Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.

1. A Green Policy Center Huszár András Igazgató 2022. december 9.

2. Kik vagyunk? Hogy elősegítsük hazánkban a tartalmas párbeszédet a környezeti kérdések vonatkozásában, annak érdekében, hogy elősegítsük a 2050-es klímasemlegességi cél elérését Magyar, klímaváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó think tank és tanácsadó, non-profit vállalat Kiegyensúlyozott, őszinte és pártfüggetlen módon, tudományos alapokon állva közelítjük meg az éghajlatváltozást és más zöld ügyeket Célunk Alapítva 2020. áprilisában, az 50. Föld Napján

3. Esettanulmány-sorozat: konzervatív értékrend és környezetvédelem kapcsolatáról Rádióműsor: Magyar környezetvédelmi helyi jó gyakorlatok bemutatása a Mária Rádión Klímasemleges Magyarország 2050 konferencia: a magyar klímasemlegességi cél elérésének támogatása szektorális stakeholderek részvételével Tevékenységünk Think Tank Előrehaladási jelentés Tényeken és hatásvizsgálaton alapuló szakpolitikai javaslatokat dolgozunk ki a klímapolitika területén, illetve bemutatjuk ezeket a kormányzati döntéshozók és a társadalom számára; Javaslatok: Fit for 55; ESR, LULUCF, ETS szektorok; NEKT frissítés; uniós források lehívása Létrehozzuk és terjesztjük Magyarország első klímasemlegességi előrehaladási jelentését Célunk: reflektálni a jelenlegi éghajlat-politikákra és azok hatásaira, tájékoztatni a döntéshozókat és az egész társadalmat arról, hogy valóban jó úton járunk-e. Klímapolitikai modellezés

4. A COP27 eredményei és jelentősége a nemzetközi pénzügyi piacokra Schaffhauser Tibor Szenior klímapolitikai tanácsadó 2022. december 9.

5. 2.1. (a) a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartva; egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait; (b) az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatásával, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül; (c) arra törekedve, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányulóerőfeszítésekkel. Párizsi Megállapodás céljai Glasgow mínusz Finanszírozás Kibocsátás- csökkentés Alkalmazkodás

6. COP 27 számokban 11.700 NGO 33.000 résztvevő 636 fosszilis lobbista 274 millió USD 1-5,6 billió USD 2050-ig Évi 100 milliárd USD 2,8° C 29 NDC

7. Kihívások Forrás: UNEP Gap report 2022

8. A COP27 nem ment tovább a COP26 kibocsátás-csökkentési vállalásainál; Bekerült a „tiszta energiaforrások” és energiamix diverzifikálásának pontjai; Nem szerepelnek: Kibocsátások 2025-ös tetőzése, 2030-as megfelezése; Fosszilis energia kivezetése, csak szén csökkentése; IPCC WGIII AR6 jelentése és megoldási javaslatai. Kibocsátás-csökkentés Glasgow mínusz Mitigációs Munkaprogram Célja a kibocsátás-csökkentési ambíciószint és lépések mihamarabbi növelése 2030-ig a 1,5°C-os életben tartása érdekében. Ehhez képest: A munkaprogram csak 2026-ig tart; Nem határozhat meg új célokat vagy szektorális eredményeket; Nem célozza a legnagyobb kibocsátókat. Glasgow mínusz

9. Veszteségek és Károk Történelmi jelentőségű egy új, dedikált, a veszteségek és károk enyhítésére szolgáló pénzügyi alap felállítása. Érvényesültek az EU kérései is: Csak a leginkább veszélyeztetett államok hívhatnak le forrásokat; Szélesebb donorbázisból kerül feltöltésre Kihívások Új országok Magán- források Veszélyeztetett vs. Fejlődő ország Ki fog forrásokat lehívni és ki fog fizetni? Eddig mindössze ~300 millió USD állami forrás érkezett: Magánszféra? A globális veszteségek és károk várható költségei 2050-ig: 1,1 – 5,6 billió USD

10. 100 milliárd USD évente: A jelenlegi célokat sem sikerült teljesíteni a fejlett országoknak központi költségvetési forrásokból  Bizalomvesztés NCQG: Új hosszútávú klímafinanszírozási cél elfogadása csak 2024-ben várható Donorbázis kibővítése: az új tehetős országok bevonásának kihívásai Klímafinanszírozás Hosszú-távú finanszírozás 2.1.c Bridgetown Agenda Párizsi Megállapodás harmadik hosszú-távú célja kibocsátás-csökkentés, alkalmazkodás mellett  Globális pénzügyi folyamatok klímasemlegessé tétele Fejlett országok visszatérő kérése: „Klímaváltozást nem lehet csak állami forrásokkal kezelni” Fejlődő országok egyelőre figyelemelterelésként kezelik, blokkolják a tárgyalását… Globális pénzügyi folyamatok átstrukturálása Célja: nemzetközi fejlesztési bankok, nemzetközi pénzügyi alapok működésük során vegyék figyelembe a klímaváltozást is.

11. Köszönöm a figyelmet! KAPCSOLAT: tibor.schaffhauser@greenpolicycenter.com www.greenpolicycenter.com

12. Klímasemlegesség a magyar bankszektorban Helyzetkép, akadályok és lehetőségek Fejes Tibor fenntartható pénzügyi tanácsadó

13. Net zero banking, azaz klímasemleges bankolás

14. A klímasemleges hitelezés folyamata Hosszútávú (pl. 2050) és köztes (pl. 2030) célok kitűzése Finanszírozott emissziók kezdeti és rendszeres mérése + közzététele Tudományosan megalapozott dekarbonizációs pályák használata A célok rendszeres felülvizsgálata a tudományos fejlemények tükrében △ delta kiindulópont Köztes célok Net zero klíma szcenárió Idő Finanszírozott emissziók Net zero cél 2030 „Ölbetett kéz” 2040 2045 2035 A hitelezési tevékenységből származó, közvetett ÜHG kibocsátás =

15. Bevezetés ÜZLETI LEHETŐSÉG + PÉNZÜGYI KOCKÁZAT 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről 3. § (4) Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.

16. Önkéntes kezdeményezésektől… …kötelező szabályokig? “És felkérem a jogalkotókat, hogy tegyék ezt egyértelművé azáltal, hogy jogilag kötelező érvényű követelményt vezetnek be a bankok számára, hogy rendelkezzenek ilyen “Párizs-kompatibilis” átállási tervekkel, amelyek a már életbe léptetett jogalkotási és magánszektorbeli kezdeményezések sarokköveként szolgálnak.” Frank Elderson EKB igazgatóságának tagja 2021 október

17. Klímasemlegesség hazánkban NFTS: hazai klímasemlegességi pályák 2050-re, de nincs konkrét útiterv, sem szektorális célok NEKT: középtávú tervek, projektek, de ezek részletessége nem elegendő a banki (és vállalati) üzleti tervek kidolgozásához MNB Zöld Ajánlás: szükséges alapok megteremtése, csupán jó gyakorlatok a klímasemlegesség kapcsán

18. Klímakockázatok és fenntartható finanszírozás: lemaradva, de nem kimaradva 0% 0% 45% 55% 0% 3% 61% 37% Felkészült Többnyire felkészült Részben felkészült Nem felkészült A MAGYAR ÉS EURÓÖVEZETI BANKOK FELKÉSZÜLTSÉGE A KÖRNYEZETI- ÉS KLÍMAKOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE 2021 Magyarország (MNB) Eurózóna (EKB) Felügyeleti szempontból felkészületlen Klímasemlegességi elköteleződésre képtelen ≠

19. Magyarországon formálódnak klímasemlegességi vállalások… • Net Zero Banking Alliance + PRB aláírói BNP Paribas, Erste, ING, Intesa Sanpaolo, Unicredit • PRB aláírója + Collective Commitment to Climate Action KBC csoport • ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírói MKB, OTP, Raiffeisen International

20. … de a klímasemleges bankolás széleskörű alkalmazása még várat magára. Fenntarthatóság/ESG beépülése a banki stratégiákba, vállalatirányítási rendszerekbe, … de a klímasemlegesség nincs fókuszban. Egyre több féle és növekvő volumenű zöld pénzügyi termék, … de a sustainability linked kötvények/hitelek nem jelentek még meg. A magyar klímasemlegességi cél beruházási igénye évente 2-2.7 ezer milliárd forint, … de ennek töredéke kerül mozgósításra és ez sem mind klímasemleges.

21. A hazai klímasemleges bankolás problématérképe

22. Adat- és információhiány Adatigények felmérésének hiánya Nem létező vagy nem hozzáférhető adatok Gyenge adatminőség “Milyen adatokra van szükségem?” “Ezek az adatok elméletileg léteznek, de nem férünk hozzá / nem tudjuk, hogy ki az adatgazda.” “Nem az a probléma, hogy az adatokat nem tudjuk beszerezni, hanem az, hogy nem léteznek.” “Meg tudjuk becsülni a finanszírozott kibocsátásokat, de nem bízunk meg a pontosságukban.”

23. Az ügyfelekhez köthető kihívások Tájékozatlanság / képzetlenség A “zöldítés” nem prioritás Nincsenek adatok “A nagyvállalatok egyre több adattal rendelkeznek.” “A KKV-k esetén látjuk a legnagyobb kihívást. A klímaváltozás és a klímapolitika üzleti környezetre gyakorolt hatását nem képesek felmérni, szinte egyáltalán nincsenek adataik. Legtöbbször nem is tudják, hogy szükségük lenne rá.” “A lakossági ügyfelek jelenleg nyitottak az energiahatákonysági beruházásokra, de ez a piaci környezet változásának köszönhető, nem tudatos gazdaságzöldítő lépések eredménye, ezáltal gyorsan változhat”

24. A bankon belüli akadályok Hatalmas képzési igény Oktatási kapacitás előzze meg a banki gyakorlatot Belső és külső képzések Vezetőtől gyakornokig szükség van képzésre, szemléletformálásra Specializált oktatás hiányzik Szerteágazóbb képzési szolgáltatásokra van szükség “A jelenlegi gazgasági- és kamatkörnyezetben a finanszírozott kibocsátások felmérése nem prioritás.” “Nem csak a külső körülmények gyors változása veszi el a figyelmet, de vannak a klímasemlegességnél sürgetőbb belső kihívások.”

25. Módszertani kakofónia Különböző, egymást részben átfedő módszertanok léteznek a klímasemleges bankolás kapcsán A szektor szintű dekarbonizációs pályák hiánya komoly kihívást jelent a bankok számára A politikai elköteleződés a klímasemlegesség irányába megtörtént, de ellentmondó szakpolitikai intézkedések és központi koordináció hiánya megnehezíti a motiváló közeg megteremtését

26. Folytatás Megoldás, javaslat megoldásra (kézikönyv, képzések stb.) Üzenet közvetítése döntéshozók felé (ügyféladatok, dekarbonizációs pályák stb.)

27. Kulcsüzenetek A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb eleme. A globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal. Ez elősegíti az üzleti lehetőségek kiaknázását, a kockázatkezelés fejlesztését és a az összhangot a szabályozási elvárásokkal. Hazánkban – néhány példától eltekintve – az áttörés a klímasemleges bankolásban még várat magára. Az elkerülhetetlen paradigmaváltás még a magyar bankszektor előtt áll, de kellő odafigyeléssel a lemaradások behozhatóak. Adathiányok Módszertani, koordinációs akadályok Ügyfelekkel kapcsolatos nehézségek Belső banki kihívások Potyautas problémák

28. Köszönöm a figyelmet! Fejes Tibor fenntartható pénzügyi tanácsadó tibor.fejes@greenpolicycenter.com +36 30/725 1276 www.greenpolicycenter.com

Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.

Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.

Recommended

More Related Content

Featured

Featured(20)

Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.