EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések   Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratég...
Három alapállítás <ul><li>Az Európai Unió 2000 és 2005 között gyenge közepes színvonalon hajtja végre a lisszaboni program...
Tartalom <ul><li>Bevezető tételek </li></ul><ul><li>Európa új típusú nyomorúsága </li></ul><ul><li>A tagállamok regionális...
Bevezető tételek
Információs Kor – Tudás Kor <ul><li>Tudásközpontú világmodell előtt,  </li></ul><ul><li>- globális információs társadalom ...
Az intelligens régió fogalma <ul><li>Híd az intelligens globális és az intelligens lokális világ között. A globálisan köte...
A fogalom új elemei <ul><li>Regionális szinten koordinációs és integráció indul információs, innovációs és tudástársadalom...
Az intelligens kistérség <ul><li>Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatí...
Két üzenet <ul><li>Az információs társadalom régió nélkül nincs információs kor, de a globális szint erősödése nélkül ninc...
Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors)  hozzáférés megteremtése <...
Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>7.  Virtuális önkormányzás  a térségekben és a településeken </li></u...
Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása <...
Magyar területfejlesztési helyzet <ul><li>1999 és 2003 között a hét régióból ötnek (s 19 megyéből hétnek) elkészült az int...
MITS üzenetei (+ e-ernyő?) <ul><li>A három különböző   esélyegyenl ő ség elérése az egyik feltétel ahhoz, hogy   Magyarors...
Európa új típusú nyomorúsága
Mit értünk ma Európán? <ul><li>Európa nem csak az Európai Unió tagállamainak politikai és gazdasági együttese </li></ul><u...
Mi a baj ma Európával? (1) <ul><li>Ismert és régi problémák: </li></ul><ul><li>Fejlődése Észak-Amerikával és Dél-Kelet Ázs...
Mi a baj ma Európával? (2) <ul><li>Az európai kultúrát belül egyre nehezebben őrzi, s fejleszti, a keresztényég szerepének...
Mi a baj ma Európával? (3) <ul><li>Új és éles problémák: </li></ul><ul><li>Nem jött létre az európai információs és innová...
Mi a baj ma Európával? (4) <ul><li>Az európai kormányzati és civil társadalmi elitek jelen- és jövőképében egyaránt alig v...
Az új jövőmodellek alternatívái <ul><li>Új, interaktív globális kormányzás és e-állam jöhet létre az emberi társadalom irá...
Az új jövőmodellek alternatívái 2. <ul><li>Európában is planetáris alapokra épülő, már részben virtuális, inkább a nem-lin...
Európai Unió korábbi tagállamainak regionális információs társadalom programjai
Az ERISA/IANIS tagrégiók <ul><li>Az ERISA 1996 után sorra vitte végig a regionális információs társadalom fejlesztések (lá...
Öt intelligens közösségi indikátor (ICI) <ul><li>1.  szélessávú kommunikáció fejlesztése az e-business és e-közigazgatás t...
Partner hálózatok Európában <ul><li>TELECITIES hálózat (120 tag, elnöke Barcelona, tag az ITOSZ is)  </li></ul><ul><li>[em...
Konferenciák <ul><li>Most ért véget a PRELUDE konferencia és workshop sorozat (lokális és regionális fenntarthatóság népsz...
Aktuális programok 1. <ul><li>COCOON projekt (6. Keretprogram – az ERISA partner)  Tudásvezérlet és adaptív hálózati közös...
Aktuális programok 2. <ul><li>EGovernment Good Practice Framework:  t apasztalatcsere -  k eretprogram az e - Közigazgatás...
Aktuális programok 3. <ul><li>Next Generation Internet – I P v6 .  Új Internetprotokol program  </li></ul><ul><li>Az E U  ...
A   most csatlakozott országok mérlege
Az összehasonlítás módszere <ul><li>A kutatást és az összehasonlítást a magyar Információs Forrástájékoztató Iroda (IFTI) ...
Európai fejlődési sorrend <ul><li>A fejlődési sorrend élén Finnország, Dánia és Svédország áll, s a 15 eddigi EU tagország...
A most csatlakozott országok sorrendje <ul><li>Az első három ország: Észtország, Szlovénia és Lettország </li></ul><ul><li...
A globális verseny állása <ul><li>USA átlag: 5,55 (információs társadalom fejlettségben: 5,86) </li></ul><ul><li>EU átlag:...
A közép-kelet-európai régió lehetséges programja 2010-ig forgatókönyvek
A negatív trendek <ul><li>Az Európai Unió intenzívebb félfordulatához képest is Kelet-Közép-Európa csak lassú félfordulato...
A pozitív trendek <ul><li>Közép-Kelet Európa a lassú, az el-elbizonytalanodó és a részleges modellváltással is eljut a tec...
Ha Európa lép 2010-ig <ul><li>1. Közép-Kelet-Európa (a régió zöme) az európai élbolyhoz csatlakozik, mert segíti, hogy Eur...
Ha Európa nem lép 2010-ig <ul><li>1. KKE az Európai Unió külső gyűrűjében vegetál és akár a FÁK országai közül is többen e...
Meglepetés faktor <ul><li>A balti országok (Észtország és Lettország) és Szlovénia eddig is meglepetést szereztek </li></u...
Üzenet az ERISA/IANIS-konferenciának   <ul><li>Az Európai Unió az elmúlt hét-nyolc évben minden tagállamban intenzíven tám...
ERISA/IANIS budapesti konferencia zárónyilatkozat tervezete <ul><li>A IANIS kéri az Európai Bizottságot, hogy az új tagáll...
A figyelmüket köszöni: <ul><li>Varga Csaba, ( [email_address]  ) </li></ul><ul><li>Stratégiakutató Intézet,  ( [email_addr...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Az EU és az intelligens régiók - 2005 - Varga Csaba

470 views

Published on

Az EU és az intelligens régiók - 2005 - Varga Csaba

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
470
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az EU és az intelligens régiók - 2005 - Varga Csaba

  1. 1. EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu
  2. 2. Három alapállítás <ul><li>Az Európai Unió 2000 és 2005 között gyenge közepes színvonalon hajtja végre a lisszaboni programot </li></ul><ul><li>A most csatlakozott országok egyelőre vagy azonnal nem képesek a lisszaboni program végrehajtásának motorjává válni </li></ul><ul><li>Az európai regionális információs társadalom fejlesztések még nem dinamizálják az európai unió paradigmaváltását </li></ul>
  3. 3. Tartalom <ul><li>Bevezető tételek </li></ul><ul><li>Európa új típusú nyomorúsága </li></ul><ul><li>A tagállamok regionális információs társadalom programjai </li></ul><ul><li>A most csatlakozott országok mérlege </li></ul><ul><li>A lehetséges program 2010-ig </li></ul>
  4. 4. Bevezető tételek
  5. 5. Információs Kor – Tudás Kor <ul><li>Tudásközpontú világmodell előtt, </li></ul><ul><li>- globális információs társadalom közben </li></ul><ul><li>A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány születése és új tömegkultúra kialakulása </li></ul><ul><li>A tudás személyes tőkévé válása </li></ul><ul><li>- az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást </li></ul><ul><li>A tudás társadalmi tőkévé válása </li></ul><ul><li>a tudástársadalom potenciális kialakulása </li></ul>
  6. 6. Az intelligens régió fogalma <ul><li>Híd az intelligens globális és az intelligens lokális világ között. A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi térfejlesztési elemek kombinációja. </li></ul><ul><li>Az információs-, az innovációs, s a tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy régióban vagy kistérségben, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése. </li></ul>
  7. 7. A fogalom új elemei <ul><li>Regionális szinten koordinációs és integráció indul információs, innovációs és tudástársadalom programok között </li></ul><ul><li>Bevezetik a fenntartható információs társadalom felfogást </li></ul><ul><li>Erősödik a stratégia cél: a tudás széles körben személyes és társadalmi tőkévé váljon </li></ul><ul><li>A hátrányos helyzetű térségek nem az ipari kori, hanem az információs kori programmal zárkózhatnak fel </li></ul>
  8. 8. Az intelligens kistérség <ul><li>Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív fejlesztési és működési központ </li></ul><ul><li>A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi elemek lokalitást erősítő, s életvilágot átalakító kombinációja valósul meg </li></ul><ul><li>Az intelligens életvilág szülőhelye </li></ul><ul><li>A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba </li></ul>
  9. 9. Két üzenet <ul><li>Az információs társadalom régió nélkül nincs információs kor, de a globális szint erősödése nélkül nincs információs, intelligens vagy tudásrégió </li></ul><ul><li>Az új globális és lokális térszerkezetben a jövő intelligens téridő struktúrák egyenrangú hálózatai lesznek vagy legalább lehetnek </li></ul>
  10. 10. Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés megteremtése </li></ul><ul><li>A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása </li></ul><ul><li>3. A tudásalapú gazdaság , a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése </li></ul><ul><li>4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése </li></ul><ul><li>5. A lokális tudásközpontú társadalom és kohézió megteremtése </li></ul><ul><li>6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése </li></ul><ul><li>       </li></ul>
  11. 11. Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken </li></ul><ul><li>8. A z alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá </li></ul><ul><li>9. A helyi e-demokrácia létrejötte </li></ul><ul><li>10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása </li></ul><ul><li>11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése </li></ul>
  12. 12. Mitől lesz egy térség/település intelligens? <ul><li>12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása </li></ul><ul><li>13. A regionális politikai- gazdasági elit személyes felkészül ése a korszakváltásra </li></ul><ul><li>14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése </li></ul><ul><li>15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben </li></ul><ul><li>16. A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik alapvetően megváltoznak </li></ul>
  13. 13. Magyar területfejlesztési helyzet <ul><li>1999 és 2003 között a hét régióból ötnek (s 19 megyéből hétnek) elkészült az intelligens régió stratégiája (észak-magyarországi és dél-dunántúlié régió nem), de már mindegyik felújításra szorul; </li></ul><ul><li>2002 és 2004 között elkészült közel húsz kistérségnek intelligens és/vagy innovációs, vagy e-közigazgatási stratégiája; </li></ul><ul><li>sorra születnek meg az intelligens megyei jogú város, város, nagyközség, község stratégiák; </li></ul>
  14. 14. MITS üzenetei (+ e-ernyő?) <ul><li>A három különböző esélyegyenl ő ség elérése az egyik feltétel ahhoz, hogy Magyarországon létrejöjjön a tudásalapú társadalom. Az esélyegyenl ő ség azonban nem teremt ő dik meg pusztán azáltal, ha a térségekben és a településeken a hozzáférés és hozzájutás feltételei javulnak. Ezért a stratégia kiemelt prioritásnak tartja azokat a feladatokat, amelyek: </li></ul><ul><li> a tudás- és közösségfejlesztéssel, a lokális gazdaságfejlesztéssel, továbbá az e-demokrácia és az e-közigazgatás kialakításával az intelligens civil társadalmak létrejöttét segítik el ő , </li></ul><ul><li> az intelligens település és térség (különösen az intelligens régió) programok támogatásával arra irányulnak, hogy Magyarországon kialakuljon az információs kori tér- és társadalomszerkezet. </li></ul>
  15. 15. Európa új típusú nyomorúsága
  16. 16. Mit értünk ma Európán? <ul><li>Európa nem csak az Európai Unió tagállamainak politikai és gazdasági együttese </li></ul><ul><li>Még akkor sem, ha most csatlakozott országok kibővítették és újragondoltatják Európát </li></ul><ul><li>Európa szerves részei a még nem csatlakozó országok (Svájctól Ukrajnáig) </li></ul><ul><li>Az európaiság egyik lényeges eleme, hogy egységes Európában gondolkodunk </li></ul><ul><li>Az információs korban ez nem más, mint egy új, kultúra- vagy tudásközpontú, versenyképes megatér vagy kibertér </li></ul>
  17. 17. Mi a baj ma Európával? (1) <ul><li>Ismert és régi problémák: </li></ul><ul><li>Fejlődése Észak-Amerikával és Dél-Kelet Ázsiával nem tart lépést és most nem képes felzárkózni, egyelőre gazdasági növekedése lassú, miközben jóléti privilégiumai aligha maradhatnak meg </li></ul><ul><li>Politikailag és gazdaságilag egyelőre képtelen egységes, együttműködő Európát létrehozni, (a politikai diktatúrák veszélye csak most múlik el, miközben a globális terrorizmus szükségképpen elérte) </li></ul><ul><li>A kontinens térszerkezete kelet és dél irányban zömében radikálisan lejtő formájú (államok leszakadása, szegénység, népességcsökkenés, társadalmi egyenlőtlenség, stb.) </li></ul>
  18. 18. Mi a baj ma Európával? (2) <ul><li>Az európai kultúrát belül egyre nehezebben őrzi, s fejleszti, a keresztényég szerepének csökkenése talán most áll meg, tartós identitás- és lelki zavarok jellemzik </li></ul><ul><li>Fejlődésének felgyorsításához és ugyanakkor a modellváltásához a szükséges anyagi, szervezeti és akarati forrásai nincsenek meg, s a kontinentális elit az új globális-lokális világhelyzetben meglehetősen tanácstalan </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  19. 19. Mi a baj ma Európával? (3) <ul><li>Új és éles problémák: </li></ul><ul><li>Nem jött létre az európai információs és innovációs társadalom (csak félfordulat történt), nem tért át a fenntartható fejlődésre és csak keresi a demokrácia új modelljeit </li></ul><ul><li>A korszak legfontosabb fejlesztési mezőjében, a kutatás-fejlesztésben, a tudásteremtésben, a széleskörű innovációban legnagyobb a lemaradása </li></ul><ul><li>Egyelőre a kontinensen nem jön létre az egységes új kibertér, amely nem hierarchikus, ugyanakkor széles skálájú kommunikációt folytat és tudatosan egyesíti és alkalmazza a világ tudásait </li></ul>
  20. 20. Mi a baj ma Európával? (4) <ul><li>Az európai kormányzati és civil társadalmi elitek jelen- és jövőképében egyaránt alig vagy részben tudatosult, hogy az egyik alternatíva a tudástársadalom modellje </li></ul><ul><li>A régi tagállamok és társadalmaik alapvetően saját belső problémáikra koncentrálnak, s ezért gyenge az összeurópai identitástudat </li></ul><ul><li>A szellemi élet (és ennek nyomán a társadalmi tudat) még nem fogadta be a tudományközti gondolkodást és még mindig erős az elméletellenesség </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  21. 21. Az új jövőmodellek alternatívái <ul><li>Új, interaktív globális kormányzás és e-állam jöhet létre az emberi társadalom irányítására (1) </li></ul><ul><li>A globális polgári, s már tudásközpontú társadalom közös ügyintézésre és ön-elrendeződésre épít (2) </li></ul><ul><li>Az európai tudástérben az új infokommunikációs hálózatok segítségével a „kollektív (és részben mesterséges) intelligencia” létrehozása a cél (3) </li></ul><ul><li>A hálózati gazdaság felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre termelők, szolgáltatók és vevők (az új globális és lokális gazdaság) (4) </li></ul>
  22. 22. Az új jövőmodellek alternatívái 2. <ul><li>Európában is planetáris alapokra épülő, már részben virtuális, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki (5) </li></ul><ul><li>A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a Európa polgárai erőteljesebben vesznek részt a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (6) </li></ul><ul><li>Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (7) </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  23. 23. Európai Unió korábbi tagállamainak regionális információs társadalom programjai
  24. 24. Az ERISA/IANIS tagrégiók <ul><li>Az ERISA 1996 után sorra vitte végig a regionális információs társadalom fejlesztések (lásd IRISI, RISI projektek) </li></ul><ul><li>Jelenleg 45 tagrégió van – a korábbi 15 tagállamból mindegyikében átlagban legalább két-három intelligens régió (Tag: Közép-Magyarország/Stratégiakutató Intézet) </li></ul><ul><li>Létrejött a IANIS az információs régiók innovációs hálózata </li></ul><ul><li>Testületi tagok: CISCO, IBM Consulting - Price Waterhouse Coopers, Misrosoft Europe </li></ul><ul><li>Évente intelligens e-közösség díjat adnak ki. </li></ul>
  25. 25. Öt intelligens közösségi indikátor (ICI) <ul><li>1. szélessávú kommunikáció fejlesztése az e-business és e-közigazgatás területén </li></ul><ul><li>2. hatékony oktatás, képzés a „tudásmunka” megvalósításáért </li></ul><ul><li>3. a kormányzati és privát szektor programok a digitális szakadék áthidalásáért , hogy a társadalom minden szegmense részesülhessen az inf ormációs forradalom vívmányaiból , stb . </li></ul><ul><li>4. olyan gazdasági környezet létrehozása, amely vonzza a kockázati tőke befektetéseket </li></ul><ul><li>5. hatékony marketingmunka, amely a szélessáv előnyeit és a helyi emberi erőforrásokat sikeresen használja fel munkahelyteremésre (új munkaadók odavonzása ) </li></ul>
  26. 26. Partner hálózatok Európában <ul><li>TELECITIES hálózat (120 tag, elnöke Barcelona, tag az ITOSZ is) </li></ul><ul><li>[email_address] Silver Economy Network of the Regions (régiók hálózata az idősebb lakosság bevonásáért a gazdasági életbe) </li></ul><ul><li>ELANET Local Authorities Telematic hálózat (22 nemzeti szövetség, 14 társaság, stb.) </li></ul><ul><li>IT4ALL REGIONS - Worldwide Network of Regions for the Information Society (spanyol kezdeményezésre globális hálózat) </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  27. 27. Konferenciák <ul><li>Most ért véget a PRELUDE konferencia és workshop sorozat (lokális és regionális fenntarthatóság népszerűsítése a digitális gazdaságban) </li></ul><ul><li>Júniusban volt Zakopánéban Városok az Interneten címmel </li></ul><ul><li>Első nemzetközi mobil-közigazgatási konferencia Magyarországon (október 28-31) </li></ul><ul><li>e-közigazgatás és intelligens kártya szerepe az intelligens város fejlesztésben konferencia lesz Franciaországban (Sophia-Antipolis, szept. 22-34) </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  28. 28. Aktuális programok 1. <ul><li>COCOON projekt (6. Keretprogram – az ERISA partner) Tudásvezérlet és adaptív hálózati közösségek létrehozása az európai egészségügyi rendszeren belül . Az ERISA legalább 7 egészségügyi hatóság és 10 régió direkt bevonását tervezi a tesztfázisban. Később legalább 50 régió közvetve venne részt benne. </li></ul><ul><li>A 2004-2007-ig futó projekt tartalma: </li></ul><ul><li>      Szakmai hálózat létrehozása az európai egészségügyen belül – információ és ismeretmegosztás, tapasztalatcsere </li></ul><ul><li>É s ezáltal többek között az adminisztratív és orvosi hibák megelőzése . </li></ul>
  29. 29. Aktuális programok 2. <ul><li>EGovernment Good Practice Framework: t apasztalatcsere - k eretprogram az e - Közigazgatásról </li></ul><ul><li>Mindenki számára elérhető intelligens adatbázist hoztak létre, amely esettanulmányokat, elemzéseket, dokumentációkat tartalmaz az eKözig azgatás tém akör ban. </li></ul><ul><li>A cél, hogy helyi, regi o nális, nemzeti, E U vagy akár magasabb nemzetközi szinteken megfogalmazott e-közig tapasztalatok felkerüljenek a honlapra és hasznos inf ormációval szolgá l janak az elkövetkező fejlesztések, projektek számára. </li></ul>
  30. 30. Aktuális programok 3. <ul><li>Next Generation Internet – I P v6 . Új Internetprotokol program </li></ul><ul><li>Az E U felismerte, hogy a növekvő internethasználat és a szélesedő felhasználási mód új kihívásokat fogalmaz meg a jelen legi technológia számára. </li></ul><ul><li>A hagyományos 32 bites email és domain címek helyett új 128 bites rendszer létrehozása , hogy mindenkinek biztosítani tudjanak címeket. A program célja: a) az új genereciós internet elterjedése a közszolgáltatásokban ; b) oktatási programok indítása az Ipv6-ról ; c) kommunikációs kampányok szervezése a sikeres adaptációért , d) I P v6 a 6-ik keretprogramban ; e) z I P v6 integrálása minden intenetszolgáltatással kapcsolatos stratégiai tervbe . </li></ul>
  31. 31. A most csatlakozott országok mérlege
  32. 32. Az összehasonlítás módszere <ul><li>A kutatást és az összehasonlítást a magyar Információs Forrástájékoztató Iroda (IFTI) végezte </li></ul><ul><li>A 2002 és 2003-as hivatalos statisztikák, a 2003. 4. negyedévi és a 2004. 1. negyedévi trendek és tendenciák alapján történt </li></ul><ul><li>Az összehasonlításhoz felhasználták az EUSTAT-WEF-WIFO adatait </li></ul><ul><li>A mért részterületek: információs társadalom, K+F és innováció, liberalizáció, infrastruktúra, vállalati környezet fejlesztése, fenntartható fejlődés, pénzügyi szolgáltatás, társadalmi befogadás </li></ul><ul><li>Az összeurópai közösségi fejlődési sorrendben 27 európai ország szerepel (az EU eddigi 15 országa, a most csatlakozott országok, s Törökország, Románia és Bulgária) </li></ul>
  33. 33. Európai fejlődési sorrend <ul><li>A fejlődési sorrend élén Finnország, Dánia és Svédország áll, s a 15 eddigi EU tagország között továbbra is Portugália és Görögország a sereghajtó </li></ul><ul><li>Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Finnország, Svédország és Dánia </li></ul><ul><li>Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Finnország, Svédország – és Németország </li></ul><ul><li>Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Finnország, Németország és Svédország </li></ul><ul><li>Az abszolút utolsó – ebben a sorrendben – Törökország, Románia és Bulgária. </li></ul>
  34. 34. A most csatlakozott országok sorrendje <ul><li>Az első három ország: Észtország, Szlovénia és Lettország </li></ul><ul><li>Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Észtország, Málta és Szlovénia </li></ul><ul><li>Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Szlovénia, Lettország, Észtország </li></ul><ul><li>Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Szlovénia, Szlovákia, Csehország (és Észtország) </li></ul><ul><li>Az eddigi tagállamok közé Írország mögött (12-nek) Észtország, és Spanyolország és Olaszország mögött (15-16 helyen) Szlovénia és Lettország ékelődik be. </li></ul>
  35. 35. A globális verseny állása <ul><li>USA átlag: 5,55 (információs társadalom fejlettségben: 5,86) </li></ul><ul><li>EU átlag: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,61) </li></ul><ul><li>EU korábbi tagok átlaga: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,6 ) </li></ul><ul><li>A most csatlakozott tagok átlaga: 4,16 (információs társadalom fejlettségben: 3,75 ) </li></ul><ul><li>A verseny állása: az USA 0,6 (1,2) ponttal vezet az EU előtt, az EU eddigi tagjai 0,8 (0,9) ponttal előzik meg a most csatlakozott országokat </li></ul>
  36. 36. A közép-kelet-európai régió lehetséges programja 2010-ig forgatókönyvek
  37. 37. A negatív trendek <ul><li>Az Európai Unió intenzívebb félfordulatához képest is Kelet-Közép-Európa csak lassú félfordulatot indított el, és ez folytatódhat 2010-ig </li></ul><ul><li>A váltógazdaság ellenére a politikai elitek továbbra sem értik, nem akarják, nem vállalják a tudatos átállást az információs társadalom korszakára </li></ul><ul><li>A neoliberális gazdaságpolitikai korlátok és szűkös pénzügyi források miatt az esetleg megszületető tudáskori vízió megvalósítása nem finanszírozható </li></ul><ul><li>A tudásipar, a kutatás-fejlesztés és az innováció globális lemaradása alig csökken és az európai unió fejlett övezeteinek többsége sem lesz versenyképes </li></ul>
  38. 38. A pozitív trendek <ul><li>Közép-Kelet Európa a lassú, az el-elbizonytalanodó és a részleges modellváltással is eljut a technológiai és például a gazdasági feltételek közepes teljesítéséig (2000-2004 folytatódik..) </li></ul><ul><li>KKE a régió minden államában konzekvensen végigviszi az e-kormányzás és az e-közigazgatás bevezetését, s evvel dinamizálja a tudásalapú gazdaságát és társadalmát </li></ul><ul><li>A KKE – a szűkős források koncentrálásával – mindenekelőtt a tartalomiparát, tudásiparát, kultúraiparát fejleszti és ezzel globálisan versenyképessé válik három-öt éven belül </li></ul>
  39. 39. Ha Európa lép 2010-ig <ul><li>1. Közép-Kelet-Európa (a régió zöme) az európai élbolyhoz csatlakozik, mert segíti, hogy Európa 2005-2007-től végigviszi a lisszaboni programot </li></ul><ul><li>Prioritás: az e-közigazgatás és/vagy e-content lehet </li></ul><ul><li>2. KKE az európai rangsor alsó harmadában megkapaszkodik (a félfordulatból teljes fordulat lesz, de ez a változás elhúzódik) </li></ul><ul><li>Prioritás: technológiai, gazdasági és tudásfejlesztési projektekkel (főként ágazati eredmények) </li></ul><ul><li>3. KKE országainak többsége tartósan sereghajtó marad és hosszú távon is lemond az első egyharmadhoz való felzárkózásról </li></ul><ul><li>Prioritás: nincs; folyamatos vergődés; </li></ul>
  40. 40. Ha Európa nem lép 2010-ig <ul><li>1. KKE az Európai Unió külső gyűrűjében vegetál és akár a FÁK országai közül is többen elé kerülnek </li></ul><ul><li>Konfliktus: a hozzáférés és a digitális szolgáltatás is gyenge </li></ul><ul><li>2. KKE lassan, de a mai tempóval is eléri az Európai Unió középszintjének átlagát </li></ul><ul><li>Konfliktus: a lehetséges prioritásokban (e-közigazgatás, e-content) nem sikerül előnyökhöz jutni </li></ul><ul><li>3. KKE a globális, az európai és a belső források segítségével magával húzza előre az Európai Uniót </li></ul><ul><li>Előnyök: tudástermelés és tudásszolgáltatás </li></ul>
  41. 41. Meglepetés faktor <ul><li>A balti országok (Észtország és Lettország) és Szlovénia eddig is meglepetést szereztek </li></ul><ul><li>A csatlakozó országok középmezőnyében (főként Csehország, Magyarország, Litvánia) hozhat meglepetést a következő öt évben </li></ul><ul><li>Magyarország (a jól vagy közepesen működő állam és kormányzás, valamint a gyorsan fejlődő tudásipar és tudásalapú gazdaság és társadalom támogatásával) felzárkózik </li></ul><ul><li>A most csatlakozott országok piaci előnyökhöz és profithoz jutnak a még nem csatlakozott európai és FÁK-országok információs és innovációs gazdaságának, társadalmának fejlesztésében való részvételtől </li></ul>
  42. 42. Üzenet az ERISA/IANIS-konferenciának <ul><li>Az Európai Unió az elmúlt hét-nyolc évben minden tagállamban intenzíven támogatott több régiót, hogy regionális információs társdalom fejlesztést vigyen végig (IRISI, RISI, stb.) </li></ul><ul><li>Nem esélyegyenlőtlenség növelés-e és fejlesztési hátrány okozás-e, hogy a most csatlakozó országok régiói számára ilyen pályázati lehetőséget nem hirdetnek meg? </li></ul>
  43. 43. ERISA/IANIS budapesti konferencia zárónyilatkozat tervezete <ul><li>A IANIS kéri az Európai Bizottságot, hogy az új tagállamok (és régióik) számára biztosítsa az innovatív akcióprogramokban való részvételt </li></ul><ul><li>Az új tagállamok regionális stratégiáinak és prioritásaiknak különbözniük kell a többi európai régióétól, s a Strukturális Alapjaik hadrendbe állításánál a cél ne a felzárkózás legyen, hanem a dinamikus fejlődés </li></ul>
  44. 44. A figyelmüket köszöni: <ul><li>Varga Csaba, ( [email_address] ) </li></ul><ul><li>Stratégiakutató Intézet, ( [email_address] ) </li></ul>

×