A sajtó története  I.
A sajtó fogalma <ul><li>A sajtó:  A társadalmi kommunikáció egy eszköze, melyet az időszerűség jellemez. </li></ul><ul><li...
A sajtó története   <ul><li>A sajtó három korszaka: </li></ul><ul><ul><li>A „referáló sajtó” korszaka , 1609-től 1780-ig. ...
A kezdetek <ul><li>Az első rendszeres írott hírszolgálat:  a Római Birodalomban, kézírásos „akták”, „kormánypárti lapok”. ...
Kéziratok <ul><li>Kéziratos levelek:   első európai újságok, szűk körben terjesztve.  Tartalmuk:  gazdasági, kereskedelmi,...
Rendszeres közlönyök 1609 - <ul><li>1609 előtt:  Újságlevelek megjelenése  csak az események függvényében.  </li></ul><ul>...
Az első napilapok 1702 -   <ul><li>A napilapok indulásának okai:   </li></ul><ul><ul><li>Az angolszász országokban, elsőso...
Az első napilapok 1702 - <ul><li>Egyesült Álamok: </li></ul><ul><li>1690:  az első amerikai újság, a bostoni Publick Occur...
A tömegsajtó elterjedése <ul><li>1833:   New York Sun , a bulvárlapok előfutára. Benjamin Day lapja, az első, tömegekhez e...
A lapszerkesztés <ul><li>Az újságszerkesztők feladata:  várni a postát és vele a vidéki levelezők híreit, a vidéki vagy kü...
A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Egyesült Államok:  </li></ul><ul><li>Joseph Pulitzer: 1880-as években, „új újságírás&q...
A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Pulitzer József  (Makó, 1847.04.10. – Charleston, 1911.10.29.) magyar születésű amerik...
A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Anglia:   </li></ul><ul><li>Daily Mirror:  1903-ban indította Alfred Harmsworth.  </li...
A magyar sajtó története
A magyar sajtó kezdetei <ul><li>Kelet-Európa:  a gazdasági, társadalmi berendezkedés miatt a felvilágosodás később alakult...
A magyar sajtó kezdetei <ul><li>Nyelvújítás mozgalma:  </li></ul><ul><li>A célokhoz rendelt feladat, hogy a nyelvet meg ke...
Az első magyar újságok 1705- Mercurius Hungaricus:  a Rákóczi szabadságharc félhivatalos, latin nyelvű tájékoztatója volt,...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>A korabeli Európában nemzeti nyelvű lapok szóltak az olvasókhoz.  </li></ul><ul><li>A...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>1760, Bécs:  Mária Terézia  magyar testőrséget  állított fel, benne gazdagabb közneme...
A magyar sajtó <ul><li>1780:  új uralkodó, II. József - feloszlatta a magyar testőrséget. Terveivel megosztotta a magyar í...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Magyar Hírmondó:   </li></ul><ul><li>Rát Mátyás,   1780-ban , Pozsonyban –  </li></ul...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Magyar Museum: </li></ul><ul><li>1788-ban indult Kassán, 1792-ig jelent meg. </li></u...
A magyar sajtó <ul><li>Magyar Museum:  Kassán,  1788-ban . Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid indította. A szerkeszt...
A magyar sajtó <ul><li>Nem csak a szerkesztők ellentétei nehezítették az első magyar nyelvű folyóirat sorsát. Konfliktusba...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Batsányi János (1763-1845):   </li></ul><ul><li>A lap elsődleges célja az irodalmi és...
A magyar sajtó <ul><li>Kazinczy Ferenc (1759-1831):  Ő sem adta fel az újság csinálást. Amint távozott a Magyar Museum sze...
A magyar sajtó <ul><li>Orpheus:  Ugyanolyan nehézségek a kiadással, mint Batsányinak. Nyolcadik szám: 1791-ben kezdték sze...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Az első pesti újság:   </li></ul><ul><li>Kultsár István „ Hazai Tudósítások” , 1806-b...
Az első magyar újságok 1705- Kazinczy Ferenc Baróti Szabó Dávid
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Uránia: </li></ul><ul><li>1794-95 (mindössze 3 szám jelent meg belőle, alig 150 előfi...
Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Kármán József (1769-1795): </li></ul><ul><li>„… ámbár mi célul egyenesen a nyelv míve...
Magyar újságok (19. század) <ul><li>Hazai Tudósítások: </li></ul><ul><li>1806 -1840, Pest. Az első magyar nyelvű hírlap, h...
Magyar újságok (19. század) <ul><li>Erdélyi Múzeum: </li></ul><ul><li>1814-18, Kolozsvár. </li></ul><ul><li>Irodalmi és tu...
Magyar újságok (19. század) <ul><li>Tudományos Gyűjtemény: </li></ul><ul><li>1817-1841, Pest. Megjelenik havonta.  </li></...
Magyar újságok (19. század) <ul><li>Élet és Literatura: </li></ul><ul><li>1826-1833, Pest. </li></ul><ul><li>Szerkesztette...
Magyar újságok (19. század) <ul><li>Erdélyi Híradó: </li></ul><ul><li>1827-1848, Kolozsvár. </li></ul><ul><li>Politikai és...
A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Koszorú: </li></ul><ul><li>1828-1841, Pest. </li></ul><ul><li>A Tudományos Gyűjtemény...
A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Atheneum: </li></ul><ul><li>1837-43, Pest. </li></ul><ul><li>Liberális szellemű iroda...
A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Életképek: </li></ul><ul><li>1844-1848, Pest. </li></ul><ul><li>A reformkor egyik jel...
A szabadságharc lapjai <ul><li>Az 1848. márciusi forradalom idején Magyarországon és Erdélyben hat  </li></ul><ul><li>magy...
A szabadságharc lapjai <ul><li>Hazai politikai lappiac: A korszak két vezető politikusa, Széchenyi és Kossuth határozta me...
A szabadságharc lapjai <ul><li>Marczius Tizenötödike:   </li></ul><ul><li>A magyar forradalom egyik résztvevője és tanúja....
A 19. század második felének magyar politikai sajtója (napilapok)
Politikai napilapok <ul><li>A 19. század második felében a politikai lapok a korabeli közélet alakító tényezőivé váltak. A...
Politikai napilapok 1849-1900 <ul><li>Pesti Hírlap 1878-1944 </li></ul><ul><li>Népszava 1877-től </li></ul><ul><li>Szegedi...
Pesti Hírlap <ul><li>1878-1944, Pest </li></ul><ul><li>Politikai napilap </li></ul><ul><li>A lap magát a politikai pártokt...
A Pesti Hírlap naptárai
Népszava <ul><li>1877-től, Pest. </li></ul><ul><li>Politikai hírlap, napilap 1905. április 1-jétől. </li></ul><ul><li>Alap...
Szegedi Napló   <ul><li>1878-1922, 1925-1944, Szeged. </li></ul><ul><li>Napilap. </li></ul><ul><li>Alapította: Enyedi Luká...
A Szegedi Napló főszerkesztői
A Szegedi Napló munkatársai Mikszáth Kálmán Tömörkény István Móra Ferenc
Budapesti Hírlap   <ul><li>1881-1939, Pest. </li></ul><ul><li>Politikai napilap. </li></ul><ul><li>Kezdetben független org...
Budapesti Hírlap <ul><li>Itt jelent meg Jókai Mór Sárga rózsa című regénye. </li></ul><ul><li>Mikszáth Kálmán országgyűlés...
A Budapesti Hírlap főszerkesztője
A magyar sajtó a 19. század végén – 20. század elején  (irodalmi lapok)
1875-1906 <ul><li>Figyelő 1876-1889 </li></ul><ul><li>A Hét 1890-1924 </li></ul><ul><li>Új Idők 1894-1949 </li></ul><ul><l...
Figyelő <ul><li>1879-1889 </li></ul><ul><li>Szépirodalmi, irodalomtörténeti folyóirat </li></ul><ul><li>Szerkesztő: Abafi ...
A Hét <ul><li>1890-1924. </li></ul><ul><li>Polgári irodalmi folyóirat. </li></ul><ul><li>Alapító és szerkesztő: </li></ul>...
A Hét
A Hét munkatársai Ambrus Zoltán Bródy Sándor Gárdonyi Géza Justh Zsigmond Mikszáth Kálmán Molnár Ferenc Tömörkény István T...
Új Idők <ul><li>1894-1949. </li></ul><ul><li>Konzervatív hetilap. </li></ul><ul><li>Szerkesztő:  Herczeg Ferenc </li></ul>...
Az Új Idők címlapja
Újság <ul><li>1903-1944. </li></ul><ul><li>Napilap. </li></ul><ul><li>Alapító főszerkesztő: Gajári Ödön. </li></ul><ul><li...
Új Figyelő <ul><li>1901. </li></ul><ul><li>Az Új Figyelő indítását Osvát Ernő és  Fenyő Miksa  szorgalmazta. </li></ul><ul...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

11 a sajtó története

7,845 views

Published on

Published in: Technology
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
7,845
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1,069
Actions
Shares
0
Downloads
64
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

11 a sajtó története

  1. 1. A sajtó története I.
  2. 2. A sajtó fogalma <ul><li>A sajtó: A társadalmi kommunikáció egy eszköze, melyet az időszerűség jellemez. </li></ul><ul><li>Fontos jellemzői: </li></ul><ul><ul><li>Aktualitás (időszerű legyen); </li></ul></ul><ul><ul><li>Publicitás (mindenkihez szóljon); </li></ul></ul><ul><ul><li>Periodicitás (időszakosan jelenjen meg); </li></ul></ul><ul><ul><li>Univerzalitás (minden jelenjen meg). </li></ul></ul><ul><li>Hírközlés: Politikai szerepe van, „fegyver”, ezt mindenhol </li></ul><ul><li>próbálják kihasználni. </li></ul>
  3. 3. A sajtó története <ul><li>A sajtó három korszaka: </li></ul><ul><ul><li>A „referáló sajtó” korszaka , 1609-től 1780-ig. Olvasóközönsége az arisztokrácia és nagypolgárság. Jellemző tartalma: csak hírek. </li></ul></ul><ul><ul><li>A „vélemény sajtó” korszaka , 1780-tól 1860-ig. </li></ul></ul><ul><ul><li>Olvasóközönsége a középréteg (polgárság). </li></ul></ul><ul><ul><li>Tartalma: általában véleményeket tartalmaz; jellemző műfajai a vezércikk, tárca, recenzió. </li></ul></ul><ul><ul><li>A „tömegsajtó” időszaka , 1860-tól napjainkig. Olvasóközönsége: a középréteg (ebbe mindenki belefér). Tartalma: hír, vélemény (de elhatároltan szerepelnek), reklámok, hirdetések. </li></ul></ul><ul><ul><li>Univerzalitás jellemzi: a világban bármi fontos vagy érdekes történik, az megjelenik. </li></ul></ul>
  4. 4. A kezdetek <ul><li>Az első rendszeres írott hírszolgálat: a Római Birodalomban, kézírásos „akták”, „kormánypárti lapok”. Naponta jelentek meg. </li></ul><ul><li>I.e. 59, Róma: Az első Acta Diurna megjelenése, Julius Caesar rendeletére. Kb. i.sz. 222-ig jelent meg. </li></ul><ul><li>Tartalma: híradás politikai gyűlésekről, perekről, a katonaság csatározásairól, kivégzésekről. Egyetlen példány sem maradt fenn. </li></ul><ul><li>Az első nyomtatott újság: „tipao ”: Kínában adták ki, a kormány jelentette meg. A Han dinasztia (i.e. 202 - i.sz. 221) alatt a tisztviselők körében terjesztették. Első nyomtatott példányaik a Tang dinasztia alatt (618-906) készültek. </li></ul><ul><li>A modern újságok a római vagy kínai hírlapoktól függetlenül alakultak ki. Kínába is csak a 19. században jut „vissza&quot; az első nyugati újság. </li></ul>
  5. 5. Kéziratok <ul><li>Kéziratos levelek: első európai újságok, szűk körben terjesztve. Tartalmuk: gazdasági, kereskedelmi, politikai hírek. Jellemző az aktualitás iránti igény, a periodicitás. Hetenként jelentkeztek, csak szűk kör olvasta őket. </li></ul><ul><li>Pl. az 1400-as évek, Németország – a szászok elleni attrocitásról. </li></ul><ul><li>Első nyilvános lapok megjelenése: Az 1530-as években Velencében . Áruk egy gazetta (a hírlapok későbbi neve lett). </li></ul><ul><li>Németország : Fugger-kereskedőcsalád kéziratos lapjai. Piaci hírek, főleg kereskedőknek. Saját terjesztői hálózattal. </li></ul><ul><li>Politikai lapok: a postajáratokhoz igazodva, hetente, hatósági engedéllyel. </li></ul><ul><li>Az első nyomtatott újságlevelek: A könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel. A legrégibb egy 1475-ből származó trieszti nyomtatvány. Egylapos, egy hírt tartalmazó nyomtatványok voltak (témájuk pl. a török háborúk, magyar események, stb.). </li></ul><ul><li>Első ismert magyar újságlevél: a „Rövid, de igen bizonyos relatio” című, 1634-ből. </li></ul>
  6. 6. Rendszeres közlönyök 1609 - <ul><li>1609 előtt: Újságlevelek megjelenése csak az események függvényében. </li></ul><ul><li>1609, Németország: az első rendszeresen megjelenő hetilapok (a strassburgi Relation és a wolfenbütteli Aviso, máig fennmaradtak). </li></ul><ul><li>Jellemzőik: referáló stílus, a hírek közlése egymás után, a helyszín és időpont megjelölésével, rovatszerkezet, cikk-címek nem voltak, a postajáratnak megfelelő heti megjelenés. </li></ul><ul><li>1631, Franciaország: „Gazette” című lap indulása, Richelieu felügyeletével. A szerzői jogot nem ismerték. Az első újságoknál egyhasábos (A/5) méret. </li></ul><ul><li>1600-as évek első fele, Anglia: létrejöttek az egyes pártok lapjai, Mercurius főcímmel. Az előzetes cenzúrától szabadok voltak. </li></ul><ul><li>Teljes sajtószabadság: Angliában 1695, Svédországban 1766, Franciaországban 1789, Magyarországon és Németországban 1848. </li></ul>
  7. 7. Az első napilapok 1702 - <ul><li>A napilapok indulásának okai: </li></ul><ul><ul><li>Az angolszász országokban, elsősorban a hirdetések és </li></ul></ul><ul><ul><li>a hírek iránti kereslet; </li></ul></ul><ul><ul><li>Franciaországokban a divat és az irodalom egyaránt fontos volt. </li></ul></ul><ul><li>A napilapok megjelenését elősegítő tényezők: </li></ul><ul><ul><li>Az olvasástudás elterjedése; </li></ul></ul><ul><ul><li>A nemzetek és nemzeti piacok kialakulása; </li></ul></ul><ul><ul><li>A postaszolgálat fejlődése; </li></ul></ul><ul><ul><li>A városiasodás; </li></ul></ul><ul><ul><li>A megfelelő technológiák létrejötte. </li></ul></ul><ul><li>Első európai napilap: a lipcsei Einkommende </li></ul><ul><li>Zeitung, 1650-ben. </li></ul><ul><li>Nagy-Britannia: </li></ul><ul><li>1665: The London Gazette, az első újság-szerű kiadvány. </li></ul><ul><li>1702: The Daily Courant (London), az első sikeres angol napilap. Politikai hírek, kommentár nélkül. </li></ul><ul><li>1714: The Evening Post, esténként (délután) jelent meg. Az „esti modellt&quot; más lapok is követték. </li></ul>
  8. 8. Az első napilapok 1702 - <ul><li>Egyesült Álamok: </li></ul><ul><li>1690: az első amerikai újság, a bostoni Publick Occurrences Both Foreign and Domestick első és utolsó száma. Hír: a keresztény hitre tért indiánok. Engedélye nem volt, betiltották, a lapot bezúzták. </li></ul><ul><li>1704: megjelenik a Boston News-Letter, mely a helyi postás, John Campbell kézírásos leveleiből nőtt ki. Angliai lapok híreit közölte. </li></ul><ul><li>1700-as évek vége: minden államnak volt egy-két 4 oldalas hetilapja. </li></ul><ul><li>1725: megjelent New York első lapja, a New York Gazette. </li></ul><ul><li>1785: New York Daily Advertiser, hirdetéseket közölt, naponta. </li></ul><ul><li>Az újságok gazdasági szerepe: a kereskedőik árainak közlése, hírek a kikötőkbe érkezett hajók szállítmányairól stb. </li></ul><ul><li>A politikai napilapok vezércikkek, hírek helyett hirdetésekkel indítottak a címlapon. </li></ul><ul><li>1783: az első amerikai politikai napilap, a Pennsylvania Evening Post. </li></ul><ul><li>1801-ben már 20 amerikai napilap. </li></ul><ul><li>1820: a napilapok felének a címében ott az „advertiser,&quot; &quot;commercial&quot; vagy &quot;mercantile&quot; (kereskedelemi) cím. Drágák. </li></ul>
  9. 9. A tömegsajtó elterjedése <ul><li>1833: New York Sun , a bulvárlapok előfutára. Benjamin Day lapja, az első, tömegekhez eljutó sajtótermék. („Penny press” - az utcán a rikkancsok egy pennyért árulták.) </li></ul><ul><li>Példányszáma 2 év alatt 15 ezerre ugrott. </li></ul><ul><li>Jellemzői: </li></ul><ul><ul><li>Olcsó tömeglap; </li></ul></ul><ul><ul><li>Lapjai a hirdetési lapoknál kisebbek (kb. A/4) voltak; </li></ul></ul><ul><ul><li>„ Human interest&quot; témákat és rendőrségi híreket közölt. </li></ul></ul><ul><li>New York (220 ezer lakos): legnépszerűbb lapja a Courier and Enquirer (4500 példány). </li></ul><ul><li>London (2 millió lakos): legnépszerűbb lap a Times , 10 ezer példány. </li></ul><ul><li>Angliában: bélyegadó, emiatt miatt egy újság ára 4 pence-ről indult. </li></ul><ul><li>1830-as évek: 560 „kalóz&quot;, politikailag nagyrészt szélsőséges újság (az adót 1855-ben törölték el). </li></ul><ul><li>Franciaország: 1836-ban ideértek az olcsó lapok, Emile de Girandin elindította La Presse című néplapját. </li></ul>
  10. 10. A lapszerkesztés <ul><li>Az újságszerkesztők feladata: várni a postát és vele a vidéki levelezők híreit, a vidéki vagy külföldi lapokat. Ezekből vették át a híreket. A hírek a postával érkeztek. </li></ul><ul><li>Változás: 1790-ben – a szerkesztő megy a hírek után (a z amerikai Benjamin Russell). Hírek beszerzése a kikötőbe érkező hajókról. </li></ul><ul><li>A New York-i lapok közösen hajót béreltek, feladata volt a beérkező hajókon külföldi újságok és hírek felkutatása. </li></ul><ul><li>Politikai hírek szerzése: 1783-ig a londoni Parlamentben tiltották a jegyzetelést. A kor neves tudósítója William &quot;Memory&quot; Woodfall (a Morning Chronicle szerkesztője) volt. </li></ul><ul><li>Változás: a távíró feltalálásával. Az első amerikai hírügynökség, a New York-i lapok által alapított Associated Press szolgáltatása a távírón alapult. </li></ul><ul><li>1866: A transz-atlanti kábelen megindul az Amerika és Európa közti közvetlen kapcsolat. </li></ul>
  11. 11. A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Egyesült Államok: </li></ul><ul><li>Joseph Pulitzer: 1880-as években, „új újságírás&quot;. 50 évvel az olcsó tömeglapok után létrehozta a szenzációra építő lapok második generációját , melyben a bevándorlók, szegények és munkások jogaiért küzdött, korábban szokatlan agresszivitással. </li></ul><ul><li>New Yorki „Vasárnapi újság”: számos újítás, pl. a „headline&quot;-ok. </li></ul><ul><li>Tartalma: </li></ul><ul><ul><li>női és sport rovat; </li></ul></ul><ul><ul><li>az első színes képregény közlése; </li></ul></ul><ul><ul><li>esetenként erőszak és szex. </li></ul></ul><ul><li>Fő konkurrencia: New York Journal , William Randolph Hearst lapja. A századfordulón 1 milliós példányszám. </li></ul><ul><li>1897-ben jelent meg az első fotó a lapokban. </li></ul><ul><li>Megalakultak az első hálózatok, melyek sorra vásárolták fel a független lapokat. </li></ul>
  12. 12. A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Pulitzer József (Makó, 1847.04.10. – Charleston, 1911.10.29.) magyar születésű amerikai újságíró, kiadó. </li></ul><ul><li>„ Sárga újságírás”: Szenzációhajhász zsurnalisztika, az amerikai demokrácia fejlődése számára ösztönző: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok, gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikaiak előtt, ez új törvények elfogadásához vezetett. </li></ul><ul><li>E modell kialakulása: W. R. Hearst sajtómágnással való versengés eredménye. </li></ul><ul><li>1904. május: újságíró iskola felállítását támogató írása jelenik meg a The North American Review című lapban. </li></ul><ul><li>Hitvallása: &quot;Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz.&quot; </li></ul>
  13. 13. A sajtó virágkora 1878-1918 <ul><li>Anglia: </li></ul><ul><li>Daily Mirror: 1903-ban indította Alfred Harmsworth. </li></ul><ul><li>Az első mai értelemben vett (kis méretű) tabloid újság, azaz bulvárlap . </li></ul><ul><li>Példányszám: egymillió. </li></ul><ul><li>1919: Amerikában is megjelentek a tabloidok . </li></ul><ul><li>Jellemzőjük: </li></ul><ul><ul><li>Kis méret; </li></ul></ul><ul><ul><li>Tartalmuk szenzációk és bűnügyek. </li></ul></ul><ul><li>Első tabloid az USA-ban:az Illustrated Daily News . </li></ul><ul><li>New York Daily News: 1940-ben már 2 millió példány. </li></ul><ul><li>Bulvársajtó: gyűjtőfogalom, a populáris és felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő, népszerűséghajhász médiatermék jelzője, amely sajátos eszközeivel az azt közvetítő közeg (pl. újság, TV-, rádióműsor, előadás, elektronikus média) fogyasztását (példányszámát, nézettségét) hivatott növelni. </li></ul>
  14. 14. A magyar sajtó története
  15. 15. A magyar sajtó kezdetei <ul><li>Kelet-Európa: a gazdasági, társadalmi berendezkedés miatt a felvilágosodás később alakult ki, mint Angliában vagy Franciaországban. </li></ul><ul><li>Ok: a megmerevedett feudalizmus, a polgárság hiánya nehezítette az új eszmék terjedését Magyarországon is. Polgárság hiányában a nemesi társadalom szabad szellemű tagjai segítették a polgári fejlődést. </li></ul><ul><li>A magyar felvilágosodás első kiemelkedő képviselője, Bessenyei György (1746-1811) összekapcsolta a felvilágosodás gondolatát a magyar nemzeti törekvésekkel. </li></ul><ul><li>Célul tűzték ki a műveltség minden ágának, a tudománynak, az oktatásnak, a közéletnek és a társas életnek teljesen magyarrá tételét. </li></ul><ul><li>Felvilágosodás: a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer. Új gondolkodói magatartás: az emberi ész szabadságát, a gondolat merészségét. </li></ul>
  16. 16. A magyar sajtó kezdetei <ul><li>Nyelvújítás mozgalma: </li></ul><ul><li>A célokhoz rendelt feladat, hogy a nyelvet meg kellett újítani, alkalmassá kellett tenni a korszerű műveltségi tartalmak kifejezésére. </li></ul><ul><li>Megvalósítása: az irodalmi nyelv megteremtésével. Bessenyei, Kazinczy és követőik munkássága nyomán kibontakozott – egyelőre a rendi társadalom keretei között – a magyar nemzeti mozgalom első, kulturális szakasza, amelyben a magyar nyelv megújítása mellett a magyar szépirodalom megteremtése, a nemzeti történetszemlélet kialakítása, valamint a nemzeti kulturális intézmények (múzeum, könyvtár, színház, Tudományos Akadémia) és eszközök (folyóiratok) létrehozása volt a legfőbb célkitűzés. </li></ul>
  17. 17. Az első magyar újságok 1705- Mercurius Hungaricus: a Rákóczi szabadságharc félhivatalos, latin nyelvű tájékoztatója volt, a bécsi sajtó egyoldalú tudósításait ellensúlyozta. jelent meg. Első szám: 1705 áprilisában . Nyomtatásban mindössze hét száma jelent meg (1705. április - 1710. március között). Az 1706. augusztusi száma kéziratban maradt. 4-6 lapos újság, csak híreket közölt, véleménynyilvánítás nélkül. Elvétve található egy-egy példány Európa könyvtáraiban (az OSzK sem rendelkezik teljes sorozattal, más könyvtárakban lévő példányok mikrofilmen.
  18. 18. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>A korabeli Európában nemzeti nyelvű lapok szóltak az olvasókhoz. </li></ul><ul><li>A 18. sz.: még két latin nyelvű újság Magyarországon, illetve magyar olvasóközönségre számítva. Kisszámú magyar olvasóközönség, latin és német nyelvű műveltséggel. </li></ul><ul><li>Latin lapok: oktatási célokat is szolgáltak. Német egyetemeken olyan, ma már ismeretlen oktatási tárgyak, mint az utazási collegium vagy az újságcollegium . Ez utóbbi újságolvasást és elemzést jelentett azzal a céllal, hogy a sajtó anyagából kiindulva ismertesse a diákokkal a földrajzi, az államtudományi, a történeti és a nyelvészeti ismeretanyagot. Bél Mátyás (1684-1749) egyrészt meghonosította ezt a tárgyat a pozsonyi líceumban, másrészt külön erre a célra létre is hozta a Nova Posoniensia -t (1721-22). Latin nyelvű, referáló típusú lap, külföldtől a belföld felé haladva. Havi melléklete: Syllabus rerum memorabilium – események, földrajzi, történelmi fogalmak </li></ul>
  19. 19. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>1760, Bécs: Mária Terézia magyar testőrséget állított fel, benne gazdagabb köznemesi ifjak – Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor. Az udvar a felvilágosodás egyik központja. </li></ul><ul><li>Német, francia és angol eszmék hatása: sürgeti a magyarországi viszonyok elemzését. Bessenyei munkásságában megjelennek a következő évtizedek irodalmi, kulturális életének problémái: a magyar nyelv ügye, az irodalommal, a tudománnyal foglalkozó társaságok hiánya. </li></ul>
  20. 20. A magyar sajtó <ul><li>1780: új uralkodó, II. József - feloszlatta a magyar testőrséget. Terveivel megosztotta a magyar írók táborát. </li></ul><ul><li>Jellemzők: jelentős polgárosító intézkedések bevezetése, ugyanakkor központosítási törekvések – ezért a német nyelvet tette kötelezővé. </li></ul><ul><li>A magyar felvilágosodás második nemzedékének tagjai - Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Verseghy Ferenc, Kármán József - tudták: ha nincsenek újságok, folyóiratok, nem lehet megjeleníteni az új eszméket, nincs hol vitatkozni, véleményt mondani, a közönség nem ismerheti meg az új műveket. </li></ul><ul><li>Magyarországon új típusú irodalmi-kulturális élet volt kialakulóban, amelynek egyik legfontosabb eleme a sajtó. </li></ul><ul><li>Cenzúra: sokáig a katolikus egyház kezében. A felvilágosult állam arra törekedett, hogy állami kézbe vegye. II. József fellépett a cenzúra szigora ellen, kidolgozta új alapelveit. Az egyházi befolyást kiiktatta, a cenzúrát állami feladattá tette, és az egész birodalomra nézve összpontosította. </li></ul>
  21. 21. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Magyar Hírmondó: </li></ul><ul><li>Rát Mátyás, 1780-ban , Pozsonyban – </li></ul><ul><li>Mária Terézia engedélyével. Kezdetben </li></ul><ul><li>320 előfizető. A híreket nem csak közölte, </li></ul><ul><li>azokhoz kommentárt is fűzött. </li></ul><ul><li>Hamarosan Bécsben ( Bécsi Magyar </li></ul><ul><li>Hírmondó ) és Erdélyben ( Erdélyi </li></ul><ul><li>Magyar Hírvivő ) is indul lap. </li></ul><ul><li>1783-tól Révai Miklós , később </li></ul><ul><li>Szacsvay Sándor vezette a lapot. </li></ul><ul><li>Révai az irodalmat, Szacsvay a politikai </li></ul><ul><li>nézetek megjelenítését tekintette </li></ul><ul><li>elsődlegesnek. </li></ul><ul><li>1787-88-közt irodalmi melléklapjaként </li></ul><ul><li>jelent meg a Magyar Musa. </li></ul>
  22. 22. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Magyar Museum: </li></ul><ul><li>1788-ban indult Kassán, 1792-ig jelent meg. </li></ul><ul><li>Az elsőként megindult magyar folyóirat. </li></ul><ul><li>Irodalmi és kritikai lap. </li></ul><ul><li>Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid szerkesztette az első számot (Batsányi és Kazinczy közt már az első szám megjelenése előtt vita robbant ki, amelynek következtében Kazinczy kilépett a lapból) </li></ul>
  23. 23. A magyar sajtó <ul><li>Magyar Museum: Kassán, 1788-ban . Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid indította. A szerkesztők között politikai nézeteltérések, II. József politikája miatt. Kazinczy jozefinista volt ( II. József politikájának híve), Batsányi a nemesi nemzeti ellenzék et képviselte. Kazinczy az első szám megjelenése után ki is szállt a szerkesztésből. Ok: Kazinczy inkább szépirodalmi jellegű folyóiratot szeretett volna, amely főleg fordításokat és kritikákat közölt volna, Batsányi általánosabb, világnézeti jellegű lapot kívánt létrehozni. Az első szám még a három szerkesztő megállapodása szerint csak saját írásaikat tartalmazta: verseket, műfordításokat, irodalmi megemlékezéseket, fordításról szóló tanulmányt, könyvkritikát. A kortársak örömmel fogadták a lapot. Új írók, költők jelentkeztek. A Magyar Museumban megjelenni az irodalmi életben való jelenlétet jelentette, és egyszersmind állásfoglalást is a felvilágosodás mellett. </li></ul>
  24. 24. A magyar sajtó <ul><li>Nem csak a szerkesztők ellentétei nehezítették az első magyar nyelvű folyóirat sorsát. Konfliktusba került a cenzúrával. </li></ul><ul><li>A második kötet megjelenése: az első szám 1790 nyarán elkészült, de csak 1792-ben jelenhetett meg. Ebben a számban látott napvilágot Batsányi híres verse, A franciaországi változásokra . Ez a vers volt a fő ok, hogy megindult a hajsza a lap ellen. Emellett egy főszolgabíró a köznyugalom megsértésével vádolja a lapot, és betiltását követeli. A budai cenzor a lap több írását is sérelmesnek tartotta, és elrendelte az összes példány elkobzását. A lapot már nem lehetett megmenteni. </li></ul><ul><li>Utolsó szám: 1793 júliusában jelent meg. A lapból 5 év alatt 8 szám látott napvilágot. </li></ul><ul><li>Jelentősége: ettől kezdve egyre több magyar nyelvű folyóirat létezik az országban. </li></ul>
  25. 25. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Batsányi János (1763-1845): </li></ul><ul><li>A lap elsődleges célja az irodalmi és nyelvi megújhodás. </li></ul><ul><li>Emellett politikai elképzeléseit és a felvilágosodás filozófiájának népszerűsítését is ellátta. </li></ul><ul><li>A Magyar Museum hasábjain jelent meg Batsányi: Franciaországi változásokra című verse. </li></ul>Batsányi János
  26. 26. A magyar sajtó <ul><li>Kazinczy Ferenc (1759-1831): Ő sem adta fel az újság csinálást. Amint távozott a Magyar Museum szerkesztői közül, hozzálátott saját lapjának alapításához. Ez lett az Orpheus , amely a szerkesztő szabadkőműves nevét viselte. </li></ul><ul><li>Első szám: 1789 decemberében. Havi folyóiratnak indult. &quot;a józan gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történeteknek elősegéllésére&quot;. Elsődleges cél: a felvilágosodás eszméinek terjesztése, illetve a magyar nyelv „pallérozásának” igénye. Ez utóbbit Kazinczy nem annyira elméleti tanulmányokkal, mint inkább színvonalas fordításokkal akarja szolgálni. </li></ul>
  27. 27. A magyar sajtó <ul><li>Orpheus: Ugyanolyan nehézségek a kiadással, mint Batsányinak. Nyolcadik szám: 1791-ben kezdték szedni, de még a következő év tavaszára sem készült el. </li></ul><ul><li>Terjesztés: itt is nagy problémák. A postai terjesztést nem engedélyezte a helytartótanács, ezért a füzeteket egyenként kellett terjeszteni, vagy szekereken szállítani a távolabbi vidékekre. Így érthető, hogy bár Kazinczy havilapnak tervezte az Orpheust, 1789-1792 között összesen csak nyolc szám látott napvilágot. Ezzel Kazinczy újságszerkesztői karrierje egy időre félbeszakad, de szerencsére munkásságának lesz még egy második szakasza. </li></ul>
  28. 28. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Az első pesti újság: </li></ul><ul><li>Kultsár István „ Hazai Tudósítások” , 1806-ban. </li></ul><ul><li>Kezdetben külföldi hírek közlésére nem kapott engedélyt. </li></ul><ul><li>1808-tól engedély, „Hazai s Külföldi Tudósítások” címmel jelenthetett meg. </li></ul>
  29. 29. Az első magyar újságok 1705- Kazinczy Ferenc Baróti Szabó Dávid
  30. 30. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Uránia: </li></ul><ul><li>1794-95 (mindössze 3 szám jelent meg belőle, alig 150 előfizetőt tarthattak nyilván). </li></ul><ul><li>A lap Pesten jelent meg, a cenzúra miatt azonban Vácott nyomtatták. </li></ul><ul><li>Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette. Az újság anyagának nagyobb részét Kármán maga írta, fordította. </li></ul><ul><li>A folyóirat szerkesztőinek kettős célja volt: a nők megnyerése az irodalom és a kultúra számára, valamint a nyelv „mívelése”. </li></ul>
  31. 31. Az első magyar újságok 1705- <ul><li>Kármán József (1769-1795): </li></ul><ul><li>„… ámbár mi célul egyenesen a nyelv mívelését nem választottuk, azt hisszük, hogyha jó magyarsággal iratnak hasznos könyvek, természetes következés szerént az által a nyelv csinosodik és pallérozódik.” </li></ul>Kármán József
  32. 32. Magyar újságok (19. század) <ul><li>Hazai Tudósítások: </li></ul><ul><li>1806 -1840, Pest. Az első magyar nyelvű hírlap, hetente két szám. </li></ul><ul><li>Szerkesztője: Kultsár István irodalomszervező és színigazgató. </li></ul><ul><li>Célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás. </li></ul><ul><li>Irodalmi szalonjának vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel. </li></ul><ul><li>1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra. </li></ul><ul><li>1817-től szórakoztató melléklete: Hasznos Mulatságok. </li></ul>
  33. 33. Magyar újságok (19. század) <ul><li>Erdélyi Múzeum: </li></ul><ul><li>1814-18, Kolozsvár. </li></ul><ul><li>Irodalmi és tudományos folyóirat. </li></ul><ul><li>Szerkesztője: Döbrentei Gábor. </li></ul><ul><li>A lap munkatársai közé tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál. </li></ul><ul><li>Rendszertelenül jelent meg, mindössze 10 számot élt meg. </li></ul><ul><li>Az újság által meghirdetett drámapályázatra írta Katona József a Bánk bánt </li></ul>
  34. 34. Magyar újságok (19. század) <ul><li>Tudományos Gyűjtemény: </li></ul><ul><li>1817-1841, Pest. Megjelenik havonta. </li></ul><ul><li>Irodalmi, történeti, kritikai tudományos folyóirat. </li></ul><ul><li>Szerkesztők: Szemere Pál és Döbrentei Gábor. </li></ul><ul><li>Kiadó: ifj. Trattner János. </li></ul><ul><li>Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József a lap szellemi irányítói. </li></ul><ul><li>1827-32 közt a szerkesztő Vörösmarty. </li></ul><ul><li>1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú. </li></ul><ul><li>A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyi bírálata. </li></ul>
  35. 35. Magyar újságok (19. század) <ul><li>Élet és Literatura: </li></ul><ul><li>1826-1833, Pest. </li></ul><ul><li>Szerkesztette: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. </li></ul><ul><li>Az első magyar esztétikai folyóirat (1827-ben Muzárionra változtatták a nevét). </li></ul><ul><li>Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása. </li></ul><ul><li>Ebben a lapban jelentette meg Kölcsey a Nemzeti hagyományok című értekezését. </li></ul><ul><li>1826 - Iliászi-pör, az első magyar plágium-vita : a tárgya Vályi Nagy Ferenc erdélyi költő Iliász-fordítása, beemelve Kölcsey fordítástöredékei. Kazinczy és köre Vályi mellé áll, mert a klasszicizmus ‑ a kultúra egyetemességéből kiindulva ‑ természetes írói gesztusnak tartja az átvételt. Kölcsey már az írói tulajdonjog polgári elve mellett száll síkra. </li></ul>
  36. 36. Magyar újságok (19. század) <ul><li>Erdélyi Híradó: </li></ul><ul><li>1827-1848, Kolozsvár. </li></ul><ul><li>Politikai és közéleti lap, a liberális nemesi reformmozgalom szócsöve. </li></ul><ul><li>1842-ben Kemény Zsigmond és Kovács Lajos szerkesztette. </li></ul><ul><li>1848 júniusától novemberig Kolozsvári Híradó címen jelent meg. </li></ul>
  37. 37. A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Koszorú: </li></ul><ul><li>1828-1841, Pest. </li></ul><ul><li>A Tudományos Gyűjtemény 1827-től megjelent irodalmi melléklapja. </li></ul><ul><li>Irodalmi és kritikai hetilap. </li></ul><ul><li>Szerkesztette: Vörösmarty Mihály (1828-32 közt). </li></ul><ul><li>Újabb változata (Szépirodalmi Figyelő) 1863-65 között jelent meg. Arany János szerkesztette, a kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne. </li></ul><ul><li>Arany János itt jelentette meg Daliás idők című művét. </li></ul>
  38. 38. A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Atheneum: </li></ul><ul><li>1837-43, Pest. </li></ul><ul><li>Liberális szellemű irodalmi folyóirat, hetente két alkalommal. </li></ul><ul><li>Több, mint 1000 előfizető. </li></ul><ul><li>Szerkesztette Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály. </li></ul><ul><li>Szerzői: Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely. </li></ul><ul><li>1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven). </li></ul><ul><li>Kritikai melléklapja 1837-40 közt a Figyelmező. </li></ul>
  39. 39. A reformkor lapjai 1832-1848 <ul><li>Életképek: </li></ul><ul><li>1844-1848, Pest. </li></ul><ul><li>A reformkor egyik jelentős orgánuma, polgári-liberális szellemű divatlap. Szerkesztette: Frankenburg Adolf. </li></ul><ul><li>A kor legjobb íróitól közöl írásokat, a képeket Barabás Miklós készítette </li></ul><ul><li>1847-től a lap szerkesztését Jókai Mór vette át. Az újság munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is. </li></ul><ul><li>1848 áprilisától Petőfi neve is a szerkesztők közt szerepelt. </li></ul><ul><li>A Nemzeti Színház hivatalos lapja. </li></ul><ul><li>A forradalom után a radikális márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel.) </li></ul>
  40. 40. A szabadságharc lapjai <ul><li>Az 1848. márciusi forradalom idején Magyarországon és Erdélyben hat </li></ul><ul><li>magyar nyelvű politikai lap. </li></ul><ul><li>Magyarországon: </li></ul><ul><li>Budapesti Híradó: konzervatív, kormánypárti lap; </li></ul><ul><li>Nemzeti Újság: konzervatív-klerikális lap; </li></ul><ul><li>Jelenkor: Széchenyi-párti, de színtelenné vált lap; </li></ul><ul><li>Pesti Hírlap: ellenzéki liberális lap. </li></ul><ul><li>Erdélyben, Kolozsváron: </li></ul><ul><li>Múlt és Jelen: konzervatív lap; </li></ul><ul><li>Erdélyi Híradó: liberálisabb. </li></ul><ul><li>A konzervatív túlsúlyt jól mutatta, hogy Kossuthnak, saját orgánum híján, előzőleg az Iparegyesület más méretre szabott, szerény közlönye: a Hetilap hasábjain kellett időnként politikai cikkei napvilágra hozatalával megpróbálkoznia, és mindegyikért a hatalom irányította cenzúrával megvívnia. </li></ul>
  41. 41. A szabadságharc lapjai <ul><li>Hazai politikai lappiac: A korszak két vezető politikusa, Széchenyi és Kossuth határozta meg. </li></ul><ul><li>Jelenkor (és melléklapja, a Társalkodó): 1832-től, Széchenyi szellemi vezérlete alatt, Helmeczy Mihály szerkesztésében. Előfizetői száma elérte a 4000-t. A híreket származási helyük szerint közölte, Magyarország és Erdély rovattal kezdett, mint megannyi utóda. </li></ul><ul><li>Országgyűlési Tudósítások: 1832-ben az Országgyűlés alatt Kossuth Lajos kezdte terjeszteni, kéziratos formában, postai levélként. </li></ul><ul><li>A lapot Bécsben betiltották, Kossuthot börtönbe csukták. </li></ul><ul><li>Hírnök (és melléklapja, a Századunk): 1837-ben Pozsonyban Orosz József jelentette meg. Az első tördelt lap. </li></ul><ul><li>Pesti Hírlap: 1841-ben Landerer kérte fel a frissen szabadult Kossuth Lajost a lap szerkesztőjének. Kossuth megteremtette a vezércikk műfaját. </li></ul><ul><li>A korszakra általában jellemző, hogy a lapok fő célja nem a napi híradás volt, hanem egyfajta szellemi vezetőjük voltak az olvasótáboruknak. </li></ul>
  42. 42. A szabadságharc lapjai <ul><li>Marczius Tizenötödike: </li></ul><ul><li>A magyar forradalom egyik résztvevője és tanúja. Vele született meg az utcai lapárusítás Pesten (amit később kolportázsnak neveztek, az árusokat pedig rikkancsoknak). </li></ul><ul><li>Megjelenés: Délután jelent meg, a friss híreket a lap élére tördelték feltűnő tipográfiával. </li></ul><ul><li>Jellemzői: </li></ul><ul><ul><li>Olvasóit nevelő, harcos lap, legfontosabb cikkei a vezércikkek, glosszák, eszmefuttatások; </li></ul></ul><ul><ul><li>Forradalmi hangvételű, éles hangú újságírás; </li></ul></ul><ul><ul><li>Az eszmék világos és egyértelmű szolgálata. </li></ul></ul><ul><li>Szerkesztő: Pálffy Albert , a Petőfi köréhez tartozó, művelt politikai újságíró, Másik meghatározó egyénisége Csernátony Lajos , az kíméletlen hevességgel támadó, vitriolos tollú zsurnalista volt. </li></ul><ul><li>1848. május 20-án sajtóper, 1849. nyarán betiltották. </li></ul><ul><li>(Glossza: Hírlapi műfaj, melynek keretében a glosszaíró néhány gondolatot vet fel valamely időszerű kérdéssel, eseménnyel kapcsolatban.) </li></ul>
  43. 43. A 19. század második felének magyar politikai sajtója (napilapok)
  44. 44. Politikai napilapok <ul><li>A 19. század második felében a politikai lapok a korabeli közélet alakító tényezőivé váltak. A nyolcvanas évektől a sajtóorgánumok a két legfontosabb párt - a Szabadelvű és a Függetlenségi – között oszlottak meg, majd a kormánypárti és ellenzéki politikai nézeteket közvetítették. </li></ul><ul><li>A politikai pártok ugyan ritkán vállalták egy-egy lap nyílt támogatását (pl. Népszava esetében igen), de nem is igen titkolták támogató szerepüket, hiszen a vezércikkírók szólamaiból ez könnyen kideríthető volt. </li></ul><ul><li>Ebben az időszakban a lapokban a közművelődéssel egyenrangú - sőt olykor elsődleges - szerep jut a napi politikának. </li></ul>
  45. 45. Politikai napilapok 1849-1900 <ul><li>Pesti Hírlap 1878-1944 </li></ul><ul><li>Népszava 1877-től </li></ul><ul><li>Szegedi Napló 1878-1922, 1925-1944 </li></ul><ul><li>Budapesti Hírlap 1881-1939 </li></ul><ul><li>Budapesti Napló 1896-1918 </li></ul>
  46. 46. Pesti Hírlap <ul><li>1878-1944, Pest </li></ul><ul><li>Politikai napilap </li></ul><ul><li>A lap magát a politikai pártoktól függetlennek nevezte, ez volt az első üzleti újságvállalkozás Magyarországon </li></ul><ul><li>1878-tól 1881-ig Csukássi József szerkesztette, majd új lapot alapított Budapesti Hírlap címmel </li></ul><ul><li>1881-től Borostyáni Nándor irányította a lapot </li></ul>
  47. 47. A Pesti Hírlap naptárai
  48. 48. Népszava <ul><li>1877-től, Pest. </li></ul><ul><li>Politikai hírlap, napilap 1905. április 1-jétől. </li></ul><ul><li>Alapította: Külföldi Viktor. </li></ul><ul><li>1880-tól a Magyarországi Általános Munkáspárt lapja. </li></ul><ul><li>1890-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi lapja. </li></ul><ul><li>Irodalmi rovatában publikált Ady, Kosztolányi Molnár Ferenc, Illyés Gyula. </li></ul><ul><li>Ugyanebben a lapban támadja Adyt (nevezi burzsoá költőnek) Csizmadia Sándor 1909-ben. </li></ul>
  49. 49. Szegedi Napló <ul><li>1878-1922, 1925-1944, Szeged. </li></ul><ul><li>Napilap. </li></ul><ul><li>Alapította: Enyedi Lukács, </li></ul><ul><li>1884-től Kulinyi Zsigmond vezette a lapot. </li></ul><ul><li>1899-től főszerkesztő: Békefi Antal. </li></ul><ul><li>Munkatársai között: </li></ul><ul><li>Mikszáth Kálmán (1878-1880), Tömörkény István (1890-től), Móra Ferenc és Gárdonyi Géza. </li></ul>
  50. 50. A Szegedi Napló főszerkesztői
  51. 51. A Szegedi Napló munkatársai Mikszáth Kálmán Tömörkény István Móra Ferenc
  52. 52. Budapesti Hírlap <ul><li>1881-1939, Pest. </li></ul><ul><li>Politikai napilap. </li></ul><ul><li>Kezdetben független orgánum, majd Tisza István politikáját támogatta. </li></ul><ul><li>(Tisza István: Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve, a &quot;liberális-konzervatív konszenzus&quot; képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak , a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak , ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.) </li></ul><ul><li>Csukássi József és Rákosi Jenő indította. </li></ul><ul><li>A főszerkesztő és kiadó-tulajdonos Rákosi Jenő. </li></ul><ul><li>Vasárnapi Újság címmel képes melléklete is rendszeresen megjelent. </li></ul>
  53. 53. Budapesti Hírlap <ul><li>Itt jelent meg Jókai Mór Sárga rózsa című regénye. </li></ul><ul><li>Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataival is itt jelentkezett </li></ul>
  54. 54. A Budapesti Hírlap főszerkesztője
  55. 55. A magyar sajtó a 19. század végén – 20. század elején (irodalmi lapok)
  56. 56. 1875-1906 <ul><li>Figyelő 1876-1889 </li></ul><ul><li>A Hét 1890-1924 </li></ul><ul><li>Új Idők 1894-1949 </li></ul><ul><li>Újság 1903-1944 </li></ul><ul><li>Új Figyelő 1901 </li></ul><ul><li>Figyelő 1905 </li></ul><ul><li>Szerda 1906 </li></ul>
  57. 57. Figyelő <ul><li>1879-1889 </li></ul><ul><li>Szépirodalmi, irodalomtörténeti folyóirat </li></ul><ul><li>Szerkesztő: Abafi (Aigner) Lajos </li></ul>
  58. 58. A Hét <ul><li>1890-1924. </li></ul><ul><li>Polgári irodalmi folyóirat. </li></ul><ul><li>Alapító és szerkesztő: </li></ul><ul><li>Kiss József. </li></ul><ul><li>Rovatvezető: </li></ul><ul><li>Osvát Ernő (1876-1929) </li></ul><ul><li>kritikus, haláláig a Nyugat szellemi vezetője. </li></ul>
  59. 59. A Hét
  60. 60. A Hét munkatársai Ambrus Zoltán Bródy Sándor Gárdonyi Géza Justh Zsigmond Mikszáth Kálmán Molnár Ferenc Tömörkény István Tóth Árpád
  61. 61. Új Idők <ul><li>1894-1949. </li></ul><ul><li>Konzervatív hetilap. </li></ul><ul><li>Szerkesztő: Herczeg Ferenc </li></ul><ul><li>Népszerű, szórakoztató családi lap. </li></ul>
  62. 62. Az Új Idők címlapja
  63. 63. Újság <ul><li>1903-1944. </li></ul><ul><li>Napilap. </li></ul><ul><li>Alapító főszerkesztő: Gajári Ödön. </li></ul><ul><li>Főmunkatársa: Mikszáth Kálmán. </li></ul><ul><li>1903-tól munkatársa Móricz Zsigmond. </li></ul><ul><li>1925-től Szép Ernő és Márai Sándor. </li></ul>
  64. 64. Új Figyelő <ul><li>1901. </li></ul><ul><li>Az Új Figyelő indítását Osvát Ernő és Fenyő Miksa szorgalmazta. </li></ul><ul><li>A lap csak az előfizetések gyűjtéséig jutott. </li></ul>

×