Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
. . . És meghala József és minden ő atyjafia és az
egész nemzedék. Izráel fiai pedig szaporodának és
sokasodának úgy hogy ...
És a Fáraó monda az
ő népének: Ímé az
Izráel fiainak népe
több, és hatalmasabb
nálunknál. Parancsola
azért a Fáraó . . .
m...
És fogada méhében egy asszony, és fiat szűle; és
rejtegeté három hónapig. De mikor tovább nem
rejtegetheté, szerze annak e...
És aláméne a Faraó leánya,
hogy megfürödjék a
folyóvízben. . .

És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az
ő szolgál...
. . és látá egy síró fiú. A
héberek gyermekei közűl. Az
ő nénje pedig monda a
Faraó leányának: Elmenjek-é
s hívjak-é egy s...
a Faraó leánya
monda néki: Eredj
el. Elméne azért a
leányzó, és elhívá
a gyermek anyját.
A Faraó leánya
monda néki: Vidd
e...
És
felnevekedék a
gyermek, és
vivé őt a Faraó
leányához, és
fia gyanánt lőn
annak, és
nevezé nevét
Mózesnek
Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes
felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő
nehéz munkájokat s látá, hog...
Mikor ide-oda
tekinte és látá
hogy senki sincs,
agyonüté az
Égyiptombelit és
elrejté azt a
homokba.
A Fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest
halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó
elől és lakozék Midián földén
Midián papjának
pedig hét leánya
vala, és oda
menének és vizet
húzának és tele
merék a válúkat,
hogy megitassák
atyjoknak ...
És Mózes elméne
Midián papjához
Réhuelhez. És
tetszék Mózesnek,
hogy ott maradjon
e férfiúnál, és ez
feleségül adá
Mózesne...
Mózes pedig őrzi vala a
Midián papjának juhait és
hajtá a juhokat a pusztán túl
és juta az Isten hegyéhez,
Hórebhez.
És megjelenék néki
az Úr angyala
tűznek lángjában
egy csipkebokor
közepéből, és látá,
hogy ímé a
csipkebokor ég vala;
de a...
. . . oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a
melyen állasz, szent föld. Az Úr pedig monda:

Látván láttam az én n...
Áronnak pedig monda
az Úr: Eredj Mózes
eleibe a pusztába! És
elméne és találkozék
vele az Isten hegyénél
. . . Mózes pedig...
Beméne azért Mózes
és Áron a Faraóhoz, és
úgy cselekedének, a
mint az Úr parancsolta
vala; veté Áron az ő
vesszejét a Fara...
És
megkeményedék
a Faraó szíve és
nem hallgata
reájok, a mint
megmondotta
vala az Úr. . .
Nem akarja a
népet elbocsátani.
És az Úr csapásokkal
súlytá Egyiptom
földjét. De
különválasztotta
Gósen földét, az
Egyiptomiak házaitól.
Hogy a melyen az ...
És lőn, mikor a Faraó
megátalkodottan
vonakodék Isten népét
elbocsátani: megöle az
Úr minden
elsőszülöttet Égyiptom
földén...
És elbocsátá a Fáraó Izrael népét . . .
Az Úr pedig megy vala előttök nappal
felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel
pedig tűzoszlopban, hogy világítso...
És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy
elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és
az ő szolgáinak szíve a nép iránt...
És monda az Úr Mózesnek: Szólj
Izráel fiainak, hogy induljanak el.
Te pedig emeld fel a te pálczádat
és nyújtsd ki kezedet...
És Izráel fiai szárazon menének át a tenger
közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik
jobb- és balkezök felől.
Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és
bemenének a Faraó minden szekerei és lovasai a
tenger közepébe.

És szóla az ...
Visszatérének tehát a vizek és
elboríták a szekereket és a
lovasokat, a Faraónak minden
seregét, melyek utánok
bementek va...
És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete
Mózes és Áron ellen a pusztában. S mondának
nékik Izráel fiai: azért hoztato...
És monda Mózes és Áron
Izráel minden fiainak: Estve
húst ád az Úr ennetek, reggel
pedig kenyeret, hogy jól
lakjatok; mert ...
És lőn, hogy estve fürjek
jövének fel és reggel pedig
harmatszállás lőn ímé a
pusztának színén apró
gömbölyegek valának, a...
És elindula Izráel
fiainak egész
gyülekezete a Szin
pusztájából De a
népnek nem vala
inni való vize. És
ismét zúgolódék a
...
Eljöve pedig Amálek
és hadakozék Izráel
ellen. És monda
Mózes Józsuénak:
menj el, ütközzél meg
Amálekkel. Holnap én
a halo...
A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala
Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének
a Sinai pusztába.
Isten megjelenik a Sínai hegyén. .
. . . mennydörgések, villámlások és sűrű felhő
lőn a hegyen és igen erős kürtzengés . . .
És beméne
Mózes a felhő
közepébe, és
felméne a
hegyre, és
negyven nap és
negyven éjjel
vala Mózes a
hegyen.
És szóla az Úr Mózesnek a
törvényekről, a Szent Sátorról
és a Szövetség Ládájáról
Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai
hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két
tábláját, az Isten ujjával írt...
Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről
leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá
néki: csinálj nékünk istenek...
Leszedé azért
mind az egész
nép az
aranyfüggőket
füleiről, és
elvivék
Áronhoz. . . és
csinála abból
öntött borjút
Szóla pedig az Úr
Mózesnek: Eredj
menj alá; mert
megromlott a te
néped, a melyet
kihoztál Égyiptom
földéből. Borjúképet
ön...
És mikor közeledett
volna a táborhoz, látá a
borjút és a tánczolást,
és felgerjede Mózesnek
haragja, és elveté
kezéből a t...
És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát,
hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra
azokat a szavakat, a melyek a...
És Mózes ismét felméne a Sinai hegyére. És ott vala
az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret
nem evett, vizet sem i...
Miután Mózes visszatért elkészítették a Szent sátort
és a Szövetség ládáját a mint parancsolta vala az Úr
Mózesnek, egésze...
És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Küldj férfiakat,
hogy kémleljék meg a Kanaán földét

Mikor pedig eljutának Eskol völgyéi...
Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala
arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és
bizonyára tejjel és m...
Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala, azt mondják
vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert
erősebb az nálu...
Mikor pedig így lázadoznak megjelenék az Úrnak
dicsősége a gyülekezet sátorában. És monda az Úr:
immár tízszer, nem engedt...
A napok száma
szerint, a melyeken
megkémleltétek a
földet, negyven
esztendeig
hordozzátok a ti
hamisságotoknak
büntetését.
És tovább méne a nép a pusztában és juta a
kananeusok földjére
Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak. . . És az Úr
kézbe adá Izraelnek a Kananeust, és eltörlé őket, és
azoknak városait. És...
És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen. Bocsáta azért
az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet,
és sokan me...
Akkor méne a nép
Mózeshez, és
mondának: Vétkeztünk,
mert szólottunk az Úr
ellen és te ellened;
imádkozzál az Úrhoz,
hogy v...
És tovább
menének
Izráel fiai, és
tábort ütének
Moáb
mezőségen.
Külde azért
Moáb
követeket
Bálámhoz
mondván:
Most azért
ké...
Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő
szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel. De
megharaguvék Isten, hogy elme...
Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé
őt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a
népnek valami részét. És...
Lőn pedig a negyvenedik
esztendőben, a
tizenegyedik hónapban,
a hónapnak első napján,
szóla Mózes az Izráel
fiainak mind a...
Ímé előtökbe adtam a földet, a mely felől megesküdt
az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és
Jákóbnak, hogy nékik a...
És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Menj fel a Nébó
hegyére, a mely Moáb földén van és pedig
Jérikhóval átellenben . . .
. . . és nézd meg a Kanaán földét, a
melyet én Izráel fiainak adok
örökségül. És halj meg a hegyen, a
melyre felmégy . . .
És monda néki az
Úr: Ez a föld az, a
mely felől
megesküdtem
Ábrahámnak,
Izsáknak, Jákóbnak,
mondván: a te
magodnak adom az...
És meghala ott
Mózes, az Úrnak
szolgája a Moáb
földén, az Úr szava
szerint. És
eltemeték őt a
völgyben, a Moáb
földén. Móz...
És nem támadott
többé Izráelben olyan
próféta, mint Mózes, a
kit ismert volna az Úr
színről-színre.
Mindazokban a
jelekben...
Mozes tortenete
Mozes tortenete
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Mozes tortenete

4,606 views

Published on

Mózes élettörténete születésétől a haláláig a Biblia alapján

Published in: Spiritual
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Mozes tortenete

  1. 1. . . . És meghala József és minden ő atyjafia és az egész nemzedék. Izráel fiai pedig szaporodának és sokasodának úgy hogy megtelék velök az ország.
  2. 2. És a Fáraó monda az ő népének: Ímé az Izráel fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál. Parancsola azért a Fáraó . . . minden fiút, a ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben.
  3. 3. És fogada méhében egy asszony, és fiat szűle; és rejtegeté három hónapig. De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén. Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?
  4. 4. És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben. . . És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
  5. 5. . . és látá egy síró fiú. A héberek gyermekei közűl. Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa néked a gyermeket? .
  6. 6. a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját. A Faraó leánya monda néki: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem.
  7. 7. És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek
  8. 8. Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.
  9. 9. Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az Égyiptombelit és elrejté azt a homokba.
  10. 10. A Fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén
  11. 11. Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és vizet húzának és tele merék a válúkat, hogy megitassák atyjoknak juhait. A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat.
  12. 12. És Mózes elméne Midián papjához Réhuelhez. És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Czipporát.
  13. 13. Mózes pedig őrzi vala a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
  14. 14. És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala. . . . és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes.
  15. 15. . . . oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon. Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból . . . Én veled lészek!
  16. 16. Áronnak pedig monda az Úr: Eredj Mózes eleibe a pusztába! És elméne és találkozék vele az Isten hegyénél . . . Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, és mindazokat a jeleket, melyeket reá bízott vala. Mózes pedig nyolczvan esztendős és Áron nyolczvanhárom esztendős vala,
  17. 17. Beméne azért Mózes és Áron a Faraóhoz, és úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala; veté Áron az ő vesszejét a Faraó elé és kígyóvá lőn. És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat . . . Elveté ugyanis mindenik az ő vesszejét és kígyókká lőnek; de az Áron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
  18. 18. És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr. . . Nem akarja a népet elbocsátani.
  19. 19. És az Úr csapásokkal súlytá Egyiptom földjét. De különválasztotta Gósen földét, az Egyiptomiak házaitól. Hogy a melyen az Ő népe lakozik, ne legyen ott semmilyen csapás azért, hogy megtudják, Isten az Úr ezen a földön.
  20. 20. És lőn, mikor a Faraó megátalkodottan vonakodék Isten népét elbocsátani: megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az ember elsőszülöttétől a barom első fajzásáig . . .
  21. 21. És elbocsátá a Fáraó Izrael népét . . .
  22. 22. Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek.
  23. 23. És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és az ő szolgáinak szíve a nép iránt és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból! És az Égyiptombeliek utánok nyomulának és elérék őket a tenger mellett, a hol táboroznak vala,
  24. 24. És monda az Úr Mózesnek: Szólj Izráel fiainak, hogy induljanak el. Te pedig emeld fel a te pálczádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé . . .
  25. 25. És Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb- és balkezök felől.
  26. 26. Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és bemenének a Faraó minden szekerei és lovasai a tenger közepébe. És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre,
  27. 27. Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök.
  28. 28. És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában. S mondának nékik Izráel fiai: azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.
  29. 29. És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat
  30. 30. És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és reggel pedig harmatszállás lőn ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
  31. 31. És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából De a népnek nem vala inni való vize. És ismét zúgolódék a nép Mózes ellen. És az Úr monda Mózesnek: sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép.
  32. 32. Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izráel ellen. És monda Mózes Józsuénak: menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája kezemben lesz. És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.
  33. 33. A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.
  34. 34. Isten megjelenik a Sínai hegyén. .
  35. 35. . . . mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés . . .
  36. 36. És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.
  37. 37. És szóla az Úr Mózesnek a törvényekről, a Szent Sátorról és a Szövetség Ládájáról
  38. 38. Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.
  39. 39. Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá néki: csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak Mózesnek, a ki minket Égyiptom földéből kihozott.
  40. 40. Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék Áronhoz. . . és csinála abból öntött borjút
  41. 41. Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, a melyet kihoztál Égyiptom földéből. Borjúképet öntöttek magoknak, és annak áldoznak. És azt mondják: Ezek a te isteneid Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptom földéből.
  42. 42. És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a tánczolást, és felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt. Azután fogá a borjút, a melyet csináltak vala, tűzben megégeté, és apróra töré mígnem porrá lett, és a vízbe hintvén, itatá azt az Izráel fiaival.
  43. 43. És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon voltak . . .
  44. 44. És Mózes ismét felméne a Sinai hegyére. És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.
  45. 45. Miután Mózes visszatért elkészítették a Szent sátort és a Szövetség ládáját a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai minden munkát.
  46. 46. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon. És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.
  47. 47. Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az
  48. 48. Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál. És felemelé szavát az egész nép és mindnyájan zúgolódának Mózes és Áron ellen.
  49. 49. Mikor pedig így lázadoznak megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában. És monda az Úr: immár tízszer, nem engedtek az én szómnak. Ezért nem látjátok meg azt a földet, a mely felől megesküdtem a ti atyáitoknak.
  50. 50. A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését.
  51. 51. És tovább méne a nép a pusztában és juta a kananeusok földjére
  52. 52. Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak. . . És az Úr kézbe adá Izraelnek a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És elindulának a Hór hegyétől És a népnek lelke megkeseredék útközben.
  53. 53. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
  54. 54. Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
  55. 55. És tovább menének Izráel fiai, és tábort ütének Moáb mezőségen. Külde azért Moáb követeket Bálámhoz mondván: Most azért kérlek jöjj el, átkozd meg érettem e népet.
  56. 56. Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel. De megharaguvék Isten, hogy elmegy vala ő. És megálla az Úrnak angyala az útban, hogy ellenkezzék vele;
  57. 57. Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé őt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a népnek valami részét. És monda Bálám Báláknak. Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz? És Bálám megáldá Izrael népét . . .
  58. 58. Lőn pedig a negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől.
  59. 59. Ímé előtökbe adtam a földet, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő magvoknak.
  60. 60. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Menj fel a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben . . .
  61. 61. . . . és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül. És halj meg a hegyen, a melyre felmégy . . .
  62. 62. És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át.
  63. 63. És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint. És eltemeték őt a völgyben, a Moáb földén. Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt . . .
  64. 64. És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színről-színre. Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye . . .

×