Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Táplálék intolerancia

302 views

Published on

A táplálék intolaranciáról biopszichoszociális megközelítéssel, korai gondozási és kötődéselméleti fókusszal

Published in: Health & Medicine
  • Login to see the comments

  • Be the first to like this

Táplálék intolerancia

  1. 1. A táplálék intoleranciáról biopszichoszociális megközelítéssel, korai gondozási és kötődéselméleti fókusszal Dr. Riskó Ágnes Gyógytornász, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Kréné Pszichoterápiás Rendelő Kréné Szombat, 2017. Szeptember 23
  2. 2. Interjúrészlet egy táplálék intoleranciában érintettel, Péterrel • „Már régóta voltak időnként jelentkező emésztési problémáim. Először arra jöttem rá, hogy ha tejet nem teszek a kávémba, akkor nem lesz tőle azonnal hasmenésem. Ezután kezdtem kerülni a tejet tartalmazó ételeket, italokat és ez a rohamszerű dolgokon segített. Azonban nem múltak el a panaszaim, időnként „indokolatlanul” fájt a fejem, rossz kedvem lett, felpuffadtam. Máskor viszketett a bőröm a hajlataimban, vagy apró, piros pöttyök jelentek meg a mellkasomon, vagy anélkül éreztem fáradtságot, szokatlan ügyetlenséget, hogy előtte bármi erős fizikai mozgást végeztem volna. A panaszaimmal szakemberekhez fordultam, mindenféle vizsgálatokon átestem, szervi elváltozást nem állapítottak meg, egyértelműen az ételintolerancia lett a diagnózis. Ezután kaptam egy listát, amin felsorolták azokat a táplálékokat és tanácsokat, aminek betartása segített egy többé-kevésbé kiegyensúlyozott testi-lelki állapotot elérni. Ez hosszú folyamat volt, mert a listázott ételek is okoztak néha gondot, tehát nekem öntanulással kellett rájönni mik a kerülendő dolgok, kombinációk, bevásárlási és konyhatechnikai fogások. • A betartott szabályokkal élni érzelmileg olyan nekem, mint a dohányosnak cigaretta nélkül, vagy a nagy sörivónak sör nélkül. Más szavakkal olyan, mint ha valaki egy távoli vidékre települ és csak olyan táplálékhoz jut, amit a helyiek fogyasztanak. Ilyenkor tudja meg az ember, hogy mennyi kedvenc étel tartalmaz tejterméket és hogy a megszokott ízek, illatok elvesztése mennyire tud hiányozni. E hátrányok ellenére mégis a korlátozások betartása a megoldás, mert amióta ezekre ráálltam megszűntek a panaszaim.”
  3. 3. A táplálék intolerancia (TI) témához vezető utam fő állomásai 1. Anyai működés: a „tartalmazás” lehetősége, élménye; a csecsemőgondozás és hatásai; különös ismeretek gyarapodása; saját korai együtt-levési és kötődési emlékek aktiválódása 2. Cisztás fibrózissal küzdő gyermekekkel és szüleikkel történt terápiás tapasztalatok: a diagnózis mint aktuális és „ongoing trauma”, a kapcsolatok és a szükséges együttműködések buktatói, a korlátozások elfogadásának komplexitása, a korai, és az aktuális lelki történések összefüggéseinek felismerése 3. Tanulmányok: gyógytorna, klinikai pszichológia, pszichoanalízis 4. Pszichiátria: evészavarral küzdő páciensekkel végzett komplex pszichoterápiás munka mozgásterápiás és pszichoanalitikai vonatkozásai (pl. orális, emésztési, üldözési fantáziák) 5. Onkológia: egyes rákbetegek testkép-, testfunkció-, kötődési és evészavarai, a bizonytalanság és életveszély érzés okozta lelki regresszió hatásai (hangulatzavarok, kuruzslás, stb.) – a pszichoanalitikai megfigyelés és az alkalmazott pszichoanalízis értékei 6. A TI létezésének, fogalmának, komplex kezelésének, nehézségeinek belülről történő, személyes megismerése, ami elvezetett ehhez az előadáshoz.
  4. 4. Miről lesz szó ? 1. 1. Alapvető tudnivalók a TI-ről: tünetek, út a tudás, a tudatosulás és tudatosság felé, diagnózis, kezelés, rendszer-szemlélet 2. Korai hatások pszichoanalitikus megközelítése: intrauterin miliő, kezdeti szenzibilitás, érzetek, tapasztalatok, tanulás nélküli tudás 3. Szó lesz az anyatejről, az anyáról mint az első érzékelhető, megjegyezhető tárgyról és projekciós felületekről, szerepükről a TI pszichoszociális tényezőinek psa elemzésében. Beszélni fogok a mindenkori ételekről-italokról, mint projekciós felületekről. 4. Ugyanígy a táplálkozással összefüggő gondozási-, kapcsolati- rendszerről, mint a kötődés első prototípusáról. Szó lesz a korai életjelenségektől, működésekről és az erre a legkoraibb időszakra történő, akaratlan, lehetséges regresszióról a TI manifesztálódása, diagnosztizálása, kezelése során.
  5. 5. Miről lesz szó ? 2. 6. Pszichoszociális életminőség kérdéseiről: a tünetek jelentkezése, a diagnosztizálási folyamat, a diagnosztikus és terápiás diéta, a rendelkezésre álló gasztrológiai kínálat, 7. Pszichológiai lehetőségek a TI-val küzdők, az őket kezelők és a hozzátartozók segítésében belső tapasztalatok alapján (tudományos eredmények, releváns információ gyűjtés, QL kutatás, pszichoedukáció, tanácsadás, lelki támogatás, pszichoterápia) 8. Kitekintés (a minél koraibb edukáció és gondozás jelentőségének hangsúlyozása, lehetséges pszichológiai problémák azonosítása, megnevezése: hangulatzavarok, az öndestrukció kérdése, kényszeres tünetek lehetősége, pszichoterápiás lehetőségek)
  6. 6. Alap-fogalmak: TI definíció (Nékám K, 2011; Enders, 2015) • Szinte bármely táplálék vagy táplálék-összetevő felvételével összefüggő, abból következő, minden kóros, szokatlan reakciót, tünetet, tünetcsoportot túlzott étel/táplálék-reakcióként, túlérzékenységként értékelhetünk. • Akkor beszélhetünk TI-ról, ha a már nem tolerált táplálék elfogyasztásának hatására sajátos tünetek alakulnak ki; ha ezen táplálékok felhasználásának csökkentésére, vagy elhagyására a szimptómák eltűnnek; de újra megjelennek a szóban forgó táplálék/ok újbóli evésére, ivására • Fontos tapasztalat: a túlérzékenységi reakciók kezelés hiányában nem kívánatos gyulladásokhoz, sejtek és szövetek károsodásához vezetnek.
  7. 7. Alap-fogalmak: csoportosítás (Nékám K, 2011, Figler, 2015, wikipédia, EAACI) • 1. csoport: ha az allergén anyagra kimutatható adverz immunológiai reakciók következnek be, ezek elsősorban táplálékallergiák (hal, földimogyoró, szója, tej, tojás, gabonafélék, glutén, de bármi kiválthatja az allergiás megbetegedést). Gyermekek között 4-8%, felnőtteknél 2%-os előfordulás valószínű • 2. csoport: a TI-ák, amelyek kóros, de nem immun-mediált történések. Tehát nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció. Nem allergiás jellegű táplálék hiperszenzitivásról van szó, ami az elfogyasztott táplálék (és adalékok) lebontási, emésztési nehézségét okozzák, immunológiai, vagy pszichés eltérés nélkül. A létrejött klinikai kép hasonlíthat a táplálék allergiára – „pszeudoallergia”. Leggyakoribbak a laktóz-, kazein-, fruktóz-, szalicil és hisztamin intoleranciák, a lakosság 7-20 %-át érinti.
  8. 8. Alap-fogalmak: toxikus és nem toxikus eredetű intoleranciák (Nékám K, 2011, Enders 2015) • A TI tünetei közül a fertőzéses, toxikus eredetűek (pl. kórokozó miatti ételmérgezés) bárkiben, bármikor előfordulhatnak. • A nem toxikus hátterű intoleranciák létrejöttében főleg az egyedi érzékenység játszik szerepet. Alig van olyan táplálék, amely ne okozhatna allergiát, vagy intoleranciát. A létrejövő reakciókat maga a táplálék, (pl. tej, összetett cukrok, tojás, glutén) bizonyos alkotóelemek jelenléte, minősége, kombinációja, az elkészítés módja, az emésztőrendszer esetleges eltérései (pl. enzimdefektus, tejcukor bontó enzim hiánya, vagy enzimaktivitás gátlása, túl sok hisztamint tartalmazó étel fogyasztása, stb.) okozzák. A tünetképzést az adott személy aktuális pszichoszociális életminősége (pl. fokozott stressz) is befolyásolhatja. • Megfelelő diéta nélkül a panaszok súlyosbodnak, krónikussá válnak.
  9. 9. A diéta és a dietetikus (Wikipédia, Figler, Kubányi, 2015 • A görög eredetű diéta szó tágabb értelemben szabályozott életmódot, szűkebb értelemben szabályozott élelmezést, táplálkozást, gyógy- élelmezést jelent. A betegségekhez kapcsolódó hosszú távú diéták célja a szervezet megváltozott állapotához való igazodás segítése. Bizonyos diéták a rehabilitáció részei, az egészséges életmód, és a prevenció eszközei • A dietetikus a táplálkozástudományban jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember, aki a táplálással, táplálkozással kapcsolatos kérdésekkel, feladatokkal, edukációval foglalkozik. • Hazánkban, finanszírozás hiányában nincs lehetőség a dietetikus tevékenységeinek TAJ szám alapján történő igénybevételére, bár számos országban erre van mód.
  10. 10. A TI története – Kr.e. „Csak nem ártani.” „A beteg java a legfőbb törvény.” „Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered.” Hippokratész görög orvos, író, antropológus (Kr.e. 460 - Kr.e. 377)
  11. 11. A TI története (deMonchy, 1991; Montanari, 1996, Enders, 2014) • Bár a TI sok-sok évtizede jelen van a tüneteik miatt szenvedők és a szakemberhez fordulók panaszaiban, nem véletlenül, hosszú idő kellett ahhoz, hogy önálló szindrómaként meghatározzák. • A tünetek okai Enders szerint: „ Míg vadászó és gyűjtögető őseink minden évben ötszázféle különböző őshonos gyökeret, fűszert és növényt ettek, mai ennivalónk nagyrészt 17 haszonnövényből áll. Nem csoda, ha beleinknek meggyűlik a bajuk ezekkel a körülményekkel ... Az élelmiszer intolerancia testünknek teljesen normális reakciója: egyetlen generáció alatt kell egy olyan táplálkozásra átállnia, amilyen évmilliókkal korábban nem létezett.” • deMonchy 1991-ben számolt be egy jelentős táplálék intoleranciára vonatkozó konszenzusról Európában. Közel 500 allergológus, bőrgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász, háziorvos és dietetikus megegyezett a terminológiában, mely szerint immun-mediált ételallergiát, nem immun mediált táplálék intoleranciát és pszichológiai indíttatású táplálék averziót különítenek el.
  12. 12. A TI kórtana (Nékám, 2011, Enders, 2015) Az emésztőszervrendszeri immunműködés természetes állapota a tolerancia, melyhez bizonyos baktériumok jelenléte veleszületetten kívánatos a szervezetben, a bélrendszerben A TI valójában egy emésztő enzim-hiányos betegség (enzim hiány, csökkent, vagy megszűnt enzim aktivitás). Lehet örökletes eredetű, de kialakulhat első generációs betegségként is, lehet átmeneti jellegű, de krónikussá is válhat. A TI-ák immunreakciókat is aktiválhatnak, melynek következtében a szervezet a vérben, a nyálkahártyák felszínére is kiválasztódó, kimutatható immunglobulin típusú (IgG) ellenanyagot termel A TI-ban érintett, azzal küzdő diagnosztizált és diagnosztizálatlan, emiatt terápiát nélkülöző, veszélyeztetett gyermekek, serdülők és felnőttek száma növekszik a világon. Itt az ideje, hogy beszéljünk róla!
  13. 13. A TI-val kapcsolatos tünetek általános jellemzői Enders, 2015 • Váratlan, látszólag ok nélküli tünet-megjelenés, a szimptómák repertoárja igen széles, különböző intenzitású-, gyakoriságú, a több szerven egyszerre megjelenő tünetek összekapcsolódása is lehetséges • A manifesztáció időtartama néhány perc - több nap között változhat, függ az érintett személy szenzitizáltságának fokától és mechanizmusától, az emésztési folyamatoktól és az aktuális lelkiállapottól, életkörülményektől (pl. utazás és megváltozott táplálkozási lehetőségek, nagy mentális, fizikai megterhelés) • Stressz, hangulatzavar, nem kielégítő pszichoszociális QL és a TI tüneteinek egymásra hatásai bizonyítottak
  14. 14. A TI fő klinikai tünetei 1. • Bőr: kipirulás, ödéma, kiütés, pattanás, viszketés • Gyakori a száj körüli terület sajátos érintettsége: száj körüli viszketés, ajak-, nyelv-, szájüregi ödéma, rossz „szájíz” • Emésztőszerv: étvágytalanság, hasi görcs, fájdalom, puffadás, bélgázosság, hasmenés, székrekedés, émelygés, hányinger • Légzőszerv: nehézlégzés (gyulladás, ödéma miatt) • Kardiológia: már publikált a laktóz intolerancia és az akut koronária szindróma együttjárása, vagy a szervezet immunválaszainak, gyulladási folyamatainak alakításában részt vevő hisztamin súlyos ér-, és hörgő reakciókat kiváltó hatása (ún. Kounis szindróma )
  15. 15. A TI fő klinikai tünetei 2. • Neurológia: fejfájás, szédülés, koordinációs nehézségek, már begyakorolt mozgás pontatlanná válása, váratlan „ügyetlenség” • Nőgyógyászat: inzulin rezisztencia, policisztás petefészek szindróma, menstruációs zavarok • Pszichológia/pszichiátria: fáradtság, szorongás, depresszió, pánikzavar, hiperaktivitás, kötődési zavarok, evészavarok, bizonyos klinikai pszichológiai/pszichiátriai állapotok • Egyéb: sápadtság, gyengeség, csontfájdalom, izületi fájdalom, izomgörcs, végtagzsibbadás, stb. A pszichológiai/pszichiátriai tünetek általában a diagnosztizálási és kezelési nehézségek, kísérő frusztrációk következményei, de származhatnak a TI előtti időszakból is. A klinikai pszichológiai diagnosztika nagy teret kaphat-
  16. 16. A TI klinikai tünetei kisgyermekeknél Ostblom E, Wickman M et alii, 2008 Kérdőíves kikérdezés és vérvizsgálat 2563 kisgyermeknél A 4 éves kigyermekek 11%-nál állapítottak meg táplálékra való aktuális túlérzékenységet Az elfogyasztott táplálékhoz köthető, TI-re utaló tünetek: ekcéma, szezonális kötőhártya- és orrnyálkahártya gyulladás, arc-ödéma, légzési nehézségek, csalánkiütés, mely tünetek jellemzően együtt fordultak elő. A klinikai tünetek felismerésében, kontrollálhatóvá válásában, a gyógyulásban jelentős szerepe van az elsőszámú gondozó/knak.
  17. 17. Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? A lelki tünetképzés, vagy a TI? Peveler R, Mayou, R. 1996; Rigó A. 2011, Jess P, 1994 • A kevés ismeret és a tehetetlenség érzés miatt a magyarázatot kereső, gyógyulást ígérő hiedelmek és praktikák gyakoriak, az érintettek a kuruzslás „melegágyai” • Peveler kérdőíves vizsgálata alapján (273 táplálkozási intoleranciával küzdő felnőtt) nem találtak pszichiátriai betegségek jelenlétére utaló szignifikáns adatokat. De azonosítottak egy alcsoportot, tagjaira jellemző: zavar a mindennapi táplálkozási rutinban, gyakori konzultációs igény az egészségügyi szakemberekkel, sokszor természetgyógyászokkal, fokozott lelki tünetek. • A növekvő számú kutatási eredmények alapján bárkinek lehet TI-ja. Vannak akiknél korábban is észlelhető volt valamely pszichés szimptóma aktivitása (komorbiditás), vannak, akiknél a diagnosztizálás/kezelés vált ki lelki reakciókat, tüneteket, és vannak, akik sikeresen, tartós lelki reakció nélkül alkalmazkodnak a diagnózisukhoz, a ma még okilag gyógyíthatatlan állapotukhoz. • Jess (1994): Dánia, 1964, teljes lakosság MMPI vizsgálata. Akiknél a későbbiekben fekély alakult ki, megnézve a korábbi eredményeket: a lelki reakciókat a fekély kezelési nehézségei okozták (enyhe emelkedés: Hs, D, Hy, Pt).
  18. 18. Kórisme megállapítása Venter C, Laitinen K 2012; Turnbull JL, Adams HN, 2015, Knibb RC, Armstrong A, 1999, ASCIA Alap: a gondos kórelőzmény (részletes családi-, és táplálkozási anamnézis; gasztroenterológus), szükség lehet labor és egyéb vizsgálatokra, új, klinikai szempontnak javasoljuk a korai és aktuális kapcsolatok feltérképezését Táplálkozási-tüneti napló – speciális diéta, mint diagnosztikai segédeszköz - dietetikus közreműködésével A nehezen diagnosztizálható TI együtt járhat étel allergiával, ún. kereszt-reakciókkal, és más gasztroenterológiai, illetve pszichés betegséggel is A tájékozatlanságból fakadó, gátló tényezők: nem ismerik a TI-t sem a betegek/hozzátartozóik, sem sok orvos, sem sokan mindazok közül, akik döntési helyzetben vannak az élelmiszeriparban és az egészség-politikában A pontatlan vizsgálati eredmények és a precíz diagnózis hiánya nemcsak félrevezető, hanem eredménytelen, sőt káros kezelésekhez is vezethet. Mindez késleltetheti a hatékony terápiát és a megelőzést! Klinikai tapasztalat: az érintettek beszámolnak konkrét problémákról, de bőven vannak tudattalan, ezért kimondatlan, megoldatlan releváns nehézségek is (pszichoanalitikus bevonása segíthet).
  19. 19. A diagnosztizálási és kezelési szakaszban gyakori nem-együttműködés (non-adherencia) fő okai • A sikeres kezelés alapja: bizonytalan, sajátos tünetek után szakemberhez fordulás és jutás, pontos diagnózis, hatékony kezelés, a beteg együttműködésének elnyerése, fenntartása. De a TI-k esetén az egzakt kórisme megállapítás elhúzódó, problémás; a kezelésben való együttműködés kialakítása és fenntartása nem mindig felismert lélektani elemekkel átszőtt mindkét fél oldaláról, a sajátos pszichodinamikai ismeretek jórészt feltáratlanok; a diagnosztizálás és a kezelés mentális és anyagi vonzata jelentős. • A non-adherencia leggyakoribb okai : a betegség pontos ismeretének hiánya, a betegség elfogadásának hiánya, tartós stressz, hangulatzavar, a hozzátartozói támogatás hiánya, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézségei, problémás anyagi/szociális/kulturális helyzet
  20. 20. A diétához, egészséges életmódhoz való „hűség” fejlesztésének lehetőségei • Hozzáférés a szükséges ellátáshoz, „elég jó” szocioökonómiai helyzet, folyamatos tájékoztatás, személyre alakított edukáció, támogató orvos- beteg kapcsolat, általában „elég jó” kommunikáció, motiváltság fenntartása, érzelmi támogatottság a személyes kapcsolatokban, internet, mobiltelefon, mobil applikációk (pl. tünet-napló) alkalmazása.
  21. 21. Az unortodox vizsgálati módszerek alkalmatlansága, e „terápiák” buktatói (ASCIA, 2014 Balaicza E) • Az objektív diagnosztizálási nehézségek, a szenvedés-nyomás, a fokozott elvárások és a gyakori lelki regresszió (pl. mágikus gondolkodás újbóli térnyerése) miatt számos, nem-bizonyított vizsgálat népszerű: biorezonancia teszt, kineziológia, írisz diagnosztika, hajszál analízis, stb. • Food-teszt: az IgG (G típusú antitest) szint mérésén alapuló vérvizsgálat több száz anyagra ígér pontos intolerancia reakció kimutatást. E teszt aktuális állapotot rögzít és támpontot ad aTI felfedezéséhez, de nincs bizonyított diagnosztikus értéke. Sőt, hamis eredményt is adhat, pl. ha valaki valamit régen fogyasztott, a létező intolerancia aktuálisan nem mutatható ki • A nem bizonyított „terápiák” feleslegesen korlátozzák a táplálkozást; néhány diéta manipulatív, hiány-állapotokhoz vezethet, bizonyos táplálék kiegészítők költségesek, veszélyeztetők is lehetnek, és érdemben nem segítenek. Figyelmet érdemel a gyermekek diétáztatásának szükségessége, módszere!
  22. 22. Diagnózis megállapítása és a kezelés – bizalom, türelem, kitartás A diagnózis megállapítás orvosi feladat: önmegfigyelésen alapuló klinikai tünetek gondos észlelése, táplálkozási anamnézis készítése, táplálék-tüneti napló a tünet provokáló élelmiszer kiszűrése érdekében, - a klinikai vizsgálatok köre komoly megfontolást igényel. Gasztroenterológus és dietetikus együttműködése az alap A kezelésben a gasztroenterológus - dietetikus -érintett/hozzátartozók folyamatos, megbízható kommunikációja, együttműködése elengedhetetlen. A táplálék intolerancia kezelésének alapja a tünetet okozó táplálék kiiktatása, a helyettesítő élelmiszerek kiválasztása (cimkék!), ételkészítési technológiai ismeretek átadása, a diéta betartása. Meddig?
  23. 23. A TI pszichoszociális tényezői Cummings AJ, 2010 Warren, CM, 2016, Riskó Á, 2006, Rigó A 2011, 2013, 2014 • A TI ma még nem gyógyítható. A diagnózisra alapozott tartós tünetmentesség elsősorban egyénre alakított, betartandó diétával és egészséges életmóddal érhető el, amihez intelligencia, tájékozottság, tudatosság és kitartás egyaránt szükséges • Bizonyított, hogy a diagnózis és adekvát terápia hiánya, hiányosságai fokozott betegség- terhet okoznak. Emiatt folyamatos a testi és a lelki distressz, gyakori a depresszív hangulat, és a szorongásos zavarok (generalizált szorongás, pánikzavar, reaktív kényszeres tünetek, poszttraumás stresszbetegség), valamint szomatizációs hajlam, olykor pszichotikus reakció is kialakulhat. Emiatt a nem jól menedzselt TI negatív hatással lehet az érintett és hozzatartozói pszichoszociális életminőségére, és az együttműködésére is – ördögi kör. • Kutatási eredmények: a testi szimptómákkal együtt járó lelki változások nem teljesen a betegségre adott reakcióknak tekinthetők, hanem a betegség által indukált központi idegrendszeri változások velejárói is lehetnek. Alapvető ezen ismeretek megértése és elfogadása a komplex kezelés és betegségélmény szempontjából is. Tehát a pszichés élmények a szomatikus elváltozás következményeinek tekintendők, a szomatikus beteg egyúttal nem pszichés problematikájú.
  24. 24. A TI pszichoszociális tényezőinek mérése Cummings AJ, 2010 Warren, CM, 2016, Riskó Á, 2006, Rigó A 2011, 2013, 2014 • A pszichoszociális QL mérésének célpontjai: nem, életkor, iskolázottság, kulturális-anyagi helyzet, a TI tünetek fajtája, súlyossága, az elkerült táplálék/ok és a megváltozott étkezési szokások befolyása, kisérő betegségek, környezeti hatások (a „házon” kívüli étkezés lehetőségei, szociális aktivitások, utazások, stb.) a hozzátartozók komplex terhei, érzelemszabályozás kérdése, társas támogatottság, fizikai erőnlét, a fogyasztható táplálékokkal kapcsolatos megelégedettség, megemelkedett költségek. • A hazai lisztérzékenyek életminősége már vizsgált – Rigó Adrien • A hazai TI-val küzdők életminőségének megállapítása a cselekvési terv kidolgozása szempontjából sürgető feladat.
  25. 25. Pszichoanalitikai megfigyelések a gasztroenterológiában
  26. 26. A 10 hetes magzat fürdik a magzatvízben (wikipedia, Ferenczi, 1924, Raffai, 1996, Gergely, 1998) Az anyai vérből eredő magzatvíz fő funkciói: 1. komplex védelmet, szabad mozgáslehetőséget biztosít 2. a lenyelt magzatvízből lesz a magzat vizelete, széklete 3. biztosítja az emésztőrendszer fejlődését, működését, a táplálkozás-ízlés kifejlődését 4. az első, korai testi érzések élményét, észlelését lehetővé tevő „zug”, az első miliő az anyaméh, a magzatburok és a magzatvíz (anya táplálkozása, illata, hangja, arca, test-határai és testi működésének jelei)
  27. 27. Tudattalan lélektani tényezők, melyeknek szerepe lehet a későbbi TI tudatosságban, együttműködésben Ferenczi, 1924, Fenichel, 1954, Cirio 2013, Bateman A, Holmes J, 1995, https://en.wikipedia.org/wiki/Amniotic_fluid, Csabai M, 2011, Ajkay K, 2011 1. Korai, nem tudatos, de nem is elfojtott, adott helyzetben spontán aktiválódó testi emlékek (intrauterin, preverbális kori történések) a magzatvízről, az anyatejről, a gondoskodó anyáról, a facilitáló környezetről (psa pszichoterápia, psa), 2. A korai tápláláskor és az ekörül működő anya-gyermek kapcsolat alapmintázat, a kötődési működés első nyílt „tere”, az interszubjektív környezet kiindulópontja, ezen belül a „táplálkozási-team rendszer” működésének érzelmi etalonja (testi dialógus, hangulat, kétirányú, kölcsönösen szabályozó érzelmi folyamatok) 3. Az anya táplálkozása, a magzatvíz, az anyatej, mint „jó” rész-tárgyak, az elég jól gondoskodó anya, mint „elég jó” tárgy; vagy a magzatvíz, az anyatej „rossz”-ként, mérgezőként, büntetőként megélése; a kontrolláló, üldöző, büntető, nem „elég jó” módon gondoskodó anya „rossz” tárgyként való érzékelése, és így válhat a kivetítés „tárgyává” a későbbi gondoskodókra, mint a gasztroenterológus, dietetikus, családtag, sőt az intézmény ...
  28. 28. Tudattalan lelki tényezők ..... folytatás 4. A korai tárgykapcsolati mintázatok az aktuális tünetek és a szükséges intervenciók miatt a páciensben aktiválódhatnak, sőt a hozzátartozókban és a kezelő team tagjaiban is, és formálhatják a kapcsolatokat, az együttműködést. A kötődés a hozzátartozókkal, az egészségügyi szakemberekkel, az együttműködéssel összefüggésben van az anya saját kötődési rendszere alapján kialakított korai gondozással, a facilitáló környezettel, a kialakult homeosztatikus szabályozórendszerrel, azaz a kötődés típusával 5. A korai szenzoros érzékletek, a testkép-tudatosulása, a testi működés alapismeretének és a szükséges érzelmi alapoknak „lerakása” a megtartó, biztonságos anya/apa-gyermek kapcsolatban és átmeneti térben történik - a magzati élettől kezdve, örökös felhasználásra.
  29. 29. Az orvos-beteg kapcsolatban, mindkét résztvevőben, akaratlanul megjelenhetnek a korai kapcsolati sémák
  30. 30. A TI által kiváltott korai lelki előzmények pszichoanalitikus megközelítése a Ferenczi által leírt, „Le az anyákig” gondolat jegyében Howe L, Franxman, T, 2014, DunnGalvin A, Dubois A, 2015, Ferenczi S, 1917, 1932 • A magzatvíz, az anyatej szimbólum. Kielégülést okozó, vagy szorongást provokáló korai „tárgy”. Az anya gondozásra való nyitottsága, ezirányú aktivitása a duáluniós kapcsolatban a szeretet, az ősbizalom ősforrása • Ongoing traumára (pl. diagnózis közlés, kezelés nehézségei, ok-okozati összefüggés megértésének korlátozottsága, gyakran rossz közérzet) akaratlan lelki regresszió következhet be akár a magzati élet, és/vagy az ujszülöttkori időszakra - bármikor • A nehezen kontrollálható testi tünetek okozta lelki regresszió, és a saját testre (emésztőrendszerre) irányult libidó jelentős hatást gyakorolhat az érzelmekre és a viselkedésre – Ferenczi kifejezésével élve „betegségi narcizmus” lehet a következmény • A későbbi, táplálékok iránti fokozott szenzitivitáshoz az egészen korai, markáns, nem tudatosult percepciók és emésztési diszfunkciók hozzájárulhatnak.
  31. 31. A TI-val kapcsolatos lelki folyamatok – az orvos-beteg kommunikáció és kapcsolat pszichológiai légkörének jelentősége (Ferenczi S. 1928, 1931) • A táplálkozási, emésztési, ürítési nehézségekről, az orvos és a páciens között zajló beszélgetés akaratlanul korai, komplex pszichológiai tartalmakat, attitűdöket és interakciós sémákat aktiválhat. • A gasztroneterológia területén, hasonlóan a pszichiátriához, onkológiához, stb. sokszor különösen barátságos, tapintatos, biztonságos, megértő, már-már gyöngéd pszichológiai légkörre és orvos-beteg kapcsolatra van szükség • Kedvezőtlen pszichológiai atmoszférájú vizsgálati/megbeszélési helyzet esetén (pl. ha a szakember zárt, beszűkült, bosszankodó, sértett, tekintélyét előtérbe hozó, vészjósló, stb.) a páciens a felnőttek, az autoritás elleni „infantilis harc”- ának fájdalmas folytatásaként élheti át az ilyen légkörű beszélgetést. Ugyanazok a jellem- és tünet-reakciók aktiválódhatnak, mint amilyeneket hasonló esetben, kisgyermekkorában, az elsőszámú gondozó iránt mutatott: szenvedés, tehetetlenség, fokozott szenzitivitás, szégyen, ellenállás, hárítás, elfojtás, tagadás, eltávolodás az adott kapcsolattól, fokozott önmegfigyelés, hipochondria, áldozattá válás, non-adherencia a táplálkozás, diéta stb. irányába.
  32. 32. A TI és a korai lelki jelenségek – nem verbális kommunikáció (projektív identifikáció, áttétel, testi viszontáttétel) Bateman, A; Bion, W. R, 1970, Fonagy, P, Target, M 2005, Holmes, J 1995, Ferenczi S, 1909, Winnicott, D. W. 1999, 2004, 2006) • Korai kapcsolati, facilitáló helyzetben az „elég jó”, megtartó anya (Winnicott) valójában egy mindent (testi-lelki tartalmakat) tartalmazó konténer (Bion). A csecsemő tudattalan projektív identifikációja segítségével e konténerbe belevetíti „rossz” érzéseit, fantáziáit (kín, fájdalom, félelem, irigység, gyűlölet, szorongás). A „konténer anya” folyamatos jelenléte, figyelme, táplálása, beleérző képessége révén mintegy „detoxikálja” a rossz tartalmakat. A csecsemő átéli, hogy nem magányos, lehetséges segítséget, kedvező változást, reményt kapni arra, hogy a jó élmények túlsúlyba kerülhetnek. • Az érzelmi áttétel (gyermekkorban fentálló negatív, vagy pozitív érzelmek, attitűdök, viselkedések átvitele semleges személyre) minden kapcsolatban (sőt intézménnyel összefüggésben is) működik, így az orvos és beteg között is, az első pillanattól kezdve. A testtel, a testi funkciókkal való, gyógyító jellegű foglalkozás azonnal előhívja a gyakran tudattalan, könnyen kivetítésre kerülő múltbeli, korai emocionális jelenségeket is a páciensből: dependencia, frusztráltság, szeretet, birtoklási vágy, féltékenység, ödipális frusztráció, stb. • Viszontáttétel: a szakember a beteg érzéseire, nem verbális kommunikációjára, viselkedésére akaratlan, de beazonosítható érzelmi-, válasz-viselkedést is ad. A testi betegek nem verbális úton szomatikus reakciókat facilitálhatnak a szakemberekben, mert intenzív a foglalkozás a testi betegség tüneteivel, lefolyásával. Hat a páciens pszichoszomatikus jelenléte, regresszív testi/lelki reakciói, főleg éretlen személyiség esetén, a nem kielégítő, folyamatos kommunikáció hiányában.
  33. 33. Pszichoanalitikus fogalmak, jelenségek, folyamatok a TI–val összefüggésben – összefoglalás (Ferenczi, 1931, 1932, Lecanuet, 1996; Bowlby 2009,Versace E, 2015) • Korai észlelés, mint a nem tanult tudás eredete (Ferenczi: észlelés, érzékelés az egész testfelszínnel, modern prenatális kutatások: szenzoros stimuláció és válasz aktív; hallás, szaglás és ízlelés érzékeny a második harmadtól – hatás a születés utáni tanulási folyamatokra; magzat vizsgálata: ultrahang, MR, EEG, stb.,) • Anya mint mentális és pszichoszomatikus konténer és komplex „átalakító” • Az anya legkoraibb ízlés-formáló hatása az anyatej (magzatvíz?) útján • Projektív identifikáció, érzelmi áttétel, testi viszontáttétel • Korai testséma, korai testi dialógus mint a testi önismeret és a verbális kommunikáció előzetesei, alapjai • Biztos bázis, ősbizalom, duálunió, korai tárgykapcsolatok, későbbi biztonságos kötődés • Oralitás, analitás, emésztés, általános közérzet, érzelmi légkör korai gyökerei • A nem-együttműködés psa mozgatórugói: tudattalan önagresszió megvalósítási törekvése a táplálkozás, a test, a testi működések szintjén.
  34. 34. A gasztroenterológia területén dolgozó szakemberek lehetséges lelki eredetű nehézségei Ferenczi, 1928; Riskó 2006 • Már Ferenczi felismerte, hogy bizonyos érzékeny emberek a tudatukkal nehezen összeférő gondolataikat „ártatlan” tevékenységi körökre tolhatják át. Például a táplálkozási és kiválasztási folyamatokat tudattalanul azonosítják a genitális működésekkel (szexuális egyesülés, szülés). Téves elképzelések, elméletek alakulhatnak ki, és a kommunikáció a táplálkozásról, az emésztésről nehezítetté válhat. Az érzékeny, megértő, világos kommunikáció a hatékony eszköz a félreértések tapintatos tisztázásában. • Az orvos részéről megnyilvánuló szimpátia a gyógyítás fontos hatótényezője. De a szakember jóindulatú, barátságosan megértő viselkedését (libidóját) egy időre vissza kell vonja a betegéről, amikor a tényeket objektíven mérlegeli és döntést hoz. Ilyenkor nem vezethetik érzelmei, hiszen döntéskor pontos, racionális információkat, tennivalókat kell közölnie páciensével. A mindennapos, szükséges váltás a kognitív szintről az érzelmek világába és vissza hozzájárulhat a gyakori kiégés bekövetkezéséhez is. • A testi betegek kivizsgálása, kezelése és rehabilitációja potenciálisan tudattalan korai emlékeket és tárgykapcsolati mintázatokat aktiváló hatású, hiszen mindig rendszer- jellegű az érintettek együttműködése. A rendszer „részei” befolyásolják egymást: „mindenki hat mindenkire”, elkerülhetetlenül.
  35. 35. Kitekintés: a korai megelőzés lehetőségei – újra le az anyákig! A. Freud, 1994, R. Spitz, D. 1945-46, D. Winnicott, 2006, Ferenczi S, 1917, 1932, R. Emde, 2014 Rigó A, 2011 • A korai években történő betegség-megelőzés szempontjainak felismerése és kidolgozása összefügg a várandósság és a preverbális életszakasz pszichoanalitikus szempontú megfigyelésével, elemzésével. A megelőzés fókuszában a szülővé válási időszak pszichoszociális tényezőinek fejlesztése, a magzat, az újszülött fejlődésének támogatása, a családon belüli kapcsolatok erősítése és a prevenciós célú, személyre alakított, integrált intervenciós programok biztosítása van. • Stratégiai jelentőségű a komplex korai élmények, tapasztalatok minőségének és az egészségesség összefüggéseinek felismerése.
  36. 36. Pszichológiai módszerek alkalmazása TI-val küzdők esetében • A kedvező változás eléréséért: pszichoedukáció, alkalmas kommunikáció és a megfelelő szocioökonómiai szint biztosítása alapvető. Gyakorlati szempont a megfelelő diéta, és az elegendő mozgás támogatása • Terápiásan: fő célok az életminőség javítása, és a komorbid pszichológiai zavarok kezelése. Fontos a krónikus testi tünetekkel küzdő betegeket segíteni annak elfogadásában, hogy a pszichés tüneteket maga a betegség, mint erőteljes stressz, másrészt a betegségfolyamatban szerepet játszó biológiai háttérmechanizmusok, harmadrészt az egyes kezelések is magyarázhatják. A lelki intervenciók alkalmazása iránti motiváció felkeltése is feladaunk. A kezeletlen lelki zavarok hátráltatják a tudatosságot, rontják a megküzdést, és az adott betegség menedzselését, valamint az érintett és hozzátartozói életminőségét.

×