Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
<ul><li>Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése   </li></ul><ul><li>Az európai keresztény kultúrák kialakulásában dönt...
 
Monte Cassino,  bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
<ul><li>Montecassino  a bencés rend anyakolostora.  </li></ul><ul><li>A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak sz...
<ul><li>Az  Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius tudatos művészeti törekvéseiről  <...
<ul><li>emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati világ elvesztett, azt a görög szakértelem segít...
Sant’ Angelo in Formis <ul><li>felsz. 1072 </li></ul><ul><li>ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothat...
<ul><li>hosszhajó: három sáv Krisztus életének jeleneteivel </li></ul><ul><li>mellékhajóban: töredékes ótestamentumi jelen...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Montecassino

1,670 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Montecassino

  1. 1. <ul><li>Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése </li></ul><ul><li>Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek, a bencéseknek. </li></ul><ul><li>Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. </li></ul><ul><li>a helyi hatásokat is figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. </li></ul>
  2. 3. Monte Cassino, bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
  3. 4. <ul><li>Montecassino a bencés rend anyakolostora. </li></ul><ul><li>A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak szerzője, Nursiai Benedek (480 k.–543) itt alapítja a kolostor első épületeit, melyek egy részét a VI. században a longobárdok, a IX. században az arabok pusztítják el. Ekkor a szerzetesek el is menekülnek. </li></ul><ul><li>A XI. század közepére az újra használatba vett és fokozatosan helyreállított kolostor a legjelentősebbé válik Dél-Itáliában, és a század második felében virágkorát éli. </li></ul><ul><li>a kolostor legjelentősebb apátja: Desiderius (1058–1087), a későbbi III. Viktor pápa. </li></ul><ul><li>Ő építteti újjá az apátságot és gondoskodik igényes díszítéséről. </li></ul>
  4. 5. <ul><li>Az Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius tudatos művészeti törekvéseiről </li></ul><ul><li>Ezek lényege nagy pompájú, gazdagon díszített kolostor létrehozása s ennek érdekében minden anyag és ékesség megszerzése: az anyakolostort, amely Szent Benedek sírját is tartalmazza hasonlóvá akarja tenni a római bazilikákhoz: </li></ul><ul><ul><ul><li>ennek érdekében pl. Rómából szállíttat építőanyagot </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>legközelebbi mintaképe: S. Paolo fuori le Mura // nagy magas kereszthajó </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Szent Benedek sírkápolnája az apostolok római sírját követi </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Nyugaton átrium </li></ul></ul></ul>
  5. 6. <ul><li>emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati világ elvesztett, azt a görög szakértelem segítségével lehet pótolni </li></ul><ul><li>A templom díszítésében bizánci mintaképekhez igazodik: </li></ul><ul><ul><li>Inkrusztált kőlapok </li></ul></ul><ul><ul><li>Díszpadlózat </li></ul></ul><ul><ul><li>mozaik </li></ul></ul>
  6. 7. Sant’ Angelo in Formis <ul><li>felsz. 1072 </li></ul><ul><li>ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothatunk Montecassino egykori freskódíszéről is </li></ul>
  7. 8. <ul><li>hosszhajó: három sáv Krisztus életének jeleneteivel </li></ul><ul><li>mellékhajóban: töredékes ótestamentumi jelenetek </li></ul><ul><li>főhajó északi falán: keresztrefeszítés: nagyobb méretű, mint a többi ábrázolás </li></ul><ul><li>nyugati falon: Utolsó Ítélet kompozíció: bizánci szokást követ </li></ul><ul><li>apszisban: trónoló Pantokrátor + alatta arkangyalok + Desiderius donátor-portréja (udvari bizánci stílusú) </li></ul>

×