turizmus hatasai

1,157 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,157
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
14
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

turizmus hatasai

  1. 1. A turizmus hatásai
  2. 2. Turizmus hatásai • Szociokulturális • Gazdasági • Fizikai
  3. 3. Szociokulturális hatás • A turizmus a kultúrák találkozásaként értelmezhető jelenség • Az utazás során minden turista saját kultúrájának utazó nagykövetévé lép elő, aki viselkedésével, kommunikációjával reprezentálja az országa jellemzőit • A szociokulturális kifejezés arra vezethető vissza, hogy a társadalmak turizmus révén megvalósuló találkozásának minőségében komoly szerepet töltenek be ezek a kulturális jegyek, ezért nem lehet elkülönülten kezelni.
  4. 4. A vendég és a vendéglátó kapcsolata • Átmeneti jellegűek – Rövid ott tartózkodás során a környezettel kialakított kapcsolata mesterséges és felületes • Időben és térben korlátozottak – Helyi lakosság szezonálisan találkozik a vendégekkel, de többségük el is különül a látogatóktól • Érvényesülés a spontaneitás hiánya – Szervezett úton vesz részt a turista, ő és a szolgáltató közötti kapcsolat formális • Egyenlőtlenek – A turista élménye a desztináció szokatlan miliője és a korábbi elképzelésekből tevődik össze. – Az ott dolgozónak rutinszerű, mindennapos ez az élmény; gyakran hiányzik az empátia – Egyenlőtlen anyagi viszonyok  negatív tapasztalat
  5. 5. A társadalmi mobilitás fokozódása • Egy desztináció iránt megnő a kereslet  új munkahelyek létesítése • Munkaerő-szükséglet jelentkezik  helyi lakosság és a letelepedők számának növekedése • A célállamosán tapasztalható zsúfoltság, zaj, éjszakai élet, árdrágulás  lakosság elvándorlása
  6. 6. A társadalmi mobilitás fokozódása • A népszerű üdülőövezetekben jelentkező munkaerőigény gyakran – Szezonális – Alacsonyan bérezett – A társadalombiztosítási bejelentés elmaradása – Minimálbér bejelentése • Helyi lakosság elköltözése, mert – Állandó, bejelentett és jól fizető munkára vágyik
  7. 7. A szociális struktúrák formálódása • A tradicionális család modell meglazulása • Helyi közösség erőviszonyainak érintő változásokban betöltött szerepe • Példa: – A nő munkaviszonya
  8. 8. Fogyasztási és viselkedési minták átvétele • A helyi lakosság életminőségét befolyásoló egyik a tényező a demonstrációs hatás • Ez a turisták fogyasztói szokásainak másolását,életvitelének átvételére való törekvés megjelenése • Következményei, hogy könnyen átalakítják a helyi értékeket, szokásokat és normákat. – Ez megjelenhet öltözködésben, táplálkozásban, kulturális javak fogyasztásában • Turistaként is átvehetünk ilyen normákat – Helyi stílussal, értékekkel szimpatizál és beülteti a saját hétköznapjaiba
  9. 9. A deviáns viselkedési formák megjelenése • Turizmus magával vonhat nem kívánatos, bűnözéssel kapcsolatos jelenségeket  gyengítik a turizmus biztonságát • Deviancia-hatás – Turisták értéktárgyai, iratait megcélzó bűncselekmények – Prostitúció – Tiltott szerencsejáték – Szürke- és feketegazdaság – Etikátlan, szabálysértő viselkedések
  10. 10. A deviáns viselkedési formák megjelenése • Terrorizmus turisztikailag frekventált helyszínen  nemzetközi összetétel  szélesebb körben kelthető fel a közvélemény figyelme • Ritka a fizikai erőszak, inkább az értéktárgyak, iratok vannak veszélyben • A szürke- és a feketegazdaság életben tartása a turisták csempészett árukkal való ellátásán keresztül egészen az engedély nélküli szobakiadásig terjedhet
  11. 11. A kommunikációs kultúra átalakulása • Kommunikációs hatás – Idegen nyelvtudás fejlesztése – Az anyanyelv használat korlátozódása • Közvetítő nyelv – Turisták sikeres kiszolgálása érdekében idegen nyelven kommunikáljon, a turista is kénytelen bizonyos szinten megtanulni a célország nyelvét
  12. 12. A turizmus gazdasági hatásai • Az ágazathoz közvetlenül kötődő vállalkozások többsége az adott termék értékesítése során nem csak a saját, gyakran valamilyen létesítményben testet öltő erőforrásait, hanem annak a nyereséges hasznosítását segítő attrakciókat is az üzlet részévé teszi – Halászbástya - panoráma
  13. 13. A turizmus gazdasági hatásai • Gazdasági hatásai a küldő- és fogadóterületen egyaránt jelentkezik • Hatásainak értékelésénél lényeges szempont, hogy a mutatók nem tartalmazzák a célállomáson tetten érhető szociokulturális és környezeti hatások pénzben kifejezhető hasznát és költségét • A magasabb szintű szaktudás, a nyelvismeret, a turisták értékrendjének átvétele lendületet adhat a gazdaságnak
  14. 14. A pénzügyi helyzet befolyásolása • A turizmus legreprezentatívabb és a legjobban mérhető gazdasági funkciója a fizetési mérlegre gyakorolt hatása • Egy adott ország valutájának megvásárlása révén hozzájárulnak az államháztartás pozitív mérlegadataihoz, amit a helyi lakosság valutavásárlásai kompenzálnak • Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turizmus sokszor az importot is fokozza – Energiahordozók, bevásárlóturizmus
  15. 15. A pénzügyi helyzet befolyásolása • A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásában a központi banki módszer révén, a hivatalosan be- és kiváltott valutamennyiség egyenlegének kiszámításával az elsődleges hatások könnyen kimutathatóak • A másodlagos és harmadlagos hatások mérése már komplikáltabb • A GDP-hez való hozzájárulását úgy kapjuk meg, hogy a belföldi és külföldi turisták vásárlását összeadjuk és abból kivonjuk a szektor felhasználását • A GDP-hez nem csak a külföldi, hanem a belföldi turisták fogyasztása és a belföldiek külföldre történő utazásához megvásárolt cikkek, felszerelések is hozzájárulnak
  16. 16. A pénzügyi helyzet befolyásolása • Ahol a belföldi turistaforgalom alacsony, a GDP nagysága a külföldi turistáktól függ • A turizmusból származó GDP megállapítása pontosan szinte lehetetlen, mert számos szolgáltatást térítésmentesen lehet igénybe venni vagy erős a feketegazdaság • A bevételekre gyakorolt hatás a szolgáltatások igénybevételékor észlelhető • Ezen bevételek nagyságát szatellit számlarendszer segítségével lehet kimutatni • Ez tekinthető az adó alapjának, amely után a szolgáltatástól függően elsősorban társasági, iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek származnak
  17. 17. Foglalkoztatás bővülése • Ez a funkció a munkaerő-gazdálkodásban jelentkezik • Növeli a munkahelyek számát  hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez  megtakarítást és bevételt jelent az állam számára  fizetést és járulékot magánszféra állja és munkanélküli segélyt az állam fizeti • A munkahelyteremtés a turizmus egyik legfontosabb hatások • A szezonalitás miatt foglalkoztatás vagy munkahelyteremtés • A turizmus munkaerő-intenzív ágazat • Személyes kapcsolatokon alapuló szolgáltatások színvonalának emelésében egyre nagyobb szerepet kap az alkalmazottak száma
  18. 18. A termelés élénkítése • Termelési funkciója a turisták által elfogyasztott javak előállításának ösztönzésében nyilvánul meg • A piacbővítő funkciója által pótlólagos vásárlóerőt terel a gazdaság azon területeire, ahol a helyi lakosság, vagy a vállalkozói szféra is vásárlóként jelentkezik • A struktúra javító funkciója a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben elősegíti a tercier szektor megerősödését.
  19. 19. A termelés élénkítése • Multiplikátor hatását tárgyaljuk, akkor arra koncentrálunk, hogy a turisták adott régióban való költése jövedelmeket és kibocsátásokat indukál, amely további jövedelmeket és kibocsátásokat eredményez • A turisztikai multiplikátor azt a viszonyt jelöli, ami megmutatja, hogy egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál  nagyobb gazdasági aktivitás • A magyar turizmus gazdasági jelentősége felértékelődött
  20. 20. A turizmus fizikai hatásai • A tömegturizmus terjedése, az utazók számának megnövekedése váltotta ki a természeti vonzerők és a környezet veszélyeztetettségét. • Ki gondolta volna, hogy olyan természeti jelenségek, amelyekből az átlagember igyekszik távol tartani magát a mára jól értékesíthető attrakcióvá válnak
  21. 21. A levegőszennyezés • A turizmus szinte az összes környezeti tényezőt veszélyezteti. • A levegő minősége az ipari forradalomtól kezdve folyamatosan romlik • Nemcsak a közlekedés jelent komoly veszélyforrást, hanem a szállodaipar és a vendéglátás területén használt berendezések is • Elsősorban konyhai berendezések - olaj
  22. 22. Talajokat érő káros hatások • A világ turistaforgalmának jelentős része továbbra is szárazföldön bonyolódik • Ezáltal a talaj veszélyeztetetté válik • Vasútvonalak – autóutak • Járművek csöpögő üzemanyaga, olaja megsemmisítette az élővilágot • Az élelmiszerek, felhasznált eszközök csomagolóanyaga szemétgyűjtők hiányában a talajt borítja szeméthalmok • Nincs megfelelő szennyvízelvezetés
  23. 23. Vizek veszélyeztetése • Turizmus által a legveszélyeztetettebb • Az ember élményszerzés céljából hasznosítja – Megbontja a benne lévő élet biológiai egyensúlyát – Kimerítheti a rendelkezésre álló készleteket • Üdülőterületeken található vízfelületek erőteljesen ki vannak téve a turistáknak • Járművek használata a vízben
  24. 24. Növény-és állatvilágot érő kockázatok • A legtöbb országban védelem alatt áll • Vonzerőként való megtekintése csak szervezetten és korlátozottan történik • Védelem nyilvánítás nem jelent akadály az orvvadászoknak • A növények letiprása, gyűjtése, az állatok élőhelyének, természetes szaporodásának megzavarása, vagy szándékos pusztítása nem kívánatos tevékenység • Természetes élőhelyek eltűnése
  25. 25. A környezet állapotát negatívan befolyásoló egyéb hatások • A turizmus fenntartása és fejlesztése sokszor a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet • A turisták nagy mértékű vízhasználata kiapaszthatja a tartalékokat • Fokozott áramigény kielégítése • Balesetek vagy szándékos gonosztettek • Vizuális környezetszennyezés – Tengerparti szálloda vagy London Eye

×