Időmenedzsment

9,936 views

Published on

Published in: Education
3 Comments
4 Likes
Statistics
Notes
  • Szia Tünde!
    Irodai adminisztrátor vagyok, és nagyon jó az anyag amit felraktál - van munkahelyi tréning is, de ezt a fájlt akármikor újra előt tudom venni, és a tréningen nem volt szó hullámvölgyekről:) Pedig nálam tényleg van, és délelőtt vagyok a legjobb, és este 4-5-6 körül:)
    Köszi!
    Ajk
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Szia Attila!
    Örülök, hogy tetszik és hasznosnak találod.
    Tünde
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Köszi Tünde!
    Örülök, hogy röviden, tömören sikerült összefoglalni. Évek óta küszködöm a prioritással és szerintem is le kellene a 15 óra munkát csökkentenem, mint az említett managernek.
    Üdv, Attila
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
No Downloads
Views
Total views
9,936
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
279
Comments
3
Likes
4
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Időmenedzsment

  1. 1. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész Időmenedzsment    A hatékony időmenedzsment minden szakmában kritikus fontosságú. Mindenki  javíthat  időbeosztásán,  és  e  képesség  fejlesztésének  jelentős  hasznai  lehetnek.  Időbeosztása  mindig  közvetlen  hatással  (jó  vagy  rossz)  lesz  azokra,  akikkel  együtt  dolgozik,  ezért  érdemes  időt  szentelni  olyan  eszközök  vagy  technikák  kifejlesztésére,  amelyek  segítik  időbeosztásának  hatékonyabbá  tételét,  céljai  elérését, illetve a határidők teljesítését.   A  mai  rohanó  világban  a  vezető  emberek  többségét  érinti  egy  említésre  méltó  probléma,  mely  nem  más,  mint  az  idő  nem  megfelelő  beosztásából  adódó  időhiány.   Általános  problémának  tekinthető,  hogy  manapság  a  „főnökök”  nem  csak  leterheltek,  de  nagy  nyomás  alatt  is  állnak.  Ennek  következményként  nem  egyszer  napi  10‐14  órákat  dolgoznak  és  még  hétvégére  sem  tudnak  elszakadni  a  munkájuktól.  Az  ember  azt  gondolná,  hogy  ennyi  munka  a  minőséget  és  pontosságot  is  maga  után  vonja,  de  ez  igen  kevés esetben mondható el. Aztán a határidők közeledtével  a  munka  sürgetővé  válik,  és  igen  nehézkesen  megy  a  megszabott  időre  elkészíteni  a  feladatot,  sokszor  nem  is  sikerül.  Ezek  az  emberek  gyakran  estére  egészen  kimerültnek,  fáradtnak  érzik  magukat,  és  úgy  vélik,  semmire  sincs  elég  idejük,  szinte  elrohan  mellettük  az  idő  észrevétlenül,  s  ők  lekésnek  az  „elrobogó  vonatról”.  Igazi  eredményt  ritkán  tudnak felmutatni.   Ahhoz,  hogy  megértsük  ezt  a  problémát,  nézzünk  meg  néhány  fogalmat  pontosítva:   Időgazdálkodás:  a  rendelkezésünkre  álló  idő  felhasználására  vonatkozó  döntések  meghozatala,  a  legfontosabb  teendőink  elvégzéséhez  szükséges  idő  biztosítása,  továbbá  a  kapcsolatos  információk  és  iratok  kezelése,  valamint rendelkezésre állásuk biztosítása    Vezetői  időgazdálkodás:  időgazdálkodás  +  kollégáink,  beosztottjaink  időfelhasználásra vonatkozó döntéseinek befolyásolása   Sajnos  egyik  főnök  sem  tudja  kiküszöbölni,  hogy  amikor  dolgozik,  senki  ne  zavarja,  és  ne  szakítsa  meg  a  munkájában.  Az  idő  hatékony  beosztását  1
  2. 2. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész elsősorban  az  gátolja,  ha  a  menedzser  nem  tudja  kiválasztani,  hogy  melyik  a  sürgős  és  fontos  munka,  illetve  melyik  az  a  teendő,  amelyet  később  is  ráér  elvégezni.  Tennivalóink  helyes  sorrendét  nem  könnyű  meghatározni,  de  mindenképpen  fontos,  hiszen  nagymértékben  befolyásolja  napi  döntéseink  helyes  meghozatalát.  Az  időgazdálkodási  képesség  egyik  kulcstényezője  a  fontossági  sorrend  gyors  és  pontos  meghatározása,  illetve  szükség  esetén  a  rugalmas  átszervezés.  Természetesen  ez  a  képesség  nem  velünk  született  „érték”,  tanulnunk  kell  az  iskoláink  segítségével  és  önmagunk  fejlesztésével,  mely történhet csoportos tréningek alkalmával is.   A  vezető  időgazdálkodása  jelentősen  befolyásolhatja  a  cég  vagy  vállalat  teljesítményét,  illetve  azt,  hogy  mennyire  tud  megfelelni  az  ügyfelek  elvárásainak.   Rengetek segítő eszközt találunk, ha körül nézünk egy picit a piaci kínálaton, így  ma már nincs szükség se csomóra kötött zsebkendőre, sem pedig cetlizésre, bár  ez  utóbbitól  sokan  nehezen  tudnak  elszakadni.  Naptárokból  rengetek  a  kínálat:  találhatunk  napi,  heti,  havi  beosztású  kalendáriumot,  de  ha  ettől  egy  kicsit  komolyabb  és  korszerűbb  eszközre  vágyunk,  nézzünk  körül  a  menedzserkalkulátorok, telefonok, karórák, PC‐k, laptopok, háza táján. A kínálat  ma  már  egészen  figyelemre  méltó,  de  jó,  ha  szem  előtt  tartjuk,  hogy  az  egyént  nem az határozza meg, hogy milyen márkás vagy milyen fajta terméket használ,  hanem  sokall  inkább  az,  hogy  milyen  hatékonyan  dolgozik,  és  hogyan  járul  hozzá a jobb teljesítmények eléréséhez.   A  jól  szervezett  időgazdálkodás  hiánya  azon  túl,  hogy  befolyásolja  a  vállalat  teljesítményét,  egyéb  súlyos  következményeket  is  maga  után  vonhat.  Ha  egy  vezető  időbeosztása  nem  megfelelő,  könnyen  jelentkezhetnek  olyan  tünetek,  mint  a  szorongás,  alvászavar,  magánéleti  konfliktus  vagy  akár  a  „munkaalkoholizmus”  és  különféle  egészségügyi  problémák,  melyek  főként  szomatikus  jellegűek  (magas  vérnyomás).  Nem  beszélve  az  örökös  magyarázkodástól és pironkodásról amiatt, hogy miért késtük le éppen a végső  határidőt  is,  immáron  sokadszorra.  Sajnos  nem  elfogadható  magyarázat,  hogy  nem  elég  az  idő  vagy  nincs  időnk  semmire,  ugyanis  potenciálisan  az  idővel  semmi baj nincs, a zavart és gyötrelmet minden esetben az idő rossz beosztása, és  a feladatok fontossági sorrendjének helytelen megállapítása eredményezi. Kinek  hiányzik  az  örök  feszültség,  a  rossz  közérzet  vagy  az  örökös  frusztráció?  E  túlhajszolt  élet  következtében  könnyen  felőrlődhet  a  család,  és  az  addig  jól  működő házasság is zátonyra futhat. Természetesen egyszerűbb mindenért mást  hibáztatni  vagy  éppen  a  körülményeket,  pedig  a  hatékony  munka‐ 2
  3. 3. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész gazdálkodással  könnyedén  megteremthető  a  harmónia,  a  feladatok  és  a  rendelkezésünkre álló idő között.   Néhány fontos kérdés a fontossági sorrend felállításánál:    milyen a feladat a határidő szempontjából:   a) sürgős – mindenképpen most kell vele foglalkozni  b) sürgető – most kérnek figyelmet, de az ügy nem feltétlenül szükséges  c) még nem sürgős – ha lehet, akkor várhat a dolog  d) nem sürgős    a vezető jelenlegi munkája szempontjából mennyire sürgős az ügy:   e) nagyon fontos  f) fontos   g) nem fontos    az adott feladatot a vezető hasznosnak vagy értelmetlennek találja.   A fontossági sorrend 9 fő kategóriája:   1. nagyon fontos, sürgős   2. fontos, sürgős   3. nagyon fontos, sürgető   4. fontos, sürgető   5. nagyon fontos, még nem sürgős   6. fontos, még nem sürgős   7. nagyon fontos, nem sürgős   8. fontos, nem sürgős   9. nem fontos, nem sürgős   A fent említett 9 kategóriát szem előtt tartva megfelelően oszthatja be a vezető az  idejét,  de  még  így  is  vannak  gyakori  hiba  lehetőségek.  Abban  az  estben,  ha  a  menedzser  az  első  két  kategóriába  tartozó  feladatokkal  foglalkozik:  meg  kell  vizsgálnia, hogy nem követel‐e túl sokat magától. Aki leginkább a nagyon fontos,  3
  4. 4. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész sürgető  illetve  a  fontos,  sürgető  dolgokra  figyel:  valószínűleg  túlságosan  elérhető.  Meg  kell  tanulnia,  hogy  kisseb  jelentőségű  dolgokra  nemet  tudjon  mondani.   Az  a  vezető,  aki  leginkább  az  5‐6.  kategóriával  foglalkozik:  nagyon  jól  kézben  tartja  ugyan  a  dolgokat,  de  érdemes  fontolóra  vennie,  hogy  nem  kerüli‐e  el  azokat  a  feladatokat,  melyek  fontosabbak  és  elsőként  érdemelnének  figyelmet.  Az,  akik  minden  esetben  a  7‐9.  kategóriával  foglalkozik:  halogatja  a  munkáját,  nem  tudja  szelektálni  a  fontos  teendőket,  vagy  csak  akkor  képes  intenzíven  dolgozni, ha nyomasztja a határidő.   Természetesen  a  jó  vezetés  nem  csak  abban  áll,  hogy  tisztában  vagyunk  a  feladattal, hanem abból is, hogy mindezeket a munkatársak el tudják‐e végezni,  és  azt  milyen  hatékonysággal  tudják  tenni.  Mindehhez  az  egyik  legrosszabbul  használt  erőforrásunk  megfelelő  beosztása  szükséges:  az  időé.  A  jó  időgazdálkodás  alapelve,  hogy  képesek  vagyunk  pontosan  meghatározni  és  betartani  a  fontossági  sorrendet,  és  tudunk  nemet  mondani  a  jelentéktelen  dolgokra.     Tippek hatékony időgazdákodáshoz: 1. Legyen világos célkitűzésünk   Ezeknek  két  szintje  van:  főcél  és  alcélok,  amelyeket  a  főcél  elérése  során  kell  teljesíteni.     2. Legyen világos célkitűzésünk  A jó célok a SMART elvének felelnek meg.   Specific – Specifikusak (világosak és egyértelműek)  Measurable – Mérhetőek (tudjuk, hogy elértük‐e őket vagy sem)  Attainable ‐ Elérhetőek  Realistic – Reálisak (a szükséges erőforrások – emberek, berendezések, pénz,  idő – rendelkezésre állnak‐e)  Time  specific  –  Időben  korlátoltak  (meghatározott  az  az  időpont,  amelyre  elérjük őket)    3. Legyünk tudatában annak, hogy milyen korlátaink vannak  Általában  ezek  a  rendelkezésre  álló  erőforrásokhoz  kapcsolódnak  (ki  tud  segíteni, milyen berendezéseket használhatunk, mennyit költhetünk, mennyi idő  4
  5. 5. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész áll  rendelkezésünkre).  Kapcsolódhatnak  azonban  bizonyos  eljárásokhoz  is  (egészség‐  megőrzési  és  biztonsági  szempontok  például)  vagy  kézségeink  és  képességeink is korlátozhatnak egy bizonyos berendezés használatára.    4. Minden feladatot rangsoroljunk   ʺHa  munkánkat  hatékonyan  akarjuk  végezni,  különbséget  kell  tudni  tenni  lényeges és  lényegtelen információ  között,  valamint rangsorolni kell  a beérkező  feladatokatʺ.  A  rangsorolásra  elterjedt  módszer  az  ʹABC  metódusʹ,  mellyel  négy  csoportba  sorolhatjuk a keletkező munkát: a., azonnal el kell intézni, b., nekünk kell elvégezni,  de  nem  annyira  sürgős,  c.,  kiosztható  másnak  (már,  ha  van  beosztottunk),  d.,  szemétkosárba való.   Az  időgazdálkodásról  szóló  kutatások  alapján  a  munkanap  60  százalékára  érdemes  munkát  tervezni,  40  százalékot  pedig  váratlan  vagy  spontán  tevékenységekre szabadon kell hagyni: nyolc órás munkanapot alapul véve tehát  5 órára tervezzünk előre.   Racionalizáljuk a hivatali napunkat aszerint, hogy mire mennyi időt szán, majd  tartsa  be!  Az  pedig  presztízsnövelő,  ha  azt  mondja  tárgyalópartnerének  a  rá  szánt  60  perc  végén:  ʺElnézést,  most  mennem  kellʺ  ‐  nagyon  fontos  embernek  fogja tartani!     5. Napi teljesítménygörbe   A  tervezésnél  fontos  figyelembe  venni  az  egyéni  teljesítménygörbét.  Mindenkinek  a  napi  teljesítményében  megfigyelhetőek  hullámhegyek  és  hullámvölgyek. Általában délelőtt teljesítünk jobban, délután rosszabbul, ám ez  mindenkinél  más  lehet.  Érdemes  a  nehezebb,  nagyobb  koncentrációt  igénylő  munkát azokra az órákra időzíteni, amikor ʹhullámhegyenʹ vagyunkʺ.  A  megfigyelések  alapján  a  hölgyek  nagyobb  terheléssel  tartósan  képesek  dolgozni,  míg  a  férfiaknál  nagyobb  a  hullámzás.  Azt  azonban  jó  szem  előtt  tartani,  hogy  másfél  óránként  kis  pihenőidőre  van  szükségünk,  ami  lehet  szellemi koncentrációt nem igénylő munka, például iratok rendezése.     6. Tervezzünk egy nappal korábban   Ajánlatos előző nap este átgondolni,  néhány címszóban papírra vetni, hogy mit  tervezünk a következő napra. A célkitűzések azonban ne legyenek irreálisak, ne  vállaljunk  egyszerre  sokat,  mert  könnyen  elúszhatunk  a  munkában  és  ez  frusztrációt okozhat. A napi terv ellenére lényeges, hogy rugalmasak maradjunk.  Ha  nagyon  fontosnak  ítélt  feladat  érkezik,  tudjunk  váltani,  képesek  legyünk  átstrukturálásraʺ.  Tanácsos  egyszerre  egy  ügyre  koncentrálni  és  az  elkezdett  5
  6. 6. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész munkát  megszakítás  nélkül  befejezni.  A  munkafeladatok  végeztével  ajánlatos  önellenőrzést végezni, sőt hasznos a munkát mással is átnézetni.         7. Írásban tervezni   Vegyünk  magunknak  egy  határidőnaplót,  és  ne  csak  a  találkozókat  és  feladatokat  írjuk  bele,  hanem  tervezzük  meg  a  napunkat  is.  Nyilazzuk  meg  a  sorrendet és  a  szükséges  időráfordítást.  (Járművek  menetideje, kiszámíthatatlan  megakadások.)  Feladatainkat  soroljuk  fel  a  rájuk  fordítandó  idővel  együtt.  (Válaszlevelek,  bevásárlás,  szabadidő  stb.)  Tartsuk  be  ezeket  a  kiszabott  időintervallumokat  és  ha  nem  elegek,  azonnal  írjuk  be  a  maradék  ráfordítandó  időt a következő nap(ok)hoz.     8. Prioritásokat kijelölni.   Akinek minden egyformán fontos, megbolondul a kapkodástól. Irásban állítsunk  fel  sorrendet  az  adott  nap  elintézendő  ügyei  között.  Így  önkéntelenül  is  áttekinthetjük,  rangsoroljuk  és  tartsuk  be  a  programot  és  a  kiszabott  időráfordítást. Látni fogjuk, hogy mire van igazán időnk egy max. 12 munkaórás  nap folyamán.     9. Szüneteket beiktatni.   A  kis  szünet  nem  időpocsékolás.  Éppen  ellenkezőleg,  időmegtakarítás,  hiszen  ellazulva,  kipihenten  hamarabb  elvégezzük  a  feladatot,  mintha  szenvedve  rágódunk  valamin.  Az  orvosi  teljesítményvizsgálatok  szerint  minden  aktív  hatvan percet tíz perc lazításnak kell követnie.     10. Egy óra csendespihenő  Azaz  egy  óra  nyugalom,  amikor  senki  sem  zavar  és  elmélyülten  tudunk  dolgozni.  Nem  létezik,  hogy  valakire  állandóan  szükség  van.  Ha  állandóan  telefon után kapkodunk és válaszolgatunk, mindannyiszor értékes idő megy el,  míg  visszazökkenünk  a  feladatba.  Az  üzleti  életben  6x10  perc  hosszabb,  mint  1x60  perc.  A  legtöbb  irodában  csak  erre  (!)  az  értékes  munkaidő  egynegyede  megy  el.  Legjobban  akkor  járunk,  ha  délelőtt  10‐11  óra  körül  iktatjuk  be  ezt  a  ʺfájrontotʺ,  amikoris  a  telefont  átirányítjuk  a  titkárnőre  vagy  üzenetrögzítőre  kapcsoljuk. A fontos embereket majd délután visszahívhatjuk.     11. Delegálni   Ne vállaljunk fel minden feladatot. Minden egyes feladatnál elemezzük, hogy ki  tudja a legjobban elvégezni. Minél magasabb pozícióban vagyunk, annál inkább  6
  7. 7. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész szükségünk van a minket helyettesítő szakemberekre. Ha nincs olyan beosztott,  aki  bizonyos  rutinmunkákat  átvállal,  összességében  azzal  járunk  jobban,  ha  szakosodott ügynökséget bízunk meg a feladat precíz elvégzésével.       12. Logikusan dolgozni  Sokan hiszik azt, hogy a ʺcsuklóbólʺ elvégzett apró feladatok, melyek a nagyobb  munkafázisokat  megszakítják,  időt  takarítanak  meg.  Nem  igaz!  Az  a  produktívabb,  ha  egy  fix  időben  egymás  után  elvégezzük  ezeket  a  feladatokat.  Például  telefonon  mindent  elintézünk,  majd  válaszolunk  valamennyi  levélre  és  lefaxolunk minden ajánlatot. Erre kijelölhetünk két órát. A túlzottan időigényes,  kellemetlen  feladatokat  hajlamosak  vagyunk  kitolni.  Ne  tegyük!  Inkább  osszuk  be  logikus  részfeladatokra.  A  részfeladatok  listáját  természetesen  szintén  fektessük le írásban.     13. A legfontosabbra koncentrálni  A munkaideje 20%‐ában el tudja végezni munkája  80%‐át.  Koncentráljunk  minden  munkánál  a  legfontosabb,  legalapvetőbb  részletre,  így  sikerülhet  kiszűrni  a  kreatív  alkotófázist  a  szürke  rutinmunkából.  Azért,  hogy  már  reggel  ne  döntsön le a lábunkról valamiféle előre nem látott  program  ‐  pl.  délelőtt  munkamegbeszélés,  amikorra  pont  a  fontos  reklámkampány  megalkotását terveztük be ‐, végezzünk el minden  ʺmuszájʺ munkát reggel. Így előnyre teszünk szert.    Útmutató a prioritások felállításához   Sok  ember  számára  a  prioritások  felállítása  túlságosan  komplex  feladat,  amit  bármi áron el szeretnének kerülni. Ahelyett, hogy meghatároznák, mit szükséges  megtenni,  és  megtennék  azt,  inkább  azzal  intézik  el  a  problémát,  hogy  nem  fogadják  el  azt,  ami  a  legegyszerűbb  megoldás  lenne  a  feladat  szisztematikus  megközelítése  esetén.  A  prioritások  felállítása  meglehetősen  összetett  feladat,  mivel figyelnünk kell arra, hogy:  • mi a sürgős és mi a fontos;  • milyen kölcsönhatások vannak a megvalósítandó dolgok között;  • mekkora a feladat megvalósításához és befejezéséhez szükséges időmennyiség.  7
  8. 8. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész Az  alábbi  táblázat  segít  a  döntéshozatalban,  különösen,  ha  a  sürgősség  és  a  fontosság  az  elsődleges  szempontok.  A  táblázat  mutatja,  hogyan  kezelhetők  a  különféle  típusú  feladatok,  megbízatások,  találkozók,  elkötelezettségek  stb.,  a  sürgősség és fontosság függvényében.    Időrablók, melyek mindenkit fenyegetnek:   1.  Telefonok  és  bejelentett  vagy  váratlan  látogatók,  hirtelen  összehívott  értekezletek.   2.  Túl  hosszúra  sikeredett,  semmilyen  eredményhez  nem  vezető  tárgyalások.   3.  Egyszerre,  fejetlenül  megkezdett  feladatok,  fontossági  rangsor  nélküli  projektek.   4.  A  feladatok  elvégzésének  magunk  előtt  tolása,  majd  elvégzése  az  utolsó  pillanatban, túlórán.   5. Káosz az íróasztalon, növekvő aktakupac, átláthatatlan rendszer.   6. A kellemetlen munkák elszabotálása, majd tessék‐lássék ellátása.   7. Állandó információhiány, gyenge kommunikáció.  8.  Céltalan  és  bizonytalan  tervek,  vágyak,  amiből  abszolút  értelmetlen  napi  programok születnek.   9. Gyenge motiváció, kevés  kitartás és munkakedv, majd emiatt  egyre rosszabb  közérzet a munkahelyen.   10.  Nem  mond  sem  igent,  sem  nemet,  mert  fél  állást  foglalni  ‐  ezért  nem  Ön  irányítja a mindennapjait, hanem a körülmények és a kollégák.   Példa:   Egy menedzsernek sikerült annyira jól megszerveznie a munkaidejét, hogy napi  15 óráról lecsökkentette heti 4 órára a munkában eltöltött időt. És ugyanolyan jól  megy  a  vállalkozása,  mint  azelőtt.  Először  is  elemezte  a  cége  forgalmát,  és  megfigyelte, hogy annak 95 %‐át a vevők 5%‐nak köszönheti. Ezután csak erre az  5%‐ra  koncentrált,  a  többiek  után  nem  szaladt  többet.  Második  lépésként  a  tevékenységeit  ésszerűsítette:  nem  nézett  többet  TV‐t  és  nem  vett  több  újságot.  Csak a címoldalakat nézi meg az újságárusnál. Hetente csak egy nap nézi meg az  üzleti  e‐mailjeit,  minden  hétfőn  egy  órát  szán  erre.  Ezt  fokozatosan  érte  el,  először  csak  napi  kettőre  redukálta  a  levélolvasások  számát,  majd  lassan  felhagyott azzal a szokásával, hogy első dolga az legyen reggel, hogy megnézze a  postaládáját.  Korábban  napi  200  üzleti  e‐mailt  kapott,  ezért  potom  fizetésért  8
  9. 9. „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Arisztotelész felfogadott  egy  indiai  ügykezelőt,  aki  foglalkozik  ezen  e‐mailek  többségével.  Még  több  időmegtakarítást  hozott  a  telefonhívások  redukálása.  Vezetékes  vonalát átállította hangpostára, ez közli a hívóval, hogy naponta kétszer, éjfélkor  és délután négy órakor hallgatja le üzeneteit, ha sürgős, keresse mobilon, esetleg  küldjön  e‐mailt  (amit,  ugye,  az  indiai  kolléga  kezel).  A  mobillal  hasonló  a  helyzet:  a  bejövő  hívókat  nem  azonnal  jelzi  ki  a  készüléke,  hanem  csak  azután,  hogy  elterelte  a  hívásokat  a  hangpostára.  Így  rögtön  látja  mit  hagyjon,  és  mi  sürgős, amit fel kell vennie.  Életfilozófiája az irányba változott, hogy a problémák megoldják önmagukat, ha  másokra hagyjuk a kezelésüket.    Források: o www.jobpilot.hu/  o www.prodanmarta.blogspot.com/2007/05/idmenedzsment.html  o www.protokoll‐etikett.hu  o www.youth‐partnership.net/export/sites/default/youth‐ partnership/documents/Publications/T_kits/3/Hungarian/3_step_2.pdf      Kaffai Edit és Szentes Tünde  2009. február 24.  9

×