatív és differenciált tanulásszervezés, megosztott figyelem, együttműködés. Attitűdök: motivációk Pedagógiai kompetenciák: - A tanulói személyiségfejlesztés - kulturális, szociális hatások - egyéni szükségletek - pedagógiai helyzetek, fejlődés
  10. 10. - Tanulói csoportok, közösségek fejlesztése - a csoport és a csoportfejlesztés sajátosságai - a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása - egyének közötti különbségek megértésének elősegítése - Szaktudományi, szaktárgyi és tantárgyi integrálás - tanított műveltségi terület alapvető fogalmak, fejlődési összefüggések, - szemléletmód, értékeinek megismerése - az elsajátított tudás alkalmazásához készségek - A pedagógiai folyamat tervezése - helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv, - taneszközök és források kiválasztása, felhasználása - tervek reflektív (önértékelés) elemzése, értékelése. - A tanulási folyamat szervezése értékelése - Stratégiai, motiváció, differenciálás, tanulási aktivitás, - A tanulók gondolkodásának fejlesztése - A hagyományos és az informális eszközök hatékony, szakszerű használata, - Környezet kialakítása - Önálló, önszabályozó tanulás kialakítása. - A pedagógiai értékelés hatékony alkalmazása: - elemző értékelés - értékelési formák, eszközök - önértékelés fejlesztése - Szakmai együttműködés, kommunikáció - Tanuló, szülő, iskola, stb. - Konfliktushelyzetek megoldása. - Elkötelezettség, felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. - Szakirodalom, önálló ismeretszerzés - Kutatási módszerek alkalmazása - saját munka tudományosan megalapozott értékelése. A kompetencia alapú oktatás célja: A gyermekek hasznosítható tudással rendelkezzenek. Készségek, képességek fejlesztését, alkalmazás-képes tudást értjük (SuliNova). Kulcskompetenciák: Minden egyén személyes boldogulásához, fejlődéséhez szükséges:
  11. 11. - anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció - információ és kommunikációs (IKT) technológia - számolás - vállalkozási készség - személyközi kompetencia - tanulási kompetenciák Kulcskompetenciák – NAT - anyanyelv - idegen nyelv - matematika - természettudományok - digitális kompetencia - hatékony, önálló tanulás, - szociális, állampolgári - kezdeményező - esztétika - művészet 6. tétel: Az oktatás vagy tanítás-tanulás folyamata, az önszabályozás oktatási folyamata. Falus Iván: Didaktika (9. fejezet) Az oktatási folyamat értelmezése, tevékenységrendszere. Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat. Az oktatás tartalma: Az oktatás folyamatának fogalma: „Az összefüggő, kölcsönösen egymásra ható tanítási-tanulási tevékenységek hosszabb-rövidebb ideig tartó sorozata alkotja a tanítási-tanulási folyamatot.” - A tanítási-tanulási folyamat a műveltségi tartalmak rendszeres feldolgozása. A folyamat három alapeleme: a pedagógus, a tanuló, a műveltségi anyag. Oktatási folyamat: (Nagy Sándor) Ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés – makro struktúra. Didaktika: „Az oktatási folyamat komplex interaktív folyamat, amely a tanítás és tanulás folyamata mellett magába foglalja a kognitív önszabályozás, motivációs önszabályozás kialakításának folyamatát is.” Önszabályozást kiépítő oktatási folyamat: Az élethosszig tartó tanulás LLL igényének kialakítása. Az önszabályozásra képes tanuló: - Kialakult érdeklődésű - Belső céljai vannak - Reálisan ismeri saját képességeit - Szeret tanulni
  12. 12. Az önszabályozó tanulás összetevői: - tantárgyi tartalom tudása, a tanuláshoz belső motivációja van, kognitív (értelmi) és motivációs stratégia Didaktika: „Az önszabályozás elsajátítása a tantárgyi tartalom megtanulásával indul. Tanulni tudás és tanulási motiváció a következő lépés. Az ismeretek megértése, elsajátítása tanulási motiváció jelenlétével, tanulási technika elsajátításával lehetséges. A tantárgyspecifikus tudásra épül a kognitív és motivációs stratégia kialakulása, mint az ismeretek alkalmazni tudása. A gondolkodás, a megismerés készségeinek és képességeinek kifejlesztésével az információk hatékony feldolgozása, elemzése, következtetések levonása és a döntéshozás képessége alakul ki. A megfelelő motivációs szint elengedhetetlen. Ezen a bázison alakul ki az igazi cél: a valódi önszabályozást biztosító kognitív és motivációs önszabályozás, az iskolán kívüli ismeretszerzés képessége.” Vázlatosan: Tantárgyspecifikus tudás – 1. tantárgyi tartalom tudása 2. tanulni tudás és tanulási motiváció Alkalmazni tudás - 3. kognitív stratégia, metakogníció 4. motivációs stratégia Cél - 5. kognitív önszabályozó stratégia 6. motivációs önszabályozó stratégia Végeredmény = Önszabályozás 7. tétel: A tanulás stratégiái és módszerei. Prezentációs stratégiák, projekt módszer Falus Iván: Didaktika (Célközpontú szabályozás elméletei) Didaktika: Az oktatás stratégiája a módszerek, eszközök és szervezési módok kombinációja egy adott cél érdekében, konkrét feltételek figyelembe vételével. Nagy Sándor: A tanítási-tanulási stratégiákon azokat a kognitív eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani alapvető gondolkodási, megismerési műveleteket, más helyzetben problémamegoldásként is használja. Báthory Zoltán: A stratégia tanulásszervezési szempontból komplex metodika. Magában foglalja a különböző taneszközök (tankönyvek, programok, eszközcsomagok, stb.) oktatástechnikai eszközök és eljárások rendszerét. Erre épülő stratégiák: 1. programozott oktatás, 2. komputerrel segített tanítás-tanulást, 3. oktatócsomagot és 4. mesterfokú tanítást-tanulást. A tanítás-tanulás stratégiája végrehajtásának lépései: - a célok bemutatása, a tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése, - a tananyag rendező elvének közlése, - a tananyag közlése, - kérdések feltétele, a tanulók válaszainak kiváltása, pontos és kritikus gondolkozás fejlesztése érdekében. Célközpontú stratégiák: 1. Információ tanítása, bemutatás segítségével 2. fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével 3. készségtanítás direkt oktatás segítségével 4. szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével 5. gondolkodás fejlesztése, felfedezéses tanulás segítségével Szabályozáselméleti stratégiák:
  13. 13. 1. Nyílt oktatás – a tanulók aktív szerepe a tanulás irányításában, tevékenységek kiválasztásában 2. programozott oktatás – a tanulók tevékenységének szabályozása (cél, induló szint, tananyag lépésről- lépésre, tanuló aktivizálása, válaszok ellenőrzése, egyéni ütem) 3. adaptív oktatás – számítógépre alapozott programozott oktatási stratégia 4. optimális elsajátítási stratégia – Benjamin Bloom amerikai pszichológus-pedagóus a 60-s évek végén Caroll tanításelméleti felfogására támaszkodva fogalmazta meg álláspontját. Megfelelő időt és körülményeket biztosítva a tanulóknak, motivációt és a korrekcióhoz szükséges segítséget adva, nagyobb hatású a teljesítmény, a tanulók a tananyag 95 százalékára megtaníthatók. (ez a helyes, néhányszor még szerepel, de így van a Didaktikában is!) Tanulási módszerek: A tanulási módszer fogalma: A fogalom klasszikus értelmezése szerint a tanulás eredményéhez, a tudáshoz vezető út a megismerést segítő tanulás által alkalmazott vagy spontán módon szerveződő eljárások összessége. Kialakítását megvalósulását befolyásoló tényezők: értelmi fejlettség, intellektuális képességek, kreativitás. (itt még hiányzik valami, amit nem írtam le!) Az ismétlés módszerei: Szerepe: felejtés megelőzése, hézagos tudás kiegészítése. - Kiemelése a megtanulandó anyagnak, - Az új és a régi ismeretek összekapcsolása - A tanulás eredményességének megállapítása Az ismétlés típusai az emlékezet alapján: - Bevéső – eredeti információkat újból feldolgozzuk - Felidéző – emlékezetből előidézzük. Az ismétlés típusai az információ időtartama alapján: - Fenntartó – néhány másodperc, rövidtávú memóriában - Elaboratív (kimunkál) – hosszú távú memóriába, később is felhasználható - Memorizálás – többszöri ismétléssel - Mechanikus emlékezet bevésés – többszöri ismétlés megértéssel, vagy megértés nélkül. - Gondolati emlékezetbe vésés: összefüggésekben gondolkodunk. Az ismétlés sikerességét növelő módszerek: - Rendszerezés - Csoportosítás, hierarchikus viszonyok megállapítása, - Kapcsolatok - Értelmező, asszociatív kapcsolatok kialakítása. A bevésés módszerei: (Az információk tartós memóriában) A hatékony bevésés eljárásai: - logikai kapcsolatok - egységes, átfogó kép - lényeg és kulcsszavak kiemelése
  14. 14. - saját vázlat - aktív olvasás Mnemotechnikák: (A szó eredete – mnemonika (görög) = emlékezettan Megoldások: - rímalkotás - mozaikszó alkotás - mondatalkotás - helyek módszere - történet módszere - kapcsolás módszere - kulcsszó módszere - asszociáció – hasonlóság, összetartozás, ellentét. A tanítás stratégiai és módszerei: - stratégia – célok, alapelvek határozzák meg - módszerek, technikák Prezentációs stratégiák: - előadás, szóban, frontálisan Feltétel: felkészültség, felépítettség, vázlat, stb. Kérdezés: tájékozódás, felkészültség, gondolkodásra késztetés, Aktivizálás Kérdés típusai: reprodukál, kreatív Vizuális szemléltetés: - Fejlődés-lélektani - differenciális - kultúra-elmélet - szemléltetés eszközei Auditív szemléltetés: - magyar nyelv irodalom történelem társadalomismeret, stb. A tanulók kiselőadásai: - fejlesztő hatás - előadás szervezésének szempontjai, idő, felkészülés motiváció Projektmódszer: Mi a projekt? Tanulók érdekeit szolgáló produktum létrehozásán dolgoznak. A projekt módszer John Dewey (USA) elvei alapján William Kilpatrich (1919) nevéhez köthető. Tartalmi típusai: technikai, művészeti, környezeti, gazdaságismereti, stb. Lépések: témaválasztás (tanulókkal együtt), célkitűzés, tervezési, szervezési feladatok. A projekt módszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére épülő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projekt ismérvei: - komplex probléma, tantárgyközi témaválasztás - gyerekek főszereplői a folyamatnak - gyerekek által elfogadott, őket végig motiváló cél áll a középpontban - valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik - csak kooperációban valósítható meg A projektmódszer alkalmazásának lépései:
  15. 15. - célok - tervezés - kivitelezés - zárás, értékelés A projekt típusai: - projekthét – nincsenek órák - külső –erdei iskola - tanítást kísérő projekt, órákon kívül a tanulók szabadidejében - órai projekt – az adott tantárgy témakörében 8. tétel: Optimalizációs és médiapedagógia Optimalizációs stratégiák: A célok pontos meghatározása, a hozzá vezető technológiák. - programozott oktatás - egyéni, önálló munka - megvalósulási forma programozott tankönyv, oktatógép - a tananyag ismeretrendszerét a program elemi egységekre bontja - elemi egység felépítése, ellenőrző funkció - ellenőrzésről visszajelzés. Rögzítés. Megtanítási stratégia: - Caroll modellt – Bloom vitte tovább (Didaktika) optimális elsajátítási stratégia – Benjamin Bloom amerikai pszichológus-pedagóus a 60-s évek végén Caroll tanításelméleti felfogására támaszkodva fogalmazta meg álláspontját. Megfelelő időt és körülményeket biztosítva a tanulóknak, motivációt és a korrekcióhoz szükséges segítséget adva, nagyobb hatású a teljesítmény, mint a közepes. - Mastery learning – alapgondolat – már szerepelt előbb a tanulásra szánt időnél! Feladatrendszeres oktatás: - Programozott oktatásra támaszkodik (Lénárt Ferenc, Balogh László) - Eszköze: feladatlap - Önálló munka a tanuló részéről, a tanár ellenőriz, segít. - Feladatokat összefoglaló értékelés, differenciálás. Médiapedagógiai stratégiák: - ismereteket közvetít - értékrendet ad - ablak a világra - „leköti” a gyermeket - Fontos a médiafogyasztási szokások kialakítása - Hírközlés, kommunikáció, manipuláció - Mozgókép nyelve - Műsorok direkt elemzése - Kreatív média
  16. 16. 9. tétel: Kooperatív, dráma, felfedezés (Knausz) Kooperatív tanulás: (A tanítás mesterségének témaköre) –Robert Slavin - Csoportokban zajlik a tevékenység - Adaptivitás, motiváció, kooperáció, oldottság, stb. - Nehézségek: idő- és munkaigényes, felborítja a rendet, nehezen kontrollálható - Szervezési feladatok: csoportlétszám (3-6 fő), csoportok összetétele - A tanár szerepe, készenlét, megfigyelés, beavatkozás - Csoportmunka tartalma: látens tudás mozgósítása, ismeretszerzés, problémamegoldás, ítéletalkotás - Beszámolási fázis: plenáris beszámoló mozaikos (új csoport) Tanítási dráma – drámapedagógia - Egyszerű empátia-gyakorlatok - Dilemmák - Közös döntések - Helyszín - Ismert történetek dramatizálása - Szituációs játékok - Szimulációs játékok - Tablók - Bírósági tárgyalás - Disputa Felfedezéses és kutatásos tanulás: - A problémamegoldás algoritmizálása (szabályrendszer) - A probléma megértése - A probléma elemzése – a releváns és irreleváns információk elkülönítése, hasonló feladat keresése, leegyszerűsítés Megoldás folyamata: Kutatás: - A tények feltárása, információhoz jutás. Minden, feladathoz rendelkezésre álló információból a tanulónak ki kell választani a releváns információkat. Knausz Imre: A tanítás mestersége – Egyetemi jegyzet http//mek.oszk.hu (?)!!!!!!! 10. tétel: Iskolán belüli és kívüli szervezeti formák. Az oktatás szervezeti formái, szervezési módjai: Mindazok a szervezeti formák, amelyek tanórán kívül, de iskolában, illetve az iskolán kívül is találhatók. A munkaformák, frontális, csoport, párban és egyéni munka. Az oktatás szervezeti formái: - A tanulás iskolán belüli szervezeti formái: A tantárgy rendszer, fogalma már szerepelt! Ókor, hellénizmus, a hét szabad művészet, Comenius, Apáczai Cs. J.
  17. 17. Az osztály: - az oktatás alapvető, rugalmas kerete az iskolában - a tanítás-tanulás társas közege - egymás mellett - közösség - együtt A tanítási óra: az oktatás alapvető szervezeti formája az iskolában. Rituálék, tanár megszólítása A tanítási óra típusai: - Új ismereteket feldolgozó - Ismereteket alkalmazó, gyakorló - Ismereteket megszilárdító - Ismétlő, rendszerező Órarend: a tanítási órák heti vagy ciklikus rendje Szempontok az órarend készítésében: - Intenzív szellemi munka kedd-szerda 09.00-11.00 - Hasonló tartalmú óra ne legyen egymás után - Fizikai terhelés után nem célszerű finomabb mozgású órát tartani - Egyes tárgyak heti arányos elosztása Házi feladat: a tanítási órák közötti kapcsolat - Jellege - egyéni munka - Célja – ismeretek gyakorlása - Típusai – szóbeli, írásbeli, rajzos - tanulók felkészítése, feladatok elvégzésére, megoldandó feladatok értelmezése, stb. A tanulás-tanítása: (Oroszlány Péter) - Célkitűzések: A tanítás tanítása, képességfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanulási, szokások kialakítása. Tananyag: - Mire jó az iskola? Memoriterek, stb. Szakkörök: - Típusai. A szervezés céljai, hagyományok, érdeklődővé tesszük a gyerekeket. (Irodalom: Báthori : Tanulók, iskolák…!!!!) - Orientációs szakkörök célja az érdeklődést, tehetséget feltárni. - Önképző körök: tehetséges gyerekeknek fejlesztés Korrekciós és kompenzációs szervezeti formák: - Korrekció: kisebb mértékű tanulási hiba vagy elmaradás csökkentése - Eszköztudás – - Kompenzáció – hátrányos helyzet tanulási feloldása
  18. 18. - A tanulás iránti motiváció, szokások alakítása - Programozott tananyagok, nivelláló – szintre hozó program Az iskolán kívüli szervezeti formák: - tanulmányi séta – rövid időtartamú, egy-egy tantárgyhoz kapcsolódik, célja a lakóhely megismerése. Tanulmányi kirándulás: - Ismereteket szerzünk - Természetes környezet - Lehetőség gyakorlati gyűjtőmunka A tanulmányi kirándulás szervezésének alapjai: - tananyaghoz - tanulók felkészítése - tanulók munkája önálló - tapasztalatok feldolgozása Közművelődési intézmények: - Művelődési Otthonok - Gyermek és ifjúsági közművelődési létesítmények - Közművelődési könyvtárak - Közgyűjtemények, múzeum, levéltár - Szórakozás – színház,mozi,koncert, cirkusz 11. tétel: A szervezési mód és munkaforma. Falus Iván: Didaktika (14. fejezet) A szervezési mód és munkaforma értelmezése: A frontális, egyéni, párban és csoportban folyó munkát a pedagógus szempontjából az oktatás szervezési, a tanuló szempontjából munkaformának nevezzük. Frontális munka – egy időben, azonos ütemben folyik az oktatási célok elérése érdekében. Egyéni munka - egyénileg, önállóan oldanak meg feladatokat. Párban való tanulás - lényege, hogy a tanulók párban oldanak meg tanulmányi feladatokat. Csoport munka – 3-6 fő közös munkában old meg egy kapott, vagy vállalt feladatot. Zárt oktatás során az oktatási folyamat tervezését, szervezését, irányítását, értékelését, a munkaformák meghatározását szakmai kompetenciájánál fogva a pedagógus tartja kézben. Nyílt oktatás gyakorlat keretében a tanulók saját fejlődésükért, önmagukért való felelősségüknél fogva több meghatározó szerepet kapnak. Reformpedagógiai, alternatív iskolák koncepciói. A tananyag vertikális (belső előrehaladó) lehet: - lineáris – egymásra épülő - koncentrikus - strukturális - moduláris
  19. 19. - példafeltáró – művelődési anyag, csomópontok elemzése, tanulása Követelmények megjelenése a tantervben: - egyes évfolyamokhoz, vagy életkori ciklushoz rendelten. Oktatás időtartamához viszonyulás - tantárgyak, témákra fordítható idő - részben vagy egészben a pedagógusok döntése. A tanuló-képhez kapcsolódóan: - az iskolába járó gyereket tekintheti homogén közegnek - természetesnek veszik a csoport és az egyéni sajátosságokat NAT – 1995 Az oktatásirányítás jellege szerint: egységes. - Oktatásra irányul - Kimenetre orientált - Keretjellegű, a tartalom nagyobb egységekben - A horizontalitásban a komplex művelődési terület - A tananyag vertikális, lineáris és koncentrikus - Az időkeretet százalékos arányban határozza meg - A csoport és egyéni sajátosságokat veszi figyelembe. A NAT követelményei: - Az alkotmány közoktatási törvényének és a nemzetközi egyezményeknek megfelel - alapvető emberi jogokkal összhangban van (lelkiismereti, vallási,stb.) - közoktatás - nemzeti és etnikai kisebbségek - Az EU polgári fejlődés értékei. Tudományos technikai haladást szolgálja. - tartalmazza a hazai kulturális és pedagógiai hagyományokat. Műveltségi területek követelményei: - Hon és népismeret - Eu és a világ - Környezet - Kommunikációs kultúra - Testi, lelki egészség - Tanulás - Pályaorientáció Műveltségi területek, tantárgyak: - Anyanyelv - Élő idegen nyelv - Matematika - Ember és társadalom - Ember és természet - Környezet A mikrostruktúra elemei - motiváció - a tanulók informálása a célról
  20. 20. - előzetes ismereteket felidézzük - új ismeretek bemutatása - tények, jelenségek elemzése, analízis, szintézis - fogalom, szabály-alkotás (következtetéssel) - rendszerezünk, rögzítünk - tanultak alkalmazása, visszacsatolás - teljesítmény mérése, értékelése. A tantárgyi tartalom tudásának folyamata: Új ismeretek hatékony közvetítése. Új ismeretek birtokában viselkedése megváltozik. Új ismereteket hatékonyan alkalmazza. Új ismeretek hatékony értékelése. Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamata: - tudományosság, motivációs, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, stb. A tanulni tudást fejlesztő folyamat: - nehézségek megelőzése, felismerése, okok korrekt feltárása, A tanulás megtanításának fázisai: - A tanulók tanulási módszereinek megismerése. - stílusok, stratégiák. - Pszichológiai feltételek. Motivációt serkenti: - Célok pontosítása. - induvidualizáció érvényesítése - tanár-diák kapcsolat optimális szervezése - differenciált teljesítményértékelés A kognitív és motivációs stratégiát kialakító folyamat: Kognitív stratégia – a tudás, mely lehetővé teszi az ismereteket új környezetben, hatékonyan tudjuk használni. Gondolkodásfejlesztés, problémamegoldás. Metakogníció – tudás a tudásról. Motivációs stratégia: Tevékenységorientációs stratégia, erőfeszítés, szorgalom, kitartás. Helyzetorientáció – bizonytalan, tétova, = defenzív A kognitív és motivációs önszabályozást kiépítő folyamat. Hatékony tanulási környezet, önkontroll, szocioemócionális célok. Motivációs önszabályozó stratégia – általános és speciális tanulási énkép, mérlegelés, megküzdés, aktív erőfeszítés. 12. tétel: A pedagógiai értékelés, az értékelés meghatározás formái, ellenőrzés (Bloomi taxaóma) Az ellenőrzés, értékelés funkciói, típusai. Eszközök, amelyekkel értékelünk. Az osztályzás, szöveges értékelés.
  21. 21. Pedagógiai értékelés: „az emberek nem úgy tanulnak, ahogy tanítják őket, hanem úgy, ahogyan értékelik őket.” Báthori Zoltán – azt hiszem… Értékelés: - viszonyítás - befolyásolja a pedagógiai irányítást és szervezetet - helyes magatartás megerősítése Értékelési filozófiák: - kompetitív – versenyelvű - holisztikus – tudás-centrikus - kooperatív értékelési filozófiák (tanár-diák kölcsönös felelőssége) - Az alkalmazás körülményei: iskola, életkor, tanulócsoport, tanár. Értékelési dimenziók: - kognitív – kimeneti - humanisztikus –folyamatosan összpontosít - holisztikus – a tudás - analitikus – elemző - kvantitatív – számszerűsítő - kvalitatív – leíró, minősítő A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje – Báthori Zoltán könyvéből (Tanulók, iskolák…)!!!! A bloomi általános értékelési taxonómia: Szint-terület I.Értelmi – kognitív II. Motoros-pszichomotoros III.Érzelmi-akarati affektív 1. felfedezés felidéz utánzás nyitott 2. ? megért külső befogad 3. ? Alkalmaz belső értéket képvisel 4. ? Magasabb ért. Interiorizáció érték magatartás Művészet Az értékelés folyamata: - tervezés: funkciót tisztázunk, rögzítünk, célok, követelmények, tantervben, pedagógiai program alapján, információs módszer, eszköz kiválasztása. - adatgyűjtés - információgyűjtés - ellenőrzés - információk elemzése, értelmezése, (mennyiség, minőség) - minősítések, döntések, megfogalmazása. Az értékelés része az ellenőrzés – már volt róla szó.
  22. 22. 13. tétel: Az értékelés funkciói, szintjei, típusai és formái (Pedutek.hu) 14. tétel: Az értékelés, osztályozás, és mértékei. Az értékelés funkciói: - személyiségfejlesztés - magatartás, motiválás, tájékoztatás, szabályozás, szelektálás, stb. Az értékelés szintjei: - nemzetközi, műveltségi, oktatási rendszer – PISA = a tanulói tudást mérő nemzetközi program IEA = az oktatási – nevelési eredmények - Országos szint – műveltségi terület, monitorvizsgálat, érettségi dolgozatok, országos kompetencia-mérések, regionális, helyi szint: egy tantárgy vagy tantárgycsoport és problémái több iskolában régióban. - Kompetens: szaktanácsadó, kutató Új Ped.Szle 2002/2. Horváth Zs: Referenciák a tanári értékelésről www.oki.hu - személyközi - didaktikai - társadalmi Iskolai szint: - Iskolán belül: osztály, tanuló csoport, iskola, tanítás- tanulási folyamat szintje, - egyének szintje. Az értékelés típusai, funkciók szerint: Típus: Funkció: Eszköz, módszer: 1. diagnosztikus helyzetfeltárás megfigyelés 2. formatív segítés portfólió 3. szummatív minősítés témazáró, bizonyítvány Az értékelés vonatkozási kör szerint: Értékelés Kritérium orientált norma orientált a diákhoz viszonyított Tanulók-követelmények önfejlődés Az értékelés formái: - minőségi (kvalitatív) szubjektív - mennyiségi (kvantitatív) megítélés, becslés, mérés objektív Az osztályozás alternatívái: - nem azonos az osztályozással, könnyen kezelhető, egyszerű, egyértelmű, teljesítmények összemérésére, egy évre irányul. Numerikus szűkítés – 3-nál nincs rosszabb, skála szélesítése, 10-es skála, osztályzatvektor = egy tárgyból több osztályzatot ad, szöveges értékelés.
  23. 23. A szöveges értékelés alapelvei: a gyereknek szóljon, élettani sajátosság, önértékelés, fejlesztő központú, korrigáló fejlesztő, pozitív hatásai: konkrét teljesítményre vonatkozik, komplex – pozitív-negatív együtt jelenik meg, fejlődéshez javasol, címzett számára elérhető A szöveges értékelés formái: szabad, esszéisztikus, előzetes szempont nélkül, előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés = aláhúzásos, előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg „mondatbankos” (Internet) Hibák: skatulyázás, hatalmi eszköz, fegyelmi eszköz, kizárólagos eszköz, Osztályzat közlése, de miért, az nem hangzik e. 15. tétel: A pedagógus tervező munkája (Falus Iván: Didaktika 18. fejezet) Eredményes tanítás tervei. Alternatív tervek a klasszikus mellett. A pedagógus tervező munkája: - tanmenet készítése – oktatás tartalma. Pedagógus által készített dokumentum. Időben az oktatás tervezett időbeli menetét orientálja. Osztály, csoport, tanuló által a feldolgozandó tartalom, a Tevékenységek tanórákra bontva, fejlesztési tervek. Adaptív – egyéni, csoportos fejlesztések Tervezés egy témára: - A téma, tudás szint, eszközök figyelembe véve, készíthetünk tematikus, epocha tervet, projekt tervet Tematikus terv: - Mindenhol alkalmas. Alapfeltétel: szaktárgyi tartalom ismerete, alternatívák a témára, előzetes tudás, objektív Körülmények ismerete. Az epochális tervezés: Időszakos. Egy-egy nagyobb témát blokkosítva tárgyal. A tervezés sajátosságai: meglévő ismeret, terhelés egészséges, felépítése (epocha felépítésének menete: ismétlés, új anyag feldolgozása, lezárás). Formáló, segítő, értékelő, differenciál. Projekt oktatás tervezés: - Nyílt oktatás megvalósulásának formája. Feltételei: iskolavezetés, szülők, diákok fogadókészsége, - tanulási és szociális készségek - időtartam, és eszközök legyenek, - a téma a tanulóktól származik - tanulókkal közös tervezés - feldolgozás célszerű menetének kialakítása - produktumok és ezek bemutatása - értékelési kritériumok - eredmények rögzítése
  24. 24. Készülés a tanítási órára: - Előzmény: az óra célja, tananyagválasztás, sajátosságok megbecsülése, egységességre, vagy differenciálásra törekszünk? A tanítási óra menetének konkrét megtervezése: - kapcsolódás az előtte tanultakhoz, (házi feladat) - elsajátítás során mire kívánunk tekintettel lenni – stratégiák, Alkalmazás, rögzítés, rendszerezés. Értékelés formái Módszerek, eszközök Időbeli tervezés

×