20091107 Mba V02

919 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
919
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
10
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

20091107 Mba V02

  1. 1. Pénzügytan MBA 2. Dr. Széles Zsuzsanna egyetemi docens 2009. november 7.
  2. 2. Ügyletek a pénzügyi piacokon <ul><li>Pénzügyi piaci műveletek azok, amelyek pénzösszegek (megtakarítások) rövidebb-hosszabb időre való kölcsönzésével (felhasználásával) kapcsolatosak. </li></ul><ul><li>Pénz- és tőkepiaci műveletek lehetnek: </li></ul><ul><li>Tőzsdei </li></ul><ul><li>Tőzsdén kívüli (pl.: kereskedelmi banki) ügyletek </li></ul>
  3. 3. Bankügyletek <ul><li>A kereskedelmi bankok által végzett ügyletek: </li></ul><ul><li>Passzív bankügyletek </li></ul><ul><li>Aktív bankügyletek </li></ul><ul><li>Fizetési forgalommal lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek (nemzeti, nemzetközi) </li></ul><ul><li>Bankszolgáltatások (ép., valuta- és devizaügyletek, befektetési tanácsadás, lízing, faktoring, forfait) </li></ul>
  4. 4. Fogalma: amelyek keretében a bankok idegen tőkét szereznek maguknak, tehát akötelezettségeik növekednek. <ul><li>Passzív bakügyletek: </li></ul><ul><li>Betétek gyűjtése </li></ul><ul><li>Értékpapír-kibocsátás </li></ul><ul><li>Jegybanktól származó források megszerzése (általában rövid lejáratúak) </li></ul><ul><li>Bankközi piacon történő hitelfelvétel </li></ul><ul><li>tőkeemelés </li></ul>Passzív bankügyletek
  5. 5. Aktív bankügyletek <ul><li>Fogalma: azok az ügyleteket tekintjük, amelyek révén a pénzügyi intézményeknek követeléseik keletkeznek </li></ul><ul><li>Aktív bankügyletek: </li></ul><ul><li>Hitelezés </li></ul><ul><li>betételhelyezés </li></ul><ul><li>Követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása </li></ul><ul><li>Tőkeérdekeltségek szerzése (a ker. bank befektetési tevékenységének egyik módja a kockázati tőkenyújtás </li></ul>
  6. 6. Vállalati hitelnyújtás <ul><li>A hitelképesség vizsgálatának szempontjai: </li></ul><ul><li>A gazdasági környezet (gazdaság, iparág - piac) </li></ul><ul><li>A vállalt pénzügyi helyzete (éves beszámoló 3 év, ügyfélminősítési rendszer- mutatók) </li></ul><ul><li>A hitelfedezet </li></ul><ul><li>A vállalatvezetőség </li></ul>
  7. 7. Hitelfedezet <ul><li>Biztosítékok </li></ul><ul><li>Dologi biztosítékok: </li></ul><ul><li>jelzálogjog </li></ul><ul><li>közraktárjegy </li></ul><ul><li>óvadék </li></ul><ul><li>Személyi biztosítékok: </li></ul><ul><li>kezesség </li></ul><ul><li>bankgarancia </li></ul><ul><li>állami garancia </li></ul><ul><li>alapítványok garanciái </li></ul><ul><li>Egyéb biztosítékok: </li></ul>
  8. 8. Hitelfajták <ul><li>Közgazdasági jellege szerint </li></ul><ul><li>pénzteremtő </li></ul><ul><li>Pénzújraelosztó </li></ul><ul><li>Lejárat szerint </li></ul><ul><li>rövid </li></ul><ul><li>közép </li></ul><ul><li>Hosszú </li></ul><ul><li>Technikai forma szerint </li></ul><ul><li>folyószámla hitel </li></ul><ul><li>számlahitel </li></ul><ul><li>leszámítolási hitel értékpapír megvásárlása </li></ul><ul><li>Cél szerint a hitel lehet: </li></ul><ul><li>forgóeszközt </li></ul><ul><li>beruházást </li></ul><ul><li>Projektet finanszírozó hitel. </li></ul><ul><li>A hitelfelvevők szerint megkülönböztetünk </li></ul><ul><li>költségvetésnek és szervezeteinek nyújtott, </li></ul><ul><li>bankközi </li></ul><ul><li>vállalkozói </li></ul><ul><li>lakossági hiteleket. </li></ul><ul><li>Fedezet jellege szerint. </li></ul><ul><li>fedezettel rendelkező </li></ul><ul><li>fedezettel nem rendelkező (bianco) hitel) </li></ul><ul><li>A hitelszerződés tartalma szerint: </li></ul><ul><li>pénzkölcsönök </li></ul><ul><li>kötelezettség-vállalasi hitelek – nincs pénzmozgás </li></ul>
  9. 9. <ul><li>Fedezet szerinti hitelfajták: </li></ul><ul><li>Kézizáloghitel </li></ul><ul><li>Jelzáloghitel </li></ul><ul><li>Okmányos hitel (pl.: közraktárjegy) </li></ul><ul><li>A hitel fő technikai formái: </li></ul><ul><li>Folyószámlahitel (lehetséges a túlfizetés) </li></ul><ul><li>Számlahitel (klasszikus) </li></ul><ul><li>Leszámítolási hitel (váltó) </li></ul>
  10. 10. Lízing <ul><li>A lízing valójában áruban nyújtott hitel . </li></ul><ul><li>Alapvető lízing fajtái: </li></ul><ul><li>1. Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. </li></ul><ul><li>Jellemzői: </li></ul><ul><li>az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. </li></ul><ul><li>a megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. </li></ul><ul><li>A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó hasznokra , őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei. </li></ul><ul><li>A lízingdíj két részből tevődik össze: </li></ul><ul><li>A kötelezettség törlesztéséből, valamint </li></ul><ul><li>A kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>2. Operatív lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja. </li></ul><ul><li>Jellemzői. </li></ul><ul><li>-A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket , beleértve a kárveszély összes költségét is. </li></ul><ul><li>- A lízing időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. </li></ul><ul><li>- A lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban , s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is. </li></ul>
  12. 12. <ul><li>3. Visszlízing: olyan konstrukció, amelynek során a vállalkozás valamely tárgyi eszközét eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi. </li></ul><ul><li>4. Szervizlízing: a szervizlízing tulajdonképpen nem különálló lízingfajta, hanem egy szerviz-szolgáltatással kibővített lízing konstrukció. </li></ul>
  13. 13. <ul><li>A lízingügyletetek csoportosítási lehetőségei </li></ul><ul><li>A lízing szereplőinek száma alapján beszélhetünk: </li></ul><ul><li>Közvetett lízingről: A közvetett lízing az általánosnak tekinthető lízingügylet, amelynek három szereplője van, mégpedig a szállító, a lízingtársaság, ill. a lízingbevevő. </li></ul><ul><li>Közvetlen lízing: csak két szereplője van. Ez úgy képzelhető el, hogy a szállító és a lízingbe adó funkcióját ugyanaz a gazdasági szervezet látja el. </li></ul><ul><li>A lízingügyleteket csoportosíthatjuk a lízingelt vagyontárgy jellege alapján is: </li></ul><ul><li>A tőkejavak termelő eszközök) lízingjéről. </li></ul><ul><li>A fogyasztási javak lízingjéről. </li></ul><ul><li>A személyi lízingről. </li></ul><ul><li>A lízing iránya szerint megkülönböztethetünk: </li></ul><ul><li>belföldi lízinget, </li></ul><ul><li>importlízinget, </li></ul><ul><li>tranzitlízinget, </li></ul><ul><li>exportlízinget. </li></ul><ul><li>A lízingcégek a kockázat csökkentése érdekében kiegészítő biztosítékokat is kérhetnek a bérbe vevőktől (készfizető kezesség, bankgarancia, értékpapír, ingatlan fedezet). </li></ul>
  14. 14. <ul><li>A lízingtársaságok kockázatkezelésének alapjai: </li></ul><ul><li>Ügyfél </li></ul><ul><li>Lízingkonstrukció </li></ul><ul><li>Kiegészítő biztosítékok </li></ul>
  15. 15. <ul><li>A faktorálás követelés megvásárlást jelent. Faktoring üzlet esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja. </li></ul><ul><li>A faktoring ügylet a rövid lejáratú (30-90 nap) követelések refinanszírozásának egyik módja. </li></ul><ul><li>A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha </li></ul><ul><li>a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott, </li></ul><ul><li>a követelés nem beruházással kapcsolatos, </li></ul><ul><li>a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott, </li></ul><ul><li>a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, </li></ul><ul><li>a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá. </li></ul>Faktorálás ( Követelés megvásárlása )
  16. 16. <ul><li>A faktoring ügylet három funkciót foglal magában: </li></ul><ul><li>A faktoráló hitelintézet a követelés megvásárlásával a követelést megelőlegezi, megfinanszírozza. </li></ul><ul><li>A faktortársaság magára vállalja a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartást, a követelések esedékessé válásának előjegyzését, az adósok felszólítását, stb. A faktor mindezek alapján rendszeres információt is nyújt ügyfelének. Ezt a funkciót szokták egyébként a faktorálás alapfunkciójának tekinteni. </li></ul><ul><li>A faktorcég átvállalhatja a követeléssel kapcsolatos hitelveszteségi kockázatot is. </li></ul>
  17. 17. <ul><li>A faktoring megállapodásnak tartalmaznia kell: </li></ul><ul><li>A leszámítolási kamat mértékét. </li></ul><ul><li>A faktortársaságnak felajánlott követelés(ek) pontos megnevezését, névértékét. </li></ul><ul><li>Az eladónak a vevővel szembeni jogos követelését igazoló okmányokat. </li></ul><ul><li>Az eladónak a késedelmi kamatra vonatkozó megállapodását a kötelezettel. </li></ul><ul><li>Az eladó azon kijelentését, hogy a faktor cégnek felajánlott követelés a vevő részéről nem vitatott. </li></ul><ul><li>Olyan záradékot, amelyben az eladó vállalja, hogy amennyiben a kötelezett valamilyen okból megtagadja a fizetést, az átruházott követelések összegét számlájáról soron kívül, azonnali inkasszóval leemelje. </li></ul>
  18. 18. <ul><li>A kockázat-átvállalás lehetőségei a faktorálás során </li></ul><ul><li>Teljes kockázatmentesség : ez esetben a pénzintézet a faktoring szerződésben kiköti a visszkereseti jogát arra az esetre, ha a vevő a lejárat után bizonyos napig nem fizet, vagy egyáltalán nem hajlandó fizetni. </li></ul><ul><li>Részleges kockázatvállalás : A pénzintézet és a szállító a faktoring-szerződésben meghatározott arányban közösen vállalja a vevő nem fizetése miatti kockázatot. </li></ul><ul><li>Önálló kockázatvállalás : A faktortársaság egyedül vállalja a követelés megvásárlásából származó esetleges veszteséget. Ezt nevezik visszkereseti jog fenntartása nélküli faktorálásnak. </li></ul>
  19. 19. <ul><li>A faktorügyletek szereplői: </li></ul><ul><li>- szállító </li></ul><ul><li>- vevő </li></ul><ul><li>- a faktor. </li></ul><ul><li>A faktorálás érdekesebb típusai </li></ul><ul><li>Csendes faktorálás. E formát akkor alkalmazzák, ha a szállító nem akarja vevőjét „megsérteni” azzal, hogy a vele szemben fennálló követelését faktorálja. </li></ul><ul><li>Nyílt faktorálás. Az előbb tárgyalt forma ellentéte. A faktorálásról a kötelezettet is értesítik. </li></ul><ul><li>Servicing. A faktorálás speciális formájának tekinthető. </li></ul><ul><li>Országhatárt átlépő faktoring ügyletek (nemzetközi faktoring). Ez esetben az exportkövetelések faktorálása történik. </li></ul>
  20. 20. <ul><li>A forfetírozás a közép- és hosszú lejáratú , nagy összegű követelés vásárlása. </li></ul><ul><li>A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett. </li></ul>Forfait <ul><li>A forfetírozás előnyei az exportőr számára: </li></ul><ul><li>az áru ellenértékét az általa a vevőjének nyújtott hitel lejárata előtt megkapja, </li></ul><ul><li>hitelkövetelése átalakul készpénzzé, </li></ul><ul><li>a refinanszírozás költségeit az export árképzésnél figyelembe veheti, </li></ul><ul><li>javítja piaci pozícióját, növeli tőkéjének forgási sebességét. </li></ul>
  21. 21. Tőzsdei ügyletek <ul><li>Csoportosításuk </li></ul><ul><li>1) Az esedékesség szerint az ügyletek: </li></ul><ul><li>Prompt – azonnal esedékes (2-7 nap) . </li></ul><ul><li>Termin – későbbi időpontban esedékes, határidős (forward, futures, opciós- jogszerzési) </li></ul><ul><li>2) Az üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya alapján az ügyletek: </li></ul><ul><li>Spekulációs. </li></ul><ul><li>Fedezeti (hedge). </li></ul><ul><li>Arbitrage. </li></ul>
  22. 22. A határidős piacok feladatai <ul><li>Kockázatkezelés: az üzletmenetből adódó kockázat csökkentése </li></ul><ul><li>Árfeltárás: a határidős ár kifejezi a piac általános véleményét az árak, árfolyamok jövőbeli alakulását illetően. </li></ul><ul><li>A tőkeáttétel felnagyító hatása: az ügylet létrehozásához szükséges letét csak töredéke a piacon elfoglalt tényleges pozíció összegének, így a nyereség és a veszteség is rendkívül nagy lehet a befektetett összeghez képest. Kis összegű tőkével nagy összegű erőforrásokat lehet mozgatni. </li></ul>
  23. 23. Határidős ügyletek <ul><li>Forward </li></ul><ul><li>A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás, előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. </li></ul><ul><li>Általában két pénzintézet, vagy egy pénzintézet és annak egy intézményi ügyfele között köttetnek. </li></ul><ul><li>Általában nem képezik tőzsdei kereskedés tárgyát, mivel nem szabványosított, egyedi ügyletekről van szó. </li></ul><ul><li>Ezek előnye a rugalmasság. </li></ul><ul><li>Hátrányuk viszont az alacsony likviditás, valamint a tőzsdén kívüliség miatti nagyobb kockázat. </li></ul>
  24. 24. Határidős ügyletek <ul><li>2. Futures </li></ul><ul><li>A futures ügylet abban is különbözik a forward ügylettől, hogy itt nem határoznak meg konkrét lejárati napot , hanem csak egy bizonyos lejárati időszakot, amikor a nyitott pozíciókat le kell zárni (a szerződést teljesíteni kell). </li></ul><ul><li>A teljesítési időszakon belül (pl. adott év decembere) a short pozíció birtokosa tetszőleges „szállítási” időpontot megadhat. </li></ul>
  25. 25. Határidős ügyletek <ul><li>3. Opciós ügyletek </li></ul><ul><li>Az egyik fél jogosult, a másik kötelezett. </li></ul><ul><li>Két alapvető típusa van: </li></ul><ul><li>Call (vételi) opció. Tulajdonosának (long call pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short call pozíció) kötelessége, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával. </li></ul><ul><li>Put (eladási) opció. Tulajdonosának (long put pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával. </li></ul><ul><li>Az opciós szerződés lehet: </li></ul><ul><li>Európai (csak a szerződés lejárata) </li></ul><ul><li>Amerikai típusú (lejáratig bármikor) </li></ul><ul><li>Az opciós szerződés csak az egyik félnek jelent kötelezettséget (kiíró), a másiknak viszont jogot (tulajdonos). Ez az opciós díjban nyilvánul meg: a tulajdonos fizeti a kiírónak a szerződés kötésekor. (Futures és forward szerződésnél mindkét fél kötelezett, de nincs díj.) </li></ul>
  26. 26. Fedezeti ügyletek <ul><li>A fedezeti ügyletkötők (hedger) a kockázat csökkentésére , a veszteség elkerülésére törekszenek. </li></ul><ul><li>Biztonság. </li></ul><ul><li>A határidős piacot arra használják fel, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. </li></ul><ul><li>Az árfolyam-, illetve kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. </li></ul><ul><li>A hedge üzlet ez alapján alkalmas arra, hogy az ügyletkötő az érdekével ellentétes árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteséget elkerülje . </li></ul>
  27. 27. Spekulációs ügyletek <ul><li>A spekulánsok jelentős árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés céljából. </li></ul><ul><li>Csoportjaik: </li></ul><ul><li>Hosszra , azaz árfolyam-emelkedésre spekulálók (bulls), akik azért vásárolnak árut/értékpapírt, hogy azt később magasabb áron adják el. </li></ul><ul><li>Besszre spekulálók, tehát árfolyam-csökkenésre számítanak (bears), árut/értékpapírt adnak el, hogy azokat majdan alacsonyabb áron visszavásárolják. </li></ul>
  28. 28. Arbitrázs (arbitrage) ügylet <ul><li>Az arbitrazsőrök kockázat-semlegesek, úgy vállalnak határidős pozíciót, hogy kockázatuk se nem nő, se nem csökken. </li></ul><ul><li>Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az arbitrazsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos „árufajtáiban” fennálló, egy időben való jegyzéseinek árfolyam-különbségeit használják ki. </li></ul><ul><li>Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra és a kamatlábakra irányul, fenntartva egyúttal azok összhangját. </li></ul><ul><li>Fajtái: </li></ul><ul><li>Háromvalutás arbitrázs: biztosítja a keresztárfolyamok összhangját. Kihasználja a keresztárfolyamok különbségét, s a többszöri átváltás során nyereséget realizál. Ezek az átváltások viszont egyensúlyi árfolyamok kialakulásához vezetnek, ami megszűnteti az arbitrázs lehetőségét. </li></ul><ul><li>Kamatarbitrázs: a különböző valutákban fennálló, azonos időtartamú hitelek kamatlábainak eltérésére épít. </li></ul><ul><li>Forward/forward arbitrázs: a különböző időtartamú, azonos valutában fennálló prompthitelek kamatlábainak, és a terminhitelek árfolyamának az egyensúlyi viszonyát tartja fenn. </li></ul>

×