1. Milyen elvek mentén építünk
hálózatot?
1.rész
Madarász Csaba – Option Labs, 2010.január 9. Magyar Waldorf Szövetség, Minerva projekt

2. Menetrend

A hálózat fogalmának tisztázása

Hálózati alapgondolatok

Kategorizáljunk! Hálózattípusok

Egy kis közös vizsgálat

Hálózat topológia

Társadalmi morfológia

3. Merre vannak a hálózatok ?
Észrevétel, azonosítás: soroljunk néhányat
Hálózatok a társadalmi közegben
(marketing, gazdasági, közösségi-politikai)
Hálózatok a természetben
(ökológiai, szervezeti)
Köztes hálózatok ;)
(Indra hálója, telekommunikációs hálózatok)

4. Marketing, közösségi-politikai

Érdekvédelmi szerveződések

Közösségi, helyi csoportok

Nemzeti, regionális, nemzetközi szerveződések

Ad-hoc akciócsoportok

Vásárlói hálózatok (MLM) Scienet vs Waldorf
Kártya

5. Neurális hálózatok

6. A meridánrendszer az emberi testben

7. Köztes – techológiai fókusszal

Telekommunikációs hálózatok

Telefonhálózatok

Számítógép hálózatok

Hálózatok hálózatai

8. Hálózati gondolatok
Reprezentáció –
Kapcsolati és működési szerkezet térben és időben
Alapelemek: csomópontok, kapcsolatok-hidak, dimenziók,
viszonyrendszerek, célok, funkciók, ritmusképlet, csatornák,

9. Köztes – tudati fókusszal
Indra hálója
Hua-Yen-Buddhizmusnak” hívnak. Ennek az alapvető képe nagyon érdekes: Indra
hálója. Indra egy istennő, aki olyan hálót készített, amely tökéletesen tükröző
labdákból áll. Ezek a labdák minden dimenzióban egymástól egyenlő távolságra
vannak, betöltik az egész teret. Az egész olyan, mint egy három dimenziós,
tükrökből álló kristály. Ha belegondoltok abba, hogy ez milyen lehet, akkor
rájöttök, hogy ha az ember belenéz egybe, s egész életében az ember csak egyet
tanulmányozza, akkor az összes többiről is mindent fog tudni, mert mindegyikben
mindegyik tükröződik és mindegyikben mindegyik tükröződését is lehet látni

10. Társadalmi hálózatok – a mi
fókuszunk

Gyűjtés – milyen hálózatoknak vagyunk tagjai?

Csoportok?Közösségek?Hálózatok? Miben mások és
miben közösek?

Milyen jellemzőket tudunk összeszedni?

Milyen Waldorf közeli hálózatokat ismerünk?

11. Szervezet vs. Hálózat?
Mi a különbség? - ernyőszervezet és hálózat példája
Az ernyőszervezet, mint azt a neve is mutatja, a szövetségi rendszerbe
belépő szervezeteket megóvja, érdekképviseletet lát el, lobbizik értük,
forrásokat kutat fel a számukra stb.
A civil hálózat együttműködő civil szervezetek és emberek laza hálózata.
Alapvető jellegzetessége, hogy teljesen önkéntes alapon a személyes
kapcsolatok, a bizalom, a kölcsönös érdekeltség alapján szervesen
szerveződik.

12. Néhány példa

Waldorf

CNNY

Értékünk a papír

CISZOK

PEPNET

Civil Egyeztető Fórum

13. Alapvetések – civil hálózatok
A cél, hogy társadalmi, gazdasági, politikai hatást tudjunk
gyakorolni, amire nem lennénk egyedül képesek.
Ezeknek a közös erőfeszítéseknek - hálózatoknak hívjuk
őket – számos céljuk lehet és a társadalom sokféle
rétegébe vannak különböző módokon beleszőve.
Központi elem az együttműködés gyakorlata, a partnerség, a
bizalom és a közös erő gyakorlása.

14. A hálózatok működési minőségéről
Szervezetiség, hierarchia, struktúra, működési rend

különféle irányokból bele kell fektetni újfajta kapcsolati
viszonyokat , elfogadva a kölcsönös függést

eltérőkomplexitású hálózatok vannak - más a rizikója az
egyes hálózatoknak, és az is, amit elvárnak a tagjaiktól

Belső konfliktust teremt – a komfortérzetet piszkálja a változás
irányába való elkötelezettség

Gyakran nagyfokú individualitással rendelkező egyének, nagy
számú autonóm szervezetek között kell összhangot teremteni
– ez eltérő menedzsment technikákat igényel.
Kiemet segítő erők:

15. Néhány alaptétel

A hálózat kétélű kard

Összejövetel nem
jelent együtt dologzást!

Nem működnek a
klasszikus szervezeti
tervezési és
menedzsment tételek

Jobban működnek a
hálózatok, ha
hozzáértő és óvatos
kéz facilitálja őket,

16. A civil hálózatok fókuszai
Waldorfiában

Ad hoc hálózatok – ideiglenesek, nem igényelnek
szervezeti-jogi hátteret (működési modellt viszont
igen), az ügymegoldásával legtöbbször
felbomlanak, elenyésznek

Intézményen belüli hálózatok

Intézmények közötti hálózatok (helyi fókusz,
tematikus fókusz)

Támogatói hálózatok

Hibrid hálózatok

17. A hálózatok három fő kategóriája

Együttműködő
hálózatok

Koordinációs hálózatok

Kollaborációs
hálózatok

18. Az együttműködő hálózatok
Alacsony kockázatú hálózat. Kevéssé vezetnek rendszerszintű, vagy nagy
ívű változáshoz, társadalmi, közgazdasági vagy politikai reformhoz.
A tagok gyakran:

Készítenek olyan társadalmi környezetet, amely jobb személyes és
szakmai kapcsolatokhoz vezet

Főleg a bizalom alapú megközelítést alkalmazzák – ezzel kísérleteznek

Modellálják és magyarázzák a legjobb tapasztalatokat egymásnak

Megosztják az információt és közösen dolgoznak, hogy dokumentáljanak
problémákat, eseteket

tesztelik az ötleteket, hogy különféle megközelítéseket találjanak
munkacsoportokban, vagy bizottságokban

Összehívnak probléma megoldó, vagy ügy-megbeszélési találkozókat

19. Koordinációs hálózatok
alacsony, vagy mérsékelt kockázatot jelentenek.

óvatosan beazonosított és követet-folytatott szolgáltatás, vagy képviseleti
prioritás

egyeztetések idő, erőforrás- és energia-hozzájárulások terén más hálózati
tagokkal

kölcsönös egymásrautaltság megerősödése, a meglévő szervezeti
határok kitolása.

Az egyének és az intézményi kapcsolatok programszerű szervezése a
kölcsönös bizalomra alapozva

20. Kollaboráns/partnerségi hálózatok
Magasabb tét, nagyobb kockázat. Alapvető, hosszú távú rendszer
kialakítását, vagy megújítását tűzik ki célul.

Módszertannal rendelkeznek a konfliktusok felszínre kerülése,
megcímkézése és megoldása kapcsán.

Minenkinek van képviselete a hálózatban, és egyetertést gyakorol.
„Önszabályozó módon” érvényesíti a feldatokat, amelyeket a célok
elérése érdekében kell tennie, hogy megszülethessen az új rendszer

Tipikusan új fogalomkészletet használ és újfajta módon történik a
gondolkozás és cselekvés, amelyben benne vannak.

Eredeti módon vesznek részt, gyakran az erőforássok újrafeloszatásában
is úgy, ahogy a korábbi rendszer alatt visszautasítoták..

Egyezségre jutnak, hogy milyen gyakran és radikálisan váltanak,
modosítják a működésüket

Újraigazítják és újrahatározzák szerepeiket a nagyobb rendszerben

21. Egyéb?

22. Hivatkozások
Linkek:

A magyar pszichológia kétféle hagyománya: a természeti és a közösségi ember
http://www.tankonyvtar.hu/pszichologia/termeszet-lelek-magyar-080904-1

interjú Barabási Lászlóval
http://index.hu/tudomany/mancs514/
http://www.mindentudas.hu/barabasialbertlaszlo/20051010barabasi.html