Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Gondolatok

517 views

Published on

Published in: Spiritual
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Gondolatok

  1. 1. Forint helyett euró – mikor, milyen árfolyamon? Kilátások és lehetőségek a forintpiacon exportőrcégek számára Az MNB és a kormány jelenlegi elképzelései alapján a forint 2010-ben szűnne meg és lépne helyére az euró. Bár ennek teljesíthetőségével kapcsolatban megoszlanak az elemzői vélemények és vannak kérdőjelek, nem árt egy kicsit előrenézni és kiaknázni a forintpiacban rejlő lehetőségeket. Először is nézzük a jelenlegi helyzetet és a várható tendenciákat! Itt három szempont alapján vizsgálódunk: a természetes piaci folyamatok, az árfolyam és a gazdaság teljesítőképességének viszonya illetve a történelmi tapasztalatok alapján. I. Piaci folyamatok A forinttal kapcsolatban visszatérő téma, hogy túl erős és gyengülnie kellene. Ez azonban két éve várat magára és a forint gyengülésében hívők folyamatosan csalódnak. E jelenségnek egyszerű a magyarázata! Az MNB az elmúlt hónapokban – ahogy ezt előre jelezte- fokozatosan csökkentette az alapkamatot, ami kiszámíthatóságot jelentett a piac részére, ezt pedig a piac a forintba vetett bizalom formájában honorálta . Ezt tetézte az a tény, hogy Magyarországot kockázati szempontból egyre biztonságosabbnak ítélik a befektetők (EU csatlakozás, konvergencia folyamatok), ugyanakkor a kamatszint nálunk a legmagasabb az egész unióban! Ennek eredőjeként más piacokkal összehasonlítva alacsony rizikóval lehet kamatprémiumot bezsebelni!!! Ez pedig folyamatos tőkebefektetéseket vonzott és vonz külföldről, ami erősíti és erősen tartja a forintot.Tulajdonképpen ez a folyamat jellemezte az egész 2004. és 2005.évet. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy az importőrcégek csendben örültek az erős forintnak, míg az exportőrök vártak és nem fedezték kockázataikat a gyengébb forint reményében! Míg a 2004. év elején még 260 forint fölött jegyezték az eurót, 2005-ben az első nyolc hónap piaci átlagárfolyama 247 forint alatt volt!!! Mindeközben a határidős árba épülő kamattartalmak is drasztikusan zsugorodtak. Ez további komoly veszteség – de legalábbis ki nem használt nyereség - exportőreink számára! Ez a folyamat ( a kamattartalmak zsugorodása) nem változik, folytatódni fog egészen addig, míg gyakorlatilag megszűnik a kamatszintek közt a különbség! Ez persze nem jelenti azt, hogy egyirányú utcába fordultunk és a forint mostantól mindig ilyen stabil és erős marad. Előfordulhat forintgyengülés, de az idő
  2. 2. múlásával ez egyre inkább csökkenő mértékű és egyre valószínűtlenebb lesz!!! A külföldiek ugyanis ezt a játszmát végig fogják játszani és a magas kamatok miatt folyamatosan fognak tőkét invesztálni a monetáris unió felé tartó forintba! Az átmeneti forintgyengülések és esetleges hozamemelkedések csak az étvágyukat fogja növelni!!! II. A forint árfolyama és a gazdaság 1, Grafikon: Az EURHUF mozgása 2001-2005 (Reuters adatok) Weekly QEURHUF= [Bar, Candle, RSI 14, Slow Stoch 5,3,3] [Professional] 2001.02.27. - 2005.10.21. (GMT) Price 2001 nyara: Fejlodo piacok pénzügyi válsága (Argentin,Török,Lengyel) 273 270 267 264 261 2004 nyara: Kormányválság 258 255 252 249 246 2003.Június: Sáveltolás fölfelé 243 240 237 234 2003.Január:Támadás a sávszél ellen 231 Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct 2001 2002 2003 2004 2005
  3. 3. A fenti grafikonra tekintve néhány dolog tényként leszögezhető: 1, A 2001-es sávszélesítés óta az idő kb. 75%-át a 255-ös árfolyam alatt töltötte a piac 2, Komoly forintgyengülést kétszer élhettünk át: 2001 nyarán külső sokk hatására, 2003-ban pedig a sáv felfelé történő eltolása okozott pánikot 3, Az elmúlt két év (2004-2005) negatív eseményei hidegen hagyták a piaci szereplőket, a forint stabil maradt Mindeközben a magyar gazdaság folyamatosan bővült és a GDP 2001 óta éves átlagban 3,5 %-kal növekedett, ami bőven az EU átlag fölött van, az utolsó két évben pedig kb. a duplája! Vagyis az erősnek mondott forint nem gátolja a megfelelő bővülést! Ráadásul a legalacsonyabb növekedést éppen 2003-ban produkálta a magyar gazdaság, amikor a legmagasabb volt az euró átlagárfolyama! (lásd táblázat) 1. Táblázat: A magyar GDP bővülése és az EURHUF átlagárfolyama 2001 2002 2003 2004 2005* GDP növekedés 3.8 3.5 2.9 4.0 3.5 EURHUF átlag 256.68 242.97 253.51 245.90 246.60 * GDP az első félév, árfolyam az első nyolc hó alapján Ez legalábbis cáfolni látszik azt a régóta hangoztatott kívánságot, hogy gyengébb forintra van szüksége a magyar gazdaságnak! A fenti táblázatból úgy tűnik, hogy gazdaságunk valamilyen módon már alkalmazkodott a 250 alatti árfolyamokhoz!!! III. Történelmi tapasztalatok: A csatlakozásig hátralévő időszak várható árfolyammozgásai Bár még mindig sokan számítanak egy komolyabb forintgyengülésre, ezt véleményünk szerint csak egy külső sokk idézhetné elő!!! A magyar gazdaság pénzügyi problémái önmagában kevésnek bizonyultak az utolsó 2 évben ahhoz, hogy a forint meggyengüljön. Ez könnyen így maradhat a monetáris csatlakozásig a kamatprémiumok miatt! Az MNB nem engedi majd túlzottan gyengülni a forintot, mert az veszélyeztetné az árstabilitásra vonatkozó céljait. Így
  4. 4. ha meg is gyengülne a forint, valószínűtlen, hogy 255-260 fölötti árak legyenek hosszabb időn át, ezt a jegybank átmeneti kamatemelései megakadályoznák. Mennyi idő van még a csatlakozásig? A tervek 2010-ről szólnak, bár kérdőjelek még vannak.... Tételezzünk fel egy 2011-es év eleji csatlakozást! A hátralévő idő alig több, mint öt év. Érdekességként nézzük meg, hogyan viselkedtek a monetáris csatlakozás (az euró születése) előtti utolsó öt évben az uniós országok devizái. Összehasonlításunkban a német márka ellen jegyzett keresztárfolyamok szerepelnek. 2. Táblázat: A monetáris unió devizáinak volatilitása (1994.01.01.-1998.12.31.)* Csúcs/Mélypont 1994.01.01./1998.12.31. 1994jan01 Csúcs Mélypont 1998dec31 (%) (%) DEMATS 7.0300 7.0437 7.0257 7.0357 0.26 -0.08 DEMFRF 3.4050 3.5753 3.3435 3.3521 6.93 +1.55 DEMITL 985.00 1251.50 965.00 990.22 29.69 -0.53 DEMBEF 20.80 20.85 20.50 20.61 1.71 +0.89 DEMNLG 1.1200 1.1285 1.1160 1.1265 1.12 -0.58 DEMPTE 101.95 105.93 99.34 102.43 6.63 -0.47 DEMESP 82.50 92.80 81.20 85.09 14.29 -3.14 DEMFIM** 3.2200 3.3450 2.9502 3.0397 13.38 +5.60 IEPDEM*** 2.5800 2.7139 2.4677 2.4834 9.98 -3.74 *A táblázatból hiányzik a luxemburgi frank; ** A finn márka adatsora 1994.04.08-val kezdődik; *** Az ír font adatsora 1997.01.01-vel kezdődik Kiegészítve a táblázatot meg kell említeni, hogy a két legbizonytalanabb deviza, az olasz líra (ITL) és a spanyol peseta (ESP) 1992 szeptemberében áldozata lett a “fekete szerda” néven elhíresült napnak. E krízis és valutaválság hatására 1995 tavaszáig e két deviza még sokat gyengült, ezt azonban már korrigálták a piacok, az utolsó években e devizák is jelentősen erősödtek (lásd grafikonok). Az ír font az egyetlen olyan deviza, amely említésre méltó mértékben gyengült a csatlakozást megelőző időszakban!!! Ha pedig az időszak elejét viszonyítjuk a csatlakozási árfolyamhoz, nincs említésre méltó különbség!!!
  5. 5. Összefoglalva: Sem a piaci folyamatok, sem a forint árfolyamával kapcsolatos polémiák, sem pedig a történelmi tapasztalatok nem támasztják alá a forint összeomlásával kapcsolatos találgatásokat!!! Ha lesznek kilengések, azok várhatóan konszolidáltak lesznek és a törvényszerű, önbeteljesítő jóslatként is működő konvergencia folyamatok mindig vissza fogják téríteni a forintot az erősödés irányába!!! Így aztán kézenfekvő feltételezés, hogy a csatlakozási árfolyam nem lehet túl messze az elmúlt időszakban jellemző 245-255-ös szintektől!!!! Ezt egyebek közt az MNB és a kormány elképzelései és nyilatkozatai is alátámasztják, valamint az a tény, hogy a sávszélesítés óta eltelt bő négy év alatt a piac „jól érezte magát“ az említett szinteken és ez az árfolyamszint nem hátráltatta a gazdasági bővülést!!! Mizsér Attila Vezető Üzletkötő HVB Treasury Értékesítés Budapest, 2005.09.15.
  6. 6. Melléklet: A devizák mozgása a csatlakozás előtt (Bloomberg adatok) Az osztrák schilling(DEMATS) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
  7. 7. A francia frank (DEMFRF) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az 1995-ös szintről a frank folyamatosan erősödött a csatlakozásig.
  8. 8. Az olasz líra (DEMITL) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995 tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Ne feledjük, hogy eközben ugyan “kegyvesztett” lett a líra, de 1997-ben visszakerült az ERM II. rendszerbe és simán csatlakozott a monetáris unióhoz. Az utolsó csaknem négy év alatt igen intenzíven erősödött a líra és az 1993-1994-ben jellemző szinten csatlakozott.
  9. 9. A belga frank (DEMBEF) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás az utolsó öt évben.
  10. 10. A holland gulden (DEMNLG) árfolyama (1992.10.02.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
  11. 11. A portugál escudo (DEMPTE) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az utolsó évek legmarkánsabb mozgása az escudo erősödése volt 1995 és 1997 között.
  12. 12. A spanyol peseta (DEMESP) árfolyama (1992.01.03.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995 tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Nagy a hasonlóság a líra grafikonjával, kisebb kilengéssel ugyanaz a forgatókönyv. Az utolsó négy évben erősödés és rendkívüli stabilitás volt a jellemző.
  13. 13. A finn márka (DEMFIM) árfolyama (1994.04.08.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon a finn márka trendszerű erősödését mutatja, az utolsó öt év tekintetében a legerősebb volt az elemzett devizák közül.
  14. 14. Az ír font (IEPDEM) árfolyama (1997.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon az utolsó két évet mutatja. Ne feledjük, hogy ún. direkt jegyzéssel kereskedtek az ír fonttal, így itt a süllyedő vonal a font gyengülését jelzi! A két év tekintetében itt is stabilitás a jellemző, egy erősödő majd egy gyengülö fázis eredőjeként.

×