Varga Csaba                           EGYSÉGKOR VÍZIÓJA                                posztmodern utáni jöv kép          ...
er sítésére   akarja   felhasználni.   (A   globális   -   ketté   vagy   háromfelé   szakadt   -társadalomszerkezet szeri...
A koncepcionális témakijelölésHogy mi ért véget, arról kicsiszoltabbak az elméletek. A vég-teóriák sorolhatók: a nyugatime...
közép-európai tudat, (magyar) nemzeti tudat és a regionális tudat(ok). Az alapfogalmakösszesíthet k egy lét és gondolkodás...
Lét és gondolkodásmód típusokVilágszerkezetszintek                       kozmikus           Planetáris     globális      k...
Formafeletti                  Isteni   tudat, planetáris gondolkodásmódok              univerzális     tudat              ...
Történeti elemzés alapfogalmaiAz uralkodó lét és gondolkodásmódokat a huszadik század második felében atársadalomelméletek...
2. a modernitás                   3. a modern társadalom rész-globális                   világstruktúra, de uralkodó valós...
információs kor)                                             2.      poszt-posztmodern          (mint                     ...
A modern kor a gazdaság és a társadalom hihetetlen differenciálódása, avagy a globálisdifferenciálódás els nagy korszaka; ...
szuverenitás csendes elolvadása. Nem csak a modern értelemadását veszi el, hanem olykorlemond saját értelemadásáról is. A ...
társadalmi és civilpolgári világkövetelések hatására a szimbolikus mez hagyományos ketrecekinyílik. Hol résre, hol egészen...
korszakán, miközben a szükségképpeni új (információs kori) veszélyforrások még nemrombolnak súlyosan, akkor megfogalmazhat...
Hasonlítsuk össze a posztmodern és az információs kort.            Posztmodern                       Poszt-posztmodern utá...
Az éles különbség tehát a modern vége, azaz a posztmodern és a poszt-posztmodernt ismeghaladó információs kor között van. ...
A posztmodern használhatóságát eldönti, ha áttekintjük a legfontosabb értelemadásait. DanielBell, Alaine Touraine, Fredric...
tulajdonképpen    nem    ért   véget   napjainkban,    hanem    utópikus   tartalmainak    megvalósítása még el ttünk van;...
•   Posztmodernpárti      3.       Ez   a   posztmodernizmus     kicsit   arisztokratikus,   kicsit    tömegkultúrapárti, ...
fejl dést véli; ez a posztmodernizmus utániság szívesen azonosul az információs       korral, a digitális forradalom eredm...
A következ század (már látható) stratégiáiA modern, a posztmodern és a poszt-posztmodern értelmezéseknek egyaránt vannak m...
•   Új keresztény (ökumenikus) stratégia•   Nem pusztán a kereszténység újjászületése, noha mindenképpen az is, hanem    á...
embertársai és természettársai iránt; az ember valóságos és tudati kiszabadítása az    uralkodó lét- és gondolkodásmódokbó...
Nem mondtam-e már túl sokat? Vagy túl keveset? Mondhatok-e még valamit?Ma fölösleges választ keresni.Nincs pátosz és nincs...
Fontosabb irodalom:A kibertér” és az amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához (Replika, 1997 június)A kultúra szocioló...
Információs Világjelentés 1997-1998 (Információs Társadalom Könyvek 4, ORTT, MagyarUnesco Bizottság, HÉA Stratégiakutazó I...
Varga, Csaba: A globalizáció pozitív alternatívája: az információs társadalom (Megérteni aGlobalizációt, i.m.)Varga, Csaba...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Egységkor Víziója - Varga Csaba

394 views

Published on

Egységkor Víziója - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
394
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Egységkor Víziója - Varga Csaba

  1. 1. Varga Csaba EGYSÉGKOR VÍZIÓJA posztmodern utáni jöv kép poszt-neokonzervatív szemlélettel Els hangütésÍme, az egyik posztmodern logika, a tautológia: a stratégia az stratégia. Ez azonban nemholnapra szól, hanem holnapok ezreire. Ha stratégia, az nem a megszokások és nem a baljósvárakozások stratégiája. Írható negatív utópia is, de minek, ha mindenki a negatív jöv képeketrekonstruálja magában. A tautológia már ismét kevés. Ha stratégia, akkor elfogadható vagyoptimális jöv képet rak össze. Feltéve, ha képes rá. A baljós várakozásokhoz képest mindenpozitív jöv koncepció illúzió, elérhetetlen idea. Noha éles határvonalat húzhatunk vélt ésvalóságos illúzió között. Amit javaslok, az csak vélt (látszólag) illúzió, mert olyan jöv kép,amely jelenné tehet . De nincs miért vitatkozni azokkal, akik ezt valóságos illúziónaktekintik. Mosolyukra mosoly a válasz. Már csak a stílus posztmodern. Második megjegyzés: függetlenség az aktuális esélyekt lHatalom orientált korszakban eminensen hatalmi kérdés, hogy ki fogalmazza meg a jöv képetés ki birtokolja a jöv r l folyó diskurzust. Ma az integrált hatalmi osztály egyik csoportjánaksincs a jöv r l víziója, s t ideája sem, ám a jöv r l folyó diskurzust hatalmi pozíciói 1
  2. 2. er sítésére akarja felhasználni. (A globális - ketté vagy háromfelé szakadt -társadalomszerkezet szerintem az integrált hatalmi osztállyal, a civilosztállyal és atudásosztállyal írható le.) Álláspontom kívül van ezen a politikai igyekezeten. Már nemfoglalkoztat, hogy a jöv konstruálás hatalmi kérdés, és nem nagyon érdekelhet, hogy ki éshogyan birtokolja a (korlátozott) nyilvános jöv keresést. Ha egyszer a jöv re úgysem figyelaz új integrált elit. A tudásosztálynak ez a stratégiája - kénytelen-kelletén - kilépett azintegrált hatalmi osztályhoz csatlakozott értelmiségiek játszmáiból. Ha lehet, mindentmegteszünk, hogy egy ország szerencsésen átlépjen a (posztmodern utáni) információs korba.Vagy még tovább. Ha nem lehet, akkor nem lehet. Harmadik (majdnem érdektelen) kitérNem felejtem el, hogy hova tartozom. Ebben nem befolyásol, hogy mások szívesen elfelejtik,hogy én oda tartozom. Nincs kizárva, hogy azok jobban követnek minket, akikhez nemtartozunk, de ett l nem változik meg az identitásom. Közép-Európában a tudásosztályegyetlen tagja sem mondhat olyan szerencsés életutat magának, hogy tudatalattiját a kor negyömöszölte volna dugig tele utálatokkal, el ítéletekkel, szorongásokkal, fölényekkel. Nincsokom nem arra gondolni, hogy nem is olyan utálatos feladat féken tartani a múlthoz tapadóérzeteinket. Olykor ellenállhatatlan kedvet érzek kíméletlenül gúnyos pamfleteket írni, de abaromfiudvarban elég érdektelen a szemétdombon kukorékolni.Távolodjunk kicsit az elmúlt évtizedek beszédszokásaitól. Nem felejteni és hallgatni. Vagyemlékezni, de nem az emlékekt l vezérelten beszélni. (A posztmodern: felejt és hallgat.) Devan ennél több is: esetleg szelíden, nem harsogva (ma kevés visszataszítóbb van, mint amocsári radikalizmus), nem a tagadásra, hanem az igenlésre koncentrálva gondolkodni.Óvatos el rehátrálás a beszédhez? 2
  3. 3. A koncepcionális témakijelölésHogy mi ért véget, arról kicsiszoltabbak az elméletek. A vég-teóriák sorolhatók: a nyugatimetafizika vége, a (liberális) demokrácia vége, a történelem vége, a (klasszikus) kapitalizmusvége, a modernizmus vége (a posztmodernizmus), a (tulajdonos) burzsoázia vége, az európaikultúra vége. Végül is: minek van vége? És minek nincs vége? Átfogó, integráltposztelméletek, globalizációelméletek hiányában nincs válasz. (No persze, állítólag vége vana filozófiának is.) De van ennél kevésbé könny kérdés is: mi van a vég után? A teóriáknehezen húzhatók el : posztindusztriális társadalom, poszt-posztmodern, információstársadalom, lázadás a modernizmus ellen, technológiai forradalom. De a végeket követutánokban mi is a közös koncepció? Átfogó, integrált elmélet(ek) nélkül szintén nincs(enek)válasz(ok). Ha nincs elmélet keret, a posztmodern (a sekélyes posztmodern) virágzik. Ha újravan válaszigény, vége a posztmodern korszaknak is. Témakijelölés elemi fogalom hálóvalMenjünk vissza ahhoz a régi kérdésfelvetéshez, amely megkülönböztet lét- ésgondolkodásmódokat és igyekezzünk legalább az elmúlt félévszázad alapján szétválasztani,részben vagy teljesen különböz lét- és gondolkodásmódokat. Ezeken belül válasszuk szét azuralkodó és az alávetett, s t az uralkodástól és alávetettségt l független lét- ésgondolkodásmódokat. Lehetséges olyan szétválasztás (szociológiai dierézis) is, amelymegkülönböztet kozmikus, planetáris, kontinentális, nemzeti globalitást és lokális (regionális)világot. (Amint van globális térid , planetáris id , kulturális id , lokális id vagy tudatitérid .) És persze jelöljük valahogy a lét-és gondolkodásformák alapvet (paradigmikus,széles körben ható) és csak másodlagos (nem példaszer , nem elterjedt) változási folyamatait.A létmódokkal egyenrangú er tér a kollektív értelemadó gondolkodásmódok rendszere.Elválasztandó egymástól a kozmikus tudat (létezését csak feltételezzük), a planetáris(globális) tudat, vagy sz kebb társadalmi tudatok közül a kontinentális (európai) tudat, a 3
  4. 4. közép-európai tudat, (magyar) nemzeti tudat és a regionális tudat(ok). Az alapfogalmakösszesíthet k egy lét és gondolkodásmód típusok cím táblázatban. 4
  5. 5. Lét és gondolkodásmód típusokVilágszerkezetszintek kozmikus Planetáris globális kontinentális közép- nemzeti lokálisLét és gondolkodásmódok (ma még nem (most csak európai (most csak (legf bb teljes a magyar) valóság és az európai) globalitás) tudat)Formafeletti létmódok, univerzum ésvalóságok az isteni valóságUralkodó létmódok, Planetáris globális európai globalitásvalóságok Valóság valóságAlávetett létmódok, közép- nemzeti lokális valóságvalóságok európai létmód globalitásEgyenrangú, formatartó a jöv létmódjailétmódok 5
  6. 6. Formafeletti Isteni tudat, planetáris gondolkodásmódok univerzális tudat tudat Uralkodó globális tudat európai tudat gondolkodásmódok Alávetett közép- nemzeti lokális gondolkodásmódok európai tudat (és ország) tuda(ok) tudat Egyenrangú a jöv gondolko- gondolkodásmódok dásmódjaiA lokális valóságot a globális valóság részének tekintem, de gyökeresen más valóság-típus, mint a globális valóság. Szerencsés a Berger-Luckmann szerz páros kategóriája: szerintük a lokális valóság, avagy a mindennapi valóság a legf bb val óság, mert az egyén közvetlenülebben a valóságban éli meg a lét és gondolkodásformákat. Formafeletti (planetáris létforma kategóriákkal megragadhatatlan) valóságnak tartomaz univerzum valóságát. Az pedig a következ század lehet sége, hogy az uralkodó és alávetett valóságok és tudatok helyett egyenrangú (ésformatartó) lét- és gondolkodásformák legyenek. 6
  7. 7. Történeti elemzés alapfogalmaiAz uralkodó lét és gondolkodásmódokat a huszadik század második felében atársadalomelméletek és a tudásszociológiai elméletek - minden szükségképpeni fogalomvitaellenére - meglehet sen pontosan jellemezték. Az egyik kategória rendszer moderm-posztmodern-posztposztmodern fogalmakkal igyekezett megkülönböztetni egymástól azegyre gyorsuló ütemben változó uralkodó globális valóságokat. Az egyáltalán nem igaz, hogyezek a létmódok tíz évenként és különösen szabályos tíz évenként átalakultak volna, de azévtizedek - mindenekel tt jelképesen - kifejezik a közelmúlt változás típusait. Az évtizedekneveit persze akár átváltoztathatnánk konkrét vagy jelképes fogalmakra, például úgy, hogy azötvenes évek a modernitás utolsó évtizede vagy a hetvenes évek a posztmodern kialakulása.Mindegyik évtizedet - utóbb Kiss Endre javaslatára - három fogalommal is megjelöltem. Azels fogalom a szociológia (talán leginkább elfogadott) kategóriája, a második az euroatlantikultúra emblematikus kulcsszava, a harmadik pedig a saját fogalom meghatározásom. Tehátez a táblázat egyetlen id szak, a globális valóság utolsó ötven évének változásait jelöli meg.A globális valóság történeti változásai 1950 után Évtized megnevezése Az évtized megnevezése átfogó fogalommal Társadalomelmélet (+ tudásszociológia) Ötvenes évek 1. évtizedek óta: a (magas) modern társadalom; (a fejlett kapitalista társadalom) 7
  8. 8. 2. a modernitás 3. a modern társadalom rész-globális világstruktúra, de uralkodó valóság (és kánon)Hatvanas évek 1. a modern társadalom bomlása, az ipari társadalom cs dje el- kezd dik 2. kés modernitás (a modern átfogó válsága) 3. a modern társadalom további központosítása és az egyének individualizálódásaHetvenes évek 1. a tömegtársadalom (avagy a posztmodern társadalom) 2. posztmodernitás (mint kialakuló korszellem is) 3. a posztmodern társadalom (növekv ) uralma és elterjedése az északi féltekénNyolcvanas évek 1. a (részlegesen) poszt-indusztriális társadalom 2. posztmodernitás krízise és a kommunikatív racionalitás 3. a posztmodern társadalom válsága, miközben globális uralkodó valóság és kánon leszKilencvenes évek 1. a pénzipari társadalom és az információs társadalom (avagy 8
  9. 9. információs kor) 2. poszt-posztmodern (mint korszellem is) 3. poszt-posztmodern társadalom megnyitja az információs kort (a fejlett világban gyorsan globalizálódik) Nulladik évtized 1. poszt-információs társadalom tudástársadalom lehet (2000-2010) 2. poszt-posztmodern válsága és meghaladása: az információs kor 3. az információs kor: a tradicio- nális társadalom, a modern társadalom és a tudástársa- dalom ötvözet- kísérleteiA táblázat természetesen csak homályosan érthet , ha nem definiáljuk legalább a háromfogalmat, a modernt, a posztmodernt és a posztmodern utáni korszakot, az információs kortleíró kategóriát.A modern a történelmi id koordinátái között a második évezred második fele, legtágabbértelemben a reneszánsszal kezd dik és az információs kor kezdetekor ér véget. Lehet úgyfogalmazni: a Nagy Történelem, a történelem eleje és vége közötti mintegy három-ötszáz év.A modern váltja le végleg az antik kort, a középkor cs dje váltja ki a megszületését, desz kebb értelemben csak a kapitalizmus, az ipari társadalom, a polgárosodás korszaka. Ez anéhány száz év számos kisebb korszakot ölel át; a huszadik századot vagy az utolsó másfélszázadot érdemes a fejlett vagy a magas modernitással jelölni. A modern bomlása már ahuszadik század els felében elindul, de a modern korszak csúcsa és cs dje egyszerre amásodik világháborút követ két évtized. 9
  10. 10. A modern kor a gazdaság és a társadalom hihetetlen differenciálódása, avagy a globálisdifferenciálódás els nagy korszaka; a második korszak feltehet en az információs kor lesz.El ször azt hitték, hogy a modern kor maga a szüntelen új, az állandó változás, a növekedés, afolytonos fejl dés, de csak most derül ki, hogy az információs kor is állandóan újat hoz,abban viszont gyökeresen különbözik a modernt l, hogy milyen újat készít el . A modern azipari társadalmat hozta, az (ipari) technológia fejl dését, az információs kor ezzel szemben azinformációs társadalmat és egy még gyorsabban fejl d szupertechnológiát. Miután a modernfolyton változik, ezért folytonos átmenet, kiveszik bel l az örökkévaló; minden szempontból aracionalitás korszaka, s kiveszik bel le az irracionalitás is, a lelkiség, a középkori életvilágotthonossága. Az ész uralmának els korszaka, a racionális haladás id szaka, miközben amagas modern id szaka olykor az ész teljes tagadása, a haladás feladása, és kifejlettönkényuralom. A modern korszak egyik - ha nem a leglényegesebb - terméke” a modernember, a differenciálódott társadalomban megszület és a korábbinál szélesebb körbenlétrejöv modern individuum, de a modern válságszakaszaiban, a fasizmusok id szakában ésa tömegtársadalmak évtizedeiben a modern ember egyaránt ismét egysíkúvá válik .Eldönthetetlen kérdés, hogy a rövid posztmodern korszakot még a modernhez csatoljuk vagymár az információs kor küszöbének tekintsük. Mindenesetre a poszt-posztmodern még nemegyéb, mint az információs kor el szobája. A posztmodern szerintem a modern iróniája, amodern értelemadásának elvétele. A posztmodern nem hoz újat, csak félreáll, de hihetetlener vel hirdeti, hogy elég volt a modernb l. A posztmodern mögött ott van a globális változás:a modern ipari társadalmat felváltja a posztmodern, tehát posztindusztriális társadalom vagylegalább a domináló folyamatok erre vezetnek. A modern kor nemzetállami létmódjaivégképpen elavulnak és részglobális vagy kontinentális államcsoportok szervez dnek. Ez máraz információs, a tudásgazdaság korszaka, és a gazdaság, a társadalom mindenekel ttinformáció és innováció.Ha a modern visszasírta a modern el tti korok otthonos életvilágát, a posztmodern is - igaz,nem sír, csak sóhajtozik - a modern korban elveszett életvilágok után. A posztmodernegyébként is konzervatív ihlet korszak, amelyben illik tagadni a modernitás ethoszát, de nemtilos visszanyúlni régi, elfelejtett világérzetekhez. A posztmodern sajátos gesztusa, hogy nemlázad a modern ellen, ökölrázás nélkül belemerül saját játékos-ironikus világába. Nem csak ah siességgel számol le, hanem a személyiség különlegességével. Tudomásul veszi atömegtársadalmak életélményét: nincs feladat, nincs heroizmus, csak a kedvelt káosz, a 10
  11. 11. szuverenitás csendes elolvadása. Nem csak a modern értelemadását veszi el, hanem olykorlemond saját értelemadásáról is. A modern korban létrejött a modern individuum, aposztmodern korban viszont az individuum - ha hinni lehet ennek - érdektelen lesz. Aposztmodern ember már nem egysíkú, hanem formázatlan.Mi lehet ezután a poszt-posztmodern? Az új (a legújabb) kor definíciójaA poszt-posztmodern tehát megtagadja a posztmodernet, de már nemcsak - játékosan,gúnyosan - tagad, hanem új (legújabb) választ is keres. A válasz pillanatnyilag sokféle névenmegneveztetik: tudásalapú társadalom, innovációs társadalom vagy a leginkább elfogadottkifejezés, az információs kor. De ez már rögtön a poszt-posztmodern meghaladása. Havisszatekintünk a lét- és gondolkodásmód táblázatra, megállapítható, hogy a modern utolsószakasza - a magas modern - olyan lét- és gondolkodásmód volt, amely a világszerkezetnekhárom színterét (kozmikus, planetáris, illetve lokális szintet) meglehet sen elhanyagolta,miközben az uralkodó globális és kontinentális valóságokkal végképpen maga alá gy rte aregionális és nemzeti létmódokat. Ezért a modern korlátozott és uralkodó típusú létmód.A posztmodern tudomásul vette ezt a létmódot és kihúzódott az alávetett valóságba, alokalitásba, miközben az alávetett gondolkodásmódokat igyekezett kiszabadítani az uralkodóértelemadások alól. A posztmodern így maradt egy korlátozott, uralkodó létmód, viszont aglobális világot szimbolikus pályán átlökte az információs korba. A poszt-posztmodern tehátrészben készen kapta a szimbolikus szabadságot, miközben a posztmodern gazdaság (ahogyma nevezik: a globális gazdaság) kimászik a korábbi globális hatalmi konstrukciók alól.Kett s értelemben: egyrészt a gazdaság régen kilépett a nemzeti keretekb l, atranszkontinentális gazdaság pedig kontrolálhatatlan a hagyományos politikaiintézményrendszerrel, másrészt a lokális gazdaság, a nem piaci gazdasági világ meger södikés szintén (részben) nem alávetett az uralkodó piaci struktúráknak. De ez azért nem minden.Az uralkodó-alávetett globális struktúrák szétnyomása közben a legalább ilyen er s 11
  12. 12. társadalmi és civilpolgári világkövetelések hatására a szimbolikus mez hagyományos ketrecekinyílik. Hol résre, hol egészen.Hol ténylegesen, hol potenciálisan.Ekkor köszönt be az információs kor. Ennek egyik lényege, hogy - a m szaki és tudományosfejl dés által támogatva - a világszerkezet minden szintjét hajlandó bevonni létmódjába,továbbá a globális struktúrákkal szemben a lokalitás felértékel dése megkezd dik és nemkizárt, hogy az új létmód az univerzális, a globális és a lokális egyensúlyára épülhet. A másiklényege, hogy a posztmodern sikeresen akciói hatására is ma már mindenki el tt világos, hogya kialakult globális uralkodó hatalmi, gazdasági és m szaki valóságok strukturális fölényenem tartható. Megjelenik követelésként a lét- és gondolkodásmódok új formakészleténekkidolgozása.És tulajdonképpen ekkor ér igazán véget az elhúzódó XIX. század (ha tetszik: a Marx általtalpára” állított világszerkezet). A harmadik lényeg tehát az, hogy százötven év után nehéztagadni: Marx fejére állította a hegeli logikát, most ezért az történik, hogy Hegel világlogikájaismét a talpára kerül. Nem a gazdaság, nem a t ke, nem a hatalom, hanem az információ, atudás, a kultúra a dönt elem. A következ század - így - Hegel ünnepe. Vagy másképpen: azinformációs kor alapvet en különbözik a poszt-posztmodern korszaktól, mert most már elégtisztán sejlik, hogy a történelem nem ért véget. Kivéve az aktuális történelmi órát.Az információs kor, majd a tudáskor körbejárásaHa a poszt-posztmodern els lépcs foka az információs kornak (tudáskornak), ha azinformációs kor visszafordul nemcsak a modern egyes tradícióihoz, hanem az antikhoz, apremodernhez is, és ha a poszt-posztmodern már nem fogadja el se az isten, se az emberszimbolikus halálát, akkor alapvet lét-és gondolkodásmód változások mennek végbe. Ha azinformációs kor vissza akarja helyezni a lokalitást a középkor óta elfelejtett helyiszabadságba, ha a felsorolt globális és lokális folyamatok túllépnek az újkapitalizmus 12
  13. 13. korszakán, miközben a szükségképpeni új (információs kori) veszélyforrások még nemrombolnak súlyosan, akkor megfogalmazható az információskor vagy a tudáskor globális éslokális stratégiája. 13
  14. 14. Hasonlítsuk össze a posztmodern és az információs kort. Posztmodern Poszt-posztmodern után ÚJKAPITALIZMUS INFORMÁCIÓS KOR Történelem vége Történelem folytatása Kilépés a Közlekedés a fizikai és (fizikai) univerzumba Szellemi univerzumban Részleges gazdasági és Információs globalitás politikai globalitás Isten halála Isten feltámadása Individuum halála Egyén újjászületése Alávetett lokalitás Felszabaduló lokalitás Hatalomalapú társadalom Tudásalapú társadalom Ipari csúcstechnológia Innovációs szupertechnológia Pénzipari gazdaság Tudásalapú gazdaság Antik és modern kor Az elutasított korokhoz elutasítása visszatérés 14
  15. 15. Az éles különbség tehát a modern vége, azaz a posztmodern és a poszt-posztmodernt ismeghaladó információs kor között van. S t a valódi ellentétpár: a modern kor és azinformációs kor. A posztmodern csak a globális váltáshoz teremt térid t, míg a poszt-posztmodern csak az új térid bejelentése. Az információs kor viszont egyaránt folytatása azantik korszaknak és a magas modern korszakának. Ma elfogadott világkánon, hogy a jövnem található ki, de ebb l az nem következik, hogy a jöv alapstruktúrája már ne derengene.A globális alapstruktúra legalább olyan messze lesz a mai modern-posztmodern közép-európai valóságtól, mint az antik világ az utófeudális-utószocialista magyar ezredvégt l. Azinformációs kor elnevezés azonban valószín leg nem végleges, a következ húsz év utánlehet talán pontosabban definiálni a modernt-posztmodernt végleg leváltó 21. század elsfelét.Ma már a legfontosabb két kérdés: mi jöhet, s mi jöjjön az információs kor után? A fontosabb posztmodern értelmezésekA teoretikus kérdés tehát az, hogy az utolsó félévszázadot milyen kategóriákkalértelmezhetjük. Egy évtizeddel ezel tt a posztindusztriális társadalom fogalma divatba jött, deezzel szemben két fenntartás fogalmazható meg: egyrészt a megel z két-háromszáz évet nemlehet pusztán ipari társadalomként leírni, másrészt ez a fogalom az ipari társadalom utánikorszakot nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy az ipari társadalmak kora után vagyunk.Hasonló a problémám a kapitalista-posztkapitalista fogalompárral, hiszen az utolsó két-háromszáz év egymástól nagyon is eltér kapitalistamodelleket produkált és még az sembiztos, hogy az eredeti kapitalista modellt végképpen meghaladtuk. A posztkapitalistakifejezés semmivel sem szellemesebb, mint a posztindusztriális kategória. Ezekkel szembenaz elmúlt négy-ötszáz év a modernnel - mint átfogó csúcsfogalommal - végül is értelmezhet ,noha a posztmodern (mint a legáltalánosabb utániság) szintén nem találó kifejezés, de - hamár nincs jobb - egyel re tolerálhatjuk. 15
  16. 16. A posztmodern használhatóságát eldönti, ha áttekintjük a legfontosabb értelemadásait. DanielBell, Alaine Touraine, Fredric Jameson, Jürgen Habermas, John Dawey, Jean-FrançoisLyotard, Richard Rorty, Nico Stehr, és mások (köztük magyar gondolkodók, PethBertalantól Kamarás Istvánig, Kiss Endrét l Nyíri Kristófig, Csorba Józseft l SzántóBoriszig) tanulmányai alapján a következ álláspontok rajzolhatók ki: • Antimodern 1. Ez a posztmodernizmus antimondernista álláspont; a modernizmus - mint elvetélt fejl dési modell - heves elutasítása, az európai hagyományos modernizáció teljes meghaladása, ebben a logikai sorban a posztmodernizmus újfajta - a kés i kapitalizmuson túllép - lét-és gondolkodásmódot hoz, lényegében a modernizmust (mint emberellenes, kapitalista - az uralkodó - világalternatívát) zsákutcának tartja; általában baloldali, s t posztmarxista esztétikai és politikai kritikát takar; • Antimodern 2. Szintén dühös nem a modernizmusra, amely szerint a posztmodern viszont nem teremt új értéket; ez a posztmodern fordulat” a kései kapitalizmus hatalomközpntú világrendszerének tarthatatlan rzése; részben, a tagadásban megegyezik az el bbi forradalmi állásponttal, de olyan mértékben negatív és szkeptikus, hogy nem lát posztindusztriális vagy információs kori alternatívát; • Antimodern 3. Ez a posztmodernizmus (is) meghaladja a modernizmust, de ez az álláspont szintén azt mondja, hogy nem hoz új fejleményt a posztmodernizmus; lényegében nem más, mint a modernizmus értelemelvevése; nincs benne forradalmi lendület és forradalmi pátosz; nevezhetjük klasszikus tudásszociológiai ideológiának, ami nem akar mást, mint az el z korszak értelmét és legitim voltát elvenni; az eddig uralkodó gondolkodásmód felszámolása; • Modernpárti 1. Ez a posztmodernizmus a modern világ (mint a régi boldog világ) visszakívánása; a posztmodernizmusba bújtatja a modern világ egykori reneszánsz álmait; a polgár, a család, a vallás védelme a klasszikus modern világ huszadik század végi felbomlásakor; a régifajta - felvilágosodás korára visszamen - lét- és gondolkodásmód helyreállításának kísérlete; újkonzervatív kulturális rekonstrukció; úgy is értelmezhet , mint a századokkal korábbi gondolkodásmódok eszményítése; • Modernpárti 2. Ez viszont a posztmodernizmus elutasítása téves és káros világértelmezésként; a posztmodernizmus elméletének-gyakorlatának elvetése tehát nem egyéb, mint a fejlett modernizmus visszahozása; avagy a magas modernizmus megvalósítása még csak most, az ezredfordulón kezd dhet el; ezért a modern kor 16
  17. 17. tulajdonképpen nem ért véget napjainkban, hanem utópikus tartalmainak megvalósítása még el ttünk van; a gy ztes kapitalista polgárság és utódai, a mai pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa képviselt modern világnak; azaz a régi gondolkodásmód rehabilitálása;• Modernpárti 3. Ez a posztmodernizmus nem más, mint a modernizmus folytatása; egyik sem jobb, mint a másik; a kulturális díszletek változnak, az életérzések visszafogottabbak; nincs lendület, nincs jöv kép, de nincs tragédia vagy fölényes gúny sem; a modernizmus látszólag új arcot vett fel, ám ez az arc csak a felszínen más, mint a 19. század képe; így még annak sincs túlzott jelent sége, hogy a globális gazdaság sok szempontból más, mint a klasszikus t kegazdaság; a világ folyamatosan halad a modernizáció alaplogikája szerint;• Modernpárti 4. Ez a posztmodernizmus megel zi és el készíti a modernizmust, a modernizmus igazi világát; a posztmodernizmusban új életer t nyer a klasszikus modernizmus és lehet vé teszi a modernizmus várható csúcsteljesítményét, a posztindusztriális társadalmat; szintén a gy ztes kapitalista polgárság és utódainak koncepciója, a mai pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa képviselt modern világnak; ez az értelemadás teljesen lehetetlennek véli, hogy a modernizmus valaha is véget ér vagy meghaladásra szorulna; a fennálló gondolkodásmód megújított rzése;• Posztmodernpárti 1. A posztmodern lényege egy újfajta - nyelvközpontú - gondolkodás, gyökeresen más kulturális magatartás, mint a korábbi; véget nem ér kísérlet arra, hogy a m vészet hogyan válhat tömegessé és uralkodóvá”; ebben az álláspontban is dominál a régi nagy elbeszélések felváltása történelmi értelemadás nélküli nyelvkritikával; absztrakt - kultúrában jelentkez - szellemi anarchizmus; kimenekülés az uralkodó-alávetett globális szellemi strukturákból;• Posztmodernpárti 2. Tömegkultúra-párti, mert kimondatlanul úgy tartja, hogy a nemzeti magaskultúrákban nem juthat domináns helyzetbe; a posztmodernség számára a korábbi korszak kulturális hatalmi szerkezetének elvetése, s t az értelmiség utópia- és jöv termelésének megkérd jelezése; nem a régi népi és osztálykultúrákban, hanem a modern utáni korszak népi (azaz posztmodern) kultúrában akar otthonra találni, tipikusan baloldali kulturális logika, ami a klasszikus (keresztény és arisztokrata) kultúrák nem szeretéséb l indul ki; és ezért olyan populista posztmodernség, ami a tömegkultúra (és az ezt el készít hangadó értelmiség) gy zelmét vetíti el re; új uralkodó gondolkodásmód bevezetésének kísérlete; 17
  18. 18. • Posztmodernpárti 3. Ez a posztmodernizmus kicsit arisztokratikus, kicsit tömegkultúrapárti, abban látja a jelen hasznosságát, hogy élhet , látszólag szabad, a hatalmak markából kicsúszó, önálló virtuális világokat teremt; csendesen ünnepli a mediatizált korszakot, amely megmenti az elviselhetetlen valóságos világtól; legjobb képviseleteiben tulajdonképpen a magaskultúra világainak rekonstruálása a az információs korszak virtualitásában; egy másik változata a természeti világ valóságos és virtuális megmentésének koncepciójával - magaskultúraként - újraéli a megmenthet vagy már menthetetlen természeti-környezeti világokat;• Posztmodernpárti 4. Ez ritkán nevezi magát posztmodernek, de a posztmodern életérzés és világvezérlés magas szint kifejez dése; vége az ipari kapitalizmusnak, mondja, vége a piszkos, környezetromboló nagyipari gazdaságnak; a globális gazdaság - informatizált - valóságos és virtuális pénzmonopoliumainak újratermelése; ez maga a posztmodern pénzgazdaság és az ehhez köt d életformák és gondolkodásmódok világa; egyszerre magas szint fogyasztás és a globális világ uralásának érzete, a szuperburzsoázia láthatatlan megszületése a transzkontinentális (és persze uralkodó) gazdaságban és életformákban; legegyszer bben fogalmazva a legfejlettebb globális világ, amelyben a pénz szerepét az információ és a tudás veszi át; az információs társadalom új szerkezetet - az információ-szegények és információ- gazdagok, valamint az információval élni és nem élni tudók világait - honosítja meg;• Posztmodern utáni 1. A modern-posztmodern dualizmus elvetése; olyan harmadik álláspont, amelyet jobb elnevezés helyett realizmusnak hívnak; ez a realizmus nem utasítja el a modernizációt és nem ellenséges a posztmodernnel szemben, hanem sajátos aszkézise a történelmi szemléletnek; kihátrál a modernizáció fejl désparadigmájának mindenhatóságából, s t a történelmi korszakok megértését is kétségesnek tartja; kulturális mozgások, m vészeti ágak, szellemi logikák leírását tartja egyedül lehetségesnek; olyan posztmodern utániság, ami a posztmodernizmus megnyújtása; aligha veszélyes komolyan az uralkodó gondolkodásokra;• Posztmodern utáni 2. Egyaránt a múlt tárházába dobhatónak véli a modern és posztmodern világokat; a radikális szakítást f ként a posztmodern után akarja végrehajtani; a fordulatot mindenekel tt a technológiai fejl dés eredményének tartja; önálló változata ennek a posztmodernizmusnak az, amikor se a modernizmus, se a modernség utániság nem érdekli, általában a filozófiától és ideológiától távol kívánja tartani magát és az emberiség megváltó eszközrendszerének a m szaki-tudományos 18
  19. 19. fejl dést véli; ez a posztmodernizmus utániság szívesen azonosul az információs korral, a digitális forradalom eredményeként létrejöv informatizált társadalommal; • Posztmodern utáni 3. Alapvet en szkeptikus a posztmodern korszakkal szemben, mert úgy gondolja, hogy az aktuális létmódok (mindannyian) változatlanul ember-és társadalomellenesek; tanácstalan abban, hogy forduljunk-e vissza a modernizmushoz vagy serkentsünk-e egy olyan totálisan új globális és regionális világokat, amelyek az alapvet politikai és társadalmi problémákat megoldják; egyfel l arra koncentrál, hogy a jóléti társadalom nemzetállami csúcsteljesítményeit hozzuk vissza és tegyük általánossá vagy/és másfel l azt tartja kulcskérdésnek, hogy a kiürült, bürokratizált, a gy ztes rétegeket szolgáló klasszikus képviseleti demokráciát váltsuk fel a népet döntési helyzetbe hozó, közvetlen vagy részvételi demokráciával; • Posztmodern utáni 4. Avagy a poszt-posztmodern kifejl dése és rögtön meghaladása: az információs társadalom. Az információs társadalom nem a tagadásra, hanem az univerzális váltásra koncentrál; az európai modern és magas modern története az információs társadalom születésével ér véget; abban az esetben csak, ha ez a váltás valóban új lét- és gondolkodásmódot jelent; az ezredvégen csak néhány vezet és uralkodó posztkapitalista társadalom lépett át az információs társadalom küszöbén; ennek ellenére kísérlet a korábbi uralkodó és alávetett létformák és gondolkodásmódok közelítésére.Mindegyik - a modernellenes, a modernpárti, a posztmodern és a posztmodern utáni -gondolkodásmód és stratégia további variációit is rendszerbe szedhettem volna. Talán ezek azértékrendek és értékadások a legjellemz bbek. A globális vagy az európai gondolkodásmódokviszont ezekkel még nincsenek mind leírva. Néhány olyan (gyakran megújított) hagyományosés egészen új (olykor a tradíciókhoz visszanyúló) értékvilág és gondolkodási eljárás van,amelyek közül nem egy a következ évszázad uralkodó lét- és gondolkodásformája lehet.Egyáltalán nem kizárt, hogy a formafeletti gondolkodástípus mellett - s t szemben azuralkodó és alávetett gondolkodásmódokkal - olyan módjai er södnek meg a vezetgondolkodásrendszereknek, amelyeket egyenrangú, formatartó lét- és gondolkodásmódoknakírhatunk le. 19
  20. 20. A következ század (már látható) stratégiáiA modern, a posztmodern és a poszt-posztmodern értelmezéseknek egyaránt vannak magas ésalacsony szint magyarázatai; külföldön és itthon mindegyik jelent s felfogás - a magalogikája szerint - meggy z és értelemadó. Szinte mindegyik méltányolható és elvethet ;egymással szembe fordíthatók és egymással összeköthet k. Variációik száma szükségképpenvégtelen. Ma még megmondhatatlan, hogy globális vagy lokális szinten melyik alternatívamilyen hosszú id keresztül lesz uralkodó és milyen mértékben lesz - csúcspontján - sikeres.Evidens, hogy valamilyen id n belül elavul vagy csak elt nik, miközben nagyon valószín ,hogy a következ század - várhatóan - új anyag- és új id felfogásai, amelyek akár a téridfogalmán is túllépnek, alapvet en más lét-és gondolkodásmódokat teremtenek. Ezekkörvonalai részben már az ezredfordulón is kitapinthatók.A lét- és gondolkodásmód típusok táblázat azt a hipotézist tartalmazza, hogy a következszázad talán addig is eljuthat, hogy el ször párhuzamosan er södnek meg - nagyjábólegyformán - az uralkodó létmódok és gondolkodásmódok, majd pedig csökken a különbség azuralkodások és az alávetettségek között és ideális esetben egyrangú - formatartó - létezési ésgondolkodási formák stabilizálódnak. Természetesen az ellentétes folyamat is lejátszódhat: akáoszból globális katasztrófák fejl dnek ki, hihetetlen távolságokra lesznek egymástól atotálisan uralkodó és a totálisan alávetett világok és nem csak gazdasági-politikai, hanemgyilkos szellemi diktatúrák bitorolják a földi civilizáció felett az uralmat. Most csak azt anéhány jöv beli (részben már ma is létez ) gondolkodási tartalmakat és gondolkodásmódokatnézzük meg, amelyek megkerülhetetlennek látszanak. • Új tradicionális (és nemzeti) stratégia • Nem alapvet en nemzetközpontú, hanem inkább tradícióközpontú gondolkodás; markáns lehet benne a nemzeti értékek védelme, de ez nem valamilyen széls séges, más nemzettel ellenséges gondolkodásmód; a helyi-nemzeti tradíció visszavezet az univerzális tradíciókhoz és ebben az értelemben nyit az univerzális, planetáris és lokális gondolkodásmód felé; nem egyszer en kétségbeesetten modernellenes, hanem a modern (és posztmodern) utáni korszakot úgy újítja meg, hogy integrálja a mába és a jöv be a tradicionális gondolkodási tartalmakat és módokat; a tagadást meghaladja az ismét élhet vé tett si, középkori, kora újkori életértelmek szeretetével; 20
  21. 21. • Új keresztény (ökumenikus) stratégia• Nem pusztán a kereszténység újjászületése, noha mindenképpen az is, hanem általában a vallás és transzcendens gondolkodás reneszánsza; a világvallások közös értékeinek és stratégiáinak elfogadása, valamint a világvallások és a világtudományok közeledése; a formafeletti, isteni lényegek és világok végleges csúcspontra helyezése és az emberben való konkrét létezésének - a vallásos embereken túli - boldog felismerése; ökuménia a keresztény és keresztyény, valamint a kereszténység és más világvallások között;• Új civilizációs stratégia• A program lényege, hogy civilizáció mindenkinek és olyan civilizáció, amelyben élni akar és tud; az els , a második és a harmadik világ közötti civilizációs különbség csökkentése, de nem minden áron az euroatlanti civilizáció uralkodó helyzetének megtartása; a gazdag és szegény létmódok közötti iszonyú különbség fokozatos mérséklése és ezzel párhuzamosan az emberiség számszer növekedésének értékbarát korlátozása; a mai civilizáció természet- és környezetellenes folyamatainak fokozatos megfordítása; az univerzum lakható bolygóinak civilizált (és kulturált) életvilágként való használata;• Új (poszt-)posztmodern stratégia• A nyelvben, a nyelv által, a nyelvi (ártó) struktúrák oldása, a nyelvi (és gondolkodási) szabadság megszerzése, avagy út a primitív látszatszabadságoktól a kvalitatív szabadságokig; a nyelvben (a szavakban, a mondatokban, s ezek rendszerében) megérthet szabadsághiány felismerése és a szabadság (értsd: minden érték és mozgás) elérhet vé tétele; nyelvvel (szavakkal-mondatokkal-gondolkodásokkal) út az univerzumba, az univerzumon túlra, a globális földi világba, a gyönyörüséges lokalitásba, a másik emberhez, a bels univerzumba, a láthatatlanba-láthatóba, a kvalitatív örök szabadságba;• Új emberstratégia• Ha tömegtársadalom marad, csak tömegember lehet; személytelen tömegtársadalom helyett személyek tudástársadalma; ha az ember nem jut vissza istenig, az ember élve is halott marad; ha az ember végre nem lehet els sorban szellemi lény, akkor fizikai lényként is elpusztul; végleges elfogadása annak, hogy az egyén a földi lét el tt és után is létezik az egységes isteni (formafeletti) világban; ha az egyes egyén mindig része a (transzcendens) egységnek, az egységélmény örök felel sségre ítéli 21
  22. 22. embertársai és természettársai iránt; az ember valóságos és tudati kiszabadítása az uralkodó lét- és gondolkodásmódokból;• Új lokalitás (globlokál) stratégia• Egyfel l a lokalitások relatív autonómiája a globalitások uralkodó káoszában, másfel l a globális és lokális világok egyesítése, avagy a globlokál korszak, amely mindenekfelett a lokális (helyi, kistérségi, regionális) világok, kvalitatív szabadságok, nem tiltott kívülmaradások, horizontális szabadságkörök rendszere; a lokalitás bels rendszerének - a településrészek, a települések, a kistérségek, a regionalitások, a szubregionalitások - kiegyensúlyozása, települési-társadalmi-kulturális különbségeinek mérséklése; a lokalitás, mint a mikrokozmosz és a globalitás, mint földi makrokozmosz egyesítése és kinyitása az isteni-kozmikus világba;• A tudástársadalom stratégiája• A tudástársadalom fogalma nem azonos az információs társadalom kategóriájával, mert a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje; a tudástársadalom nem más, mint az ember (transzcendensen) kapott és a földi létben szerzett szellemének globális tudatként és globális tudástársadalomként való visszafordíthatatlan megvalósulása; a tudástársadalom tehát (a térid koordinátái között) az emberi kultúrák múltjának-jelenének hipotetikus összegzése egy konkrétan elérhet jöv kép formájában;• Egységkor. Új stratégia az információs korra és utánra (az innovatívan integrált, avagy egységélményben él , egység teremt társadalom)• Elvileg könny meghatározni: tradíció + kereszténység (istenszeretet) + min ségi civilizáció + (posztmodern utáni) kvalitatív szabadság + szellemember-emberszellem + lokalitás (globlokál) + tudástársadalom = (mindez együtt ☺ :) sokszorosan integrált, egyszere kozmikus és lokális, innovatív információs kor; az isteni és az univerzális világ egyesítése a földi és az emberi világgal és ennek az innovatív egyesítésének m ködési módja és gondolkodási formája az információs-integrált globális társadalom a földön és az elérhet bolygókon; nem szívesen vezetek be új fogalmat, de ennek a megvalósulása nemcsak az információk egységes megszerzése és képességé- szellemmé tétele, hanem ez maga az egységkor. 22
  23. 23. Nem mondtam-e már túl sokat? Vagy túl keveset? Mondhatok-e még valamit?Ma fölösleges választ keresni.Nincs pátosz és nincs irónia. Majd meglátjuk. Személyes megjegyzés: a poszt-neokonzervatívizmusHa már a tanulmány címében (remélem) sikerült meghökkentést kiváltanom, akkor illikszerényen jeleznem, hogy az északatlanti világ (ma jobbára kisszer , elavult)ókonzervatívizmusához és (zavart, körbenjáró) konzervativizmusához, valamint a(hagyományos konzervativizmusokból ugyan kiszabaduló, de a kvalitatív szabadságot nemlel ) neokonzervativizmusához képest kénytelen vagyok új szellemi csapásokat keresni. Nemakarom eldönteni, hogy jó úton járok-e. De aki vízióként látja maga el tt az egységkort (megpersze látja a potenciális széthullás-kort is), s t még azt is látni véli, hogy a következévezredben az egységkor valóságosan-virtuálisan megszülethet, az talán megnevezhetiálláspontjának gondolkodási tartalmát és gondolkodási módját. Ez kétségtelenül egyneokonzervativizmus utáni felfogás. Nincs is másra lehet ség.1999-12-11 23
  24. 24. Fontosabb irodalom:A kibertér” és az amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához (Replika, 1997 június)A kultúra szociológiája, szerk: Wessely Anna (Osiris, 1998)A mai világ és a holnap forgatókönyvei, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek 1. Szerk: Varga,Csaba-Tibori, Tímea (Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1997)Árva, László - Dicuházi Bertalan: Globalizáció és külföldi t keberuházások Magyarországon(Kairosz Kiadó/Növekedéskutató)Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése (Jószöveg M helyKiadó, 1998)Castells, Manuel: The Information Age: economy, society and culture I-III.(Blackwell,London)Feyerabend, Paul: Három dialógus a tudásról (Osiris-Gond, 1999)Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember (Európa, 1994)Gáspár, László: Általános innovációelmélet (Magyar Innovációs Szövetség, 1998)Globalizáció és nemzeti érdek, szerk: Glatz Ferenc (MTA, 1997)Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean-Francois - Rorty, Richard: A posztmodern állaport(Századvég-Gond, 1993)Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségr l (Helikon, 1998)INCO, els magyar internetes folyóirat az információs korról, 99/1-es, 2-es szám, f szerk:Varga Csaba (HÉA Stratégiakutató Intézet) www.inco.hu 24
  25. 25. Információs Világjelentés 1997-1998 (Információs Társadalom Könyvek 4, ORTT, MagyarUnesco Bizottság, HÉA Stratégiakutazó Intézet, 1998)Jameson, Fredric: A posztmodern, avagy a kés i kapitalizmus kulturális logikája (JószövegM hely Kiadó, 1998)Karácsony, András: Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris-Századvég, 1995)Kés modern, tematikus összeállítás (Replika, 1998 június)Kiss, Endre: A világnézet kora (Budapest, 1982)Kommunikációs Világjelentés 1997 (ORTT, Magyar Unesco Bizottság, HÉA StratégiakutatóIntézet, 1998)Magyar és európai civil társadalom, szerk: Csefkó, Ferenc-Horváth, Csaba (Pécs, 1999)Magyar jöv képek, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek, Szerk: Varga Csaba-Tibori Tímea(Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998)Mannheim, Károly: Ideológia és utópia (Atlantisz, 1996)Megérteni a Globalizációt, szerk: Molnár, János-Kiss, Endre (Friedrich Ebert Stiftung, 1999)Mi a jöv ?, szerk: Bognár, Vilmos-Fehér, Zsuzsa-Varga, Csaba (ORTT, OMFB, HÉAStratégiakutató Intézet, 1997)Nyiri, Kristóf: A hagyomány filozófiája (T-Twins, 1994)Peth , Bertalan (Bev., vál.): A posztmodern (Gondolat, 1992)Peth , Bertalan: Poszt-posztmodern (Platón, 1997)Pléh, Csaba: Számítógép és személyiség (Replika, 1998. Június)Spotlight: Globalization (The Vedanta Kesari, volume 86, december 1999, Chennai)Stehr, Nico: Tudástársadalmak (Sage, London, 1994) 25
  26. 26. Varga, Csaba: A globalizáció pozitív alternatívája: az információs társadalom (Megérteni aGlobalizációt, i.m.)Varga, Csaba: Civil társadalom az információs társadalomban (Magyar és európai civiltársadalom, i.m.)Varga, Csaba: Global Citizen (The Vedanta Kesari, i.m.)Varga, Csaba: Hagyomány és stratégia (Magyar Kapu Alapítvány 1997) 26

×