<ul><li>Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése   </li></ul><ul><li>Az európai keresztény kultúrák kialakulásában dönt...
 
Monte Cassino,  bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
<ul><li>Montecassino  a bencés rend anyakolostora.  </li></ul><ul><li>A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak sz...
<ul><li>Az  Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius tudatos művészeti törekvéseiről  <...
<ul><li>emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati világ elvesztett, azt a görög szakértelem segít...
Sant’ Angelo in Formis <ul><li>felsz. 1072 </li></ul><ul><li>ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothat...
<ul><li>hosszhajó: három sáv Krisztus életének jeleneteivel </li></ul><ul><li>mellékhajóban: töredékes ótestamentumi jelen...
<ul><li>Toszkána rendi építészete </li></ul><ul><li>A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás...
 
Firenze, San Miniato al Monte
<ul><li>S. Miniato al Monte   </li></ul><ul><li>az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma </li></ul><ul><li>épí...
Homlokzat: polikróm díszítés: zöld-fehér márványinkrusztráció: jellegzetes
<ul><li>timpanonban: építszeti elemek: árkádsor + fiktív állatalakok + absztrakt motívumok </li></ul><ul><li>mozaik: Deézi...
<ul><li>lefedés: nyitott fafedélszék:  </li></ul><ul><ul><li>nagyméretű hevederívek tartják (ezek négykaréjos pillérekre t...
 
Apszismozaik: 13. századi
Padlódísz:márvány – inkrusztráció: csillagjegyek
<ul><li>Firenze (Battistero) </li></ul><ul><li>a városi dóm előtt található </li></ul><ul><li>Keresztelő Szent Jánosnak sz...
<ul><li>belső tagolás: 2 szint: alsó szinten oszlopokkal elválasztott hárma sfülkecsoportok + felső szinten karzat (Páros ...
 
<ul><li>A  Pisa-luccai iskola  alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták.  </li></ul><ul><li>E...
<ul><li>Pisa  katedrális </li></ul><ul><li>katedrális ép. kezd.:  1063 </li></ul><ul><li>keresztelőkápolna ép. Kezd.: 1153...
<ul><li>a nyugati homlokzaton felirat: építés kezdete (1063) + Daidaloshoz hasonlítja az első építészt = Busketus (ez a sí...
<ul><li>külső kilakítás: vakárkádok + egymás fölött körbevezetett törpegalériák // lombard építészet </li></ul><ul><li>106...
 
<ul><li>bent is márványberakásos díszítés </li></ul><ul><li>hármas tagolás: árkádívek + empórium + ablakok </li></ul><ul><...
földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet: a kereszthajók 3-3 hajósak és apszisban végződnek, mintha önálló temp...
A négyezeti torony a főhajó és a kerszthajók találkozásánál
<ul><li>Nyugati főhomlokzat: földszinten: 7 vakárkád (korinthoszi oszlopokkal) </li></ul><ul><li>flötte négy szinten törpe...
<ul><li>Battistero </li></ul><ul><li>a nyugati homlokzat előtt </li></ul><ul><li>1153-ban kezdik el építeni </li></ul><ul>...
Pisa,  Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.
<ul><li>Campanile, ferde torony </li></ul><ul><li>1173-ban kezdik el építeni </li></ul><ul><li>építés közben megdőlt: szak...
<ul><li>Luccában  14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm, S. Frediano, S.Pietro So...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

ToszkáN MűV

1,301 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,301
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
21
Actions
Shares
0
Downloads
38
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • ToszkáN MűV

    1. 1. <ul><li>Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése </li></ul><ul><li>Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek, a bencéseknek. </li></ul><ul><li>Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. </li></ul><ul><li>a helyi hatásokat is figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. </li></ul>
    2. 3. Monte Cassino, bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
    3. 4. <ul><li>Montecassino a bencés rend anyakolostora. </li></ul><ul><li>A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak szerzője, Nursiai Benedek (480 k.–543) itt alapítja a kolostor első épületeit, melyek egy részét a VI. században a longobárdok, a IX. században az arabok pusztítják el. Ekkor a szerzetesek el is menekülnek. </li></ul><ul><li>A XI. század közepére az újra használatba vett és fokozatosan helyreállított kolostor a legjelentősebbé válik Dél-Itáliában, és a század második felében virágkorát éli. </li></ul><ul><li>a kolostor legjelentősebb apátja: Desiderius (1058–1087), a későbbi III. Viktor pápa. </li></ul><ul><li>Ő építteti újjá az apátságot és gondoskodik igényes díszítéséről. </li></ul>
    4. 5. <ul><li>Az Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius tudatos művészeti törekvéseiről </li></ul><ul><li>Ezek lényege nagy pompájú, gazdagon díszített kolostor létrehozása s ennek érdekében minden anyag és ékesség megszerzése: az anyakolostort, amely Szent Benedek sírját is tartalmazza hasonlóvá akarja tenni a római bazilikákhoz: </li></ul><ul><ul><ul><li>ennek érdekében pl. Rómából szállíttat építőanyagot </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>legközelebbi mintaképe: S. Paolo fuori le Mura // nagy magas kereszthajó </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Szent Benedek sírkápolnája az apostolok római sírját követi </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Nyugaton átrium </li></ul></ul></ul>
    5. 6. <ul><li>emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati világ elvesztett, azt a görög szakértelem segítségével lehet pótolni </li></ul><ul><li>A templom díszítésében bizánci mintaképekhez igazodik: </li></ul><ul><ul><li>Inkrusztált kőlapok </li></ul></ul><ul><ul><li>Díszpadlózat </li></ul></ul><ul><ul><li>mozaik </li></ul></ul>
    6. 7. Sant’ Angelo in Formis <ul><li>felsz. 1072 </li></ul><ul><li>ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothatunk Montecassino egykori freskódíszéről is </li></ul>
    7. 8. <ul><li>hosszhajó: három sáv Krisztus életének jeleneteivel </li></ul><ul><li>mellékhajóban: töredékes ótestamentumi jelenetek </li></ul><ul><li>főhajó északi falán: keresztrefeszítés: nagyobb méretű, mint a többi ábrázolás </li></ul><ul><li>nyugati falon: Utolsó Ítélet kompozíció: bizánci szokást követ </li></ul><ul><li>apszisban: trónoló Pantokrátor + alatta arkangyalok + Desiderius donátor-portréja (udvari bizánci stílusú) </li></ul>
    8. 9. <ul><li>Toszkána rendi építészete </li></ul><ul><li>A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta: Róma a&quot;nagy&quot; példakép </li></ul><ul><li>A rendi reformot képviselő szerzetesek a pápai politikát támogatják </li></ul><ul><li>A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) </li></ul><ul><ul><ul><li>építészetben eltérő stílust képviseltek </li></ul></ul></ul>
    9. 11. Firenze, San Miniato al Monte
    10. 12. <ul><li>S. Miniato al Monte </li></ul><ul><li>az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma </li></ul><ul><li>építés kezdete: 1060-tól (csak a 13. században fejezik be) </li></ul><ul><li>háromhajós, egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal </li></ul><ul><li>Nincs kereszthajója </li></ul><ul><li>népoltáros, emelt szentélyes megoldás: alatta csarnokkripta </li></ul><ul><li>a felületképzésben a firenzei műhely jellemzője az antik elemek síkszerű alkalmazása, polikróm geometrikus elemekkel (márvány-berakás) </li></ul>
    11. 13. Homlokzat: polikróm díszítés: zöld-fehér márványinkrusztráció: jellegzetes
    12. 14. <ul><li>timpanonban: építszeti elemek: árkádsor + fiktív állatalakok + absztrakt motívumok </li></ul><ul><li>mozaik: Deézisz / 13. századi </li></ul>
    13. 15. <ul><li>lefedés: nyitott fafedélszék: </li></ul><ul><ul><li>nagyméretű hevederívek tartják (ezek négykaréjos pillérekre támaszkodnak) </li></ul></ul><ul><li>bent is polikróm (zöld-fehér) márványburkolat </li></ul><ul><li>nagyon megemelt szentély </li></ul><ul><ul><li>alatta csarnokkripta </li></ul></ul><ul><ul><li>előtte népoltár </li></ul></ul>
    14. 17. Apszismozaik: 13. századi
    15. 18. Padlódísz:márvány – inkrusztráció: csillagjegyek
    16. 19. <ul><li>Firenze (Battistero) </li></ul><ul><li>a városi dóm előtt található </li></ul><ul><li>Keresztelő Szent Jánosnak szentelték </li></ul><ul><li>1059: alapkőletétel: II. Miklós pápa (korábban firenzei püspök + a reformmozgalom képviselője) </li></ul><ul><li>1128: már használták </li></ul><ul><li>1150: a lanterna felhelyezése </li></ul><ul><li>nyolcszögű épület egyenes záródású szentélyapszissal </li></ul><ul><li>kívül-belül: márványborítás (fehér: carrarai, zöld: prátói): mintakép: hellenisztikus hagyomány + pl. Ravvenna/ San Vitale </li></ul><ul><li>sarkok csíkozása: 13. századi </li></ul>
    17. 20. <ul><li>belső tagolás: 2 szint: alsó szinten oszlopokkal elválasztott hárma sfülkecsoportok + felső szinten karzat (Páros ívek) </li></ul><ul><li>mintaképe a római Pantheon (stílustörekvés // Nagy Károly) </li></ul>
    18. 22. <ul><li>A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. </li></ul><ul><li>Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el </li></ul><ul><li>a polikrómia másodlagos. </li></ul>
    19. 23. <ul><li>Pisa katedrális </li></ul><ul><li>katedrális ép. kezd.: 1063 </li></ul><ul><li>keresztelőkápolna ép. Kezd.: 1153 </li></ul><ul><li>campanile: 1174 </li></ul>
    20. 24. <ul><li>a nyugati homlokzaton felirat: építés kezdete (1063) + Daidaloshoz hasonlítja az első építészt = Busketus (ez a sírfelirata is egyben) </li></ul><ul><li>5 hajós + kereszthajó is három hajós </li></ul><ul><li>kívül-belül színes márványinkrusztáció </li></ul>
    21. 25. <ul><li>külső kilakítás: vakárkádok + egymás fölött körbevezetett törpegalériák // lombard építészet </li></ul><ul><li>1063 és 1118 között épült meg: Busketus és Rainaldus mester műve </li></ul>
    22. 27. <ul><li>bent is márványberakásos díszítés </li></ul><ul><li>hármas tagolás: árkádívek + empórium + ablakok </li></ul><ul><li>impozáns méretek (Pisa ebben az időszakban tengeri nagyhatalom) </li></ul><ul><li>korinthoszi +kompozit fejezetű oszlopok </li></ul><ul><li>mellékhajókban + empóriumokon kersztboltozat </li></ul><ul><li>főhajóban: kazettás mennyezet (16. sz.) </li></ul>
    23. 28. földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet: a kereszthajók 3-3 hajósak és apszisban végződnek, mintha önálló templomok lennének: az ókeresztény mártíriumokra emlékeztetnek
    24. 29. A négyezeti torony a főhajó és a kerszthajók találkozásánál
    25. 30. <ul><li>Nyugati főhomlokzat: földszinten: 7 vakárkád (korinthoszi oszlopokkal) </li></ul><ul><li>flötte négy szinten törpegaléria </li></ul>
    26. 31. <ul><li>Battistero </li></ul><ul><li>a nyugati homlokzat előtt </li></ul><ul><li>1153-ban kezdik el építeni </li></ul><ul><li>Kör alaprajz: közepén keresztelőkút: körülötte kétszintes körüljáró </li></ul><ul><li>Gömbkupola </li></ul><ul><li>Külső dísz: vakárkádok + törpegaléria + gótikus oromzatdísz </li></ul>
    27. 32. Pisa, Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.
    28. 33. <ul><li>Campanile, ferde torony </li></ul><ul><li>1173-ban kezdik el építeni </li></ul><ul><li>építés közben megdőlt: szakaszonként megpróbálták kiigazítani a tengelyét </li></ul><ul><li>bef: 14. század </li></ul><ul><li>kör alaprajz </li></ul><ul><li>7 szintes </li></ul><ul><li>alsó + felső szinten: vakárkádok </li></ul><ul><li>6 szint: oszlopos-árkádos körüljárók </li></ul>
    29. 34. <ul><li>Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm, S. Frediano, S.Pietro Somaldi, S. Francesco, stb.). A S. Michele templom (XII. sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. </li></ul><ul><li>Lucca, S. Michele templom (XII. sz. közepe), látkép. </li></ul>

    ×