Grup Şcolar „Kós Károly”

Sf.Gheorghe




                       PROIECT

   pentru certificarea competenţelor profesional...
Proiect: Service Auto la scara 1:50
Detalii: Acoperiş terasa
Projekt: Autószerviz
Részlet: Terasztető




            Köny...
-Frank Sándor: Építőipari szakrajz és rajzolvasási példatár. Műszaki könyvkiadó,
Budapest, 1990.
-DR. Széll László: Építés...
Falak...................................................................................................................9-...
A külömbözö falazatok típusai és azok bemutatása.
     Alapozási technologiák kivitelezése és minden az alapozásal kapcsol...
például egy vékonyabb-vastagabb feltöltés rétegre, vagy egy régi vízfolyás hatására ott
maradt szerves földtömegre. Ebben ...
megfelelő alak, méret meghatározása az ilyen alapoknál is a szabványok alapján történik
meg.




Közvetlenül a fal alatt m...
elkerülhetetlen annak anyagi vonzata, ám elkészítésük alapelvei azonosak minden
rendszerrel:

•      a szigetelésnek össze...
Legyen jól terhelhető
Pusztán tartószerkezeti szempontból akár a 20 cm vastag falak is elegendőek
lehetnének, ez elsősorba...
terhelhetőA belső teherhordó falak legfontosabb feladata a terhek hordása. Az az első
pillantásra nyilvánvaló, hogy egy ol...
Födémek
      födémek értékelésénél az alábbiakat kell áttekinteni:
     a teherviselés, az együttdolgozás, a többtámaszú...
    jó hőszigetelése,
      kis súlyához viszonyított jó léghang-gátlása,
      megújuló alapanyaga, környezetet nem ká...
Egymástól 60-80 cm-re elhelyezett fagerenda, felül deszkázattal, a deszkázaton
vályog illetve agyagtapasztással (padlásbur...
A korszerű faszerkezet, úgynevezett rétegelt ragasztott faszerkezetből. A fa
hosszirányában felfűrészelt farétegeket (desz...
•   szöget bezáró - a teherhordó falak mentén és mezőközépen párhuzamos
      (kupás) sorokkal kiékelt - gyűrűs sorokkal f...
5 ábra




16
6 ábra




17
7 ábra




18
Monolit vasbeton födémek
  A monolit vasbeton födémek jellemzése:
        szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny s...
       az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok
       vasbetonból készültek);
        a födémáttörése...
       elterjedésük a II. világháborút követő, nagy volumenű építési
             igényekhez köthető;
               az ...
Figyelemreméltó fejlesztési eredmény volt a BVM-PPB födém (13. ábra). A
rendszerhez 13, 15 és 17 cm magas, l = 2,40 - 7,80...
Az YTONG építési rendszerhez (magastetők tetőpallójaként is beépíthető)
  korrózióvédett vasalatú pórusbeton födémpallók t...
      előregyártott gerendájának csak a húzott betonacéljait veszi körül
           beton;
             erőtanilag együt...
8.ábra




25
9.ábra




26
10.ábra




27
11.ábra




               12.ábra




          28
13.ábra




29
14.ábra




30
15.ábra




31
16.ábra




32
17.ábra




33
18.ábra




34
19.ábra




35
Födém ek t e rvezésének m enet e

Födémek tervezésének menete:
            a teherhordás irányának megállapítása;
      ...
21.ábra




37
22.bra




38
Száraz építés gipszkartonnal
       A gipszkarton, mint építőanyag egyre kedveltebbé válik kihasználva azt a
       lehető...
Gipszkarton szerelt válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfal szerkezethez
képest jelentős költségcsökkenést eredmén...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Dolgozat2

4,493 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
4,493
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
22
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Dolgozat2

  1. 1. Grup Şcolar „Kós Károly” Sf.Gheorghe PROIECT pentru certificarea competenţelor profesionale Nivel 3 Calificarea profesională:- Tehnician în construcţii şi lucrări publice Candidat:Abod Zsolt Îndrumător:Bartos Ibolya 2009
  2. 2. Proiect: Service Auto la scara 1:50 Detalii: Acoperiş terasa Projekt: Autószerviz Részlet: Terasztető Könyvészet 2
  3. 3. -Frank Sándor: Építőipari szakrajz és rajzolvasási példatár. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1990. -DR. Széll László: Építéstechnológia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. -Google.com Tartalomjegyzék Könyvészet...........................................................................................................3 Tartalomjegyzék...................................................................................................4 Bevezető..............................................................................................................5 Alapzat................................................................................................................6-8 3
  4. 4. Falak...................................................................................................................9-11 Fődémek.............................................................................................................12-40 Száraz építés gipszkartonnal..............................................................................41-42 Bevezető Dolgozatomban egy autószerviz kivitelezését mutatom be rajzokal és tervrajzokal illusztrálva. Bemutatom az alapzat elkészitését,kivitelezési folyamatait irom le. 4
  5. 5. A külömbözö falazatok típusai és azok bemutatása. Alapozási technologiák kivitelezése és minden az alapozásal kapcsolatos dolog szigetelés,terhelhetöseg megtalálható, eszt követően a falazatokról szükséges tudnivaló és minden más szükséges informació megtalálható. Minden típusú fődémhez található leirás és képillusztráció igy segitve a könyebb megérthetőséget. A száraz falazatokról is található szöveges magyarázat és képi szemléltetés a jobb megérthetöség miatt. Alapzat Az épületek alapozása azt a célt szolgálja, hogy a falakról a talajra jutó terhelést megfelelő módon átadja (és eloszlassa) a teherbíró talaj felé. A legfontosabb alapozási kritérium és a legnehezebben megállapítható egyben, a talaj teherviselő rétegének mélysége a leendő épület alatt. Az könnyen belátható, hogy az épület helyén található - érintetlen, “szűz” - talaj felső 20-50 cm-es rétege nem alkalmas arra, hogy az épületet ráhelyezzük. A megfelelő alapozási sík meghatározását új épületeknél általában talajmechanikai szakértő által készített szakvélemény alapozza meg. A teherviselő réteg milyensége és eloszlása sem elhanyagolható a megfelelő alapozási mód meghatározásánál. Előfordulhat, hogy az épület helyén egy pár méter hosszig megfelelő, teherbíró talaj található, ám ez a réteg átvált 5
  6. 6. például egy vékonyabb-vastagabb feltöltés rétegre, vagy egy régi vízfolyás hatására ott maradt szerves földtömegre. Ebben az esetben komolyabb alapozási mód szükséges, vagy változtatni kell az elhelyezendő épület alakján, formáján. Amíg a kisebb teherbírású, de egyenletes eloszlású altalajból származó egyenletes épületmozgás (süllyedés) egy elfogadható és megelőzhető tényező, addig a különféle fizikai tulajdonságú talajok hatására keletkező egyenlőtlen épületsüllyedés igen komoly károkat, nem egy esetben az épület tönkremenetelét okozhatja. A felszín alatti vizeket több kategóriába soroljuk, a síkalapozásnál a talajvíz és a rétegvíz az, amely hatással lehet az épületre. A rétegvíz abban különbözik a talajvíztől, hogy általában két vízzáró réteg között áramló vizet nevezzük így. . Az épület alapozásának megtervezésekor azokon a területeken, ahol extrém állapotok vannak, minden esetben megköveteli az építési hatóság részletes talajmechanikai szakvélemény készítését. Foghíjbeépítés, vagy egy már meglévő épület közvetlen közelébe történő építésnél úgy kell az új épületet elhelyezni, hogy a régi épületben ne keletkezzen kár - ugyanakkor az új épület se károsodjon a már meglévő épület hatásától. Azaz nem terhelhetjük rá új épületünket a már ott álló épület szerkezeteire, vagyis az alapozási síkot a régi épülethez igazodóan kell meghatározni. A megfelelő mód az, ha megvizsgáljuk a már meglévő épület terhelési zónáját, és az új épület helyét úgy választjuk meg, hogy az alapunk ne essen ebbe. ha mégis, akkor a megfelelő alapozási mód megválasztása igen fontos. Szintén nagyon fontos, és gyakran elfelejtkeznek az építők arról, hogy nem csak a kész épület hatásaira kell gondolni, hanem az építkezés, kivitelezés során fellépő hatásokra is. Az elmúlt években, évtizedekben számos (gyakran tragédiába torkolló) példája volt annak, hogy egy új építmény kivitelezésénél nem vették figyelembe az építési terület közvetlen szomszédságában lévő épületek tulajdonságait. Ilyen esetekben elsődleges a meglévő épületállomány védelme. Elég egy túl hosszú ideig nyitva tartott munkaárok, vagy egy nagyobb intenzitású eső, és már megvan a baj. Az épület alatt egy addig nem ismert vízfolyás, vízér is előfordulhat. Ez főleg nagyobb természetes felszíni vizek (patakok, mocsaras terület, esetleg folyóközeli részek) esetében fordulhat elő, de figyelni kell a lejtős területen történő építkezéseknél is. A kifejezetten alföldi, folyók által lerakott altalaj-jellegű területek kivételével gyakran előfordulhatnak természetes vagy éppen mesterséges üregek (barlangok, pincék). Építkezés, tervezés előtt ismerjük meg ezeket a körülményeket is, mert az általuk okozott károk elhárítása óriási anyagi áldozatokat igényel. Nem lehetetlen ezeken a helyeken sem az építkezés, de vannak bizonyos előírások, melyek betartása szükséges. Szintén szakember segítsége szükséges abban az esetben, ha löszös talajkörnyezetben kerül sor építkezésre, felújításra.Miután az épület környezetét megvizsgáltuk az alapozás szempontjából, rátérhetünk magára az alapozási, épületszerkezetek tulajdonságaira.Legfontosabb az épület súlya, nagysága. Hiszen - mint azt az előbb írtuk - az alap feladata az épület terhét átadni és elosztani a teherviselő talajnak. A különféle épületek különféle súllyal nehezednek az alapra. A tervezési szabványok meghatározzák az épületek alapozásának tervezési előírásait, de néhány szabályt meg kell ismernünk. Az alapozás szélességének meghatározására egyszerűbb, bonyolultabb képleteket alkalmaznak. A számításnál figyelembe kell venni az alatta található talaj határfeszültségét (magyarul: mekkora terhet bír el négyzetcentiméterenként, négyzetméterenként). Ha a talaj határfeszültsége túl nagy szélességet eredményezne, akkor - anyagtakarékosság érdekében - az alap lefelé szélesedik - leginkább trapéz keresztmetszetű. Tégla- vagy kőalapoknál a lépcsős, betonalapoknál mind a lépcsős, mind a ferde síkkal történő szélesítés megoldás. Fontos az egymáshoz kapcsolódó alaptestet, alapsávok megfelelő csatlakozása. A 6
  7. 7. megfelelő alak, méret meghatározása az ilyen alapoknál is a szabványok alapján történik meg. Közvetlenül a fal alatt minimum 5 cm szélesítés mindkét oldalon szükséges. Az így elkészült alapra kerülhet a szigetelés, majd a felmenő fal. Fontos, hogy az alaptest megfelelő merevséggel rendelkezzen, és megfelelő legyen a kapcsolata a felmenő falszerkezetekkel. A merevséget (betonalap esetén) vasak beépítésével növelik. Az alapozási mód megválasztásakor mindenképpen szem előtt kell tartani a gazdaságossági szempontokat is. Hiszen egy gazdasági épülethez, vagy egy olyan épülethez, mely csak rövid (egy-két évtized) időtartamú, nem érdemes túlméretezett alapot készíteni. Az alapozás anyagának kiválasztása is fontos: ha lehetséges helyi építőanyag beszerzése, érdemes azt felhasználni, mint a drágább, nehezebb beszerezhető anyagot. Az anyagkiválasztáshoz közvetlenül kapcsolódik az építési technológia. Noha a síkalapok építés nem bonyolult dolog, és ez szinte a leginkább házilagosan végezhető munka, nem szabad elfelejtkezni azokról az általános szabályoktól, melyek az általános építési munkákra is vonatkoznak (betonkeverés, betonozás, téglafalazás, stb.) A betonalapokat általában a munkaárok fenekére (kis kiegyenlítő ágyazati kavicsrétegre) fektetik. Készülhet zsaluzat közé, de gyakran a magában megálló földfalak közé is. Anyagtakarékosabb formája az ún. úsztatott beton, melybe megfelelő szilárdságú köveket helyeznek. A kövek mérete meghatározott, és fontos szempont, hogy a kövek megfelelően beágyazva legyenek a betonba (ne érjenek egymáshoz), ezzel megelőzhető törésük. A téglalapokat az alapárok fenekére terített 5-6 cm vastag homokágyra, esetleg mészhabarcsrétegre terítik. Az alap vastagságát a tégla mérete adja ki, a szélesítést általában féltégla szélességben határozzák meg. A szélesítés lépcsőzési magassága legalább két tégla magasság. A falazást a felmenő téglafalakhoz hasonlóan kell végezni (állóhézagok nem kerülhetnek egymás fölé, a téglák habarcsba kerülnek stb.). Ugyanígy készül a terméskő alap, ahol a vastagabb habarcsrétegeket ékekként berakott kövekkel oszthatják meg. Közvetlenül az alapokra kerül a szigetelés. Két típusa van a szigeteléseknek: a vízszintes falszigetelés és a függőleges. A szigetelés az alaptest felső síkjára készül. A szigetelések előkészítésekor meg kell határozni, hogy mi ellen kell szigetelnünk. Leggyakoribb a talajnedvesség ill. talajvíz elleni szigetelés. A szigetelési mód megválasztásakor természetesen nem 7
  8. 8. elkerülhetetlen annak anyagi vonzata, ám elkészítésük alapelvei azonosak minden rendszerrel: • a szigetelésnek összefüggő, vízhatlan réteget kell alkotnia, • a szigetelést lehetőleg minden oldalról szilárd szerkezet határolja (szigetelésvédő, tartó fal) • egyenletes terhelés kerüljön a szigetelésre (ugyanis a nagyobb nyomás alól “kitér” a szigetelőlemez egy idő után), • a szigetelés kiképzése vízszintes, vagy függőleges síkú legyen, ferde terhek átvételére nem alkalmasak a szigetelőanyagok, • ahol munkafolyamatból vagy szerkezeti okból hézagokat kell kiképezni, ott a megfelelő átfedés biztosított legyen, • a falcsatlakozásoknál a szigetelések csatlakozása megfelelő módon legyen megoldva, • a szigetelésen lehetőleg ne kerüljön átvezetésre épületgépészeti vezeték, ha ez mégis szükségessé válik, akkor az megfelelően legyen kialakítva. • a szigetelés megfelelő időjárási körülmények között (száraz idő, + 5 C fok feletti hőmérséklet) készüljön, • se a szigetelés alá, se fölé, se az egyes rétegek közé ne kerüljön szennyeződés • a szigetelés lehetőleg több rétegben készüljön, az egyes rétegek egymással fedésben kerüljenek elhelyezésre (azaz átfedéssel). • sarkokban, felhajtásoknál a szigetelés megfelelő sugárral készüljön, • természetesen nem engedhető meg semmilyen törés, vagy folytonossági hiány a lefektetett szigetelőrétegben. Falak A külső falak: A külső falak választanak el bennünket környezetünktől, ezek védenek a külvilág behatásaitól. Mindemellett természetesen hordják a ház felettük levő részének súlyát. Tekintsük át röviden, mire kell odafigyelni az ide kerülő falazóelem kiválasztásakor. 8
  9. 9. Legyen jól terhelhető Pusztán tartószerkezeti szempontból akár a 20 cm vastag falak is elegendőek lehetnének, ez elsősorban méretezési kérdés, ami a statikus tervező feladata. De mindenképpen érdemes vastagabb falakat építeni. Ennek oka, hogy több esélyünk van a későbbi változtatások, átalakítások zökkenőmentes megoldására. Ezt a biztonságot érdemes beleépíteni a szerkezetbe, hiszen ki tudja, mit hoz a jövő, milyen átalakításokra, ráépítésekre lesz szükség harminc, negyven év múlva? Legyen jó hőszigetelő Hőfizikai szempontból a hőszigetelés az egyik fontos kérdés. Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a jelenleg hatályos szabványban nincsen előírás külön a falszerkezet hőszigetelésére, a sokszor túlmisztifikált „U”-értékre. Ennek ellenére érdemesebb jobb hőszigetelő képességű, vastagabb falakat építeni. A korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazóanyagokkal. A hőszigetelés tovább javítható hőszigetelő falazóhabarcs, esetleg hőszigetelő vakolat használatával. Legyen jó hőtároló képességű A másik fontos hőfizikai szempont a hőtárolás kérdése. Ebben az esetben is a vastagabb falak irányába billen el a mérleg mutatója, ugyanis a hőtárolás egyértelműen a falszerkezet tömegével, pontosabban a falszerkezet hasznos hőfizikai tömegével függ össze. A hasznos hőfizikai tömeg a falnak a felületétől kb. 1-1,5 cm mélységig terjedő része. Az égetett vázkerámia falazóelemeknél tömör cserépréteget jelent, aminek a testsűrűsége az elem testsűrűségének kb. kétszerese, vagyis a hasznos hőfizikai tömeg is kétszerese a falazóelemének. Az égetett vázkerámia falazóelemek - ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal - optimálisan egyesítik a téli és a nyári igényeket kielégítő szerkezeti részeket, vagyis belsejükben a jó hőszigetelő borda-üreg rendszert, a fal felületén - a hőtárolás-hőstabilitás szempontjából hasznos vastagságban - található tömör, nagy tömegű, ezért jó hőtároló képességű külső bordával. Ezeknek a tégla oldalán található hornyoknak és eresztékeknek - melyek a téglákat mint a zippzár fogai kapcsolják egymáshoz- szintén a hőszihgetelő képesség növelésében van szerepük. A téglák közé függőlegesen nem kell habarcsot tenni, ezáltal javul a falazat hőszigetelő képessége, ill. a falazási munkát is megkönnyíti. Említettük, hogy a habarcs ronthatja egy falazat hőszigetelő képességét, ezért a külső falazatokhoz ajánljuk a Porotherm TM hőszigetelő falazóhabarcs alkalmazását.Valamennyi felsorolt falazóelemből több szintes lakóépület is építhető. A falazóelemekhez úgynevezett feles elemek is kaphatók, amelyek megoldják a falvégek, nyíláskialakítások problémáját és az elemek darabolási igényét is jelentősen lecsökkentik. A belső teherhordó falak A belső teherhordó falak olyan, a belső térelosztáshoz használt falazatok, amelyek ezen funkción túl részt vesznek a fölöttük lévő födém tartásában is. Először nézzük meg, hogy milyen elvárásokat támasztunk a belső teherhordó falakkal szemben.Legyen jól 9
  10. 10. terhelhetőA belső teherhordó falak legfontosabb feladata a terhek hordása. Az az első pillantásra nyilvánvaló, hogy egy olyan belső teherhordó fal, amelyikre két oldalról fekszenek fel a födémgerendák, kétszer annyi terhet visel, mint egy külső teherhordó fal, tehát vastagabbnak kellene lennie. Azonban nincsen hőszigetelő szerepe, ebből a szempontból lehetne vékonyabb, a hőtárolás ugyanakkor nagyobb tömeget, nagyobb vastagságot igényel. Azt javasoljuk, hogy a „masszivitás” és a hőtároló tömeg érdekében ne legyen a belső teherhordó fal sem túl vékony. A válaszfalak feladata A válaszfalak feladata a lakás helyiségeinek elválasztása és bizonyos mértékű hangszigetelés. A téglából készülő válaszfalaknak nagy előnye a szerelt (gipszkarton) falakkal szemben, hogy egy anyaggal, egy munkafolyamattal lehet megépíteni a falat, valamint hogy az elkészült fal - speciális segédeszközök, anyagok nélkül is - jól szerelvényezhető, nagyobb terhek is egyszerűen felszerelhetőek rá. 10
  11. 11. Födémek födémek értékelésénél az alábbiakat kell áttekinteni:  a teherviselés, az együttdolgozás, a többtámaszúság megvalósulása;  az alakváltozás - lehajlás - korlátozása;  a konzol kialakításának lehetősége;  a rezgésérzékenység;  a tűzállóság szintje;  a léghang-gátlás színvonala;  az épületszerkezeti alakíthatóság: erkélyek, loggiák építése, nedves üzemű helyiségek födémmezői, födémáttörések kialakítása. Síkfödémek A síkfödémek körében a szerkezeti anyag szerinti tárgyalás a célravezető. Eszerint az alábbiakkal kell foglalkozni:  fafödémek;  acélgerendás födémek;  vasbeton födémek. Fafödémek A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház- építésben is szinte teljesen kiszorították. A fafödém előnyei:  csekély önsúlya,  előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése, 11
  12. 12.  jó hőszigetelése,  kis súlyához viszonyított jó léghang-gátlása,  megújuló alapanyaga, környezetet nem károsító felszámolhatósága; A fafödém hátrányai:  korlátozott lépéshang-szigetelő képessége,  csekély hangszigetelő-képessége,  gomba- és rovarvédelem szükségessége,  a tűzvédelem miatti korlátozott alkalmazhatósága. Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz, és a “készházak” technológiájához köthető. Ismertetésüket a felújításra váró fafödémes épületek jelentős tömege is indokolja. Fafödémek / Csapos gerendafödém Gömbfából kialakított gerendák közvetlenül egymás mellé sorolva és facsapokkal, faékekkel együtt-dolgozóvá téve Fafödémek / Pórfödém 12
  13. 13. Egymástól 60-80 cm-re elhelyezett fagerenda, felül deszkázattal, a deszkázaton vályog illetve agyagtapasztással (padlásburkoló téglával) borítva (tűz ellen!) Fafödémek / Borított gerendafödém A 60-80 cm-re elhelyezkedő gerendákat alul-felül deszka borítja. Az alsó hornyolt deszka, a felső deszkázatra vályog illetve agyagtapasztás, illetve egyéb burkolat készülhet. Fafödémek / Pallófödém Gerendák helyett palló a födém tartószerkezete. Egymástól kb. 45 cm-re elhelyezkedő pallókat András-kereszt irányú pallósor merevíti. A födém alulról deszkával burkolt, felülről igény szerinti burkolattal készített födémtípus Fafödémek ragasztott tartókkal 13
  14. 14. A korszerű faszerkezet, úgynevezett rétegelt ragasztott faszerkezetből. A fa hosszirányában felfűrészelt farétegeket (deszkákat) speciális ragasztóval összeragasztják, összepréselik. Így kapnak szükség szerinti nagy keresztmetszetű, igen jó teherbírású szerkezeti elemeket, melyekből nagy fesztávolságú tartószerkezetek is készíthetőek. Acélgerendás födémek A 19. század közepétől a 20. század elejéig kiterjedten alkalmazott acélgerendás födémeket a vasbeton kiszorította. Ma acélszerkezetű magas-házak és nagy- fesztávú csarnokok szerkezeteként élnek tovább. A 19. század közepétől a 20. század elejéig kiterjedten alkalmazott acélgerendás födémeket a vasbeton kiszorította. Ma acélszerkezetű magas- házak és nagy-fesztávú csarnokok szerkezeteként élnek tovább. A poroszsüveg födém (5. ábra) a hagyományos acélgerendás födémek legelterjedtebb változata volt. A melegen hengerelt “I” gerendák közeit dongaboltozatként falazták ki. Az építés szabályai:  a gerendakiosztásnál azonos szélességű mezők kialakítására törekedtek;  a gerendákat 1,00-1,30 m tengelytávolságra kiosztva (általában szabad kézből falazva), a födém alul síkra volt vakolható;  nagyobb gerendatengelytáv esetén (mintadeszkázaton építve), az alsó felületen a dongaív látható volt;  a gerendát a falra (≥15 cm) habarcságyba fektették;  a gerendavégeket a falba áttoló vasakkal lehorgonyozták, később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték;  a fallal párhuzamos gerendákat (hármat összefogva) laposvasakkal a falkötő vasakhoz rögzítették;  a kifalazást a gerendák alsó övére fűzött orrtéglák segítették;  a gerendaközöket a gerendák tengelyével • párhuzamos téglasorokkal, vagy 14
  15. 15. • szöget bezáró - a teherhordó falak mentén és mezőközépen párhuzamos (kupás) sorokkal kiékelt - gyűrűs sorokkal falazták;  a szélső mezők oldalnyomását vonórúddal, vagy a koszorúba bekötött vasbeton lemezzel oldották meg;  az oldalnyomás kiegyenlítésére az összes mezőt egyszerre építették;  az együttdolgozást híg cementhabarcs-hátkiöntéssel valósították meg (6. ábra);  a konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte acélgerendákra fektetett kőlemezekkel, később boltozottan, majd vasbetonból (ez utóbbi két esetben csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal) építették;  a könnyű válaszfalakat a födém teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kiváltották, vagy átvezették a födémen. Acélgerendás födémeket ezen kívül építettek:  üreges tégla, illetve kovaföld-betéttestes mezőkkel;  alul- és felül-bordás vasbetonlemezes födémként;  téglabetétes vasbetonlemezzel: pl. Horcsik födém (5. ábra). A vasbeton födémek őse az acélgerendás födémek salakbeton-lemezes változata a Mátrai födém (7. ábra). Az alul sík födémre az acélgerendák irányában növekvő lemezvastagság és az íves (belógatott) vasalás a jellemző. A lemezben átlósan vezetett, köteges vasalás az acélgerenda támasz-közeli negyedeiben adta át a terheket, s ezzel a nyomaték és az acél-keresztmetszet csökkentését egyaránt szolgálta. A gerendákkal párhuzamos, szélső mezőkben a vasalást a falakhoz horgonyozták ki. Nedvesség-károsodások következtében e szellemesen, szépen szerkesztett födémek nagy hányada ment tönkre. (Nedvesség hatására a salak kéntartalma aktivizálódott, s a kénsav megtámadta a vasalást.) Az acélgerendásfödémek értékelése :  szilárd, közepesen tartós, rezgés-érzékeny szerkezetek;  elemeinek együttdolgozása külön megoldással (pl. hátkiöntő habarccsal) biztosítható;  a többtámaszúság két traktuson átérő gerendákkal oldható meg;  min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt felülettel mérsékelten tűzállók;  nedvesség- és korrózió-érzékenyek, védelmükről gondoskodni kell. Az acél vázszerkezetek födémjeiről a vázak tárgyalásakor már volt szó. Az acél vázgerendákra (fiókgerendákra) fektetett tűzi-horganyzott acél trapézlemezekből felbetonnal illetve száraz, szerelő jellegű rétegfelépítéssel készül födém. A trapézlemezeket egymáshoz - pl. szegecs vagy csavarkötéssel - a gerendákhoz - csavarokkal, csapokkal, stb. - rögzítik. Ezeket a födémeket tűzvédő álmennyezettel egészítik ki. 15
  16. 16. 5 ábra 16
  17. 17. 6 ábra 17
  18. 18. 7 ábra 18
  19. 19. Monolit vasbeton födémek A monolit vasbeton födémek jellemzése:  szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny szerkezetek;  a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak az igénybevételekhez;  az együttdolgozás követelménye esetükben magától teljesül;  a többtámaszúság könnyen kialakítható;  a koszorú és a kiváltó – többletvasalással - a szerkezetbe rejthető;  tűzálló (a monolit vb. födém fokozottan tűzálló: Th e 1,5 óra; az idomtestes födém tűzálló: Th = 1 óra);  nagy m2-súlyú, s így jó léghang-gátlású;  a kiegészítő – padló, stb. – rétegeket jól fogadja. Változatok (8. ábra): a.) A síklemez födémek:  egy irányban (7. ábra) vagy két irányban teherhordó szerkezetek;  vonal-menti (fal, gerenda), vagy pontszerű megtámasztással rendelkeznek;  előnyös a többtámaszú kialakítás;  pillérekkel alátámasztva: látszó fejezetes gombafödémként (10. ábra) vagy a támasz rejtett megerősítésével, fej nélküli gombafödémként építhetők meg. b.) Az idomtestes födémek ( 9. ábra ):  egy irányban teherhordó, alul-felül sík szerkezetek;  működésük a nagyszilárdságú idomtestek, a beton és a betonacél együttdolgozásán alapul.  a síklemezekhez viszonyított kisebb önsúllyal, nagyobb szerkezeti magassággal, kedvezőbb erőjátékkal jellemezhetők.  a födémtéglák rovátkolt oldalfelülete a betontapadást, lesarkítása a nyomófeszültségek átadását szolgálja;  a támasznál az oldalüregek kitörésével megnövelt betonkeresztmetszet a negatív nyomatékok felvételét segíti;  felbeton nélkül készíthetők. A Bohn-tégla födém (9. ábra) az idomtestes födémek széles körben alkalmazott hazai változata volt. A ritkított zsaluzaton megépíthető, acél- és cement-takarékos födém tűzálló. A bordatávolság 25 cm, az elemmagasság 24 cm, a felbetont ≥ 3 cm vastagságtól vették figyelembe. A födémet l s fesztáv esetén egy, l ≥ 5m esetén két keresztbordával merevítették. Előnyei: 19
  20. 20.  az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok vasbetonból készültek);  a födémáttörések kiváltása a födémbe rejtetten volt megoldható;  az épületgépészeti vezetékeket (pl. a fürdőszobában) a bordák között kialakított vékony vasbeton lemez fölött vezették;  a könnyű válaszfalak bárhol, a nehezek bordán, keresztbordán álltak;  a csapadékhatásnak kitett helyeken vasbeton lemezt építettek. Az idomtestes födémek sajátos változata az üvegtégla-betétes vasbeton födém. Zárófödémként az alattuk lévő terek megvilágítására szolgálnak, esetenként járható födémként is. c.) A monolit vasbeton gerendás födémek (10. ábra): Az alul-bordás lemez gazdaságos erőjátékkal jellemezhető, a gerenda a lemezzel együttdolgozó fejlemezes gerendaként számolható. A bordák tengelytávolsága 1.50 – 2,50 m közötti. A szerkesztéskor a fesztáv (l) függvényében felvehető méretek: kéttámaszú többtámaszú gerenda l/20 l/25 lemez l/30 (min. 7 cm) l/40 (min. 7 cm) Előnyös tulajdonságuk, hogy a gerenda magasságának növelésével a födém súlya csak kevéssé nő. A lemezvastagság a gerendakapcsolat ékszelvényű kialakításával csökkenthető, de ez zsaluzási nehézséget okoz. A födém alsó síkján megmutatkozó gerendák a belső tér megjelenése és a válaszfalak csatlakozása szempontjából hátrányt jelentenek, zsaluzása is nehézkes. Az alsó felületén sík, felül-bordás lemez viszont statikailag kedvezőtlen (a gerendák közötti feltöltés nehéz, a gerendamagasság csökkentése viszont gazdaságtalan). d.) A sűrűbordás födém (8. ábra):a leírt probléma megoldását jelenti. A (többnyire korlátozottan terhelhető) födémet t ≤ 70 cm tengelytávú vasbeton bordák és a fölső síkjukon csatlakozó, v ≥ t/10 vastagságú lemez alkotja. A bordák közötti könnyű, a vasbetonnal statikailag nem együttdolgozó béléstestek alsó felülete jól vakolható. Az alul-felül sík födémet erőjátéka alapvetően megkülönbözteti az idomtestesekétől. Előregyártott vasbeton födémek Az előregyártott vasbeton födémek jellemzése: 20
  21. 21.  elterjedésük a II. világháborút követő, nagy volumenű építési igényekhez köthető;  az építőanyagok garantálható minősége és a statikai számítások színvonala a biztonság határáig igénybevett szerkezeteket eredményezett;  az elemeket a méretkoordináció, a tipizálás elvei alapján, szabványos minőségben gyártják;  gyors, száraz, szerelő jellegű technológiával építik be;  a szerkezet - lényegében - azonnal terhelhető;  a nagyszilárdságú beton, az előfeszítés technikája kisebb önsúlyú, nagy teherbírású szerkezeteket eredményez. Változatok (8. ábra): Az előregyártott vasbeton födémek korai változatain – a sűrűn egymás mellé helyezett “I”, “┴” és “┬” szelvényekből kialakított, kedvezőtlen erőjátékú, gazdaságtalan födémeken - a fejlődés hamar túllépett. A fejlesztés egyik ága a gerendák széthúzásával, közeiket tálcákkal, béléstestekkel töltötte ki, másik iránya több gerendát összekapcsolva üreges, pallós elemeket alkotott. a.) Előregyártott vasbeton gerendás födémek A födém szerkezeti elemei és szerkesztése (11. ábra):  a normál illetve feszített vasbeton gerendák (0,60 m-es méretlépcsőkön) 2,40 – 7,80 m közötti fesztávú födémek építésére alkalmasak;  a teherhordásra merőlegesen az épület mérete kötetlen, a 0,60 (1,00) m-es tengelytávra kiosztott gerendák közeit béléstestek (betontálcák) töltik ki;  a gerendák a teherhordó falakra (habarcságyba) 12-15 cm-t fekszenek fel, vasalásuk beköt a koszorúba;  az együttdolgozást hátkiöntő-habarcs vagy felbeton biztosítja;  a vizes helyiségek alatt, a csapadékhatásnak kitett részeken és a gerendákkal párhuzamos kiegészítő födémmezőkben monolit vasbeton szakaszok épülnek;  a könnyű válaszfalakat gerendákkal párhuzamosan felbetonra, azokra merőlegesen tömör béléstest-sorra építik;  a nehéz válaszfalak alatt a födémet megerősítik (gerendakettőzéssel, monolit vasbeton szakasz beiktatásával), esetleg teherhárító boltövre állítják;  az előregyártott vasbeton gerendák kéttámaszúak, csak kivételes esetben konzolosak (pl. az “FFK” gerenda);  a födém konzolos szakaszainak a teherhordási iránytól függő kialakítása a tervezés feladata. (A 20.sz. harmadik negyedében széles körben alkalmazott típusok láthatók a 12. ábrán.) 21
  22. 22. Figyelemreméltó fejlesztési eredmény volt a BVM-PPB födém (13. ábra). A rendszerhez 13, 15 és 17 cm magas, l = 2,40 - 7,80 m fesztávú feszített vasbeton gerendák és különböző – vázkerámia, könnyűbeton, polisztirolhab – anyagú béléstestek tartoznak. A helyszíni beton hálós vasalású. A födémet kis önsúly, sokféle teherbírási változat, jó együttdolgozás jellemzi. Az előregyártott vasbeton gerendás födémek legelterjedtebb hazai változata (14. ábra) az “E” jelű feszített vasbeton gerendás födém (magassága h=19 cm, fesztávja l=2,40→6,60 m, 60 cm-es méretlépcsőkön). A béléstestek méretválasztéka (EB 60/19, EB 30/19, EB 60/24), a gerendakiosztás (pl. kettőzés) és a felbeton (+5 cm) az igénybevételek rugalmas követését teszi lehetővé. b.) Előregyártott vasbeton pallós födémek (15. ábra): Az üreges födémszerkesztés előnyei a nagyobb fesztávok tartományában mutatkoznak meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az önsúly növekedését vonja maga után, ezt csökkentik az üregek, ami gazdaságosabb szerkezetet eredményez. Építészetileg hátrányos, hogy az elemek nagy méretei a tervezést kötöttebbé teszik, s a kiváltó gerendák lelógnak födémsík alá. A szerkezet jellemzése:  a 0,60, (1,00), 1,20 m széles üreges pallókból szilárd, tartós, közepesen tűzálló födém építhető;  a pallók feltámaszkodnak a falakra (12-15 cm), illetve a gerendákra (8-10 cm), és bekötnek a koszorúba;  az illesztési hézagok kibetonozása és a koszorú segíti az együttdolgozást;  többtámaszúság nem alakítható ki;  a vizes helyiségek alatt szerelőpallókat, vagy monolit szakaszokat iktatnak be;  a csapadéknak kitett erkélyek monolit vasbeton szerkezettel készülnek. A körüreges feszített vasbeton pallók (16. ábra) (PK, PS; h=19 cm; l=2,40→6,60 m) jellemzően a faltömbös építési mód födémjei voltak. Az “UNIVÁZ” előregyártott vasbetonvázhoz körüreges, normál és szerelő-palló, valamint konzolos palló tartozik (h=27 cm; l=2,40→9,00) vakolatmentes felülettel. A “BVM-TIP” váz előfeszített, nagyüreges födémelemeinek hossza (FS-27: h=27 cm, lmax→12 m; FS-37: h=37 cm, lmax→15 m), a hosszúpados gyártásnak köszönhetően tetszőlegesen választható meg. A rendszerhez szerelőpalló és konzolos födémelem is tartozik. (A “BVM-TIP” váznak van “┬” és “┬┬” födémeleme is, elsősorban csarnoklefedések céljaira.) 22
  23. 23. Az YTONG építési rendszerhez (magastetők tetőpallójaként is beépíthető) korrózióvédett vasalatú pórusbeton födémpallók tartoznak. Profil 78 elnevezésű változatuk tárcsává alakítható. (A méretek: vastagság: 20, 24, 30 cm, szélesség: 60 cm, lmax→6,00 m). A rendszernek része a konzolos palló is (l=6,00 m esetén a konzol maximum 1,50 m). Részlegesen előregyártott födémek A részlegesen előregyártott födémek az előregyártás technológiai és a monolitikus építés statikai előnyeit egyesítik. a.) Gerenda + béléstestes födémek A vázkerámiás födémek előregyártott, kerámiaelem-kérgű vasalt beton gerendái közé vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek. A túlemelt alátámasztásokon, szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással (hálós vasalású felbetonnal) nyerik el végleges formájukat. “FERT” födém (17. ábra):  a gerendák alsó részen kibetonozott kerámia “papucselemei” kígyózó kengyelekkel összekapcsolt, 3 hosszvasból álló vasalást fogadnak be;  a gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal - pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba;  az 50 cm tengelytávú gerendák közé 19 vagy 22 cm magas béléstestek kerülnek, szükség esetén 4 cm vasalt felbetonnal kiegészítve;  a fesztáv l= 3,00 → 6,60 m közötti 20 cm-es méretlépcsőkön;  amennyiben a falköz 6 4,0 m, a főirányra merőlegesen, 2,0 m-ként keresztbordát kell beiktatni. “POROTHERM” építési rendszer födémje (18. ábra):  a kerámia kérgű födémgerendák hosszúpados gyártással, nagyszilárdságú feszített huzalokkal vasalva készülnek;  a gerendafelfekvés 12 cm, a koszorú-kapcsolatot az elhelyezés után felhajtott kengyelekbe fűzött pótvasak erősítik meg;  a fesztáv-tartomány l= 3,50 → 6,75 m - 25 cm-es méretlépcsőkkel - de a gerendák kővágó koronggal vághatók is;  a vázkerámia béléstestek 45, illetve 60 cm-es gerenda-tengelytávot adnak ki, magasságuk 17 cm;  a födém 4, illetve 6 cm-es vasalt felbetonnal egészülhet ki. “ M ESTERFÖDÉM ”: 23
  24. 24.  előregyártott gerendájának csak a húzott betonacéljait veszi körül beton;  erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő a gerendák bebetonozása;  vázkerámia béléstest esetén felbetonra van szükség; b.) Előregyártott zsaluzóelemes födémek Zsaluzólemezes “MESTERFÖDÉM” és IVS födém (19. ábra):  nagyfelületű, vékony (Ö 4 cm), előregyártott vasbeton lemezeket bennmaradó zsaluzatként alkalmazva alul-felül sík födémek építhetők;  a zsaluzóelemekből (n 75 cm tengelytávra) kiálló betonacél rácsbordákat a helyszínen kiegészítő – az elemcsatlakozások fölé kerülő, a koszorú- és a bekötő, valamint a hálós – vasalással ellátva bebetonozzák;  gazdaságosan építhető födémvastagság 10-40 cm közötti;  25 cm-nél nagyobb lemezvastagság esetén a rácsbordák közé polisztirolhab betétek helyezhetők, s az így könnyített (s a tömörnél gyengébb léghang-gátlású) födémmel 10,00 m-es fesztáv is áthidalható 24
  25. 25. 8.ábra 25
  26. 26. 9.ábra 26
  27. 27. 10.ábra 27
  28. 28. 11.ábra 12.ábra 28
  29. 29. 13.ábra 29
  30. 30. 14.ábra 30
  31. 31. 15.ábra 31
  32. 32. 16.ábra 32
  33. 33. 17.ábra 33
  34. 34. 18.ábra 34
  35. 35. 19.ábra 35
  36. 36. Födém ek t e rvezésének m enet e Födémek tervezésének menete:  a teherhordás irányának megállapítása;  a teherhordó és merevítő falak helye és a fesztávok a megállapítása;  a födém anyagának (pl. vasbeton) és szerkezetének (pl. előregyártott gerendás) eldöntése;  fesztávok ellenőrzése (pl. gyártott méretekkel való egybevetés); A födémgerenda-kiosztás menete (részlegesen vagy teljesen előregyártott gerendás födémek esetén) a kritikus helyek megoldásával kezdődik (21. ábra):  födémáttörések szegélyezése;  válaszfalak alátámasztása;  vizes helyiségek alatti – csőszerelésre alkalmas – födémrészek kialakítása;  csapadékhatásnak kitett – erkély, loggia – mezők, konzolos szakaszok megoldása; Csomópontok szerkesztése (22. ábra):  koszorúk hőszigetelése;  nyílásáthidalások megtervezése;  hőhídmentesség ellenőrzése;  vízszigetelést igénylő szakaszok geometriai kontrollja (összetett rétegrend igazodása a többi helyiség padlónívójához). 36
  37. 37. 21.ábra 37
  38. 38. 22.bra 38
  39. 39. Száraz építés gipszkartonnal A gipszkarton, mint építőanyag egyre kedveltebbé válik kihasználva azt a lehetőséget, amelyet e rendszer kínál, mind műszakilag, mind építészetileg és nem utolsó sorban gazdaságilag. Nem jelent nehézséget, ha boltívet vagy esetleg íves falat kell megalkotni ezekből az építőlemezekből, mivel a legváltozatosabb szerkezeti megoldások is egyszerűen kialakíthatók. A gipszkarton lapokkal történő falazás legnagyobb előnye a szárazépítési technika, a gyorsaság és az, hogy azonnal bevonható, és nem viszünk be nedvességet a meglévő épületszerkezetekbe. Az elkészült helyiségek közvetlenül a munkák befejezése után beköltözhetőek. A gipsz anyagú lapok tűzgátló, hang-és hőszigetelő beépítést tesznek lehetővé. Mivel a gipszkarton lapok lehetnek tűzvédelmi kialakításúak, a konyhában és a fürdőben nedvesség ellen impregnálva felhasználhatók. A hozzávaló anyagok a gipszkarton sínek, csavarok, s egyéb kötőelemek, kőzetgyapot szigetelőtáblák és természetesen a gipszkarton lapok. A válaszfalhoz csak egy kellően kialakított, és szilárdan a határoló falakhoz erősített fémvázra van szükségünk, amelyre két oldalról felerősíthetjük a gipszkarton burkolólapokat, amelyek egyben a vakolatot is jelenthetik. Készíthetjük a fémváz helyett favázra is a gipszkarton falazatot. Ajánlatos egyszerű tervet készíteni a vázról és a burkolat kiosztásáról is, hogy a szükséges anyagok mennyiségét könnyen meghatározhassuk. A gipszkarton az építési helyen gyors, könnyen és jól szervezhető szerelési tevékenységet tesz lehetővé. A gipszkarton rendszerek magukba foglalják a beépítéshez szükséges tartó- és a vázszerkezetet, a függesztő-, rögzítő- és kötőelemeket, továbbá minden kiegészítő és kapcsoló elemet, mely más épületszerkezetekhez való kapcsolat kialakítását, valamint berendezések és szerelvények elhelyezését és biztonságos rögzítését lehetővé teszik. A gipszkarton tulajdonságai: • A gipsz természetes anyag, nem mérgező és környezetbarát. • A belőle készült falak meleg tapintásúak. • Jó komfortérzetet biztosítanak. • Szükség esetén felveszi a nedvességet, túl száraz levegőnél visszapárologtatja a helyiségbe, biztosítva a kellemes klímát. A gipszkarton alkalmazási területei: • Válaszfalak, térelválasztó szerkezetek • Falazott és monolit falszerkezetek szárazvakolata • Álmennyezetek készítése • Tetőtéri borítások készítése • Szárazpadlók és üreges padlók készítése • Tűzvédelmi borítások készítése 39
  40. 40. Gipszkarton szerelt válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfal szerkezethez képest jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A fal üreges szerkezete a legjobban alkalmas minden épületgépészeti és elektromos vezeték gazdaságos elhelyezésére, szerelvények vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére. Az azonnal sima, száraz falfelület tetszőlegesen festhető, tapétázható és csempézhető. A falszerkezetek statikai és épületfizikai adottságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a fal üregében helyezett szigetelő paplan együttes hatásából adódnak. Így olyan szerkezeteket hozhatunk létre, amelyek nagymértékben alkalmazkodnak az épület adottságaihoz. Amennyiben az épület felhasználási célja megváltozik, a válaszfalak kismértékű munkaráfordítással gyorsan elbonthatók. A szerelőfalak segítségével megépített válaszfalak jelentős előnnyel bírnak a hagyományos közfalakkal szemben. A mennyezetburkolatok közvetlenül a teherhordó födémre szerelt fa tartószerkezettel azért előnyösek, mert sík és sima, jól festhető és tapétázható felületet biztosítanak. Elsősorban sérült födémek felújításakor, vagy a nagy belmagasság csökkentésekor kerülnek alkalmazásra. Lámpákat és más hasonló tárgyakat, mint pl. függönykarnisokat univerzális dűbellel rögzíthetjük a gipszkarton álmennyezetekhez. A nagyobb terheket közvetlen a teherhordó födémhez kell rögzíteni. A hézagképzéshez fugafedő papírcsík használata javasolt, a csavarfejeket pedig mindenütt glettelni kell. 40

×