Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Upcoming SlideShare
Vörös könyv bemutató
Next
Download to read offline and view in fullscreen.

1

Share

Download to read offline

Ukrajna vörös könyvében szereplő növények és állatok v.g.

Download to read offline

Related Books

Free with a 30 day trial from Scribd

See all

Ukrajna vörös könyvében szereplő növények és állatok v.g.

  1. 1. Készítette: Varga Gabriella Turisztikai képzés UKRAJNA VÖRÖS KÖNYVÉBEN SZEREPLŐ NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK
  2. 2. A fodros káposztagomba (Sparassis crispa) Egész Európában elterjedt, a fenyvesekben terem, mert az erdeifenyő parazitája, annak gyökerén élősködik. Feltűnően nagy testű gomba, átmérője elérheti akár a fél métert is. Színe halvány krémszínű, termőrétege szalagszerűen tagolt, a lebenyeinek ellaposodó vége barnás árnyalatú. Csak a fiatal, még krémszínű, törékeny példányai ehetők, mert később a termőrétege megkeményedik, és keserű lesz. Rendszertani besorolás Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Himeniális termőtestűek (Hymenomycotina) Rend: Taplóalakúak (Polyporales) Család: Káposztagombafélék (Sparassidaceae) Nemzetség: Sparassis Tudományos név Sparassis crispa (Wulfen, 1838) NÖVÉNYEK Fodros káposztagomba
  3. 3. Levéltelen bajuszvirág Epipogium v. Epipogeum Gmel.), a kosborfélék géniusza két fajjal az óvilág mérsékelt és meleg tájain található. Gyökértelen, televénylakos; tőkéje nagyon ágas, tarackos, gyenge pikkelyek fedik. Szára fehéres áttetsző. Magrejtője nem sodort, azért ajakszirma a felfúvódott sarkantyújával együtt felfelé néz, a többi öt szirom (mely különben a kosborfélék felső részét alkotja), szakáll módjára csüng, tehát inkább szakállvirág A hegyi és havasalji régióban, fagyökerekben élősködik, de általában ritka. Levéltelen és színtelen növényke, szárát hüvelyező pikkelyek borítják. Leple sárga, sarkantyúja pedig hússzínű.
  4. 4. Mocsári nőszőfű   A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) a kosborfélék családjába (Orchidaceae) tartozó védett növény. Hosszú, kúszó gyöktörzsű, kissé szögletes, felül rövid szárú, 30–50 cm magas évelő növény. Alsó levelei széles lándzsásak, tövükön a legszélesebbek, a felsők fokozatosan keskenyedők, méretük is csökken. A virágzat laza fürt, többé-kevésbé egy oldalra néző, bókoló virágokkal. A külső lepellevelek pirosas erezetűek, a belsők fehérek, rózsaszín tövűek. A mézajak fehér, csúcsi része pajzs alakú, hullámos csipkés szélű piros erű, nektárt termelő tövi részéhez keskeny „nyakkal” csatlakozik. Élőhelye: Lápok, láprétek, 1300 m-ig. Elterjedése:Közép- és Észak-Európa, Észak-Skandinávia kivételével, DélEurópa, Olaszország középső részéig. Hazánkban veszélyeztetett, védett faj. Virágzás:Június-augusztus             Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liiopsida) Rend: Spárgavirágúak (Asparagales) Család: Kosborfélék (Orchidaceae) Alcsalád: Epidendroideae Nemzetség: Epipactis Faj: E. palustris Tudományos név Epipactis palustris (L.) Crantz (1769)
  5. 5. Tárnics A növény közismert kék virága az Alpok szimbóluma. A valaha elterjedt tárnics nagyon ritka növénnyé vált, élőhelyén most már szigorúan védett. A tárnics a sziklakertek klasszikus lakója. Tipikus hegyvidéki növény lévén jelentős szerepet tölt be a "természetes" kertekben. Az alacsony növésű, párnás egyedek kövek és sziklák között csinos szőnyeget alkotva terjednek. A talajnedvesség legyen olyan alacsony, amennyire csak lehet. A különleges, harangalakú virágok melyeknek színe kék, májustól késő őszig virágoznak.
  6. 6. CSORBA FŰZ. SALIX RETUSU L. – (SALIX KITAIBELIANA WILLD. – TERM. R:: FŰZFAFÉLÉK. SALICACEAE.) – CSERJE. 8–25 CM. SZÁRA LECSEPÜLT, ALIG FELEMELKEDŐ. LEVELE VISSZÁS TOJÁSDAD, GYAKRAN KISSÉ KICSIPETT; DE LEHET HOSSZÚKÁS IS ÉS AKKOR ALAPJA RENDESEN ÉKFORMÁN KESKENYEDIK. MINDKÉT LAPJÁN ÉLÉNK ZÖLD; ÉP, VAGY TÖVÉN MIRIGYESEN PILLÁS. BARKÁJA LAZA VIRÁGÚ, RÖVID KOCSÁNYÚ. TEREM HAZÁNK HAVASAINAK TÖRMELÉKES, FÜVES HELYEIN.
  7. 7. A NÖVÉNY 5–25 CM MAGAS, TŐLEVELEI 1– 10 CM HOSSZÚAK, 0,2-0,3 CM SZÉLESEK, FONÁKUK FEHÉREN LISZTES, INNEN KAPTA A NÖVÉNY A NEVÉT. VIRÁGAI KICSIK, A PÁRTA CSÖVE LEGFELJEBB MÉG EGYSZER AKKORA, MINT A CSÉSZE. A DÚS ERNYŐT ALKOTÓ VIRÁGOK SZÍNE A CIKLÁMEN LILÁTÓL A VÖRÖSESLILÁIG VÁLTOZHAT. A PÁRTA ÖTTAGÚ, CIMPÁI KICSÍPETTEK, TORKA SÁRGA. A CSÉSZELEVELEK ZÖLDEK, 3–6 MM HOSSZÚAK. TERMÉSE 5–9 MM HOSSZÚ TOK. APRÓ MAGVAI JÓ CSÍRÁZÓKÉPESSÉGŰEK. ÁPRILISJÚLIUSBAN VIRÁGZIK. SZUBARKTIKUSALPIN JELLEGŰ CIRKUMPOLÁRIS FAJ. ÜDE ÉS NEDVES, MESZES, TŐZEGES LÁPRÉTEKEN FORDUL ELŐ MAXIMUM 3000 MÉTERES MAGASSÁGIG (ALPOK, KÁRPÁTOK). A FEHÉR IBOLYA (VIOLA ALBA) A LEGÚJABB RENDSZEREZÉSEK SZERINT A MALPIGHIALES RENDBE ÉS A IBOLYAFÉLÉK (VIOLACEAE) NÖVÉNYCSALÁDJÁBA TARTOZÓ FAJ. VIRÁGA TÖBBNYIRE FEHÉR, DE IBOLYASZÍNŰ VÁLTOZATA IS VAN. TERMÉSE TOK. MEZOFIL, LOMBERDEI FAJ. FŐKÉPP A SZÁRAZ TÖLGYESEK (MECSEKI MÉSZKEDVELŐ OLASZ TÖLGYES) ALJNÖVÉNYZETÉBEN NŐ, DE GYAKORI A SZÁRAZ ÉS FÉLSZÁRAZ SZIKLAI ÉS PUSZTAI GYEPEKBENNYÁRI LEVELEI ÁTTELELNEK. MÁRCIUSTÓL MÁJUSIG VIRÁGZIK; A BARNA AVARBAN FELTŰNŐ A FEHÉR VIRÁG. MAGVAIT A HANGYÁK TERJESZTIK. Fehér ibolya Lisztes kankalin
  8. 8. LASSAN NÖVŐ, DE IGEN HOSSZÚ ÉLETŰ NÖVÉNY, PÉLDÁNYAI 500–1000, EGYES ESETEKBEN AKÁR 2000 ÉVET IS MEGÉRNEK. KÖZEPES HŐIGÉNYŰ, ÁRNYÉKTŰRŐ NÖVÉNY. FÁJA VÖRÖSESBARNA, IGEN KEMÉNY, TÖMÖR. A NYESÉST JÓL BÍRJA, ÍGY PARKOKBAN, KERTEKBEN SZÉP FORMÁK HOZHATÓK KI BELŐLE – TÖBB MINT 200 TERMESZTETT VÁLTOZATA ISMERT. EREDETI ÉLŐHELYÉN VÉGVESZÉLYBEN LÉVŐ NÖVÉNY LASSAN NŐ, ÁM IGEN MAGAS KORT MEGÉRHET, AZ EDDIG MÉRT LEGNAGYOBB TÖRZSÁTMÉRŐVEL, 4 MÉTERREL RENDELKEZŐ PÉLDÁNY VALÓSZÍNŰLEG 2000 ÉVES IS LEHET. ÁLLÍTÓLAGOSAN 5000–9500 ÉVES FÁK IS LÉTEZNEK. A KÖZÖNSÉGES TISZAFA A LEGHOSSZABB ÉLETŰ EURÓPAI NÖVÉNYFAJ. A MAGKÖPENYT KIVÉVE A FA MINDEN RÉSZE MÉRGEZŐ. KÖZÖNSÉGES TISZAFA
  9. 9. A LEVELEK 3-SZOROSAN SZÁRNYALTAK, A LEVÉL LEMEZ SÖTÉTZÖLD, FÉNYES, ÁTTELELŐ, 10-30 CM HOSSZÚ, RENDSZERINT HÁROMSZÖG ALAKÚ, A LEVÉLNYÉL BARNÁS, SOKSZOR HOSSZABB A LEMEZNÉL. AZ ELSŐRENDŰ SZÁRNYAK LÁNDZSÁSAK VAGY ELLIPTIKUSAK, KIHEGYEZETTEK, A MÁSODRENDŰEK ÉK ALAKBAN ELKESKENYEDŐK, CSÚCSUK LEKEREKÍTETT, FOGAS SZÉLŰEK. A SZÓRUSZOK GYAKRAN AZ EGÉSZ LEVÉL FONÁKOT BEBORÍTJÁK. SPÓRASZÓRÁS: JÚLIUS-SZEPTEMBER. MÉRET: 10-30CM ÉLŐHELY: MÉSZKERÜLŐ ERDŐKBEN, SZIKLAGYEPEKBEN. Fekete fodorka
  10. 10. ZÖLDES SARKVIRÁG  A sarkvirág fajok a kevésbé feltűnő kosborok közé tartoznak, halvány színű, laza virágfürtjeiket nem könnyű észrevenni az erdők árnyas, napfény pontozta talaján. A vékony, felálló szár finoman bordázott. Két vagy három tőlevele van, ezek nagyok, tojásdadok, ép szélűek, fényes sötétzöldek. A szárlevelek jóval kisebbek, lándzsa alakúak, ülők. A sárgás vagy zöldes fehér virágok laza fürtöt alkotnak a szár végén. A mézajak osztatlan, keskeny-szálas. Az két oldalsó lepel kissé csavartak, szétállóak, a többi lepel lazán összeborul, sisakszerűen. A kétlevelű sarkvirágtól egy bélyeg alapján lehet jól elkülöníteni: a sarkantyú vége nem hegyes, cérnaszerű, hanem kiszélesedik. Termése tok, mely több tízezer, lisztfinomságú magot rejt. Május és június hónapban virágzik idősebb, napos talajú tölgyesekben, erdei tisztásokon, ritkán réteken is találkozhatunk vele.
  11. 11. A zöldike ujjaskosbor, zöldike vagy hegyi zöldike a kosborfélék családjába tartozó növényfaj. Más Dactylorhiza fajokkal könnyen hibridizálódik. Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liiopsida) Rend: Spárgavirágúak (Asparagales) Család: Kosborfélék (Orchidaceae) Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae) Nemzetség: Dactylorhiza Faj: D. viridis Tudományos név Dactylorhiza viridis ZÖLDIKE
  12. 12. EURÓPAI KAKASMANDIKÓ KÁRPÁTALAI ÁRVALÁNYHAJ . Erythronium dens-canis L. Megtalálható Kárpátalja 200 – 1500 m tengerszint feletti lomblevelű erdeiben. Védett a Kárpáti bioszféra Ковиль закарпатский Rezervátum területen és a Kárpáti Stipa transcarpatica Kloko Nemzeti parkban Megtalálható a Nagyszőlős melletti Fekete hegyen.
  13. 13. A HEGYI ÁRNIKA MÉSZKERÜLŐ FAJ, HEGYI RÉTEKEN, ERDŐSZÉLEKEN, SZŐRFŰGYEPEKBEN NŐ. TÖBBNYÁRI NÖVÉNY, MAGASSÁGA 30–60 CM, GYÖKTÖRZZSEL TENYÉSZIK. AZ ALSÓBB LEVELEK 5–15 CM HOSSZÚAK, 2–5 CM SZÉLESEK, VISSZÁS-TOJÁSDAD ALAKÚAK ÉS TŐLEVÉLRÓZSÁT ALKOTNAK. A FELSŐBB SZÁRLEVELEK ÜLŐK, A SZÁRON ÁTELLENESEN HELYEZKEDNEK EL, HOSSZÚKÁS-LÁNDZSÁS VAGY ELLIPTIKUS ALAKÚAK, TOMPÁK, KISSÉ HÚSOSAK, CSAKNEM KOPASZAK, ÉPEK, SZÉLÜK TÖBBNYIRE ÉP VAGY RITKÁN KISSÉ FOGAZOTT. A SZÁRON FEJLŐDŐ, ÖSSZESSÉGÉBEN SÁRGA–NARANCSSÁRGA SZÍNŰ, 1–5 FÉSZEKVIRÁGZAT MÁJUSTÓL JÚLIUSIG VIRÍT, AZ ESETLEGES MÁSODVIRÁGZÁS AUGUSZTUSIG ELTART. A NÖVÉNY ARNICINT, SZESZKVITERPÉN-LAKTONOKAT (HELENALINT, DIHIDROHELENALINT), FLAVONOIDOKAT, ILLÓOLAJAT, CSERZŐSAVAT TARTALMAZ. VADON NÖVŐ PÉLDÁNYAINAK GYŰJTÉSE TILOS, MERT VÉDETT! Hegyi árnika
  14. 14. PÁFRÁNYOK KÖZÉ TARTOZIK. TÁPANYAGBAN GAZDAG, LASSÚ FOLYÁSÚ VAGY ÁLLÓ VIZEKBEN FORDUL ELŐ, A TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN, MOROTVÁKBAN, HOLTÁGAKBAN, AHOL A VÍZ HAMAR FELMELEGSZIK. A VÍZ FELSZÍNÉN ÚSZIK. A LEVÉL ÖSSZETETTNEK TŰNIK, EZ AZONBAN TULAJDONKÉPPEN A GYÖKTÖRZS, MELYEK HÁROM LEVÉLKE FEJLŐDIK, EBBŐL KETTŐ VAN A VÍZ SZÍNE FELETT, EZEK KEREKDED, ÉP SZÉLŰEK, FELÜLETÉN PAPILLÁKKAL, MELYEK MEGAKADÁLYOZZÁK, HOGY VIZES LEGYEN, ÉS ELROHADJON. A HARMADIK LEVÉLKE MÓDOSULT, GYÖKÉRSZERŰ, A VÍZ ALATT TALÁLHATÓ. VIRÁGA ÉS TERMÉSE NINCS, SPÓRÁVAL SZAPORODIK. VÉDETT FAJ. Virágos szakállzuzmó  A virágos szakállzuzmó Európa hegységein gyakori. A telep hengeres, fonal alakú, sima vagy kissé érdes, sárgászöld-szürkészöld színű, villásan, tömötten elágazó, bokorszerű, ágai mintegy 1 milliméter vastagok, alapi részük gyakran kiterjedten feketés, szorédiumai és izidiumcsoportjai (ivartalan szaporodási szervek) nincsenek, a főágakat gyakran sűrűn álló, hengeres papillák borítják. Fibrillumok (többnyire egyenlő méretű, igen rövid oldalágak) rendszerint nagy számban találhatók, és a telep ágait nagyrészt takarják. A felső kéreg kristályos usninsavlerakódásokat tartalmaz; a bélréteg pókhálószerűen vékony; a központi ág erőteljes, a főágak csaknem mindegyike korong alakú apotéciumban (a zuzmó termőteste) végződik. A 3-10 milliméter széles apotéciumok karimája gazdagon pillás. A virágos szakállzuzmó a hegyvidéki övezetben, ködösebb helyeken, tűlevelű fák kérgére és öreg faszerkezetekre telepedve él.
  15. 15. POMPÁS KOSBOR    Az pompás kosbor (tudományos nevén: Orchis laxiflora subsp. elegans) az orchideafélék vagy kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növény. 30-70 cm magas, erőteljes növekedésű faj. A szár vastag, gyengén barázdált, leveles. A levelek hosszúkás-lándzsásak, tövüktől a csúcsukig lassan keskenyedők, 20-25 cm hosszúak és 1,5-2,5 cm szélesek. A virágzat hosszú (15-20 cm), sokvirágú, viszonylag tömött fürt. A virágok nagyok (15-20 mm), sötétvörösek vagy lilák. A mézajak tojásdad, ép vagy alig karéjos, a középső karéj az oldalsókkal egyenlő; a tövén világos rózsaszín vagy fehéres folt látható. A sarkantyú egyenes, bő, tompa végű, és a magházzal megközelítőleg azonos méretű. Előfordulása: Inkább mészkerülő; nedves kaszálók, láprétek, magasok, nádasok faja. Virágzása: Május vége - júniusban virágzik.
  16. 16. MOCSÁRI KARDVIRÁG  Jellemző élőhelyei a láp- és üde sztyepprétek. A mocsári kardvirág 30-50(90) cm magas évelő, hagymagumós növény. A Magyarországon szintén előforduló réti kardvirágnál (Gladiolus imbricatus L.) rendszerint kisebb termetű, kevesebb virágú és korábban (júniusjúlius) nyíló. A levelek 0,8-1,5 cm szélesek, szálasak, hosszan hegyesedő csúcsban végződnek, számuk 4-5. Virágai bíborpirosak, tölcséres alakúak, 3–4 cm nagyságúak, amelyek a szár csúcsán 2-10-esével laza egy oldalra néző füzért alkotnak. A virág mellett álló hosszabbik buroklevél hosszabb a lepel felénél. Az alsó állású lepellevelei hosszanti fehér sávval tarkítottak. Termése lekerekített végű, tompa visszás-tojásdad alakú tok, amely a legnagyobb szélességénél közel kétszer hosszabb.
  17. 17.    Colchicum autumnale L. Megtalálható a Kárpátok alacsonyhegységi övezetének rétein. Védett a Kárpáti Bioszféra Rezervátum területén a Kárpáti, Ungi Nemzeti parkokban. ŐSZI KIKERCS (ŐSZIKE)
  18. 18. ERDEI HOLDVIOLA Lunaria rediviva L. Megtalálható Kárpátalja lomblevelű erdeiban és a kivágott erdőterületeken. Védett a Kárpáti Bioszféra Rezervátum területén, a Kárpáti és Ungi Nemzeti parkokban.
  19. 19. Európai nyérc  ÁLLATOK Az európai nyérc (Mustela lutreola) az emlősök osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Az európai nyérc Észtországban, Oroszországban, Ukrajnában, Spanyolországban, Franciaországban és Romániában él. Az európai nyérc állományai rendkívül megfogyatkoztak, mondhatni, hogy napjaink legveszélyeztetettebb menyétféléjéről van szó. Testhossza a farkával együtt 35-58 centiméter, testtömege: nagyjából 1 kilogramm. Törzse megnyúlt, karcsú; lábai rövidek, köztük az ujjakat úszóhártya köti össze. Bundája egyöntetűen barna színezetű, a tarkójától a farkáig sötétebb árnyalatú, mint az oldalakon. A test alsó fele szürkésbarnába átmenő. Torokfoltja kicsi, világos sárga vagy fehéres. Felső ajka elől, alsó ajka pedig egészében fehér. Főleg a vizes élőhelyekhez kötődik, a tavak, folyók, patakok szakadékos partjait, nádasait, a partok sűrű növényzetét szereti. Tápláléka főleg kisebb halakból áll, de elfogyasztja a békákat is és a folyami rákot, valamint a kisebb vízimadarakat.
  20. 20. AZ ANTARKTISZON KÍVÜL MINDEN FÖLDRÉSZEN MEGTALÁLHATÓ. A NYÍLT TEREPEKEN, ILLETVE ERDŐSZÉLI TERÜLETEKEN SZERET VADÁSZNI. TESTHOSSZA 33-35 CENTIMÉTER, SZÁRNYAINAK FESZTÁVOLSÁGA 85-93 CENTIMÉTER, TESTTÖMEGE 240-350 GRAMM. A SZÍV ALAKÚ ARCFÁTYOL A GYÖNGYBAGOLYFÉLÉK CSALÁDJÁNAK JELLEGZETES VONÁSA. KÖZEPES TERMETŰ, KARCSÚ TESTŰ, HOSSZÚ SZÁRNYÚ ÉS LÁBÚ BAGOLY. SZÍV ALAKÚ ARCA VILÁGOS, SZEME SÖTÉT. RÖPTE EMLÉKEZTET AZ ERDEI FÜLESBAGOLYÉRA, LASSÚ, CSAPONGÓ ÉS ELEGÁNS. RÖPTÉBEN HOSSZÚ NYAKÚNAK, RÖVID FARKÚNAK LÁTSZIK, LÁBÁT SZITÁLÁS KÖZBEN GYAKRAN LELÓGATJA. TOLLAZATA JELLEMZŐEN NAGYON VILÁGOS. ÉJSZAKA AKTÍV RAGADOZÓMADÁR, SZINTE HANGTALANUL REPÜL. AZ EMBER ÁLTAL MEGMUNKÁLT FÖLDEK JÓ VADÁSZTERÜLETET JELENTENEK SZÁMÁRA ÉS ELŐSZERETETTEL FOGYASZTJA A KÁRTÉKONY RÁGCSÁLÓKAT. SZÉLES ZSÁKMÁNYREPERTOÁRRAL RENDELKEZIK, FOGYASZT RÁGCSÁLÓKAT, CICKÁNYOKAT, MADARAKAT, SŐT RITKÁN DENEVÉRT ÉS KÉTÉLTŰEKET IS. Gyöngybagoly
  21. 21. UHU Európában és Ázsiában él. Kerüli az emberi településeket, a nehezen megközelíthető, sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyeket elszórt fák borítanak. A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 65 centiméter, szárnyfesztávolsága 160 centiméter, farkhossza 26 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1800-4500 gramm között van. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát . Magányosan élnek, csak a költési időszakban állnak össze. Rendkívül érzékenyek élőhelyük, környezetük változásaira.
  22. 22. Vidra Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpátmedencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege: 3-14 kg. Testhossza: 46-82 cm. Általában az édesvizek környékén él, NyugatEurópában és Skandináviában a tengeröblökben, DélDélkelet-Ázsiában a mangrove-mocsarakban, a bizonytalan helyzetű közel-keleti állomány (fél)sós mocsarakban is megtalálható. Magányosan él. A párzási időszak és a kölykeit vezető nőstény kivételével. Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban, nádasban is. A kotorék bejárata a víz alatt is nyílhat, de ez a vélekedésekkel ellentétben nem általános. Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból - kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák - áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik. Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal, döntő részben - a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan - a vízparton, vackában pihen, alszik.
  23. 23. KELET-EURÓPÁBAN ÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN KÖLT, ŐSSZEL DÉLRE VONUL, ELJUT AFRIKÁBA, INDIÁBA ÉS AUSZTRÁLIÁBA IS. AZ ÁZSIAI SZTYEPPTAVAK , MOCSARAK LAKÓJA. ÁTLAGOS TESTHOSSZA 22-24 CENTIMÉTER, SZÁRNYFESZTÁVOLSÁGA 5559 CENTIMÉTERES, TESTTÖMEGE 50-85 GRAMM. KARCSÚ, HOSSZÚLÁBÚ FAJTA. CSŐRE VÉKONY ÉS EGYENES. SZÁRNYAI SÖTÉTEK, HOMLOKA ÉS A TORKA FEHÉR. LÁBAI OLAJZÖLDEK. NYUGALMI TOLLRUHÁJA VILÁGOSABB. A VÍZFELSZÍNRŐL SZEDEGETI VÍZIROVAROKBÓL ÉS FÉRGEKBŐL ÁLLÓ TÁPLÁLÉKÁT. A HÍMEK NÁSZREPÜLÉSSEL CSÁBÍTJÁK A TOJÓKAT. TAVAK, MOCSARAK PARTJÁN AZ ALACSONY FŰBE RAKJA FÉSZKÉT. A FÉSZKELÉSI IDŐSZAK MÁJUS KÖZEPÉTŐL JÚNIUS DEREKÁIG TART. FÉSZEKALJA 3-4 TOJÁSBÓL ÁLL. Tavi cankó RÉTISAS  Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú. Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző.
  24. 24. KÉK FADONGÓ Kb 20 mm-es, méh szerű hártyásszárnyú. Acélkék ibolyás árnyalattal csillogó szárnyai is jól megkülönböztetik a többi bundás méh-től. Általában áttelel és ha a tavaszi napsugár a szunnyadó rovarvilágot ismét életre kelti, a dongók is előbújnak rejtekeikből és éles zümmögés közben röpdösik körül a virágzó fűzfákat. Korhadt fatörzsekben, fabódék kiszáradt oldalfalában, régi villanyoszlopokban kaparja ki függőleges járatait.
  25. 25. Farkasalmalepke A HÍMEK SZÁRNYHOSSZA 2,6 CM, A NŐSTÉNYEKÉ VALAMIVEL NAGYOBB, EGYÉBKÉNT TELJESEN EGYFORMÁK. TESTE FEKETE, POTROHA SZELVÉNYEIN NARANCSSÁRGA OLDALPÖTTYÖK LÁTHATÓK. JELLEGZETES RAJZOLATA ÉS SZÁRNYFORMÁJA ALAPJÁN KÖNNYŰ FELISMERNI, MÁS HAZAI FAJJAL NEM TÉVESZTHETŐ ÖSSZE. ALAPSZÍNE SÁRGA, FEKETE RAJZOLATTAL, A HÁTULSÓ SZÁRNYAKON PIROS SZEGÉLYPONTOKKAL. MELEG ÉS SZÁRAZ VIDÉKEK, FŐKÉNT FELHAGYOTT SZŐLŐK, GYÜMÖLCSÖSÖK 1000 M MAGASSÁGIG. A KÁRPÁTMEDENCE BELSEJÉBEN GYAKORI, DE A HEGYVIDÉKEN SZÓRVÁNYOS ÉS RITKA. EGYETLEN NEMZEDÉKE A HÚSVÉTI IDŐSZAKBAN, ÁPRILISMÁJUSBAN REPÜL. A LEPKE A HERNYÓ TÁPNÖVÉNYEIRŐL KAPTA NEVÉT, MIVEL MINDIG ANNAK KÖZELÉBEN FORDUL ELŐ. HERNYÓJA KIZÁRÓLAG A FARKASALMAFÉLÉK (ARISOLOCHIACEAE) LEVELEIT FOGYASZTJA. A NYUGATI ORSZÁGOKBAN A FARKASALMALEPKE AZ UTÓBBI IDŐKBEN IGEN MEGRITKULT, EZÉRT FOKOZOTT VÉDELMET IGÉNYEL.
  26. 26. Hermelin FEJÉNEK ÉS TÖRZSÉNEK HOSSZA ÉLŐHELYÉTŐL ÉS NEMTŐL FÜGG: EURÓPÁBAN 20-33 CENTIMÉTER, ÉSZAK-AMERIKÁBAN ELÉRI A 44 CENTIMÉTERT. A HÍMEK AKÁR KÉTSZER AKKORÁK IS LEHETNEK, MINT A NŐSTÉNYEK. FARKA 8-12 CENTIMÉTER HOSSZÚ, TESTTÖMEGE 70-245, NÉHA 440 GRAMM IS LEHET. TESTE IGEN KARCSÚ ÉS NYÚLÁNK. ÁLTALÁNOSSÁGBAN ELMONDHATÓ, HOGY A NEDVES ÉLŐHELYEKET KEDVELI. LEGINKÁBB A NYÍLT TERÜLETEK, ÍGY A MEZŐK, RÉTEK, FOLYÓ- ÉS TÓPARTOK LAKÓJA. ELŐFORDUL SZÁNTÓFÖLDEKEN IS, AHOL MINDIG SOK RÁGCSÁLÓRA SZÁMÍTHAT. A HEGYVIDÉKEKEN 3400 MÉTER MAGASRA HATOL FEL. A ZÁRT ERDŐSÉGEKET KERÜLI. OBLIGÁT RAGADOZÓ: ELSŐSORBAN KISEBB RÁGCSÁLÓKAT, MADARAKAT FOGYASZT; JOBB HÍJÁN A ROVAROKRA, LÁRVÁKRA, VAGY AKÁR A DÖGEVÉSRE IS RÁFANYALODHAT. TECHNIKÁS, ÜGYES VADÁSZ. GYORSASÁGÁNAK KÖSZÖNHETŐEN NÁLA NAGYOBB ÁLLATOKAT IS ZSÁKMÁNYOLHAT. KÖZELI ROKONÁHOZ, A MENYÉTHEZ HASONLÓAN A HERMELIN IS ÉRT HOZZÁ, HOGY KÉNYELMESSÉ TEGYE TANYÁJÁT. FÖLDI LYUKAKBAN, VAKOND- ÉS HÖRCSÖGTANYÁKON, SZIKLAHASADÉKOKBAN, FALREPEDÉSEKBEN, KŐRAKÁSOK ALATT, FÁK ODVÁBAN, LAKATLAN ÉPÜLETEKBEN ÉS SZÁZ MÁS EFFÉLE BÚVÓHELYEN ÜTI FEL TANYÁJÁT. A NAPPALT RENDSZERINT ÁTALUSSZA, ÉS ALKONYATKOR INDUL PORTYÁRA, DE HA ÉHES, FÉNYES NAPPAL, AZ EMBEREK SZEME LÁTTÁRA IS
  27. 27.  VADMACSKA A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. Főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. vagy erősebben "hangsúlyozott" fekete harántcsíkokkal. Hosszuk (farokkal) 80 és 110 cm közötti, súlyuk évszakonként és nemenként különböző, általában 4 és 6 kilogramm között mozog. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb szürkésbarnák. A vadmacskák különösen félénk, óvatos állatok. Általában elkerülik az emberi lakóhelyeket. Magányosan élnek. Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) a nyugat-, közép-, és kelet-európai erdőkben, illetve Skóciában és Törökországban él. Külső megjelenésre sokkal zömökebb testalkatú, mint a sivatagi macskák és a házimacskák. Vastag, tömöttebb bundája és nagyobb mérete - hím 5–7 kg, nőstény 4–5 kg megkülönböztető határozó bélyege. Vadászati leírásokban ennél nagyobb kandúrokról is beszámoltak, melyek súlya ritkán a 8 kg-ot is meghaladta. Fő ismertetőjegye azonban az elejétől a végéig egyformán vastag farka, melyen 5-7 fekete gyűrű található, és a csúcsa mindig tompán végződik. A vadmacska nem tévesztendő össze az elvadult házimacskával. A házimacskákkal ellentétben, leginkább alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktívak.
  28. 28. A TAVI DENEVÉR NAGYOBB, MINT A HOSSZÚLÁBÚ DENEVÉR. AZ ALSÓ COMB ÉS A BŐRVITORLA CSUPASZ, A FÜLFEDŐ KICSI, A FÜLHOSSZ FELÉNÉL IS RÖVIDEBB. HÁTI OLDALA ÉLESEN ELÜT A VILÁGOS ALSÓ OLDALTÓL. A TAVI DENEVÉR A VIZEK KÖZELSÉGÉT KEDVELI. TÁPLÁLÉKA ROVAROK. TÉLI ÁLMÁT BARLANGOKBAN ALUSSZA ÁT. MÉG KEVÉSSÉ VIZSGÁLT FAJ. Pisze denevér  Európában és a Kaukázusban honos, ezen kívül előfordul Marokkóban és a Kanári-szigeteken is. Erdős hegyvidékek lakója, de síkságokon is él. Testhossza 4,4–5,8 centiméter, farokhossza 4,1–5,4 centiméter, magassága 0,6–0,75 centiméter, alkarhossza 3,5–4,1 centiméter és testtömege 6–8,5 gramm. Közepes termetű fülei rövidek és szélesek, a fejtetőn összenőttek. Háta nagyon sötét, hasa valamivel világosabb. Karcsú testű, orra széles, rövid. A fülfedő széles és hegyes, háromszög alakú; szárnya széles. A farokcsúcs kiáll a farokvitorlából. Kevéssé érzékeny a fagyra, ezért nagy hidegben is barlangbejáratoknál tartózkodik, ahol az állatok a mennyezeten szabadon lógnak. Már kora este vadászni indul. Tavi denevér
  29. 29. KÖVIRIGÓ  Rigó nagyságú, mintegy 17-21 cm testhosszú madár. A nászruhás hím jellegzetes kék-vörös-fehér mintázatáról könnyen felismerhető. A tojók és a fiatalok barnás színűek, de a hasonló kék kövirigó tojójánál és fiataljainál világosabbak. Száraz, délre néző, sziklakibúvásokkal tarkított kopár hegyoldalak madara. Nyáron sokféle rovart fogyaszt, de zsákmányul ejt kisebb gyíkokat is. Ősszel bogyókat is fogyaszt. Fészkét sziklarepedésekbe, üregekbe rakja, fészekalja 4-5 tojásból áll.
  30. 30. A KONTINENSTŐL TÁVOLABB ESŐ SZIGETEKET, MINT KORZIKA, SZARDÍNIA, SZICÍLIA ÉS CIPRUS, AHONNAN HIÁNYZIK. ERDŐS TERÜLETEKET KEDVEL, OLYKOR VÁROSI PARKOKBAN IS ELŐFORDUL. HEGYVIDÉKEN 2000 MÉTERES MAGASSÁGIG FORDUL ELŐ. A BORZ NAGYJÁBÓL 90 CENTIMÉTER HOSSZÚ (EBBŐL 15 CENTIMÉTER A FAROK HOSSZA) ÉS 15-20 KILOGRAMM SÚLYÚ ÁLLAT. A HÍMEK VALAMIVEL NAGYOBBAK, MINT A NŐSTÉNYEK. SZŐRZETE IGEN JELLEGZETES MINTÁZATÚ, HASA FEKETE, HÁTA VISZONT EZÜSTSZÜRKE. POFÁJA FEHÉR, RAJTA AZ ORRÁTÓL A SZEMÉN ÁT A FÜLÉIG HÚZÓDÓ FEKETE SÁVVAL. NAPPAL SŰRŰ ALJNÖVÉNYZETŰ ERDŐKBE VONUL VISSZA, DE ELSŐSORBAN NYÍLTABB TERÜLETEKEN KERESI TÁPLÁLÉKÁT. ESETENKÉNT FELKERESI A KULTÚRTERÜLETEKET IS, AMELY TULAJDONSÁGA MIATT KÁRTEVŐNEK TARTJÁK. JELLEGZETES MOZGÁSÁRÓL, HANGOS CSÖRTETÉSÉRŐL MESSZIRŐL FELISMERHETŐ, BÁR ÓVATOSSÁGA MIATT RITKÁN LÁTHATÓ. ALKONYAT UTÁN AKTIVIZÁLÓDIK, A NAPPALT ÜREGÉBEN TÖLTI. Borz Ürge  Az ürge (Spermophilus, korábban: Citellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.Növényeket eszik, főleg fűféléket és magvakat, de kifosztja a madarak fészkét is. Telepes állat. Kétféle kotorékot ás: külön éjszakai és téli búvóhelyet, és külön nappali, rövid időre használt menedéket. Téli álmot alszik.
  31. 31. Testhossza 62-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 190 centiméter körüli. A hím tömege 1200-2000 gramm, a tojó 1300-2200 gramm. Hátoldala szürkésbarna, kézevezői sötétek. Szárnya és teste alulról fehér, mellén sötét szalag, de ez hiányozhat is. Szeme sárga, csőre kicsi. Csak közelről ismerni fel lábai és csőre palakék színét. Nagy feje kissé bagolyszerű. Határozott röptű, szárnyát mozdulatlanul tartva kering, gyakran egy helyben lebeg (szitál). Sötét szárnycsúcsai élesen elütnek szárnyai finoman csíkolt alsó részétől. Bár kedveli az erdőket, vadászathoz nyílt területre van szüksége. Főleg siklókkal táplálkozik, de időnként gyíkokat, békákat, kisebb emlősöket és madarakat is zsákmányol. Speciális tápláléka miatt nagy vadászterületre van szüksége, amelyet a levegőben vitorlázva kutat át zsákmány után. Ha kinézett egy zsákmányállatot, a levegőben szitálva lebeg felette. Akár 2 méteres kígyókat is megtámad, szárnyaival csapkodva körbetáncolja azokat, így a kígyó nem talál biztos célpontot halálos marásához. Azután a kígyászölyv elkapja a nyakánál, ezzel el is dőlt a harc. Többnyire egy fakoronára repül falatozni a csőrében himbálódzó kígyóval, a kisebb példányokat repülés közben is megeszi. A nagyobb kígyókat a hím begyében is a fészekhez viheti, a fióka aztán onnan húzza ki. A kígyászölyv vonuló madár, a telet az egyenlítői szavannákon tölti, ahol nemzetségének más fajai is honosak. KIGYÁSZÖLYV
  32. 32. KÁRPÁTI GŐTE Megtalálható a Kárpátok 150-2000 m tengerszint közötti lomblevelű erdeinek tavai és patakjai környékén. Védett a Kárpáti bioszféra védett területen és a Kárpáti Nemzeti parkban.
  33. 33. FEKETE GÓLYA Megtalálható Kárpátalja koros erdeiben, mocsarak, tavak közelében Védett a Kárpáti bioszféra védett területen. Szerepel a CITEC listáján.
  34. 34. FOLTOS SZALAMANDRA Salamandra salamandra (Linnaeus, 1758) Megtalálható a Kárpátok 150-1500 m tengerszint közötti nyirkos erdeiben , folyó völgyekben. Védett a Kárpáti bioszféra védett területen és a Kárpáti Nemzeti parkban.
  • arankasimon73

    Apr. 11, 2015

Views

Total views

6,952

On Slideshare

0

From embeds

0

Number of embeds

5

Actions

Downloads

19

Shares

0

Comments

0

Likes

1

×