-
Be the first to like this
Upcoming SlideShare
Egy elektromos fűtés, ami ha kimarad egy hidegterekkel rendelkező épület terveiből, arra lehet, hogy később már nem lesz mentség
- 1. EGY ELEKTROMOS FŰTÉS, AMI HA KIMARAD EGY HIDEGTEREKKEL RENDELKEZŐ ÉPÜLET TERVEIBŐL, ARRA LEHET, HOGY KÉSŐBB MÁR NEM LESZ MENTSÉG…
- 2. ELEKTROMOS FŰTÉS Vannak olyan helyzetek, amikor egy tervezőnek kötelezően számolnia kell bizonyos elemekkel egy-egy munka során. Ez a helyzet akkor is, ha éppen egy hidegterekkel rendelkező épület, azaz hűtőház kerül terítékre. A hűtőházaknál, fagyasztó alagutaknál követelmény, hogy az épület alatti földréteg ne fagyjon meg. Ez rendkívül kritikus kérdés, hiszen a megfagyott talaj, a benne lévő jég térfogata miatt tágul, és maga a hűtőház is statikai szempontból is veszélybe kerülhet.
- 3. A hűtőházak, fagyasztó alagutak padlózatát természetesen vastag hőszigeteléssel látják el. Ez laikusoknak talán elég is lehetne, de a gyakorlatból tudjuk, hogy nem az! Ugyanis a hőszigetelés csak lassítja a hőáramot, de a hideg egy idő után mindenképpen átjut rajta, és ezzel meg is van a baj. A talaj kapillárisaiban lévő víz megfagyása, a talaj térfogatának növekedését, ezzel a padlózat rongálódását, akár épület- felemelkedést, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozhatja, ha nem védekezünk ellene. A talaj kifagyásának veszélye akkor a legnagyobb, ha a padlón keresztül elvont hő nagyobb, mint amit a talaj a padló alatti talajréteggel közölni képes, azaz ha a hűtőház hidege a talajba kerül.
- 4. MIT KELL FELTÉTLENÜL FIGYELEMBE VENNIE EGY PROFI ELEKTROMOS TERVEZŐNEK HŰTŐHÁZAK, ÉS FAGYASZTÓ ALAGUTAK ESETÉBEN, AMIT UTÓLAG MÁR TÚL KÉSŐ PÓTOLNI?
- 5. A víz a hideg, megfagyni „készülő” talajrétegbe még a vízzáró agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve a 0C˚ vagy az alatti hőmérsékletű rétegek víztartalma megemelkedik még akkor is, ha a talaj az üzem beindulásakor még csak igen csekély mértékben volt vizes. A talajkifagyás ellen tehát az altalaj elhanyagolhatóan kis víztartalma sem jelent védelmet. A talaj átfagyása elleni védelmi megoldásoknál gyakorta felmerül a kérdés, hogy egyáltalán fennáll-e a fagyás veszélye. Ez sokszor feleslegesen feltett kérdésnek bizonyul, mert a hűtőház állandó hidege miatt, a talaj mindenképpen át fog fagyni. Ezt akkor is figyelembe kell venni, ha egyébként a talajkifagyás csak a létesítmény üzembe helyezése után hónapokkal később következne be.
- 6. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában gondoskodni kell, és a tervezők felelőssége, hogy erre megfelelő figyelmet fordítsanak. Nos, a talajfűtés éppen ezt a védekezést szolgálja.
- 7. A padlószigetelés alatti talajréteg fűtése az a módszer, amellyel bármilyen padlószerkezet és bármilyen talaj esetén biztonságosan védekezni lehet a talaj kifagyása és az általa okozott épületkárok ellen.
- 8. A padlószigetelés alatti talajréteg fűtésével tulajdonképpen segítünk a földnek létrehozni azt a padló felső síkja felé irányuló hőáramot, amit a talaj nem, vagy nem elegendő mértékben képes produkálni. A talajfűtéssel a 0˚C-os izotermát oda „helyezzük”, ahová kell: a padlószigetelés valamelyik vízszintes síkjába.
- 9. HOGYAN MŰKÖDIK A HIDEGTEREK TALAJFŰTÉSE? A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése a lehetséges más talajfűtési megoldásokkal szemben rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Szabályozásuk is kedvezőbb áron megoldható és finomabb beállításokat tesz lehetővé. Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, hogy a talajt a normál megtáplálás mellett éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük. A hűtőházak alatti talaj átfagyásának megakadályozására, fűtőkábelek kerülnek beépítésre a padlószigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti betonrétegbe.
- 10. Jellemzően állandó ellenállású fűtőkábeleket használunk, amelyek különböző fajlagos (méterenkénti) ellenállású kivitelekben készülnek. A járatos ellenállási értékek 0,18 – 18 Ω/m között változnak. A különböző fajlagos ellenállású kábelek lehetővé teszik, hogy különböző nagyságú termek, hűtőházak stb. talajfűtő kábeleit jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk. A fűtőkábelek által bevitt fűtőenergia eloszlása teljesen egyenletes, így lehetőség van arra, hogy a helyi fűtési igényeket a legtökéletesebben kielégíthessék. A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.
- 11. Magyarországon az első villamos talajfűtésű hűtőházakat az 1970- es évek végén építették. Fontos tudni, hogy ezeknél az épületeknél is alkalmazták azt az alapvető biztonsági eljárást, ami szerint egymással párhuzamosan két szál kábelt fektettek le, melyek közül az egyik a működő, a másik a tartalékkábel.
- 12. Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel nem jó minőségű. Habár a kábel a terhelhetőségének jellemzően csak harmadával-negyedével üzemel, mégsem jelenthetjük ki, hogy soha el nem romolhat. Elég egyetlen fűtőszál kiesése és 40- 50 m2 felület marad fűtés nélkül. Ekkora felület fog átfagyni, mert a kész épület alatt utólag már nem lehet fűtőszálat cserélni, vagy javítani. A tartalék kábel tehát csak akkor üzemel, ha kiesik a működő. Hogy a kiesést észrevegyük, automatikus szálankénti működésellenőrzést kell a vezérlőszekrénybe tervezni, építeni.
- 13. KÁBELFEKTETÉS TARTALÉK KÁBELLEL Egyszer jártam egy olyan hűtőházban, ahol nem volt tartalékkábel, és a működő kábeleknek sem volt működési ellenőrzése. A talaj átfagyása akkor vált szembetűnővé, amikor az épület tetejét tartó fő oszlopok megemelkedtek, megemelkedett a tető, az épület alakja megváltozott. Ekkor leállították a hűtést, kiürítették a hűtőházat, kibontották az oldalát, hogy a légkalapácsokat be lehessen vinni. Felverték az aljzatbetont, felszedték a szigetelést, szerelőbetont, ekkor tudták szétverni és kihordani az egy méter vastagságban átfagyott altalajt.
- 14. Ezután jött a földvisszatöltés, szerelőbeton, fűtőbeton, szigetelés, és a járóbeton újbóli kiépítése. Ezek költsége valamint a kiesett üzemelési idő nagyságrendekkel több költség, mint egy tartalék fűtőkábel beépítése. A tartalék kábel nem duplázza meg a költségeket, hiszen ugyan abba a távtartóba kell helyezni és a működési ellenőrzést is csak a ténylegesen működő kábelekhez kell kiépíteni. Semmi sem indokolja, hogy bárki is tartalékkábel nélkül tervezzen hűtőház altalajfűtést.
- 15. MI BEFOLYÁSOLJA A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNYT?
- 16. Természetesen a kamra lehetséges legalacsonyabb üzemi hőmérséklete, és a hőszigetelés vastagsága. Lehet, hogy előbb csak O Co körüli üzemelést gondolnak, de később ez lehet alacsonyabb is, csak éppen egy meglevő épület alá további fűtést tenni már lehetetlen. Tervezni tehát mindig az alacsonyabb hőmérsékletre kell. A szükséges teljesítményt a kábel méterenkénti teljesítmény- leadásának beállításával – ideális kábelhossz választás – valamint a fektetési sűrűség meghatározásával biztosíthatja. A kábeleket – az átfagyás kivédésére – egymástól 25-35 cm közötti távolságra célszerű fektetni.
- 17. Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. A jellemző teljesítmény – 15-20 W/m2 – eléréséhez a kábelteljesítményt 5-7 W/m-re van beállítva. Ez a számítási feladat az itt leírt módon bonyolultnak tűnik, ezért fejlesztettük ki ingyenes tervezői programunkat, amelynek használatával, néhány gombnyomással egy komplett és megbízható tervet és kiírást kaphat.
- 18. A VILLAMOS TALAJFŰTÉS TERVEZÉSÉNÉL, SZERELÉSÉNÉL NÉHÁNY FONTOS DOLOGRA ODA KELL FIGYELNI:
- 19. Az egyenletes talajfűtés elérése érdekében a méterenkénti kábelteljesítményeknek közel egyenlőnek kell lennie. Az egymással párhuzamosan kapcsolt hurkok száma lehetőleg hárommal osztható legyen a háromfázisú hálózat egyenletes terhelése céljából. Háromfázisú fűtőkábeleknél ez nem követelmény. A fűtőkábelek hajlítási sugara 70-90 mm-nél általában kisebb nem lehet. A kábeleket úgy kell elrendezni, hogy ne keresztezzék egymást. Ha a keresztezéseket elkerülni nem lehet, akkor a keresztezéseket úgy kell kialakítani, hogy a kábelek ne érhessenek egymáshoz.
- 20. A kábeleket sűríteni kell külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, mivel alapozásukat a hőszigetelés alatti talajban lehet csak megoldani. Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat (pl. élelmiszerláncok logisztikai központjai) és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül. A kamra felett kinyúló oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti hatását. A fűtőkábeleket nem ajánlatos +5˚C-nál kisebb hőmérsékleteken fektetni
- 21. A fűtőkábelek toldását kerülni kell, mivel minden célra bármilyen hosszban „hidegvégekkel felszerelve” szállítják. A kábeleket a szerelőbetonra fektetik. A tiszta és sík szerelőbetonhoz először műanyag távtartókat rögzítenek, és annak a hornyaiba pattintják be a kábeleket. A kábelek bebetonozásához finom – legfeljebb 3-4 mm max. szemcsenagyságú – betont szabad használni, hogy a kábelek és a fűtőbeton közötti hőátvezetési kapcsolat a lehető legjobb legyen. A fűtőbeton vastagsága általában 6-7 cm.
- 22. A fűtőkábeleket minden esetben teljesen be kell fedni betonnal. Levegőben, szigetelőanyagban való vezetésük túlhevüléshez, idő előtti tönkremenetelhez vezet. A fűtőkábeleket minden esetben „hidegvégekkel felszerelve” szabad a villamos hálózatra rákötni. A „hidegvég” csatlakozási pontokat teljesen be kell betonozni, nehogy túlhevüljenek. A fűtőkábelek épségét ellenőrizni kell lefektetés előtt és után. Folytonosságukat mérésekkel kell ellenőrizni lefektetés előtt, bebetonozás előtt és bebetonozás után azonnal.
- 23. A fűtőkábeles villamos talajfűtési rendszerek működése, szabályozása hűtőházaknál, termeknél, fagyasztóknál automatikus. (Kézi működtetés napjainkban már nem alkalmaznak.) Az automatikus működtetés, illetve szabályozás módszerei a következők.
- 24. Mivel a villamos talajfűtés jól és finoman szabályozható, és a fűtőbeton hőmérséklete az egész padlófelület alatt ugyanaz az érték, a talajkifagyás elkerülésére Magyarországon általában elegendő +5˚C fűtőbeton-hőmérsékletet tartani, ±1˚C szabályozási eltéréssel. A talajfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A hőmérséklet-érzékelőt a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe szerelik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál cserélhető legyen. A korszerű termosztátok a talaj hőfokát is mérik, és hőfokkijelzéssel rendelkeznek.
- 25. A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik termosztátot is be kell építeni, ami figyeli a talajhőmérsékletet, és vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. a vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl. Minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét áramfigyelő relével ellenőrizni kell, amely vészjelzést ad le, ha bármely fűtőkör kiesik, hogy a tartalék szálat beköthessék.
- 26. MIRE CÉLSZERŰ MÉG MINDEN TERVEZŐNEK FIGYELNI? Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek ajtókeret-fűtést, akkor azt is tervezni kell, az ajtó befagyásának megakadályozására A kamrák ajtaja körüli terület csúszásmentességéről szintén gondoskodni kell. Egyrészt a hideg térbe ajtónyitás során bekerülő párás levegő szinte azonnal lecsapódik a földre és ott csúszásveszély alakul ki. Másrészt a kamrák előtti terület is csúszóssá válhat – a kiáramló hideg levegő miatt – ami akkor jelent nagyobb gondot, ha szintkülönbség van a kamra és az előtte levő tér között. Ezek a fűtések azonban már nem altalajfűtések, hanem a felső beton felületfűtései. Itt a külső területek jégmentesítéséhez használt irányelvek a mérvadók.
Login to see the comments