Fszkm ismertetés

813 views

Published on

Őfelsége Személye Körüli Minisztérium hivataltörténete, különös tekintettel a nemességadományozásokra

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
813
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Fszkm ismertetés

  1. 1. Az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium, Bécs (1867-1918) Készítette: Arany Krisztina
  2. 2. A Király vagy Őfelsége Személye Körüli Minisztérium? Az elnevezés kérdése az 1848-49-ben működött és az 1867-ben felállított minisztérium esetében <ul><li>1848/1849: Bécsben működött Király Személye Körüli Miniszter, hg. Esterházy Pál miniszter. Feladatköre szerint „… folyvást Ő Felsége Személye Körül lesz …”. </li></ul><ul><li>Körpecsétjének felirata: „a magyar külügyminiszter pecsétje 1848”. </li></ul><ul><li>A nádori hivatal segédkönyveiben „érintkezési minisztérium” megnevezéssel szerepel. </li></ul><ul><li>A szakirodalom Esterházyt az udvarnál tartózkodó nagykövetnek tekinti, mivel elsősorban közvetítő szerepet töltött be. </li></ul>hg. Esterházy Pál (1786-1866)
  3. 3. <ul><li>Az 1867-ben felállított minisztérium </li></ul><ul><li>Német elnevezése: Königlich Ungarisches Ministerium am Allerhöchsten Hoflager </li></ul><ul><li>Az ügyiratokon szereplő hivatalos megnevezés: Ő Felsége Személye Körüli Minisztérium </li></ul><ul><li>a szakirodalom „Király Személye Körüli Minisztérium” illetve „Hoflager –minisztérium” név alatt tárgyalja </li></ul>K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  4. 4. A Bankgasse 4-6. szám alatti palota Bécsben <ul><li>1747 -- A bécsi Strattmann-Windischgr ätz palota megvásárlása a Magyar Udvari Kancellária hivatalának elhelyezésére. </li></ul><ul><li>1783-1784 -- A Magyar és Erdélyi Kancelláriák egyesítése miatt a palota kibővítésére a szomszédos Trautson palota megvásárlása és a két palota építészeti összevonása Franz Anton Hillebrandt udvari építőmester irányításával. </li></ul><ul><li>1849-1860 – osztrák hivatalok működtek a palotában, 1851-től itt működött a Birodalmi Tanács. </li></ul><ul><li>1860 -- ekkortól újra a kancelláriákat szállásolták el a palotában. </li></ul><ul><li>1867 -- A k ieg yez é s ut án az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium működött a palotában. </li></ul><ul><li>1918 – A magyar állam tulajdonában maradt palota a Bécsi Magyar Nagykövetség épülete. </li></ul>
  5. 5. A Bankgasse 4-6. szám alatti palota Bécsben <ul><li>A Monarchia idején az épületben kaptak helyet: </li></ul><ul><li>A közös minisztériumok (had-, pénz- és külügy) költségvetésének jóváhagyására a magyar és az osztrák parlament 60-60 képviselőjéből alakított delegációk, </li></ul><ul><li>az államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, </li></ul><ul><li>Minden második évben a közösügyi bizottság, </li></ul><ul><li>A Szent István Rend Irodája. </li></ul>
  6. 6. A Minisztérium hatásköre <ul><li>Az egyes szakminiszterek felterjesztéseinek a közvetítése a királyhoz, valamint a válasz közvetítése, különös tekintettel a horvát-szlavón miniszter előterjesztéseire. </li></ul><ul><li>Az egyes minisztereknek a Minisztertanács által elfogadott, nemességadományozási és kitüntetési javaslatainak a király elé terjesztése. </li></ul><ul><li>Közvetítés 1893-ig a magyar állampolgárok osztrák nemesség-adományozási ügyeiben </li></ul><ul><li>A király által elfogadott magyar nemesség adományozására vonatkozó, valamint kitüntetési javaslatokkal kapcsolatos intézkedések megtétele: az oklevelek kiállítása, a nemesség és királyi tanácsosi címadományozásról szóló legfelsőbb elhatározások, illetve diplomaszövegek bevezetése a Királyi Könyvekbe. </li></ul><ul><li>Közvetítés a közös, az osztrák vagy külföldi hatóságok, udvari hivatalok és külföldi osztrák magyar képviseletek, másrészről a magyar minisztériumok között. </li></ul><ul><li>A Bécsben tartózkodó magyar állampolgárok részére külföldre szóló útlevelek kiállítása a belügyminiszterrel történt előzetes megállapodás alapján. </li></ul><ul><li>Segélyek kiutalása a Bécsben tartózkodó szegény sorsú magyar állampolgárok számára az ilyen célra létesített alapból. </li></ul><ul><li>Tájékoztatási és intézkedési jogkör a magyar állampolgárok külföldön kötött házasságának magyarországi kihirdetése kapcsán. </li></ul><ul><li>Az 1867 és 1918 között működő minisztérium hatáskörét nem szabályozta jogszabály. Az alábbiakban felsorolt hatáskörök nagy részre is csupán névleges volt, ez számos hatásköri vitát eredményezett. </li></ul>
  7. 7. Az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium jelentősége <ul><li>Jelentősebb miniszterek: </li></ul><ul><li>a miniszteri kinevezésüket megelőzően a közös minisztériumokban dolgoztak: </li></ul><ul><li>gr. Festetics György (1867-1871) </li></ul><ul><li>br. Orczy Béla (1879-1890) </li></ul><ul><li>Szögyény-Marich László (1890-1892) </li></ul><ul><li>A budapesti politikai élet képviselője volt: </li></ul><ul><li>gr. Tisza Lajos (1892-1894) </li></ul><ul><li>Közös pénzügyminiszter, később közös külügyminiszter, Hoflager miniszterként, bizalmi feladatkörrel rendelkezett: </li></ul><ul><li>br. Burián István (1913-1915) </li></ul>A mindenkori „Hoflager” miniszter személyes pozíciója és ambíciói jelentős mértékben meghatározták a minisztérium jelentőségét. br. Burián István (1851-1922) Szögyény-Marich László (1840-1916) br. Orczy Béla (1822-1917) gr. Festetics György (1815-1883) gr. Tisza Lajos (1832-1898)
  8. 8. A minisztérium felállítása 1867-ben <ul><li>1867-ben a volt magyar és erdélyi udvari kancellária hivatali karának egy része és egyes kancelláriai ügykörök egyidejű átvételével állt fel a minisztérium. </li></ul>K 22 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Útlevél ügyek, b. sorozat Iktatókönyvek (1860-1867). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika. A magyar kancellária által 1860-1867 között, az útlevélügyekhez vezetett iktató és mutatókönyv, melyet az FSzKM az ügykörrel (és a kancelláriai iratanyaggal) együtt 1867-ben átvett, és iktató- mutatókönyvként tovább használta az 1867. március 11.-1867. dec. 31. közötti időszakban.
  9. 9. A segédkönyv borítóján kivehető a több rétegben lekapart címke: „ Pass Protokoll der bestandenen Königlich Ungarischen Hofkanzlei vom Jahre 1860 bis 9. M ä rz 1867 Des Königlich Ungarischen Ministerium am allerhöchsten Hoflager vom 11. M ä rz 1867”
  10. 10. A minisztérium szervezeti felépítése, létszáma <ul><li>A minisztérium létszáma a Monarchia idején csökkent, </li></ul><ul><li>A kis ügyforgalmú minisztériumon belül szükségtelen volt szakosztályok kialakítása, </li></ul><ul><li>A minisztérium segédhivatalának szerepe jelentős az udvari kancelláriák átvett iratanyagának őrzésében, egyéb m. kir. szakminisztériumok számára iratkölcsönzésben, a más bécsi levéltárakban őrzött, a magyar királyságra vonatkozó iratanyag feltérképezésében 1872-ig. </li></ul>
  11. 11. Az udvari kancelláriából az FSzKM tisztviselői karába egy irattárosi/levéltárosi karrier a XIX. században <ul><li>Raáperger Lipót édesapja magyar udvari kancelláriai tiszt volt. Fia is itt kezdett 1842-ben, 18 éves gyakornokként, szombathelyi bölcsészeti tanulmányok után. Szolgálati íve tanúsága szerint magyar, német, latin nyelven tudott. </li></ul><ul><li>Raáperger szolgálati útja a magyar királyi udvari kancellária irattára helyzetének változásait követte, eltekintve a kancellária feloszlatása és visszaállítása közti időszaktól (1848-1860). </li></ul>Raáperger Lipót (Bécs, 1824 - Budapest, 1899)
  12. 12. Raáperger Lipót 1860. a visszaállított magyar udvari kancellária irodatisztje 1861. irattári hivatal igazgatói segéd 1867. a FSzKM segédhivatali aligazgatóvá 1872. okt. 26. 1 hónap belügyminiszteri biztos, majd belügyminiszteri segédhivatali aligazgató 1875 országos levéltári kezelő aligazgatóvá nevezték ki 1878. július 26. kezelő igazgató 1893-tól kezelő főigazgató 1898 nyugalomba vonulása A magyar udvari kancellária iratanyaga 1867 – A megszűnt magyar királyi udvari kancellária iratanyagának kezelése az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatalának ügyköre 1872-- A Bécsben őrzött iratanyag beszállítása Budapestre a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló az Országos Levéltárba 1875--Az Országos Levéltár felállítása 1882 – a magyar nemességet és a „tatai” előnevet adományozta neki az uralkodó, 1897 – a Ferenc József rend lovagkeresztje kitüntetést kapta nyugalomba vonulása alkalmából
  13. 13. Raáperger Lipót nemességadományozása és kitüntetése Raáperger Lipót nemességadományozása, K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 611-612. p. K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1897. 10. 27. (42. ülés) 15. napirendi pont.
  14. 14. „ Publicum meritorum praemium” A Magyar Királyi Szent István Rend Irodájának ügyvitele az Ő Felsége Személye Körüli Minisztériumban <ul><li>1764 – Mária Terézia megalapított az M. Kir. Szent István Rendet, a magyar királysághoz kötődő polgári és egyházi érdemek jutalmazására. </li></ul><ul><li>1867-1918 között a Szent István Rend irodája a Bankgassen álló palotában volt, a rend tisztviselői a minisztérium tiszti karából kerültek ki. </li></ul><ul><li>A rend nagymestere 1918-ig a magyar király volt, </li></ul><ul><li>A rend 1946-ig működött. </li></ul>I. Ferenc József a rend díszöltözetében (1894), a Szent István rend kiskeresztjével 1896-ban kitüntetett Benczúr Gyula festménye
  15. 15. Ferenc József 1867. június 25.-én, Bécsben kelt leirata, melyben megbízza gr. Festetics György FSzKM minisztert a Szent István Rend kancellári teendőivel. K 20 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Elnöki iratok – 1867 – 211. A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  16. 16. „… [az armálisokra vonatkozó adatok és az armalisták névsora] a mostani nemességkereső világban tapasztalás végett szinte actualis érdekűek…” Nemesség adományozás 1867-1918 <ul><li>1867 előtti nemesség és nemesi előnév adományozások igazolása (a M. Kir. Belügyminisztérium, mint a „legfőbb nemesi hatóság” feladatköre) </li></ul><ul><li>Új nemesség és/vagy nemesi előnév adományozása: a M. Kir. Belügyminisztérium előzetes véleményezésével, a magyar királyi minisztertanács jóváhagyásával az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium nyújtott be előterjesztést az uralkodóhoz. Az adományozás lebonyolítása, és a másolati könyvekbe történő bevezetése szintén az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium feladata volt. </li></ul><ul><li>Az új nemesség adományozás az uralkodó jogkörébe tartozott, 1918 után ez megszűnt. </li></ul>Pauler Gyula , országos levéltárnok (az Országos Levéltár igazgatója) előterjesztése Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszternek, 1884 (MOL Y1-1884-42 (135).
  17. 17. Nemesség igazolás <ul><li>Vitatott esetekben, a címeres nemeslevél megsemmisülése stb. esetén kérelem a Belügyminisztériumhoz, igazoló iratok, dokumentumok stb. benyújtása (a Királyi Könyvekbe történő bejegyzés, ennek hiányában leszármazási táblák, nemességvitató perek stb. dokumentációja, vármegyei jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok). </li></ul>
  18. 18. Esettanulmány: Munkácsy Mihály nemességadományozási ügye <ul><li>Egyéni kérelem alapján, általában a m. kir. belügyminiszter jóváhagyásával, az illetékes szakminisztérium által elkészített, és a m. kir. Minisztertanácsnak benyújtott előterjesztésben kezdeményezték a magyar nemesség adományozását. </li></ul>
  19. 19. Tisza Kálmán belügyminiszter, miniszterelnök átirata Munkácsy kérelme ügyében K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  20. 20. A Munkácsy kérelmét véleményező belügyminiszteri átirat iktatószáma és az M. Kir. Belügyminisztérium fejléce A miniszter aláírása
  21. 21. Támogató minisztertanácsi határozat esetén a kérelem és előterjesztés megküldése a Belügyminiszter közvetítésével az Őfelsége Személye Körüli Miniszternek a legfelsőbb előterjesztés megszövegezésére és benyújtására az uralkodónak a kabinetiroda magyar referense útján. K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1880. 11. 05. (47. ülés) 13. napirendi pont.
  22. 22. Előterjesztés – Legfelsőbb elhatározás <ul><li>A bécsi székhelyű minisztérium által elkészített német és magyar nyelvű előterjesztés megküldése az uralkodónak (mellékelve a szaktárcák állásfoglalását, amennyiben szükséges volt) </li></ul><ul><li>Az uralkodó által meghozott legfelsőbb elhatározás hátiratilag az előerjesztés utolsó oldalán olvasható. </li></ul><ul><li>( Ezért az előterjesztést és a legfelsőbb elhatározást kétszer iktatták, irattani szempontból két dokumentumként kezelték.) </li></ul>K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  23. 23. A címeres nemeslevél kiállítása -- Ügymenet az Őfelsége Személye Körüli Minisztériumban <ul><li>Az uralkodó legfelsőbb elhatározásáról az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium értesítette a m. kir. Belügyminisztériumot, aki tájékoztatta az adományost és az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatalához irányította. A minisztérium segédhivatala bonyolította a nemesi oklevél kiállítását, az adományozásnak a Királyi Könyvekben történő bevezetését és az oklevél kiállítási díjának beszedését, amennyiben a díjfizetés alól az adományos nem mentesült a m. kir. pénzügyminiszter jóváhagyásával (ezt a polgári korban elsősorban köztisztviselők és katonatisztek számára engedélyezték). </li></ul><ul><li>( a fotón Munkácsy Mihály aláírásával igazolja a nemesi oklevél átvételét ) </li></ul>K 21 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Általános iratok-1880- 9751. (11833/1880, 12016/1880). A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  24. 25. Libri Regii (Királyi Könyvek) <ul><li>A magánszemélyeknek, testületeknek (városok, vármegyék stb.) tett királyi adományozásokról, kiváltságokról, és az adományok megerősítéséről a magyar és erdélyi kancelláriákon vezetett másolati könyvek, 1527-1867, illetve 1867-1918 évkörökből maradtak fenn. </li></ul><ul><li>A nemességadományok teljes szövegű bejegyzései az 1740-es évektől kezdve általában a megfestett címerképet is tartalmazzák. </li></ul><ul><li>A Libri Regii köteteit 1894-ig Bécsben, az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium épületében őrizték, ezután szállították a lezárt köteteket Budapestre az Országos Levéltárba. </li></ul><ul><li>A képen Munkácsy Mihály nemesi címereslevelének részlete a Királyi Könyvekben. K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 312. p. </li></ul>
  25. 26. Mind a címeres levelet, mind a Királyi Könyvekbe történt bejegyzést ellenjegyezte a hivatalban lévő Őfelsége Személye Körüli Miniszter. Az eredeti oklevélszöveggel egyeztette az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium segédhivatali igazgatója. A képen Munkácsy Mihály címeres nemesi levelének részlete a Királyi Könyvekben. K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek –LXVIII.– 314. p,
  26. 27. <ul><li>1918-ban a megszűnt minisztérium állományának 29 hivatalnoka folytatta a bankgassei palotában felálló Bécsi Magyar Követségen a munkát, a követség ideiglenes ügyvivője szintén a megszűnt Őfelsége Személye Körüli Minisztérium volt tisztviselője, Marsovszky Móric volt Gratz Gusztáv kinevezéséig. </li></ul><ul><li>A minisztérium, mint megszűnt törvényhatóság iratanyagát két szakaszban, 1921-ben, és 1929-ben szállították Budapestre, az Országos Levéltárba. </li></ul>A felálló Bécsi Magyar Követség ügyiratának fejléce áthúzott FSzKM feljéces előadóíven. K 81 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Külügyminisztériumi Levéltár Bécsi Követség – 1918 – 1 – 2. A fotót készítette: Czikkelyné Nagy Erika.
  27. 28. On line elérhető források: <ul><li>K 27 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Miniszterelnökségi Levéltár – Miniszterelnökség – Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek </li></ul><ul><li>www.digitarchiv.hu </li></ul><ul><li>K 19 – Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek </li></ul><ul><li>http ://mol.arcanum.hu </li></ul>
  28. 29. Válogatott Bibliográfia <ul><li>Gerő József : A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1847–1937. 1938. </li></ul><ul><li>Gerő József: Nemességadományozások 1848 után. In: Levéltári Közlemények 18-19. (1940-1941): 468-472. </li></ul><ul><li>Gerő József: A Királyi könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly király által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke . Budapest, 1940. </li></ul><ul><li>Hajnal István : A Batthyány-kormány külpolitikája. Közös dolgaink. Bp. 1987. 39-41. </li></ul><ul><li>Illéssy János-Pettkó Béla : A Királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czim, czimer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1867 . Budapest, 1895. </li></ul><ul><li>Richard Perger – Gottfried Mraz – Lajos Gecsényi : Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. </li></ul><ul><li>Somogyi Éva : A Király Személye Körüli Minisztérium 1867-1914. In: Levéltári Közlemények 72. (2001): 141-159. </li></ul><ul><li>Somogyi Éva : Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, L’Harmattan, 2006. </li></ul><ul><li>Székely Vera : A Központi államigazgatás tisztségviselői a dualizmus korában. 2. rész. M. Kir. Miniszterelnökség, A Király Személye Körüli Minisztérium, M. Kir. Belügyminisztérium. Kézirat, MOL, Budapest, 1980. </li></ul><ul><li>Szvoboda Dománszky Gabriella: Benczúr Gyula. A Magyar Festészet Mesterei. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. </li></ul>

×