Caleidoscop monografic al comunei Diosig.

1,755 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,755
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
812
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Caleidoscop monografic al comunei Diosig.

  1. 1. 1ArgumentAceastă lucrare se doreşte a fi un scurt calei-doscop monografic al comunei Diosig.O contribuţie mai mare sau mai mică în rea-lizarea lui au avut-o elevii Şcolii Gimnaziale Nr.1Diosig, îndrumaţi de câteva cadre didactice şi debibliotecara şcolii. Cu toate că forma finală a lu-crării este departe de a fi una completă, dorim săvă împărtăşim cât de mult ne-am îmbogăţit spi-ritual pe parcursul colectării datelor şi redactăriimaterialului prezent. Sarcinile diverse au însem-nat o oportunitate pentru elevii care s-au oferit vo-luntar. Au intrat în pielea unor cărturari, au deve-nit reporteri, au făcut poze şi studii de cercetare aopiniei publice. Bazându-se pe relaţiile personale,au adunat fotografii și date de la locuitorii în vâr-stă (și nu numai). Au fost mişcaţi de vraja unormeșteşuguri vechi, au cotrobăit prin muzee pri-vate prăfuite şi au cunoscut oameni valoroşi. Aufolosit reportofonul şi aparatul de fotografiat, dar,prelucrând materialele adunate, s-au perfecționatși în utilizarea calculatorului.Datele au fost verificate de specialiști, iar îndomeniile în care elevii și îndrumătorii lor au ezi-tat, au fost sprijiniţi și sfătuiți prietenește.Viața unei comunități este complexă, iar tim-pul acordat cercetărilor în cadrul proiectului a fostscurt; prin urmare, nu am reușit să adunăm toa-te informațiile posibile. De aceea, îi îndemnămpe toți cititorii noștri să contribuie la îmbogățireacolecției cu date și poze vechi sau, eventual, cuo părere.Echipa de redactareIndoklásA jelen kiadvány egyféle színes rövid mono-gráfiája a községnek.A kiadvány anyagának összegyűjtésében sze-rep jutott a helyi iskola tanulóinak is, akik néhánytanár és a könyvtáros vezetésével dolgoztak. Bármunkánk korántsem teljes, elmondhatjuk, hogya kiadvány anyagának összegyűjtése és megszer-kesztése során kis csapatunk sokat gazdagodott.A különféle feladatok az önként jelentkező tanu-lók számára kiváló tanulási, tapasztalatszerzésilehetőséget nyújtottak. Kipróbálhatták magukatkutatóként, riporterként, fényképészként, közvé-lemény-kutatóként, ugyanakkor személyes kap-csolataikat igénybe véve, a letűnt időkre vonat-kozó történeteket, régi fényképeket is gyűjtöttekismerőseiktől. Megérintette őket a régi mestersé-gek varázsa, és kutattak poros magánmúzeumok-ban. Használtak hangrögzítőt és fényképezőgé-pet, de a számítógép- felhasználás tekintetébenis fejlődtek.Az adatokat szakemberek ellenőrizték, ésazokon a területeken, ahol tanulók és irányítókegyaránt ingoványos talajra tévedtek, barátainkjó tanácsa és segítsége könnyítette meg munkán-kat.Egy közösség élete bonyolult, és a projekt ke-retében a kutatásra szánt idő rövid volt, így a tel-jesség igénye nélkül jelentkezünk kiadványunk-kal, arra biztatva olvasóinkat, hogy az esetlegrendelkezésükre álló adatokkal, fényképekkelvegyenek részt gyűjteményünk gyarapításában.A szerkesztők
  2. 2. BihardiószegBihardiószeg2Bihardiószeg3A község bemutatásaA község bemutatása Prezentarea comuneiPrezentarea comuneiÚtjelző táblaIndicator la intrarea în localitateÚtjelző táblaIndicatorDiószeg látképPeisaj cu localitateaLátkép a szőlőhegyrőlPrivelişte a localităţii văzută de pe dealKéri Andrea tanuló rajza - Asszonysziget legendájaDesen care ilustrează legenda Insula FemeilorMegyében való elhelyezkedésSituarea în judeţ a localităţiiBihardiószeg Bihar megye észak-nyugati ré-szén 9004,61 hektár területen fekszik, és 7001 la-kosával a megye egyik legnagyobb településénekszámít. A községen átmegy a DN 19 számú ország-út, a DC 39. számú községi út és az E 671 számúnemzetközi útvonal. A megyeszékhely Nagyváradmindössze 32 km-re van. Az Erdélyi-szigethegy-ség északi részén, az Érmellék tájegység részekénta helység a sík- és a dombvidék jellemzőit viselimagán. A községhez tartozik faluként Jankafalvaés utcaként Kisjanka.A község változatosan szép helyeket kínál azide látogatóknak. A dombvidék találkozása az al-földdel ez a hely, erdőkkel régi pincékkel a domb-oldalba ásva. Két duzzasztógát által kialakított ha-lastó és az Ér völgye várja egyelőre kiaknázatlanturisztikai lehetőségeivel az érdeklődőket.A község nevének eredetét több legendamagyarázza, melyek kiegészítik a tudományosmagyarázatot. A legenda szerint a térség mocsár-világának egyik szigetén egy diófa állt, melybeszeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok rá-akaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környé-kén később település alakult. Egy másik legendaszerint a szomszédos Egyed monostorának lakóia törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt„szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztaklétre. A név etimológiája is diós szegre, zugra utal.A helység román megnevezése a magyarból szár-mazik. (Diosig).Minden magyar iskolában tananyag a község-hez fűződő Asszonysziget legendája, amely a törökhódoltság ideje alatt hősiesen ellenálló asszonyok-nak emel emléket. A legenda szerint a mocsárvilágegy szigetére menekült asszonyok, öregek és gyer-mekek gólyalábakra állva, testesebb lopótökbőlkészült töklámpásokkal, ijesztették el a babonástörököket.Comuna Diosig se află în partea de nord-vesta județului Bihor. Are o suprafața totală de 9004,61ha şi o populaţie de 7001 locuitori - este una din-tre cele mai mari comune din judeţ. Comuna estestrăbătută de DN19, de drumul comunal DC39 șide drumul european E671 şi se află la 32 km deMunicipiul Oradea. Localitatea are caracteristicilezonei de câmpie şi  deal, fiind parte a Câmpiei şiDealurilor de Vest. Din structura comunei fac parteIanca Mare - sat şi Ianca Mică - stradă.Comuna oferă vizitatorilor un peisaj cu pri-velişti frumoase. Este o zonă de deal şi câmpie, cupăduri, pivniţe vechi, cu două baraje. De asemenea,putem aminti Valea Ierului, un loc cu un potenţi-al turistic ridicat, dar încă neexploatat. Avem şi uncastel vechi din anul 1810 care face parte din istoriade veacuri a comunei.Numele comunei are mai multe explicaţii po-pulare şi ştiinţifice care se completează reciproc:Conform legendei, pe o insulă, între mlaştiniledin zonă, într-un nuc era bătut un cui. În acest cuiîşi agăţau drumeţii traista; cu timpul, aici s-a formato aşezare.O altă legendă spune că, fugind din faţa turcilorsau a tătarilor, locuitorii din oraşul (sau mănăstirea)Egyed s-au refugiat într-un loc plin cu nuci și au în-fiinţat o nouă aşezare. Etimologia numelui trimitela un loc (în maghiară: szeg, szegelet) plin cu nuci(în maghiară: dió) - dió+szeg= Diószeg. Denumi-rea în limba română provine din cea maghiară.În clasele cu predare în limba maghiară, legen-da Insula femeilor face parte din textele studiate laora de limbă maternă. În vremea turcilor femeile,copiii şi bătrânii s-au refugiat pe o insulă aflată întremlaştini. Deoarece erau atacaţi de turci, femeile aurecurs la un şiretlic: au alungat turcii superstiţioşiurcându-se pe picioroange şi ţinând în mână lămpidin dovleci (tigve). Turcii s-au speriat şi au fugit.
  3. 3. BihardiószegBihardiószeg4Bihardiószeg5Iskolatörténet évszámokbanIskolatörténet évszámokbanIstoria învăţământului local în dateA református iskola I-II. osztálya 1931-bőlGrupădeelevidinclaseleI-IIlaŞcoalaReformatăÚj iskolaClădirea nouă a ŞcoliiKatolikus leányiskola 1940-es évekbenO grupă de eleve de la Şcoala Catolică de fete în 1940SportcsarnokSala de sportAz új nagyiskolaClădirea ŞcoliiA nagy iskola bejárataIntrarea principală în ŞcoalăIstoria învăţământului local în datere gyarapodott. A XIX század közepére rendrekatolikus iskola, román nyelvű ortodox felekezetiiskola és zsidó „zugiskola” alakul. 1885–ben 500forintos alapítvány létesül 80-100 gyermek óvodaioktatásáért, szakképzett óvónővel. A XIX. századvégétől a lányok számára 4, a fiúk számára pedig 6osztály volt kötelező. A 1920 –as évekig két államiiskola alakult (Jankafalván és Diószegen) 1948-ban betiltották a felekezeti iskolákat, a községben3 állami iskola maradt, amik idővel egyesültek.1958-tól hét, 1964-től pedig nyolc osztály volt kö-telező úgy a fiúk, mint a lányok számára. 1964-benés 2004-ben új iskolák épültek, időközben pedigleaszfaltozták a sportpályát és fedett sportcsarnokis épült. Az 1969-1970-es iskolai évtől IX. és X.osztályok létesültek. 1990 óta a községben I-VIIIosztály működik. Ugyanezen évtől a tanulók VIII.osztály végén országos tesztet írnak.Jelenleg a Bihardiószegi 1. számú ÁltalánosIskola 6 különböző épületben működik román ésmagyar tannyelvű osztályokkal illetve óvodai cso-portokkal. A 728 tanulót és 230 óvodást 55 szak-képzett pedagógus tanítja.A helyi iskola több száz éves múltra tekintvissza. A reformáció előtt az iskola a parókia mel-lett működött, és az egyedi monostorban vagy aváradi káptalan iskolájában lehetett továbbtanul-ni. A XV. századból már adatok vannak háromdiószegi peregrinus diákról, akik külföldi egye-temeken tanultak. A Református Egyház meg-alakulása után az oktatás nagyobb méreteket öl-tött. A református iskola a Debreceni Kollégiumfiliájaként működött. Egy 1690- es vers a diószegiiskolát Magyarország legjobb 15 református isko-lája között említi. A XVII.- XIX. században a fiúkszámára sorra három iskolát alapítottak a városkülönböző részein. A lányok kezdetben otthoniiskolában tanultak, majd 1761-ben és 1794- benkét leányiskola is alakult. 1785–ben Diószegen526 iskoláskorú gyermek volt, akikből 208-annem jártak iskolába. 1829–től a presbitérium dön-tése alapján a konfirmáció időpontjáig (vagyis kb.12 éves korig) minden gyermek iskolaköteles volt.(„Különben nem eskettetnek meg”). 1823–banemlítik először az iskola „bibliothécáját”. A könyv-tár 1885-ben 300 kötetet számlál, 1964-ben 3012-t, mára pedig a könyvtári könyvek száma 13542-Învăţământul local are o istorie de sute de ani.Înaintea reformei, şcoala a funcţionat pe lân-gă parohie, tinerii putând să-şi continue studiileîn mănăstirea din Egyed sau în Şcoala Capitululuidin Oradea. În secolul al XV-lea existau trei pe-regrini din Diosig care studiau la universități dinstrăinătate. După înfiinţarea Bisericii Reformate,învăţământul a luat amploare. Școala reformatăa funcţionat ca filială a Colegiului din Debreţin.O poezie din 1690 menţionează şcoala din Diosigca fiind între cele mai bune cincisprezece şcoli re-formate din Ungaria. În secolele XVII-XIX , s-auînfiinţat, pe rând, trei şcoli pentru băieţi în diferitepărţi ale localităţii. La început, fetele învăţau înşcoli de casă. În 1761 şi în 1794 s-au înfiinţat douăşcoli de fete. În 1785 existau 526 copii de vârstăşcolară, dintre care 208 nu frecventau cursurile.În 1829 o hotărâre presbiteriană a decis ca şcoalasă fie obligatorie până la confirmare, adică pânăla vârsta de 12 ani. (“Altfel nu vor fi cununaţi“). În1823 s-a pomenit pentru prima dată despre „bi-blioteca” şcolii. Aceasta număra 300 de volume în1885, 3012 volume în 1964, iar în prezent numără13542 volume. Până la mijlocul secolului al XIX-lea s-au înființat mai multe școli: una catolică, unacu predare în limba română, una evreiască “clan-destină” şi una ortodoxă. În 1885 a luat ființă ofundaţie care susţinea o grădiniţă cu 80-100 decopii şi cu educatoare calificată. De la sfârşitul se-colului al XIX-lea, fetele au urmat 4 clase, iar bă-ieţii 6, în mod obligatoriu. Până în anii 1920 s-auînfiinţat şi două şcoli de stat (Ianca Mare, Diosig)..În 1948 s-au interzis şcolile confesionale, în Dio-sig funcţionând 3 şcoli de stat. Din 1958 au fostobligatorii 7 clase, iar din 1964 - 8 clase. În 1964și în 2004 s-au construit două corpuri de clădirenoi, s-a asfaltat terenul de sport și s-a clădit o salămodernă de sport. În anul şcolar 1969-1970 s-auînființat clasele a IX-a şi a X-a. Din 1990, Şcoaladin Diosig funcţionează doar cu clasele I-VIII.Începând din anul 1999 elevii susţin examenenaționale la sfârşitul clasei a VIII-a.În prezent Şcoala Gimnazială nr. 1 ComunaDiosig funcţionează în şase clădiri diferite, cuclase de predare în limba română şi maghiară,respectiv cu grupe de grădiniţă. Cei 728 de elevişi 230 de preşcolari sunt instruiţi de 55 de cadredidactice.
  4. 4. BihardiószegBihardiószeg6Bihardiószeg7A mezőgazdaság rövid történeteA mezőgazdaság rövid történeteScurtă istorie a agriculturii localeAratás a 1960-as évekbenSeceriş în anii 60DinnyeszedésRecoltă de lebeniţăAratók a 60-as évekbenOameni la seceriş în anii 60Modern tengeriszedésRecoltarea modernă a porumbuluiBarackos a kommunizmus idejénPiersicărie de pe vremea comunistăBúzamező aratás utánLan de grâu după secerişA mindenkori politikai érdekeknek megfele-lően Diószeg különböző főurak birtokát képezte,akik minél nagyobb hasznot akartak megvalósíta-ni. Ilyenformán a török időkben Diószeg “vakuf”,vagyis kivételezett birtok volt, a Habsburgokidejében pedig a község a környék legnagyobbgazdasági hatalmává nőtte ki magát. 1801–ben aközségben 765 családfő volt, 1851-ben pedig 296jobbágy 246 zsellér, 138 nemes, 118 kézműves és4 kereskedő. Egy törvény kényszere alatt Zichygróf 1857-ben kb. 7774 hold földet osztott ki aparasztok között. A város összesen 12809 holdföldön gazdálkodott, amiből 664 hold szőlős, 722hold erdő, 1445 hold legelő és 6912 hold szántóvolt. 1884–ben Diószegen a lakosok tulajdonában1014 ház, 3940 hold szántó, 947 hold kaszáló és379 hold szőlős volt. 1922–ben Zichy Tivadar grófföldjeit kiosztották a parasztok között. 1951 utána kollektivizálás fokozatosan és csak részben mentvégbe, 39 család nem lépett be. Több gazda ma-gántársulásba tömörült, a kezdetben létrehozotttermelői szövetkezetek pedig idővel Mezőgaz-dasági Termelő Szövetkezetekké alakultak, majdegyesültek. Főleg a gyümölcs- és zöldségtermesz-tésre, valamint a szeszesital gyártásra fektetteknagy hangsúlyt, de működött például egy gyógy-növény termelő és átvevő központ is.A Diószegi MTSZ 4520 hektáron gazdálko-dott, ebből 4000 hektáron gabonát és ipari nö-vényeket, 200 hektáron takarmányt, 20 hektáronzöldséget, 120 hektáron gyümölcsöt és 180 hek-táron szőlőt termesztettek. Bár ez a lakosságnakmunkalehetőséget és bőséges jövedelmet jelent, aközség szellemi és kulturális lendülete megtörik.1990 után megkezdődött a jogtalanul államosítottföldek visszamérése, ami mai napig sem fejeződöttbe. Pillanatnyilag Diószegen 7 mezőgazdasági tár-sulás működik, és a lakók többsége számára a me-zőgazdaság fő- vagy kiegészítő jövedelemforrás.Conform intereselor politice din trecut,Diosigul se afla în proprietatea unor moşieri cares-au străduit să obţină venituri cât mai mari. Ast-fel, Diosigul a fost o moșie privilegiată („vakuf”)în vremea turcilor, iar în vremea Habsburgilor adevenit cea mai mare putere economică din zonă.În 1801 oraşul avea 765 “capi” de familie. În 1851erau 296 iobagi, 246 jeleri, 138 nobili, 118 artizani,4 comercianți. Forţat de o lege, în 1857 conteleZichy a împărţit între locuitori circa 7774 iugărede pământ. Orașul avea o suprafaţă totală de 12809jugăre, din care 664 jugăre de vie, 722 jugăre depădure, 1445 jugăre de păşune şi 6912 jugăre deteren arabil. În 1884 Diosigul număra 1014 case,locuitorii deţinând 3940 hectare de teren arabil,947 hectare de fâneţe şi 379 ha de vie. În 1922 pă-mânturile contelui Zichy Tivadar au fost împărţiteîntre ţărani. După 1951 colectivizarea s-a realizattreptat și parțial, 39 capi de familie n-au intratniciodată în CAP. Cooperativele de producțieînființate initial s-au transformat în C.A.P.-uri,care apoi s-au unit. În anul 1962 s-a înfiinţat opiersicărie care a dobândit mai târziu un renumemondial. Accentul s-a pus pe producția de legu-me, fructe și băuturi spirtoase, dar în acelaşi timp,în comună a funcționat și un centru de cultivare șipreluare a plantelor medicinale.C.A.P.-ul Diosig a cultivat 4520 ha: cereale șiplante tehnice pe 4000 ha, furaje pe 200 ha, legu-me pe 20 ha, pomi fructiferi pe 120 ha și viță devie pe 180 ha. Locuitorii aveau, aşadar, locuri demuncă şi venituri suficiente.Din 1990 a început retrocedarea pământuri-lor, dar această procedură nu este finalizată nicipână azi. În prezent, funcționează şapte asociațiiagricole și majoritatea locuitorilor au ca ocupațieprincipală ori ca sursă de venit suplimentară agri-cultura.Scurtă istorie a agriculturii locale
  5. 5. BihardiószegBihardiószeg8Bihardiószeg9A szőlészet rövid történeteA szőlészet rövid történeteScurtă istorie a viticulturiiAgronómus ház a Zichy kastélybanCasa Agronomului cu sediul în Castelul ZichyDiószegi pincesor Petrucz József alkotásaŞirul pivniţelor pictat de Petrucz JózsefAz egyedi Riparia-telep, 1950.07.19Plantaţia de Riparia din Egyed 1950Új telepítésPlantaţie nouăA700hl–esnagyhordóaZichypincéből1935-bőlButoiulde700hldinpivnițeleconteluiZichydin1935Borkészítéshez használt eszközökUnelte pentru prelucrarea strugurilorScurtă istorie a viticulturiiA XIII. században az Érmelléken a ferences ésBenedek rendi szerzetesek telepítették az első sző-lőültetvényeket. A XV. században a község lako-sainak többsége szőlészettel foglalkozott. Diószegszőlészetéről az első adat a XVI. századból van.1665–ben a váradi pasa megtiltja a diószegieknek,hogy hídpénzt szedjenek azon debreceni lakosok-tól, akiknek szőlősük van a városban. Tény, hogy adebreceni polgárok méltóságát nagyban emelte egyérmelléki szőlős, és hogy szüret napján a civis városközhivatalai mind bezártak.A XVIII. században Diószeg a Donath Heissler,Johann Bronckhorst Gronsveld, Dietrichstein ésSternberg családok tulajdona, majd 1810-1822között-ben a Zichy család szerezte meg. 1864-benZichy Ferenc gróf európai hírű szőlőst létesített.1873-ban a diószegi szőlősök Erdélyben a har-madik helyet foglalták el terület szempontjából.1870-ben alapította IX. Zichy Ferenc gróf a KirályiVincellérképezdét, ami egészen 1961-ig működött,amikor is Szilágysomlyóra telepítették. 1878-ban apárizsi világkiállításon a diószegi bor második he-lyezett lett. 1884-től egy több, mint 10 éven át tartófiloxérajárvány végzetesen megpecsételte a diószegiszőlőtermesztés sorsát. A XX. század elején államikezdeményezésre és a gróf közreműködésével meg-épült a MAT pinceként ismert épület, ami sokáig abortermelés bástyája lesz. Az 1922-es földreformután a grófi szőlős egy részét kiosztották a lako-sok között. Más részét az állam a Szőlészeti Iskolarendelkezésére bocsátotta. A kollektivizálás (1951)után több, mint 180 hektár szőlős a Diószegi MTSZbirtokába került. Az 1989-es forradalom után avisszaosztott szőlősöket a tulajdonosok jobbárakivágták a tapasztalat hiánya és a kilátástalanságmiatt. A község szőlősei eredeti méretük tizedérecsökkentek. 1992-ben a gróf hagyományait követveújraindult a Zichy Gazdakör, melynek legnagyobbérdeme Diószeg hivatalos borvidékként való meg-erősítése és az évente megszervezett nemzetköziborverseny. 2010–es statisztikai adatok szerint aközségben pillanatnyilag 43 hektárnyi szőlős van.Az utóbbi időben a szőlészet ismét az érdeklődésközéppontjába került, több új ültetvény is létesült,ezekről azonban nincsenek konkrét hivatalos ada-tok. A szőlészek nemcsak a nagyhozamú fajtákattermesztik, hanem a jobb minőségű, de kisebbhozamú fajtákat is (pl. bakator) megpróbálják újra-telepíteni.Călugării benedicteni şi franciscani au înfiinţatprimele plantaţii de vie în secolul al XIII-lea pe valeaIerului. Ceva mai târziu, în secolul al XV-lea majori-tatea locuitorilor din Diosig se ocupau cu viticultura.Prima atestare a viticulturii în Diosig datează din se-colul al XVI-lea. În 1665 paşa din Oradea a interziscolectarea taxei de vamă de la acei locuitori ai oraşuluiDebreţin care aveau plantaţii de vie în Diosig. Pre-stigiul locuitorilor din oraş creştea odată cu achiziţiaunei plantaţii de vie în valea Ierului. În perioada re-coltării viţei de vie în Debreţin se închideau până şiinstituţiile publice.În secolul al XVIII-lea Diosig a fost, pe rând,în proprietatea familiilor Donath Heissler, JohannBronckhorst Gronsveld, Dietrichstein și Sternberg, iarîntre 1810-1822 familia Zichy a intrat în posesia co-munei. Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aicioplantaţiedeviederenumeeuropeanînanul1864. În1873 viile din Diosig ocupau locul al treilea ca întin-dereînArdeal.În1870conteleZichyaînfiinţatŞcoalaViticolă Regală care a fost mutată la Şimleul Silvanieiîn 1961. În 1878 vinul de Diosig a luat premiul II laexpoziţiamondialădinParis.Epidemiadefiloxerădin1884 a distrus o mare parte a viilor din comună. Laînceputul secolului al XX-lea, la iniţiativa statului şicu ajutorul contelui, s-a construit clădirea cunoscutădrept “pivniţa MAT”, devenită pentru multă vremefortăreaţa producţiei locale de vin. După 1922, viiledin proprietatea Zichy au fost, în parte, împărţite lo-cuitorilor. O altă parte a fost pusă la dispoziţia şcoliide vieri. După colectivizare (1951), peste 180 de ha devie au intrat în proprietatea C.A.P. Diosig. După Re-voluţia din 1989, lipsa de perspectivă şi de experienţăa dus la scăderea suprafeţei cultivate la o zecime faţăde cea iniţială. În 1992 s-a reînfiinţat Cercul gazdelor,purtând numele contelui care l-a iniţiat. Cele mai deseamă merite ale cercului sunt înscrierea Diosiguluiprintre zonele viticole recunoscute ale României şi or-ganizarea anuală a unui concurs de vin internaţional.Conform datelor statistice ale anului 2010, suprafaţacultivată cu viţă de vie este de 43 ha. Atenţia agricul-torilor s-a îndreptat în ultima vreme asupra acesteiramuriaagriculturiiconcretizându-seprinextindereasuprafeţelor cultivate ; în privinţa acestor suprafeţe nuavem însă deocamdată date concrete. Viticultorii pro-moveazănudoarsoiurileproductive,şipecelecupro-ducţie mai mică, dar superioare calitativ (ex. rujița).
  6. 6. BihardiószegBihardiószeg10Bihardiószeg11A községkép alakulásaA községkép alakulásaImaginea comunei în dateMegérkezett a tavasz a szőlőhegyreA sosit primavara pe dealMűemlék kút a Polgármesteri Hivatal előttFântâna arteziană din faţa PrimărieiA színjátszó csoport 1960 körülTrupă de teatru din anii 60Széchenyi HuszárezredTrupa Husarilor din DiosigA templomtér 1941-benParcul din faţa Bisericii Reformate în 1941A főtér maCentrul localităţii în zilele noastreImaginea comunei în dateAz első, 1278-as említés után Diószeg sorbankülönböző magyarországi illetve erdélyi főnemesi csa-ládok birtokát képezte. 1333-tól vásártartási joggal ren-delkezett, tehát mezőváros rangja volt. A XVII. százatóltörök uralom következett: a város a váradi basának, azerdélyi fejedelemnek és Tököly Imre kurucainak adózik.1661 rendre az erdélyi fejedelem és osztrák főnemesekbirtoka. A XVIII. század első felében megalakul 4 nagycéh, 1715-1730 között pedig egyre több román családtelepedik le a Románfaluban. 1795 – 1798 között em-legetik a Medgyessy Pál nyomdáját, ahol kinyomtattáka debreceni református püspök munkáit is. 1810 utána Zichy család birtokaként kivirágzik a város mezőgaz-dasága: a gróf nemzetközi hírű szőlőst telepít (1864),vincellérképző iskolát alapít (1870), és mintagazda-ságot hoz létre. A diószegi bor által a párizsi világkiál-lításon elnyert II. díj, és a kínai császár borrendeléseegyaránt arról árulkodik, hogy a város fénykorát éli. Az1884-ben kezdődő filoxéra-vész sajnos derékba törteezt a felfelé ívelő pályát. Ennek ellenére tudjuk, hogy aközségnek 1900 körül pezsgő kulturális élete van: úrikaszinó, népkör, temetkezési és kiházasítási egyesület,takarékpénztár, hitelszövetkezet működik itt, valamintegy ipartestület, 3 gőzmalom, 3 olajütő, egy téglagyár ésegy kénes vizű termálfürdő. 1910 -től viseli a község aBihardiószeg nevet. A Zichy család birtokában levő föl-deket 1922 után kiosztották a diószegi parasztoknak. Asikertörténetet még az 1951 utáni kollektivizálás semtöri meg, hiszen az államosított földeken nemzetközihírű barackos és szőlős működött, és a sokféle képpenhasznosított hatalmas területeken nemcsak a helybeliek,hanem a környékbeliek is munkát találtak.Az 1989-es forradalom után visszaszolgáltatott föl-deken levő ültetvényeket a tapasztalatlan régi/új tulajdo-nosok nem tudták kihasználni igy kivágták a szőlősöket,gyümölcsfákat. A hangsúly ismét a gabona- és zöld-ségtermesztésre tevődött, sőt, fontos termény lett a la-kosság által csak a XX. század második felére kikísérle-tezett dinnye is.A község lakói igyekeznek megfelelni a mai korkihívásainak is. Különösen a fiatalok esetében érezhetőegy nyitás a modernebb szakmák felé. Ez új kihívás eléállítja a község felelős vezetőit: lehetőségeket kell terem-teni fiataljainknak, hogy ne menjenek el.Az ittlétet vonzóvá teszi a sokrétű kulturális aján-lat is, ami napról napra bővül. A gyermekek számáraszínjátszó kör, sportkörök és többféle tánckör működika különböző intézmények keretén belül. A reformátusegyház kórusa, a Széchenyi István Hagyományörző Hu-szárszázad, az Európai Borlovagrend Érmelléki Legá-tusának megalakulása, a testvérkapcsolatok, az éventemegrendezett borverseny és a rengeteg eseményt felölelőDiószegi napok mind azt mutatják, hogy a község keresihelyét a nagyvilágban, és nyitott mindenféle együttmű-ködésre.La prima atestare documentară, în 1278, Diosigul seafla în proprietatea unor familii de nobili din Ungaria sauTransilvania. În 1333 Diosigul a primit dreptul de a orga-niza târguri, adică a devenit oraş. Din secolul al XVII-lea aurmat supremaţia turcească: oraşul plătea tribut paşei dinOradea, principelui Transilvaniei şi curuţilor lui TökölyEmeric. După 1661 Diosigul a fost, pe rând, în proprie-tatea principelui Transilvaniei și a unor nobili austrieci.În prima jumătate a secolului al XVIII-lea s-au înființatpatru bresle mari, iar între 1715-1730 pe teritoriul satuluiromân de azi s-au stabilit din ce în ce mai multe familiide români. Între 1795 – 1798 în tipografia din Diosig alui Medgyessy Pal s-au tipărit și lucrările episcopului re-format din Debreţin. După 1810, oraşul aflat în posesiacontelui Zichy, a înflorit: se înfiinţează o plantaţie de viede renume europeană (1864), o Şcoala Viticolă (1870) şio fermă model. Comanda de vin a împăratului Chinei şipremiul al II-lea obţinut de vinul de Diosig la expoziţiamondială din Paris demonstrează că oraşul îşi trăia epocade glorie. Din păcate, epidemia de filoxeră din 1884 a puscapăt dezvoltării. Cu toate acestea, ştim că în jurul anului1900 aici exista o viaţă culturală înfloritoare: au apărut uncazinou nobiliar, un cerc popular, o asociaţie de înmor-mântare şi de căsătorie, o casă de economii, o cooperativăde credit, o societate de mici meseriași, trei mori cu aburi,trei mori de ulei, o fabrică de cărămidă şi o baie termalăcu apă sulfuroasă. În 1910 comuna a preluat numele deBihardiószeg/Diosig, Bihor. După 1922 pământurile mo-şiereşti au fost împărţite țăranilor. Progresul comunei n-aîncetinit nici după colectivizarea de după 1951. Pe terenu-rile colectivizate s-a înfiinţat o piersicărie şi o vie de renu-me mondial, iar pe terenurile exploatate variat locuitoriişi-au găsit locuri de muncă.După revoluţia din 1989 pământurile au fost retro-cedate proprietarilor. Plantaţiile de piersici şi de vie auscăzut la o zecime faţă de suprafaţa iniţială din cauza lip-sei de perspectivă şi de experienţă. Interesul s-a orientatspre producţia de cereale şi de legume. Un rol importanta dobândit şi pepenele cultivat de locuitori abia din adoua parte a secolului XX.Locuitorii comunei încearcă să facă faţă şi cerinţelorvremurilor de azi. Se observă o deschidere către meserii-le moderne, mai ales în rândul tinerilor. Acest fapt este oprovocare pentru conducătorii comunei: trebuie să ofereoportunităţi pentru a împiedica plecarea acestora.Viaţa în comună a devenit mai atrăgătoare datorităpreocupărilor culturale multiple, diversificate pe zi cetrece. În cadrul diferitelor instituţii funcţionează cer-curi de artă dramatică, sportive şi de dans pentru copii.Această comună îşi caută locul în lume şi este deschisăcolaborărilor, fapt demonstrat de organizaţiile şi activi-tăţile socio-culturale precum Corul Bisericii Reformate,Regimentul de Husari „Széchenyi István”, Cavalerii Vi-nului, legăturile de parteneriat cu diferite ţări, concursulde vin organizat anual, precum şi Zilele Diosigului şi unşir de alte evenimente culturale .
  7. 7. BihardiószegBihardiószeg12Bihardiószeg13Akikre büszkék vagyunkAkikre büszkék vagyunkCu cine ne putem mândri?Petrucz József festménye Bocskai István fejedelemrőlPictură cu Bocskai István, realizată de Petrucz JózsefAdrian AncaSzéchenyi emléktábla a Polgármesteri hivatal falánPlacă memorială a lui Széchenyi IstvanRadu IgazsagSimonyi Óbester emléktáblaPlaca memorială a lui Simonyi ÓbesterPater Teodor- ViorelCu cine ne putem mândri?Bocskai István erdélyi fejedelem 1604-ben győztes csatát ví-vott a Diószeg melletti Nyúzóvölgyben a Habsburg hadsereg ellen.Diószegi Kis István 1635-ben született Diószegen aki 1668-93között helyi református lelkipásztor majd 1693-tól a tiszántúli ke-rület püspöke lesz.KovácsMeléciusz1707-benszületettaMakedóniaiNeryustánaz első ismert görögkatolikus pap Diószegen, 1748-ban az unitusok(görög katolikusok) első püspöke lesz.Diószegen katonáskodott 1817-18 között Simonyi óbester alegendás hírű huszártiszt.Széchenyi István gróf, a IV. Hessen-Homburg Huszárezredhadnagya a mai polgármesteri hivatal épületében levő kaszárnyá-ban élt 1821-1825 között.Egy pince falára vagy a hegyaljai temető egyik sírjánál írta1843 október 11-31 között itt szinészkedő Petőfi Sándor a „Kisfu-rulyám szomorúfűz ága” című versét.Diószegen keresztelték 1820 körül Irinyi Jánost, a biztonságigyufa feltalálóját és Irinyi Józsefet a márciusi 12 pont fogalmazóját.1809-ben Bihardiószegen született Kis Pál a szabadságharcegyik vitéz tábornoka. Leininngen–Westerburg Károly dandárparancsnokkal való párbajáról mintázta Jókai a Baradlay fivérekpárbaját.1836 körül itt született Dobos Gábor, az Érmellék félelmeteshírű betyárja.Erdőháti Géza (1910 Nagyvárad-2003 Diószeg) évtizedekigdiószeg fényképésze.1917 szeptember 27-én Bihardiószegen született Mikecs Lász-ló, a híres csángókutató.IX. Zichy Ferenc gróf 1922 előtt európai hírű mintagazdasá-got hozott létre DiószegenBoieriu Romulus 1931-től a Diószegi Szőlészeti Iskola általá-nos műveltség tanára volt.NaghiMartin1934 után a Román utcai ortodox templom plé-bánosa. Az 1940. szeptember 4-i fegyveres konfliktusban megvédtea község lakóit.Bogdan Gavril (szül. 1891) tanító és iskolaigazgató volt.A szőlészet szerelmeseként megkapott 8 holdat a Zichy családszőlőjéből.Horváth Júlia (szül. 1933) újságírónő az Előre napilap főszer-kesztő-helyettese volt, majd a külpolitikai rovat munkatársa.Az 1945-ben született Pater Teodor Viorel ma is élő szob-rász, a Romániai Képzőművészek Egyesületének tagja. Díjai kö-zül érdemes kiemelni az Elnöki Hivatal által odaítélt KulturálisÉrdemrendet.Vorzsák Álmos (szül. 1945) közgazdász, a Iaşi-i Műegyetemadjunktusa volt, most a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegye-tem tanára.Tolnai István (szül. 1948) a temesvári Műszaki Főiskola ad-junktusa volt, most a Királyhágómelléki Református Egyházke-rület tanügyi előadó-tanácsosa, az egyházkerületben különbözőfunkciókat tölt be.Radu Vasile Igazsag (szül. 1953) képzőművész, rajzfilmkészí-tő,filmrendezőésfényképész.ABukarestiMűvészetiEgyetemtaná-ra, a Romániai Képzőművészek Egyesületének és a Román FilmesekEgyesületének tagja.Itt töltötte gyermekéveit Márkus János (1955 Szilágyzovány)zenész, zeneszerző, szövegíró, hangszerkészítő és a régi hangszerekeurópa rangú szakértője.Dr.Szabó József (szül.1974) újszülött-gyógyász szakorvos,amatőr helytörténészAdrian Anca (szül.1976) a kolozsvári CFR focicsapatánakkapitánya volt, mikor a csapat 2008-ban elnyerte a bajnoki címet.Dintre personalităţile care fac cinste localităţii amintim câteva:În anul 1604 Principele Transilvaniei, Bocskai István apurtat o bătălie victorioasă împotriva armatei habsburgice, lângăDiosig.Diószegi Kis István (n. 1635) a fost preot reformat laDiosig, apoi episcop al Eparhiei Reformate de peste Tisa.Kovács Meléciusz (n. 1707 Neryusta, Macedonia) a fostprimul preot greco-catolic cunoscut al Diosigului și primulepiscop al greco-catolicilor.Între 1817-1818 la Diosig şi-a făcut serviciul militarlegendarul general Simonyi József, „cel mai curajos husar”.Contele Szécsenyi István, locotenent major al celui de-al IV-lea Regiment de Husari Hessen-Homburg a activat în garnizoanadin clădirea de azi a Primăriei.între anii 1821-1825.În 1843 poetul Petőfi Sándor, membrul unei trupe de actori,a scris o poezie pe peretele unei pivniţe din localitate.Aici au fost botezați în jurul anului 1820 Irinyi Janos,inventatorul chibritului cu aprindere sigură și Irinyi József,redactorul Proclamaţiei în 12 puncte din martie 1848.În 1809 s-a născut aici Kis Pál, viteazul general din revoluțiadin 1848.Tot aici s-a născut în jurul anului 1836 Dobos Gábor,legendarul haiduc din Valea Ierului.Erdőháti Géza (1910-2003) a fost fotograful Diosiguluitimp de mai multe decenii.Mikecs László, născut în Diosig în anul 1917., a cercetatviața și istoria ceangăilor.Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aici ogospodărie-model de renume european (înainte de 1922).Boieriu Romulus a fost profesor de cultură generală alŞcolii Viticole din Diosig începând cu anul 1931.Naghi Martin a fost preot paroh al Bisericii Ortodoxe dinStrada Înfrăţirii din anul 1934. A salvat viaţa locuitorilor comuneiîn incidentul armat care a avut loc în 4 septembrie 1940.Bogdan Gavril (n.1891) a fost învăţător şi director deşcoală. Fiind pasionat de viticultură, a primit din proprietateaZichy 8 jugăre de vie.Ziarista Horváth Júlia (n.1933) a fost redactorul- şef -adjunctal ziarului Előre, apoi colaborator la rubrica „politică externă”.Pater Teodor Viorel (n.1945) este sculptor, membru alUniunii Artiştilor Plastici din România. A obţinut mai multepremii printre care Medalia Meritul Cultural conferit dePreşedinţia României.Economistul Vorzsák Álmos (n.1945) este autor de cărţide specialitate, profesor al Universităţii Babeş-Bolyai din ClujNapoca.Tolnai István (n.1948) a fost lector al UniversităţiiPolitehnice din Timişoara. În prezent este conferenţiar-consilieral Episcopiei Reformate de pe lângă Piatra Craiului, deţinânddiferite funcţii.Radu Vasile Igazsag (n.1953) este artist plastic, regizor defilme de animaţie, fotograf. Predă la Academia de Arte Bucureştişi este membru al Uniunii Artiştilor Plastici din România şi alUniunii Cineaştilor din România.Aici a copilărit Márkus János (n. 1955) muzician,compozitor, lutier și specialist de rang european în instrumentelormuzicale vechi.Dr. Szabó József (n. 1974) este medic neonatolog, pasionatde istoria locală.Adrian Anca (n.1976) a fost căpitanul echipei de fotbalCFR Cluj, formaţie cu care a obţinut titlul de „Campion alRomâniei” în 2008.
  8. 8. BihardiószegBihardiószeg14Bihardiószeg15Foglalkozások, mesterségekFoglalkozások, mesterségekMeserii şi ocupaţiiA malom épülete 1912-benClădirea Morii în 1912Vályogtégla készítésProducerea de vaiogăA szövetkezet boltjaiMagazinele CooperaţieiVarroda a kommunizmus idejénSecţie de croitorie în perioada comunistăA szövetkezet cukrászati laboratóriumaLaboratorul cofetărieiAz első cukrászda 1960-as évek második felePrima cofetărie din localitate în anii ‘60Meserii şi ocupaţiiDupă ce secole de-a rândul Diosigul a con-stituit proprietate a unor moşieri din agricultură,în prima parte a secolului al XVIII-lea au apărutbreslele – croitorii, cizmarii, blănarii şi negustoriigreci, ca urmare a dezvoltărilor tehnologice şi in-dustriale. Avem date despre tipografia din Diosigîncă din 1785, iar din 1857 se ştie că au existat 70de meseriaşi care erau membri ai breslei şi 48 carenu erau. În jurul anului 1900 funcţionau în oraş: osocietate de mici meseriași, trei mori cu abur, treimori de ulei şi o fabrică de cărămidă.În epoca comunistă a existat o cooperativă deconsum care a cuprins mai multe ramuri econo-mice. Industria a fost reprezentată prin ateliere decroitorie, de textile şi de încălţăminte. Comerţulera reprezentat prin magazine mixte sau speciali-zate. Locuitorii s-au putut bucura de servicii pre-cum: coafură şi frizerie, atelier foto, ceasornicărieetc.În prezent, în comună funcţionează douăfabrici de încălţăminte, o fabrică de mobilă şi ocroitorie. Majoritatea locuitorilor lucrează în agri-cultură (ca activitate principală sau ca o sursă devenit suplimentară). Mulţi dintre locuitori fac na-veta în municipiul Oradea. Din cauza moderniză-rii economiei, ocupaţiile tradiţionale au fost aban-donate, fiind practicate doar de unele persoane învârstă, mai mult ca hobby. Se mai confecţioneazăbutoaie, mături şi gârtene. Cărămida nearsă esteprodusă mai ales de către rromi.Miután évszázadokon át a mezőgazdaság voltDiószeg legfőbb jövedelmi forrása, a XVIII. szá-zadban bekövetkezett technikai és ipari fejlődésfolyományaként megalakult a cipészek, szabók,szűcsök és görög kereskedők céhe. 1785-ből aközség nyomdájáról van adat, egy 1857-es adatszerint pedig a községben 70 céhes és 48 kontáriparos volt. 1900 körül a városban volt ipartestü-let, ezen kívül pedig 3 gőzmalom, 3 olajütő gyár ésegy téglagyár.A kommunizmus ideje alatt a különböző gaz-dasági ágak fogyasztói szövetkezetbe tömörültek.Az ipart a szabóműhelyek, varrodák és cipőgyárakképviselték, a kereskedelem pedig vegyes üzletek-ben valamint szaküzletekben folyt. A szolgáltatá-sokat borbélyműhely és fodrászat, fényképész-sza-lon, órás stb. képviselte.Jelenleg a községben két cipőgyár, egy bútor-gyár és egy varroda működik. A lakosok többségefő- vagy mellékfoglalkozásként mezőgazdasággalfoglalkozik. Nagy százaléka a lakosoknak Nagy-váradra ingázik. A gazdaság modernizálódása mi-att egyre jobban visszaszorulnak a hagyományosmesterségek, többnyire hobbi szinten gyakoroljákidős emberek. Akad még hordókészítő, seprűkötőés csigacsináló. A lincselés (padlótapasztás) és azagyagtégla készítés is él még, jobbára a roma la-kosság körében.
  9. 9. BihardiószegBihardiószeg16Bihardiószeg17Kulturális életKulturális életViaţa culturalăEmlékszikla a csata helyszinénStâncă comemorativă la locul Bătăliei lui BocskaiSzömörce néptáncegyüttesTrupa de dans SzömörceA román tánccsoportAnsamblu folcloric românescNemzetközi bográcsfőző versenyConcurs internaţional de ceauneBoné András kurucezredTrupa soldaţilor Boné AndrásFogathajtó versenyConcurs de atelajeViaţa culturalăBihardiószeg lakói számára mindig fontos volta kultúra. Már a XIX. században létezett színjátszókör, népkör és úri kaszinó. Napjainkban nyilván-valóan szerteágazóbb a kulturális érdeklődés. Azesemények legtöbbje magánkezdeményezésbőlnőtte ki magát. A borverseny és a szüreti bál alakosok életmódjához kötődő hagyományok.Várdai József és Rittner Tibor kezdeményezésérea szőlősgazdák egy része csatlakozott az EurópaiBorlovagrend Érmelléki Legátusához. Emellettévente megrendezik a Diószegi napokat, változa-tos kulturális és sporteseményekkel, köztük a fo-gathajtó verseny, a motorkerékpár verseny, külön-böző sportvetélkedők, a helyi művészek kiállítása,helyi tehetségek bemutatkozása, népzenei és pop/rock koncertek, bográcsfőző verseny. Mindezt le-nyűgöző tűzijáték zárja.A református egyház 2012-ben heted-szerre rendezte meg Bocskay István fejedelem1604 október 15-i habsburgok elleni győztesnyúzóvölgyi vallási- művelődési- történeti nép-ünnepélyt. Szintén a református egyház kereté-ben működik az Asók István kórus és a Mazsolaamatőr színtársulat, a baptista közösség pedigfúvószenekart és pengetős zenekart működtet. ASzömörce néptáncegyüttes 2012-ben ünnepel-te fennállásának 20. évfordulóját. A SzéchenyiIstván Hagyományörző Huszárszázad, GellértGyula református lelkész kezdeményezésével2010-ben alakult. A fiatalok számára emellett re-mek lehetőséget jelent a Tini Dance Center és aromán Néptáncegyüttes.Cultura a fost dintotdeauna o preocupare im-portantă a locuitorilor din Diosig. Încă din secolulal XIX-lea a existat o trupă de teatru, un cerc po-pular şi un cazinou nobiliar.În prezent, preocupările culturale s-au diver-sificat. La baza celor mai multe evenimente cultu-rale stau iniţiative individuale. Concursul de vinşi Balul strugurilor se leagă de modul de viaţă allocuitorilor şi se organizează anual. La iniţiativadomnilor Várdai József și Rittner Tibor, o mareparte a viticultorilor s-a alăturat Ordinului Euro-pean al Cavalerilor Vinului.Anual se organizează Zilele Diosigului, oserie de activităţi culturale şi sportive. Se organi-zează expoziţii ale artiştilor plastici amatori locali,prezentarea talentelor locale, interpreţi de muzicăpopulară şi pop/rock, concerte. Apoi, se desfăşoa-ră concursul de atelaje, de motociclete, competiţiisportive, concurs de ceaune. Totul se încheie cuun impresionant foc de artificii.Biserica Reformată a organizat în 2012 a VII-aediţie a reconstituirii bătăliei din valea Nyúzó înamintirea bătăliei victorioase purtate de BocskayIstvan împotriva Habsburgilor în 15 octombrie1604. În cadrul bisericii reformate funcţioneazăun cor şi o trupă de teatru, iar biserica baptistă arefanfară și orchestră de mandoline.Trupa de dansuri populare Szömörce a împli-nit 20 de ani de existenţă în 2012. În anul 2010 s-aînfiinţat detaşamentul de husari Széchenyi Istvánla inițiativa preotului reformat Gellért Gyula. Pen-tru tineret există trupa de dansuri moderne TiniDance Center şi Ansamblul Folcloric Românesc.
  10. 10. BihardiószegBihardiószeg18Bihardiószeg19Templomok és műemlékekTemplomok és műemlékekBiserici şi monumenteReformátus templomBiserica ReformatăPünkösdista templomBiserica PenticostalăHorea utcai ortodox templomBiserica Ortodoxă de pe strada HoreaÎnfrățirii utcai ortodox templom és feszületBiserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii şi troiţaKatolikus templomBiserica Romano-CatolicăBaptista imaházBiserica BaptistăBiserici şi monumenteA református templom 1609-ben épült, a gyüle-kezet 1340 aktív tagot számlál. A templom belső falainemléktáblákat helyeztek el Diószegi Kis István püspök,illetve az 1604-es nyúzóvölgyi győztes csata tiszteletére.Szintén a csata tiszteletére 2003-ban a templom udvaránkopjafát állítottak. Ugyanitt található Bocskay István2004-ben készítet bronz mellszobra, az 1848-1849-esszabadságharc áldozatai emlékére 1990-ben állítot kop-jafa, és a születés szabadságáért 2011-ben állított kopjafa.A templom előtt második világháborús emlékmű talál-ható, valamint Kossuth Lajosnak az 1896-ban GerendayBéla által készített mellszobra, ami első volt Erdélyben amaga nemében.A „román falusi” ortodox templom 1781-benépült. A templomhoz 1824-ben tornyot építettek. Atemplom legértékesebb kegytárgyai a festett ikonokkaldíszített oltár és a faragott székek. A templom udvarán,egy 2010-ben emelt feszület található, a közelében pe-dig az 1940. szeptember 4-i fegyveres incidensben hősihalált halt katona emlékére emelt emlékkereszt látható.A római katolikus templom 1936-ban épült. Az1725-ből datált, majd eredeti jellegét megőrizve 1770-ben, 1895-ben és 1965-ben felújított plébánia a templommellett található. A gyülekezeti tagok száma 340. A plé-bánia belső falain Simonyi József (2005) és Mikecs Lász-ló (2003) tiszteletére elhelyezett emléktáblák találhatók.A Horea utcai ortodox templom A Mihai Viteazulnevét viselő ortodox templom falai 1938-1940 közöttépültek fel, de ekkor a gyülekezeti tagok Dél-Erdélybevaló kitoloncolása miatt a munkálatok leálltak. Ma atemplom a román nemzeti önérzet legméltóságteljesebbműemlék értékű kifejezője. 2004-ben fekete márvány-ból műemléket emeltek az „1940-1945-ös észak-erdélyihősök és menekültek tiszteletére”. A műemlékkel LazărDumitru hadnagy emléke előtt is tisztelegnek.A román pünkösdista templom 1955-ben épültés ugyanazon évben, december 16-án szentelték fel. Azévek során az épületet restaurálták és megnagyobbí-tották. Jelenleg a pünkösdista közösség 200 felnőttbőlés 100 gyerekből áll. A közösség a szokásos istentisz-teleteken kívül evangelizációs találkozásokat, ifjúságifoglalkozásokat, fiataloknak való keresztény táborokatis szervez. Ezen kívül Moldvába és Ukrajnába utaznakevangelizációs misszióba.A magyar baptista templom 1906-ban épült, ak-kor Közép-Európa legnagyobb baptista imaháza volt. Aközösség pillanatnyilag 100 tagot számlál, akik a községegyetlen fúvószenekarát éltetik.A Hetednapot Ünneplő Adventista Gyülekezettemploma. Az adventista gyülekezet 1940 óta létezik,pillanatnyilag 307 tagot számlál.Biserica Reformată a fost construită în anul 1609.Pe pereţii interiori ai bisericii se găsesc plăci comemo-rative ale episcopului Diószegi Kiss István şi ale bătălieidin Diosig şi Álmosd (1604). În anul 2003 s-a ridicat încurte un stâlp funerar dedicat memoriei aceleiaşi bă-tălii. Tot aici se află bustul lui Bocskay István, realizatîn 2004, stâlpul funerar al eroilor din războiul pentruindependență din 1848-1849, realizat din lemn în 1990şi un stâlp-memento pentru dreptul de a (se) naşte. Înfaţa bisericii se află monumentul soldaţilor căzuţi în aldoilea război mondial şi bustul lui Kossuth Lajos realizatde Gerenday Béla în 1896. Comunitatea reformată nu-mără 1340 de enoriaşi activi.Biserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii a fost con-struită în 1781. În 1824 aceastei noi biserici i s-a adăugat unturn. Obiectele de valoare din biserică sunt iconostasul cutoate icoanele pictate pe placaj şi scaunele de lemn sculptat.În curte se află o troiţă ridicată în 2010, iar în apropiereaacestei biserici se află o cruce comemorativă a soldaţilorromâni morţi în incidentul armat din 4 septembrie 1940.Biserica are un număr de 376 de enoriaşi.Biserica Romano-Catolică a fost construită în anul1936, având plebania în vecinătatea bisericii. Construitădin anul 1725, plebania a fost renovată în anii 1770,1895şi în 1965, conservându-se forma originală. Pe pereţiiinteriori ai plebaniei se găsesc plăci comemorative ale luiSimonyi József (2005) şi Mikecs László (2003). Are unnumăr de 340 enoriaşi.Biserica Ortodoxă Mihai Viteazul (din strada Horea)s-a construit între 1938-1940. Lucrările au fost întrerupteîn perioada 1940-1945, când familiile de români au fostdeportate din comună. Astăzi, biserica se prezintă ca celmai măreţ monument ce s-a ridicat aici de la înfăptuireaidealului naţional. În 2004 s-a ridicat „Monumentul eroilorşi refugiaţilor din Ardealul de Nord, 1940-1945”. Acesta estedin marmură neagră şi îl comemorează pe ofiţerul româncăzut la datorie, Lazăr Dumitru.Biserica Penticostală Română construită şi inaguratăîn 1955, a fost a fost restaurată şi mărită de-a lungul anilor.În prezent, comunitatea acestei biserici numără aproxima-tiv 200 membri majori şi 100 de copii. Dintre preocupărilecomunităţii amintim organizarea serviciilor obişnuite dintimpul şi de la sfârşitul săptămânii, organizarea unor ser-vicii de evanghelizare, întâlniri de tineret, tabere creştinepentru tineri şi copii precum şi misiuni de evanghelizare înMoldova şi Ucraina.Biserica Baptistă Maghiară a fost construită în 1906.Comunitatea numără 100 de enoriaşi. În localitate, este sin-gura biserică cu fanfară.Biserica Adventistă de ziua a Şaptea din strada Mi-hai Viteazul. Comunitatea adventistă există din 1940 înDiosig. În prezent are 307 membri.
  11. 11. BihardiószegBihardiószeg20Bihardiószeg21PartnerkapcsolatokPartnerkapcsolatokParteneriateDiós települések találkozója / Întâlnirea culocalităţile care au structura dio in denumireRékásiésdiószegigazdákRecăşeniilaDiosigDiószeg standja a Diós települések találkozójánStandul reprezentativ al DiosiguluiSzlovákiai DiószegSladkoviciovoFelvonulás Fontenay utcáinMarş al delegaţiei reprezentative la FontenaySladkoviciovo - szlovákiai DiószegParteneriatul cu slovacii Sladkoviciovo-DiosigParteneriateAz 1989-es forradalom után községünk is, ki-tekintve a nagyvilágba, partnerkapcsolatokat ala-kított ki Európa több helységével. Legfontosabbés leghosszabb mind közül a francia Fontenay-le-Comte településsel való testvérkapcsolat, ami 1990-ben kezdődött. A kapcsolat kezdetben a franciarészről felajánlott és ideszállított segélycsomagokátvételéből állott, de időközben elmélyült, tapasz-talatcserévé fejlődött, melynek keretében gazdaságiés kulturális jellegű találkozások, sportvetélkedőkis szerveződtek. A két település vezetősége éventemegszervezi egymás kölcsönös meglátogatását, ál-talában a befogadó helység jeles eseményein esemé-nyein, ami az utóbbi időben francia részről jelentősanyagi támogatasokban nyilvánult meg az iskolafejlesztését illetően. Ilyenformán ez a kapcsolat al-kalmat szül valóban tartalmas és hasznos személyesés közösségi kapcsolatok kialakítására, hatalmaselégtételt jelentve így mindkét fél számára.Partnerkapcsolat alakult ki a névrokonságalapján a szlovákiai Diószeggel (Sládkovičovo),valamint a néhány kilométerre fekvő magyaror-szági Álmosddal és Létavértessel. A kapcsolattöbbnyire a helységek ünnepnapján megszervezettközös tevékenységekben áll, de a szomszédos ma-gyarországi településekkel több határon átnyúlóegyüttműködési programban is részt veszünk. Alegfrissebb parterkapcsolatunk a Temes megyeiRékás várossal köttetett egy szőlősgazdáknak szó-ló pályázat eredményeként.Különlegesebb kulturális partnerség alakult kiKözép- és Délkelet-Európa többségükben magya-rok lakta Diós előnevű települései között, melyekévente más-más helyszínnel szerveznek találkozót.După Revoluţia din 1989, localitateanoastră a dezvoltat parteneriate cu mai multelocalităţi din ţările Europei. Cel mai importantşi mai îndelungat este parteneriatul cu localitateafranceză Fontenay-le-Comte, care a început în1990. Dacă la început, contactul consta doar înoferirea şi aducerea unor ajutoare de către parteafranceză, pe parcurs, relaţiile s-au aprofundat,creându-se adevărate schimburi de experienţă şiîntâlniri cultural-sportive. În fiecare an au fostrealizate diferite vizite reciproce alternative dinpartea celor două părţi, prilejuite în special desărbătorirea zilelor localităţilor respective saude alte evenimente (festivaluri internaţionaleîn Franţa), culminând in ultima perioada cuimportante investiţii materiale ale părţii francezeîn infrastructura şcolară a Diosigului. Aşadar,parteneriatul Diosig-Fontenay-le-Comte este unprilej de interacţiune şi dezvoltare interpersonalădin care ambele părţi au multe de câştigat.Celelalte parteneriate s-au desfăşurat întrecomuna noastră şi localităţile Sládkovičovo dinSlovacia, Álmosd şi Létavértes din Ungaria. Şiacestea au la bază principiul interacţiunii şi alînfrăţirii şi constau, în principal, în activităţicomune desfăşurate cu ocazia zilelor acestorlocalităţi. De asemenea, între cele două localităţiînvecinate din Ungaria şi localitatea noastră sederulează mai multe proiecte comune în cadrulunui Program de Cooperare TransfrontalierăUngaria-România. Cel mai recent parteneriat îlavem cu oraşul Recaş din Judeţul Timiş.Un parteneriat cultural inedit se desfăşoarăanual între zece localităţi cu populaţie majoritarămaghiară din Europa centrală şi de sud-est, careau în comun particula dio- ( magh. dio= nucă) îndenumirea localităţii.
  12. 12. BihardiószegBihardiószeg22Bihardiószeg23A Pro Diosig EgyesületA Pro Diosig EgyesületAsociaţia Pro DiosigDelegația pentru Franța din 2010A Francia országba induló delegáció 2010-bőlEurópai körútExcursie prin EuropaTánccsoport FranciaországbanTrupa de dans în FranţaNapköziotthonos óvodaGrădiniţă cu program prelungitTalalkozó Fontenay vezetőségévelÎntâlnire oficială la FontenayFrancia nyelvkurzusCurs de limba francezăAsociaţia Pro DiosigA Pro Diosig Egyesület 2001-ben alakult.Az egyesület célkitűzései között szerepel a községinfrastruktúrájának fejlesztése, az Európai Unióáltal finanszírozott programok keretében meg-szerzett támogatásokból, szponzorizálásokból ésadományokból létrehozott anyagi bázisból. Ha-sonlóan fontos cél a kulturális és sporteseményekszervezése, anyagi bázis megteremtése a szociálisproblémák enyhítésére, a szociális problémávalküszködő fiatalok és családok segítése, az egyesü-let alaptevékenységének megfelelő bel- és külfölditevékenységek szervezése, együttműködés másbel- és külföldi civil szervezetekkel, karitatív tevé-kenységek megszervezése. Az egyesületnek céljahozzájárulni a község fejlődéséhez minden téren,az anyagi lehetőségei által megengedett mérték-ben.Az egyesület tartja a hagyományos kapcso-latot francia testvérvárosunkkal, Fontenay-le-Comte-tal. Ez a kapcsolat Diószegre irányítjaEurópa figyelmét azáltal, hogy keretében európaiközpénzekből finanszírozott nemzetközi kulturá-Asociaţia Pro Diosig a fost fondată în2001. Printre obiectivele Asociației se numără asi-gurarea bazei materiale prin obţinerea de fonduridin sponsorizări, donaţii, programe finanţate decătre Uniunea Europeană în vederea creării uneibaze materiale pentru dezvoltarea infrastructuriicomunei, organizarea de spectacole şi activităţicultural-sportive, crearea unei baze materiale învederea ameliorării problemelor sociale, ajutora-rea familiilor şi a tinerilor cu probleme sociale,organizarea unor activităţi interne, internaţionaleşi colaborarea cu alte formaţiuni civile din ţară şide peste hotare pe teme de interes comun specificactivității de bază a asociaţiei, organizarea unoracţiuni de caritate. Asociaţia încearcă să-şi aducăaportul la dezvoltarea localităţii sub toate aspecte-le ei, în limita pe care o impune disponibilitateaei financiară .Asociaţia realizează menţinerea relaţieitradiţionale care există între Diosig şi oraşul fran-cez înfrăţit Fontenay le Comte, relaţie care eviden-ţiază Diosigul pe harta Europei prin participareala festivaluri internaţionale cultural- sportive rea-lis és sporteseményeken veszünk részt.A helyi iskolával kötött egyezség értelmében azegyesület külföldi alapokból nagy összegű anyagibefektetéseket eszközölt az iskolai infrastruktúraés saját anyagi bázisának fejlesztésére (hosszabbí-tott programú óvoda beindítása). A vakációkbannemzetközi kirándulásokat, francia nyelvkurzustés néptáncműhelyt szervez, valamint lehetősé-get biztosít francia nemzetközi táborokban valórészvételre. Az egyesület anyagilag támogatja amagyarországi nemzetközi kiállításokon valórészvételt. Ilyen célra befolyt külföldi (francia) ala-pokból támogatja az anyagilag hátrányos helyzetűtanulókat, fogadja a külországi (Franciaország,Magyarország) hivatalos küldöttségeket, elősegítia kulturális cserét a partnertelepülések és a községlakói között. Támogatja a Diószegi napok kultu-rális rendezvénysorozatot, illetve szponzorizáljaaz évente megszervezett, hagyománnyá nemesültborversenyt, ami a község egyik legjelentősebbnépszerűsítési lehetősége.lizate prin proiecte cu finanţare europeană.Prin acordul de parteneriat încheiat cuŞcoala din Diosig asociaţia aduce şcolii şi comu-nităţii importante investiţii materiale din fonduriexterne în infrastructura şcolară (dotarea materi-ala a Grădiniţei cu program prelungit), în dotărimateriale din fondurile asociaţiei, în organizareade excursii internaţionale şi ansambluri folcloricepentru copii şi tineri, cursuri de limba franceză înperioada vacanţei, posibilitatea de a participa latabere internaţionale de vară în Franţa etc. Maiputem adăuga sprijinul pentru participarea la ex-poziţii internaţionale în Ungaria, sprijin materialextern (Franţa) rezultat din programe de solida-ritate pentru categorii de elevi defavorizaţi dinpunct de vedere material, primirea de delegaţiistrăine (Franţa ,Ungaria) şi favorizarea schimbu-rilor culturale cu localnicii din Diosig, sprijin înorganizarea festivalului „Zilele Diosigului”, spon-sorizarea evenimentului de promovare a localităţiiprin Concursul de vinuri, devenit o tradiţie pen-tru specificul local.
  13. 13. 24Balogh Julianna PatriciaBanu Georgian AmelianBlaj BiancaBodó JuditBöszörményi KrisztinaCopos CristinaCotuțiu LarisaCovaci Alexandru BeniaminDaróczi AlexandraDávid BernadettDume AndreeaFazekas MátyásFodor TamásFüzesi HenriettaGlița LaviniaGlita ValentinaGulyás AnitaGulyás MelittaHendre PatriciaIlica TeodoraIojiban MateiKéri AndreaKrasznai CsabaLaza TamaraMeleg NóraMészáros BoglárkaMihuț TeodoraMonenciu AndreeaMurgu Angéla NicoletaNagy Blanka EszterNagy KrisztinaPavel RoxanaRațiu Nadina RékaReștea GabrielaSándor HajnalkaScurt DaianaȘereș AlinaȘtiube IonuțTakács AndreaTiliță MădălinaTirluța OanaTóth SándorVarga DorottyaA szerkesztői csapat tagjaiMembrii echipei de redacţieMagyar szöveg / Versiunea în limba maghiară::Román szöveg / Versiunea în limba română:Fényképek / Fotografii:A munkában részt vevő tanulók névsora / Listaelevilor din echipă:Durkó Irén, Dr. Szabó József, Zsidó PiroskaNegoiţă Veronica Codruţa, Olah MirelaFehér Arthur, Dr. Szabó József digitális fotóarchívuma / Arhiva digitalăpersonală a Dr. Szabó József
  14. 14. MulţumiriAdresăm mulţumiri pe această cale tuturor celor cares-au implicat în realizarea materialului de faţă:•• Instituţiilor care ne-au sprijinit cu locaţii, consilie-re de specialitate și contribuții financiare cum ar fiPrimăria Comunei Diosig și primarul Mados Attila,Consiliul Județean Bihor, Şcoala Gimnazială Nr 1.,comuna Diosig, Asociatia Pro-Diosig şi BibliotecaJudeţeană Gheorghe Şincai, Oradea.•• Specialiştilor din diferite domenii cu care am avuttangenţă, care ne-au susţinut pentru a aduce ma-terialul adunat de elevi la un standard calitativcorespunzător: doamnei director Borbáth Gizella-Gyöngyvér pentru sfaturile privind redactarea şidesign-ul materialului; doamnei profesoare NagyKatalin pentru informaţiile despre folclorul local;domnului profesor Bancsik Barnabás pentru îndru-mări; viticultorului Dávid György, artiştilor plasticilocali Olah Daniel şi Petrucz József.•• Tuturor celor care, sacrificându-şi timpul liber ne-au ajutat, precum şi celor care au avut amabilitateade a acorda interviuri elevilor din echipa noastră.KöszönetnyilvánításEz úton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek,aki hozzájárult a jelen kiadvány létrehozásához:•• Azon intézményeknek, melyek szaktanácsadással,hellyel, eszközökkel és anyagi hozzájáruással se-gítették munkánkat: Bihardiószeg PolgármesteriHivatalának és Mados Attila polgármester úrnak, aBihar Megyei Tanácsnak, a Bihardiószegi 1. számúÁltalános Iskolának, a Pro-Diosig Egyesületnek és anagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárnak.•• Azon szakembereknek, akik önzetlenül segítettekabban, hogy a többnyire tanulók által összegyűjtöttanyagot megfelelő szakmai színvonalra emelhessük:Borbáth Gizella Gyöngyvér iskolaigazgató-nőnekszerkesztői tapasztalatainak megosztásáért; NagyKatalin nyugdíjas tanárnőnek a helyi folklórról szol-gáltatott információkért; Bancsik Barnabás nyugdí-jas tanárúrnak útbaizagításaiért; Dávid György sző-lésznek, valamint Oláh Dániel és Petrucz József helyiképzőművészeknek.•• Mindazoknak, akik szabadidejüket feláldozva barátisegítséget nyújtottak és akik interjút adtak a csapa-tunkba tartozó diákoknak.

×