BA/MÜV-211. ELTE BTK. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI INTÉZET  2010. őszi félév,  Havasi Krisztina ROMANIKA <ul><li>KÖTELEZŐ IRODALOM : ...
 
←  A  „Szent Lándzsa” a német római császárok  egyik insigniuma. 8-9 századi munka, 11. századi átalakításokkal. München, ...
Aachen, palotakápolna  (792–805 között)  A karzat  nyugati része Nagy Károly császár (768 – 814) trónusával
Quedlinburg, a várhegy látképe délkeletről a St. Servatius templommal és a templom külső északkelet felől .
Quedlinburg, St. Servatius templom periodizált alaprajza
Quedlinburg, St. Servatius. A templombelső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
Quedlinburg, St. Servatius. Alaprajz a régészeti kutatások nyomán: Fent: 10. századi állapot 936 után. Lent 11. század els...
Quedlinburg, St. Servatius  az ún. Confessio, 936 után  Keresztmetszet és részlet a belsőből
Quedlinburg, St. Servatius  Balra: Kripta Jobbra: Mathilda királyné (†968) szarkofágja
Quedlinburg, St. Servatius. A templom belső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
← Magdeburg, székesegyház, az 1200 körül  újjáépített szentély az Ottó-kori épületből való porfíroszlopokkal ↑ Magdeburg, ...
 
Róma, a régi Szent Péter bazilika (metszetrajz) A régi Szent Péter bazilikából fennmaradt  Porfír-rota, a császárkoronázás
A német római császárok koronája. „Reichskrone” 10. század második fele Bécs, Kunsthistorisches Museum, Weltliche Schatzka...
 
 
Registrum Gregorii, Trier 983 után Chantilly Museé Condé
Registrum Gregorii, Nagy Szent Gergely és írnoka, miniatúra, 983 után, Trier
III.Ottó császár evangeliáriuma.  Reichenau, 10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek)
III.Ottó császár evangeliáriumának kötéstáblája,  10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek
Részlet Theophanu bizánci hercegnőnek, II. Ottó császár feleségének házasságleveléről. 972. körül. (Niedersächsisches Staa...
Krisztus megkoronázza II. Ottó császárt  és Theophanut. Elefántcsonttábla,  982 körül Paris, Musée Cluny
Traditio legis   Maiestas Domini Két elefántcsonttábla Magdeburgból 962 – 973 között (Berlin, Staatsbibliothek, New York, ...
Maiestas Domini a császári családdal. Elefántcsonttábla, Milánó, 962 és 983 között (983?) Milánó, Castello Sforzesco
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

o_10111_muv241_pr01

1,201 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,201
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
215
Actions
Shares
0
Downloads
84
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

o_10111_muv241_pr01

  1. 1. BA/MÜV-211. ELTE BTK. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI INTÉZET 2010. őszi félév, Havasi Krisztina ROMANIKA <ul><li>KÖTELEZŐ IRODALOM : </li></ul><ul><li>Marosi Ernő: A rom á n kor műv é szete. Budapest 1972. </li></ul><ul><li>Marosi Ernő: A k ö z é pkor műv é szete I. (1000 – 1250) Budapest 1997. </li></ul><ul><li>Hermann Fillitz: Das Mittelalter I. (Propil ä en Kunstgeschichte) Berlin 1969. </li></ul><ul><li>John Beckwith: Early Medieval Art. Carolingian – Ottonian - Romanesque. </li></ul><ul><li>London 1969 (2001), 81 – 216. </li></ul><ul><li>Louis Grodecki – Jean Taralon – Florentine M ü therich – Francis Wormald: </li></ul><ul><li>Die Zeit der Ottonen und Salier. (Universum der Kunst) M ü nchen 1973. </li></ul><ul><li>Xavier Barral i Altet – Fran ç oise Avril – Danielle Gaborit-Chopin: Romanische Kunst. I. </li></ul><ul><li>Mittel- und S ü deuropa. 1060 – 1220. (Universum der Kunst) M ü nchen 1983. </li></ul><ul><li>Xavier Barral i Altet – Fran ç oise Avril – Danielle Gaborit-Chopin: Romanische Kunst. II. </li></ul><ul><li>Nord- und Westeuropa 1060 – 1220. (Universum der Kunst) M ü nchen 1984. </li></ul>
  2. 3. ← A „Szent Lándzsa” a német római császárok egyik insigniuma. 8-9 századi munka, 11. századi átalakításokkal. München, Schatzkammer der Residenz Konrád német király pecsétje, 912-913. körül I . (Madarász) Henrik király pecsétje, 922 után
  3. 4. Aachen, palotakápolna (792–805 között) A karzat nyugati része Nagy Károly császár (768 – 814) trónusával
  4. 5. Quedlinburg, a várhegy látképe délkeletről a St. Servatius templommal és a templom külső északkelet felől .
  5. 6. Quedlinburg, St. Servatius templom periodizált alaprajza
  6. 7. Quedlinburg, St. Servatius. A templombelső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
  7. 8. Quedlinburg, St. Servatius. Alaprajz a régészeti kutatások nyomán: Fent: 10. századi állapot 936 után. Lent 11. század első fele
  8. 9. Quedlinburg, St. Servatius az ún. Confessio, 936 után Keresztmetszet és részlet a belsőből
  9. 10. Quedlinburg, St. Servatius Balra: Kripta Jobbra: Mathilda királyné (†968) szarkofágja
  10. 11. Quedlinburg, St. Servatius. A templom belső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
  11. 12. ← Magdeburg, székesegyház, az 1200 körül újjáépített szentély az Ottó-kori épületből való porfíroszlopokkal ↑ Magdeburg, az Ottó-kori székesegyház keleti kriptájában feltárt díszpadló részlete
  12. 14. Róma, a régi Szent Péter bazilika (metszetrajz) A régi Szent Péter bazilikából fennmaradt Porfír-rota, a császárkoronázás
  13. 15. A német római császárok koronája. „Reichskrone” 10. század második fele Bécs, Kunsthistorisches Museum, Weltliche Schatzkammer
  14. 18. Registrum Gregorii, Trier 983 után Chantilly Museé Condé
  15. 19. Registrum Gregorii, Nagy Szent Gergely és írnoka, miniatúra, 983 után, Trier
  16. 20. III.Ottó császár evangeliáriuma. Reichenau, 10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek)
  17. 21. III.Ottó császár evangeliáriumának kötéstáblája, 10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek
  18. 22. Részlet Theophanu bizánci hercegnőnek, II. Ottó császár feleségének házasságleveléről. 972. körül. (Niedersächsisches Staatsarchiv, Wolfenbüttel
  19. 23. Krisztus megkoronázza II. Ottó császárt és Theophanut. Elefántcsonttábla, 982 körül Paris, Musée Cluny
  20. 24. Traditio legis Maiestas Domini Két elefántcsonttábla Magdeburgból 962 – 973 között (Berlin, Staatsbibliothek, New York, Metropolitan Museum of Art)
  21. 25. Maiestas Domini a császári családdal. Elefántcsonttábla, Milánó, 962 és 983 között (983?) Milánó, Castello Sforzesco

×