Könyvtárosok az olvasókért

1,743 views

Published on

“Webkonyvtaros”, ami jol hangzik es sokretu foglalkozast jelent. A nyilt forraskod tisztazasa: szoftverfejlesztesi mod, sok szalon futo folyamat, osszetett fejlesztogarda. Visszajelzest, azonnali javitast tesz lehetove, direkt a fejlesztokkel lehet kommunikalni. Ez jobb minoseget, nagyobb rugalmassagot, ugyanakkor alacsonyabb koltsegeket jelent. Ugyanakkor (es ez nagyon is fontos) megszunteti a szolgaltatotol fuggest is.

Published in: Technology
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,743
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
43
Actions
Shares
0
Downloads
15
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Könyvtárosok az olvasókért

  1. 1. Nyílt forráskódú, ingyenes  könyvtári szoftverek Takács Dániel (webkönyvtáros) Moholy­Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára     Kaposvár, 2007. október 30.
  2. 2. Mi az, hogy „nyílt forráskód”? szoftver­fejlesztési módszer, amely   egyesíti a megosztott és egyidejű  ● ellenőrzés és a munkafolyamat  átláthatóságának előnyeit  jobb minőséget, ●  nagyobb rugalmasságot, ●  alacsonyabb költséget, ●  valamint a szolgáltatóktól való függés  ● megszüntetését jelenti    
  3. 3. Nyílt = ingyenes? Free Software: szabad szoftver (nem ingyenes!) jogosultság: a futtatáshoz, ● a működés vizsgálatához és az igényekhez ● való igazításához, a nonprofit célból történő másoláshoz, ● a fejlesztéshez, ennek megosztásához a ● nyilvánossággal (GNU) ekvivalens a nyílt forráskód kifejezéssel    
  4. 4. Most akkor ez jó? nyílt forráskódú szoftver = csökkentett költség +  nagyobb rugalmasság a nyílt forráskód előnyei a nyílt forráskód hátrányai ­ közösségi támogatás ­ a projektek sokszor és könnyen  ­ szinte mindig ingyenes halnak el, fagynak le ­ nincs a szolgáltatóhoz való  ­ sokszor platformfüggők kötöttség ­ a kereskedelmi alternatívák  ­ módosítható, flexibilis nagyobb szolgáltatási környezettel  rendelkeznek ­ a kiegészítők (dokumentációk,  kezelési útmutatók) soha nem      teljesek, vagy egyáltalán nincsenek
  5. 5. A NyF szoftverek evolúciója Ötlet - Szükség Próbálkozások Béta / Prototípus Stagnálás - Eltűnés Közösség alapítása a projekthez Verziók Kiadások Evolúció - Stabilitás    
  6. 6. Mi közünk van nekünk ehhez? Könyvtári alkalmazások területei:  asztali alkalmazások (operációs rendszer,  ● egyéb szoftverek)  webes alkalmazások (tartalomkezelő  ● rendszer)  integrált alkalmazások (IKR – OPAC,  ● repozitórium)    
  7. 7. Integrált könyvtári rendszerek új igények – OPAC­manifesztó (nyitás a  közösségek felé) önálló fejlesztésű IKR­ek, OPAC­ok,  repozitóriumkezelők legnevesebbek: Koha, Evergeen,  Scriblio, D­Space, Greenstone    
  8. 8. Koha – a nagyágyú  komplett IKR ●  platformfüggetlen ●  abszolút testre szabható megjelenés ●  leginkább az OPAC lehetőségei miatt  ● szeretik  inkább a kisebb max. száz könyvtárból álló  ● rendszerekhez    
  9. 9. Az élő példa http://koha.org/    
  10. 10. Evergreen – a klasszikus  2005 óta fejlesztik ●  listázható katalógus ●  beépített helyesírás­ellenőrző ●  keresési tippek (l. Google) ●  plusz tartalom (borító, recenzió stb.) hozzáadása ●  több 100 könyvtárból álló rendszerek kiépítésére  ● alkalmas (szerver­kliens felépítéssel) – az első  rendszer 252 könyvtárral indult (2006. november,  Georgia Public Library Service) – 44 alrendszer,  8.8 millió tétel, 1.6 millió felhasználó    
  11. 11. Scriblio (leánykori név: WPOPAC)  blogmotorra épült – WordPress – így már a  ● megjelenésekor nagyobb volt a  felhasználótábora, mint az összes többinek  együttvéve  nem igazi IKR, inkább csak OPAC, így nem  ● helyettesít, hanem kiegészít  a katalógust ötvözi a WP interaktivitásával  ● és flexibilitásával (megjelenítés, pluginek,  testreszabhatóság)    
  12. 12. Repozitóriumok  elektronikus dokumentumszolgáltatás ●  (felső)oktatás, önkormányzatok ●  dokumentumok tárolása, kezelése,  ● hozzáférése, szolgáltatása    
  13. 13. D­Space  itthon a DEENK használja ●  2000­ben kezdte a HP Labs és az M.I.T.  ● fejleszteni  megosztott (közös) munka támogatására is  ● alkalmas (l. CMS­ek)  finoman hangolható hozzáférési szintek ●    
  14. 14. Rajtunk múlik!  Ingyenesek, így bárki bármikor  ● kipróbálhatja, csak idő és vas kell hozzá  Szabadon lehet módosítgatni őket ●  Ingyenesen rendelkezésre áll a  ● dokumentációjuk és a használói közösség  tudása, tapasztalata  CSAK AKARNI KELL!!! ●    
  15. 15. Köszönöm a  figyelmet! elérhetőségek: email/gtalk: daniel.takacs@gmail.com blog: http://ek.klog.hu    

×