Successfully reported this slideshow.

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

749 views

Published on

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Állam és Közigazgatás - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba Állam és közigazgatás1. Állam és állampolgár viszonyának elmélete1.1. Bevezet felvetésekNincs lehet ségünk arra, hogy már a bevezet ben az információs kor új államelméletét ésönkormányzás teóriáját akár csak nagyvonalakban is kifejtsük, annyit azonban mindenképpenérdemes jelezni, hogy az elmúlt egy-két évtizedben és a következ néhány évtizedben azállamfelfogások és az államgyakorlatok alapvet en változtak, és még kardinálisanalakulhatnak is. Amikor az emberi civilizáció létrehozta az államot, ez már önmagában is egyvirtuális szint megteremtése volt, és ezzel párhuzamosan a társadalmak, közösségek életénekvezetését és szervezését végz állam minden funkcióját és szolgáltatását intézményesítette. Azinformációs kor az állam és önkormányzás második virtualizációját hajtja végre, ésnapjainkban most gyorsul fel a második és magasabb min ség virtualizációintézményesítése, amelyet e-kormányzásnak és e-közigazgatásnak hívnak. Ez azintézményesítés természetesen úgy megy végbe, hogy els sorban az állam és az önkormányzásmeglév intézményeit modernizálja, és ezzel párhuzamosan új intézményeket hoz létre. Azinformációs társadalom pozitív alternatívájában hív k azt is feltételezik, hogy a globálisvilágban részben elfáradt, részben kiürült és részben tarthatatlanná vált hagyományosdemokrácia modellt néhány évtized alatt felválthatja az új demokrácia modell, amely egyrésztvisszatér a klasszikus demokrácia alapvet elveihez, másrészt kísérletet tesz arra, hogy aglobális és lokális világ személyes és közvetlen ellen rzése bevált gyakorlat legyen.Az e-közigazgatás elméleti megalapozásának, vagy – akár így is fogalmazhatunk – az e-közigazgatás elméleti alapjainak az értelmezése érdekében alapvet en a következ elveket éskérdésköröket érdemes a vita tárgyává tenni, és a vita alapján megfogalmazni az elméletikonklúziókat:1. Az elmúlt két-háromszáz, de különösen az elmúlt néhány évtized alapján az állampolgárának milyen a helyzete saját államában, s az állampolgári státusz és kompetenciamilyen irányban változzon például az e-közigazgatás segítségével? (Az új állampolgárés/vagy közösségpolgár elmélete)2. A huszonegyedik században miképpen és hogyan teljesítenek az európai államok és azanalízis alapján az államok fejl dését milyen irányban érdemes ösztönözni, s ennek keretébenmiért és hogyan alkalmazza az e-közigazgatást? (Az új típusú állam és e-állam elmélete)3. Az új globális-lokális világrend keretében a lokális önkormányzás és közigazgatás és ennekmodernizált változatai, például a szolgáltató közigazgatás és az e-közigazgatás merre éshogyan viszi és vigye tovább a közigazgatás fejlesztését? (A lokális közigazgatás és e-közigazgatás elmélete) 1
  2. 2. 4. Szintén az új globális-lokális rendben a lokális és ezen belül a települési társadalomállapota milyen, ezért az állapotért mennyiben felel s a közigazgatás és a helyesváltozásokban mit segíthet az e-közigazgatás? (A nemzeti és helyi, vagy az intelligens lokálistársadalom elmélete)5. Az állam-társadalom-állampolgár viszonyrendszerben hogyan m ködik, mennyiben felelmeg a demokrácia intézményrendszere és a demokratikus eljárásmód, s az e-közigazgatásmennyiben és hogyan feltételezi az e-demokrácia kiépülését? (Az új típusú, digitális,részvételi demokrácia elmélete)6. Az ezredforduló utáni korszak új technológiája (infokommunikáció, mobil-hálózatok, újmédia, stb.) mennyiben és hogyan támogatja, feltételezi és követeli az e-közigazgatásglobális, nemzeti és lokális kiépülését? (Az új technológia elmélete)7. Az e-közigazgatás milyen új tudást és új tudatállapotokat, vagy kultúrát követel (és egybenfeltételez) államtól, társadalomtól és állampolgártól az e-közigazgatás széleskörbevezetésekor? (Az új tudások és tudatállapotok elmélete, els sorban a közigazgatásszempontjából).8. Történelmi analízis keretében a fontosabb korszakok (ipari kor, állam/szocializmus,posztipari modell, információs kor) miben, mennyiben, hogyan változott és változik állam,állampolgár, társadalom viszonya, együttm ködése? (Ipari kor, szocialista kor, információskor – vagy/és tudástársadalom - elmélete).A felsorolt kérdéskörök, elméleti problémák jelzik, hogy az e-közigazgatás nem tárgyalhatócsak önmagában, izolált államszervezési, államigazgatási rendszerként, ezért az e-közigazgatás elmélete csak egy szélesebb elméleti közegben és valóságrendszerbenértelmezhet . És az elméleti kérdések közé tartozik, hogy szükség lenne az újgazdaságelméletre, új térelméletre (és a virtuális vagy kibertér elméletre), s nemhanyagolható el az ökológia (sz kebben a fenntartható fejl dés) elmélete.1.2. Állam és demokrácia – els megközelítésAz állam, mint az ember és a világ közötti legfontosabb intézményes közvetít rendszer? Ademokrácia ennek a viszonynak a m ködési módja?Közép-Európában, különösen Magyarországon az elmúlt százötven-kétszáz évben a nemzetigondolat államgondolattá vált, avagy az államgondolat célja a nemzetté válás segítése volt. Ahuszadik század ebben a tekintetben egyetlen új gondolatot hozott: az államgondolat nyersenrendszergondolattá karcsúsodott, avagy az állam célja mindössze az aktuális rendszerradikális átszabása és megtartása lett. A magyar állam története 1849 óta – kisebbmegszakításokkal - nem a gazdaság, nem a demokrácia, hanem a hatalomelv államgyakorlattörténete volt 1989-ig. Ez nem is történhetett másképpen, mert ez az ország a félglobálisközéphatalmak és világhatalmak találkozási pontján létezett. Hatalmi er vel, hatalmieszközökkel kormányoztak a bels vagy a küls hatalmi csoportok érdekében. Az ezredvégenaz állami hatalmat megszerz régi és új hatalmi csoportok most egyaránt avval a problémávalszembesülnek, hogy milyen nemzetgondolatot és államgondolatot, továbbá a nemzet- ésállamgondolat közé beékel dött rendszergondolatot képviseljenek. Miközben riadtankonstatálják, hogy az államgondolatok kontinensgondolattá, mi több globálisvilág-gondolattá 2
  3. 3. terebélyesedtek, amelyek között nem lehet huszadik századi módra rendszergondolatotépíteni.Semmi sincs úgy, mint húsz vagy ötven, vagy százötven éve. Se az államgondolat, se azállamgyakorlat. A 21. században szinte nem sokat mondunk se avval, hogy nemzetigondolatot, se avval, hogy európai gondolatot, se avval, hogy szociális gondolatotképviselünk. Vagy csak gondolkodásunk gyökereire vonatkozó információt közlünk ezekkelaz állításokkal? A nehézség abban van, hogy Közép-Európában egy-két évtizedig esetleglehet még kísérletezni a hatalomelv államgyakorlattal, mindaddig, amíg a globalizáció és azeurópai kontinens integrációja a klasszikus hatalomfunkciót részben vagy egészben nem vonjaki a nemzetállamokból.A hagyományos liberális válasz nyilván az, hogy er södjön meg a demokráciaelvállamgyakorlat – csakhogy a dilemma ett l még fennmarad: milyen demokráciáról és milyentípusú (semleges vagy mi mellett elkötelezett) államról beszélünk, vagy azt tartjuk, hogy atársadalom, a gazdaság, a tudás (tudásgazdaság) már az állam támogatása nélkül isfejl d képes. A szociáldemokrata válaszkísérlet a legzavarosabb, mert nem meri nyíltankimondani álláspontját, ami a társadalomelv államgyakorlat mellett érvel – csakhogy aprobléma megoldatlan: milyen társadalmat és milyen típusú államot pártolnak, ráadásul ahatalom megszerzése miatt szívesen kacsintana a demokráciaelv és a nemzetelv államgyakorlatára is. A konzervatív válasz sem átgondoltabb, hiszen a problémára úgy felel, hogynemzetelv államgyakorlat legyen – csakhogy a kérdés változatlan: milyen nemzetr l ésmilyen típusú államról beszélünk, vagy azt tartjuk, hogy belenyugszunk a nemzet és az államielválasztottságába, ám állami eszközökkel segítjük az egész nemzet (tudás- vagykultúraközpontú nemzet) életképésségének fejlesztését.Az új demokráciaelmélet, az új államelmélet körvonala is alig látszik. Ha most azt a kérdéstérthet en zárójelbe tesszük, hogy a felsorolt ideológiák minden esetben a hatalomhoz jutást ésa hatalom tartós átölelését szolgálják, az információs társadalom és a tudástársadalomelmélete is (egyébként egymástól eltér ) válaszalternatívával szolgál. Az információstársadalom küszöbére lép korszak a posztszocialista országokban egyel re két válaszutatkínál: a változatlanul hatalomelvet er sít információs, információt uraló állam, vagy ahatalomelvet felváltó kvázi-semleges, szolgáltatóelv , tehát a gazdaságot-társadalmat segítállam programját – és természetesen a kett kombinációja is elképzelhet . Mi több ez nyíltanvagy rejtetten nemzeti, vagy még nemzetállami rekonstrukciót is szolgálhat. (A felkínált utakmár nehezen köthet k csak a klasszikus politikai ideológiákhoz.) Ez a többszörösen vegyesállam-modell feltehet en nem marad meg hosszú távon és el bb-útóbb dominánsan (de nemhatalomelv ) információs állammá válik, ha egyáltalán marad rá történelmi ideje. Ha a maiMagyarország (és általában Kelet-Európa) még kis részben utófeudalimus, még jócskánposztszocializmus, még és már zömében különböz típusú piacgazdaság, avagy kapitalizmus(a korai posztkapitalizmustól a globális pénzgazdaságig, s t már az információs-kommunikációs gazdaságig), akkor nincs igazán okunk meglep dni azon, hogy többszörösenvegyes demokrácia- és állammodell jött létre.Ha nem a napi politikai-hatalmi érdekek mentén gondolkodunk, mi sem természetesebb aztmondani, hogy a káosztípusú gazdaságban-társadalomban az államnak még inkább, minteddig stabilitásra, kiegyensúlyozottságra ügyel állammá kell válnia. Ám a titok ott és abbanvan, hogy ezt nem a hatalomelv séggel, nem egyszer en a fogyatékosan hatalomkorlátozójelenlegi demokráciaelv séggel, hanem a (nemzetállami szerepekt l jórészt felmentett)digitális demokráciával, avagy a fejleszt , digitális állammal, amely az információs kor 3
  4. 4. eszközrendszerét arra használja egyrészt, hogy e-államot m ködtessen, másrészt arra, hogy afejlesztés mellett elkötelezett állam legyen. Ha ez részben vagy háromnegyed részben sikerül,akkor jutunk el a civilállamig (civilelv államig) és az e-demokráciáig; mindkett ademokráciát és államot mindenkinek program megvalósíthatója lesz. Igen, államot ismindenkinek, de nem hatalmi kontrollként, hanem államszolgáltatásokat az állampolgárvédelmében. Ezt az államot nevezhetjük személyes-személytelen államnak1 is, aki mindenpolgárt személyesen megszólít és akivel a polgár személyesen-személytelenül együttm ködik.A társadalomtól elszakadt állam találjon vissza a társadalomhoz, de a társadalom mindentagjához már csak az információs-kommunikációs eszközökkel juthat el. Az e-demokrácia csaknevében hasonlít a képviseleti demokráciára, mert részben vagy jórészt közvetlen demokrácialehet. Ez nem a premodern faluközösségek, hanem a digitális települések és térségek,valamint az európai kontinensen létrejött unió tagállamainak digitális demokráciája. Ez adigitális állami új technológiai eszközrendszerként más politikai viszonyt teremt ember ésvilág között. Valóságos jöv je csak a tudástársadalom korszakában lehet, mert az e-demokrácia nemcsak új államtípust, hanem tömegesen új, az e-demokráciára felkészítettszemélyes-személytelen állampolgárt is feltételez.A politikai valóság reformján belül a digitális állam, az e-közigazgatás belátható id n belülmeglesz. A további folytatás jócskán kiszámíthatatlan.1.3. Az alapkérdés elmélete (az összetett politikai-társadalmi-közigazgatásimez elméletének tézise)Az alapkérdés megfogalmazása és az alapkérdés rendszerének kialakítása jórészt eldönti,hogy az alapelmélet hogyan néz ki, hány szintet tartalmaz, milyen komponensekb l áll. Azalapkérdést úgy definiáljuk, hogy létrehozunk egy alapmez t, els dleges mez t, a valóságnakazt a dimenzióját, amelyet egyéni és kollektív tudás és tudatmez nek (tudás- és tudat-kultúrának) nevezünk el, majd ezt követ en ebben a mez ben, mint másodlagos mez benértelmezhetjük a kollektív tudás- és tudatmez nek legfontosabb politikai-társadalmiintézményeit, szerepl it: az államot, a társadalmat, a demokráciát és a f szerepl t: az egyént.Ez kétszint mez tekinthet logikai térnek, vagy tudástérnek és tudatmez nek. (Ennek atananyagnak nem tárgya, hogy az els dleges mez mögött milyen általánosabb-univerzálisabbmez van, ugyanakkor az majd a kés bbiekben a tárgyhoz tartozik, hogy a másodlagosmez kben milyen harmadlagos-negyedleges mez k, vektorok, mozgásformák vannak.)Az els dleges mez t hívhatjuk korszellemnek, megnevezhetjük – politikai szempontból – apolitikai filozófia rendszerének, vagy a demokrácia szemszögéb l a demokrácia kardináliselveinek. „Ahelyett, hogy az állam figyelné az embereket, az emberek tarthatják szemmel az államot – amihez tulajdonképpen joguk is van, hiszen elvileg 4
  5. 5. Ez a megközelítés egyben két filozófiai kérdésben való határozottálláspontot is képvisel: 1. Álláspontunk szerint nem az k a gazdái. Aobjektíválódott intézményeknek és m ködési módoknak van legtöbb tudósítás ésfilozófiája, szellemisége, hanem ellenkez leg, egy korszak beszámoló mégisszelleme, gondolkodásmódja termeli, hozza létre a legfontosabb komor képet fest –intézményeket; 2. Nem abból indulunk, hogy a részben (vagy kivéve talán atöbbségében) önállósult (vagy elidegenedett) intézmények uralják skandinávaz egyéni és világát, hanem az elméleti modellben egyenrangúságot demokráciákat.”és részben vagy teljesen létrehozható egyensúlyt feltételezünk anégy térszerepl : az állam, a társadalom, a demokrácia és az Manuel Castellsindividualizálódott egyén között.Önmagában izgalmas kérdés az, hogy ezt az összetett politikai-társadalmi-közigazgatásimez t hogyan definiáljuk technológiai mez ként. A kérdés ma azért is napirenden van, merthipotézisünk szerint ezt az összetett mez t a korábbinál jobban és mélyebben befolyásolja atechnológiai mez önmozgása és hatása. A technológia innovatív tudásként és szellemkénttermészetesen egyik eleme az els dleges tudás/tudatmez nek, miközben a technológiaigondolkodás és fejl dés nemcsak izolált technológiai termékekben, hanem a termékek és azezeket m ködtet szolgáltatások segítségével a másodlagos mez t – szintén egyik elemként –jelent s arányban átalakítja, befolyásolja.Ennek a tananyagnak nem lehet feladata, hogy széleskör körképet adjon az állam- vagytársadalomelmélet eddigi történetér l, ráadásul, az állam- és társadalomelméletekdifferenciálódtak, s nagyon különböz elméleti irányzatok alakultak ki, miközben azonban azúj integrált elméletek még nem nagyon születtek meg.Mindenesetre ebben a rövid elméleti bevezet ben annyit jelezhetünk, hogy az e-közigazgatásszempontjából az összetett elmélet négy tartalmi pólusából (egyén, állam, társadalom,demokrácia) egyetlen egy sem mell zhet . A négy egymást kiegészít , s t egymástkontrolláló pólus, avagy az egységes és összetett mez teszi lehet vé mindennemváltoztatás, fejlesztés programjának kidolgozását is. A négypólusú elemzés tehát azért isfontos elméleti alapvetés, mert ez a feltétele és garanciája a jöv államának ésközigazgatásának. 5
  6. 6. 1.4. Állampolgár – közösségpolgár teóriáiA huszadik század Európájában a domináns korszellem – az ipar korának, vagy amodernizáció korának megfelel en – tudomásul vette és támogatta az egyénindividualizációját. Elismerte az egyén jogát a személyes szabadságoz és olyan jogállamotigyekezett létrehozni, amely nem nyomta el az ember szabadságtörekvéseit.Minden állam közigazgatása szükségképpen viszonyt hoz létre állam és polgára között.Függ en az adott ország berendezkedését l, avagy az állam típusától a közigazgatás és azegyén viszonya nagyon különböz lehet. Egy szabályos polgári demokráciában, és egykevésbé szabályos polgári demokráciában is már nagyon eltér lehet az állam és azállampolgár kapcsolata. Ezt az egyirányú vagy kétirányú kapcsolatot alapvet en befolyásolja,hogy az adott államban mennyire fejlett és milyen mértékben intézményesedett a civiltársadalom. Egy-egy hagyományokkal rendelkez , a közösségi fellépésben begyakorolt,öntudatos civil társadalom polgárának egyénenként és csoportos fellépés keretében is sokkaltöbb esélye van az állami-önkormányzati döntések befolyásolására.Ahhoz, hogy elméletileg végiggondolhassuk az állam és az állampolgár kapcsolatát,fogalmilag is meg kell különböztetnünk az eltér állam, civil társadalom, demokrácia,állampolgári státusokat. Miután ennek a kérdéskörnek itthon még nincs kiérlelt elméletiirodalma, ezért a majd vázolt kategóriák még csak az els megközelítést jelentik. A rövidenjelzett európai helyzetkép alapján így az állampolgár és az állam viszonyának a következmodelljeit fogalmazhatjuk meg:1. Állami túlsúly, állampolgári alávetettség (kvázi demokrácia): Ebben a viszonyrendszerbenaz állam polgára nem autonóm, az állam uralkodik rajta, bár ez az uralkodás még nem jelenttotális kiszolgáltatottságot, az egyén így nem lehet közpolgár vagy közösségi polgár, ezértkapcsolatának és helyzetének leírására megfelel kifejezésként mondható: alávetettállampolgár. 6
  7. 7. 2. Diktatórikus állam, kiszolgáltatott állampolgár (demokrácia hiány, szocialista„demokrácia”): Ebben a viszonyrendszerben, amikor az adott államban kimondva vagyrészben rejtve kialakul a diktatúra, akkor az egyes egyénnek sem beleszólási, sem döntésikompetenciája nincs, s t egyénileg (politikailag, gazdaságilag, társadalmilag, lelkileg)kiszolgáltatott, ezért alapvet feladata nem más, mint az, hogy önmagát megmentse.3. Demokratikus állam, közvetett állampolgári részvétel (klasszikus demokrácia): Aklasszikus demokráciában a polgári állam és állampolgára között félig-meddig egyensúly van,az állampolgár a képviseleti demokrácia keretei között közvetett módon részt vehet adöntések el készítésében és akár a döntések végrehajtásának ellen rzésében is. (Az újglobális-lokális alapvet en mediatizált világkorszakban a klasszikus demokrácia jogi éstársadalmi környezetében is kialakulhat az egyensúlytalan helyzet, amelyben az állampolgárismételten, d más módon megint csak alávetettségbe kerül.)4. Közösségi állam, közösségpolgár (közösségi demokrácia): A közösségi demokráciamodellje a történelemben korábban csak rövidebb és átmeneti ideig jött létre, ezért maalapvet en inkább ideának tekinthet . Ebben a viszonyrendszerben az állam és az egyénegyaránt alá van rendelve a közösség vagy tágabban a társadalom érdekeinek és értékeinek,elvileg anélkül, hogy lényegesen csorbítaná az állam és az egyén normális autonómiáját. Nemvéletlen, hogy egy ilyen állam keretei között az egyes embert nem állampolgárnak, hanemközösségpolgárnak nevezünk.5. Részvételi állam, közvetlen közösségpolgári részvétel (közvetlen demokrácia, részvételidemokrácia, elektronikus demokrácia): A mai Európában a jöv fejleszt k többsége arészvételi államot, a közvetlen demokráciát és az új lehet ségekkel öntudatosan élni akaróközpolgárságot tekinti mintának. Ez az interaktív viszony természetesen egy nemelidegenedett államot és nem elidegenedett polgárt feltételez. Ebben a kapcsolatrendszerbenvalódi egyensúly és kölcsönös felel sség jön létre a két fél között.A felsorolt öt különböz állam-polgár viszonynak több alváltozata van, és mindegyiketaktuálisan is befolyásolja – többek között - a globális politikai klíma (ennek részeként aterrorizmus) és a globális gazdaság (például a világ pénzügyi helyzete). Mindett l függetlenültehát azt mondhatjuk, hogy a közigazgatás és az állam típusától függ en különbözállampolgári státuszok és magatartásminták alakulnak ki.1.5. Államelmélet – új államelméletAz elmúlt száz-százötven évben (hogy az egyszer ség kedvéért maradjuk a modern államnál)Európában viszonylag kevés, de egymástól lényegesen különböz állammodell jött létre. Mostaz egyszer ség kedvéért tekintsünk el a különböz típusú államszövetségekt l is, kezdve azOsztrák-Magyar Monarchiától a Szovjetunió vezette kelet-európai kommunista-szocialistafél-globális hatalmi-katonai blokkig.Az európai gyakorlat szerint viszonylag kevés államtípus jött létre a tizenkilencedik és ahúszadik században, mert Európa nyugati felén tartósan kialakult és fennmaradt a polgáridemokrácia, amelynek állama folyamatosan parlamenti kontroll és közvetett társadalmiellen rzés alatt állt. Ez az államtípus ugyanakkor többször került veszélyeztetett helyzetbe,amikor a diktatórikus hatalmi törekvések (Hitlert l Sztálinig) egyértelm en azuralkodócsoport ellen rizhetetlen befolyása alá került a központi állam és teljesintézményrendszere. Ha egyaránt figyelembe vesszük az uralkodó csoportoknak 7
  8. 8. kiszolgáltatott államot és a normális polgári államot, akkor a következ államtípusokatnevezhetjük meg: 1. Er s állam (állami túlsúly kialakulása): Az állammodellek„Valóban az új története jól mutatja, hogy a történelemben sokkal többször voltállamoktól csakúgy, er s állam, mint valamilyen értelemben gyenge állam. Miutánmint a hosszú id óta Európa elmúlt ezer éves története sokáig nem a demokráciákfennállóktól, mai története volt, ezért szükségképpen minden európai államban azállapotukban többé er s államnak van hagyománya, függetlenül attól, hogy ezmár nem várják el, nemzetállam vagy birodalmi állam volt. Az er s állam semennyirehogy felvállalják vagy a látszatok miatt csak kis mértékben figyel saját polgárainakazoknak a akaratára és értékrendjeire. Az er s állammodellt több esetbenfunkcióiknak a nagy egyformán bevezették és használták a korszakonként különbözrészét, amelyeket uralkodócsoportok, kezdve az arisztokráciától a munkásosztályegykor a ürügyén uralkodó kommunista hatalmi koncentrációkig. Anemzetállami történelem érdekessége, hogy az er s állam gyakran fejl déstbürokráciák létük f jelentett a diktatúrák megbuktatása után.okának tartottak.” 2. Diktatórikus állam (pártállam): diktatórikus állam mögött mindigZygmunt Bauman nagyon er s uralmi jogosítványokkal rendelkez , viszonylag kis létszámú politikai csoport áll, amely valamilyen általad dekralálthatalmi cél érdekében markánsan államosítja a társadalmat, hatalmi akaratának aláveti apolgárt és minimális, kvázi-ellen rzési jogosítványt enged. A diktatórikus államok klasszikustípusa a Közép-Kelet-Európában az ötvenes-hatvanas években létrejött, szocialistának hívottállam. Ebben az államban elvileg akár parlament, akár töredékes pártdemokrácia is lehet, deezek csak azt a célt szolgálják, hogy a diktatúrát és természetét elrejtsék és elfedjék. Ebben azállamban az államnak tulajdonképpen nincs is polgára, mert az egyén nem több, mint egyeszköz, amellyel a hatalmi centrum totális mértékben rendelkezik.3. Demokratikus állam (polgári állam, semleges állam): Ez a klasszikus polgári állam azelmúlt kétszáz évben változatos történelmet élt meg, volt olyan id szaka például atizenkilencedik század közepén Észak-Amerikában, amikor igen nagy mértékben közösségielkötelezettség volt és volt olyan id szaka is, amikor például az ötvenes években – többekközött a világháborús hangulatú helyzetben – nagyon is hasonult az er s állammodellhez. Azutóbbi húsz-harminc évben ez a polgári állam igen fejlett és intézményesített formában,szociális államként vagy jóléti államként m ködött. Az utóbbi öt-tíz évben azonban ezt azállammodellt sok irányból komoly támadás érte, ezért már nem tud megfelelni az általa isképviselt társadalmi és gazdasági céloknak. A jelenlegi világhelyzet egyaránt gyakorol ráolyan hatást, hogy például a terrorizmus er södése miatt újra részben er s állam legyen, ésugyanakkor a jóléti állam igénye miatt egyre inkább közszolgáltató és közösségi állam legyen.4. Közösségi állam (társadalombarát állam, civil állam): A posztmodern államteóriák szintemindegyike a politikai hatalmi szempontból gyenge és viszonylag kicsi állambangondolkodik, miközben a globális-lokális változásokból következ en élesen törekszik arra,hogy az állam és intézményrendszere egyfel l környezetbarát, másfel l társadalombarát ésharmadfel l pedig minél inkább tudásvezérelt állam legyen. Ez az állam még mindigsemleges abban az értelemben, hogy egyetlen társadalmi csoportot sem részesít maximálisel nyben, ugyanakkor abban az értelemben már nem semleges, hogy a legfontosabbközösségi (társadalmi, ökológiai, gazdaságfejlesztési, stb.) érdekek mentén m ködik. A 8
  9. 9. felsorolt államtípusok mindegyike valamilyen mértékben központosított és általában bizonyosarányban újraelosztó állam.5. Részvételi állam (közvetlen állam, digitális állam, tudásközpontú állam, magas rangúköztudat által vezetett állam): Ez az állammodell noha történelmileg vannak bizonyosel zményei, alapvet en államparadigma váltást képvisel. Az új állammodell sajnálatos módonnem tehet mást, mint feltételeznie kell a földi civilizáció legalább közepes mérték gazdasági-társadalmi egyensúlyát (Elméletileg az sem kizárt persze, hogy egy sérülékeny vagy drámaianfeszült világhelyzet kényszerít majd ki állammodell váltásokat, mert az új állam egyikfelismerése és el nye, hogy lényegesen jobban és közvetlenebbül épít polgárainakrészvételével és ez által minden korábbinál cselekv képesebb állam lehet). A részvételi államtehát alapvet en nem politikai hatalmi állam, hanem egyszerre közösségi és személyes állam,amely minden olyan er forrást (közvetlen demokrácia, globális innovációs és tudásközpontúkor, stb.) mozgósítani akar, amely a régi és az új univerzális és lokális problémák kezelésébenalkalmazható. Az el bbieken jellemzett államtípusok jól mutatják a kormányzási modellek közöttikülönbségeket és ugyanakkor gyökeres és gyors változásokban talán korai bízni, mert azállamtípusok, az állami m ködések, az állami magatartásminták hihetetlenül nehezenmódosulnak és nagyon jelent s társadalmi támogatottságot követelnek.1.6. Társadalomelmélet – új civil társadalom elméletA szociológia régebben f ként a társadalom szerkezetér l, osztályokról, rétegekr l,csoportokról tudósított, úgy mintha ez jelentené a társadalom egészér l szóló tudást. Ezek aszerkezeti elemek azonban csak strukturális jellemz i a társadalomnak, s csak ett l senkiszámára nem derülhet ki, hogy valójában mi is a társadalom. Nyugati-európai vagy amerikaiszerz kt l az elmúlt években itthon is megjelent néhány társadalomelméleti könyv2. Talánmost már több dolgot lehet tudni a társadalom-egészr l, de a különböz szociológiaiirányzatok és személyes álláspontok tudományos összehasonlítása és egyesítése még szinténhátra van. Európában sincs nagyon semmiféle komplex, egyesített társadalomelmélet, mégakkor sem, ha külön-külön kommunikációs társadalomról, nyelvtársadalomról, információstársadalomról, tudásközpontú csoportközi viszonyokról, vagy éppen virtuális társadalmijelenségrendszerekr l beszélünk. Akárhogy is nézzük filozófiailag, a társadalomelméleti-képegésze nem áll össze.A modern gondolkodás egyik terméke a társadalom észrevételezése, a társadalomparadigmájának megfogalmazása, részben a hagyományos közösséggel szemben, az általábanállami keretek között létez társadalom definiálása. Röviden azt lehet mondani, hogy a (nemállamosított) társadalmon az adott államban él polgárok összességét, a köztük létrejövviszonyrendszereket és a társadalom intézményes formáit foglalja össze. A civil társadalomrólszóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológia történelmi hagyományaibangyökereztek. A "civil társadalom" fogalma el ször a mindenkori hatalommal szembenidemokratikus ellensúlyként jött létre.“A civil társadalom közkelet felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgárikezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek résztérdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések azállamtól elkülönülve, autonóm módon m ködnek. A fogalom további finomítása érdekébenindokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe, 9
  10. 10. hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösenaz állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelel en az új és régidemokráciák társadalmi és politikai változásai id r l id re indokolttá teszik a civiltársadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civiltársadalmat nem társadalomként, hanem sz kebben a helyi társadalom kezdeményezésiformáiként definiálja.A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: azels a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelent s társadalmi, politikai,gazdasági változások idején került el térbe. A civil társadalom fogalma gy jtötte össze azokataz elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérésecéljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussalszembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönz stratégiák, mozgalmak gy jt helye volt. Ebben ahosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs er vel bíróhatalommá n tte ki magát.Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civiltársadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, azanalitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általánoskategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozószerz k többsége a civil társadalom alatt azon szervez déseket érti, amelyek az egyén és azállam között elhelyezkedve a kett közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagoscsoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi ket.Az állampolgári és az állammodellek után tehát a társadalomtípusokat is meg kell tudnunkkülönböztetni, mert egyrészt a modern és posztmodern társadalom már egyre inkább rászorula társadalom segítségére, másrészt pedig a globális, a nemzeti és a lokális civil társadalmakbels önfejl dési folyamatai is követelik az állami támogatást.1. Alávetett társadalom (feudális társadalom, ipari társadalom, stb.): Ahogy már jeleztük,maga a társadalom fogalma is új az európai gondolkodásban, ami azt is mutatja, hogy akülönböz országokban a nagyközösségek nem is olyan régen tekintik magukattársadalomnak. Ha a társadalmak és a társadalmi tudatok kialakulása ráadásul együtt járt ahagyományos közösségek és közösségi identitások pusztulásával, nem meglep , hogy atizenkilencedik-huszadik század társadalmi – különösen er s állam esetén – elidegenedetttársadalmaknak min síthet k. Ennek legfontosabb oka az, hogy a közösségi-társadalmitudatok értékvesztése és értékcseréje dönt mértékben támogatta az alávetett társadalomtípusok elterjedését.2. Államosított társadalom (nemzetszocialista társadalom, szocialista társadalom, stb.): Ahogya híres verssorból következik, ahol diktatúra van, ott diktatúra van, avagy ahol diktatúra van,ott társadalom sincs. Ez az állítás azonban nem cáfolja azt a tényt, hogy egyetlen diktatúrasem lehet olyan er s, hogy a társadalmat teljesen szétverje, ráadásul minden diktatúrarákényszerül arra, hogy látszattársadalmat konstruáljon és abban látszatközösségikapcsolatokat építsen ki, amelyeket egyes társadalmi csoportok vagy rétegek akár a magukéváis tehetnek. Ebben a társadalomban se az egyénnek, se a közösségnek nincs ténylegesbeleszólási vagy döntési kompetenciája, paradox módon még akkor sem, ha egyébként adiktatúrát elfogadja és a diktatúra valamely szervezetének tagja. 10
  11. 11. 3. Demokratikus társadalom (polgári társadalom, posztszocialista társadalom, újkapitalistatársadalom, információs társadalom, stb.): Ez a társadalommodell meglehet sen sok formát,szisztémát, m ködést ötvöz, amelyeknek az a közös tulajdonsága, hogy kicsit függetlenül apolitikai berendezkedést l az egyes embert nem tekintik ellenségnek, hanem ellenkez leg,megpróbálják beemelni, cselekvésre ösztönözni az állami berendezkedés keretei között. Ez amodell akkor kezdett kiépülni, amikor a társadalom feln tt tagjai választójogot kaptak és afénykorát azokban az évtizedekben élte, amikor meglehet sen magas gazdasági és társadalmijólétet teremtett és közben a képviseleti demokrácia szabályai szerint az egyén számáratársadalmi mozgásteret garantált.4. Közösségi társadalom (nemzeti társadalom, közösségi társadalom, szakrális társadalom,stb.): A civilizáció történetében sokféle közösségi társadalomtípus alakult ki, amelyek közöttszintén jelent s különbség van. A korábbi korszakokban egyébként is domináltak ahagyomány alapú társadalmak és tulajdonképpen a nemzeti társadalmak is mélyen köt dtekaz adott ország és kultúra hagyományaihoz. (Hely hiányában arra szintén nem térhetünk ki,hogy Európán kívül, különösen Ázsiában milyen típusú közösség alapú társadalmak jötteklétre.) A közösségi társadalommal szemben az európai modernizációs individualizációid szakaiban sokfelé ellenszenv alakult ki, mára viszont a közösségi társadalom modellje újrafelértékel dik a túlhajtott individualizáció hatására. Az új típusú közösségi társadalomszükségképpen elismeri az egyéni szabadságot és autonómiát, miközben a közösségiautonómia sem válik érdektelenné.5. Intelligens civil társadalom (tudástársadalom, tudatközpontú társadalom, stb.): Ma alig halehet megmondani, hogy a következ ötven-száz év milyen új típusú társadalommodelleketérlel ki. Annyi azonban jól kivehet en látszik, hogy az egyik modell mindenképpen a tudás ésaz innováció központú, kreatív társadalom típus lesz, amely alapvet en köt dik aposztmodern, mediatizált infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz. Ezek amodellek már részben valóságok is, ami nem garancia arra, hogy a következ évtizedekbennem módosulnak majd jelent s mértékben. A huszonegyedik század természetesen továbbléphet a társadalmi modellek építésében, de ez már nem ennek a tantárgynak a tárgya.Az öt állam, az öt állampolgár és az öt társadalommodell szorosan függ egymástól,ugyanakkor mindegyik egyre jobban önállósul is a többit l. Ez a rendszerezés persze mégcsak egy elnagyolt elemzést tesz lehet vé, arra a célra viszont megfelel , hogy a legelemibbösszefüggéseket föltárja.1.7. Történelmi analízisAz öt modell tért l és id t l független konstrukció volt, így a következ lépcs az elemzésbenaz, hogy az öt elméleti modellt kicsit részletesebben és térhez-id höz kötve elemezzük. Azelmúlt százötven év története szintén modellezhet és többféle fogalomrendszerrel írható le.Az egyik lehet ség, hogy modernizáció, posztmodernizáció és a poszt-posztmodernizációfogalmait használjuk föl, a másik lehet ség pedig az, hogy a korszakok alapvet jellege (ezenbelül a gazdaság és társadalom típusa) szerint korszakolunk. Az utóbbi megoldástválasztottuk: ezért az ipari kort, a szocialista kort és az információs kort tekintjük alegfontosabb európai korszaktípusoknak.Ipari Kor modellje 11
  12. 12. Nem szükséges elemeznünk az európai iparosodás és kapitalizálódás hosszú történetét, amelykifejlett formában a huszadik század els felét és közepét jellemezte. Az ipari kor lényege az,hogy alapvet en gazdaságközpontú, s t ez a gazdaságtípus az ipari gazdaság. Nemfelejtkezhetünk el arról sem, hogy az ipari gazdaság eredményeként jött létre az iparitársadalom és mindkett t dönt en el készítette és irányította az iparközpontú gondolkodás.Ez az ipari kor és ipari gondolkodás érlelte ki és fejlesztette magas színvonalra a polgáridemokráciát, a többpárti parlamenti váltógazdaságot vagy egyáltalán a parlametárisállamrendszert. Az ipari kor – noha az egyént sokáig bérmunkásnak tekintette – eljutott odáig,hogy a liberális eszmék hatására egyaránt pártolta az egyéni szabadságjogok fokozatoskierjesztését és a lokális civil társadalmak lehet ségének megszületését.A civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. RalfDahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárokaktívan részt vesznek a társadalom életében, és felel sséget éreznek azokért a dolgokért is,amelyek magánéletükön kívül történik.Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. m vében írja, hogy a civiltársadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történ , nem állami és nem gazdaságiösszefogások képezik4. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", melyszemben áll az állammal, ahol az állam legf bb törekvése az, hogy bekebelezze az"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeniellenállást jelenti.5Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik résztvesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter acivil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely azállamtól függetlenül alakul ki, és m ködését se befolyásolja az államhatalom.Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalomfogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom anépszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárokszabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikusviszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó. Ipari Korban Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett Állampolgár – (ipari) állam – polgári társadalom – képviseleti demokráciaSzalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civiltársadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikainyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezenszféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem másminta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, aszakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsolószervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek. 12
  13. 13. A civil társadalom fogalmi jellemz it a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,amelyek m ködésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerét l.Nem egyenl sem az állammal, sem a magánszférával, de a kett közötti kapcsolat közvetlen.Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikulációútján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel ésgyakorlattal.Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak ademokratizálás folyamatában betöltött szerepét.“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalomközött az utóbbi javára.2. A civil társadalom ellen rzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikaidöntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.3. A civil társadalom fontos közvetít szerepet játszhat az állam és a társadalom között.4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitimmódon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”6Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinekdefinícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civiltársadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszer en értelmezni. Ezért aStratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása el tt és az eddigifelfogások értelmezése alapján - a következ elméleti összesítést végezte el és ezzel héttípusba sorolta az eddigi felfogásokat: Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségiels feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele; Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitottmásodik társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések,harmadik szervezetbe tömörült állampolgárok, független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók szervezetei, államot ellen rz intézmények, non-profit szektor, stb. Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piacnegyedik és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. Állam és társadalom közötti közvetít tér: társadalmiötödik érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetít szektor, stb. 13
  14. 14. Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nemhatodik befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb. Normakép, jöv kép: civil társadalom normatív jöv képe,hetedik liberális társadalomkép, közösségi normák képvisel je, stb. Varga Csaba, 2005Konklúzióként annyi emelhet ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében abürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekel tt az egyénekérdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor m ködik megfelel en, ha azállampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az újtípusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezésekhelytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejl dése mennyirealakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges újdefiníció?Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az ipari gondolkodás, a liberális eszmerendszerkikristályosította és univerzális modellé emelte az ipari kort. Ezt tehát az ipari gazdaság, azipari társadalom, a polgári demokrácia és az ennek megfelel polgári-liberális államkialakulása jellemezte.Szocialista Kor modelljeA második világháború után – éppen az ipari-kapitalista kortarthatatlansága miatt – került napirendre a kommunista- Az állampárt-pártállamszocialista alternatíva. Mindenki számára közismert, hogy ez „integrálta” gazdasági-a modell Kelet-Európában és Közép-Európában jött létre, társadalmi rendszer - ésamely akkor is Európa fejletlenebb fele volt. Hosszú vele a szovjet birodalom -évtizedek kellenek még ahhoz, hogy legalább az utókor tehát szükségképpenmegértse: szellemtörténetileg az új modell drasztikusan szétesik. Tömörenhogyan tagadta meg saját eszméit és eközben miért és hogyan megfogalmazva egyfel lnyúlt történelmileg lejárt és elavult eszmékhez, továbbá azért, mert a hatalmidiktatórikus eszközökhöz. Ma már lehetetlen eldönteni, hogy szerkezet politikailag nema szocializmus létrejöttéhez és történelmi bevezetéséhez legitim, ezért szociológiaiszükségképpen kellett-e a diktatúra és annak teljes értelemben vetteszközrendszere, avagy már a genezisnél is elképzelhet legitimitását csak alehetett volna, hogy a szocialista modell nem széttiporja, „lakosság” fogyasztásánakhanem magasabb szintre emelve folytatja a civilizáció folyamatos, állandódemokrácia-törekvését. emelésével képes - amíg képes - biztosítani, az ígyA szocialista kort sokan szívesen nevezik államszocialista „felbátorított” fogyasztóimodellnek, holott ez az összetett kategória nem teljesen igények azonban - különöspontos, mert ebben az id szakban nem az állam volt a tekintettel a rendszer adottdiktatórikus f hatalom, hanem az uralmat gyakorló politikai teljesít képességére - egypárt, amely csak felhasználta az államot szándékainak id után szétfeszítik azdrasztikus érvényesítésére. Ezért ezt a korszakot inkább integrációs mechanizmusnevezhetnénk szocialista pártállam-típusnak avagy – amit kereteit.megint csak sokan használnak – államkapitalista modellnek,hiszen ebben a történelmi formációban a tulajdon minden (Szalai Erzsébet) 14
  15. 15. típusát a központi pártállam birtokolta és gyakorolta. Érdemes idézni egy pártállam szócikket: „Az 1960–as, – 70–es években a kelet–közép európai szocialista országok egy részében – a korlátozott gazdasági reformok következményeképp – a sztálini diktatúra enyhébb változata alakult ki, a tekintélyuralmi vezetésre épül posztsztálinista modell. Ez a rendszer alapjaiban nem különbözött az el z t l, ugyanúgy fennmaradt a pártállam, élén az "állampárttal", amely egybeolvasztotta a párt –, az állami–, a társadalmi–, a katonai– és a kulturális feladatokat. Az állami intézményrendszer továbbra is formális, a választások népfrontlistára történnek, a parlamentnek összetételét a kommunista párt határozza meg. Az országgy lés, a végrehajtás, az érdekképviseleti rendszer tevékenységét a párt felügyelte. A vezetés már nem a személyi diktatúrára alapozódott (de a személyi "tekintélynek" megmarad a szerepe), hanem kib vült a párt legfels bb szervével, a Politikai Bizottsággal (tagjai leképezték a pártállamot: a párt–, az állam–, és a társadalmi intézmények vezet i foglaltak benne helyet). A hatalom stabilabb az el z modellnél, mert a korlátozott reformokkal, a külföldi kölcsönök felvételével egy ideig növelni, illetve fenntartani tudták az életszínvonaltat. A hatalom az állampolgártól már nem kért azonosulást, csupán politikai passzivitást. A vezetés támasza a hatalmas bürokrácia, illetve a párt–, az állami–, a társadalmi és gazdasági vezet apparátus. A pozíciók betöltésének els dleges feltétele a politikai megbízhatóság (ha valaki ennek megfelelt, biztos lehetett helyében). Ebben a rendszerben nincs pozícionális mobilitás, kialakult a teljes merevség, és a megújulásra való képtelenség. A rendszer nem teszi lehet vé a legcsekélyebb változást sem.”Szocialista (államszocialista) KorbanEgyén – állam – társadalom – demokrácia helyettÁllampolgár/államosított polgár – pártállam – államosított társadalom – szocialista „demokrácia” Az államkapitalista modellben tehát egy olyan európai állam és társadalommodell alakult ki, amely még a puha diktatúrák korában is mindenekel tt a központosított pártállam napi érdekeit tekintette els dlegesnek. Ezért joggal mondhatjuk erre a korszakra azt, hogy ezekben az évtizedekben az uralkodó párt elit rendelkezésére álló intézményrendszerrel nem csak az államot gy rte maga alá, hanem államosította az egyént és a társadalmat is. A szocialista pártállam utolsó évtizedeiben sem engedélyezték a civil társadalom önállósulását, mert még akkor is féltek az úgynevezett második gazdaságtól és második társadalomtól. Egyáltalán nem meglep , hogy ezekben az évtizedekben – bár folyamatosan csökken mértékben – az önkormányzatokat (pontosabban a községi és városi tanácsokat, továbbá járási és a megyei tanácsokat) teljes mértékben a központi hatalomvégrehajtó szervezeteinek tekintették. Ennek ellenére a nyolcvanas években elindult a lokális közigazgatás fejlesztése és a hatalomtól való lassú függetlenítése. A szocialista kor utólag is meghökkent szópárosa a „szocialista demokrácia” fogalma. Ez a fogalom egy állami és társadalmi tudathasadás terméke. Ezzel a kategóriával ugyanis azt hirdették meg, hogy a szocialista demokrácia több és magasabb rangú, mint a polgári demokrácia, miközben a szocialista demokrácia gyakorlata mélyen alatta maradt a polgári demokrácia kialakult és stabilizálódott szisztémájának. A szocialista kort tehát jól jellemzi, hogy a demokrácia modellje sem hozott átüt vagy akár csak kismérték modellváltást. 15
  16. 16. Információs Kor modelljeAz információs kor egyesek szerint az ötvenes, mások szerint csak a hetvenes évekbenkezd dött. Egyes információs társadalom ideológusok vagy teoretikusok viszont most azinformációs társadalom meghaladását tudatosítják. Nicholas Negroponte véleménye ez: „Olysok szót és id t vesztegettünk arra, hogy megvilágosítsuk az ipari korszakból aposztindusztriális vagy információs korba való átmenet jelent ségét, hogy közben talánelkerülte a figyelmünket: az információ korának immár vége, átléptünk a posztinformációskorba.”[7]A tudástársadalom modell Európa szinte egyetlen lehetséges pozitív jöv képe a következhúsz évre. Mit jelent ebben az összefüggésben a tudás, s milyen formában létezik és hat?Beszélhetünk persze személyes tudásról, családi tudásról, társadalmi tudásról, vagy másmegközelítésb l tudományos tudásról, vagy éppen vallási tudásról. Akár ilyen, akár hasonlókategóriát használunk, de az bizonyára nyilvánvaló, hogy ezekkel önmagunkkal nem lehetmeghatározni a tudás fogalmát. A korábbi századok alapelméleteit is integrálva, detudásfelfogásaikat túlhaladva kellene eljutnunk a tudáselméletig. Megint csak konstatáljuk ahiányt: átfogó, komplex metaelmélet8 nélkül nem születnek meg az egymással is verseng újtudáselméletek.Az ezredforduló el tt és után az Ipari Kor egyre nagyobbmértékben és mélységben alakul át Információs Korrá. A „A hálózat olyan egyénkénthelyi társadalmak bels szerkezete és m ködése gyökeres fellép emberek csoportja,változás közben van. Az elmúlt két évtized új akik osztoznak bizonyosfelismeréseib l9 kiindulva a következ új meghatározás- informális normákban vagyegyüttes mellett voksolunk. értékekben, túl azokon, amelyek a szokásos piaci1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és tranzakciókhozstrukturálódott, egyrészt beszélhetünk globális és európai, szükségesek.”másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi (regionálisés kistérségi), negyedrészt pedig települési civil Francis Fukuyamatársadalomról, s t nagyobb településeken rész civiltársadalmakról.2. A civil társadalom most már végre mindenekel tt társadalom, méghozzá sok tekintetben,de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szintt l elvált)helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,hogy akkor is komoly fejl dés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak ésgyengék a civil szervezetek, hiszen ezekt l függetlenül is a hazai civil társadalmak belsállapota, cselekvése, tudata folyamatosan er södik. Ebb l is következik, hogy a civiltársadalom nem csak közvetít elem, hanem önálló, sajátos életvilág.3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpenösszetett szerkezet (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), alegfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az újtársadalmi érdeket és értékeket érvényesít társadalmi csoportok, intézmények.4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civiltársadalom már nem egyszer en kommunikációs közösség, hanem intelligens civil 16
  17. 17. társadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebb l még az is következik újjelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejöna virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségitudattal.5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerep a közösségi tudat, de ez semmiképpensem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy kés bb csakuralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalomtudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudataés hangsúlyos tudatállapot-min ségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzívenvisszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.6. Az intelligens civil társadalom jellemz je, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen azIpari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos,központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát ésmódszertant keres, s mert ilyet egyel re egyáltalán nem talál, s mert a hagyományosképviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégít nek, a változás legnagyobb akadálya atanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételidemokrácia irányába mutat. Információs (tudásközpontú) Korban Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyett Hálózati polgár – digitális állam – intelligens társadalom – e-demokráciaFelfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civiltársadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „acsalád, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok ésegyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határaintúl m ködik”10.Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb résztpotenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrésztközvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civiltársadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátostudati/köztudati hálózat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az információs korAz információs modellje még szorosan hozzátapad a modern-posztmoderntársadalom alapfogalma korhoz avagy az ipari kor befejez szakasza részleges posztindusztriális modellként. Ez tehát megint egy Az információs társadalom: ugyanolyan átmeneti modell, mint amilyen a szocialista ember alkotta eszközökkel modell volt, ám remélhet leg sokkal jobb kimenettel. Az továbbított jelek társadalma információs kor egy radikális paradigmaváltás szellemileg és és potenciálisan még és már gyakorlatilag is: potenciálisan messze túllépi az ipari és ismeret-társadalom. szocialista kor szisztémáit és szándékaiban el készíti az úgynevezett Tudáskort, amely talán már valóban teljesítvalamit az emberiség álmaiból. Európa Észak-Amerikához és Délkelet-Ázsiához képest azért 17
  18. 18. is van lemaradásban az információs kor megteremtésében, mert az nem pusztán az újtechnológiák és új információs szolgáltatások korszaka, hanem egy min ségileg újvilágmodell. Ez szellemileg és társadalmilag is csak félig van el készítve.1.8. Demokrácia – új demokráciaelméletHa a modern közigazgatást vagy ennek legújabb változatát, az e-közigazgatást értelmezni éstovábbgondolni akarjuk, akkor ehhez meglehet sen nélkülözhetetlen a létezdemokráciamodellek leírása. Az el z alfejezetekb l már jól kikövetkeztethet volt, hogy anégy f elem (polgár, állam, társadalom, demokrácia) kölcsönös viszonyrendszerei kiemelésreméltónak találják a demokrácia problematikáját.A demokrácia lényegében egyfel l eljárásmód, döntési és cselekvési eljárásmód, másfel lolyan összetett és bonyolult térrendszer-modell, amely az egyének és csoportjaik számáraösszefügg mozgásteret (tér-id teret) teremthet. Ezért szükségképpen vált az elmúlt kétszázévben a politikai gondolkodás és a politikai gyakorlat talán legfontosabb kategóriájává apolitikai demokrácia. Annak ellenére, hogy ez a fogalom eredetileg valamilyen népuralmatjelent, a kés bbikben egyaránt a vita tárgyává tették, hogy mit értünk népen, közösségen. Miután a demokrácia klasszikus felfogása abból indul ki,„Az internett l azt várták, hogy minden választópolgárnak lehessen választói joga és ahogy a demokrácia választási lehet ségével élve a nép dönthesse el, hogy kitovábbvitelének ideális legyen az országgy lési és az önkormányzati képvisel je,eszköze lesz, és az is lett.” mára a demokrácia egy olyan fejl dési szakaszba és egyúttal krízisbe került, ahol a politikai rendszer, a kiválasztásiManuel Castells rendszer és a sokáig masszának tekintett nép kérdésköre a legélesebb viták kereszttüzébe került.Az univerzális demokráciamodell ma a világon nagyon eltér demokratikus rendszereket éstípusokat fejlesztett ki. Ezeknek egyik jellegzetessége az, hogy számos új demokrácia nemdemokratikus gazdaságokba és társadalmakba jött létre, ezért részben hozzáidomult a veleellentétes nagystruktúrákhoz és részben pedig lassú modernizációra kényszerítette a politikai,a gazdasági és az állami rendszereket. A másik jellegzetessége – f ként a nyugat-európaifejlett államokban -, hogy a kiérlelt demokráciamodellek kereteit és szabályzásait kijátszva anem demokratikus vagy részben demokratikus politikai-gazdasági csoportok a demokráciátmegkerülve korábbi politikai és állami modellelemeket csempésztek be a döntéshozatalba.Harmadik jellegzetessége, hogy az elmúlt száz-százötven évben meger södött polgárság ésposzt-polgárság jobban és közvetlenebbül akarja érdekeit és most már értékeit is érvényesítenia demokrácia intézményrendszerében.Európában ezért az elmúlt két-három évtizedben sorra jelennek meg az újdemokráciamodellek el képei, eszményei szervezettípusai. Ezek már a paradigmaváltástkeres , új törekvések el képei, függetlenül attól, hogy részvételi demokráciának, e-demokráciának vagy közvetlen demokráciának nevezzük ket.1.9. e-Közigazgatás elméletei „Az 1980-as évek közepét l 18
  19. 19. Az e-közigazgatás szakért inek szükségképpen az els rendfeladata az, hogy magát az e-közigazgatás elméletét az 1990-es évek végéigfogalmazza meg. Az elmélet el készítéséhez szükségképpen világszerte helyivégig kellett vennünk azt a valóságrendszert és azt a filozófiai közösségek tömkelegekeretet, amelyben az e-közigazgatás egyáltalán értelmezhet . lépett a világhálóra. SokEzért próbáltuk meg röviden körbejárni az állam vagy a esetben helyi intéz-társadalomelméleteket. Ennyi bevezetés után most már ményekkel és településieljuthatunk oda, hogy az e-közigazgatás alapvet téziseit önkormányzatokkalkifejtsük. kapcsolódtak össze, polgári kezdeményezések alulról épül demokráciáját hozták létre a kibertérben.”I. Az e-közigazgatás nem pusztán a közigazgatás technológiaimodernizációja. Manuel CastellsII. Az e-közigazgatás nem egyszer en egy közigazgatási szisztéma a meglév közigazgatásimodellen belül.III. Az e-közigazgatás legalább feltételezi az állam, társadalom és polgárosodás típusoknak aharmadik szintjét. Ebb l az következik, hogy e-közigazgatás nem létezhet sem diktatórikusállamban, sem er s, központosított államban, sem üres, kvázi demokráciában, amiugyanakkor sajnálatos módon nem zárja ki, hogy egyes parancsuralmi rendszerek vagydemokrácia álruhát visel fél-diktatúrák ne használják az e-demokrácia egyes eszközeités/vagy szolgáltatásait.IV. Az e-közigazgatás, mint általában minden közigazgatás magába foglalja azönkormányzást és az államigazgatást. Ezért az e-közigazgatás egyúttal e-önkormányzás és e-államigazgatás is.V. Az e-közigazgatás feltétele és egyben következménye az állam átfogó átalakításának,avagy e-állam és e-közigazgatás feltételezi egymást.VI. Az e-közigazgatás egyfel l új közigazgatási tudás, amely nem csak technológiai tudástvagy új szolgáltatási tudást jelent, hanem ugyanilyen mértékben az európai civilizáció mindenúj tudásának hasznosítását a közigazgatásban.VII. Az e-közigazgatás következménye és egyben továbbfejleszt je a globális, nemzeti éslokális információs társadalomnak. Ha nincs információs társadalom, az e-közigazgatásmindössze technológiai újítás.VIII. Az e-közigazgatás szintén el készít je és egyben majd magasabb szint következményeaz e-demokráciának, amely egyúttal a civil társadalom demokratizálását és az állam-polgárközötti viszony továbbdemokratizálását jelenti.IX. Az e-közigazgatás központi funkcionális célja az állampolgár/közösségpolgár és azállam/közösségi állam közötti együttm ködés, ügyintézés és cselekvés egyszer sítése,gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az on-line ügyintézés tehát részben ügyintézésireform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és részben a helyi társadalomdinamizálása a lokális közösség önigazgatása és önfejlesztése érdekében. 19
  20. 20. X. Az e-közigazgatás szubsztanciális központi célja az állam és polgárai közötti egyensúlyvisszaállítása és rögtön magasabb szintre való emelése. Ebb l következ en az e-közigazgatásszorgalmazója az intelligens civil társadalom és civil polgárság létrejöttének és ennekérdekében a széleskör , közvetlen típusú e-demokrácia kiépülésének.XI. Az e-demokrácia a következ évtizedben jelent s ösztönzést és támogatást adhat azért,hogy egyrészt egyre inkább valósággá váljon az e-politika, másrészt a politikai elit újraköt djön saját választóihoz, harmadrészt pedig a közvetlen e-demokrácia perspektívája szerintgyakorlatilag minden választópolgár virtuális képvisel lehessen.XII. Az e-közigazgatás új típusú globális és lokális hatalmi alkuk, vagy még pontosabbanolyan típusú megegyezések létrehozója és m ködtet je legyen, amelyben minden érdekelt félegyformán tényleges nyertes.XIII. Az e-közigazgatás új tudás, új tudat, avagy komplexen értelmezve: új kultúra. Az e-közigazgatás az új köztudat, az új kultúra hatására adaptálja és hasznosítja az információs korúj tudását.XIV. Az e-közigazgatás bevezetése alapvet en feltételezi a lokális közpolgárságszerepnövekedése mellett a szerepvállalási készségének és gyakorlatának intenzív javulását.Az e-közigazgatás csak részleges eredményeket hozhat a helyi polgárok közösségi-közigazgatási aktivitása nélkül. Az e-közigazgatás ezért ösztönzi és követeli a helyi polgároktudás és tudatszintjének emelését.Fogalom összesítés Az e-közigazgatás az e-korszak technológiájának és új tudásának segítségével egyfel l aszolgáltató közigazgatás bels ügyintézési-m ködési, másfel l az állam és a közpolgáriközötti viszony, harmadfel l pedig potenciálisan az intelligens civil társadalom reformja; aze-közigazgatás kiváltotta három folyamat így együtt elindíthatja és felgyorsíthatja - ámennél többet nem várhatunk t le - a hagyományos politika-hatalom vezette államparadigmatikus változását.A pontokba szedett elméleti-gyakorlati követelmények tehát átfogóan összegezni kívánjákazokat a felvetéseket, amelyek kiemelt elemei lehetnek az e-közigazgatás elméletének. Az e-közigazgatás elmélete egyaránt lehet globális, kontinentális (tehát európai) és hazai elmélet. Aglobális elmélet már az elmúlt tíz évben is jelent s hangsúlyt tett az e-közigazgatástel készít és megtestesít általános modernizációra, különösen az e-kormányzáslétrehozására. Az európai e-közigazgatási elmélet egyik érdekessége az, hogy szorosankapcsolódik a gazdaságfejlesztéshez, mert abból indul ki, hogy az e-közigazgatás egyrésztszükségképpen támogatja és javítja a lokális gazdaság versenyképesebbé válását, másrészt aze-közigazgatás önmagában is gazdasági-vállalkozási tevékenység, már azért is, mert számosönkormányzati-közigazgatási tevékenységet a piaciés/vagy a civil szerepl k láthatnak el. A magyar közigazgatási modell megoldása: 20
  21. 21. Magyarországon nincs a köz által elfogadott e-közigazgatási elmélet, noha mind a kormányzati egyéni-családi e-kapu,szektorban és mind a szakmai m helyekben komoly helyi társadalmi e-kapu,kutatások és elméleti munkák folytak. A magyar a kormányzati és (lokális)közigazgatási modell egyik jellegzetessége az, hogy közigazgatási e-kapu,megpróbálja adaptálni az európai e-közigazgatás a közigazgatási tudás e-kapufejlesztési elképzeléseket és ezzel párhuzamosan összenyitásaelméletileg és gyakorlatilag is összeköti a hazai a vezetékes és mobilszolgáltatási önkormányzás és közigazgatás vízióval. infokommunikációs hálózatA modell második jellegzetessége, hogy kiemelten segítségéveltárgyalja a mobil-közigazgatás elméletét ésbevezetésének feladatait. Újabb jellegzetesség, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban háromkormányzati ponton (Miniszterelnök Hivatal, IHM, BM) egyaránt er feszítéseket tettek abevezetés elindítására és ennek érdekében új jogszabályok születtek.A magunk részér l a magyar közigazgatási modellt úgy definiáljuk, hogy négypólusú (helyipolgár, helyi társadalom, közigazgatási rendszer és közigazgatási tudás) rendszer, amelyetmár genezisekor egyaránt tartalmazza az e-társadalom, az e-kormányzás és az e-demokráciaösszekapcsolását. Ennek ellenére vagy ett l függetlenül is, még nem d lt el véglegesen, hogya magyar e-közigazgatás valóban ezt a fejl dési pályát futja-e be.Ha egy-egy lokális térséget vizsgálunk, az e-önkormányzás és az e-közigazgatás bevezetése akövetkez funkciókat és szolgáltatásokat láthatja el: 1. a kistérségben olyan szintre jut el azinfokommunikációs hálózat kiépítése, hogy a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatiintézmények többségét eléri. Az másodlagos kérdés, hogy ez a hálózat telefonhálózat,kábeltelevíziós vagy például önálló számítógépes hálózat alapú rendszer lesz. 2. Apolgármesteri hivatalokban minden munkakörben a feladatok ellátása az internettelösszekötött számítógépes (küls és bels ) hálózaton történik, avagy az e-ügyintézéslehet sége és gyakorlata minden településen és a teleülések között is létrejön. 3. A helyiönkormányzat és közigazgatás egyrészt minden településen, másrészt a kistérségben(megyében, régióban) e-közigazgatási portálon elérhet , s így információt adó, helyitörvényeket ismertet , vagy e-ügyintézést bonyolító lesz, s többek között a térségi portálegyúttal a térségi identitást er sít intézmény is. 4. Az európai követelményeknekmegfelel en minden települési és kistérségi e-közigazgatási fejlesztésnek el kell jutnia arra aszintre, hogy az állampolgár nem csak információkat kaphat, s t, nem csak az ügyintézéshezszükséges rlapokat töltheti le, hanem az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalnálminden ügyes bajos dolgát interneten keresztül elintézheti, ami azt is jelenti, hogy a digitálisaláírás jóvoltából minden megkapott dokumentum hiteles. 5. A címtár szoftverek segítségévelegy-egy településen (városban, faluban) és a kistérségben a személyes, a családi és aközösségi infokommunikációs végpontok segítségével létrejöhet az e-demokrácia, amelytöbbek között lehet vé teszi az országgy lési és az önkormányzati választási e-részvételt, és akistérségi szint e-népszavazás intézményét is. 6. Az e-közigazgatás fontos eleme, hogy ahelyi és kistérségi szinten elektronikusan lehet ügyet intézni a középfokú közigazgatásiszintekkel és intézményekkel, illetve a nem nyilvános e-közigazgatási hálózat segítségével akormányzati szintekkel és intézményekkel is. 7. A további lehetséges funkciók közül márcsak azt emeljük ki, hogy az e-önkormányzás nem csak azt takarja, hogy minden helyiképvisel nek elektronikusan juttatják el az el terjesztéseket, hanem azt is például, hogy aképvisel k távollétükben szavazhatnak vagy videokonferencia keretében tanácskozhatnak is. 21
  22. 22. Miután jelenleg nem lehet tudni, hogy Magyarországon a következ öt évben lesznek-eönkormányzati régiók és/vagy kistérségek, arról még könnyelm ség nyilatkozni, hogy atöbbcélú kistérségi társulások mellett (vagy azokat is továbbfejlesztve) létrejönnek-ekistérségi önkormányzatok. Annyi azonban elég markánsan látszik, hogy a parlamentimegegyezések hiányában a döntések elhúzódása a lehetséges változásokhoz akár el nyöket iskínálhat, mert az információs kor elvei és technikái alapján a többcélú kistérségi társulásés/vagy a kistérségi önkormányzat alapvet en más módon jöhet létre, mint például a jelenlegimegyei önkormányzat.Ez például nagyjából azt mutatja, hogy a kistérségi közigazgatási feladatokat nem kell egytelepülésre, egy intézménybe centralizálni, hiszen az Internet világában például egy vagy többállamigazgatási funkciót a kistérség bármely települése elláthat, hiszen az állampolgár mindentelepülésen úgy is ugyanazon a kistérségi e-közigazgatási (gy jt ) portálon intézheti ügyeit.Arról nem is beszélve, hogy a kistérségi döntéshozatal számára nem okvetlenül szükségesvalóságos és szimbolikus épületeket emelni, ha már a kisebb-nagyobb döntések többsége e-önkormányzás keretében is történhet, ami ugyanakkor nem arra utal, hogy ne lenne id nkéntvalóban szükséges a tényleges vagy kvázi „kistérségi parlament” ülésezésére. Az információskorra végképpen nem lehet majd azt ráhárítani, hogy a polgármesteri hivatalok korszer sítéseés racionalizálása esetleg vagy szükségképpen együtt jár a kistelepülések önkormányzatainakaz összevonásával, mert az új korszak ezzel ellentétesen éppen azt a demokráciafejlesztésialternatívát er síti, hogy az önkormányzati képvisel k mellett minden helyi polgártpotenciálisan virtuális képvisel vé emelje, aki az e-demokráciában nem csak a döntéshozásel készít je, esetleg részese, hanem egyúttal sokkal aktívabb végrehajtója lehet.A mai közigazgatási gondolkodásban még nem egészen értett és elfogadott gondolat, hogyegy-egy közigazgatási intézmény csak virtuálisan létezzen. Az önkormányzás és aközigazgatás jogi intézményei eddig mindig csak valóságosan épületekhez kötve, valóságoshivatali ügyintéz k által megjelenítve m ködött. Az információs társadalom korának egyiknagy újdonsága, hogy a megfogható, elérhet világból kilépve az internet segítségévelvirtuálisan hoz létre intézményeket és szolgáltatásokat. Ennek az a következménye, hogy atényleges önkormányzat és polgármesteri hivatal megkétszerez dik: minden állampolgár éskisebb-nagyobb közösség számítógépének monitorán digitális formában, azonnal elérhetmódon megjelenik az önkormányzati testület és maga a hivatal is, minden tevékenységével ésminden ügyintéz jével együttAz állampolgár tehát már nem úgy intézi el ügyes-bajos dolgait, hogy bemegy apolgármesterei hivatalba és a megfelel ügyintéz vel tárgyal, s a tárgyalásnak megfelel enírásos kérelmet ad be és írásos határozatot is kap. Meg kell persze mondani, hogy az írásosformában megtörtén ügyintézés is már egy bizonyos virtualitást hozott magával, de aszemélyes kapcsolat még elfedte ennek az eljárásmódnak a közvetettségét. Most azonbaneljutunk oda, hogy az ügyintéz és az állampolgár között nincs (vagy nem szükséges)személyes kapcsolat, pontosabban a személyesség illúzióját az teremtheti meg, ha példáulvideotelefonon történik az információkérés vagy az ügyintézés. Ha az állampolgár hitelesítettaláírásával már interneten adja be javaslatát, kérelmét, ügyiratát és az ügyintéz vagy apolgármester már interneten küldi el a válaszát vagy a határozatát, akkor már egyértelm en ésvéglegesen a virtuális világban folyik a közigazgatás.Még ha ma szokatlanul is hangzik, a következ öt-tíz évben végbemegy egy magasabb szintvirtualitás is: els sorban a rutinügyekben és a rutineljárásokban az ügyfél által beküldöttügyiratokat egy számítógép fogadja és a mesterséges intelligenciája révén – a polgármester 22
  23. 23. vagy az ügyintéz beavatkozása, s t, tudta nélkül – megfogalmazza és az ügyfél számára azinterneten elküldi a kért döntést, határozatot vagy bármilyen dokumentumot. Ennek el nyeegyfel l kétségtelenül az lesz, hogy például a válaszra vagy döntésre nem kell harminc napotvárni, és amennyiben a beadvány teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, a döntésszemélyes vagy politikai, vagy bármilyen más okból nem befolyásolható. Másfel l persze azúj gyors, professzionális eljárásmódban a személyesség másodlagossá válik, ugyanakkor amesterséges intelligencia programozása kulcskérdéssé válik, s a programozás tartalmi ésformai kritériumait széles kör – szintén virtuális – társadalmi egyeztetés el zheti meg.Ebben az értelemben tehát önkormányzás, hivatali ügyintézés szükségképpen virtualizálódik,s t, teljesen természetes lesz, hogy maga a kistérség és minden közigazgatási szint ismegkétszerez dik, és az interneten megszületik, s a valóságosnál jobban m ködik (vagym ködhet) a digitális közigazgatás.Mindez oda vezethet, hogy egy évtizeden belül megszületik a kistérségi-térségi elektronikus-démosz, s a kvantitatív demokráciából elindulunk a kvalitatív demokráciába, avagy a választóijoggal való élés e-kiterjesztését lehet vé teszi a választók s választói csoportoktudásfejlesztése és az elektronikus követlen részvétel begyakorolása2. Új felismerések a 21. század els harmadában2.1. A tudástársadalom paradigmaA bevezet elméleti összefoglalás után szeretnénk néhány tartalmi kérdésbenösszegezni azokat a fontos problémaköröket, amelyek értelmezése nélkül az e-közigazgatásjöv je szintén nem gondolható végig.A globális- és az európai világban is a jelen átfogó modelljét információs kornak hívjuk.Amint azt az információs társadalom tantárgy keretében összesítettük, az információs kornakszámtalan alternatív kategóriája van: posztindusztriális-, digitális-, informatikai-,infokommunikációs-, kreatív-, tudásgazdasági kor. A közeljöv neve: tudáskor. Ennek isvannak különböz megnevezései: tudástársadalom-kor, innovációs- és információs korszak,posztinformációs kor. Ha ebben a fogalmi kavalkádban rendet akarunk tenni, a jelen nevétinformációs korra, a jöv nevét tudáskorra egyszer sítjük le. A jelen nagyjából a nyolcvanasévekben kezd dött és körülbelül a tízes évek elejéig tarthat. Az általunk tárgyalt jöv azezredforduló után indult és várhatóan legalább a húszas évekig eltart.A két alapkategória megkülönböztetése az információ szó és a tudás szó tartalmainakmegkülönböztetésén alapszik. (Az angol nyelvben ez még nehezebb, mert ott a tudáskort nemcsak knowledge age-ként, hanem intelligent age-ként tárgyalják, mert például a magyar tudásfogalom tartalmának angolul az intelligens kategória tartalma felel meg.) Itt csak azt kellmeger sítenünk, hogy a tudástársadalom korszak alapja a tudástársadalom paradigma. Ez aparadigma a jöv tervezésben a központi jöv kép.A tudástársadalom paradigma kilenc-tíz alapvet felismerésen nyugszik:1. Az új tudáselméletek alapján a tudás definíciója és a definíció értelmezése gyökeresenkiterjed és megváltozik, aminek a lényege nagyjából az, hogy a tudás nem csak a magas rangú 23
  24. 24. és átfogó információk hálózatát jelenti, hanem a tudás szellemi t keként való transzferjét,avagy személyes és társadalmi t keként való dinamikus alkalmazását.2. Az új társadalomelmélet megközelítések alapján a társadalom fogalmának újragondolása ésértelmezése szintén végbemegy a huszonegyedik század elején, amiken az egyik alapveteredménye a tudástársadalom fogalmának és értelmezésének a megszületése. A következhúsz év univerzális és globális feladata a tudástársadalom modell elterjesztése a földicivilizációban.3. A monetarizmus új elméletei alapján az új gazdaság (posztindusztriális gazdaság, tudásvezérelte gazdaság, internetes gazdaság, stb.) már létez funkcióinak és m ködési módjainaka feltárása és az új gazdasági világmodell (és ennek részeként a pénzközpontú újkapitalizmusúj folyamatainak) megszületése.4. Az eddigi konfliktuselméletek alapján és ezeket folytató új felismerések szerint azinformációs kor és a tudáskor társadalmainak, továbbá ezek alapvet konfliktusainak azértelmezése és persze a konfliktuskezelés új lehet ségeinek és technikáinak a megnevezése.5. A különböz káoszelméletek alapján a Földet körülvev Univerzum és a Földön lévuniverzális-globális világ új viszonyainak, új összetettségeinek a megértése és az újvalóságképhez igazodó cselekvéselmélet kidolgozása.6. Az új globalizációelméletek alapján a földi civilizáció és kultúra új állapotának leírása és ahuszonegyedik század közepéig jöv alternatívát jelent tudástársadalom forgatókönyvekmegfogalmazása és megvitatása.7. A tegnapi és a mai politikaelméletek alapján a politikai társadalmak ésintézményrendszerek válságainak megismerése és az új konfliktuskezelésként egy lehetségesúj demokrácia (posztdemokrácia) mozgáspályáinak kimunkálása.8. A régi és a jelenlegi utópiaelméletek szellemében a tudástársadalom normarendszermegfogalmazása, de ezt meghaladó módon akár a huszonegyedik század végéig szólójöv kép vízió legfontosabb tartalmainak egységes rendszerré alakítása.9. Ha a modern tudomány és poszttudomány még nem is áll jól a tudatelméletekmegalkotásával, ennek ellenére – az egyik legvalószín bb mega-alternatívaként – atudatközpontú és egyben személyes- és kollektív tudatot fejleszt társadalommodellel készítése, napirendre t zése.Nem csak azért, hogy a kilenc nem kerek szám, tizedik átfogó tudástársadalmi felismeréskéntérdemes egy-két mondatban összegezni az állam és a közigazgatás jöv jével kapcsolatoshipotéziseket. A huszadik század szinte mindenhol az er s, központosított,hatalomkoncentráló és a társadalom konfliktusait nehezen kezel államok korszaka volt. Maezek a viták hol a politikarendszer válságaiként, hol a jóléti állam kríziseiként, vagy hol a civiltársadalmak alávetettségeiként tárgyalódnak a mediatizált nyilvánosságban. Az európaiinformációs társadalom vízió ugyan kidolgozta a maga digitális állam- és e-közigazgatásparadigmáját, ám új államelmélettel és új állammodell tervével sem Európa, semMagyarország nem rendelkezik.2.2. A poszt-modernizációs modellek 24
  25. 25. Az eddigi és a holnapi világmodellek, világforgatókönyvek megvalósításának hogyanjáttárgyaljuk a modernizációs modellek címszó alatt. Európa már mintegy háromszáz éve amodernizáció korszakába lépett, ám ez a hosszú út és a nem kevésbé hosszú jelen számosegymástól lényegileg is eltér modernizációs modellen alapszik. Most nem feladatunk, hogyaz európai vezet államokban vagy a peremállamokban id ben is máskor egymást váltómodernizációs modelleket részletesen kitárgyaljuk. Az e-közigazgatás szempontjábólszámunkra egyel re elég, ha az elmúlt húsz év és a következ húsz év modernizációsalternatíváit megjelöljük.Felfogásunk szerint két modernizációs modellcsoportot különböztetünk meg: modernizációs-és poszt-modernizációs modellek. Az els csoportba tartoznak a hagyományos modernizációsprogramok és technológiák, ide soroljuk például az er forrás, a befektetés, az innováció és azinformáció vezérelte modelleket. Ez tehát azt jelenti, hogy az információs kort megel z iparikorban például domináns modernizációs irányok voltak az er forrás vagy az innovációvezérelte állami- és regionális modellek. Mi az információs kort még a hagyományosmodernizációhoz soroljuk, ezért ebbe a csoportba tettük bele az információ vezéreltefejlesztési programot. A második csoportba tartozó modernizációs modellek közé emeljük bea tudás vezérelte-, a kreativitás vezérelte- vagy a tudat vezérelte posztmodernizációsmodelleket. Ezek kivétel nélkül a jöv modelljei: ezek így hipotetikus modellek. Mindenesetre már a most készül , de csak a tízes években kibontakozó tudás korhoz tartozik atudásvezérelt posztmodernizációs (már nem állami, hanem egyszerre globális és lokális)modell. A jöv olyan megoldást is választhat, amelyben a felsorolt posztmodernizációsmodellek egyrészt integrálódnak, másrészt kiegészülnek további (új demokrácia vezéreltevagy a spiritualitás vezérelte) fejlesztési programokkal.Az e-kormányzás vagy az e-közigazgatás jöv je tehát egyfel l az információ,másfel l pedig a tudás vezérelte modernizáció egyik domináns elemkéntkezelend .2.3. Digitális állam és közigazgatásHa a huszadik századot értelmezni akarjuk, akkor ezt a száz évet elemezhetjük az ipari korcsúcspontjaként vagy az ipari kor végeként is, vagy a több századon át húzódó modernizációbefejez szakaszaként, vagy akár a posztmodernizáció els id szakaként. Akárhogy iselemezzük azonban, minden esetben oda jut el az elemzés, hogy ebben az id szakban nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az állam iparosodása is lejátszódott. Ez nagyonegyszer en azt jelentette, hogy a társadalom és az állam egyaránt ipari folyamatkéntm ködött. A társadalmi és az állami intézményrendszer szintén az ipari gazdaságtulajdonságait és m ködési mechanizmusait vette át.Az ezredforduló után érthet en az a legfontosabb dilemma, hogy egyrészt az állam mégmindig az ipari korszak tulajdonságai szerint m ködjön-e, másrészt az ipari vagy inkább aposztipari m ködés központi tartalomelemévé a tudás, a tudásipar vagy a posztipar válhat-e?Állami szinten végleges válasz alig adható pillanatnyilag, mert Magyarországon az állam mégalapvet en politikához és a politikai intézményrendszerhez köt dik, és ezért célrendszere ésm ködésmódja szükségképpen lesz kül rövid távú parlamenti ciklusokra. A közép- és alsóközigazgatási rendszernél hamarabb várható áttörés, mert a központi szintekhez képestjobban köt dik a társadalomhoz, a lokális akaratokhoz. Minden esetre 2020-ig feltehet enrészben vagy egészben lezajlik az a modernizálási folyamat, hogy nem csak Európa fejlettebb 25
  26. 26. államaiban, hanem Magyarországon is létrejön – az információs társadalom ideológia szerinti- digitális állam, amely bizonyos értelemben már hálózati állam jelleget ölthet, és talán nemlesz a múlt századi értelemben vett, központosított csúcshatalmi intézmény. Ha nem is értjük mindig pontosan, hogy mi az e-közigazgatásHazánkban az állam egyre és tágabban az e-kormányzás, felt nhet nekünk közép-több ponton gátja annak, európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlthogy a gazdaság és az években a kormányzás és az önkormányzás szintjénország versenyképessége mindenhol áttértek, vagy most térnek át az e-közigazgatásra.növekedjen. Nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs Vértes András, GKI elnöke, kori fejlesztésnek tartja, hiszen ezt az e-Europe stratégia 2005 2003-2005-ös változatában már az els lépésnek sorolták be. Ez önmagában tehát áttörés lesz. Ez önmagában nagyváltozás. Ez önmagában hatalmas kihívás a mai magyar önkormányzatoknak és polgármesterihivataloknak. A következ két-három évben a hatás katartikus lesz, mert a közigazgatás semszámított arra, hogy a komplex változás ilyen nagyságú és mérték .Miután tehát az Európai Unió tagállamaiban 2000-ben elindult az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztése és bevezetése, Magyarországon ez a folyamat legfeljebb három-öt éves késéssel minden bizonnyal befejez dik. Meddig jutunk el ezzel a programmal?Változó színvonalon, de jórészt megteremt dik a digitális állam és az e-közigazgatás, s tennek segítségével az e-demokrácia feltételrendszerének els csokra is teljesül. De hovahaladtunk ezzel? Az iparosított-központosított állam továbbfejl dik – merre, hogyan? Azállam fejl désében milyen új, poszt-modernizációs modell érvényesül majd? Nincs mégérvényes válasz. Éppen ezért érdemes lesz szemügyre venni, hogy az állammal,közigazgatással, demokráciával szemben milyen új követelmények vannak? El zetesen annyimegjegyzést kell tenni, hogy az e-demokrácia, mint demokráciamodell, alapvet en másmodell lehet, tehát fokozatosan elmozdulhat a részvételi demokrácia irányába.2.4. A jöv a hálózati állam, de milyen hálózati állam?Mit hozhat újat az információs kor vagy/és tudáskor állameszménye? Egyáltalánbeszélhetünk-e új típusú államról? A jöv állama: feltehet en és várhatóan a hálózati állam. Ahálózati állam új típusú közigazgatása pedig – els lépcs ként bizonyosan - az e-közigazgatás,s t az elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati állam.Az új európai állam-modellr l már régóta folyik a gondolkodás, hol digitális, hol hálózati, hole-államnak, olykor poszt-államnak vagy kvalitatív államnak hívják. Ez a közgondolkodásgyakran összekapcsolódik az információs társadalom e-kormányzás programjánaktervezésével. De a feladat csak annyi lenne, hogy az iparosított államot most váltsa fel aposzt-iparosított, tehát elektronizált állam?Már az információs társadalom – mint az egyre inkább látható - új típusú államot hoz létre,avagy a digitális államot, amely a hálózati gazdaság és a hálózati társadalom mintájára –legalább részben - hálózati állam lesz. Ez már nem az egyközpontú vagy többközpontú, ésnem a centralizált vagy decentralizált állam. Ezért a hálózati államban a korábbicsúcshatalommal, a kormánnyal (egyre inkább vagy fokozottabban) egyenrangú szerepl véválik a regionális-megyei önkormányzás és a helyi közigazgatás. Ennek pedig els rendfeladata, hogy az eddigi alattvaló állampolgár számára megteremtse a résztvev állampolgár 26

×