Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
A neveléstörténet helye és szerepe a
kompetencia alapú pedagógusképzésben
Kéri Katalin
PTE BTK Neveléstudományi Intézet //...
2
„A világ nevelési fejlődése a nemzeti
nevelési örökségek szövedéke...”
(Kadriya Salimova)
3
Kadriya, Salimova – Johanningsmeier, Erwin V. (eds):
Why should we teach the history of education?
(Moscow:
Internationa...
4
Szabolcs Éva: Neveléstörténet és pedagógia.
(Magyar Pedagógia, 1992/3.)
Pukánszky Béla (szerk.): A neveléstörténet-
írás...
5
A neveléstörténet a neveléstudományokhoz tartozik,
ugyanakkor művelődés- és társadalomtörténeti keretek
között értelmezh...
6
A neveléstörténet tárgya
A nevelés elmélete és gyakorlata különböző történeti korokban
és földrajzi helyszíneken.
A neve...
7
Megközelítési módok a neveléstörténet kutatásában, tanításában I.
Diakrón (kronologikus)
Perzsa szőnyeg
Azték napkő, mexikóvárosi Nemzeti Archeológiai Múzeum
Különböző időfelfogások: két példa
9
Szinkrón (problématörténeti, összehasonlító, hatás- és
recepcióvizsgálatok)
Megközelítési módok a neveléstörténet kutatá...
10
Hatás- és recepciótörténet:
egy példa: Ibn Tufajl, az „arab Rousseau”?
11
Héber: 1349. Narbonni Moises Ibn Joshua
Latin: 1671 (és 1700) Edward Pococke
Holland: 1672. Bouvmeester
1701. Adriaan R...
12
A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19.
századtól a 20. század második feléig I.
A 19. század végére...
13
– Polgárosodás kora: itthon is megindultak a kutatások:
Beély Fidél József, Pauer János; Religio és Nevelés és más lapo...
14
A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19.
századtól a 20. század második feléig II.
2. A „társadalomtu...
15
3. Kulturalista/interkulturalista megközelítés:
A 20. század második felétől bontakozott ki
(mintegy a társadalomtudomá...
16
Az összehasonlító/interkulturális kutatások haszna
- Az összehasonlítások kiterjedtebb alkalmazása a magyar
neveléstört...
17
A neveléstörténet tanításának,
kutatásának értelme, területei napjainkban I.
• Szinkronisztikus, problématörténeti kuta...
18
A neveléstörténet tanításának,
kutatásának értelme, területei napjainkban II.
• Forrásközpontú megközelítés szükséges, ...
19
• A neveléstörténet-írásból korábban hiányzó társadalmi
csoportokkal/népekkel is foglalkozni kell (nők, gyerekek,
kiseb...
20
• Tanári (bevezető) előadások mellett törekedni kell arra, hogy a
diákok is aktívan részt vegyenek a források összegyűj...
21
Pedagógusképzés,
doktori képzés:
kooperatív,
interaktív,
kreatív,
élmény-centrikus,
forrásközpontú
neveléstörténet
(Pal...
22
A neveléstörténet tárgy szerepe, lehetőségei
a tanári kompetenciák fejlesztésében II.
– A szaktudományi tudás felhaszná...
23
Virtuális és/vagy valós séták: egy példa:
a Rouen-i Neveléstörténeti Múzeum
http://www.reseau-canope.fr/musee/?/corps.p...
24
Nevelés- és művelődéstörténet a Pécsi Tudományegyetemen,
a 2013 őszétől indult, osztatlan tanárképzésben
Az új tanárkép...
25
A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai I.
A neveléstörténet neveléstudományi és művelődéstörténeti...
26
A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai II.
Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Az oktat...
27
Összegzés
A neveléstörténet a magyar pedagógusképzésében az elmúlt
évtizedekben mindig nyomatékkal jelen volt.
A tartal...
28
„Az idő nem pusztán örökség, de magának
az emberi szellemnek a része.
A történelem pedig nem egyszerűen a múlt
eseménye...
29
Főbb felhasznált irodalmak 1.
Larroyo, Francisco: Historia general de la pedagogía. Expuesta conforme al
método de los ...
30
Főbb felhasznált irodalmak 2.
Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki,
Budapest, 20...
31
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
keri.katalin@pte.hu
https://kerikatalin.wordpress.com/
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógusképzésben

181 views

Published on

2016. szeptember 13-án Kéri Katalin professzor (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a Selye János Egyetem 8. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának egyik plenáris előadását. (Forrás: http://pf.ujs.sk/hu/fooldal/5681-keri-katalin-professzor-eloadasa.html)
Voideo: https://youtu.be/c8d81QCPmlA
Honlap: https://kerikatalin.wordpress.com/

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógusképzésben

  1. 1. A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógusképzésben Kéri Katalin PTE BTK Neveléstudományi Intézet // „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola
  2. 2. 2 „A világ nevelési fejlődése a nemzeti nevelési örökségek szövedéke...” (Kadriya Salimova)
  3. 3. 3 Kadriya, Salimova – Johanningsmeier, Erwin V. (eds): Why should we teach the history of education? (Moscow: International academy of self-improvement, cop. 1993.)
  4. 4. 4 Szabolcs Éva: Neveléstörténet és pedagógia. (Magyar Pedagógia, 1992/3.) Pukánszky Béla (szerk.): A neveléstörténet- írás új útjai. (2008) Németh András: Die historische Pädagogik in Ungarn. Geschichte und heutiger Stand. (Espacio, tiempo y educación, 2016/1.) Áttekintések a magyar neveléstörténet-írás eredményeiről, újabb törekvéseiről
  5. 5. 5 A neveléstörténet a neveléstudományokhoz tartozik, ugyanakkor művelődés- és társadalomtörténeti keretek között értelmezhető. A neveléstörténet a neveléstudományok globális értelmezéséhez szükséges terület, melynek vizsgálata bármely pedagógiai diszciplína esetében megkerülhetetlen. Minden esetben szükség van a történeti dimenzió áttekintésére. (L.: Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban) A neveléstörténet értelmezési keretei
  6. 6. 6 A neveléstörténet tárgya A nevelés elmélete és gyakorlata különböző történeti korokban és földrajzi helyszíneken. A nevelés történeti, fejlődési folyamata, és az e folyamatban érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása.
  7. 7. 7 Megközelítési módok a neveléstörténet kutatásában, tanításában I. Diakrón (kronologikus)
  8. 8. Perzsa szőnyeg Azték napkő, mexikóvárosi Nemzeti Archeológiai Múzeum Különböző időfelfogások: két példa
  9. 9. 9 Szinkrón (problématörténeti, összehasonlító, hatás- és recepcióvizsgálatok) Megközelítési módok a neveléstörténet kutatásában, tanításában II.
  10. 10. 10 Hatás- és recepciótörténet: egy példa: Ibn Tufajl, az „arab Rousseau”?
  11. 11. 11 Héber: 1349. Narbonni Moises Ibn Joshua Latin: 1671 (és 1700) Edward Pococke Holland: 1672. Bouvmeester 1701. Adriaan Reland Angol: 1671. Ashwell 1674. Jorge Keith 1708. (és 1711., 1731.) Simon Ockley 1904. Brönnle 1907. (1910, 1929) Fulton Német: 1726. Pritius 1728. Eichhorn Francia: 1900. (és 1936) Léon Gauthier Spanyol: 1900. Francisco Pons Boigues 1926. Serrano de Haro 1934. Ángel G. Palencia Orosz: 1920. Kuzmin Cseh: 1957. Ivan Hrbek Lengyel: 1958. Józef Bielawski Magyar: 1964. Katona Tamás Olasz: 1983. Paola Carusi Portugál: 2000. Isabel Loureiro Más, keleti nyelveken készült fordítások: Török: 1923. Baban Zadé Résid Perzsa: 1956. Frouzanar Urdu: 1955. Siddíqi Ibn Tufajl művének európai fordításai
  12. 12. 12 A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19. századtól a 20. század második feléig I. A 19. század végére a neveléstörténet akadémiai tudománnyá vált, a történettudománytól elszakadva, szorosan kapcsolódva a közép- és felső szintű pedagógusképzéshez. 1. Levéltári, irattári forrásokon nyugvó, kronologikus feldolgozások (diakrón szemlélet) jellemezték a kezdeti kutatásokat; Iskolatörténetre, neves pedagógiai személyiségek életútjára fókuszáló kutatások, tankönyvek születtek.
  13. 13. 13 – Polgárosodás kora: itthon is megindultak a kutatások: Beély Fidél József, Pauer János; Religio és Nevelés és más lapok; – Tanító- és tanárképzés alaptárgya lett itthon is a neveléstörténet (L.: Garamszegi Lubrich Ágost, Kármán Mór, Fináczy Ernő művei); – Közgyűjtemények szerveződése is segítette a kutatómunkát; – Az iskolarendszer kiépítése miatt is fontossá vált a nevelés múltjának megismerése – A külföldi kutatások fontos adatokat és modelleket szolgáltattak (L. : Békefi Remig, Fraknói Vilmos, Molnár Aladár munkássága) – A könyv- és sajtókiadás felélénkülése, tudományos társaságok létrejötte is nagy lendítő erő volt. A magyarországi neveléstörténet-írás és –tanítás kezdetei
  14. 14. 14 A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19. századtól a 20. század második feléig II. 2. A „társadalomtudományi” történetírás megjelenése: A 19-20. század fordulóján jelentős hatást gyakorolt a neveléstörténetre a szociológia, Durkheim munkássága; fontos volt 1929 után az Annales-iskola hatása; Az „új neveléstörténet” az 1960-as években született meg Nyugaton: társadalomtudományi vizsgálódások, társadalmi- gazdasági struktúrák feltárása.
  15. 15. 15 3. Kulturalista/interkulturalista megközelítés: A 20. század második felétől bontakozott ki (mintegy a társadalomtudományi modellekre adott válaszként). Ez olyan történetírásra támaszt igényt, amely - a lakosság széles tömegei felé fordul; - nem követi a történelem lineáris folyamatként való felfogását; - a „Nyugatra való fixálódástól a nem- nyugati társadalmak és kultúrák felé fordul” (Iggers); - a kulturális (vallási, ideológiai, művelődésügyi stb.) tényezőket vizsgálja. A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19. századtól a 20. század második feléig III.
  16. 16. 16 Az összehasonlító/interkulturális kutatások haszna - Az összehasonlítások kiterjedtebb alkalmazása a magyar neveléstörténet-írásban erősíthetné az elméleti tudatosságot, előmozdítaná a túlzottan leíró vonások kiegyensúlyozását. - „az összehasonlító módszer jelentősége nagy (…) mivel elősegítheti reális alapokon nyugvó nemzeti vagy más identitások kialakítását… ” - „A saját múlt reális ismerete hozzájárulhat a különböző identitások összebékítéséhez is.” (Tomka Béla) - Az összehasonlító kutatások igénylik, s egyben előmozdítják a nemzetközi együttműködést, s ezáltal fokozhatják a magyar neveléstörténet-írás nemzetközi beágyazottságát, ami szintén számos jótékony hatást eredményezne.
  17. 17. 17 A neveléstörténet tanításának, kutatásának értelme, területei napjainkban I. • Szinkronisztikus, problématörténeti kutatásokkal kell ötvözni a diakrón vizsgálódásokat. • Kiterjedt hatás- és recepcióvizsgálatokra van szükség. • A nem intézményesült nevelés (a szocializáció) történetére is figyelmet kell fordítani. • Hangsúlyozottan fontos a neveléstudomány és a tanári szakma fejlődés-történetének áttekintése.
  18. 18. 18 A neveléstörténet tanításának, kutatásának értelme, területei napjainkban II. • Forrásközpontú megközelítés szükséges, valamint a források körének jelentős kitágítása: a (levéltári) írott források mellett fontos az ikonográfiai források, az oral history, a régészeti leletek, valamint a magánjellegű, a mikrotörténelem, a személyesen megélt múlt feltárását segítő kútfők feltárása és elemzése. • Sokrétű módszertani megújulás szükséges a különböző forráscsoportok kritikai elemzéséhez.
  19. 19. 19 • A neveléstörténet-írásból korábban hiányzó társadalmi csoportokkal/népekkel is foglalkozni kell (nők, gyerekek, kisebbségek, Európán kívüli kultúrák stb.). • A nemzeti értékek feltárása és megőrzése mellett szükséges a világméretű perspektíva: Fontossá vált az egyetemes neveléstörténet művelése, az összehasonlító szemlélet időben és térben való kiterjesztése, az interkulturális közelítés. • Mindez elengedhetetlen, mert bolygónk gazdasági, politikai, ökológiai, társadalmi problémáit már nem lehet helyi szinten kezelni, ezek a tudás egyesítése, kooperáció nélkül nem oldhatók meg. A neveléstörténet tanításának, kutatásának értelme, területei napjainkban III.
  20. 20. 20 • Tanári (bevezető) előadások mellett törekedni kell arra, hogy a diákok is aktívan részt vegyenek a források összegyűjtésében és értékelésében, változatos tanulásszervezési módszerekkel (projekt-módszer, kooperatív munkaszervezés stb.) teremtve számukra lehetőséget tanári kompetenciáik fejlesztésére. A fejlesztendő kompetenciaterületek a következők: – A tanulói személyiség fejlesztése: a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és egyetemes emberi értékek elsajátítása. – A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, interkulturális nevelési programok alkalmazása, együttműködés készségének fejlesztése. A neveléstörténet tárgy szerepe, lehetőségei a tanári kompetenciák fejlesztésében I.
  21. 21. 21 Pedagógusképzés, doktori képzés: kooperatív, interaktív, kreatív, élmény-centrikus, forrásközpontú neveléstörténet (Paletta Műhely, PTE-OTDI, 2016)
  22. 22. 22 A neveléstörténet tárgy szerepe, lehetőségei a tanári kompetenciák fejlesztésében II. – A szaktudományi tudás felhasználásával a pedagógusjelöltek műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, az adott szakterületen szerzett tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe való ágyazása, tudományos fogalmak, fogalomrendszerek fejlődésének elősegítése, valamint az egyes tudományterületek szemléletmódja és értekeinek megismerése. – Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése, információ- feldolgozás, problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztése, az önálló tanulás képességeinek megalapozása. – A tanulási folyamat szervezése: a tudásforrások célszerű kiválasztása, az új információs-kommunikációs technológia alkalmazása.
  23. 23. 23 Virtuális és/vagy valós séták: egy példa: a Rouen-i Neveléstörténeti Múzeum http://www.reseau-canope.fr/musee/?/corps.php
  24. 24. 24 Nevelés- és művelődéstörténet a Pécsi Tudományegyetemen, a 2013 őszétől indult, osztatlan tanárképzésben Az új tanárképzési programban a Nevelés- és művelődéstörténet szintetizáló jellegű, diakrón és szinkrón szemléletű, heti két órás, két kredites, kollokviummal záruló tárgy lesz, a képzés 7. félévében.
  25. 25. 25 A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai I. A neveléstörténet neveléstudományi és művelődéstörténeti meghatározottságai; A neveléstörténet forrásai, kutatási helyszínei és módszerei. A külföldi és hazai neveléstörténeti kutatások története, eredményeik; Művelődéstörténeti korszakok világképei, azok befolyása a nevelésre. Az egyes korszakok világképe(i) által meghatározott ember- és gyermekkép. Gyermekszemlélet és gyermekkortörténet. A gyermekstátusz változása a történelemben. Az oktatás- és nevelés cél- és hatásrendszere, a nevelési eszmények történeti változása; A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és az intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban és földrajzi helyszíneken.
  26. 26. 26 A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai II. Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Az oktatási tartalmak, nevelési tervek változása térben és időben. Az ismeretátadás civilizációs eljárásai: oktatási-nevelési, illetve tanulási módszerek, a segítő nevelés története. Taneszköz-rendszerek, tankönyvek a nevelés történetében. Az iskolai tér. A tanterem és berendezésének története. A pedagógusképzés és -szerep története. A pedagógus szakma kialakulása és differenciálódása; a pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások a történelem során. Az oktatáspolitika, a tanügyigazgatás és az oktatási törvényhozás nemzetközi tendenciái és hazai története. Lánynevelés és női művelődés a történelemben.
  27. 27. 27 Összegzés A neveléstörténet a magyar pedagógusképzésében az elmúlt évtizedekben mindig nyomatékkal jelen volt. A tartalmi-módszertani-forrástani megújulás mellett a felsőoktatás- didaktika területén jelentkező, további fejlesztések is szükségesek ahhoz, hogy ez a tudományterület, maga a történeti és multi- perspektivikus szemléletmód valóban eredményesen járuljon hozzá a kompetencia-alapú pedagógusképzéshez. Egyértelmű a tudományterület tanár- és doktorképzésben való létjogosultsága, és a nevelés- és művelődéstörténet a jövőben is a történelmi szemléletformálás, a kritikai gondolkodás, a tanári szakmára történő felkészítés és önreflexió, valamint a glóbusz-szintű szemlélet és (ugyanakkor) a nemzeti értékek erősítésének fontos eszköze lesz.
  28. 28. 28 „Az idő nem pusztán örökség, de magának az emberi szellemnek a része. A történelem pedig nem egyszerűen a múlt eseményeinek az összessége, hanem szervesen hozzátartozik napjaink valóságához…” (Zubiri, Xavier; 1959.)
  29. 29. 29 Főbb felhasznált irodalmak 1. Larroyo, Francisco: Historia general de la pedagogía. Expuesta conforme al método de los tipos históricos de la educación. Porrúa, México, 1944. Myers, Edward D.: Education in the Perspective of History. Longmans, London, 1963. Hayhoe, Ruth – Pan, Julia (eds.): East-West Dialogue in Knowledge and Higher Education. An East Gate Book, E. Sharpe, Armonk, New York, London, 1996. Manning, Patrick (2003): Navigating World History: Historians Create a Global Past. Palgrave Macmillan, New York. Salimova, Kadriya – Dodde, Nan L. (eds.): International handbook on history of education. Orbita, Moscow, 2000. Reagan, Timothy: Non-Western Educational Traditions. Indigenous Approaches to Educational Tought and Practice. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Mahwah, New Jersey – London, 2005. (3., bővített kiadás) Sifuna, Daniel N. – Otiende, James E.: An Introductory History of Education. Nairobi University Press, Nairobi, 2006.
  30. 30. 30 Főbb felhasznált irodalmak 2. Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki, Budapest, 2001. Kéri Katalin: Egyetemes neveléstörténet és történeti, neveléstudományi komparatisztika. In: Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Forray R. Katalin, Kéri Katalin, Budapest-Pécs, 2006. HEFOP Konzorcium 13-45. o. Elektronikus változata: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/28K%e9ri/HTML/index2.htm Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Németh András: Die historische Pädagogik in Ungarn. Geschichte und heutiger Stand. Espacio, tiempo y educación. 2016 January-July, v 3. n. 1. 85-110. doi: http://dx.doi.org/10.14516/ete.2016.003.001.6 Pukánszky Béla (szerk.): A neveléstörténet-írás új útjai. Gondolat, Budapest, 2008. Szabolcs Éva: Neveléstörténet és pedagógia. Magyar Pedagógia, 1992. 92. évf. 3. 215-221.
  31. 31. 31 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! keri.katalin@pte.hu https://kerikatalin.wordpress.com/

×