Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Egelg Egtirgg
BOROTVAELEN




                r95.

                       ,r -7ibv"aE a-^.




        IN
Eur6pa ...
     iiitt
... Kinament
Borotva6len
3. vdltozatlankiadds2004



Knls6 bo.it6: Cdsp6rTamds
BelsSborit6: Kam Cydigy
Nyelvi lektor: Milich Yvette
Bel...
TARTALOM
                       Qesl^^v16jenktitk^) - 1
I. r€sz:Tlslrl HULL|M.AI
  Aszimmetria-t6rkdp - 1l             Mor...
Milyenbizonyit€k at ener
                 van
  Amegmaredisi - 227
              tdlelek                I kis6rletezas - 2...
I. nnsz
                                            TnsmHUrI"iMAr
                                                        ...
EcELY GYoRGY:BoR(tr!AaLEN




1912.szeptember     29-6negy hulldi dobtakaz Angli6batart6 komp-
hai6feddlzet6r6l csatornaje...
Diesel meggyilkoltat6s6val semdjcsekszik n6met
                                  ma                    a        litkosszol...
ECDLYCYdRcY: BoRorvA6LEN

mdmijk elgondol6sa,a gyakorlatbanis hasznilhat6. cingyullad6sos'
nagy hatisfoki g6p elk6sztilhes...
atsszeomlott a koriiitlan zaboliatlanfejl6d6s
                          6s                       6lma. Az6taa fejlod6s
   ...
EGELYGYdRcY: BoRoTVAELDN
                                9
 z     € g
                                iE           5i-.
  ...
i5
                     <       i q
    6l,n ! E
     n     ; €
               -st-r : i
         s s s .b.D Ei
          ...
E(;rLr CloRc : BoRor1ELE

.rn.]l,igr:k rLinrelliik az otl mellaliilhat6
                             tel.                 ...
TESLA HULt,iNhl

  kann6nk  egy-egy   szigetre, egy-egy    kontinensre. viszont
                                          ...
f,cELY GYdRGY:BoRorta,LrN

 kercsekkel   az6rtnem tudunkjelenl6sszdgsebess6gti              forgdstel6mi,
 mer!a tdlt6sek ...
A termdszet mutatja,
                      azt              hogyl6tezikelektromos              tcj1t6s, a gravi-
         ...
EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN


kutat6k  r6jdttek.  hogyaz elektronh6j     fel6pit6se leiis tele van szim-
                   ...
T6sr,A H0LL,|MAI

gyobb,leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyanbukottmega so-
rozatos
      tiltiisok. orszrgot
        ...
EGELYGYdRcYr BoRorvA6LEN

    Ez a t6(6netaz 1890-es       6veki6l 1920-as
                                        az     ...
hullamok;   ezekenehezen      tudn6nk p€ldrtmondani gyakorlatb6l,
                                                       a...
EcsLYCYoRcY:   BoRorvAdlEN

mindig5ltand6,     akkor a hateslineSris.   Tudiuk azonban gyakorlaF
                         ...
TESLA HUIL,{MAr

   N6meloAz{gbankUltin elektrodinamikrtdolgoztakki, s csak min-
 tegy hisz €wel k€s6bb, 80-as6vek v6g6nke...
IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN

ezen  javitani.Ez a gyakorlati     probl6ma  veltotta az els6,igaziipari
                     ...
TESLA HULLT|MAI


 hogy mi az, ami m6gezekb6l          hirnyzik.P€ldiul nemtfnt fiil neki a
 brges hiiinya,de ez m6g csak ...
BoRorvAiLEN
EcErY GYORGY:

   Heaviside   megpr6bSlta egyszertisitett
                             az                    e...
TESL{ HULL,|MAT

kent kezelt6k,6s k6ptelenek voltak gondolkod6sukba   beepitenia gyors
vdltoziisokndlmrgneses
            ...
EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN

   G. B. Shawegyik hiresmondesa         kdtfdleemberl6tezik:az
                               ...
TESL{ HULLIMAI

 okkal. Faraday ^zt javasolta, hogy rezgessiinkmeg mdgnestvagy
 elektromosan     feltdltdtttdrgyakat.    I...
F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN

nek lelke eglre inkdbba fizika fel6 hizott, rataldlt a technikaimegol-
ddim.A 2. dbr6n   ldtszi...
TESLA HILLiNTAI

 eszkdznek meglennie gdpben,
               kell             a           melyekenergiai    atalakulhatnak...
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Egely György - Borotvaélen
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×
Upcoming SlideShare
Egely György - Tiltott Találmányok
Next
Download to read offline and view in fullscreen.

Share

Egely György - Borotvaélen

Download to read offline

Egely György - Borotvaélen

Related Books

Free with a 30 day trial from Scribd

See all

Related Audiobooks

Free with a 30 day trial from Scribd

See all
  • Be the first to like this

Egely György - Borotvaélen

  1. 1. Egelg Egtirgg BOROTVAELEN r95. ,r -7ibv"aE a-^. IN
  2. 2. Eur6pa ... iiitt
  3. 3. ... Kinament
  4. 4. Borotva6len 3. vdltozatlankiadds2004 Knls6 bo.it6: Cdsp6rTamds BelsSborit6: Kam Cydigy Nyelvi lektor: Milich Yvette Belsd grafik6k G6sp6r Tamds Tipog#fiar M6sz6ros Kalalin Sz6mit6gepes grafika, szerkesztds: Cdbor M€szdros KORNYE4'IBARAT A KONWSAVMENTES, I6SZULT' PATiRB6L ISBN:963202683? Copyight: dr. Egely Cyijrgy, Budapest,2002 Kiadjar Esely Kutat6-Fejleszt6Kft. Ez a kdnyv az Anti-Manhattan-tervkeret6ben k6sznh
  5. 5. TARTALOM Qesl^^v16jenktitk^) - 1 I. r€sz:Tlslrl HULL|M.AI Aszimmetria-t6rkdp - 1l Morgan 60 - Afelejtds llrjtusza- 19 Eksztizh -62 Nemlinearitis- 21 Alelefoncsala - 64 Heavtside-23 Ekziizis ag6nia68 ds - Rezgdlig - 28 H ^ . . ( t )- 1 4 . Alilegnem - linerris 33 fh'e eltemewe79 - Aszolilonkell6s szigori Azorosz mdar - 82 rabdlyai-35 Es6 ,,alalt" - kiipiinleg 84 Anagfit6 - transzfornilor 42 Fizi6egy bdriindben86- Hullimok hitrn - 49 Borotva€len - 94 - t4 A rabl6brr6kriliga Amrilridrdje- 97 - 58 Carnegie (A II. r6sz:KINA tud:is6sa tudatlansrg - birodalma) 99 - ftdis €slersadalom103 Birodalmak6lele - 13l €shaleh H^... - ro7 (2) ,laantikithdrai - 6raszerlezel134 - AKnaimenralilis 109 AKnaiak - eldn)€ 139 Knal€chnildia- lil - Aporcelin l4l - A KnaitAnadalomI 16 - KnailalilmdnJok 143 Konfuciusz 6stanai 117 mester - Avas ac6l ds orszrga144 - Szun-Ce mesler - 120 lapasztalatai Papironzig - 145 Itud orszag - 122 ' Trnkkds - lal{menyok 148 flet aMennlei Birodalomban - 125 oflositapasztalarok- 1t3 - Akbar lndialegjobb uralkod6ja €s { Da'ozrs- l)) TimurLenk-av6reskeai - 128 lszesalataal6k.ostoba - csds!6rok 161 lz elsdr6ilutols6 a2 cs^zdrig- 163 A mandzsu - uralom 182 R6ma a kinaiak 165 €s - - 187 Borotva€len Aztireg - cs^zir szerelme170 Aiapinokhan'"lliia Anongol h6dilis - 172 - 196 dstilndiild6se AMingek - tiirr6nele 174 Az - 199 alimeriil6s Zenir nadir 6s - 178 Mire a mdl?- 199 tanit III. r6szr vottzisimn- zoi i,tricNlsnf, - 206 . Gar,v"molor Alerm€szel - talinyai 217 Aszimmelria - l€nrege2l0
  6. 6. Milyenbizonyit€k at ener van Amegmaredisi - 227 tdlelek I kis6rletezas - 229 hatirai Elektrodinamika szimfietri^- 232 6s cary 240 eljirdsa- szellemes A2impulzusmegmaradAs ll,. . . $) -247 - 265 megsan6se trn. szizad migneses Semmit tanullunk sem k6sziil6kei- 250 267 semmit felejteltijnh- scm - 271 Visszatekinr6s IV. r6sz: A IENf,Tf, ARANY-279 , 'iligolaia-281 Az mintfe$'er 291 olai Azolajlildga286 H^.. 6) -291 Ha... - 288 (4) speciilis trici6s gra kistrletek . - t l a . .( 6 ) 3 l j dseredma ek 299 Po.szemcsak - 315 trinca relatiriliisok . spcciilis ru rlonrmqok - alakja 319 alapjai-305 Aliikuum encr$ijinak Ceometriik alapiai 304 megcsapoliisa - 325 Firikrdsgeomerrir- 307 Tanultunk'e - j27 hibiiinkb(il? FIJGGELfK_ 333 AIANLOTT - 347 IRODAI,OM A > laljelijlt oldalak szakmailagnehezebb, de fontos infbrmrci6kat tanalmaznak.
  7. 7. I. nnsz TnsmHUrI"iMAr (Teda xut6jinak tirki) 1'"t'i,' ,,r I ris r srt' is ;1-r,,,,, ", , ,, , .r r 6,_,,r. r,,ir.ii)"r:nq.r, , ""'o'];.1.*,.-.,",,,,'"""u'"' .:,,'.. .,-"1,.,1,,,o1;'')'''l.l', J r - , 1 r . ' r i r", , , 1 " , 3- :' . r'-'j/' ','"'/ r*' 'r,,t,r,l"t"t' 47') ',1"8''I""1,f:1 ;' i".'".',.,..,,,1.' ).,,., N.dffi+^Ni,{, )1,t:' "liL. I t
  8. 8. EcELY GYoRGY:BoR(tr!AaLEN 1912.szeptember 29-6negy hulldi dobtakaz Angli6batart6 komp- hai6feddlzet6r6l csatornajeges a viz6be RudolfChristian Karl Die- sel. a r6la elnevezett dizelmotorfeltal6l6jaezen a naponttint el nyontalanulaz 6tkel6haj6 fed6lzet6r6l. Senkinek legyenek se k6tsi- gei: felsziilinisokan lettdk,ieszdllni senkisem A n€me1 nyelvti6let rajzi forrAsok csakannyitemlilenek nleg,hogya hosszlj munkava- l6szinileg fel6rijlteidegrendszer6t 6s 6ngyilkoslett, a csatorna hl deg viz6be vetettemagii. Az angolszdsz irodalom m6rt6ktart6bb, csaka szaraz t6nytkdzlik.val6banelutazna valakiN€metorszegb5l csakaz6rt.hogy a csatorndba mag6t? tilje Egdszen m:isdolgotkell keresni hdtt6rben. a Dieselmint sikeres m6mijk,ekkorm6rbizonyitotta taliilmfny6nak l6tiogosultsiiget.hiszen minden egy eddigindl jobb, olcs6bb. nagyobb hatdsfokfbe]s66gdsiimotort taliilt fdl. Enneksegits6g€vel p6lddul meg iehetettduplini a tengeraiattjiir6k hat6sugaret, nd8yszer na- gyobb tertletettudolt ellen6rizni egy-egyhaj6, minthakdzdnsdges benzinijzemii bels<i 6g6sLimoloft hasznrltak volna. A dizeimotor el6nyea hagyom6nyos Otto-motorral szemben nyilv6nval6viv6h, ez6rthivtamega brit Admiralites Dieselt, hogytdrgyaljanak molorja megveserlds6r6l. a n6met Ezt titkosszolgdlat hagyhatta' akci- nem ds 6ba l6ptek: feltalSl6 a €letedr6nis megkellettakaddlyozni brit ter- a veket.6s igy is tijrtdnt.Dieselmeggyilkolesa az clso,olyanis_ volt meneset. amikoregy hatalom nleggyilkoltatta fellal6l6jit.tehetsdges polg6rSt azdn,hogyne tededhessenegytaldlmeny. el Ideiglenesen persze hatotta l6p6s; n6met a tengeralattjer6k nesz- szejobbak lettek.mint a kortdrsAnglia Iengeralattidr6i, hosszi 6s ideig igen komoly fejf5j6stokozlakaz angol Admiralit:isnak. Egy id6re tehdtc€]t 6ft a gyilkossdg, dizelmotorelv6t azonban a mAr nem lehetett kizdr6lag n6metkeretek kiizdtt meglartani. Miir tilsd- gosansok mozdony haj6 futon dizelmotorral, 6s m6r nem lehetett ..visszanyomni a fogkr6met tubusba. a
  9. 9. Diesel meggyilkoltat6s6val semdjcsekszik n6met ma a litkosszolgd lat. Az angoloksem kerkednek vele,hiszennyilviinval6, hogy az 6 meghivasuk okoztaa feltalil6 hal6l6!, ez6rta nagykcjz.ins6g 6s szinte teljesen tudatlan ar6l, hogy milyen dicstelen halrl jutott Dieselnek. Akkor,amikoraut6buszon utazunk, vagydizelmozdony hizza a vona- tunkkocsij6t, iiltaleban gondolunk a dizelmotoffa, meg- nem sem sem alkotoj6ta. Igaz,ara sem gondolunk. hogy a Diesel6ltal i6mjelzett korszak, viszonylag a js olcs6olajkorszaka a vdge kijzeledik. fel6 AmikorDieselt meggyilkolj6k. I. vil6gh6bori az el6est€j6n vagyunk. Pdlddtlan honolt eur6pai b6ke az kontinenser, 6tmehetett birki b6rmely orszigba,ott letelepedhetett, bankszrmlit nyithatott, p6nzforgaimat bonyolithatott. m6rt€kii a b6k€s Oly volt egymiis mellett 616s, globali a zici6, ami az6ta p6ldandlkiilia tajrt€nelemben. is M6gis,a hdborf5r- nydket r6g6ta mir el6revetitette angolndmet az rivaliziiliis. Eleinte m6g csat kifiityiilt6k egymSs sponol6it kiilcjnbcjz6 a rendezvenyeken, vagy a politikusok tettekhom6lyos cdlz6sokat hogynincseldgnyers- arra, anyag,6s hogyel kellene rniirddnteni. hogymelyiknagyhatalom lesz Eur6pa vezetd ereje. Ugy Sondolt6k, ezta k6rdest hogy a flott6kfogj6k majdelddnteni.6s n6pszavazas a ludom6ny. nem vagy Rendkivijloplimista, p6lddtlanul dinamikusan fejl6d6 korszakot ztrt le az L vildghiibori kitdrdse.Ilyen p6lda n6lkijli fejl6d6st. mint az 1890esdvektdl l9l0-es€vekkdzepdig, el6tte, az sem sem az6tanem liitott az emberis€g. fejl6d€sszintekorlitlanDak A tiint. A meggyilkolt Diesel csakaz egyikfigurija voll a kor fellal6l6i- nak. hiszenekkor volt a csicson az elektrotechnika 6riiisara kdt monarchia szii16lre. Nrkola Te"ld.d. dz Egyeiiilr All.mok z.enije. Thomas AlvaEdison- Az 1890-€s 6vekt6lkezdveminden6vbentaibbolyan taldlmdny val6sultmeg,melyekmeig is befolydsolj6k 6letiinket. Csakn6hany pdldatemlitek: 1890-ben kaptameg JamesDewar6s R. Redwood amerikaik6mikusaz olaj kracholisdra szolgdl6 szabadalmdt. a Ez szabadalom nyitotta megaz utate modemneh6zolaj-iparhoz,tette ez gazdasdgossi neh6zolaj-szermaz6kok a kinyer6s6t feldolgozisit. 6s De ugyanekkor tdkeletesitette GeorgeEastman f6nyk6pez6g€pet. a tdmegesen kezdetr terjednia tekercsfilmmel mrikdd6olcs6kamera. Elkdsziiltaz els6 mozg6film, Holerithgdpekkel 6s lehets6gessd vdlt az elscinagytdmegiiadatelefrz6s. 1892-ben Es szabadalmaztatta Ru- dolf Dieseln6met mdrndk a motort,melyben azt nincssziiksdg gyLij t6sra.hiszena leveg<i dsszenyomlseval olyan magashcjm6rs6klet hozhat6l6tre, hogy a bespriccelt magSt6l olaj meggyullad. ,,Min- volt ditssze'tiz6vi kutat{imuDkira sziiksdg. hogy a 34 6vesn€met
  10. 10. ECDLYCYdRcY: BoRorvA6LEN mdmijk elgondol6sa,a gyakorlatbanis hasznilhat6. cingyullad6sos' nagy hatisfoki g6p elk6sztilhessen. Az 1890-es6v Nikota Tesla 6letdbenis fordul6pont volt. Addig transzveEdlishull6mokkal kis6rletezett:1890-benvette eszre.hogy longitudin6lis.azaz a ,ll anSlultdmokhoz hasont6elektromoshulldno' kat is lehet kelteni. Ez a hull6m sokkxljobbatl haszndlhat6,mint a ndmetHertz rittal felfedezett. a mai napig is hasznalttranszverz6lis 6s hullim. Hertz ugyan hamar meghalt.de a munkdt. az dtletet a fiatal olasz fehal5l6.Marconi vette 6t.6s Tesla el6t! n6h6nyh6nappalnyil- viinossigrahozta rendszerdt. Igaz. el6tte az orosz Popov mir miikdd6 rendsze mutatott be, iim 6 segitsdghijdn bukdacsoh.tal6lmdny6t nem tudta igaz6n tovebbfejleszleni.hi6nyzot( az a kozeg Oroszor- szdgban, mely segitettevolna az rij dtletek elterjed6s6t. Ugyanakkor, amikor W. Judsonfeltaliilta a zipzdrat.ds Marconi ld di6jeleket adott le, az er6g6pekijabb vdltozata ielent meg. 189'l ben az angol Sir CharlesParsonsmegdpitette els6 S6.turbina haitesi h^- i6jit. a Turbiniet. Ez a 42 tonnds.30 m61er hosszrilraj6 k6tszerolyan g!ors volt. mint a t6bb 6vtizeden 6t kikis6rlelezettdugattydsg6zha- .i6k. A dugattynsg6zhajdkcsak r6vid ideig birtdk a nagy sebess6get. az illand6an vdltoz6 erohatr:is miatt csapdgyaikgyakran t6nkremen- tck. A turbiDa viszont igen hosszLi ideig ijzemk6pes,nem fogyaszt tiibbel. mint a g6zg6pek. rdaddsulsokkal gyorsabbis. 6s Parsonsis csak a szemtelens6g6nek koszdnhette figyelmet: egy a brit flotta-demonstr6ci6n enged6lyndlkijl elhizott az admiralisokorra el6tt fj haj6jnval.6s az ijlddzds6re kiilddtt g6zgepmeghajtdsf torpe- ddrombol6k sz6gyenszemre messzelemandtak mdgdtte.Az Admira litiis r nyilvdnosszdgyent nem tudta m6sk6ntkikiisz6bailni. csak igy. hogy rendelt az [j haj6b6l. Esy korszak6rt igy v6gel. a dohog6. du- gattyfs g6zg6pek korszaka. a hlisz 6v sok-sokkorszakotz6rt le, de Ez m6g tdbbet nyitott meg. A radioaktivit6s. elektronok,a gizkisiil6s. az de akiir a mikrofizika, az atom fel6pit6s€nek meg6rt6se ene az idci- is Hogy jiihetett 16!re a szdmos6tlet? Hogy lehet. hogy ilyen sok ez il gondolal val6sulhatott meg a tudominyban ds a technikdban? Volt !rlamiiyen..t6rk6pe" a kor tud6s6nakvagy feltalil6jrinak. hogy mit kell keresni.hol, mit lehet megtal6lni?Nem. semmi ilyesmijijk nem voh. Egyszerrien egyik megnyil6 lehet6sdg segitette m6sikat-Szinte a lincrcakci6szeriien jdttek l6tre a taldlmdnyok.ezek elorel6p€st, le- rij het6s€geket nyitouak a fizikdban is, 6s ez rijabb fontos talilmanyokat segiteat megval6suliishoz. a lavinaszeriiijngerjeszt6 a Ez folyamat M I. vildghiibordkezdet6ig tartott.amikor is szinteegyik napr6la mdsika i0
  11. 11. atsszeomlott a koriiitlan zaboliatlanfejl6d6s 6s 6lma. Az6taa fejlod6s egyrevontatottabbd 6s egyreszijkebb lelasslrlt, v6lt. terijletekrekorlr- ioz6dik. elkdvetkezendokben Az megpr6biilom ndhinyesercl megem litvebemutatni, hogymik jelenlika fejl6d6s korhtait,6s hogymilyen rechnikai,tudomdnyos lehet6s6gek vannak el6ttiink. m6g Ha mindenigaz.kijrijlbeliil2005,de legkds6bb 2009t6jena k6- olajtermel6s mindenid6k maximumdt el6ri (geofizikusok 6vtize- mer dekkelez el6tt megi6solt6k az id6pontot), termei6s ezt a ezut6n fo- lyamatosan csdkkenni Ett6l a fog. pillanatt6lkezdve energia az most 6ra semalacsony drasztikusan emelkedni kezdrnajd.Az igaz.hogy energiak6szletiink r€sze egy m6gsokiligeltartk6sz6n, nukleiirisenef- gia vagysz6lenergia formijdban, a k6olajtermdkek kiilts6ge. dm 6ra, 6s a k6rnyezet szennyez6se tovdbbra meghatriroz6 is t6nyezo leszaz eg6sz emberis€g sziimilra. A kbrnyezetKm€16. ingyenes energiatermel6s lehetdsdge 6vtizedek 6!a sok-sok esetben mdra keziinkben, m6gisvalahogy volt 6s mirdig elveszett.megsemmisijlt a lehet6s6g. ez Most miir nincstitbb id6nk hrtra.Nem vdrhaljLrk ,.felu116l" segits6get, a nekiinkmagunknak kell k6zbe vennia sorsunkat. kivinja a fejl6dds. kdmyezetvddelem Ezt a 6s - nem utols6sorban a nemzetbiztonsdg is. Ahhoz.hogy - i.igye lisztak6petkapjunklehet6s€geinkr6l. t6rk€preegy van sziiks€giiDk. Egy t€rk6pre. mely megmutatj.t. hogy milyen lehet6sdgeket tartogat szimunkra term€szel6stechnika, a a azaz lehetne mit m6gfijlfedezni. j6 Pontos, tdrk6pijnk van, melyr6l a term6szet magagondoskodott, nemkell hozzd mdslismerniink, csaka szimmetria eg6szen sz6- 16g, lesfogalmiit. A SZIMMETR[-TERIGP Evsziizadokon nagy titoknak szimitotiaka megbizhat6 dt haj6z,isi tdrk6pek. Egy-egy j6 t6rk6pkincset hiszen 6n, megmutatta utataz az 6rt€kesfiiszerszigeteklrez, arany-6s eziistbiinyiikhoz,.nyers az a anyagokhoz. Eppenezdrt.azokata t6rk6peket, melyeken szdl 6s a iengeraramldsi viszonyokat feltiinterrdk, is mindig a Iegnagyobb ti tokban tartottdk. csakma term6szetes 6s szimunkra, hogyaz Uzletek- ben r6szletes t€rk6peket vdsdrolhatunk. Ugyanilyen 6rt6k lenneazl tudnunk, hogya lermdszetben fellelhel6cisszeseffektus rejt6zik, hol hiszen mdr ismerjiikaz dsszes ha fizikai hat6s!, akkorezekfelhasz- n6lisdval sz6mtalan gep hasznos is k6szithetd. (Lisd t. tibiiizat) Ezt a t6rk6petmagaa term6sz€t adja a szimmetriik s€gits6g6- vel. Az els6t6bl6zatbanmechanika az elektromignesessdg a €s kdzti ll
  12. 12. EGELYGYdRcY: BoRoTVAELDN 9 z € g iE 5i-. E lE ; . 2 " c€'r , F 6 Y v I ; 6 i; n n i 5c E Megmaradtsok: energis (folyanaros dnzk;r is hal.dva Felleli egyre kevesebbefiektus li 6 5 9 T -:€ ! 6 6 ai t :-^.9 g!€ 9 !€g 9Ei Ee! i E FEi i a , r gu E E;*gu < 9 9 6 € L tdbl6zat 12
  13. 13. i5 < i q 6l,n ! E n ; € -st-r : i s s s .b.D Ei € * sE6€i 9 ,dE E ,E_-c F FF- 9 i E i b € €F ;g* ; E ' t" "iEEE c€!Eg * l # t : EA * E dl E9 ;;39i" f I E € : ; +JE * t inpulzus.impulzusnyonalCk. L.nz1d(iny. batds, €llcnhads * I G F nldlonk,ePk,,bevan.aklFa'. {j i 6 lE E = .3; ! * EHE ; T e a r 5 : f! i" E g } E EEgEE ! B. E fl€*:s3 EF " . 9: iii r.i Fl-* F= E a l" :€ 5S !t E; < F 3y, .E S.E € :s1$: I z-t i ,{{;€.5 9!q€ 5i3; 5 r ! z i :F6:i -iu E i i8 5 i L rdbldzar folytatdsa 1J
  14. 14. E(;rLr CloRc : BoRor1ELE .rn.]l,igr:k rLinrelliik az otl mellaliilhat6 tel. szimmeni6k.rt. Litszik. h,rgl az elsei lorbanez id6benviltozatlan. statikus folyamatok van- nak.majd alanuka stacioner. id6ben 6lland6 folyamalok.6s csakez alatt talilhat6akaz id6benvdltoz6.dinamikus folyamatok. Ahogy vdltozhatnak id6bena folyamatok. egyretdbb 6s tiibbjelensdg buk- kanel6. Nemsok vizsgdlnival6 effekus vanaz id6ben 6lland6. stati- kuseseteknel, csaka k6t tdmegkdzti gravitici6seni 6s elektrosz itt tatikus jbn szdmitSsba. erd A rnechanik6t vizsgalva, azonnal feltrjnik, hogya gravitdci6val kap- csolatosan igencsak szer6nyek ismereteink. egyegy tbmegpon az Ha tot, ldmegdarabot tekintiink, fgy mint az elekromos tdh6smeg1ele16- j6t. akkoraztvdrninkel, hogyegymozg6 tdmeg kiiriil kialakul valami mdgnesess6ghez hason16 mez6. ugyandgy. mint a mozg6 tatlt6skoriil. S6t.az id6ben vdltoz6 gyorsul6sri t6lt6sek kdriil elektromos is indu- t6r kdl6dik. gravitlci6n6l illenelennihasonl6 A is hat6snak, kellene azaz lennie,,gravom6gneses js. indukci6nak" Ez a jelens6g hasonl6 lenne az elektrcmdgneses indukci6hoz, akiira Lenz-titrv6ny igy anal6gi6jdt is megkellene talilnunk.Ez aztjelenten6, hogygravit6ci6s taszit6s nakis kellene lennie, egyfajta ami anrigravitrici6 volna. Jelenlegi tankijnyveinkben taldlkozunk nem ilyen leirdssal, ez a dm hatiism€gisl€tezik6s kim6rheto. R6g6takerest6k m6r a kutat6ka gravit6ci6 dinamjkus megnyilvSnuliisait, hiszeneddig csak az ell6 tdnegekkcjztier6t tudtdkkim6rni.Ez! is eldgnagybizonytalansdg- gal. 6s nagysiigrendileg elt6r6tdmegek kdzdtt.Egy magyar6pir€sz- nmerndknek, Bodonilis.ldndi jutott esz6be, hogyaz eddigi,starikus m6r6sek helyettmozg6fizikai ingit haszndljon. minregy 6ves €5 riz kis6rletez6ssel sikeriiltkimutamia, hogyval6ban ldtezika mozg6td- megkiiriil kialakul6 gravomiigneses mdrha eleklromos t6r anal6gi- iibangondolkodunk. A fizikai ing6valtiift6n6gravit6ci6kutatdsl Sdrladl De:so fizikus folytatta. jelent6sen 6s toviibbl6pett: sikeriiltkimutatnia gravidci6s a j indukci6elens6g6t, sikeriil! kimdmie gravir6ci6s a Lenz-tdrv6nyt. azaz a gravitrci5s taszitiist Ezeka kis6rletek is. mdrf6ldkdver jelenthetnek a graritdciS egyiiltal6n mechanika 6s a megdflds6ben. megedsitik €s azt.hogya termdszet jelens6geit szimmetridk a segits6g6vel tudjuka Iegiobban meg6rteni. Mi€rt? Az6ri,mena szimmetria term6sz€t a ,,nyelve", ezen nyelven a le- heta legegyszeriibb leg€rrelmesebb 6s kdrd6seket f6ltenni, v6laszo- 6s katis igy kapunk leggyorsabban. a Term€szetesen is felfedezriink iddig szdmos fizikai hatrsr, ezekazonban j6r€sztcsaka rze,,ercse segirs6g6- vel tiirt6ntek meg,minthaelinduln6nk tengeren, v6l€tleniil a 6s buk- 14
  15. 15. TESLA HULt,iNhl kann6nk egy-egy szigetre, egy-egy kontinensre. viszont Ha t6rk€p van a keziinkben, pontosan tudjuk,hogy milyenirdnyba 6rdemes menni. Azt azonban terk6pek a semmondj6k meg.hogyan leheteljurniegy- egy szigetre; a lehet6s6geink ezt hat6rozzik meg. Mehetiinkiszva, cs6nakkal. hajdval vagyrepiil6g6ppel. ,r m6dszer rajtunk milik. A gravitrici6 kutat6s6nil a helyesm6dszer is megrali{lilsa a volt d6nt6 l6p6s:BodonyiLiszl6 6tlere,hogy fizikai ingdr haszniljon. alapvet6 megiiit6snak bizonyult.Leheleltmdr ugyanhallani an6l, hogyszolenoid alaki cs6vezet6kben keringerefi higanyk6riil is talil- tak gyenge gravomrgneses mez6ket. erre megalapozott 6m kisdrleri bizonyitdkot eddigsenkinemmutarott A Bodonikisal1 6s Sar fel. kadi De.si iLlral vdgzett kis6rlerek viszonrszildrderedm6nyeket ad- tak.Azt mutattiik, hogya gravit6ci6 nemcsak statikus, 6lland6, hanem akir idcjben viiltoz6is lehet.ugyanligy. mint az elektromigneses me z6k. Fontossdga miattez6rterrem6gr6szletesebben visszal6riink az V- 16szben. Az anal6gia szimnetriSkndl a biztositmuta16. is isnelt teny. Az hogya mechanik6ban fontosszerepe a forgiisnak. is fijlfedez- van ltr hel6ka forg66s egyenesen mozg6lesr ktizdrlianal6gi6k, p6ld6ula lbmeg J teheterlensegr e nlomatek rugl ..screben. a/ enefEjJ. Jg) impulzus impulzusnyomar6k 6s sziimildsdndl. Tudjuk.hogya mecha- nikdbana forgiisegy nagyonfontoshatds. szr:imos dpithet6 6s g6p forgdalkatreszek segils6g6vel. olyancivilizrci6 rdbbis akadr Igaz. - AfrikiibanvagyAmerik6ban. aholnemhaszniilrak forg6alkarrdsze ket a berendez6sekben. rermdszelesen Ez nagyban korliitozta 6lef szinvonalukal, haladesukat. Iehe16s6geiket. nenzetbiztonsigu- emiaft kat:ezeka birodalmak els6komolykihiviisra az cjsszeomlottak. Ahagya Tibott taldlndnl,ok cimii kcjnyvben leiruk. ugyanezr is taldljukaz elektrodinamikdn6l a forg6 rijlr6svjzsgetata mai un- is: a kdnyvfizikdb6l teljesm6rt6kben hirnyzik Pedig kiredeszthet6k az elekrodinamika egyenletei [gy, hogyott legyena forgdsis; a fbrg6 tdlt6sek me&jelenese 6sijabb hardsokat ijabb murata fizika.a term6- szetgazdag tdrhdziib6l. M6ly meggycizcid6sem. az 6lcivildgban, hogy aholcsavaft molekuldk feliilet6n mozosnak tcjhdsek, a ezeka mez6k megjelennek. taldnaz6let.,iizemanyag6r" €s adjdk. Jelens6g szinten persze rdg6aa ismerjiikezeketaz energiairadiisi folyamatokat, haszn6lj6k sziimos is 6gtdjon, sok,sok n6pn6l, tudomii nyosfelt6rilsuk azonban mai napigv6ratmagrira, a els6sorban fizi- a kai alapok hidnyossdga mialt. Igaz, rechnikailag egyeltaldn nem kajnnyri forg6 tcjlt6seket el66llitani, csak nagy vdkuumban, ez er6s m6gneses terek mellettlennelehets6ges. Kijzbnsdges dr6tokkal, te
  16. 16. f,cELY GYdRGY:BoRorta,LrN kercsekkel az6rtnem tudunkjelenl6sszdgsebess6gti forgdstel6mi, mer!a tdlt6sek haladiisisebess6ge alacsony. igen Litjuk pdld6ul.hogy a mechanikeban, hidraulikushiil6zatok, a cs6vezetdk-rendszerek srirl6diisos drarnl6sa teljesen anal6gm6don irhar6le az egyeniirami hil6zatoklGl,az Ohm-16rvdnnyel.Kirc_ a hoff-titrv€nyekkel. Ugyancsak anal68ia van az 6rv6nyes eraml6sok kiizti er6k,6rv6nycstjvek. valamint i4lland6 az miigneses az Am- t6r, pAre-f6le gerjeszt6si 6ny kozdtt. Ha egy l6p6ssel t6 lejjebb me- gyiink,6sijabb szimmetridt vesziink - azaznemhagyjukilland6- el -, nak az id6beliparam6tereket akkormegintcsaksz6mos anal6gi6t taliilunk. Newtonmozgiistdrv6nydnek - amelyetF = tn 4 -kdnlismeriink, azaza testre hat6er6 a t6meggel a gyorsuldssal 6s ar6nyos anal6gi- ija a Faraday-f€le indukci6tdrv6ny. A Faraday-f6le indukci6tttrv6ny aztmondjaki, hogyaz elekromotoros a migneses er6 fluxusid6beli viltozrisiivalariinyos, ugyanaz, umi mint a Newton-torv6nyn6l im- az puizusiddbeliv6ltozisa. Ilyen sok egyez6s egyieltaien v€- miir nem lellen.biztosaklehetrink abbarr, hogy a term6szel vagy a Teremt6 mintegy ,,k6zen fogva"vezet minket. fjabb bizonyir6k anal6ei6ka hulldrnmozgiis az a sok-sok form6ja. A mechanikdban hdromf6ie hull6mmozgiist tal6lunk. is Ezeka transz- r,erzillis mozgiis. hosszanti a vagylongitudindlis hullrmok, a forgd- 6s si vagytorzi6s hull6mok. tavak, A tengerek feliilet6n kialakul6 transz- rerziilis hull5mmozg6s j6l nagyon ismert.a longitudinelis hanghul- ldmokis teljesen ismer6sek mindennapi 6letiinkben. Torzi6shulliim- mal alig-aligtal6lkozunk, bdr nemsokgyakorlati s jelentos6ge a van mechanikrban: l6tezik. Joggalvet6dikfdl a k6rdds: a mechanikeban ha h6romf6le hulli- mot is ismeriink (6s egyenleteik alakjai megegyeznek). akkor az elektrodinamikiiban nemtal6lunkhiroml€lehull6mot? mi€rt Mrirpe- dig ijsszes tankdnyv0nk szerint csaktranszver6lis hullimok l6teznek, 6s hailgatnak an6l a k6rdesrol, hogy lehet-e egyiiltaldn elektrodi- az namikiiban miis tipusi hulldml M6rpedigha van, akkor gyakorlati jelent6s6g6t aligha lehetne ttlbecsiilni. rendkivij, fontos. gazdasiigilag eg6szen lehet6sdgeket dj megnyit6, iparigakat f.j teremr6 l6p6s lehet- neegyijabb elekromdgneses hullimtipus fdlfedezdse. Ma m6rlehettudni.hogyval6jdban k6r hulldmforma m6g l6rezhet: a longitudindlis elektromiigneses hulldmot NikolaTeslafedezte az fel lB90-cs ivekben.a torzi6selektromdgneses huliimokat pedigorosz kalonri kutat6kaz 1970-es dvekben. (Gyakorlati jelentos6guk miett ere a k6t k€rddsre k6s6bb m6gsokkal rdszletesebben visszat6riink.) 16
  17. 17. A termdszet mutatja, azt hogyl6tezikelektromos tcj1t6s, a gravi- 6s t6l6 tctmeg l6nyeg6ben is tdlt6skent viselkedik. v6riuktehit, hogy Azt l€tezzen miigneses tdlt6sis. Egy osztrdkfizikus. Felix Ehrcnhafl a XX. szilzad elej6n. 1920-as az dvekben is bukkant. r, Egyszerri a volt migneses tdlt6sel66llft6sa. Apr6 vascsoppecskdket kellett leheroleg intenzivf6nnyelbesugiirozni: 6szakids d6li t6ll6sek egyardnt kiala- kultak a lebeg6cs6ppecsk6kben. mivel a kis6rletileg Am megtalilt tijlt6s6rt6kenemegyezett elm6letilegaz j6soll 6rr6kkel, fizikusok a '_iie.m tor6dtek eredm6nyekkel- az Eziiltalmeginlcsakhatalnras lehet6- s6gekt6l esttnkel. Az eddigiekben csaknz okaraz eseteket emlitetfaik, ahol n16g ma- radt a rcndszerben valamilyen folylonosszimmekia. L6tszikerrdl a szimmetria-tdrk6pr6l, ahogyegyrecsdkken.jiik folyamatok hogy a id6beliszimmetri6it, azazegyrekevesebb t6nyez6 rnaradhat iilland6. tgy jelenik megegyretdbb 6s tcjbb.jelensdg. hullemmozg6sokn6l A mrir megjelenik p6ldiul a rezonancia, diszperzi6. inrerferencia. a az az elhajl6s, abszorpci6, csoportsebess6g az a , jelens6ge ds ezekrek mind szamos gyakorlati alkalmaz dsukvan.Amig csaka statikus je- lens6geket vizsgdltuk - amikorid6benminden6lland6. semminem -, vdhozik akkoralig egy,k6i eiens€ggel j ral6lkozhaftunk. Mi vanakkor.ha az cisszes t6rbeli6s id6beliszimmetria elllinik.ha semmisemmarad6lland6? Ekkordrkeziink a term6szet el leggazda- gabbjelens€gtenger6hez, ez eselben nemsziiks6gszerijen hiszen m6r teljesiilaz energia 6s impulzusmegmaradds. Ddbbenetes jelens6gek tanii lehetiink: t6r €s id6, azaza t4tid6 homogenitdsa a megszrinik, gdrbithet6. alakjthat6 lesz a t6r, emiatra gcirbiilr rdrben igynevezert hipertdri jelens6gek mut^tkoznak, y'llozhataz idd sebess6ge. azaz az id6 milrsa,6s iitugorharunkrdregyikponrjiib6l m6sikba. a a Szimosfeltal6l6 rdbukkanr ezeke a hatdsokra, r6szijker miir egy a ,,Tiltotttaldlmdnt-okc. kajnyvben ismertettem de a kds6bbiekben is, els6sorbanm6Bneses a motorokat fogjuk majdm6dszeresen megvizs- grlni (a III. r6szben), hiszen ezekmegval6sitasalegegyszertbb. a Az els6ilyen mdgneses tereket felhaszn6l6, demonstriilt ijrtjkmozg6t egy kanadai lelk6sz mutatta az 1870-es fia be 6vekben. Az6tataibb tucat kutatri fedezte ezra hatdst. fel ezekbr rdszletesen is ismertetiiik maid. Ha a szrmmerria5zemldler elveljuk. erdee.. mdgj;r sok mindez ideig ismeretlen gyiimdicsdt szakithatunk a fizika eddig szriken le term6frj6161. Nemcsak makoszkopikus a fizik6ban hasznos szin a melria,ahogy be is mutattuk, azt hanem mikrom€retek a viligiban is. A kistiilyok kutat6s6nel bukkant felel6szdra szimmetrja ielenr6s6ce. i n n e nn d u flti x ze g e . / u l a t d rA , , r b n d1 9 2 0 - r t q l O a s e r e l b e n , i l . z ., l7
  18. 18. EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN kutat6k r6jdttek. hogyaz elektronh6j fel6pit6se leiis tele van szim- is metri6val. Ennekfelismer6s6benmagyar a wigner Jen6nek fontos szerepj tott.Az 1950-es €vekt6l kezdve pedjgegydrteLmiien kideriilt, hogy az elemi r6szecsk6k sok-sokis szimmelri'lal irhat6aklei a szi-mmetri6k haszn6lata alapvet6en fontosaz anyag elem;6pit6kdvei_ nekmegismerEs6hez is. De mit taldlunk az atommagok szintj6nlMa nemtudunktdbbet az atommagok fel6pit6sdr6l, szerkezet6rol' mint ak az 1950es €vek- ben;nrais sokblzonytalanseggal ez a teriiletgyakorla{i. kato- teli sot nai fontossiiga ellen6re. Taliinnemvdletlen' hogya szimmetria segit- s6g6vel, annakm6ly meg6rt6s6vel k€l magyar kutat6'Si?dclr" 'rir.li es fid. Sin(feLt-Ddniel 'pitettefel az atommagokra a k6pet,melyet azt a k6mi:iban Mengyelejev- Mengyelejev 6szrevette kemiaielemek a kdzti szab:ilyszeriis6geket. ism6tl6d6seket' egyfajta azaz szimmetri6- kat. s ugyanezl tettea k6t Si?d"A'is. Felfedezt6k. hogyha az atom- magotszab6lyos geometriai formikb6l 6pitjijk fel' akkormindenru- lajdonsrgitmeglehet€neni. (Tanulm6nyuk ,Bevea(tls tlrtedl' a a ,?.)/d8i.r/rd' kdtet6ben 3. olvashat6.) Hr elfogadjuk. hogy szabdlyos geometriai form,kb6l dpithelofel az alommirg. akkoraz osszes furcsasiig. anomdlia kiv6teln6lkiil meg- 6rthet6. Talin nem vdletlen.hogy a term6szet ilyen sz6leskdrlien hrszr,lj- u.rrmmetriut. q- 37.srnvdletler. hogymennlire nemert- jiik ezt a nyelvet. birki, brirmilyen Ma kurzust igy vdgezhet fels6- el foki lanintdzetben. hogy nem ismerimeg a szimmetria l6nyeg6t 6s fogalm6t. pedig n6lkiil nem6rthetjiik e mega term6szet miik6d6s6t Ez nemcsak egyfajta eszt6tikaivagyfiloz6fiaiokfejt6s: sokkalna- gyobbprobl6ma. hogya szimmetria ismerete nem miatt nemludunkj6 g6peket 6piteni. technikai civilizici6nkalacsony hat€konys6gi. primi tiv 6s veszdlyes. F6ld lakossag6nak A csak kis rcsze6l elfogadhat6 6letszinvonaion,6ketis fenyegeti kiimyezetszennyez6s 6s a vesz6lye €s az energiafondsok v€gess6ge. a szimmetriaszeml6let elter Ha igazin jedherne tondolkodd'unkbdn. megszunne " ege'enefgia' minde,, 4a fbrriisok fdltini e and6acsarkodds iellemzi 6letiinket, pedigelegend6 lenne csaka kezijnket kinyijtani,6segykicsitgondolkozni T6rt€nelmi trag6di6k soramutatja. hogya gondolkodiis betiltdsa' a meglev6 eredm6nyek eltiprdsa jeft. milyenkatasztr6fdkkal K€t tdrt€- nelmip6ld6nszeretn6m 6rzdkeltetni. ezt El6sz6rkedvencem, Nikola Tesla6let6b6l longitudin6lis a elektromdgneses hulliimokfelfedez6- s6t,6sJ. P. Morgan 6ltalibetiltiisdnak tdrtdner6tszeretn6m r6szletesen elmondani; majdm6sodik, nagyobb tdrl6nelmi (a pdldak6nt kdvetke- 26 fejezetben) szeretn6m megmutatni, hogy a Fiild egykor legna- 18
  19. 19. T6sr,A H0LL,|MAI gyobb,leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyanbukottmega so- rozatos tiltiisok. orszrgot az vezet6mandarinok kdzcjnye miatt. Aflr.EJTEs KUr.TUsz{ A Tiltott taldlndnlok cimrikijnyvbenvdzlatosan ismertettem Tesla 6let€t.6s mdsodikalkot6i korszakdb6l olvas6m6g val6szinrileS az eml6kszik, hogy egy eg6szen furcsarildi6ad6t taliilt fel. Pontosab- ban,Tesla6letev6g6igaztillitotta, hogyaz 6 redi6ad6ja nemolyan elvenmrikbdik.mint a Marconi-f6le. hanen sokkalmesszebbre ha- t6. a c6lnaksokkal jobbanmegfelel6 riidi6ad6t alkotott. Mivel mun- kdssdgdnak ebb6la r6sz6b6l megrnaradtak szabadalmai. r€szle- s6l, tes6s hosszfel6addsokat tartotta t6rndr6l, mosttiibb mint egy igy 6vsz6zad milt6n. jelenlegiludiilsunkkal igazolnilehet.hogyTesla is val6banegy eg6szen miis tipusf, sokkaljobb szerkezeter 6pitetr. mint amelyetkortdrsai k6szitettek, melyeka mai gyakorlati6let s benelterjedtek. Tipikusp6lddja annak esetnek, ez az amikorvalakimessze-messze megelozi koriit(mondjukinkdbbazt.hogya kor maradle mdgdtte). A mostkovetkez6 tdrt6net remekpdldaarra.hogyhiiba van egy.j6 tal6lmdny, m6ga legjobbszdnd6kok az mellettis kcjnnyen feled6s a homiilyibaveszhct. L6tnifogjuk.hogyaz intdzm6nyes rudomdny. sdt az ipar sem,,vev6"mindiga lehet6legjobbm6dszereke, 6vszizad- oka is be6rikkijz6pszerij vagygyenge megoldisokkal: ritkin vatt ts perij ralelt Atel"a tudomdnyban. ,, A Tesla elvdnmriktjd6 r6di6ad6 is meg6pithet6 ma lenne, hiszen az (a Orffyreus-f6le lcjrt6nefrdszleresen Tittott taldlndnyok c(mij a kdnyvben olvashat6), m6shasonl6 6s drdkmozg6kkal szemben a in tervekmegmaradtak. az elvekis tiszt6z6dtak 6s miira.Annakellen6- re. hogymindnemzetbiztonsigi, gazdasdgi mind szempontb6l sokkal iobb lennea Tesla-fdle rddi6ad6, mint a ma hasznijlt Hertz-hulldmo- kat kibocs6t6 ad6k,sehol nemtalelkozharunk a riidi6ad6k vele irodal- miiban. sema fizikusok,sema mdrndkaik ismerikaz 6terben 6s nem lerjed6 elektromos szolitonok fogalmit. Mai tudisunkalapjdn ugyanis igener6saz a gyanri. hogya Tesla nem ' f6le rridi6ad6b6l ,.kijzdnsigesHenz-hull6mok, hanemtongiru din6lishull6mok form6jdban elektromos szolitonok terjedtek tova.6s ett6l mds 6s ett6L jobb az <i megoldiisa, minr amik urina valahais sziilettek. Teslatdd€nere arra is j6 p6lda,hogy egyestudomdnyos eredmdnyek megvdsirolhat6k elsiillyeszther6k;technikairjtke- 6s s resaez6d6sekhez a rossz 6rve iriinyba mehet fejl6d6s. is a r9
  20. 20. EGELYGYdRcYr BoRorvA6LEN Ez a t6(6netaz 1890-es 6veki6l 1920-as az 6vekig hiz6dik Ekkorra az elekromossdg,villanyvil6gitds a (azels6jelentds taldlmdny) b€kiil- tdzdtt a hitart6sokba. A Tesla-f6levdlt6rram p6ld6ul lehetdv€tett€ villanymotoros liftek meg6pit6s6t,6s a h6zakj6val igy magasabbak le- hettek, amitdlegyszer mindenkorra s megvdltozottnagyv6rosok a k6pe Csdndess6. tisztdv6, olcs6vd vdlhatott tdmegkdzleked€s a a villamosok €s a v6roson beliili fitldalaftik,metr6kmeg6pit6s6vel. (A g6zmozdo- nyosfdldalattikmindenkdpp€n vesz6lyesek lettek volna a mozdony kdm6nye kifiijt m6rgez6 dttal sz6ndioxid 6ssz6nmonoxid miatt.) A Tesla-fdle vrlt6Sram segits6g€vel villamosenergia a bejutotta hdztartiisokba 6skets6gteleniil 6letviteli is. egy fonadalmat inditottel. miga pneumarita a gdzgep !ag) eeten elerhetetlen oln.r'igy ez Iell viszont porsziv6k. mos6g6pek, vasal6k, gramofonok, elek[omosvar- r6g6pek jelentekmeg, s terjedtek a fejletl vildgban Az 1890-es el €vekben mdr elkezd6d6tt m6sikforradalom melyetaz ir6g6p egy is, megjelendse vdltott ki. Addig dltal6ban f6rfiak misoltdkaz iratokat' de ez a g6plehet6vitettea n6k t6meges me&ielen6s6t a munkaer6pi- acon.ami az t. vil6gh6borfhatalmas embervesztes6gei aztan miatt visszafordilhatatlannd vdlt. Mi hidnyzott m6gebb6la vil6gb5l? sokszelon A fut6 kommunikii- ci6. amit ma tdmegkommunik6ci6nak hivunk-IEaz,l6tezett m6r tele- fonhirmond6, dr6thoz iim volt kdtve.Valamiolyantal6lm6ny kelleat, amelynek segitseg6vei otthonvagymunkakdzben. vagy akft haj6k fed€lzet6r6l leheteti is iizeneteket kiildeni,vagyfogni. Hatalmas le- het6s6g, kinilkozottegyolyang6pnek, k6Pes arra,hoBy piac ami volt egyszene emberszdmdra sok p6ldiul zen€tkijzvetitsen. Akkor is (6s most is) nagy szemd f6lanalfab6ta akik vagy nem tudtak,vagy 6lt, nem szerettek olvasni.6m az informSci6k vaserl6piacdn is jelen 6k voltak.Ez az ij talrlmAny ridi6 lett. a A m6dszer mfu ismertvolt: hullemokkal, m6ghozzd elektromos hull6mokkal lehettov6bbitani, hirt hiszen mdrj6l bev6ltel6szdr ^z a t6vir6n6l, majd a telefonn6l. tdvir6 rendkiviil egyszei szerkezet A volt, s a telefonsem sokkalbonyolultabb; rddi6hirkozldst a viszont mft nem lehetett egyszeriien megoldani. kellettismemia hulla- J6l mok term6szet6!, hullernokterjedds6nek a mindencsinj6t-binj6t, s ehhez v€letlen, a felfedez6ket a ami sokszor segiti,mir nemvolt el6g. Ha hulldmok6lesiksz6,azonnal mondjuk leck€t, a hogya mecha- nikiban milyenhulldmokat ismertink. R6szben lehetnek transzverzd- lisak:azaza tededds ir6ny6ra mer6leges hullilmok, mint p61d6ul ta- a vak vagy a tengerfeliilet€nlethat6hullimok; vagy hosszanti. azaz longitudindlis hulldmok: mint p6lddula hang;vagytorzi6scsavar6si 20
  21. 21. hullamok; ezekenehezen tudn6nk p€ldrtmondani gyakorlatb6l, a iim el6 lehettiketdllitani,hasznuk ugyan nincs.Ha az elektrodinamikdr6l esik sz6,akkorcsaktranszveE6lis hull6mokat ismeriink. tank6ny- A vek sze 6i csak err6l sz6lnak, igaz nagyonhosszan, m6sf6le igy hullemldtez€s6t semtudjukkdpzelni. el A szimmetria-tdrk6pen azonbanldthattuk, hogy ami el<ifordul a mechanikdban, annakillik megjelennie elekrodinamik6ban az is, ezerL vtuhat6, hogy ldtezikaz elekrodinamikiiban longitudiniilis6s torzids,azazcsavadsi hull6m. Van azonban mdgegy iitfog6,minden fajtdnril megjelen<i hullimtipus,amelyrdl^z igenj6 6s r6szletes tan- kdnyvek semszemoltak eg€szen 1970-es, be az 1980-as evekig:ezek M igynevezEtt nem iinedrishulldmokvagy szolitonok. Ezeknek a furcsahull6moknak alapvet6en terjed6si m6s tulajdonsdgaik vannak: sokkalmesszebbre jutnak,szintetorzul6smentesen, az dltalunk mint megszokott 6sj6l ismertlinedris hullemok. szolitonok A megjelenhet nektranszverdlis, longitudindlis torzia hulldmok 6s formdjdban is. Hogyan lehetlineiiis vagynemlineiris hulldmokat kelteni? szo- A kesos, egyszerli linefuishull6mokat nagyonkdnnyrikelteni,el€9,ha egyt6 nyugodt felszin6re csepp egy vizetejtiink:rovid,egy-k6t cen- tim6teres hull6mok terjednek tova.(Ezeker feliiletifesziilts6g a vdlto- z6sa kelti.)De akkoris kijnnyiihulliimokat kelteni, egynagyk6vet ha dobunkbe: akkormar j6val nagyobb hullemokkeletkeznek, mdg6s nagyobb t6volsdgra j utnakel. akft t6bbszA m6teneis. (Ezekgravi- tdci6shullemok.) term6szet A azonban enn6lsokkaltriiktdsebbhul- l6mokat ismer, is amelyek akdrkilom6teres tevolsagra te4ednek, is de ezeket m6donkell kelteni. mi{s Hull6m 6s hullamkitzdtttehetnagyon nagyleheta kiilijnbs6g, az egyik kor6nelhal,nemjut messze, az fgynevezett mig nem lineiiris m6donkeltetthull6mszinrealig gyengiil. kellerta hirkiizleshez. Ez A termdszet persze t6lcdn kinilta a megold6st. Teslamegtaldlta, apr6 reszletekig kidolgozta raldlmdnyit, kipr6b6lra, eladra, ma semis- de mediik, ma semhaszn6ljuk.Mi6rt? Az ok a kapzsisdg a sztikldt6- 6s kijr6s6g,de el6sziir sz6ljunkaz eklzm6nyekrril. NrMtrN[ARrr,b Lineiiris, fdlegnemlineiiris de jelens€ggelsokszorraliilkozunk. Line- drise$/ jelenseg, egy hat6ssal ha mindigar6nyosan az okozatis. n<i P6ld5ul, egy rug6t valamilyen ha er6velmeghfzunk,tudjuk, hogy mennyire nyrilik meg:ha k6tszeraktora er6velhizzuk meg,k6tszer akkor6ra nyilik. Ha a megnyilas a nyfjr6erdhi4nyados6nak €s 6n6ke 2l
  22. 22. EcsLYCYoRcY: BoRorvAdlEN mindig5ltand6, akkor a hateslineSris. Tudiuk azonban gyakorlaF a b6l, hogy egyszer csakelszakad rug6, a 6s a szakad6s el6tt. annak ktjmy6k6n az arSnyossig nem6llldnn. ez mer Ha melegitjiika vizet,egy bizonyos h6mennyis6g hatds&a vala- mennyitemelkedik viz h6m6rs6klete. a K6tszer akkorah6mennyis6g ha,dsdra k6tszer annyitemelkedik. azonban Ez nemmegya v6gtelen- s6gig. mertegyszer csaka forriispont kdmy6k€re 6rkezunk. itt mdl 6s teliesen mesk6nt kezdel viselkedni viz. de ugyantgyigazez a.fa' a gyasponra rs. TLrdjuk.hogy kdmyezetiink tdrgyaitdmek. szakadnak, repednek. megolvadnak. megfagynak. lelis-telivagyunknem azaz linedris jelen- s6gekkel. M6gis ezeknek a matematikai leir6sasokkalnehezebb 6s j6val kev6sb6 elegdns, mint a linedris ielens6gek vil6ga.Ez a teriilet ' maradt.a fizikusok ink6bb iavardszt m6mdkdk,,vadSszteriilete a csak az ut6bbi dvtizedekben kezdtek6rdekl6dni nemlinearitiisok a gazdag t6rh6za ir6nt. Ez nem v6letlen. hiszenm6g ma is komolyproblemdt jelentenek a nemIineitri j elens6gek, s azokmatematikai leirdsa csakritkiin sike- res. S262 6vvelezel6ttpedigteljesen rem6nytelennek tuntekezeka jelensdgek matemalikai. elm6lelileirasszempontjdb6l. tipikus, Ilyen nemlineilris, cjngerjeszt6 rezgdsi jelensdg okoztap6ld6ul Egyesiilt az Allamokban Tacoma a foly6 fiigg6hidj6nak er6sszdl mia$i be- az rezg6sdt. beleng6s6t, majdleszakad6srt. Hasonl6 jelens6gek okozt6k az els6 repijl6g6pek szdrnyv6gein megfigyeltrezg6seket. n6ha s (A azokletor6s6t. m6rndkdk mindiga saj6tk6rukon tanultak.) Amikor Tesladetektdlta eg6szen tipusi elektromos az 6j hulli' mok terjed6s€t, kiserleti6s elm6letifizikusokakkor m6g6pphogy a csak ko onalaznitudtdk a legegyszeriibb elektromdgneses hulli- mok keltes6r. fiatalon meghaltzseniiilisangol A kutat6,JamesC. Maxwell I873-bankijzdlteazt az egyenletrendszert, egyesitette ami az addig ismert dsszes elektrom6gneses jelensegel. Egyenletrend- szereezenfeliil tartalmazott pusztdn szimmetria okokb6l mdg egy trgot, ami megj6solta elektromigneses az hullimok keletkez6- sdt6sterjed6s6t. Ez az egyenletrendszer elmdletifizika legnagyobb az eredm€nye volt a XIX. szdzadban, Maxwe'lnemcsak mert aztj6solta meg.hogy elektrom6gneses rezgdsek keletkezhetnek. hanemazt is, hogy ezek- nek a sebessdgef€nnyelazonos. elm6lete a igy egyesitette elekt- az romossrigtant az optik6t.A baj csakaz. hogyerre senkinem volt 6s igazen kivdncsi, Maxwelligy halt meg,hogyegyenletrendszer6t s sa- j6t kor6nak kijzv6lem6nye fogadta nem el. 22
  23. 23. TESLA HUIL,{MAr N6meloAz{gbankUltin elektrodinamikrtdolgoztakki, s csak min- tegy hisz €wel k€s6bb, 80-as6vek v6g6nkezdre vizsgdlni a el az elekrom6gneses sugdrzAst fiatal, n6metkutat6,HeinrichHerrz. egy Hertza felt6rekv6, frissen egyesiilt iparilag 6s ddbbenetes m6rt6kben fe.jl6d6 N6metorszdg tipikuspolgtua,a ktiin6 n6met egyeremek re, hets6ges diakjavolt.Epit6szm6rndknek tanult,de hama a fizika ir6nt kezdett 6rdekl6dni. Ebbenaz id6benAnglia m6r a hanyatlisels6 fazisdba drkezert; mdgmindignemszervezt€k az ipari iskol6kat, nemvolt int6z meg €s m6nyesitett miiszakikuutes.Am akadt kutat6, egy OlivierHeaviside, aki semmif6le f6iskol6t nemvdgzett ugyan, cjner6b6l, de puszran dr- dekl6d6se folyt6nmdgis jelent6set alkotott: tetrekiiz6rthet6v6 6 mer- ndkdk6s kutat6kszimdraaz elekrrodinamikdr. Addig ugyanis Max- well igenbonyolult, nehezkes. tigynevezett az kvaternionokat haszn6, 16egyenleteit senkisem6rtette igaz6n, men ezen nehezkes a matema- tikai nyelven nemlehetett €gyszerLien 6s megliirni elektrodi- leimi az namikaegyenleteinek egyszenis6g6t, sz6psdg6t, szimmetri6j6t. a Ez feladat egy6rtelmrien a kiildnleges erre kdpess6gekkel megdldott, de kiildnckdnt viselkedci angolfiatalembene harult. H[AusIDE OlivierHeaviside nevemdraszinte teljesfeled6s a homilydba merijlt, pedigaz amerikai Gibbs6s az eltalamegalkotott vektomnalizis a ma m6rn6kijk ,,anyanyelve". sz6miti{sok, a m6rctez6sek egyik legfonro- sabbeszkdze; m6dszer a haszna felbecsulhetetlen.Miel6tt Heaviside 6rd€meit mdltatn6nk, bekezd€s egy ercj6igismertetni kell, hol is rar- loll ekloraz ipdr. rechnika a rudomdny. a is Az emberisdg tdrt6netEben vegyiparvolt az els6.tudomdnyos a alapokon nyugv6 ipar6g.itt mir legalebb oszt6st a szorzist az 6s haszneldk. G6zg6peket villanymotorokat 6s eklor m6g csakpr6ba szerencse alapon epitettek, ezekh€z nem sokmatematika kellefi.Ab- bana korban m6gnemmerultfel az ig€nya mdm6kitkben, hogypdl- ddulg<izg6pekndl a b6dtadest sz6mit6ssal lehetne is kdvetni, a K- de s6rletihdtt6rsemvolt m6gigazAn megalapozott. Az els6,igynevezett ipari forradalom igy zajlott le, g6zg6pek is ezrei_iilltakmunkdba an6lkiil,hogyigazitudomany volnamdgcjt- lert tiik. Igy k6sziilta t6vir66s a relefon 6s mindaddig is, nemis volt kii- lilnilsebb gond,amigcsakpir kilom6tene kelletrdtvinnia hangot, a jelet.A hosszabb telefonvonalakon azonban jelent6s mdr volt a hang torzuliisa, csakrigy vaktdban, 6s pr6baszerencse alapon nemlehetett
  24. 24. IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN ezen javitani.Ez a gyakorlati probl6ma veltotta az els6,igaziipari ki forradalmat elektromossdgtan az teriilet6n,ami k6s6bb elektronika az 6s a term6szettudomdny, a mechanika elektrodinamika €s itsszekaP_ csol6disdt ercdmenyezte. Ekkor6s ezjelentetteaz ipari forradalmat,ezekaz ercdm6nyek jutottakel gyo$anaz emberekhez, pedigNervton Eulerered- nem 6s m6nyei, vagya g6zgipek. Newtoneredm6nyei hasznosak igen voltak p6ld6ula csillagdszatban, a gyakorlathoz kdt6dtek de nem ktizvetle' niil; szimitSsaira voll igazSn nem sziiks6g a g6zg6pek, a lo- sem sem vas kocsik m6retez6s6hez. emberisdg Az tiirt6net6nek els6, ig^zi technikai kihivdsa 6'tols6gi a telefonvoh. Ehhezviszontaz elektro_ dinamik6t m6rj6l megkellett6rteni. Maxwellegyenletei viszontnemvoltakalkalmasak erre.hiszen az id6benv6ltoz6elektromos mrgreses €s jelensdgeket hdszegyenlet irta le hriszveltoz6val. Maxwelldltal felhaszn6lt A matematika, azaz a kvaterni6k (a hiperkomplex szdmok egyikformdja)alkalmatlannak bizonyultak a feladatra. erre Valamimestkellet kitalilni. Maxwell 6s Faradaydszrevette, hogy az elektromos6s miigneses mezrj itnmagdban Llj egy fogalom. nema kjkiiszdbdl6siike, €s hanem a megi(dsiike kell ldrekedni. Ezzela zsenidlis gondolattal korszakot ij nyitottak fizikdban. a Maxwellm6sikigen fontoseredmdnye voh, az hogy- pusztinszimmefria okokb6l,azefihogy az egyenletek kicsit szabalyosabban n6zzenek ki, jobban hasonlitsanak egymSsm - fiilt6te- lezte.hogy nemcsak megneses id6beli vdltoz6sa a t6r okozhatelektro- mos 6rv6nyeket (ahogyezt a Faraday-f6le indukcidndt tapasztaltdk), hanem elekfomost6r id6beli az valtozSsa Igendm, csakhogy is. ezt nem tudtdk Ks€rletilegkimutatni (hiszenolyan gyengeaz effekus az indukci6hoz k6pest), errecsak6vtizedekkel kds6bbleszbizonyit6k. Most t6diinkvissza Heaviside munk6sseg6ra. Heaviside ameri- az kai Gibbs-szel egyiitt kidolgoztaa vekoranalizist, igy viszonylag egyszeriimriveletekkellehetettleimi az er6tereket. Ahogy Newton le tudtai"ni egy tdmegpontra er6k kdvetkezmdnyeit hatd a mozg6sban, ahogyEuleregy kitededttestmozgiis6t tudtaleimi Newtonmunk6it felhaszn6lva; Heavisidea mez6ke oly jellemz6 er6tereket tudta vektoraival megragadni, eleg6nsan leimi. Igy Maxwellid{iben v6ltoz6 egyenletei hfsz helyettmind6ssze a kett6re zsugorodtak, azokban 6s is csakn6hinytag volt, igy egy matematikailag kicsit is k6pzett em- ber m6r 6szrevehette elektromoss6g m6gnesess6g finom az 6s kdzti kapcsolatot, eleganci6jAt. ezek Heaviside liitta megel6sz6r, hoByaz elektrodinamika egyenletei- ben hogyan jelenik rnega term6szet, azt sajnos de nem vette6sae, 24
  25. 25. TESLA HULLT|MAI hogy mi az, ami m6gezekb6l hirnyzik.P€ldiul nemtfnt fiil neki a brges hiiinya,de ez m6g csak a kisebbikbaj. A nagyobbik, hogy az6tasemn6zikaz ut6dokilyen szemmel milli6szamra Max- a leirt well-egyenleteket. a fontoshjdnyossdgra k6s6bb Erfe m6g visszat6- rijnk,de mostmaradjunk Heaviside felin egyenletekn6l. a 6ltal Tulajdonk6ppen drthetetlen, hogy olyan sok kiv6l6 angol,francia 6s nimet matematihrs, akik az absztrakt gondolkodiis csricsaira ju- tottakel, nemtal6lt6k hamarabb a m6dszert. ki ezt aholer6terek dr- v€nyl6s6t, forriisait v6ltoz6sait 6s (gradiens6t) lehetett leimi. Newton (az 6s Leibnizmunkissilga analizis) 6ta, Heaviside munkdja, vek- a toranalizis kidolgoz6sa a kdvetkezd lett m6rfdldk6a term6szettudo- mAnyban, matematikai a fizikiban. Mig Newton6s Leibniznev€ta legnagyobb elismerdssel emlitik, Heaviside neve teljesen m6ltatlanul feled6s a hom6ly6ba meriilt,a ter- m6szettudom6nym jellernz6, 6rthetetlen oly de m6don.A tankdny- vekben Maxwell6ltalsoha nemirt egyenleteketmelyeket a fel Hea viside6sHertz6llitottfel - Maxwellnev6vel illetik. Igaz,ezeknek ^z elektrodinamikai jelens6geknek l€nyegdt a Maxwell mutattameg. azonban formdjdt, hasznelhat6sagft k6ts6g kiviilHeaviside adtameg. Az 1850-ben nyomorisegos kdriilm6nyek kdzdttsziiletett gye- fi{, rekkoreban f6lig megsiiketiilt betegs6g egy miatt. Eft6l kezdve em- berkeriil6 6sinkdbba tanuldssal lett, foglalkozott. matematikai J6 k6- pess€gei az iskoldban mii. megmutatkoztak. 6veskodbanD6nidba 18 ment,hogy egy tevirdeban dolgozzon. is, mint kor6naksok sziiz O miisfeltal6l6ja, iizletembere tivirddbankoracsicstechnol6gi6ji- 6s a val taliilkozott, ez iiriike megviiltoztatta 6s 6let6t.Heaviside a igy gyakorlatban ismertemeg az elekfomoss6got, elektrodinamik6t, az kdzvetlentapaszralatai voltak 6rarnk6riilo6l,rczg6kitr6k6l, ami elen- gedhetetlemek bizonyultk6s6bbi piilyaful6sa sordn.l87l-ben visz- szat€rt Anglidba, Newcasde 6s Upon-Tyne viosban a tevirdaegyik miiszaki fdfeliigyeldje lett. Eklor kezdtetovabbfejleszreni ruddsdt matemarikdban a fizi- a 6s k6ban.^z6rthogy m6gjobbanmegismerje elektrodinamik6t- az Az 1873-ban kdzijlt mdsodik cikk6ben m6r integrdlsz6mitrst hasznelt, is 6s Maxwell m6r hivatkozott errea munk6ra. Ett6l kezdve otthagyta tllasiit, 6s csak az elekrodinamika hnulmdnyozSsiival foglalkozott. egyf6le jiivedelemn6lkijli maBinkirtat6 Gtt. Huszonn6gy 6vesvolt ekkor.Soha tdbb6nemvolt 6lldsa, mindiga bizonytalanjdv6 a ke- €s v€sp€nzszoritdsdban Az elektrom6gnesess6g izgalmas 6lt. fj 6s vilii- ga azonban teljesen magdval sodona, 6jjel-nappal ezendolgozott - sohasem n6siiltmeg. 25
  26. 26. BoRorvAiLEN EcErY GYORGY: Heaviside megpr6bSlta egyszertisitett az elekrodinamikai egyenlete ketaz AngolTudomdnyos Akad6mia foly6irat6ban (Boceedings ofthe RoyalSociety) kitzitlni.ilm a lap szakmai lekora. William Bumsrde visszautasitorta a cikk6t. mondvin,hogy matematikailag el6gg6 nem megalapozott. a matematikai Azt formalizmust. ami mam6rndkok mil li6inak€s fizikusok tizezreinek jelentia klasszikus fizika legiontosabb alapjait. fogadta a brit iudomi4ny nem el egyikkapu6re . A vektorok segits6gevel 6fthetdvd viilt. hogyhogyan teriedazener- gia !z elekromigneses dramkdrdkben. lehetett igy tisztezni' hogyva- l6ieban nemis a dr6tban. hanem dr6t kcjriilielektromiigneses a terek- ben mozogaz energia. sokaksz6m6ra ami m6gma is meglep6 ered- m6ny.A dr6tb6lakir ki is repiilhetnek elektrom?igneses hulldmok. le is szakadhatnak a dr6tr5l. ez egy sor igenfontos, €s tij technikai lehe- tds6get mutathat. Ha M akad6mia foly6irata nemis, az Electrician nevii nijszaki lap rendszeresen kijzijltecikkeit,igy lassan-lassan ismertt6 elfogadotti 6s viilt az dltalabevezetett vektoranalizisen alapul6 elektromossdgtan. I8y l89l-benaz angolakad€mia tagjaikijz6vielasztotta a fiatalkutat6t. (Ez akkoriban m6g lehetsdges ma mir teljesen volt. kizrr! lenne Hea- ) visidecsatii ezzelazonban koriinlsem 6fiek v6gel.Nemcsak el- az m6le(i.hanem rigynevezett az gyakorlati szakemberekkelkem6ny. is diihcjdt vitdkba keveredettlelefoniiramkdrdkkel a kapcsolalban. Addz ellensdge egy Preece lett nevii m6mcik, az angolposta aki egyikf6szak6ndje Az 1880-as volt. 6vekben a m€gmaguk ,,szakdrt6k" semismendk elekfomos6ramkdrdk az mtikitd6s6t. szintea telies 6s homi y 6s zavarodolts6g jellemezte munkijukat. Amikor dz eis6t6v ir6k6belt d,tizedes munka kudarcok €s ut6n6lhizt6kaz Atlanti6cedn alattraz haszndlhatatlannak bizonyult. V6grerejdttek, hogy a hosszf kibel tdlt6stdro16 k6pess6ge. kapacit6sa azaz okozza hibiit,6seztsi- a keriilttekercsekkel, indukiivit6sokkal azaz kompenziilni. semlegesiteni. Tali4n volt az els6igazi.nagygyakorlati ez gy6zelem elektrodina- az mikdban. hasonl6 de probl€m6k fiilldptekmdra nagyobb frekvenci6ji telefonvonalakndl sokkal rijvidebb tivolsrgokeset€n is. A t6vir6kndl megszokott lassLi igen viiltozdsok eset6n dr6tokin- a duktivitdsa (m6gneses energia!Arol6-k6pess6ge)elhanyagolhat6 m6g volt, 6s csaka sziviirg6 eram6s a tdltds!6rolds jelenteltfontoshatdst. Ez6r1 Thomson a dhalm6r az 1850-es evekben tivir6kra kimunkrlt a megoldds annyirabeiv6dotta szakemberek tudatdba, hogy el sem tudt6kkdpzelni azt, hogynagyobb frekvencidknil mdr nem hasznil- hat6ez az dsszefijgg6s. a vezetdkek Itt mdgneses energiattrol6 kdpes- s6g€t m5r nem Iehetelhanyagolni. a Thomson-kdpletet Am dogma- 26
  27. 27. TESL{ HULL,|MAT kent kezelt6k,6s k6ptelenek voltak gondolkod6sukba beepitenia gyors vdltoziisokndlmrgneses a hat6senergiatdrol6 (Ez k6pess6g6t. teljesen hihetedennek tiinik, pedigma sincsmdskdpp szimmetiacsbkkend- a sekvagymdsszimmefi6k hatds6nak vil6g6ban.) Heaviside halelosellenfele - Preece pozici6jindl,kapcsolatai- - ndl fogva hatalmas, legy6zhetetlen ellenf6lnek bizonyult, igy le- 6s galdbbhfsz 6we megb6nitotta brit telekommunik6ci6s fejlS- a ipar d6set. Azt bizonygatta, hogyaz induktivit6s k6ros€s ez6rtkikiiszo- bdlend6. EgyszerUen 6rtette nem meg,hogyaz induktivitSs nemI6te izl6s dolga,hanem- tetszik,nem tetszik- l6tez6jelens6g,amit kompen26lni kell. Heaviside vektoranalizist a felhasznalva 6ppen anajait 16.hogya torzit6smentes hang6tvitelnek a feltdtele, az hogyaz induktivitSs az 6s ellenalliis hdnyadosa dr6t ment6n a azonos legyena dr6t kapacilrsd- nak6ssziv6rg6si ellen{lldsdnakhdnyadosdval. Heaviside tehdtarraaz eredm6nyre jutoft, hogy a torzit6smentes k6rokhdz indukci6t6p- az pen hogyndvelnikell €s nem cs6kkentenii kifejezetten dllitotta, azt hogy az iiramkdrbe helyezettinduktiv tekercsekt6l javul az atvit€l min6s6ge. Heaviside terv6nek,eredm6nydnek kivitelez6s6razonban ellenfele,Preece minden eszkiizzel (1. megakad6lyozta. ebra) Rr L Rr L R : C R : C l.6bn.a. URt = C/R" A Heaiside-krit'ritm a tot.itdsnentes jeltitvitelrc li Evtizedekkelk6s6bbaz EgyesijltAllamokban Michael Pupin,a Columbia Egyetem professzora CampBell, a Bell Ttusasdg 6s m6r- ncjkeszabadalmaztatta az dtletet,6s kiv6l6 eredm6nnyel is ezt meg val6sitott6k.Heavisideazonban beleferadt sok csataroz6sba a 6s 1908-ban. m6g viszonylagfiaralon vid6ke kcjlr6zdrr, ahol teljes magdnyban tov6bb.Tulajdonk6ppen 6lt bele6riilra sok,sokkiizde- lembe:a britoraitfurcsam6donk6britorokacserdlte, egyre keve- sebb gondot forditott rllagera,kiilleme elhanyagolt volt, egyediil csak k6rmeivelrcjr6dijtr,ezeker pirosialakkozra.1925febrDrrjiig, hetveniit 6veskor6ig6lt: egy szerencs6tlen kiivetkezt€ben es6s meg- fitiittemagdt s6riil€seibe 6s belehalt. , 2j
  28. 28. EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN G. B. Shawegyik hiresmondesa kdtfdleemberl6tezik:az szerint egyikracion5lis belesimul vildgba, 6s a megalkuszik vele,megismeri a szabiilyait; m6sikemberinacion6lis' a nem hajlithat6' aka{a' azt hogya vifdgalkalmazkodjon hozz6.Ezdrtmondj Shaw: hala'lisaz a a irrucionAsembereken nilik. Ilyen inaciondlis. teljesen de m6ltatla- ember nul elfelejtett volt Oliv6r Heaviside' Maxwellmeltettjog- akit galn€vezhetiink elektrodinamika teoretikus,nak az els6 REZGO nl"{c Maxwell megsejtette, hogyelektromos rezg6ktiriikben' kondenz6tor- lemezek kdzdttmdgneses. 6rv6nyes mez6kis keletkezhetnek, ezek €s igymond eltSvolodhatnak, ,,kirepiilhetnek" a lemezekk6ziil. azaz eGktromdgneses j hulldrnokiihetnek l6tre.Am 1879-ig. negyvennyolc 6veskordban bekiivetkezett halaldig, erre kis6rletibizonyit€kot nem tudottfelmutatni, nemis fogadt6k elm€let6t igy el J6valk6s6bb, Sir Olivdr Lodgekimutatta vezetdkben hulldmok a l6tez6s6t' ez sem de kavartnagyvihart.Az igazi v6ltozdst fiatal n6met egy 6pit6sz,Henz munkdja hozta meg. 1887kiil6nleg€s volt a technikeban a tudomdnyban. eg€sz 6v 6s Az 6vtizedet hallatlan technikai tudomdnyos 6s pezsg6s jellemeztel886- ban mutatta DaimlerMaybach Kail Benzaz els6 benzinaut6t' be 6s amiegyfj korszakot nyitottmega kijzleked6sben. 1887-ben 6s indult el Georse Pullman hil6kocsis luxusvonata, ami azels6k6nyelmes td- vols,gi vasritiutazds kezdetet jelentetteEbbenaz 6vben'1887-ben indultel Budapest utciin az elsii villamos, ez €vbenhoztek 6s forga- lombaazelc6.korong alahj hanglemezeke.. Ugyancsak ebbenaz 6vbentalilta fttl Teslaa titbbfdzisri villany- motofi, temdszetesen tdbb6vi el6zeteskis6rletez6s6s gondolkod6s ut6n.Ebben^z 6vbensziiletettB€csben in Schroedinger' ekkor E 6s halt megAlfred Krupp, az esseniKrupp Miivek megalkot6ja, eur6- az pai ac€lgy6fiesnagy alakja. A k6vetkez6 6vben sziiletett Heinrich Heinkel,a n6met repiil6g6pgy6rtas 6s az oroszrepiililg€pgyr4r- atyja, t6s atyja,Tupoljevis. Es ekkor, 1887-ben HeinrichHenz Ksdrletek- kel bebizonyitotta, hogy a mesters6gesen l6trehomtt elektromdgne- s€shullimok a l€veg6benis terjednek Termdszetesen sem el6zm6nyekn6lkiil ttifi€nl Azt m6r sejtet- ez t6k, hogya f6nyelekromdgneses sug6rz6s, ezt mindigvalamifdle de kemiaifolyamattal, vagymelegit6ssel el. Az voit a kdrd6s, 6rtdk hogy vajon kdzvetleniil elektromos m6gneses 6s jelens6gek*el el6dllithat6- e ilyen sugerz6s, nemis ennyire ha dvid, de hosszabb hulldmlossz- 28
  29. 29. TESL{ HULLIMAI okkal. Faraday ^zt javasolta, hogy rezgessiinkmeg mdgnestvagy elektromosan feltdltdtttdrgyakat. Igen 6m, csakhogy ilyen mechani, Lls oszcilldtor legfeljebb n€hiiny kilohenznyi frekvencirval tudottre- zegni- legaldbbis kor technikai a - szintjdn az pedig30-40kilometer hulldrnhosszli, s ez6rtigengyenge elekhomdgneses rezg6seket keltett volna,amelyeket szinte lehetetlen detekdlni. volt A kiutat megintcsakegy szerencs6s v6letlenmutatta.Joseph Henry amerikailjs6rleti fizikus 1842-ben r.1j6tt,hogy amikor kondenzdtoro- kat si.itki, azoknemlassan egyenletesen €s egyenlit6dnek az elekt6, ki dok kitzittt, hanemrezgdsszeriien. ugyanigy, ahogyegy U-alakri cs6 egyik szarritmegtijltjiik folyad6kkal,majd hagyjuk, hogy a folyad6k leng€dezzen sz6rban. Henryis csategymisik, m& kiraposotr a k6t De nyomotkiivetett. Ugyanis egy Savarinevii kutar6,1826-ban, leideni palackok,azazkondenzAtorck kisiit6s6n6l €szrevette, hogy ha a kon- denz6tork6t elekr6dja kitze egy hengeres, spirdl alaki tek€rcset tesz. akkora belehelyezett ftilmdgnesez6dik. dm,csakhogy tli Igen vSltako- 26 eldjellel: ndhaaz 6szaki, n6haa ddli p6lusvolt a kondenz6ror egy adottfegyverzet6n6l. Azaz a Ks6rletv6letlenszeriien ism€tl6ddtt. Henry azonban a4 delta, hogy az osszesmiignestrfi ugyanigy mdgnesez6ddtt Azt6negyrekisebb ftjl. tiikkel,szinre gombosrii nagy- segfakkal Ks6rletezett, kisebb 6s tekercsekkel- Ekkormir 6szrevette, hogyan veltozika fdlmrgnesezds irdnya. Ennek 6rtelmez6se az egy6l tal6nnem volt egyszefl.l. Henry azonban dtaldh a megolddsra: ki- a siildssosem egyen6ramli jelens6g, hanem oszcill6l6. Ezdrtmindiga legutols6, m6gnagyerdssdgri oszcill6ci6 eml6k6t, irenydr6zi a pi- ciny m6gnesti.i. az6n att6l fiigg6en, hogy milyen er6sentijltiitt6k Igy fel a kondenzdton, k6tf6lem6donis ftilm6gnesezhette trit. a A folyaddkmechanikebanismertvolt ajelensdg, r€g hogykuliinbd- z5 szintrfi ed€nyeket cs6veldsszekijtve kegyentit6d6s ellendllds- a az t6l fiigg. Ha nagyvolt a hidraulikus ellenrllds, alikora magasabban fekv6ed6nyb6l sz6plassan csorgott a folyad6k; pedignagyobb al6 ha itm6r6jil,ez€rtkisebbhidraulikus ellen6ll6scs6kittiirteiisszea k6r ed€nyt,akkor oszcillil6, rczg6 mozgessal egyenlildddttki a k6t ed6ny kiizti kiiliinbs6g.Most ennekaz elekrromosanal6gidjettalilrik meg: lehet6s6g kin6lkozott teh6t arra,hogy elektromdgneses rezg6seket 6l- litsanak el6. Ez csat ma €s ut6lagttnik ilyen egyszerrlnek, nem de v6letlen, hogysemMaxwell,€s haldlautdnm6gegyj6 darabig ml4s sem tudta elkdpzelni, hogy hogyanlehetnemesters6gesen elektro- m6gneses rezg6seket el66llitani. A gombam6d szaporod6, igen magasszinvonalf ndmetegyetemek egyik6n,a heidelbergin, fiaral 6pir€szhallgat6 egy Heinrich Hertz, a]<i-
  30. 30. F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN nek lelke eglre inkdbba fizika fel6 hizott, rataldlt a technikaimegol- ddim.A 2. dbr6n ldtszikkis6rlet6nek elrendez6se pillantdsra elvi Els6 ez az dbrateliesen6rthetetlennek ttinik. Nem latunkrajta se kondenzii- tort,sea szokdsos induklivitistjelz6 pediS tekercset, mjnden van ott szkrak0z duklvlas ndgftekwncids 2. e*a. Heft.f61e rc.86kbr. ktndendbr Asa. i,lduktirittis A csak lap eey 6segl tiirid dr6t. Hertzezzelaz elrendezdssel, technikai m6ly meglatisival l6nyeg6- benaz igynevezett ,,elosztotfparam6teru" rendszereke taldlt16,me' lyekettdmegesen dvtizedek csak milva, a rrdaroknal fognakfiilhasz- nilni. A kondenzAtorok Sbdn ldthat6n6gyszijg az alak( cinklapok voltak,6s az indukivids egy-egy g6mbben v6gz6d6 rdvid dl6t. Ami- kor Hertz egy indukorral nagyfesziilts6$e tijftijttefdl az egyik le- mezt.6s a mSsikat ugyanolyan feszijlls6gt, ellenkezd de polariz6ci6 val,akkorel6rkezett a pillanat, az mikor a kdt alkatr6sz kdzti potenci elkiilcjnbs6gmeghaladt kitikus m6rt6ket, ekkor szika ugrott egy 6s dt egyikhelyr6la m6sikra. I;nyegebenteh6t egyigengyors, ez nagy- fesziilts6gii kapcsol6, melyetsemmimassal nemlehetett helyettesite ni az adottkor technikai szintjdn. Amikor az eleklronok iiramlesa egyiklemezr6l az megindult rni{- a sik fel6, akkorHertz a k6t lemezkitzt tal6lhat6 elektromos teretel- kezdte nagyon gyorsan cscjkkenteni, a szikrakiizttn igy 6tfoly66rama rbvid dr6tvezet6kekben mdgneses teretis indukdlt.Ha el6gkicsiny volt a szikak6z,€s igy a vesztes6gek voltaktflsdgosan nem jelent6- sek.akkora t6lt6s6tszaladt mdsiklemezre, a ahonnan azt6n hasonl6 m6donvisszajutott az els6lemezre, arra ahonnan egdsz az elindula,6s igy egyteljesperi6dus zajlottle. Ekdzben lemezek a dr6tokkdriil a 6s felaha elektromos magneses kepzddlek. mLikcidik es terek igy mrn- den oszcill6tor. Legaldbbkdtfajta,kiilitnbitz6tipusi energiatdrol6 30
  31. 31. TESLA HILLiNTAI eszkdznek meglennie gdpben, kell a melyekenergiai atalakulhatnak egymrsba. Ekkormegindulhat kdztiikaz oszcill6ci6, p6lddul fdf egy le r6ngatott rug66s a rajta16g6 tdmegkdzijtt.A tdm€gpont mozgiisi energidja a rugdban €s ttuolthelyzeti energia kdlcsdnijsen atetalakul egym6sba, ez a folyamatmindaddig s tart, amig a srirl6dSs azer energidt nemem6szti. el A Hertz-f6le egyszerri oszcill6torban ugyanez is zajlik le, de a hely- zeti energia a nagyfesziilts6gen tdlt€sben itt tdrolt mutatkozik meg,a mozgrisi energi6t pediga dr6tokban 6rarn16, 6ppen mozg6, kisiil€ssel a dvidre 26ftszikakdzkijriil fell€p6m6gneses adja. a rez#s er6, t6r Ez sencsillapitott, rdszb€n kisug6rzott a elektromdgneses hulldmok, rdsz- ben a sziloakciz 6s hangvesztes6gei A berendez6s li{t- h6- miatt. csak sz6lagilyen egyszerii. Ahhoz,hogy ldtreji;jjcin oszcitldci6, az egy Rumkorff-induktonal impulzusszerrien kellettttjltenia lemezeket fdl - elt6r6el6jelLi, potenci6lon nagyfesziilts6grl -, s ezta feltdh€st minden egyes kis6rletn6l 6sfjra el kellett tjra v6gezm. A 3. iibrenl6tszik val6sKs6rlet, a melyszemldlteti telepeket a a 6s Rumkorffinduktortis. Ahhoz,hogyne az induktonamenjen vissza a ttilt6s,fojl6tekercseket kelletttenniaz induktor6s a lemezek kdz6. igy azokegyfajtaegyenirenyit6kdnt miik6dtek; elekrromos az rohds csaka k6t lemezkcjzdtt rezeghetett.forriisba fojt6tekercsek a a miatr nemmentvissza elektmmossrig. az Ennekaz €lrendez6sneksegit- a sdgdvel Hertz min- tegy 40-50 centi- m6ter hulliirnhosz- szi elektromiigne- sessugiirz6st tudott el66llitani,s6t egy parabolatiik6rrel ezt visszavemi, te- relniis k€pes volt. Ugy bizonyoso- dott meg arr6l, hogy a suglirzes el is hagyja a kez- ezt dedeges, nagyon de szellemes bercnde- zdst, hogy egy ,.e- aondnsw"'6t is he- lyezetta tiikitr el6. 3. abra.A Henz.fiLeos.ci titor elektrcn'gneses Ez nem volt mAs, 31

Egely György - Borotvaélen

Views

Total views

2,676

On Slideshare

0

From embeds

0

Number of embeds

2

Actions

Downloads

97

Shares

0

Comments

0

Likes

0

×