Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
1
2
A következő részlet a Megosztok, tehát vagyok című
könyvből származik. Célja, hogy bemutassa a közösségi
média felületek...
3
Vírusok
Emlékszünk még Psy, a Gangnam Style előadójának halálát vagy
a Facebook bezárását terjesztő hírre? Vírusok és ál...
4
A megosztás- és lájkmotivátor
Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk
hamisítóit? Legtöbbször a fi...
5
Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék a
közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintette...
6
A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on
tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza,
amely sokszor túl...
7
játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így
nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali ...
8
megvannak az egyedi kommunikációs eszközei. A közösségi média
felületeken azonban van néhány olyan eszköz- és jelrendsze...
9
találatokat. 2010-ben a népszerű hashtageket rangsorolva megalkották és
a kezdőoldalon elhelyezték a Twitter trendi topi...
10
könyv nem tartozhat egyszerre a menedzsment és a pszichológia
tárgykörébe, a tagelés során több kategóriába is besorolh...
11
Adott hashtag-re rákeresve az adott oldalon lévő összes ilyen
címkével ellátott poszt, bejegyzés megjelenik, a címkézés...
12
Hogyan érdemes a hashtaget használni?
Íme néhány tipp, hogy könnyebben elboldoguljunk a közösségi média hashtag-es
vilá...
13
14
oldalkezelés audit közösségi eseménymenedzsment
Blog átfogó közösségi média marketing SCRM
tréningek Könyvek képzés Pub...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Klausz melinda - MegosztásEsLajkmotivator

529 views

Published on

Részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből.
A könyv elérhető: http://www.kozossegi-media.com/konyveink.html

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Klausz melinda - MegosztásEsLajkmotivator

  1. 1. 1
  2. 2. 2 A következő részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből származik. Célja, hogy bemutassa a közösségi média felületeken történő vírusos és lájkokon alapuló kommunikáció sajátosságait és motivátorait. Copyright © Klausz Melinda Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-08-7999-6 Szerzői kiadás
  3. 3. 3 Vírusok Emlékszünk még Psy, a Gangnam Style előadójának halálát vagy a Facebook bezárását terjesztő hírre? Vírusok és álhírek nagy létszámot megmozgató terjesztése legtöbbször népszerű sztár/celeb/esemény kapcsán történik a közösségi média felületeken. Olyan esetben, ha számunkra érdekes, ám gyanús – nem ismert oldal linkjével – kerül a képernyőnkre valami, érdemes a kattintás előtt akár a Google-n keresztül utánakeresni a történetnek. Ha tényleg megtörtént, hogy elhalálozott az illető, vagy Zuckerberg valóban a Facebook bezárását tervezi, arról megbízható hírforrások már valószínűleg hírt adtak és találunk számunkra hiteles információkat erről a New York Times, a HVG vagy éppen az Index oldalán – de az is lehet, hogy az oldalakon rábukkanunk a „Figyelem! Ismét vírus támad!” információra. A vírus esetén ugyanis az adott hírességhez, eseményhez egy meghökkentő, nem várt hírt vagy információkezdeményt csatolnak a „gyártók”, amely mellett a bővebb információkra is kíváncsiak leszünk. Ezeken a linkeken keresztül azonban híreket nem, kém- és vírusprogramokat azonban annál inkább kaphatunk. A kattintást követően jellemzően egy program kéri telepítését winchesterünkre. Ebben az esetben mindenképpen érdemes kilépni az oldalról, mivel egy hír semmilyen plusz telepítést nem igényel! Ha mégis telepítettük a plugin-t, érdemes mielőbb eltávolítani böngészőnkből, gépünkről és vírusirtást végezni. Az eltávolítás a Vezérlőpult Programok menüjéből vagy a böngészők Eszközök > Kiterjesztések menüjében lehetséges.
  4. 4. 4 A megosztás- és lájkmotivátor Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk hamisítóit? Legtöbbször a figyelem iránti szükséglet miatt hamisítanak, de vannak, akik kifejezetten tudatosan egyéb – akár anyagi megfontolások miatt - manipulálják az adatokat, fotókat. Julian Cole a The Sidney Morning Herald hasábjain (Laube, 2011.) ismertette az internetes hamisítványok két típusát: a közösségi átveréseket egy bizonyos csoport hozza létre egy hangadó vezetésével önmaguk szórakoztatása céljából, illetve vannak a kis önbizalmú egyének által egyedül elkészített álinformációk, amelyek esetében a készítő számára csak az a fontos, hogy beszéljenek róla - függetlenül attól, hogy a későbbiekben a rémhír/álhír terjesztőjeként negatívan ítélik-e meg vagy sem. A The New York Times (2011.) a közösségi média felületeken történő megosztásoknál öt alapvető motivációt különböztet meg: - mások felé érdekes, értékes és szórakoztató tartalmak közvetítése, - rólunk alkotott vélemények tudatos „manipulálása”, - kapcsolatápolás, - önmegvalósítás, - általunk képviselt ügyek, események propagálása. Ez alapján hat különböző személyiségtípust határoznak meg: Altruisták, akiket elsősorban a segítő szándék motivál. Ők azok, akik informálni akarnak másokat Facebook-on és/vagy e-mailen keresztül. Karrieristák, akik hírnevük, szakmai elismertségük megalapozására törekszenek szakmájukhoz kapcsolódó értékek közvetítésével, elsősorban a LinkedIn és az e-mail felületein keresztül. E H
  5. 5. 5 Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék a közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintettel a Facebook és Twitter accountjukra. Bumerángok, akik a mások vagy saját maguk által megosztott tartalmakra adott reakciók érdekelnek függetlenül attól, hogy az adott visszajelzés pozitív vagy negatív. Összekötők, akik kapcsolatápolás és együttműködés miatt használják a felületeket. Ők azok, akik gyakran továbbosztják a mások által megosztott információkat, míg saját tartalmakat ritkán állítanak elő. Szelektálók, akik tudatosan megválogatják, milyen csoporttal, személlyel, milyen tartalmat közölnek, s üzeneteik jellemzően adott személyhez szólnak személyre szabottan. A közösségi média felületeken jobban járnak azok, akik – ha alkalmi jelleggel is ugyan -, de megosztanak tartalmakat, a megfigyelők ugyanis könnyebben áldozatul esnek a negatív érzelmeknek. Legalábbis erről tanúskodnak a berlini Humboldt és a darmstadi Műszaki Egyetem kutatásai (Buxmann és Krasnova, 2011.). Az intézmények csaknem 600 felhasználó Facebook-használat alatt és ezt követően tapasztalt érzelmeit vizsgálta, amely alapján elmondható, hogy a megfigyelő típusú felhasználók, vagyis azok, akik inkább olvastak, nézegettek az oldalon és kevésbé osztottak meg tartalmakat, erőteljesebb negatív érzelmekről számoltak be, mint a bejegyzéseket létrehozó ismerőseik. S l C P
  6. 6. 6 A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza, amely sokszor túlzásokon és a jó kihangsúlyozásán alapul. Az ilyen pozitívnak látszó esetek és a saját életünk összehasonlítása során irigység és elégedetlenség érzete alakul ki, amely azonban saját bejegyzések megosztásával és őszinte, örömmel történő lájkok adásával csökkenthető. Varga Ákos (HVG, 2012.) szerint 10 lájktípusba sorolhatók a tetszésnyilvánítások motivációi: Törzslájknak nevezzük, amikor egy személy egy bizonyos személyhez vagy márkához kapcsolódóan minden egyes bejegyzés kapcsán tetszésnyilvánítást fejez ki - tartalomtól függetlenül. Ebben az esetben a lájk egyértelműen a megosztó személyének vagy az adott márkának szól, az ezzel kapcsolatos lojalitását jelzi az illető. Kölcsönös lájk esetén a felhasználó csak abban az esetben fejezi ki tetszésnyilvánítását, ha az általa követett személy vagy márka is megtette ugyanezt. Tudatos lájk esetén abszolút és egyértelműen végiggondolt lájkolásról beszélhetünk, amikor az illető megválogatja a tetszésnyilvánítása tárgyát. Önlájk elsősorban fiatalok körében népszerű, amikor saját bejegyzéseket, tartalmakat lájkolnak. Az önlájkolás célja a figyelemfelkeltés: egyszerűen szeretnék kortársaik, ismerőseik figyelmét felhívni egy adott posztra. Nyereménylájk. Nyereményjátékban való részvételért cserébe adott lájk. Sajnos azon oldalak, akik oszd-meg-és-nyerj típusú p p p p p
  7. 7. 7 játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali hatállyal és figyelmeztetés nélkül megszüntetheti (korábban ez a lájkolj-és- nyerj típusú játékokra is vonatkozott, de 2013. szeptember 10-ével megváltozott a Facebook promóciós szabályzata). Kényszerített lájk, amikor egy oldal egy bizonyos tartalomhoz való hozzáférésért cserébe lájkot kér/követel. Kapcsolati lájk a megváltoztatott kapcsolati státuszoknak szól, amely elsősorban gratulációt vagy együttérzést fejez ki. Jótékony lájkkal a jótékonysági akciókat, segítő programokat, cselekvéseket támogatja a felhasználó. Felkért lájkot általában ismerősök kérik és a felhasználó nem a tartalomnak, a nyereményjátéknak, hanem elsősorban az ismerősnek akar kedvezni a lájkkal. Közös lájk esetén szintén a figyelemfelkeltés a cél, mégpedig egy közös ügyért való egységes szellem megmutatása. Látható, hogy igen sok motivátor jelenik meg a közösségi média bejegyzések lájkolásait illetően is, érdemes tehát szem előtt tartani az adott egyén belső mozgatórugóit! Hashtag-ek, tag-ek A motivátorok mellett minden egyes csoportnak – legyen szó életkori, társadalmi vagy éppen földrajzi helyzetből adódó csoportokról -, p p p p p
  8. 8. 8 megvannak az egyedi kommunikációs eszközei. A közösségi média felületeken azonban van néhány olyan eszköz- és jelrendszer, amelyet közösen használunk. Ezek közé tartoznak a hashtagek, a mention (a @- jelek) vagy éppen a smile-ok. Ebben a fejezetben megnézünk néhány új keletű kifejezést és kommunikációs eszközt. A hashtag-ekről… A hashtag-eket először az IRC chat-en használták a csoportok és a témák, valamint az egyéni, ám mégis bizonyos csoportok érdeklődésére számot tartó üzenetek megkülönböztetésére és azonosítására. Ez a funkció inspirálta Chris Messinat (Ryan, 2012.), hogy a Twitteren is hasonló elvben gondolkodjon és hozza létre a mai értelemben használt hashtag-eket. A világtörténelem első ilyen hashtaget tartalmazó mondata az alábbi volt 2007. augusztus 23-án @factoryjoe-tól, azaz Chris Messina-tól: „how do you feel about using # (pound) for groups. As in #barcamp [msg]?” A korai hashtaggelés kiemelkedő alakjának a San Diego webfejlesztő cég vezetőjét, Nate Rittert tekintjük, aki a #sandiegofire hashtag-et hozta létre. Ekkor azonban még nem volt neve a „gyereknek”. A „névadó ünnepség” 2007. augusztus 26-án következett be, amikor Stowe Boyd blogjában a „Hash Tags = Twitter Groupings” című bejegyzést publikálta. Az igazi áttörést 2009. július elseje hozta, amikor a Twitter keresési algoritmusába is felvette és hiperlinkként kezdte el a kezelni a hashtagekből eredő
  9. 9. 9 találatokat. 2010-ben a népszerű hashtageket rangsorolva megalkották és a kezdőoldalon elhelyezték a Twitter trendi topikjait. Innentől pedig nem volt megállás. Annak ellenére sem, hogy a francia Commission Générale de Terminologie et de Néologisme (Termilológiákkal és neologizmusokkal foglalkozó nyelvészeti bizottság) a hashtag szót 2013. januárjában (index, 2013.) nyelvvédelem címszóval tulajdonképpen száműzte a francia nyelvből. A kifejezés helyett a zenei kottákban használatos kettős kereszt jel francia elnevezését, a mot-dièse szót ajánlja. Mivel a hatóság azonban nem tilthat be szavakat, így a közszolgálati médiában és a hivatalos állami csatornákon tűnt el a hashtag kifejezés. A franciák egyébként igencsak lelkes anyanyelvet védő nép, így már tettek kísérletet az e-mail, a wifi és a blog szavak francia megfelelőinek meghonosítására, 2011-ben pedig a Facebook és twitter szavakat sikerült kitiltaniuk a médiából azzal az indoklással, hogy ezen szavak használata ingyenes reklámot biztosít a platformoknak. A konkrét nevek használata helyett a „legnagyobb közösségi oldal” és a „népszerű mikroblogszolgáltatás” kifejezéseket javasolták. Tagelésről… A címkézés, taggelés, vagy teggelés (angulul: tagging) tulajdonképpen kulcsszavak hozzáadását jelenti adott tartalomhoz (Curtis, 2012.). Az így felcímkézett tartalom kategorizálhatóvá és ezáltal könnyebben kereshetővé válik az interneten. A címkézés előnye, hogy egy tartalomhoz nem csupán egy, hanem számos kulcsszó adható meg, lefedve a különböző bekezdések akár egymástól eltérő tartalmát. Eltérően a könyvtári egyetemes tizedes osztályozás katalógusrendszerétől, ahol egy k
  10. 10. 10 könyv nem tartozhat egyszerre a menedzsment és a pszichológia tárgykörébe, a tagelés során több kategóriába is besorolható egy tartalom. Az Origo 2009-ben vezette be a címkézés tevékenységét (Origo, 2007.) cikkeinél, melynek során így ír erről: „Az [origo] szerkesztői a hírszájtra kikerülő cikkekhez legalább egy, de jellemzően 4-5 olyan kulcsszót adnak hozzá, amelyek egyenként és összesített jelentésben is lefedik az anyagok témáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a Sport rovat Real Madridról szóló cikkeihez a csapatot megjelölő Real Madrid címke mellett a foci és a spanyol foci címkék is kapcsolódnak, ha pedig a csapat Bajnokok Ligájában elért legutóbbi eredményéről van szó, akkor a Bajnokok Ligája címke is. Az egyes cikkekhez kapcsolódó címkék a cikkoldal fejlécében jelennek majd meg, és rájuk kattintva az adott címkével ellátott cikkeket, valamint fotókat, videókat és a kapcsolódó szolgáltatásokat, hirdetéseket listázó oldalra juthat az olvasó.” Jelenleg címkével legjellemzőbben embereket (sztárokat, celebeket), témákat, témaköröket, nemzeti ünnepeket, helyszíneket és márkákat látnak el. A címkézés lényege, hogy az adott kulcsszó elé egy dupla keresztet helyez el az illető (pl. #címke). Címkézés esetén érdemes a témával összefüggő, az emberek által leggyakrabban használt kulcsszót megadni, de ha valaki például a barátaival szeretne egy speciális kommunikációs csatornát létrehozni, egyedi hashtag-et találhat ki. Ilyen esetben a használat előtt érdemes erről értesíteni a csoporthoz, üzenetfolyamhoz kapcsolódni kívánókat.
  11. 11. 11 Adott hashtag-re rákeresve az adott oldalon lévő összes ilyen címkével ellátott poszt, bejegyzés megjelenik, a címkézésnél ezért érdemes figyelni az adatvédelemre. Ha címkéket használunk a nem nyilvánosságra szánt bejegyzéseknél, a címkén keresztül csak azok fognak rátalálni keresés esetén is bejegyzésünkre, akik az eredeti beállítások szerint is láthatják a bejegyzést, tehát a címkékhez tartozó keresési megjelenítések minden egyes ember számára egyediek lesznek. Hashtaget a fotómegosztást lehetővé tevő Instagram-on 2011 óta (Curtis, 2012.), míg a Facebook-on 2013. júniusa (Facebook, 2013.) óta használhatunk, de a felhő technológiának (cloud computing) köszönhetően a hashtag-gel megjelölt, feltöltött és nyilvánosan is visszakereshető adataink közösségi megosztását, s így a tudásmegosztást is könnyíti. További oldalak, amelyek támogatják a hashtageket: - Diaspora, - Gawker Media - FriendFeed (2009. óta) - Google+ - Orkut - Pinterest - Sina Weibo - Tout - Tumblr - VK - YouTube - Kickstarter - Linkedin - Vine
  12. 12. 12 Hogyan érdemes a hashtaget használni? Íme néhány tipp, hogy könnyebben elboldoguljunk a közösségi média hashtag-es világában: #tema: Olyan címkéket használjunk, amelyek az adott bejegyzés, fotó témakörét a legmegfelelőbben írja le! #tudatosan: A kevesebb több, minden esetben. Az Instagram-ra feltöltött fotók többsége például túlteng a címkékkel, abban reménykedve, hogy minél több lájkot, vagy rajongót „fognak” ezáltal, pedig a kevesebb és a tudatosan megválasztott hashtag ezerszer célravezetőbb. Ugyanez szöveges bejegyzések esetében hatványozottan igaz, egy-két címke bőven elegendő egy-egy poszthoz! #ketSzo: Magyar kifejezéseknél érdemes ékezet nélkül és több szóból álló szókapcsolat esetén egybeírtan megadni a címkét. A fenti részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből származik. Amennyiben érdekel a könyv MOST INGYEN SZÁLLÍTÁSSAL MEGRENDELHETED az alábbi kóddal: freeshippingPDF a http://kozossegi-media.com > Oktatás > Könyveink oldalon Copyright © Klausz Melinda Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-08-7999-6 Szerzői kiadás
  13. 13. 13
  14. 14. 14 oldalkezelés audit közösségi eseménymenedzsment Blog átfogó közösségi média marketing SCRM tréningek Könyvek képzés Publikációk platform és promóció menedzsment kiterjesztett valóság alkalmazások játékok http://kozossegi-media.hu Könyveink:

×