Media anyag

1,571 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,571
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
34
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • Műsorvezető által felolvasott reklám Reklámriport Nyereményjáték Szponzorált műsor Műsorvezető által felolvasott reklám Reklámriport Nyereményjáték Szponzorált műsor
  • Media anyag

    1. 1. Médiaismeret
    2. 2. A média fogalma <ul><li>A kommunikáció bármely eszköze, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, </li></ul><ul><li>függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. </li></ul>
    3. 3. <ul><li>NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin </li></ul><ul><li>ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta, DVD, teletext </li></ul><ul><li>ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet, telefon </li></ul>Médiumok meghatározása
    4. 4. Tömegkommunikáció: <ul><li>Olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni. </li></ul>
    5. 5. Mire is jó a médiaismeret? <ul><ul><li>El lehet helyezkedni: </li></ul></ul><ul><ul><li>- újságíróként, szerkesztőként, rádiósként, TV-sként </li></ul></ul><ul><ul><li>- kommunikációs tanácsadóként polgármesteri hivatalban </li></ul></ul><ul><ul><li>- vezető munkatársként művelődési központban </li></ul></ul><ul><ul><li>- kapcsolattartóként egy közintézménynél </li></ul></ul><ul><ul><li>- PR -ként egy magáncégnél </li></ul></ul>
    6. 6. Adatok a magyar médiáról <ul><ul><ul><li>A 15 évnél idősebbek 98%-a néz TV-t </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Magyar állampolgárok 42%-a egyetlen könyvet sem olvas </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Magyar állampolgár naponta 31 percet tölt újság olvasással </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Átlagosan 4,5 órát nézi a TV-t </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Átlagosan 77 percet internetezik </li></ul></ul></ul>
    7. 7. Adatok a magyar médiáról <ul><ul><li>Internetes hirdetésből származó bevétel </li></ul></ul><ul><ul><li>2004 - 2,4M, 2005 - 4,2M, 2006 - 6,9M </li></ul></ul><ul><ul><li>Reklámtorta 2005-ben 503Milliárd FT </li></ul></ul><ul><ul><li>Média–és kommunikáció szakon több, mint 10 ezren tanulnak felsőoktatási intézményben </li></ul></ul><ul><ul><li>Magyar médiaiparban 25ezren dolgoznak Magyar médiaipar bevétele évente kb.1000Milliárd Ft </li></ul></ul><ul><li>- több, mint a magyar építőiparé!!!!!!! </li></ul>
    8. 8. Közszolgálati média
    9. 9. Audiovizuális médiumok <ul><li>Televízió </li></ul><ul><li>Mozi </li></ul><ul><li>Számítógépes portálok (internet) </li></ul><ul><li>Írásvetítő, hangtechnikai eszközzel kapcsolva </li></ul><ul><li>Televízió kapcsolati lehetőségei -video, DVD, házi mozi </li></ul><ul><li>Számítógép kapcsolati lehetőségei (CD, floppy, DVD stb.) </li></ul><ul><li>mobiltelefon </li></ul>
    10. 10. A televízió mint médium <ul><li>Több típusát különböztetjük meg </li></ul><ul><li>Alapcsoportosítás: </li></ul><ul><li>Kereskedelmi csatornák </li></ul><ul><li>Közszolgálati csatornák </li></ul><ul><li>Szórás formája szerinti csoportosítás: </li></ul><ul><li>Földi sugárzású </li></ul><ul><li>Műholdas sugárzású </li></ul><ul><li>Kábeltelevíziós (zártláncú) rendszer </li></ul>
    11. 11. <ul><li>Átvitel típusa szerinti csoportosítás </li></ul><ul><li>Üvegszálas technika alapú adatátvitel </li></ul><ul><li>Digitális televíziózás </li></ul><ul><li>Szórás helye szerinti csoportosítás </li></ul><ul><li>Helyi csatornák </li></ul><ul><li>Országos csatornák </li></ul><ul><li>Nemzetközi sugárzású csatornák </li></ul>
    12. 12. A televízió jellemzői <ul><li>Napjaink nagy kérdése : </li></ul><ul><li>televízió, számítógép, vagy mobiltelefon? </li></ul><ul><li>Rendkívül magas presztizsű médium </li></ul><ul><li>A befogadó találkozása a médiummal ennél a legkedvezőbb. </li></ul><ul><li>Technikai adottságai rendkívül kedvezőek (szinte minden megvalósítható vele) </li></ul><ul><li>Célközönsége rendkívül széles </li></ul>
    13. 13. <ul><li>Képes háttér médiumként is funkcionálni </li></ul><ul><li>Igen széles spektrumon szolgáltat információt (magas csatornaszám) </li></ul><ul><li>Ma már alkalmas a nézők (piaci vásárlók) megszólítása mellett közvetlen kapcsolattartásra is (SMS, telefonkapcsolat) </li></ul>
    14. 14. A televíziós reklámozás <ul><li>Napjaink legnagyobb hatást elérő reklámhordozója </li></ul><ul><li>Fő előnye az audiovizuális jelleg (csak a mozi tudja ilyen színvonalon mindezt) </li></ul><ul><li>A vásárló otthonába viszi a marketingüzenetet </li></ul><ul><li>Nézése bármikor felfüggeszthető és újrakezdhető </li></ul>
    15. 15. A hazai közszolgálati médiumok <ul><li>Közszolgálati televíziók: </li></ul><ul><li>-Magyar Televízió, M1, M2, - Duna Televízió </li></ul><ul><li>Közszolgálati rádiók: </li></ul><ul><li>Magyar Rádió </li></ul><ul><li>-Országos adók: MR1 Kossuth, MR2 Petőfi, MR3 Bartók </li></ul><ul><li>-Körzeti adók: a Magyar Rádió regionális stúdiói, Fehérvár Rádió, Debreceni Civis Rádió, Zala Rádió </li></ul><ul><li>-körzeti közrádiók: Magyar Katolikus Rádió, Gazdasági Rádió </li></ul><ul><li>Magyar Távirati Iroda </li></ul>
    16. 16. A televízió <ul><li>Tájékoztatni, oktatni, szórakoztatni – jó minőségben </li></ul><ul><li>A kereskedelmiek a közönségnek készítik a műsorukat, a közszolgálat pedig a közösségnek. </li></ul><ul><li>A közönség a 18-49 év közötti fizetőképes keresletet takarja, </li></ul><ul><li>A közösség pedig a társadalmat, a nemzetet, egy etnikai kisebbséget. </li></ul>
    17. 17. <ul><li>A társadalom minden rétegének minden igényét ki kellene elégítenie, </li></ul><ul><li>A kereskedelmiek szakosodnak, hogy a megcélzott közönséghez jussanak </li></ul><ul><li>A közszolgálat nem csak igényt elégít ki, de kötelessége az igényt keltése is </li></ul><ul><li>A közszolgálati médiumok: előfizető díjakból, állami támogatásból és reklámbevételekből </li></ul><ul><li>A kereskedelmi médiumok kizárólag a hirdetők pénzéből tartják fenn magukat </li></ul>
    18. 18. A közszolgálati műsorszolgáltatás alapfogalmai <ul><li>Közszolgálati műsor: </li></ul><ul><li>Az a műsor, amelyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. </li></ul><ul><li>Közszolgálati műsorszolgáltató: </li></ul><ul><li>Amelyik többségében közszolgálati műsort sugároz, fenntartása közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, jogait és kötelességeit törvény, működését közszolgálati műsorszolgáltató szabályzat határozza meg. </li></ul>
    19. 19. A közszolgálati műsorszolgáltatás- kötelezettségek, tilalmak <ul><li>A műsorszolgáltatás: </li></ul><ul><li>a) nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét , </li></ul><ul><li>b) nem sérthet emberi jogokat , </li></ul><ul><li>c) a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, </li></ul><ul><li>d) nem állhat párt vagy politikai mozgalom szolgálatában , </li></ul><ul><li>e) a műsorvezetők, hírolvasók, tudósítók, politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhetnek , </li></ul><ul><li>f) a magyarázatot a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni , </li></ul><ul><li>g) erőszakot vagy a szexualitás öncélúan ábrázoló műsor teljes mértékben tiltott. </li></ul><ul><li>Országos televíziónak legalább 20 perc, a rádió 15 perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni, mégpedig főműsoridőben, 18.30-21.30 között. </li></ul>
    20. 20. Archiválás - a filmművészet védelme <ul><li>A közszolgálati műsorszolgáltató köteles gondoskodni a keletkező anyagok archiválásáról , tartós megőrzéséről, gondozásáról. </li></ul><ul><li>A filmművészet védelme </li></ul><ul><li>A törvény védi a hazai műsorgyártókat, a nemzeti és az európai filmművészet értékeit is. </li></ul><ul><li>Előírja, hogy az éves műsoridő 51 százalékának magyarországi, 70 százalékának európai gyártásúnak kell lennie. A filmalkotások éves szerkesztésekor a filmek 20 százalékának magyar alkotó filmjének kell lennie, vagy magyaroknak kell benne szerepelnie. Ez a fő műsoridőre is érvényes. </li></ul><ul><li>A rádió zenei műsorainak 30 százalékát magyar alkotó műveiből kell válogatnia. A műsorszolgáltatási kötelezettségeket egyenként is köteles teljesíteni, erről az elnöknek minden évben a beszámoló elfogadásakor számot kell adnia. </li></ul>
    21. 21. Közszolgálati média <ul><li>Azok a rádiók és televíziók, amelyek a British Broadcasting Corporation által kidolgozott műsorpolitikát követik. </li></ul><ul><li>A BBC alapelveit Lord John Reith , az intézmény első elnöke alkotta meg az 1920-as években. </li></ul><ul><li>- Kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás, </li></ul><ul><li>- A nemzeti és az univerzális kultúra ápolása, </li></ul><ul><li>Az oktatóműsorok sugárzása. </li></ul><ul><li>A közmédia az állam tulajdonában van, ám szervezetileg független a mindenkori kormányzattól, bevételeit főként az előfizetési díjból fedezi. </li></ul>
    22. 22. -függetlenség -közérdek szolgálata -elszámoltathatóság
    23. 23. Függetlenség <ul><li>Elsősorban a kereskedelmi érdekektől való függetlenséget jelent. </li></ul><ul><li>Nézőik biztosak lehetnek abban, hogy döntéseinket sem politikai vagy kereskedelmi nyomás, sem személyes érdek nem befolyásolja. </li></ul>
    24. 24. Közérdek szolgálata <ul><li>a korrekt tájékoztatás </li></ul><ul><li>kényes kérdések feltevése a közéleti szereplőknek – a közérdek úgy kívánja, hogy a sajtó kísérelje meg a közfunkciókat ellátó személyek elszámoltatását </li></ul><ul><li>nyilvános viták számára fórumot kell biztosítani </li></ul>
    25. 25. Elszámoltathatóság <ul><li>„Elszámoltathatóak a közönségünk által, méltányosan és nyíltan fogunk bánni velük”. </li></ul>
    26. 26. A közszolgálati médiák feladatai: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról <ul><li>a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, </li></ul><ul><li>b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, </li></ul><ul><li>c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, </li></ul><ul><li>d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, </li></ul><ul><li>e) a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok, </li></ul>
    27. 27. <ul><li>f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése, </li></ul><ul><li>g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, </li></ul><ul><li>h) a hírszolgáltatás. </li></ul>
    28. 28. II.
    29. 29. A közszolgálati médiumok működése <ul><li>A közszolgálati médiumok zártkörű részvénytársasági formában működnek. </li></ul><ul><li>Az Rt-t egy személyben az elnök irányítja. Olyan erős jogkörrel rendelkezik, mint egy igazgató tanács. </li></ul><ul><li>Az elnököt négy évre választja az országgyűlés. </li></ul><ul><li>Elnökválasztáshoz kétharmados támogatás kell. </li></ul>
    30. 30. Magyar Televízió Közalapítvány <ul><li>Elnökség </li></ul><ul><li>Ellenőrző testület: </li></ul><ul><li>- elnök, </li></ul><ul><li>- tagok (pártokdelegáltjai) </li></ul><ul><li>Társadalmi kurátorok </li></ul><ul><li>Titkárság, Jogi szakértők </li></ul>
    31. 31. 2010. évi LXXXII. törvény <ul><li>Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, illetve a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása: </li></ul><ul><li>Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság </li></ul><ul><li>egységesen látja el a jogelőd Nemzeti Hírközlési Hatóság továbbá a Médiatanács jogelődjének, az Országos Rádió és Televízió Testület feladat- és hatásköreit. </li></ul>
    32. 32. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság <ul><li>A hatóság feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. </li></ul><ul><li>Hangsúlyt fektet a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott védelmére. </li></ul><ul><li>Feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete. </li></ul>
    33. 33. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság <ul><li>A hatóság részt vesz a médiaszabályozáshoz, elektronikus hírközléshez, postához és informatikához kapcsolódó nemzetközi szervezetek munkájában, kapcsolatokat épít és tart fenn az európai és Európán kívüli szabályozó szervezetekkel. </li></ul>
    34. 34. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság <ul><li>A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. </li></ul><ul><li>A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. </li></ul><ul><li>A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj. </li></ul>
    35. 35. Magyar Televízió <ul><li>1957. május 1-jével </li></ul><ul><li>kezdte meg működését, amikor a május 1 ünnepségekről sugározott műsort. </li></ul><ul><li>- 1959-ben 50 ezer előfizetője volt. </li></ul><ul><li>1964. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRTV szétválasztásáról, az </li></ul><ul><li>önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió </li></ul><ul><li>létrehozásáról, melyek ellenőrzésére létrehozták az </li></ul><ul><li>Állami Rádió és Televízió Bizottságot , </li></ul><ul><li>az ORTT elődjét. </li></ul>
    36. 36. <ul><li>1969 színes televíziós adás </li></ul><ul><li>1972 a Magyar Rádió és Televízió megkezdi a 2. csatornán való sugárzást, </li></ul><ul><li>1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé válik. </li></ul>
    37. 37. Házi feladat! <ul><li>Kutató munka: </li></ul><ul><li>Az egyetemes televíziózás történetének mérföldkövei </li></ul>
    38. 38. Kereskedelmi média <ul><li>Az első kereskedelmi hirdetés az AT&T által New Yorkban működtetett WEAF nevű rádióban hangzott el, </li></ul><ul><li>1922. aug. 28-án . </li></ul><ul><li>Az elképzelés az volt, hogy az állomás a reklámidőt és azon keresztül a közönséget »értékesíti«, azaz – szemben a Nyugat-Európában tért hódított közszolgálati médiával – üzleti vállalkozásként működik. </li></ul>
    39. 39. Kereskedelmi média <ul><li>A kereskedelmi rádiók és a később megjelent tévék magántulajdonban vannak. </li></ul><ul><li>A közönség maximálásának szándéka arra ösztönzi szerkesztőiket, hogy szórakoztató műsorokat – könnyűzenét, szappanoperákat, kvíz- és kívánságműsorokat, játékfilmeket sugározzanak. </li></ul><ul><li>Műsorai sablonosak, hírei pedig infotainment jellegűek, azaz hiányoznak belőlük a valóban fontos információk. </li></ul>
    40. 40. infotainment <ul><li>information (tájékoztatás) és entertainment (szórakoztatás) </li></ul><ul><li>Hát­térbe szorulnak a fontos hírek, előtérbe kerülnek az érdekességek: a politikai történések mellett vagy helyett a műsor a sztárok életéről, szenzációkról, botrányokról szól. Az eseményeket dramatizálva, személyiségközpontúan ábrázolja, nem tárja fel a hátterükben meghúzódó folyamatokat és összefüggéseket.. </li></ul>
    41. 41. Van-e helye a közszolgálati médiának? <ul><li>A társadalom minden rétegének minden igényét lehetetlen teljesíteni. </li></ul><ul><li>Bizonyos feladatokat átvesznek más kommunikációs eszközök </li></ul><ul><li>Tematikus csatornák: Oktatás, klasszikus kultúra, biológia, környezeti kultúra, </li></ul><ul><li>Internet: oktatás, hírszolgáltatás </li></ul><ul><li>A médiumoknak is vannak internetes honlapjaik, elsősorban híranyagok, sporthírek jelennek meg, de a választék egyre bővül. </li></ul><ul><li>DVD, CD: oktatás, vers, komolyzene </li></ul><ul><li>Szükség van a közszolgálati médiumokra, mert egészében ott jelenhet meg egy értékorientált szemlélet. </li></ul>
    42. 42. Házi feladat! <ul><li>Kutató munka: </li></ul><ul><li>1. JEL-KÉP folyóirat története </li></ul><ul><li>(1 oldal) kézzel írott!!! </li></ul><ul><li>2. Az interaktív televíziózás </li></ul><ul><li>http://www.c3.hu/~jelkep/elerhet.htm </li></ul><ul><li>4. szám </li></ul><ul><li>Urbán Ágnes: AZ INTERAKTÍV TELEVÍZIÓZÁS </li></ul><ul><li>(1 oldal) kézzel írott!!! </li></ul>
    43. 43. <ul><li>http://www.youtube.com/watch?v=-HEKu8Nx9oM </li></ul>
    44. 44. <ul><li>III. </li></ul>
    45. 45. <ul><li>Reklám: </li></ul><ul><li>Ellenérték fejében közzétett műsorszám, amely a reklámozó által kívánt hatás elérését segíti elő. </li></ul><ul><li>Burkolt reklám: </li></ul><ul><li>Műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz árú vásárlására, szolgáltatás igénybevételére. </li></ul>
    46. 46. <ul><li>Jótékonysági felhívás: </li></ul><ul><li>Pénzbeli, vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül segítség nyújtására szólít fel. </li></ul><ul><li>Közérdekű közlemény: </li></ul><ul><li>Nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely </li></ul><ul><li>közérdekű cél támogatására </li></ul><ul><li>szólít fel, ilyen eseményt, célt népszerűsít, továbbá a cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. </li></ul>
    47. 47. A reklámmal kapcsolatos előírások <ul><li>A reklámok elkülönítése: </li></ul><ul><li>A reklámot, a közérdekű közleményt, a jótékonysági felhívást alcímekkel elkülönítve kell közzétenni. </li></ul><ul><li>A támogatott műsorszám támogatóját a műsor előtt vagy után lehet közzétenni. </li></ul>
    48. 48. A reklámra fordítható idő: <ul><li>A kereskedelmi médiában a napi műsoridő </li></ul><ul><li>legfeljebb 20 százaléka lehet reklám . Egy órán belül a reklám hossza nem haladhatja meg a 12 percet. </li></ul><ul><li>A közszolgálatban csak a fele. </li></ul>
    49. 49. Főbb tilalmak a közszolgálat számára: <ul><li>Nemzeti ünnepek eseményei, vallási szertartások előtt és után reklám nem lehet </li></ul><ul><li>A televízió hír és tájékoztató műsorainak munkatársai reklámban, politikai hirdetésben nem jelenhetnek meg. </li></ul><ul><li>Csak választási időszakban lehet politikai hirdetést közzétenni. </li></ul><ul><li>Tilos reklámozni: dohányárút, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, vényre kapható gyógyszert, gyógyászati eljárást. </li></ul>
    50. 50. <ul><li>Támogatás: </li></ul><ul><li>a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli, vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy támogató vagy harmadik személy nevét, védjegyét, a róla alkotott képet népszerűsítse. </li></ul><ul><li>- Politikai hírműsor nem támogatható. </li></ul><ul><li>- Nem támogathat műsort olyan cég, amely nem reklámozható terméket állít elő. Kivétel a gyógyszergyártó. </li></ul><ul><li>A közszolgálatban csak </li></ul><ul><li>a) vallási és egyházi, </li></ul><ul><li>b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató és közvetítő, </li></ul><ul><li>c) a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató </li></ul><ul><li>d) hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok támogathatók. </li></ul>
    51. 51. Reklámtörvény 1997.évi LVIII.törvény a gazdasági reklámtevékenységről
    52. 52. Reklám tilalmak és korlátozások Általános reklámtilalmak Személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok, személyes adatok védelme Tilos erőszakra buzdítani, a biztonságot vagy a környezetet károsító magatartásra ösztönözni, félelemérzetet kelteni Tilos közzétenni megtévesztő, burkolt vagy tudatosan nem észlelhető reklámot Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag reklámozása Gyermekek és fiatalkorúak védelme Tilos fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésük károsítása Tilos tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználása Tilos veszélyes, erőszakos, szexualitást hangsúlyozó helyzetben bemutatásuk Tilalmak a szex terén Tilos a pornográf reklám (nemiség szeméremsértő nyílt ábrázolása) Tilos a szexuális szolgáltatások reklámozása Tilos a reklámnak szexuális ingerkeltésre irányulni.
    53. 54. Olyan tájékoztató tevékenység, melyet gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra törekedve tervszerűen végez. Gazdasági reklám Célcsoport: üzleti B2B, Fogyasztói B2C Tárgy: politikai, gazdasági, társadalmi Földrajz: helyi, regionális, országos, globális
    54. 55. Médiumok Reklámhordozó: médium (kommunikációs csatorna) Reklámeszköz: kódolt üzenet (pl. reklámfilm) Médiumok fajtái Sajtó Szabadtéri reklámok Auditív médium Audiovizuális médiumok Internet Médiumok jellemzői A médium presztízse, rugalmassága A befogadói szituáció Technikai adottságok Befogadók összetétele, célozhatóság Hirdetési költsége, élettartama Jogi szabályozás
    55. 56. SAJTÓ <ul><li>Sajtótermék: nyomtatott kommunikációs eszköz </li></ul><ul><ul><li>Periodicitás Szabályos időközönkénti ismétlődés </li></ul></ul><ul><ul><li>Publicitás Nagy nyilvánosság </li></ul></ul><ul><ul><li>Aktualitás Időszerű információk „hírpiac” </li></ul></ul><ul><li>Fő tulajdonságok </li></ul><ul><ul><li>Példányszám Auditálás (Remittenda: el nem adott példányok) </li></ul></ul><ul><ul><li>Impresszum Kötelező, a legfontosabb kiadói adatok </li></ul></ul><ul><li>Csoportosítás </li></ul><ul><ul><li>Megjelenés gyakorisága </li></ul></ul><ul><ul><li>Tartalom </li></ul></ul><ul><ul><li>Terjesztési kör </li></ul></ul><ul><ul><li>Terjesztés módja </li></ul></ul><ul><ul><li>Tarifa mód </li></ul></ul>
    56. 57. Napilapok Presztízsérték magas Meghatározott célcsoport Befogadói szituáció kedvezőtlen Friss, de gyorsan elévül Nincs másodlagos olvasótábor Gyengébb nyomdai minőség Leggyorsabb megjelenítés Rugalmas tarifák Presztízsértéke változó Szegmentáció legjobb Élettartam hosszabb Nyugodt környezetben olvassák Visszalapozható Kis olvasókör Nagy másodlagos olvasótábor Minimális meddőszórás Nyomdai minőség jó vagy extra Tarifa kedvező, de rugalmatlan Szaklapok, magazinok
    57. 58. SZABADTÉRI REKLÁMOK Szerepe: figyelemfelkeltés Megítélése kedvező, Presztízsértéke alacsony Befogadói szituáció kedvezőtlen Közönség heterogén Technikai adottságok korlátozottak Jelenlét folyamatos, élettartam hosszú Előállítása hosszú, kihelyezése engedélyköteles
    58. 59. Plakátok Festett táblák Világító berendezések Bútorok, járművek Légi reklámok Időszakos Óriásreklám, city-light, plakáthenger, kandeláber, falragasz, egyéb Új formák: térbeli kiegészítők, forgóprizma, mobil variációk Országúti jelzők, portálok, tűzfal, vászon, molinó, zászló Kívülről – belülről megvilágított Neonreklám, fényújság, óriásképernyő, lézeres reklám Padok, korlátok, szeméttárolók Repülőgéppel vontatott, ballonok
    59. 60. AUDITÍV MÉDIUM: RÁDIÓ Közszolgálati adók: Forrás: kormányzati + saját bevétel. Rétegműsorok + közszolgálati információk Kereskedelmi adók: Forrás: kizárólag a reklámbevétel. Cél: nagy hallgatóság Legszélesebb szórású tömegkommunikációs eszköz Befogadói szituáció: „háttér rádiózás” (háztartás, vezetés) Médium presztízse: „emberközeli” Interaktív lehetőség Célpiac jól meghatározható Reklám: alacsony emlékezeti érték Hirdetési költség alacsony
    60. 61. Hirdetési formák a rádióban <ul><li>Rádióreklám </li></ul><ul><ul><li>Sugárzás: spotműsor, blokkműsor </li></ul></ul><ul><ul><li>Felépítés: narratív, dialógus, reklámdal </li></ul></ul>Műsorvezető által felolvasott reklám Reklámriport Nyereményjáték Szponzorált műsor
    61. 62. AUDIOVIZUÁLIS MÉDIUMOK Televízió Mozi Legmagasabb presztízsű médium Befogadói szituáció a legkedvezőbb, de… A nézőkben védekezési mechanizmus épült ki Technikai adottságai kedvezőek Célközönség a legszélesebb, jól szegmentálható Tendencia: csökkenő nézőszám, felaprózottság Hirdetés: a legköltségesebb Tarifa: idősávos rendszer a nézettség alapján Rugalmatlan, telített Presztízsérték alacsony, befogadói szituáció: kényszerhelyzet Közönség: majdnem kizárólag fiatalok Technikai adottságok: leghatásosabb Költség és hatékonyság: alacsony
    62. 63. Kommunikációs filmek Fajtái Reklámfilmek Árubemutató, termékismertető Referenciafilmek PR filmek Reklámfilmek témái Problémamegoldás Demonstráció Összehasonlítás Narratív reklám Hitelesítés: szakember, híres ember Állandó motívumra építő Életkép, történet Animáció Hatáskeltés Érzelem, életérzés Nosztalgia, tradíció Humor Erotika Irritáló Késleltetett hatás Sokkolás
    63. 64. Közvéleménykutatás
    64. 65. A mintavételi terv <ul><li>Mintavételi egység - Kit vizsgálunk? </li></ul><ul><li>A minta nagysága – Hány ember vesz részt a vizsgálatban? </li></ul><ul><li>A mintavétel folyamata – Hogyan válasszuk meg a válaszolókat? </li></ul><ul><ul><li>véletlen mintavétel (egyszerű véletlen, rétegzett, klaszter) </li></ul></ul><ul><ul><li>nem véletlen mintavétel (önkényes, becsült, kvótás) </li></ul></ul>
    65. 66. A hibák lehetséges típusai <ul><li>Megbízhatóság (Reliability) Azt jelenti, hogy a kapott eredmények statisztikai értelemben és/vagy üzleti értelemben mennyire megbízhatóak, mennyire lehet rájuk támaszkodni, rájuk üzleti döntéseket alapozni. </li></ul><ul><li>Érvényesség (Validity) Azt jelenti, hogy a nyújtott információk tényleg arról szólnak-e, tényleg arra a piacra, célcsoportra vonatkoznak-e, tényleg arra az üzleti problémára adnak-e választ, amiről a kutatásnak szólnia kellett (volna). </li></ul>
    66. 67. Nem mintavételi hibák <ul><li>A vizsgálat módszerének megválasztása </li></ul><ul><li>A kutatási design kialakítása </li></ul><ul><li>Kérdőívszerkezet, kérdések sorrendje és egymásra épülése </li></ul><ul><li>Kérdés-típusok kialakítása </li></ul><ul><li>Az egyes kérdések megfogalmazása (nem érthető, nem egyértelmű, vagy sugalló kérdések) </li></ul><ul><li>A kérdezés megválasztott módja, helye és időpontja </li></ul><ul><li>A kérdezőbiztosok kiválasztása </li></ul><ul><li>A kérdezőbiztosok kiképzése és felkészítése </li></ul>

    ×