Az állóvizek aljzatán        •Kagyló    •Az orvosi pióca   Pusztai Klaudia 6.c           
Evolúció     Szabadon úszó trochofóra lárvái alapján a gyűrűsférgekkel rokon csoport a többipuhatestűvel együtt. A cső ala...
A kagyló testfelépítése
Álló-és lassú folyóvizeink aljzatának          gyakori élőlénye:                  A kagyló     Testfelépítése:puha, belső...
Az orvosi pióca                                      Előfordulása  Az orvosi pióca eredetileg egész Közép- és Dél-Európába...
Az orvosi pióca testfelépítése
Álló- és lassú folyóvizeink aljzatának gyakori                    élőlénye:Testfelépítés:zöldesfekete, hengeres, c  supas...
Mozgása apiócának Araszolómozgása van
Vége!!Remélem tetszett! 
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán

1,080 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,080
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
74
Actions
Shares
0
Downloads
17
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán

  1. 1. Az állóvizek aljzatán •Kagyló •Az orvosi pióca Pusztai Klaudia 6.c 
  2. 2. Evolúció Szabadon úszó trochofóra lárvái alapján a gyűrűsférgekkel rokon csoport a többipuhatestűvel együtt. A cső alakú házat kiválasztó gyűrűsférgekkel ellentétben a kagylók lárvái két szaruanyagú lemezkezdeményt, majd meszes alapú végleges héjat A kagylók növesztenek. A devonban a nyílttengeri életmódú, vékony héjú Cardiola mellett elterjenek a zátonylakó, vastag héjú zátonylakó formák, például a jellegzetesen szív alakú Megalodon. A karbon folyamán tovább nőtt a sekélyvízi alakok száma, már gyakoriak a partközeli és partszegélyi képződményekben is, a hullámveréses árapályzónában, mint a Posidonia és a Conocardium. A felső karbonban már korjelző jelentőségűek egy édesvízi kagylónem fajai, a Carbonicola-félék. A perm folyamán a csigák és kagylók visszaszorultak a pörgekarúakkal szemben, csak abeltengerekben és a partszegélyi övben gyakoriak. Összességében is elmondható, hogy a paleozoikum élővilágában a kagylók sokkal kisebb szerepet játszottak, mint a későbbiekben. Ez még a triászban is folytatódik, ahol a pörgekarúak sokszor kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő, míg a kagylók gyakorlatilag semmit sem változtak a permhez képest. 80 millió éves szünet után újra feltűnnek a Megalodonok, ezúttal Megalodus) a nevük, és megjelentek az Ostrea- és Pecten-félék. A jura során a sekélytengeri és partszegélyi élőhelyű kagylók sokszor kőzetalkotó mennyiségűek. Ez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a perm végén és a triászban a partszegélyi(árapályövi) és sekélytengeri pörgekarúak teljesen eltűntek, és a helyüket a triász során foglalták el a kagylók. A triász során a zátonyfáciesek diverzitása minden állatcsoportban fokozatosan csökkent, a kiüresedő élőhelyeken lassú ütemben megjelentek a kagylók. A Cardinia-, Trigonia- és Mytilus-félék jelentősek, az Ostrea- fajok szintjelzők. A krétában a mediterrán mélyvizekben is gyakorivá válik a Nucula genus. Jellegzetes az Inoceramus és a Gryphaea. A zátonyfáciesekben elterjednek a zátonyépítő Pachyodonta-félék, amelyek általában hatalmas méretűek, vaskosmegjelenésűek, nagyon vastag héjjal és szélsőségesen részaránytalan héjakkal. Ezeknél az egyik héj gyakorlatilag lakókamrává vált, a másik pedig csak fedőteknő szerepet játszik. Jellegzetes nemeik a Hippurites és a Radiolites. A kagylók evolúciójára általában jellemző a kopoltyúk differenciálódása, amely több vonalon haladt egy időben a protobranchia típustól a bonyolultabbak felé. A héjak anyaga is átalakult a törzsfejlődés során, kezdetben jól fejlett gyöngyházréteggel rendelkeztek, amely háttérbe szorult, és az újabb típusoknál már porcelánszerű. Ezzelpárhuzamosan az aragonit szerkezetű mészanyag is kalcitosra változott. Jellegzetes még a zárszerkezet differenciálódása és alkalmazkodása az adott viszonyokhoz.
  3. 3. A kagyló testfelépítése
  4. 4. Álló-és lassú folyóvizeink aljzatának gyakori élőlénye: A kagyló Testfelépítése:puha, belső váz nélküli testét 2 barnászöld héj fedi Jellegzetes szerv:köpeny,zsigerzacskó Táplálék:szerves törmelék Légzés:kopoltyú Csoport:puhatestűek
  5. 5. Az orvosi pióca Előfordulása Az orvosi pióca eredetileg egész Közép- és Dél-Európában előfordult. A környezetiváltozások következtében, és feltehetően az orvosi célokra végzett túlzott begyűjtése miatt mindenütt erősen megfogyatkozott. Megjelenése Az orvosi pióca teste 10-15 centiméter hosszú. Színe a piszkos-, olykor sárgásbarna és sötét olajzöld között változik. Az alapszínen 6 feltűnő, vöröses hosszanti sáv látható, közülük néhányat sötét foltok tarkítanak. Hasa sárga, egyenlőtlenül elosztott feketefoltokkal. A fejtájék nem határolódik el élesen, a 10 kis szem felül, az elülső szelvények oldalain helyezkedik el. A test elülső és hátulsó végén egy-egy tapadókorong van. Aszájnyílásban 3 félhold alakú, finoman fogas állkapocs található. Testének kígyózó fel-le mozgatásával gyorsan képes úszni. Életmódja Az orvosi pióca túlnyomóan lápos, mocsaras vizek és dús növényzetű tavak lakója.Melegvérű állatok – köztük az ember – vérével táplálkozik. Parazita életmódot folytat.
  6. 6. Az orvosi pióca testfelépítése
  7. 7. Álló- és lassú folyóvizeink aljzatának gyakori élőlénye:Testfelépítés:zöldesfekete, hengeres, c supasz, nyálkás teste gyűrűkből áll Jellegzetes szerv:bőrizomtömlő,tapadókorong Táplálék:vér Légzés:csupasz bőrén át Csoport:gyűrűs férgek
  8. 8. Mozgása apiócának Araszolómozgása van
  9. 9. Vége!!Remélem tetszett! 

×