Successfully reported this slideshow.
Your SlideShare is downloading. ×

Rab Árpád: A diák dolga – kulturális forgatókönyvek

Ad

A diák dolga –
kulturális
forgatókönyvek
Rab Árpád
Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és HumánTechnológiaTudásközpont
Digitá...

Ad

A kultúra mint eszköz
▪ Válságok sorát éljük meg:
gazdasági, ökológiai,
természeti erőforrásbeli,
energia, lélekszámbeli,
...

Ad

Korszakok
▪ 1454 - 1950 - a nyomtatott szó kora
▪ 1950-es évektől - a televízió vizuális forradalma
▪ 2000-es évektől - a ...

Ad

Ad

Ad

Ad

Ad

Ad

Ad

Ad

Loading in …3
×

Check these out next

1 of 11 Ad
1 of 11 Ad
Advertisement

More Related Content

Advertisement

Rab Árpád: A diák dolga – kulturális forgatókönyvek

  1. 1. A diák dolga – kulturális forgatókönyvek Rab Árpád Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és HumánTechnológiaTudásközpont Digitális Pedagógus Konferencia, Budapest, 2015. október 17.
  2. 2. A kultúra mint eszköz ▪ Válságok sorát éljük meg: gazdasági, ökológiai, természeti erőforrásbeli, energia, lélekszámbeli, társadalmi – eddig is voltak, de nem voltak globálisak ▪ Változások sorát éljük meg: interkonnektivitás, interaktivitás, vizualitás, multitasking, kommunikáció ▪ A kultúra túlélési stratégia – az információs társadalom válaszokat ad
  3. 3. Korszakok ▪ 1454 - 1950 - a nyomtatott szó kora ▪ 1950-es évektől - a televízió vizuális forradalma ▪ 2000-es évektől - a digitális kultúra forradalma Kommunikációs forma és mentális mintázat
  4. 4. Gyorsuló változások ITU 2014
  5. 5. A digitális kultúra jellemzői ▪ Szóbeli írásbeliség ▪ Elszakadás a forrástól ▪ Állandóság ▪ Másolhatóság ▪ Azonnaliság ▪ Interaktivitás és interkonnektivitás ▪ Érzékelés és tapasztalás ▪ Identitás ▪ Bizonytalanság ▪ Sebesség és megfoghatatlanság ▪ Multitasking ▪ Mikro-idő kihasználása
  6. 6. A digitális kultúra kettős köre
  7. 7. 7 Milyen a digitális kultúra? Hatékony Szuper immerzív Két nagy hatás: • eltávolodás a fizikai valóságtól • újfajta tudásszerzési rendszerek
  8. 8. Az oktatás helyzete ▪ A megjelenő tömeges, egységes tudásátadás rendszere megbomlani látszik. ▪ Az oktatás világa nem választható el tágabb környezetétől, és a negatív folyamatok kívülről jönnek - így belülről nem lehet (teljes mértékben) megoldani őket – negatív hatások: tudásszerzés motiválatlansága (keresés), kíváncsiság, motiváció hiánya (minden odakerül elénk, magas színvonalon), tisztelet hiánya (egyszerre kapták a rendszereket), nem ciki butának lenni- nem értik, miért kell tanulniuk - kritikus rendszerszemlélet, némi arroganciával – pozitív hatások: remek új eszközök, és hosszú távon a tudás fontosságának újra megértése
  9. 9. Miért és hogyan tanuljak? ▪ Miért és hogyan tanuljak?- hogy tudás legyen a fejemben? ▪ Mire való a tudás? ▪ Aki tanul, miért tanul? - mert kell, mert papír, mert pénz, mert időnyereség (meghosszabbodott élet). ▪ Aki tanul, miért tanul? - mert lenyűgözi, mert játék, mert segíti a mindennapi életben, mert közösség része lesz. ▪ A digitális kultúra jellemzői alapelvárásokká alakulnak át - sebesség, azonnaliság, ott, akkor és amikor, személyreszabottság. ▪ Rendszer nélkül nem igazán megy - MOOC analógia. ▪ Szabványok nélkül nem megy - de mi a szabvány?A munkaköri leírás?
  10. 10. Miért és hogyan tanuljak? ▪ Mindkét félnek tanulnia kell, de az egyikben nincs tudás/akarat, másikban elfogyhat az erő. ▪ Információ nem egyenlő tudás ▪ Belső egyensúly nélkül nincsen külső egyensúly - el kell mondani, miért kell tanulniuk. A tudás hatalom. ▪ Fontos változások várhatóak, elsősorban a munka (fiatalok) és az egészségügy (idősebbek) világában - valódi segítségek és segítők jönnek létre. Ezek használatára kell felkészíteni a mai fiatalokat - ez a tanítás célja. ▪ Átmeneti állapotban vagyunk – háború utáni építkezés háború alatt.
  11. 11. Köszönöm a figyelmet! rab.arpad@dkht.uni-obuda.hu Skype: rab.arpad phone,Viber: 36203332302 Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és HumánTechnológia Tudásközpont

×