Szupernova

147 views

Published on

LOL

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
147
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Szupernova

  1. 1. SZUPERNÓVÁK
  2. 2. A szupernóva a Napnál nagyobb (minimum 5ször) tömegű csillag végső, nagy robbanása. A szupernóvák többször annyi energiát képesek kibocsátani, mint a Nap egész élettartama során se. Képesek akár az egész univerzumot is bevilágítani. A felfedezett szupernóva robbanások
  3. 3. 1A típusú szupernóva Amikor egy fehér törpecsillag és egy vörösóriás kettős csillagrendszert alakít ki , akkor a fehértörpe égés anyagot (Hidrogén) szív el a vörösóriástól. Ám a fehértörpe fúzió hatására végtermékeket hagy (oxigén, szén, vas). Szénfúzió hatására a fehértörpe eléri maximális tágulását, egyre nagyobb lesz a belső sűrűsége a csillagnak, valamint vas hatására instabil lesz, így már csak idő kérdése, hogy a fehértörpe gigantikus méretű termonukleáris bombaként felrobban.
  4. 4. Az egyedül lévő csillagok robbanása Több tízmillió évig békésen zajlott a hidrogén-hélium fúzió a csillag magjában, ami biztosította a szabályozott "fúziós erőmű" egyensúlyát. Egy idő után kifogyott a hidrogén, akkor a csillag belseje kicsit összehúzódott, a magjának megnőtt a hőmérséklete és a hélium így "begyulladt", elkezdte átalakulását szénné és oxigénné. Természetesen ezek is elfogytak valamikor, amit további összehúzódások és fajlagosan sorra kisebb energiát termelő fúziós reakciók beindulása követett. Az egyre gyorsuló folyamat során elérkezett a csillag azon ponthoz, amikor a szinte tiszta szilíciumból álló mag átalakult vassá, ami a halál pillanatát jelentette - a vasmagok fúziója már nem termeli, hanem igényli az energiát. Ilyenkor a gravitációs vonzás legyőzi a fúziós reakciók egyensúlytartó sugárnyomását, a csillag összeomlik, méghozzá igen gyorsan.
  5. 5. 2-es típus Nagyméretű csillagok, melyek kezdeti tömege meghaladja a 8 naptömeget, nukleáris fűtőanyaguk teljes elhasználása után fejlődésüket a mag összeroppanásával fejezik be. A folyamat eredményeképpen egy kompakt objektum, pulzár (~820 naptömegű csillag robbanása esetén), fekete lyuk (~20-40 naptömegnyi csillag robbanása esetén) vagy magnetár keletkezhet. Neutroncsillag
  6. 6. A csillagok zombija : a neutroncsillag Egy neutroncsillag létrejöttéhez egy durván 10 naptömegű csillag gyors pusztulására, egy szupernóva-robbanásra van szükség. Ezekből alakulnak ki a pulzárok, a fekete lyukak és a magnetárok Valamivel egy másodpercnél (!) rövidebb idő alatt a csillag nagyjából Föld-méretű magja összehúzodik kb. 10-15 km átmérőjűvé, ezzel az elektronokat és protonokat annyira összezsúfolva, hogy elegyük átalakul neutronokká. Ennek a 10-15km es átmérőjű csillag tömege kb a Nap tömegével megegyezik.
  7. 7. • A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik röntgensugarak formájában nagy mennyiségű energia szabadul fel egy kúp alakú térrészben. Vera (vagy Vela) pulzár Vera hangját képesek vagyunk hallani speciális készülékekkel. • A magnetárok olyan neutroncsillagok, melyeknek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik. Olyan hatalmas a mágneses terük, hogy egymillió km-ről is kiszívná a vörösvértesteinkből a hemoglobin-molekulákat. Egyenlőre nagyon sokat nem tudunk róluk, mert egy sincs a közelünkbe • A fekete lyuk olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Itt a fizikai mennyiségek (sűrűség, téridőgörbület) végtelenné válnak . A szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény nem szabadulhat ki. E gömb alakú térrész határfelülete az eseményhorizont, sugara az ún.Schwarzschild-sugár. Az eseményhorizonton belülre kerülő anyag vagy sugárzás belezuhan a szingularitásba.
  8. 8. 1b és 1c típusú Az Ib és Ic típusú szupernóvák, hasonlóan a 2-es típushoz, nagy tömegű csillagokból alakulnak ki, melyek fűtőanyaga a magban elfogyott. A csillag azonban az erős csillagszél, vagy egy társcsillag hatására a külső hidrogénrétegét elvesztette. Az 1b és 1c típusú szupernóvák feltehetően nagy tömegű csillagokból alakulnak ki a 2-es típus pedig valószínűleg a kék szuperóriásokból keletkezik. Szupernóva
  9. 9. Mi is szupernóvákból vagyunk! Ha hiszed, ha nem szó szerint csillagporból vagyunk. A testünk minden egyes atomja egy-egy szupernóva maradványaiból maradt. Lehet hogy a jobb kezed másik szupernóva maradványait tartalmazhatja mint a balodét.

×