T kit projektmenedzsment

712 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
712
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
11
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

T kit projektmenedzsment

  1. 1. Projektmenedzsment T-kit - képzési segédanyag - Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága Budapest, 2003
  2. 2. Beköszöntõ a T-kit sorozathozMi is jelent tulajdonképpen az, hogy T-kit? Kétféle válasz is ad- Elõszó a magyar kiadáshozható erre a kérdésre. Az elsõ: a T-kit a Training kit (képzési cso-mag) rövidítése. A második: a T-kit angol kiejtése hasonló a Kedves Ifjúsági Szakember!„Ticket” (jegy) szóéhoz. Utazásaink során jegyre van szüksé-günk. A borítón látható figura, Spiffy, vonatjeggyel a kezében Most az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös könyvétútra kel, hogy új ismeretekhez jusson. Elképzelésünk szerint a tartja a kezében, ami azért is érdekes, mert két különbözõ intéz-T-kit egy olyan eszköz, amelyet valamennyien használni ményes ifjúságpolitikai tapasztalatrendszer találkozik ezentudunk munkánk során. Pontosabban, ifjúsági munkások és kiadvány segítségével.képzõk számára szeretnénk olyan elméleti és gyakorlati segéd-eszközt biztosítani, amelyet munkájuk és a fiataloknak tartott Az Európa Tanács több mint 25 éve foglalkozik a tagországok-képzések során használhatnak. ban folyó ifjúsági munkamódszerek és tapasztalatok összehason- lításával és minõségének fejlesztésével. Az Európai BizottságA T-kit sorozat különbözõ kulturális, szakmai és szervezeti hát- pedig közel 15 éve mûködtet olyan programokat, amelyek köz-térrel rendelkezõ emberek egy éves közös munkájának eredmé- vetlenül segítik a programokban részt vevõ országok köztinye. Trénerek, civil szervezetek vezetõi és szakírók együttes tapasztalatcserét a fiatalok között, illetve az ifjúsági szakembe-munkájának eredményeként magas színvonalú kiadványok szü- rek között.lettek, melyek a célcsoport szükségleteire összpontosítanak úgy,hogy figyelembe veszik az egyes témák Európa-szerte változó A fentiek tükrében ez a kiadvány jól szolgálja mind azokat a kez-megközelítési módjait. deményezéseket, amelyek az Európai Bizottság Ifjúság 2000-2006 Programja keretében születnek, mind azokat a projekteket, ame-Ez a T-kit a sorozat 2000-ben megjelent elsõ négy kötetének lyek az Európa Tanács Európai Ifjúsági Alapjától várnak támo-egyike. A sorozatnak azóta folyamatosan jelennek meg kötetei. gatást. Mindemellett jó szívvel ajánlom azok figyelmébe is, akikA kiadványsorozat az „Együttmûködési Program a Fiatalokkal nem nemzetközi ifjúsági projektet készítenek elõ, hanem helyiFoglalkozó Szakemberek Európai Képzésére” nevû kezdemé-nyezés keretében jött létre. ifjúsági projektet vagy programot valósítanak meg. Komoly segít-A T-kit-ek mellett a két intézmény együttmûködésének eredmé- séget nyújthat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram keretébennyeképp képzéseket tartanak, kiadják a Coyote magazint, és mû- megvalósuló projektek elõkészítésénél és megszervezésénél, vala-ködtetnek egy dinamikus internetes honlapot. mint bármilyen ifjúsági projekt mûködtetéséhez.Az együttmûködés honlapján, a www.training-youth.net címen A Mobilitás a közeljövõben kiadja magyar nyelven a T-kit soro-megtalálhatók az együttmûködési programmal kapcsolatos zat további kiadványait (interkulturális tanulás, képzési kézi-aktuális információk (új kiadványok, felhívás képzési progra- könyv, európai állampolgári nevelés, szervezetfejlesztés témák-mokra stb.), és elektronikus formában letölthetõk a T-kit soro- ban), valamit megjelentetjük a Képzõk könyvét és a Compasszat kötetei. (Iránytû) címû könyvet, amely az emberi jogi nevelés módszere- ivel ismerteti meg a szakembereket. A könyv használatához sok sikert, és eredményes projekteket kívánok. Földi László nemzetközi igazgató tréner
  3. 3. Projektmenedzsment T-kitSorozatszerkesztõ: Forditotta:Silvio Martinelli Tövisháti LillaSzerkesztette: A fordítást lektorálta:Anne Dussap és Peter Merry Juhász ÁgnesA kötet szerzõi (lásd az utolsó oldalt is): Felelõs szerkesztõ:Bernard Abrignani Õry BeátaRui GomesDirk de Vilder ISSN 1589-8857 ISBN 963 210 768 3Közremûködött:Alain RoySzerkesztõbizottság: Ez a képzési segédanyag az Európa Tanács és az EurópaiBernard Abrignani Bizottság közös “„Együttmûködési Program a Fiatalokkal Institut National de la Jeunesse et Foglalkozó Szakemberek Európai Képzésére" nevû kezde- ményezés keretében 2000-ben kiadott “„T-Kit on Project de lEducation Populaire Management" címû könyv magyar fordítása. A magyarElisabeth Hardt kiadást az Együttmûködési Program engedélyezte, és a European Federation for Intercultural Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága támogatta anyagilag. A Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága egyben a fordítás hi- Learning telességéért is felelõsséget vállal.Esther Hookway This training material is the Hungarian translation of the Lingua Franca “„T-Kit on Project Management", originally published inCarol-Ann Morris 2000 within the framework of the "Partnership Programme European Youth Forum on European Youth Worker Training", a joint initiative of the Council of Europe and the European Commission. TheHeather Roy Hungarian translation and publication project was autho- World Association of Girl Guides rised by the Partnership Programme. It was funded by the and Girl Scouts International Directorate of Mobilitás. The International Directoriate assumes full responsibility for the accuracy of the Hungarian translation.Titkárság: A másolás kereskedelmi haszonszerzés céljából nem engedé-Sabine Van Migren (adminisztráció) lyezett, kizárólag nevelési, képzési célokat szolgálhat, a for-Genevieve Woods (könyvtár) rás feltüntetésével. A dokumentum nem feltétlenül tükrözi az Európai BizottságBorítóterv és Spiffy-figura: f vagy az Európa Tanács, a tagállamok vagy az intézmények-The Big Family kel együttmûködõ szervezetek hivatalos véleményét. Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóság (Council of Europe Directorate of Youth and Sport) Európai Ifjúsági Központ Budapest (European Youth Centre Budapest) 1024 Budapest, Zivatar u. 1-3 Tel.: 212-4078, fax: 212-4076 Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fõigazgatósága Ifjúságpolitika és Ifjúsági Programok Osztály (European Commisssion, DG Education and Culture, Unit D5: Youth Policy and Programme) Rou de la Roi, 200 B-1049 Belgium Tel.: +32-2-295 1100; fax +32-2-299 4158
  4. 4. Projektmenedzsment T-kit Tartalom Bevezetés .................................................................................7 1. Projektek az ifjúsági munkában ............................................9 1.1 Projektértékek és a projektek értéke ................................................9 1.2 Szervezetek és projektek: történelmi áttekintés.................................9 1.3 Európai ifjúsági programok és projektek .........................................10 1.4 Menedzsment, menedzsment! .......................................................12 1.5 Értékek a szemléletváltás elõtt és után ...........................................13 1.6 A projektben rejlõ értékek ............................................................15 1.7 A projektorientált megközelítés korlátai ..........................................19 1.8 Kultúra és projektmenedzsment ....................................................22 1.9 Mit tegyünk? ...............................................................................23 2. Mi a projekt? .......................................................................27 2.1 Mit nem jelent a projektmenedzsment? ..........................................27 2.2 Mi az ifjúsági munka projekt?........................................................27 2.3 Projektmodellek ..........................................................................30 3. A projekt: lépésrõl lépésre ..................................................39 3.1. Bevezetés ..................................................................................39 3.1.1 Mit is jelent a menedzsment? ............................................................39 3.1.2 Egy modell ajánlása.........................................................................42 3.1.3 Meghatározás - Megvalósítás - Értékelés .............................................44 3.1.4 A „kérdõszavak” ábrája - vagy a „Laswell-módszer” .............................44 3.2 A projekt meghatározása ..............................................................45 3.2.2 Helyzetértékelés (igényfelmérés) .......................................................45 3.2.1 A közösség bemutatása....................................................................45 3.2.2.1 Társadalmi elemzés .................................................................45 3.2.2.2 Szervezeti prioritások és értékek............................................... 49 3.2.2.3 Személyes motiváció ...............................................................50 3.2.3 A célok meghatározása.....................................................................52 3.2.4 A konkrét célkitûzések .....................................................................53 3.2.5 Stratégia és módszertan...................................................................56 3.2.6 A feladatok megtervezése .................................................................58
  5. 5. Projektmenedzsment T-kit 3.2.6.1 Tervezés és ütemezés...............................................................58 3.3 A projekt megvalósítása, implementációja.......................................61 3.3.1 Erõforrások menedzselése ................................................................62 3.3.1.1 Idõmenedzsment ....................................................................62 3.3.1.2 Pénzügyi erõforrások ...............................................................64 3.3.1.3 Forrásszerzés..........................................................................66 3.3.1.4 Mateirális erõforrások és szolgáltatások ......................................74 3.3.1.5 Vezetés (emberek menedzselése) ..............................................74 3.3.1.6 Csapatmunka..........................................................................75 3.3.1.7 Folyamatkövetés ( monitoring) és értékelés ................................83 3.4. A projekt értékelése, evaluációja ..................................................87 3.4.1 Az értékelés, evaluáció elõkészítése és levezetése ................................88 3.4.2 Értékelés, evaluáció és projekttervezés ...............................................89 3.4.3 A projekt értékelésének, evaluációjának megtervezése .........................89 3.4.4 A projekt zárása és a beszámolók elkészítése ......................................944. Mitõl lesz egy projekt európai?............................................97Fogalomtár............................................................................103Irodalomjegyzék ...................................................................105
  6. 6. 6
  7. 7. Bevezetés Projektmenedzsment T-kitAz utóbbi 20 évben az ifjúsági munkában közpon- A könyv négy fejezetbõl áll, és a projekt hasznos-ti szerepet kaptak a projektek. Ma már a társadal- ságának általános tárgyalásától eljut a projekt lé-mi változások eszközének, a közösségfejlesztés ésa nemzetközi ifjúsági tevékenységek sarokkövé- pésrõl lépésre történõ konkrét kidolgozásáig. Anek, sõt a civil társadalmat építõ és/vagy erõsítõ négy fejezet önállóan is elolvasható, de természe-eszköznek tekinthetõk. Ennek következménye- tesen összefüggnek egymással.ként a projektmenedzsment az ifjúsági szervezetekszámára elengedhetetlen készségek közé került, ésaz ifjúsági munkások képzésének ismétlõdõ témá- Az 1. fejezet általános megközelítésben tárgyalja ajává vált. projektek szerepét a nemzetközi ifjúsági munká- ban, valamint azt, hogy hogyan alakult ki a projek-A projektmenedzsmenthez számos készség szük-séges a politikai/szociális elemzõ készségtõl a tek jelenlegi kiemelt szerepe.kommunikációs készségig, a vezetõi készségektõla források menedzseléséig, a forrásszerzéshez A 2. fejezet tisztázza, mit is értünk projektme-szükséges készségektõl az értékelési technikákigstb. Természetesen kiadványunk nem foglalkoz- nedzsmenten az ifjúsági munka területén, éshat részletesen minden témakörrel, ezért a nem- bemutat különbözõ projektmodelleket és értel-zetközi ifjúsági projektek szempontjából lényeges, mezéseket.fõbb elemekre összpontosítunk. A nemzetközi if-júsági képzésekben tapasztalatot szerzett szerzõknagymértékben támaszkodnak nemzetközi ifjúsá- A 3. fejezetben lépésrõl lépésre bemutatjuk, ho-gi környezetben lezajlott képzési programokra, és gyan lehet ifjúsági projekteket kidolgozni és meg-konkrét képzési példákat használnak fel. valósítani. A fejezet a projekt fejlõdési folyamatátNem „Hogyan valósítsunk meg egy projektet?” használva képzési eszközként gyakorlati tanácso-receptet kívánunk az Olvasó kezébe adni, hanem kat és konkrét javaslatokat ad a képzõk számára.egy keretrendszert, amely lépésrõl lépésre segíti a A gyakorlati alkalmazás segítésére egy konkrétprojektmenedzser munkáját, és egyben útmuta-tást és irányelveket is nyújt a projekt folyamatkö- példán keresztül szemléltetjük a leírtakat.vetéséhez, monitoringjához. A 4. fejezet a projektek európai dimenzióiról tar-Kiadványunkat azoknak szántuk, akik projekteket talmaz néhány gondolatot.akarnak kidolgozni, és akik saját projektjükkelkapcsolatos tapasztalataikra tudnak támaszkodni,vagyis. projektek kidolgozásáért felelõs projektmene- Reméljük, hogy a módszerek megismerése és saját projektjeikben való alkalmazása örömükre fog dzsereknek, valamint. trénereknek, akik segítik a képzések résztvevõit szolgálni. Várjuk visszajelzéseiket a T-kit haszná- saját projektjeik kidolgozásában latával kapcsolatban szerzett tapasztalataikról! 7
  8. 8. 8
  9. 9. 1. Projektek az ifjúsági munkában Projektmenedzsment T-kit 1.1. Projektértékek és a projektek értékeAz európai ifjúsági munkában a projektmenedzs- (European Youth Foundation, EYF); az Alap lé-ment, a projektmunka és a projekttervezés elõ- tezése azonban abban az idõben nem változtattatérbe kerülése viszonylag új jelenség. meg a fent leírt helyzetet, elsõsorban, mert egy 1 önmagát szolgáló rendszer volt, másodsorban pe-Az európai, illetve nemzetközi ifjúsági munkát dig, mert mûködése megfelelt annak, ahogyan atöbb mint száz éve különféle ifjúsági egyesületek, nemzetközi szintû képzési tevékenységeket akkorszervezetek és szövetségek végezik, legtöbbjük értelmezték. A „képzés” kifejezést nem is igennemzetközi ifjúsági szervezetekbe tagozódva. használták, valószínûleg azért, mert az EurópaiEzen szervezetek évtizedeken keresztül filozófiai, Ifjúsági Alap és az Európai Ifjúsági Központokvallási, politikai vagy nevelési alapon szervezõd- (European Youth Centre, EYC) alapszabályaitek, a mozgalom összes, vagy legtöbb szervezeté- egyértelmûen kizárták a Központ programjai kö-nél ez képezte az együttmûködés elõfeltételét. zül a hivatásos képzési tevékenységet.A szervezetek tevékenységének és fejlõdésének Minden szinten túlságosan nagy volt az ideológiaalapját képezõ értékek határozták meg a szerve- és a szervezetek szerepe, és ezek kizárólagosságrazetek létét, és ezen értékek terjesztése és megerõ- és hegemóniára törekedtek (erre a kommunistasítése volt az egyes szervezetek tevékenységének ideológia a legjobb, de nem egyedüli példa).fõ mozgatórugója. Társadalomtudományi alapon álltak és minden ember javát szolgáló megoldásokra törekedtek 1.2. Szervezetek és (a valóságban nem ez történt, de a cél ez volt). A nem-formális nevelés célja egy „jobb” társada- projektek: történelmi lomra való felkészülés és az „új ember” megte- áttekintés remtése volt. Abban hittek, hogy a társadalmi fejlõdés fokoza-Az európai és nemzetközi ifjúsági munka koráb- tosan megszünteti a rendszerben rejlõ problémá-ban leginkább a helyi vagy nemzeti tagszerveze- kat (szociális kirekesztés, marginalizáció, igaz-tek tagjai és vezetõi által saját részükre (és csak ságtalanság stb.), illetve, hogy a civil társadalomritkán tetszõleges vagy nyitott célcsoport számá- szerepe - az ifjúsági mozgalmakat is beleértve -ra) szervezett akciókra szorítkozott, és az oktatá- inkább elõmozdítani a társadalmi és politikaisi, nevelési célokat gyakran a szervezet szükségle- változásokat (fejleszteni, megreformálni, meg-tei és/vagy értékei határozták meg (ennek változtatni a rendszert), mintsem megoldani aeszközei például a tematikus szemináriumok, problémákat.összejövetelek, alakuló gyûlések voltak). Képzé-sen gyakran a politikai jellegû oktatást értették Az ifjúsági és szociális szolgálatok és az ifjúsági(képzés az emancipáció, a szabadság, az önkép- szervezetek szerepkörét elkülönítették, valamintzés érdekében, vagy egyszerûen ideológiai képzé- megállapították, hogy csak az elõbbiek kell, hogysek). A nemzetközi képzéseket tartó szervezetek szakmailag képzettek legyenek a társadalmiinkább szemináriumaik és összejöveteleik jó szer- problémákból adódó helyzetek megválaszolásáravezésére vagy éppen a fiatalok csereprogramjaira (szakmai alkalmasság vagy szakértelem, szemben(építõtáborok, egyéni csereprogramok) összpon- a politikai alkalmassággal).tosítottak, mintsem ifjúsági munkások, vezetõkvagy projektmenedzserek képzésére. A tevékeny- Igazságtalan lenne azt állítani, hogy a nemzetkö-ségek vagy projektek vezetõi általában a szervezet zi ifjúsági tevékenység egyáltalán ne alapozódotttisztségviselõi közül kerültek ki. Természetesen volna projektekre akkortájt. A projekteket azon-az elmondottak alól voltak kivételek is. ban a szervezetfejlesztés részének tekintették, ennek következtében a projektmenedzsmentet aEz többek között a következõkkel magyarázható: vezetõképzésnél és politikai képzésnél kevésbé fontosnak tartották. Figyelembe véve az EurópaiNem léteztek olyan támogatási alapok vagy prog- Ifjúsági Központ képzési programjait és az Euró-ramok, amelyek kifejezetten európai és nemzet- pai Ifjúsági Alap tevékenységét, csak a kilencve-közi szintû képzéseket, oktatási tevékenységet fi- nes években kezdett jelentõsebben nõni a projek-nanszíroztak volna. Az egyetlen kivétel a hetvenes teket módszerként vagy a képzés témájakéntévek eleje óta mûködõ Európai Ifjúsági Alap alkalmazó tréningek és tevékenységek száma. 9
  10. 10. Projektmenedzsment T-kit számára, új európai szintû ifjúsági munkás kate- góriát teremtett: az egyesületek helyi szervezetei- 1.3. Európai ifjúsági prog- ben, a helyi ifjúsági és más szolgálatokban és ramok és projektek szervezetekben dolgozókét. Ezen fiatalok közül sokan nem voltak jártasak az ideológiákban, sõt néha kifejezetten gyenge politikai képzettséggel1 rendelkeztek. De mára az európai ifjúságpolitika A közép- és kelet-európai kommunista rezsimek szereplõivé váltak, és hamarosan nem lehet összeomlása által felgyorsult változások - melyek nélkülük európai ifjúsági programokat indítani. már a 80-as évek elejétõl érezhetõek voltak - ter- Az európai ifjúsági csereprogramok megva- mészetesen jelentõs mértékben hatottak a nem- lósítása - és a cserék nevelõ funkciójának kieme- zetközi ifjúsági munkára. Egyetemes ideológiák lése - fontossá tette a projektmenedzsmentet. vesztették el hitelességüket és jelentõségüket, az Nemcsak, hogy projektként értelmezik ezeket a „internacionalizmus” lendületét veszítette, furcsa programokat, hanem projektként is értékelik módon helyébe lépett a globalizáció és a világpiac õket mind adminisztratív, mind oktatási szem- nemzetközivé válása. A klasszikus nemzetközi pontból - így a hangsúly a projektmenedzsment ifjúsági munka vesztett jelentõségébõl, bár a elveire és az ahhoz szükséges készségekre helye- nemzetközi ifjúsági szervezetek nem vesztették el zõdött. létjogosultságukat és gyakran erejüket sem. A Program fejlõdése és megerõsödése a képzések De az európai ifjúsági munka minket érintõ terén is szükségessé tette a fejlesztést. Az így len- hangsúlyeltolódását egyéb tényezõk is erõsítették dületet kapott képzések különösen a Program és feltûnõbbé tették. Lássunk néhányat: második és harmadik fázisában segítették (vagy igazolták) a hangsúlyeltolódást a politikai/szociá- . az Európai Közösséggel/Unióval együtt megje- lis képzéstõl a technikai, adminisztrációs és A projektmenedzsment lenõ ifjúsági programok és a nemzeti ifjúság- menedzsmentkészségek irányába. Az ifjúsági irányába történõ eltolódás munkásoktól projektek szervezését, menedzselé- politikák kidolgozása okai az európai ifjúsági sét és projektbeszámolók készítését igényelték. munkában Különösen a Fiatalok Európáért Program1 járult És ettõl kezdve - egyesek számára iszonyatos, hozzá ahhoz, hogy a nemzetközi és európai ifjú- sokak számára élvezetes munkaként - a “„hagyo- sági munka új dimenziót kapjon, nyitottabbá vál- mányos” ifjúsági szervezetektõl is hasonlókat jon minden fiatal számára, és éppen ezért jobban vártak el. igényelje az ifjúsági munkások és más szociális és kulturális szakemberek bevonását. Ami addig Ennek ellenére tévedés lenne azt állítani, hogy az csak a “„privilegizált” ifjúsági vezetõk és az ifjúsá- eltolódás nagy ellenállásba ütközött volna. gi szervezetekben szerepet vállaló fiatalok számá- A valóságban egy elég gyors adaptációs folyamat ra volt lehetséges, az potenciálisan minden euró- zajlott le, bár nem minden kínlódás nélkül. pai fiatal számára elérhetõvé vált: más országok Az Ifjúsági Igazgatóság Hosszú Távú Képzési fiataljaival együtt dolgozni, utazni, és ifjúsági Programja ennek a fejlõdésnek a tüneteit mutatta. csereprogramokon részt venni. Függetlenül Az elsõ két verzió, amely akkor “„A nemzetközi if- attól, hogy az egyes programok ténylegesen júsági munka hosszú távú képzési programja” mennyire voltak demokratikusak és nyitottak, elnevezést viselte, az árral szemben úszott, az az európai ifjúsági munkára óriási hatást gyako- Európai Ifjúsági Központ jogszabályalkotó testü- roltak. letei félig leplezett gyanakvással, ha nem nyílt rosszindulattal vélekedtek róla. Négy évvel késõbb A Fiatalok Európáért Program, és ezt követõen már követendõ modellnek tekintették. A Hosszú az Európai Önkéntes Szolgálat Program amel- Távú Képzés (LTTC) járult a leginkább hozzá a lett, hogy megnyitotta Európát minden fiatal projektmenedzsmentelveinek“„népszerûsítéséhez”, mivel a képzési programot magát is projektszerû- 1 A Fiatalok Európáért Program 2000-ig volt érvényben. en kezelték, olyan eszközként, amely a helyi ifjúsá- Ezt felváltotta az azonos elveken alapuló Ifjúság 2000- gi munkához kapcsolódó projektek elsajátításában 2006 Program, melyben a Fiatalok Európáért - Nem- és fejlesztésében játszik szerepet. zetközi Ifjúsági Csere és Ifjúsági Találkozók néven az 1. alprogram. A 2000-tõl 2006-ig futó program integ- rálja az Európai Önkéntes Szolgálatot is, itt 2. alpro- Az európai uniós ifjúsági programok számos tag- gramként jelenik meg. Bõvebb információ a pályázati államban kiindulópontul szolgáltak a saját ifjú- kiírásban olvasható, valamint a következõ honlapon: ságpolitika kidolgozásához. A Program nemzeti www.mobilitas.hu irodáinak létrehozása és az ehhez szükséges költ- 10
  11. 11. Projektmenedzsment T-kitségvetés rendelkezésre bocsátása ösztönözte felhasználásával, a leglátványosabb és maradan-az ifjúsági programok közötti összehangoltság, az dó eredményekkel és a legjobb publicitásegymást kiegészítõ jelleg érvényesülését nemzeti mellett.szinten. Néhány országban a Fiatalok Európáértirányítási elveit és eljárásait “„importálták” saját . az üzleti elvek és a liberális ideológia megjele-nemzeti ifjúsági programjaikhoz. A Programon nése a szociális szektorbanbelül kevés pénz állt rendelkezésre a szervezetek 1fenntartási költségeinek fedezésére. A szerveze- Az elmondottak mellett, és azok következménye-tektõl elvárták, hogy társfinanszírozást biztosít- ként, a (neo)liberális ideológia és elvek dominan-sanak (gyakran 50 %-ot). A Program kezdetekor ciája és általában a kapitalizmus “„gyõzelme”különösen hangsúlyos követelmény volt az is, ahhoz vezetett, hogy az üzleti szektorból szárma-hogy formális ifjúsági csoportoktól érkezzenek zó kritériumokat alkalmazzák a nem-piaci szek-projektek, amelyek tisztán és bizonyíthatóan torokban is, beleértve a civil társadalmat, néha“„átlagos” fiatalok részvételét célozzák meg. még az államapparátust is. A jelen kiadvány szempontjából legrelevánsabb az elszámoltatha-. a gazdasági és szociális válság, amely a fiatalo- tóság, nyereségesség és - még általánosabban - az kat is elérte és a jóléti államok reakciója, illetve üzleti menedzsment alkalmazása a nem-kor- ezt követõ reformjai mányzati és non-profit szektorra. A projektme- nedzsment nem maradt immúnis erre a fejlõdés-Ez az egyik leggyakrabban elhangzó érv azzal re. A non-konformizmus kedvéért azt is el kellkapcsolatban, hogy az állami szektor miért mondanunk, hogy a profitorientált szektor is vettvonult ki számos közösségi és szociálpolitikai át gondolatokat a non-profit szektortól.projektbõl. Az európai országokat sújtó (pénz-ügyi) válság, az egységes európai uniós valuta . a kelet-európai demokrácia és civil társadalom emegteremtését célzó erõfeszítések csökkentették újjáépítésének kihívásaia “„hagyományos” szociális-oktatási projektektámogatására rendelkezésre álló forrásokat. A Az Európa Tanács és a nemzetközi ifjúsági A projektmenedzsmentszociális és ifjúsági projekteknek önállósodniuk szervezetek nagyon hamar felismerték, hogy a irányába történõ eltolódás okai az európai ifjúságikellett, és elszámoltathatóvá kellett válniuk. A kommunista rendszer közép-kelet-európai buká- munkábanmunkahelyek biztonsága megszûnt, a szervezeti sa azt a feladatot rója a “„Nyugatra”, hogy támo-rendszereket nem támogatták. A hangsúly az gassa az újdonsült közép- és kelet-európaieredményekre terelõdött, projekteket támogat- demokráciákat. Az ifjúságpolitika terén ez abbantak és nem szervezeteket. nyilvánult meg, hogy haladéktalanul reagálni kellett olyan igényekre, amelyekre azonnali ésEzen érvek némelyike meglehetõsen gyengének, kézzel fogható eredményeket hozó választ vártak,részrehajlónak, vagy akár provokatívnak is tûn- és nem elvieket. A kelet-európai kormányzati éshet. De érzékeltethetik a különbségeket, ha nem nem-kormányzati partnerek konkrét eszközöketis az eredmények, de legalább az ifjúságpolitika és készségeket igényeltek saját stratégiájuk kidol-filozófiája és elvei terén. Nézzük például azt a gozásához vagy egyszerûen túlélésük érdekébengondolatot, hogy az ifjúsági (és egyéb) szerveze- egy olyan légkörben, amelyben minden, amitek támogatása valójában sohasem volt olyan nem üzleti jellegû, gyanús volt, vagy legalábbisnagylelkû vagy meggondolatlan, mint ahogy bukásra volt ítélve.néhány elemzõ állítja. A legtöbb országban azifjúsági szervezeteknek keményen harcolniuk Akár helytállóak, akár hamisak voltak az elemzé-kellett azért, hogy megõrizzék függetlenségüket, sek és az igények, megállapíthatjuk, hogy aés biztosítsák továbbélésüket. projektmenedzsment-tanfolyamok elõsegítették a váltásra való törekvést, és tovább erõsítették azEz részben megmagyarázza a projektmenedzs- „üzleti jellegû”, professzionális képzések irántiment népszerûségével kapcsolatos ellentmondá- igényt. Mindez a kelet- és közép-európai orszá-sokat: a legtöbb szervezet, ideértve az ifjúsági gok ifjúságpolitikája és szervezeti rendszere mel-szervezeteket is, támogatja, és nem ellenzi azt lett kihatott az európai és nemzetközi ifjúsági(természetesen, hiszen õk is szeretnének jobban szervezetek tevékenységére és filozófiájára is.és hatékonyabban dolgozni). A projektmenedzs- Egyeseknek olyan ez, mint “„belekóstolni a tiltottment mellett és ellen szóló álláspontokat ütköz- gyümölcsbe és megrontatni általa”.tetõ vita valójában nem is létezik. Mindenki arratörekszik - és ez így helyes -, hogy a lehetõ legjob- . hangsúly-eltolódás a politikai és fejlesztési segé- eban végezze a dolgokat, az erõforrások optimális lyek terén 11
  12. 12. Projektmenedzsment T-kit Ugyanebben az idõszakban komoly változás csolódnak. A látható eredmények és a “„most!” következett be a gazdagabb Észak és a nélkülözõ megtapasztalása sokkal vonzóbb, mert valami Dél közötti fejlesztési együttmûködés és segélye- újat és társadalmilag azonnal értékesíthetõt ad - zés terén. A fejlesztési együttmûködési stratégia gondoljunk csak a fogyasztói szokásokra, arra, terén mutatkozó eltolódást minden valószínûség hogy mekkora az igény a legújabb ruhamodellek, szerint az általános politikai változások eredmé- számítógépek vagy mobiltelefonok birtoklására1 nyezték, és általában olyan tényezõk hatása, (érdemes megfigyelni, milyen gyorsan válnak a amelyekrõl már korábban beszéltünk. Ennek dolgok divatjamúlttá), az új, “„extrém” sportok ellenére azért utalunk erre, mert jól illusztrálja a fejlõdésére és népszerûségére. változásokat. Nagyon jelentõs mértékben a nem- kormányzati fejlesztési szervezeteknek köszönhe- A fiatalok a korábbinál kevésbé akarják egyetlen tõen az adományozó “„donor-országok” a fej- szervezet, program vagy ügy mellett elkötelezni lesztési segélyek és támogatás folyósítását magukat. A korábbi globális gondokat (pl. rassz- kezdték az eredményekhez és a demokratikus fel- izmus, szegénység, háború), úgy tûnik, felváltot- tételek meglétéhez kötni. Jelenleg a támogatások ta a globalizációtól való félelem, és meghatározó- szinte kizárólag projektekhez kapcsolódnak, és a vá váltak az alternatív közösségi részvételi hangsúlyt a kisléptékû projektekre helyezik, nem formák, mint pl. az internet. Mindezeknek meg- a “„politikákra”. felelõen könnyebb részt venni egy projektben, . posztmodernizmus: a fiatalok, az ifjúsági elkötelezni magunkat iránta, mint valamilyen szervezethez csatlakozni. A projekt rövid vagy közösségek individualizációja és tagozódása középtávú; rugalmas, konkrét és látható célja van. Emellett, a fiatalok könnyedén be tudnak kapcsolódni a projekt alakításába és menedzselé- A fiatalok társadalmi részvétele és együttmûkö- sébe anélkül, hogy végigjárnák egy szervezet dése kollektív modelljeinek eróziója, valamint ranglétráját. öntudatosodásuk erõsödése és a referenciamo- A projektmenedzsment dellek elutasítása - egyéb tényezõkkel társulva - irányába történõ eltolódás azt vonta maga után, hogy a mai fiatalok körében okai az európai ifjúsági munkában a hosszú távú elkötelezettség kevésbé divatos, 1.4. Menedzsment, kevésbé felel meg a realitásnak. Ehhez kapcsoló- dik a kockázati társadalomnak hívott jelenség, menedzsment! az, hogy az egyénnek egyre több dolgot kell ma- gának eldöntenie, egyre többször kell választania a lehetõségek közül, és egyre nagyobb mértékben viseli a felelõsséget saját sorsának alakulásáért. Nagyon nehéz felmérni, hogy ezek a tényezõk mennyire következményei és mennyire okai a Számos, korábban általánosan elfogadott szociá- prioritások, gondolkodásmód és nyelvezet terén lis, kulturális és politikai etalon fokozatos eltûné- bekövetkezett változásoknak az európai ifjúsági se is elõsegítette a fiatalok körében a társadalmi projektek tevékenységei és a programjai eseté- tagozódás és a sokféle azonosságtudat kialakulá- ben. Mindenesetre áttekintésük után megérthet- sának mind egyidejû, mind egymást követõ jük, hogy a projektek és projektmenedzsment folyamatát. miért vált az 1990-es évek divatos kifejezésévé és megközelítési módjává. Ebben az új környezetben az ifjúsági szervezetek és intézmények az adaptáció és modernizáció Ezen változások közül néhány kevésbé mély kihívásaival néznek szembe: a hosszú távú prog- - kevésbé radikális -, mint amilyennek látszik. A ramok és elkötelezettség megvalósítása sokkal lényegi eltérés nem abban van, amit mondanak, nehezebb. A kulcsszó a rövid távú, sõt, ha lehet- gondolnak és tesznek, inkább abban, hogy séges: a “„most!”. Számos ifjúsági munkás pana- mennyire veszik ezeket komolyan, és milyen szolja, hogy még az olyan izgalmas és potenciáli- nyelvezetet használnak. A civil társadalom - és a san motiváló programoknál is, mint az ifjúsági nemzetközi ifjúsági szervezetek is ide tartoznak - csereprogramok, igen nehéz a fiatalok érdeklõdé- realitásaiból és természetébõl fakadóan megelég- sét és elkötelezettségét megtartani, ha az idõtar- szik azzal, hogy tudatosítja az elhamarkodott ál- tam meghaladja a hat hónapot. Az idealizmust és talánosítás kockázatát. a politikai elkötelezettséget felváltotta a realiz- mus és a cselekvés - olyan fogalmak, melyek a ki- Az, hogy a projektmenedzsment nyelvezete és sebb közösségek és csoportok projektjeihez kap- elvei népszerûek, nem jelenti feltétlenül azt, 12
  13. 13. Projektmenedzsment T-kit. hogy projektek és projektmenedzsment rendelkeznek a projekteljárások és -menedzs- ment terén. Ebbõl következik többek között, korábban nem léteztek;. hogy az elvégzett munka minõsége ma jobb, hogy tisztább a felelõsség kérdése, hiszen köny- nyebb azonosítani azokat, akik a projekt egyes mint korábban;. hogy korábban rengeteg erõforrást nem meg- lépéseiért felelnek. Emellett sokkal inkább bevonja az embereket, hiszen a dolgozók, tagok felelõen használtak fel; 1. hogy ma mindenki nagyszerû projektmene- vagy önkéntesek számára egyértelmûvé teszi a felelõsséget és ezáltal a teljesítményt. Az elszá- dzser, és nem fordulnak elõ kisebb-nagyobb moltathatóság az értékelés, evaluáció és az botlások. összegzés - valamint a beszámolók - növekvõ jelentõségébõl is következik.Ne felejtsük el, hogy az elõbb említett változásokegy részét az ösztönözte, hogy a korábbinál több . Egyenlõség és függetlenségerõforrás áll rendelkezésre (pl. európai ifjúságiprojektek), és az érintett résztvevõk és intézmé- A projekteknek általában mind formai, mind Szemléletváltásnyek száma is exponenciálisan nõtt. A hatékony- pedig tartalmi szempontból meghatározott krité- a projektmenedzsmentbenságra és elszámoltathatóságra való törekvés riumoknak és prioritásoknak kell megfelelniük. és az ifjúsági munkában- elsõsorban a projektek minõségére vonatkozó- A projekt pénzügyi vagy egyéb támogatásánakan - így elkerülhetetlen volt. alapfeltétele a kritériumok teljesítése és az illesz- kedés az elõre megadott prioritásokhoz. Ezáltal minden projekt “„egyenlõ”, legalábbis olyan értelemben, hogy mindegyiknek azonos kritériu- 1.5. Értékek a szemlélet- mokat kell teljesítenie. A nepotizmust ily módon kizárjuk, és az egyik vagy másik szervezet számá- váltás elõtt és után ra nyújtott elõnyöket, privilégiumokat meg kell indokolni. Ezáltal minden szervezet a priori egyenlõ, a döntést a projekt minõsége határozzaA témát megközelíthetjük úgy is, hogy áttekint- meg. Nagyobb a döntéshozók függetlensége,jük és elemezzük a projektmenedzsment és az kisebb a kapcsolatok jelentõsége és a nyomásgya-ifjúsági munka értékeit. Melyek ezek? Megvál- korlás lehetõsége. A döntéseket a gyakorlatbantoztak-e? gyakran szakértõi kollégiumok hozzák, amelyek. Hatékonyság feltételezhetõen kisebb politikai nyomásnak van- nak kitéve. Mindez elõnyös a “„politikai” szerve- zeteknek, mivel megadott szabályokhoz kellA projekttervezési módszerek sokkal hatéko- igazodniuk, és nem kényszerülnek magyarázko-nyabbá teszik a szervezetek és intézmények mun- dásra.káját azáltal, hogy egy adott szituáció vagy egyembercsoport konkrét szükségleteire kerül a . Takarékosság és következetességhangsúly. Azáltal, hogy a beavatkozás terét beha-tárolják, és az eredményeket a lehetõ legnagyobb A projekt-támogatás lehetõvé teszi, hogy amértékben konkretizálják, javul az erõforrások szponzorok jobban nyomon követhessék az álta-felhasználása és nõ a hatékonyság. A beavatkozá- luk adott pénzek felhasználását (azaz megbizo-si területre összpontosítva garanciát kapunk arra, nyosodhassanak afelõl, hogy a pénzt arra hasz-hogy eredményt fogunk elérni, hiszen a munka nálják fel, amire szánták). Sokkal könnyebbnem aprózódik szét, és sokkal koherensebb, a nem megfelelõ pénzfelhasználást észlelni.jobban koordinált lesz a különbözõ szereplõk Azáltal, hogy meghatározott erõforrásokat bizto-részvétele. sítanak a célok és a konkrét feladatok megvalósí- tására, hatékonyabbá válik az erõforrások fel-. Elszámoltathatóság és (megosztott) felelõsség használása, vagy legalábbis korlátozható az indokolatlan vagy ellenõrizetlen pénzköltés, illet-Míg egy szervezeten vagy csoporton belül az ve a célnak nem megfelelõ kimenet. Azáltal,egyes feladatok felelõssége a jogi képviselõt (a vá- hogy a projektnek elõre meghatározott ütemezé-lasztott testületet) terheli, a projektmenedzs- se van, és akár ellenõrzõ pontokat is beiktatnak,ment a felelõsséget a projekt vezetõjére vagy a könnyebbé válik a pénzügyi ellenõrzés és a pro-projekttel foglalkozó csapatra helyezi. Ezek az jekt irányítása, mivel szükség esetén hamarabbemberek a célok tisztázását és stratégiai szintû lehet beavatkozni és korrigálni. Az a követel-elfogadását követõen nagyfokú autonómiával mény, hogy minden projekttevékenységnek a 13
  14. 14. Projektmenedzsment T-kit projekt célját kell szolgálnia, és illeszkednie kell mert a köz- vagy magán erõforrások kihelyezése a projekthez mint egészhez, megkönnyíti a kohe- és ezek hatása a stratégiákra és programokra tisz- renciát és a következetességet, és könnyebbé tább és jobban nyomon követhetõ. Már nem teszi azt, hogy szûkítsük az eltérések vagy torzu- akkora jelentõségû, hogy ki kapott pénzt és lások lehetõségét. támogatást és mennyit, inkább az a fontos, hogy mire kapták és mit valósítottak meg ebbõl.1 . Minõség Az átláthatóság szorgalmazása mellett, és való- színûsíthetõen a nepotizmus és a részrehajlás A célok eléréséhez szükséges készségek, erõfor- megakadályozása következtében, projektekkel rások és eljárások kiválasztásának optimalizálása dolgozni egyet jelent a stratégiák és programok következtében a projektmenedzsment a minõség láthatóvá tételének növelésével, mivel mindig javulását eredményezheti. Az erõforrásokat a vannak megfogható eredmények, amelyek köny- projekt speciális szükségletei és céljai alapján nyen bemutathatók és megragadhatók, akár a választják ki. A folyamatkövetés, monitoring és a médián, akár más kommunikációs csatornán projekt értékelése, evaluációja a minõség méré- keresztül. sének fontos eszközei, vagy legalábbis ezek lehe- A láthatóvá tétel mind a projektcsapatnak és a tõvé teszik, hogy megítéljük, minõségileg és szervezetnek fontos (mozgósítás, PR, kommuni- mennyiségileg mennyire közelítettük meg a kitû- káció, nyilvánosság, motiváció), mind a szponzo- zött célokat. A projektalapú megközelítés meg- roknak és támogatóknak, akiknek meg kell indo- könnyíti, hogy a feladatot jobban, a lehetõ leg- kolniuk, be kell mutatniuk, publikálniuk kell, jobban valósítsuk meg, mivel jobban látszanak a hogy mire használják az általuk kezelt alapokat. választási lehetõségek. Más szóval egy szervezet víziója vagy prioritásai projektekkel könnyebben eladhatóak. Az átlátha- . Realizmus tóság a becsületesség és tisztesség garanciája is, és ezek az értékek a nonprofit szervezetek számá- A projekt lényege, hogy a valóság talaján kell áll- ra létfontosságúak. nia, és elérhetõ célokat kell kitûznie. A realizmus fontos érték, mert segít kizárni azon projekteket, . Kreativitás és innováció melyek céljai a projektet megvalósítani kívánó szervezet mérete, kapacitása, munkaterülete A kreatív és innovatív projektek új utakat találtak miatt nem tûnnek megvalósíthatónak. A realiz- a megvalósításra, új módszereket a célok elérésé- mus az értelem és ész felülkerekedése az érzel- re. A projektmunka arra késztet, hogy minden meken. Ugyanakkor a realizmus motiváló hatású egyes projekt a többitõl különbözõ, egyedi, is, hiszen valószínûsíthetõbbé teszi az eredmé- vagyis innovatív legyen. Ezáltal ösztönzi az em- Szemléletváltás nyeket, és ezáltal átláthatóbbá teheti a projektet. berek és a szervezetek kreativitását. A jobb telje- a projektmenedzsmentben A nagy gondolatokat látható gyakorlattá és ered- sítésre és értékelésre való törekvés non-konfor- és az ifjúsági munkában ményekké változtatni - ez lehetne a projektmód- mizmusra és a konvenciókkal való szakításra szer mottója. ösztönöz - ezek önmagukban is motiváló ténye- zõk egy szervezetnél. A kreativitás és az innová- . Rugalmasság ció érdekében közelebb kell kerüljünk a fiatalok, a közösségek világához, illetve más emberekkel, A projektet meg kell tervezni, meg kell valósítani szervezetekkel és meghatározó személyiségekkel (implementáció), és értékelni kell (evaluáció). kell kapcsolatba kerülnünk. A kreativitás és az Az igazán jó projektirányítás lehetõvé teszi - és innováció ugyanakkor jól rímel a korszerûségre megköveteli - a projekt elõrehaladása és a projekt és a modernizációra, amelyek korunk létfontos- rendszeres értékelése, evaluációja következtében ságú elvei. szükséges változtatásokat. Ezáltal kijavíthatjuk a projekt tervezésekor elkövetett hibákat és a hibás . Verseny tervezés okozta mûködési zavarokat, valamint hozzáigazíthatjuk a projekt különbözõ kompo- A posztmodern társadalom - valamint a neolibe- nenseit az elõre nem látható változásokhoz és rális gazdaságpolitika és ideológia - egyik legfon- fejlõdéshez. tosabb értéke, a verseny az (ifjúsági) politikák projektfinanszírozása következtében bõvül és . Átláthatóság és láthatóság optimalizálódik. A köz- és magántulajdonú támogató szervezetek azáltal, hogy a projektek- Az elszámoltathatóság egyúttal átláthatóságot és hez általánosan érvényes feltételeket szabnak, láthatóvá tételt is jelent. Átláthatóságot azért, nyomást gyakorolnak a pályázóra annak érdeké- 14
  15. 15. Projektmenedzsment T-kitben, hogy jobb teljesítményt nyújtson, hatéko-nyabb legyen, és mindenekfölött hogy jó, sõtjobb legyen, annak érdekében, hogy támogatást 1.6. A projektben rejlõkaphasson. Mivel soha sincs elegendõ pénz min- értékekden projektre, mindig zajlik valamilyen kiválasz-tási eljárás. A verseny természetesen nem kocká-zatmentes, de arra ösztönzi a projektcsapatokat 1és a szervezeteket, hogy a tõlük telhetõ legjobbat Az, hogy a projektek programok és feladatok ter-nyújtsák annak érdekében, hogy támogatást kap- vezésére, szervezésére és megvalósítására, embe-janak, hogy felszínen maradjanak, és hogy meg- rek és erõforrások menedzselésére alkalmasak,ismerjék õket. keveset mond arról, hogy mire valók a projektek.. Részvétel, modernség és foglalkoztathatóság A projekttervezés és -menedzsment gyakorlatilag értéksemleges technikák, amelyek mind a köz-, mind a magánszektorban, mind pedig a civilMindaz, amivel korábban a posztmodern társa- társadalomban használhatóak.dalmak fiatalságát jellemeztük, azaz hogy a pro-jektek megfelelnek az individualizációs és tagoló- Az európai ifjúsági munka ugyanakkor nemdási folyamatoknak, azt is jelenti, hogy a értéksemleges. Az európai ifjúsági munkát, csak-projektmunka sok fiatal és sok ifjúsági munkás úgy, mint a nemzeti ifjúsági munkát, olyan prio-számára olyan hasznos és elérhetõ tanulási és ritások és értékek jellemzik és irányítják, melyek Fontos elemek aztapasztalatszerzési lehetõséget jelent, amelyet a maguk is egy implicit vagy explicit ifjúságpolitika európai ifjúságimunkaerõpiacon is értékesíteni tud. kifejezõdései. Maga az “„európai ifjúsági projekt” programokban kifejezés is hordoz egy bizonyos filozófiát: a nem-Ahhoz, hogy a tevékenységek irányítását projekt- zetek fölöttiségét és az európai kooperációét, aként tudják értelmezni és gyakorolni, szükségük fiatalokkal együtt, vagy a fiatalok által megvalósí-van a tervezési és a vezetõi készségek elsajátításá- tott projekteken keresztül talán a részvételét,ra, fejlesztésére és gyakorlására is. Nem-formális a képzését és az autonómiáét is. Emellett azképzés során meg kell tanulniuk a felelõsség és az Európai Bizottság és az Európa Tanács egyesautonómia gyakorlását. A tapasztalati tanulás ifjúsági programjai saját értékekkel rendelkez-lehetõsége - különösen megfelelõ értékelési tech- nek, amelyeket a kereteiken belül megvalósítottnikákkal támogatva - felbecsülhetetlen segítséget projekteknek követniük és terjeszteniük kell.jelent az alacsony önértékelés, az önbizalomhi-ány, a marginalizálódás és a kirekesztõdés álla-potából való kitöréshez. A projektmunka és az Az Európai Unió szintjénezzel együtt járó csapatmunka - a szociális éskommunikációs készségek fejlesztése - motiválóhatású és képességnövelõ azáltal, hogy jelentõsé- . Mobilitás és szolidaritásget és értéket kapnak a kis, elérhetõ változások,amelyek láthatóvá válása kitörési lehetõséget Az egységes piac, a munkaerõ szabad vándorlásajelent a marginalizálódás és az alacsony önbecsü- stb. népszerûsítéséhez fontos megteremteni an-lés állapotából. nak a lehetõségét, hogy a fiatalok külföldön él- hessenek és dolgozhassanak, és motiválni kellTermészetesen a társadalmi részvétel ezen for- õket a lehetõségek igénybe vételére. A fiatalokmái nagyon különböznek a társadalmi részvétel mobilitása eszköz az elszigeteltség, az elidegene-“„tradicionális” formáitól. Elõnyük, hogy sokkal dés, illetve a passzivitás feloldására, amennyibentesthezállóbbak és elérhetõbbek a mai fiatalok “„szellemi” mobilitást is jelent. A mobilitás és aszámára, bár értéküket még nem mindig ismerik szolidaritás együtt jár, amint azt az Európai Ön-el. Folyamatos kihívást jelentenek számos ifjúsá- kéntes Szolgálat programjának létrehozásárólgi és projektvezetõ számára. A kisebb projektek szóló döntés is tükrözi - mert az európai integrá-lehetõséget jelentenek a közösség mozgósítására ció nem csak a szabad piac, a munkaerõ szabad- emlékezzünk a realizmusról és a láthatóvá tétel- áramlása fejlõdését jelenti. Az integrációs folya-rõl mondottakra -, hozzájárulhatnak a közösségi mat politikai, szociális és kulturális szintekenrészvétel fejlesztéséhez. A projekt fontossága és csak akkor lehet sikeres, ha párosul a szolidaritásaz általa hordozott értékek emellett hozzájárul- szükségességének megértésével, és ha Európát ahatnak ahhoz, hogy növekedjen a fiatalok szolidaritás színterének, nem pedig versenyte-szerepe a közösségen belül. repnek fogjuk fel. 15
  16. 16. Projektmenedzsment T-kit . A fiatalok önbizalma és kreativitása eltérõ mértékben és módon (úgy tûnik ez köny- nyebben megteremtõdik az ifjúsági cserékben a Az európai ifjúsági projekteket úgy kell megter- kölcsönösség elvének megvalósulása folytán). vezni és megvalósítani, hogy ösztönözzék az autonómiát, az önbizalmat és a kreativitást. Ezen értékeknek döntõ szerepük van abban, ahogyan . A fiatalok aktív részvétele a társadalomban és az intézményekben1 a projektek elõkészítésre kerülnek és megvalósul- “„A fiatalok aktív társadalmi részvételre való ösz- nak, amilyen szerepet a fiatalok azokban játsza- tönzése non-profit egyesületeken és szervezete- nak (tulajdonosok/résztvevõk és nem fogyasz- ken keresztül” a civil társadalom, az egyesületek tók), és természetesen, ahogyan a célok elérésére és szervezetek létfontosságú szerepének elisme- törekszenek, és amilyen magatartásformákat rését jelenti a részvétel és az aktív állampolgári támogatnak. Az is érdekes, hogy milyen módon szerep fejlesztésében. Ugyanakkor általában a erõsíti egymást az önbizalom és a kreativitás. non-profit szektor fontosságára utal (mint ahogy . A kulturális sokszínûség megértése az európai ifjúsági programok többnyire nevelõ célzatúak, és non-profit alapon mûködnek). Az A kulturális sokszínûség az európai kontinensen ifjúsági programok említik a “„tudatosítani a fia- Fontos elemek az természetesnek tûnik (a legtöbb kontinenshez talokban a demokrácia fontosságát a társadalom- európai ifjúsági hasonlóan). A kulturális sokszínûségnek mint szervezésben, és ezáltal ösztönözzék õket arra, programokban normális helyzetnek az elismerése, pozitív érték- hogy tevékeny részt vállaljanak annak intézmé- ként történõ elfogadása és megértése alapvetõ nyeiben”. Hivatkozás történik továbbá arra, jelentõségû a kulturális különbségek tiszteletben hogy “„bátorítani kell a fiatalokat a társadalmi tartásával épülõ közös Európában. Ez az elõfelté- szervezõdésrõl alkotott véleményük kinyilvánítá- tele az interkulturális tanulásnak is sára, és ösztönözni kell a különféle közhivatalo- . A rasszizmus, idegengyûlölet és antiszemitiz- kat ennek figyelembe vételére”, ami egyértelmû megfogalmazása annak, hogy a közhivatalok mus elleni küzdelem legyenek nyitottak és támogassák a fiatalok társa- A kulturális sokszínûség értékelése és elfogadása dalmi részvételét. mellett a rasszizmus, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus veszélyének tudatosítása az . A hátrányos helyzetû fiatalok részvétele európai programok egyik fõ témája. Enélkül Mindkét program - felismerve a társadalmi nehezen alakulhat ki megértés és tisztelet a kul- összetartás és az európai programok minden fia- turális sokszínûség iránt, és végsõ soron, más tal számára biztosított elérhetõségének fontossá- európaiak és nem-európaiak iránt. gát - prioritásként kezeli a hátrányos helyzetû . Az európai dimenzió vagy identitás létreho- fiatalok részvételét. Ez különbözõ gyakorlati in- tézkedésekben nyilvánul meg, beleértve külön zása pénzügyi támogatási lehetõségeket is. Ebbe a A Fiatalok Európáért Programban szereplõ “„a tárgykörbe tartozik a kirekesztés kockázatának fiatalok felkészítése arra, hogy az Európai Uniót tudatosítása a (nem-kirekesztett) fiatalokban. történelmi, politikai, kulturális és szociális kör- Ugyanezt a szellemiséget tükrözi az Európai nyezetük integráns részének tekintsék” passzus Önkéntes Szolgálatnál a “„megkönnyíteni a valószínûleg a legegyértelmûbb megfogalmazása programban való részvételt minden fiatal annak, amit a Program más helyeken mint számára” célkitûzés. „európai dimenziót” vagy “„identitást” említ. Az ebben a programban és egyéb programokban . A nõk és a férfiak egyenlõ részvétele szereplõ megfogalmazásokkal kapcsolatban meg Mindkét program hangsúlyozza a férfiak és a nõk kell említenünk, hogy a cél nem a nemzeti (vagy közötti egyenlõség garantálását, követését és más) identitást helyettesítõ új identitás létreho- tudatosítását. A Fiatalok Európáért Program zása, hanem az Európai Unió - és az európai említi a nõk részvételét is: “„fogékonnyá kell ten- integrációs folyamat - szerepének mint a jelen és ni a fiatalokat a férfiak és nõk esélyegyenlõsége a jövõ alkotórészének a jobb megértése. Ez az biztosításának szükségességére, és ösztönözni a európai dimenziónak a helyi és a nemzeti szin- nõket arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a tár- tekhez való kapcsolódását igényli. Ugyanakkor sadalom minden szektorában”. Az Európai e politika kidolgozói vigyáztak arra, hogy az Önkéntes Szolgálatnál ez a program alapelvei kö- európai dimenzió ne csak az Európai Unió tagál- zött szerepel: “„...Szándékunk a férfiak és nõk lamaira vonatkozzék. Ezért a programokban más közötti esélyegyenlõség tiszteletben tartása mel- országok is részt vehetnek (akár mint lett a mobilitás és a szolidaritás ösztönzése...”; programország, akár mint harmadik ország), bár - ez tulajdonképpen az Európai Unió egyik, 16
  17. 17. Projektmenedzsment T-kita határozatok preambulumában szereplõ alap- ben és az esélyegyenlõség javításában”2.elvének visszatükrözõdése. Az Ifjúság 2000-2006 Program célul tûzte ki “„az. Függetlenség, kezdeményezés és kreativitás európai kontextusban megszerzett informális képzés elismerésének ösztönzését” is.A fiatalok függetlenségének, kreativitásának ésvállalkozó szellemének ösztönzése, különösen aszociális, polgári, kulturális és környezetvédelmi Az Európa Tanács szintjén 1területen a Fiatalok Európáért Program egyikalapvetõ célkitûzése volt a fiatalok foglalkoztatha-tóságának javításáért érzett felelõsség jegyében. Az Európa Tanács ifjúságpolitikájának fõbb érté-Az Európai Önkéntes Szolgálat még jobban keit és irányelveit formálisan a Miniszterekhangsúlyozza ezt az összefüggést: “„a fiatalok kez- Tanácsa 1998. április 16-i (98) 6 sz. Határozatá- ban fogadta el, amely a Tanács Ifjúsági Igazgató-deményezõkészségének, kreativitásának és szoli- sága prioritásainak és gyakorlatának politikaidaritásának ösztönzése annak érdekében, hogy megerõsítése.aktívan integrálódjanak a társadalomba ...”. Ezekaz értékek a szociális és politikai célkitûzésekentúl az oktatási és képzési célkitûzésekre is vonat- . A fiatalok segítése a kihívásokkal való szem- benézésben és vágyaik elérésébenkoznak: egy európai projektben való részvétel, Az ifjúságpolitikát nem az intézmények, hanem aamely többnyire külföldi tartózkodással is jár, fiatalok prioritásai és szempontjai szerint kellnyitottabbá teszi a fiatalok gondolkodását és fej- kialakítani, a béke, szabadság és szolidaritás érté-leszti önállóságukat, függetlenségüket és kreativi- keinek terjesztése szellemében.tásukat. A nem-formális tanulás szerepe e cél el-érésében kiemelt jelentõségûvé vált azIfjúság 2000-2006 Programban. . Kiemelt figyelem fordítása a hátrányos hely- zetû fiatalokra. Interkulturális tanulás A “„társadalmi kohézió, és különösen a kire- kesztés elleni harc” jegyében a hátrányos hely-Az interkulturális tanulás az ifjúsági program zetû fiatalokra fordított fokozott figyelem azminden részletében fellelhetõ célként, feltétel- Európa Tanács ifjúságpolitikai céljainak alapve-ként, vagy szükségletként. A Fiatalok Európáért tõ irányelve.programban az interkulturális tanulás részétképezi mind a szociális céloknak (szolidaritás,emberi jogok, kulturális sokszínûség tudatosítá- . A civil társadalom megerõsítése és társadalmi részvételének fokozásasa), mind az oktatási céloknak (lásd a pályázati A civil társadalom fejlesztése és megerõsítése ter-ûrlapokat és beszámoló lapokat, vagy a pályázati mészetesnek tûnik egy olyan szervezeten belül,útmutatót). Az interkulturális tanulás ugyanak- amelynek elsõdleges célja az emberi jogok és akor egységet képez az európai dimenzió más demokrácia kiteljesítése. A fiatalok részvétele ésaspektusaival és a harmadik országok felé meg- bevonása az õket érintõ döntések meghozatalábanyilvánuló nyitottsággal (azt is beleértve, hogy a elsõ pillanattól kezdve az Európa Tanács ifjúság-bevándorolt fiatalok megismerjék származási politikájának egyik alapelvét képezte, a kormány-országuk kultúráját). Végezetül, az interkul- zati szervek és ifjúsági szervezetek közötti ún.turális tanulással kapcsolatos értékek fellelhetõek társmenedzsment kifejlesztésén keresztül. Ez aa felelõs állampolgár gondolatkörében, azon cél többek között a “„demokratikus állampolgár- Fontos elemek azalapvetõ célkitûzés megújításában, miszerint a ságra nevelés” elõsegítését is szolgálja. európai ifjúságitisztelet a kulturális sokszínûség és annak alapve- programokbantõ közös értékei iránt népszerûsítendõ. . Ifjúsági mobilitás. Az informális képzés elismerése és népszerû- Az ifjúsági mobilitásnak az Európa Tanács szá- mára való jelentõségét a szervezet pán-európai sítése dimenziójának, valamint a fiatalok Európa keletiA jelenlegi ifjúsági programokban jól látható az és nyugati részei közötti mobilitását még mindiginformális képzés szerepe a szociális és oktatási nehezítõ számos akadálynak a fényében kellcélok elérésében, nem utolsósorban amiatt, hogy megítélni.õk maguk is a formális oktatás körén kívül esõképzési célú programok.Az informális képzés az élethosszig tartó tanulás- 2 Az Európa Tanács 1999. június 28-i 22/1999 sz.ban és képzésben is szerepet játszik, “„alapvetõ közös állásfoglalása az „Ifjúság” Közösségi akcióprog-szerepe van a foglalkoztathatóság, alkalmazko- ramot létrehozó határozat elfogadásáról (Officialdóképesség és vállalkozói készségek fejlesztésé- Journal, 22/07/99) 17
  18. 18. Projektmenedzsment T-kit . Interkulturális párbeszéd “„növelni az ifjúságot szolgáló lehetõségeket”. Ez a nyilatkozat nagy jelentõséggel bír az ifjúsági A (98) 6 Határozat kitér az interkulturális párbe- projektek menedzselése területén. Az ifjúságpoli- szédre, mint az Európa Tanács politikájának tika kialakítása kapcsán utalnak a megfelelõ tör- egyik prioritására “„a sokszínûség tiszteletben vényalkotásra és a megfelelõ szervezeti struktúra tartása szellemében”. Az Európai Ifjúsági kialakítására, az információcserére és a bevált1 Központok és az Európai Ifjúsági Alap a megoldások megismerésére stb. Ez is alátámaszt- nem-formális képzési tevékenységeken keresztül ja azt a tényt, hogy nem lehet az Európa Tanács kulcsfontosságú szerepet játszottak az interkul- ifjúságpolitikáját kialakítani az egyes országok turális tanulás kiszélesítésében és népszerûsítésé- nemzeti ifjúságpolitikájának kialakítása nélkül. ben. Az interkulturális tanulás átitatta az Európa Bár formálisabban, mint az eddig felsorolt érté- Tanács minden ifjúsági képzési és oktatási tevé- kek, de valószínûleg az adott ország ifjúságpoliti- kenységét, az Unióval e téren történõ együttmû- kájának formai és szerkezeti elemei is jelentõs ködést is beleértve. A kultúraközi párbeszédre mértékben befolyásolják az ifjúsági projektek for- való hivatkozás az egyes országokban is a koope- máját és szerepét. Ilyen elem többek között a rációra, és a nemzetek közötti és az európai prioritások meghatározása, a finanszírozó intéz- kooperáció megértésére ösztönöz, mégpedig a mények, az ifjúsági projektek döntéshozatali kisebbségi jogok védelme és fejlesztése révén. eljárásai stb. . Elkötelezettség az emberi jogok és demokrá- Ezen értékek megjelenése a projekt- cia mellett jeinkben A kultúraközi párbeszéddel kapcsolatban mon- dottak figyelembe vételével, prioritást élvez a “„rasszizmus, idegengyûlölet, antiszemitizmus, Saját céljaink és a futó európai ifjúsági projektek intolerancia elleni küzdelem”, valamint a küzde- szempontjából nem szükséges ismerni valameny- lem “„minden olyan mozgalom ellen, amelynek nyi itt felsorolt értéket és elvet. Nem is szükséges célja a demokrácia aláaknázása”. A demokrácia minden projektnek mindegyikhez igazodnia. és az emberi jogok megerõsítése tételesen A következõk azonban alapvetõ fontosságúak: is szerepel azok között a kulcsfontosságú priori- tások között, amelyeket tudatosítani kell a fiata- Ismernünk kell, hogy melyek azok az értékek, lok körében, és növelni kell az irántuk való amelyek jegyében a projektünk fut elkötelezettséget. Ezeket, mint látni fogjuk, az határozza meg, hogy ki a projektbe bevont célcsoport, a projektet meg- . Az ifjúsági részvétel új formáinak bátorítása valósító vagy támogató szervezet vagy intézmény, A korábbiakban felsorolt értékekhez és prioritá- és ki a projektet vezetõ személy vagy csoport. sokhoz képest talán “„belterjesebb” jelentõségû- Végezetül, hogy projektünk finanszírozható ek, mégis fontos prioritást jelentenek a fiatalok legyen, az értékeknek kompatibiliseknek kell len- részvételének új formái, mivel ez a prioritás tük- niük az európai intézmények - vagy más szponzo- rözi az ifjúság folyton változó természetét és az rok - valamely értékével vagy prioritásával. ifjúságpolitika és az ifjúsági programok rendsze- Nem kell mindezen partnerek alapértékeinek Fontos elemek az res fejlesztésének szükségességét, az európai azonosaknak lenniük, de legyenek kompatibili- európai ifjúsági ifjúsági projekteket is beleértve. sek. Fontos, hogy erre a projektvezetõk odafi- programokban gyeljenek, és legalábbis felismerjék és megvitas- . A felelõsségvállalásra nevelés sák a problémát. Így, ha bármikor alapvetõ „A demokratikus állampolgárságra nevelésnek” választásokról vagy prioritásokról kell határozni, és a nem-formális képzésnek a szerepével össze- a vezetõségnek szilárd és széles morális és politi- függésben az Európa Tanács prioritásként kezeli kai bázisa lesz a döntéshez. “„a fiatalok felelõsségvállalásra nevelését”. Ez úgy értelmezhetõ, hogy tudomásul veszik a civil Európai projektek esetén egyértelmû kell legyen, társadalom speciális szerepét, azt, hogy a nem- hogy mi indokolja az európai együttmûködést kormányzati szervezetek és különösen az ifjúsági Európa több, mint forrásszerzési lehetõség egy szervezetek a “„demokrácia iskoláját” jelentik. csereprogramhoz vagy egy külföldi úthoz. Egy fiatal számára a külföldi tapasztalatszerzés . Ifjúságpolitikák fejlesztése nagyon értékes és hatékony lehet. Fontos ezért, A (98) 6 sz. Határozat egy sor olyan, az ifjúság- hogy a projektvezetõ tudja, miért lesznek a fiata- politika kialakításához és elismeréséhez kapcso- lok számára hasznosak a tapasztalatok - ne csak lódó célt és prioritást sorol fel, amelyek segítenek azt mondják, hogy az európai intézmények célja- 18
  19. 19. Projektmenedzsment T-kitit követni kell, mint egy új vallást vagy egy köte-lezõ programelemet.Kézben kell tudnunk tartani a projektetA projekt irányítóinak talán a legfontosabb kész-sége és attitûdje, hogy kézben tudják tartani a Fontos elemek azprojekteket. Fontos, hogy õk irányítsák a projek- európai ifjúsági 1 programokbantet, és ne õket irányítsák az események, és ne isegy harmadik fél vegye át az irányítást. Ehhezvilágosaknak kell lenniük a prioritásoknak, a cé-loknak, az alapelveknek és az értékeknek, bele-értve azokat is, amelyek csak partikuláris hatástgyakorolnak a tanulási folyamatra.Fel kell ismernünk a korlátokatEgy projekt lehet nagyon különleges vagy elõre-mutató, de egy projekt, az csak egy projekt,ahogy egy személy is csak egy személy. Mindket-tõnek korlátozottak a céljai, a mûködési területe, 1.7. A projektorientáltideje stb. Egy projekt önmagában nem változtat- megközelítés korlátaihatja meg a társadalmat. De hozzájárulhat egyspeciális probléma megoldásához. Projekteketmegvalósítva prioritásokat állítunk fel, és kikü-szöböljük azokat a célokat, amelyek nem priori- A projekteknek korlátai is vannaktások. Prioritásokat felállítani annyi, mint érté-keknek, céloknak vagy szükségleteknekmegfelelõ kritériumokat meghatározni. A korlá- A projekt mindenekelõtt a társadalmi változásoktok ismerete fontos azért is, hogy megfelelõen eszköze, legalábbis az ifjúsági és szociális munkatervezzük a változásokat és eredményeket - nem területén ennek szeretnénk a projekteket tekinte-lehet egyszerre mindent megváltoztatni, nem ni. A projektek nem önmagukért való dolgok,minden oldható meg tanulással és neveléssel. egyszerûen a tervezés, szervezés, mozgósítás és az eredmények elérésének egy megközelítésiMegfelelõ képzés vagy felkészülés módját jelentik. Természetesen hatékonyságukLáttuk az elõzõ fejezetben, hogy milyen fontos a az erõforrások optimalizálásában és emberekfiatalok nem-formális képzése az európai intéz- bevonásában indokolja kiemelt szerepüket, külö-mények és az európai ifjúsági programok számá- nösen az európai ifjúsági programok terén.ra. Ha valami olyan közösrõl és kulcsfontosságú- Ennek ellenére, a projektmenedzsment elõbb fel-ról beszélünk, mint az interkulturális tanulás sorolt elõnyei mellett ismernünk és tudatosíta-vagy a fiatalok részvétele, nem reális, hogy min- nunk kell a módszer kockázatait és korlátait is.den ifjúsági szakembertõl vagy vezetõtõl elvár-juk, hogy automatikusan kompetens legyen azon A külsõ kontroll és a sebezhetõséga területen, ha nem megfelelõen képezték. növekedéseA megfelelõ képzési programok szervezése ésaz azokon történõ részvétel ezért nagyon fontos, Az, hogy a programok és szervezetek támogatá-nemcsak a projekt sikere, hanem a projekt képzé- sának rovására a projektek támogatása nõ, sebez-si céljainak megvalósulása szempontjából is. hetõbbé teszi a szervezeteket: a szervezetek a támogatást meghatározott projektekre kapják,Az értékeket a fiatalok számára érthetõvé kell amelyek gyakran beszûkítik, specializálják a célo-tenni, és hozzájuk kell igazítani kat és a tevékenységi formákat. Ezenkívül egyAz ifjúsági szakember, vezetõ vagy képzõ (aki szervezet fejlesztése könnyen kontrol alatt tartha-nem feltétlenül azonos a projektmenedzserrel) tó azzal, hogy hány és milyen nagyságú projektjétfeladata, hogy az értékeket és nevelési, képzési támogatják. A projektek korlátozott támogatásaalapelveket átvigye a fiatalok számára megfelelõ megakadályozhatja a programfejlesztést, és min-programokba. Fontos továbbá, hogy megértse denképpen korlátozza egy szervezet terjeszkedésia fiatalokat és tudjon velük kommunikálni annak lehetõségeit. Mivel sok projektrõl rendszeresérdekében, hogy megértse értékeiket és beépít- idõközönként (évente vagy kétévente) döntenekhesse a projektbe, illetve annak metodikájába. a támogatók, a szervezet függetlensége és mozgá- 19

×