A narratíva és az adatbázis

613 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
613
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
10
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A narratíva és az adatbázis

  1. 1. A narratíva és azadatbázis mint szimbolikus forma Készítette: Katonás Lilla
  2. 2. Az adatbázis-logika A regény, majd a filmművészet a narratívában látta a modern kor kulturális kifejezésmódjának kulcsfontosságú formáját, a számítógépes korszak pedig elénk tárta saját kifejezőeszközét, az adatbázist. Az irodalmi vagy filmbéli narratíva, a tervrajz és az adatbázis mind különböző modellt kínál fel a világ bemutatására.
  3. 3.  Adatbázis fogalma Lev Manovich szerint: • Adatok olyan gyűjteménye, amelyet a felhasználó különféle műveletek végrehajtásához alkalmazhat úgy, mint a nézet beállításai, navigáció vagy keresés. A világ képek, szövegek és más adatrögzítők rendezetlen és végtelen gyűjteményének tűnik => helyénvaló, hogy adatbázisként modellezzük.
  4. 4. Az adatbázis dominanciája az újmédiában CD-ROM: tároló médiaként sajátos kulturális formává válik • A CD-ROM-ok és más digitális tároló médiák (pl. DVD-ROM) új adatbázistípusok létrejöttét is elősegítették (pl. adatbázis alapú életrajz) Az adatbázis azonban az interneten talál igazi otthonra. • HTML: egy weboldal különálló elemek (szövegdobozok, képek, digitális videoklipek és linkek) egymást követő szekvenciája, amely korlát nélkül bővíthető egy fájl megnyitásával, és abban egy új sor hozzáadásával => a legtöbb weboldal különálló elemek, szövegek, képek, linkek gyűjteménye
  5. 5.  Médiaként megjelenő net nyitott természete (a weboldalak állandóan szerkeszthető számítógépes fájlok) = a weboldalak sosem teljesek, vagy ritkán azok → a linkek folyamatosan bővülnek • Elemeket adhatunk hozzá és tetszőleges helyre illeszthetjük őket => ezek a lehetőségek is hozzájárulnak a net narratíva-ellenes logikájához.
  6. 6. Adat és algoritmus A számítógépes játékok nem tekinthetőek egyértelműen adatbázisoknak => működésüket egy algoritmus teszi lehetővé → ezek adják azokat a szabályokat, amelyek a játék által generált univerzumot irányítják • Algoritmus = játéklogika → ezt fedezzük fel a játék során Az újmédia általános alapelvére láttunk most példát: egy számítógép lételméleti kivetítését magára a kultúrára.
  7. 7.  Minden tudomány máshogy értelmezi a világot, így az informatika is saját logikája szerint látja azt. • A világot két fajta egymást kiegészítő szoftverobjektumra, adatstruktúrákra és algoritmusokra szűkíti. • A világ bármely objektumát adatstruktúraként modellezi => a hatékony keresést és visszakeresést szolgálja. • Minél összetettebb egy számítógépes program adatstruktúrája, annál egyszerűbb az algoritmus, és fordítva. • Az adatstruktúrák és az algoritmusok a számítógép-alkotta világ ontológiájának a két fele.
  8. 8.  A kultúra számítógépesítése során a számítógépes szoftver fent említett két része - és a számítógép sajátos létmódja - a kultúrára vetül. A játékok (sport, sakk, kártya stb.) kulturális formák, amelyek algoritmusszerű viselkedést igényelnek a játékosoktól => sok hagyományos játéknak alkották meg rövid időn belül a számítógépes verzióját. Ezzel párhuzamosan a számítógépes játékok új típusai jelentek meg, olyanok például, ahol a játékos maga a lövész.
  9. 9.  A számítógép kora egy új kulturális algoritmust vezetett be: valóság → média → adat → adatbázis. • Adatok létrehozása • Adatok digitalizálása → fénykép, hanganyag, könyv stb. felvitele számítógépre • Adat megtisztítása, rendszerezése, indexelése. Az egyre népszerűbb Internet egy gigantikus és állandóan változó adattörzs • Alig létezik olyan weboldal, amely ne vonultatna fel legalább egy tucat más oldalra irányító linket → minden oldal egyfajta adatbázisnak tekinthető.
  10. 10. Az adatbázis és a narratíva Az adatbázis mint kulturális forma adatok listájaként képviseli a világot, ugyanakkor elutasítja ezen lista rendezését ↔ a narratíva ok és okozat szerint rendszerezi a látszólag rendezetlen dolgokat (eseményeket) => az adatbázis és a narratíva egymás természetes ellenfelei Azáltal, hogy az emberi kultúra ugyanazon területéért küzdenek, mindkettő kizárólagos jogot formál arra, hogy értelmet adjon a világnak.
  11. 11.  Mi a narratíva? • Egy narratíva „felhasználója" bejárja az adatbázist, az adatbázis előállítója által kiépített adatok közötti linkeket követve. • Ahhoz, hogy egy kulturális objektum narratívának minősüljön, számos kritériumnak kell megfelelnie:  legyen benne egy szereplő és egy narrátor;  legyen 3 elhatárolható szint, amelyeken a szöveg, a történet és a fabula megjelenik;  „tartalma" pedig „a szereplők által okozott vagy megélt, egymáshoz kapcsolódó események sorozata" kell hogy legyen. (Mieke Bal)
  12. 12.  Természetesen nem minden kulturális objektum narratíva. Az adatbázis és a narratíva státusza a számítógépes kultúrában nem azonos. Az új médiában az adatbázis kulturális formák széles skáláját támogatja, amelyek a közvetlen fordítástól (az adatbázis adatbázis marad) olyan formákig terjednek, melyek logikája az anyagi forma logikájának ellentéte, vagyis narratíva.
  13. 13.  Manovich úgy tekint az adatbázisra és a narratívára, mint két egymással versengő elképzelésre, a világra adott két elengedhetetlen reakcióra • Mindkettő régóta létezik: ókori eposzok, Enciklopédia (Diderot) Az adatbázis és a narratíva közti versengés új csatatere a modern média. • Jelenleg az adatbázis népszerűbb Adatbázis Narratíva  fotográfia  19. sz.-i modern regény  számítógép  film
  14. 14. Narratív elemek adatbázisaManovich leírása az adatbázis és a narratíva viszonyáról a jelekparadigmatikus és szintagmatikus dimenziói által: Az adatbázis a jelek paradigmatikus dimenziójának feleltethető meg, melyekben a jelek általános, absztraktabb értelmükben léteznek, ezek alapján összekapcsolódva, míg a jelek szintagmatikus dimenziója a narratíva analógiája, mely a jeleket valamilyen narratív logika mentén lineáris rendbe szervezi. A szoftver logikája megfordítja ezt a viszonyt a szintagmatikus és a paradigmatikus dimenzióban megfogalmazott jelek között, ami által a paradigmatikus dimenzió válik fizikailag láthatóvá, konkréttá, a jelek szintagmatikus dimenziója pedig absztrahálódik.
  15. 15. A számítógépes játékoktól a szuperműfajig A számítógépes játékokat a játékosok narratívákként élik meg, melyek azonban Manovich szerint mégsem tekinthetőek az adatbázis-logika reprezentánsainak, sokkal inkább nevezhetőek az algoritmus logikájára épülőknek => ahhoz, hogy a játékos történetként fogadjon be egy játékot, szükséges, hogy narratív motivációval ruházza fel a játék szabályait mozgató algoritmust, melyekben az akadály „ellenség", a gyűjtögetendő elem pedig „kincs". Azonban nem létezne ez a motiváció, amennyiben nem létezne a játék keretét adó körítés, narratív információval telezsúfolt közeg: a narratíva elemeit tartalmazó adatbázis, maga a fizikailag megjelenő diegézis (= egy dolog elejétől a végéig való elbeszélése)
  16. 16.  A virtuális (játszó)térnek mint diegetikus térnek is természetéből, tárgyi világából következik, hogy a térrel való interakció során lefuttatja a tér adatbázisának egyes elemein képletesen szólva „a narráció algoritmusát„ → az algoritmus, az ebből születő történet logikája a rendelkezésre álló elemekből, adott narratív világ logikájától, karakterétől függ. A játékvilágban ezt a logikát, mely fizikailag is szétválasztja a játék elemeinek adatbázisát és a játékot működtető algoritmust, John Carmack vezette be, azért, hogy a játék adatait nyílt forráskódúként kezelve a játékosok saját motivációjuk szerint módosíthassák, újrarendezhessék, bővíthessék a játék adatait
  17. 17.  A műfaj kérdése kapcsán ugyanezt a logikát kell alkalmaznunk, mivel a műfaji univerzumok ugyanígy egy sor jellegzetes karakter, környezet, tárgy, előhívható cselekvés vagy vizuális stílus „nyílt forráskódú", paradigmatikus dimenziójának, narratív elemek adatbázisának tekinthetőek, melyek felhasználhatók azok remixeléséhez, vagyis új műfaji filmek születéséhez. Ráadásul a műfajok átjárhatónak bizonyultak, ami azt feltételezi, hogy minden létező műfaji elem egyetlen nagy adatbázisban kapcsolódik össze. Metz: „A napjainkban forgatott filmek közös jellemzője, hogy történetet mesél el. Ennyiben valamennyi ugyanahhoz a műfajhoz tartozik, amely inkább egy »szuperműfaj« [sur-genre]."
  18. 18. Az IMDb felépítése és lehetőségei A Metz által leírt „szuperműfaj", általános filmes narratívelem- adatbázisa már kezdeti formájában létezik és hozzáférhető, mi több elemezhető is. A www.IMDb.com, a jelenlegi legnagyobb internetes filmadatbázis, 1990 óta létezik, és fennállása óta, filmekkel kapcsolatos információk hiteles forrásaként, igen fontos referenciapont lett a film világában. Amit megtudhatunk egy filmről: értékelését (a felhasználók szavazatai alapján), szereplői és készítői nevét, szinopszisát, gyártási és forgalmazási adatait, bevételeit, díjait, technikai adatait, emlékezetes idézeteit, valamint műfaját, cselekményét, jellemző kulcsszavait
  19. 19.  Egy-egy film adatlapját ezen szempontok szerint számtalan hivatkozás köti több másikhoz, létrehozva így egy igen komplex adatbázist. A megjelölést, indexelést felhasználók végzik. Az adatrögzítés nem automatikus indexeléssel történik → Az IMDb nem használ külső indexelő alkalmazást sem: az aktív, önkéntesen adatot indexelő felhasználók közvetlenül a weboldalon férhetnek hozzá a filmek adatlapjainak szerkesztési felületéhez, mely által manuálisan töltik fel az információkat.
  20. 20. Műfaj és kulcsszó viszonya 31 műfaj és megszámlálhatatlan kulcsszó → mindkettőből létrehozható újabb Kulcsszó: egy szó vagy egymáshoz kapcsolódó szavak csoportja, melyek egy filmhez rendelve leírják, hogy adott film miről szól • Szűkítő kikötések:  Minden kulcsszónak leírónak kell lennie  Bármilyen konkrét dologra [object], fogalomra [concept], stílusra [style] vagy cselekvésre [action] vonatkozhat => ezzel az IMDb (akaratlanul is) megfogalmazta a műfajképződés szempontrendszerét.
  21. 21.  Műfaj létrehozásának feltétele: legalább 500 filmre igaz legyen → önálló műfajként értelmezhető minden olyan struktúra, mely bizonyos szempontok mentén legalább 500 filmre igaz • Az IMDb összes műfaj-meghatározásának tartalma leírható az adatbázis kulcsszavakat értelmező szempontjaival => a műfajok a kulcsszavak által definiálódnak Az alműfajokat tudatosan kezeli kulcsszóként, valamint a többi tartalmi kulcsszó létrehozását is egy olyan definíció feltételei mellett hagyja jóvá, mely feltételek azonosak a műfajok definíciójának feltételrendszerével => bizonyos műfaji kategóriák nagy valószínűséggel rendszeresen egybe fognak esni bizonyos tartalmi elemekkel.
  22. 22.  A műfajok kapcsolódó elemek nagyarányú együttállása, sűrűsödése által jönnek létre, => lehetővé teszi, hogy nem műfajdefiniáló kulcsszavak akár újonnan kapcsolódva is fokozatosan keveredjenek, összesűrűsödjenek a műfajt definiáló kulcsszavakkal => a műfajok az elemek folyamatos újrarendeződése miatt folyamatos átalakulásnak, formálódásnak vannak kitéve, vagyis a legkevésbé sem stabil formák. A gyakorlatban e gondolatmenet alapján végigkövethetjük egy-egy műfaj változásait.
  23. 23. Konklúzió Az IMDb tehát a jelenlegi lehetőségekhez képest legközelebb áll azon gondolathoz, miszerint a műfajok nem állandó formák, hanem filmről-filmre változó elemekkel variálódó, és ez által állandóan formálódó narratívelem- együttállások egy szuperműfaji térképen. • A szuperműfaj narratív elemek adatbázisa, melyből a narráció algoritmusa által narratíva alkotható. A műfajok tehát bizonyos specifikus kapcsolódó narratív elemek összességei, melyek virtuálisan az őket beépítő filmektől függetlenül is léteznek, ugyanakkor minden filmmel újra is rendeződnek az alapján, hogy adott film milyen arányban nyúlt a műfaji csomóponthoz közelebb, vagy attól távolabb eső, például más műfajhoz tartozó narratív elemekhez. Ezek által ugyanis új kapcsolatok születnek az elemek között, melyek akár új csomópontok, új műfajok létrejöttéhez is vezethetnek.
  24. 24. Felhasznált irodalom Lev Manovich: Az adatbázis mint szimbolikus forma. http://apertura.hu/2009/osz/manovich Gerdelics Miklós: Műfajok elemeinek virtuális térképe - Az IMDb alkalmazhatósága a filmelméletben. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:6kWd- 1uAEKEJ:apertura.hu/2011/tavasz/gerdelics+&cd=1&hl=hu&ct=clnk& gl=hu
  25. 25. Köszönöm a figyelmet!

×