Szemiotika

676 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
676
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Szemiotika

  1. 1. Keresztény Szilvia Szemiotika házi dolgozatSZIE GTK Kommunikáció és médiatudományok szak. Levelező képzés I.évfolyamOM azonosító: DAJ7DL
  2. 2. Az Én választásom a közlekedést szabályozó fényjelzések szemiotikájára esett, annál azegyszerű oknál fogva, hogy most csinálom a jogosítványomat. A szemiotika meghatározása:A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőrevonatkozó állítások és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez,hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat és fogjuk fel, értjük meg avilágot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük. A szemiotikusok felfogásaszerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak éskifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mertaz adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van. A szemiotikakulcsfogalma a jel, amely a jelölés/kommunikációs mechanizmusának alapja, egy olyanérzékelhető jelenség, ami más helyett áll, tehát önmagán túlmutat. A jel szerkezete, a jelölőés a jelölt közti viszony adja a jelentést. Így a nyelv a gondolatokat kifejező jelek rendszere. Amai értelemben vett szemiotika megteremtője Charles Sanders Peirce. Tőle származik a jelekhárom csoportba való felosztása: ikonok, indexek és szimbólumok, amely a jel és tárgya köztiviszonyt veszi alapul. Charles Morris volt az, aki először elhatárolta a szemiotika háromrészterületét: a pragmatikát (a szemiotikának az az ágazata, mely a jelek eredetét,használatait és hatásait tanulmányozza), a szemantikát (a szemiotikának az az ágazata, melya jelek jelentését tanulmányozza) és a szintaktikát ("azt a módot tanulmányozza, ahogy akülönböző osztályok jelei kombinálódnak, hogy összetett jeleket alkossanak"). Az elektromos jelzőfények szemiotikájaAz emberi jeladások megszokott eszköze a fény, különböző ismétlési algoritmusokkal,időtartamát változtatva, jellegzetes színnel és/vagy helyzetben, vagyis megannyi módonképesek vagyunk jelentéseket közölni általa. Az ókori jelzőtüzek, a zsidóság menórája, akereszténység örökmécses, húsvéti gyertyája mind bizonyítják, az emberiség történelmesorán gyakran társított jelentéseket a fényjelekkel, jelzőfényekkel. A MORSE által 1835-benfeltalált bináris jelek oppozíciójára épülő kódrendszer, a morze ábécé, amelyet tengerészetigyakorlatban a mai napig is nagy lámpák, vagyis elektromos jelzőfények hosszú és rövid idejűüzemeltetésével működtethetnek. A jelentős gépjárműforgalom miatt mára a közlekedésellehetetlenedne egy nagyobb kereszteződés jelzőlámpáinak üzemen kívül kerülésével,csúcsidőben a város, jelentős területeinek közlekedésére negatív hatással lenne.Ha éjszaka nappalink, dolgozószobánk lámpáit leoltjuk, a sötétben különböző színű ésfényerejű, állandó vagy villogó fények árasztják felénk jelentések sokaságát. Milyen módonrendezhetőek ezek a fényjelek, milyen tulajdonságok mentén látszanak kategóriákat
  3. 3. létrehozni? Vannak-e tipikus, univerzális fényjelzések, jelzőfények? Egyazon jelek milyeneltérő jelentéssel társulhatnak?A jelzőfények különböző csoportjainak felsorolására törekedve semmi sem tetteszükségessé, hogy elvessük a jelek Charles S. PEIRCE által 1867-ben első ízben felvetetthármas reprezentációját (VOIGT 1977, 60%63. p.), az ikon, az index és a szimbólummeghatározását. Az elektromos jelzőfények természetük szerint mesterséges (igazi) jeleketközölnek, ill. alkotnak, amelyek származékos kifejezéssel rendelkeznek, előfordulnak mindpusztán jelzések formájában, akár szimbólumokkal kapcsolódva egybe. (vö. VOIGT 1977,156-161. p.) A közlekedési lámpákA rendszerszerűen változó fények a közlekedést szervező jelzőlámpák amelyek a KRESZmásodik legmeghatározóbb viszonyítási pontjai, jelzéseit csak a rendőr közvetlen utasításárahagyhatjuk figyelmen kívül pénzbüntetés vagy a jogosítvány bevonásának kockázata nélkül.Pedig csak három lámpáról van szó: egy pirosról, egy sárgáról és egy zöldről, amelyek ebbena sorrendben helyezkednek el egymás alatt. A törvények szabályozta világban univerzálisjelnek tekinthetőek1, akárcsak a közlekedési táblák és figyelmeztetések többsége:HUMBOLDT tétele szerint a közlekedési rendszerek világszerte azonos elvekre épülnek, agépkocsivezetők jelzései a közlési rendszer egyik részrendszereként konvencionálisak.(JUNGER 1981, 26-27. o.)Pont az azonos elvekből fakadó univerzális volta és speciális, eltéveszthetetlen elhelyezéseteszi lehetővé, hogy területenként sajátos tulajdonságokkal bírhatnak: a keleti országrésztöbb városában (így Miskolc és Nyíregyháza egyes részein) zöld helyett kék jelzés engedi el atiltó jelzésre megállt autókat, némely európai országokban a sárga jelzés a piros után ismegjelenik, nem csak előtte, máshol egyáltalán nincs. Nálunk és az országok többségében,ha a lámpát üzemen kívül helyezik – vagyis a kereszteződést a kihelyezett KRESZ-táblákiránymutatása vagy a jobbkéz-szabály szerint kell használni – a szabályok betartására éskereszteződés jelzésére a sárga fény periodikusan villogni kezd, mintegy a veszélyre, akeresztező útra figyelmeztetve. A figyelemfelkeltés ezen, módja egyes lámpáknál ajelzőlámpa váltásainál is megjelenhet a váltás előtt a sárga, ill. zöld jelzés folyamatosvilágítása helyett villogva jelezve, a lámpa nemsokára állást vált. Ugyanez az jel, a sárga fényállandó figyelmeztetőként is szolgálhat, gyalogátkelők előtt, ekkor a lámpa két vízszintesenelhelyezkedő jelzőfényből áll, melyek felváltva világítanak. A váltakozva világító lámpa óv abalesettől a vasúti átkelőknél is, önmagában sajnos sokszor eredménytelenül, így afénysorompó tényleges sorompóval kiegészülve állítja meg a forgalmat, vonat közeledéseesetén gyorsabban villogva.A közlekedési eszközök jelzőfényei:Nemcsak a közlekedés szabályozásában kapnak szerepet a különböző fények: a közlekedésieszközök is javából el vannak látva ilyen jelzőkészülékekkel (jelforrásokkal). Mind az autó, a
  4. 4. vonat, a villamos, a metró, a busz, a troli, a teherautók stb. számára ezek a jelzésekáltalánosak; a jármű elejét korábban sárga, ma fehér fényszórókkal látják el, amelyek nemcsak jármű menetirány szerinti elejét jelölnek, de megvilágítják az utat, a hátsó fények ezzelszemben pirosak, hogy a lehető legkevésbé zavarják a jármű mögött haladó autók látását,fékezéskor újabb piros, immáron a féklámpa gyullad ki, újabban feltűnő helyen a hátsó ablakközépvonala mentén is, nem csak az hátsólámpáknál. Az autó irányváltoztatási szándékát azautó két oldalán elhelyezett sárga indexlámpákkal szükséges jelezni – ezek a lámpák afigyelemfelkeltés végett szaggatottan világítanak, gyors változásuk kiégésük jelekéntfunkcionál. A villogás, ahogy a környezetből kiugró periodikus történések, figyelemfelkeltőhatással bírnak, ahogy a csörgőkígyónál, úgy a szemafornál és a hivatalos szervekjárműveinél, ahol kék vagy piros villogás és a sziréna hangadása elsőbbséget biztosít a szószoros értelmében megkülönböztető jelzései által. Ilyen egyértelműséggel azonban korántsem bír minden fényjelzés, ahogy máshol, úgy itt is igaz, minél egyértelműbb a jelzés, annálerősebb hatást vált ki. A metróajtók felső sarkában elhelyezett három lámpa csak a földalattiszemélyzetének közöl hasznos információkat, a bent utazóknak semmit, mégis fontosutazásuk szempontjából, hogy az ajtó működőképes-e, bezáródott-e.A leszállópályák fényjelzései: A reptereken, repülőgép szállító anyahajókon jellemző formában jelennek meg jelzőfények:egyenes, két oldalt a leszállópálya szélén halad és egységnyi távolságokra elhelyezettjelzőfényekből áll. Ám nemcsak a leszállópálya területét határolja két oldalról, segítve arepülőgép-pilóták iránytalálását a leszállás szerencsés befejezéséhez, hanem a modernmagasságmérő berendezések mellett egyfajta biztonsági támaszként is szolgál a magasságmegállapítására, a két fénytest közti látható távolságból a pilóta következtethet, milyenközel halad a talajhoz. Helikopter leszállóknál szintén megjelenik hasonló funkciókkal, itt akör alakú leszállópályát egészében körbeveszi. Alkalmi leszállók vagy légi úton szállítotttárgyak, csomagok célba jutásának helyét gyakran két egymást metsző egyenesek menténelhelyezett jelzőfények szolgálnak, tetszés szerint “+” vagy “x” alakban.Otthonunk jelzőfényei:A közterületek mellett személyes terünk, otthonunk is jelzőfényektől hemzseg, elektromoskészülékeink többsége egészen egyszerű jelzésekkel, világoló piros vagy sárga szemekkeltudat velünk alapvető jelentéseket. Leginkább azok a dolgok világítanak, amelyeketműködtetésükhöz nem csak az elektromos hálózatra kell csatlakoztatni, hanem az éppenerre a célra készült gomb megnyomásával, esetleg kapcsoló állításával, elforgatásával.Gépeink jelentős hányada ennél is egyszerűbben működik: a konnektorba dugva azonnalüzemel. Így a hűtőgép, a fagyasztó, a telefontöltő. Mások működése olyan feltűnő, hogy bárkapcsolóval vannak ellátva, üzemkívüliségüket nem szükséges külön jelezni – így avilágítótestek, a mikrohullámú sütő, a kenyérpirító, a villanytűzhely, a hajszárító stb. A
  5. 5. harmadik csoport összetettebb gépekből áll, főként olyanokból, amelyek több gépösszeköttetéséből jönnek létre és ahol az alkotórészek önmagukban is képesek ameghibásodásra, ilyenek sok más mellett a számítógép és a multimédiás eszközök (televízió,hi-fi torony, cd-dvd-ejátszó stb). Szenteljünk több figyelmet ezeknek.Minden számítógépen, legyen az hordozható vagy asztali, jelzőfények tömkelege működik.Vizsgáljuk meg először az asztali számítógépeket, amelyek elterjedésük óta ugyanazokkal afényekkel tájékoztatnak minket aktuális állapotukról. A számítógépek több egységből állnakössze: ezeket az eszközöket, ún. hardware-eket a számítógépházba zárva találjuk meg,néhányat leszámítva nem is látszanak. A gép elektromos ellátásáról a hálózati áramátalakításáért felelős transzformátor, a tápegység gondoskodik, amelyet hátul külön iskapcsolunk (jelzése az általános I/O), ugyanakkor mindez elölről nem látható, ennekészlelésére – hogy be van-e dugva, be van-e kapcsolva – a gép elején egy gombostű hegynyikis színes, általában zöld fény tanuskodik, ha ez világít, a kérdésekre azonnali igen választkapunk. Mellette egygyanúsan, szabálytalanul villogó piros fény található, ez a merevlemez(Hard Disk Driver, winchester) működéséről tanúskodik, minél gyorsabban (vagyis magasabbfrekvencián) villog, a merevlemez annál jobban dolgozik, a számítógép lelassulhat, ha gyorsvillogás mellett a képernyő megmerevedik, a gép irányíthatatlanná vált (“lefagyott”), vagyistúl sok feladatot adtunk neki egyszerre. Mára a számítógépek szinte kivétel nélkül fel vannakszerelve cd-dvd olvasóval ésvagy íróval, ezek működése a merevlemez fényéhez hasonlóanvillogó, azonban zöld fény alapján ismerhető fel munka közben. A pc működtetéséhez szintenélkülözhetetlen valamilyen képernyő, amely a géptől függetlenül ki-be kapcsolatható, ahálózati áramkörre is külön kell kötnünk. A legtöbb kikapcsolt állapotban teljesen sötét(mára kék fénnyel szokás ezt jelezni a bekapcsoló gombnál, hogy azt könnyebben eltalálják),bekapcsolt és aktív állapotban permanens zöld fénnyel jelez. Ha sokáig tétlen működik, afelhasználó által ezközölt beállítások szerinti idő után előbb képernyőkímélőre vált, mégtöbbet várva a gép “aludni megy”, vagyis sleep üzemmódba lép, ilyenkor a monitorbekapcsolva marad, de elsötétedik és felgyúl egy általában narancssárga fény vagy a zöldszaggatottá válik, mindezt tudtunkra adandó. A sleep-üzemmód a klaviatúra gombjainaklenyomásával vagy az egér noszogatásával megszüntethető, ekkor a gép is, a monitor is újraaktív állapotba kerül.A hordozható számítógép önmagában foglalja a monitort is, kisebb felületen a jelzéseknagyobb kavalkádjával színes, olyaténképpen átláthatatlan, hogy a jelzések külön-különkülönböző logókkal vagy szimbólumokkal jelöltetnek. A ki-be kapcsoló gomb közepén aszokásos jel (I-0, ahol az I talapzata a 0 körének középpontjában áll), a elektoromoshálózattal való kapcsolat, a dolgozó merevlemez, az akkumulátor töltődése (töltődéskorzöld, aztán elsötététedik), valamint a vezetéknélküli (wi-fi) hálózat, aminek narancssárgafénye adatáramlás során az adatcsere sebessége, a kapcsolat terheltsége szerinti frekvenciánvillog. A wi%fi és általában a különböző kapcsolatok, így a Bluetooth és sokszor az infra-port
  6. 6. külön ki-bekapcsolatható egy csúszókapcsolóval, amelynek állása bizonytalan, lévén, hogy akét fázis egyformán néz ki, ezért bekapcsolt állapotban érzékelhetőek a fényjelzések,kikapcsolt állapotban teljesen sötétek. A különböző külső eszközök, főként adathordozók,mint az USB-portokba illeszkedő pendrive-ok és külső merevlemezek működését zöld fényjelzi.A zöld fény mellett azonban van egy másik elterjedt jelölése is az üzemkész állapotnak,mégpedig a piros fény. Egyszerű, de több állású készülékeinknél jelenik meg főként, mintamilyen a tévé, a set-top-box, az elektromos fűtőtest, videólejátszó. Ezek a piros fényekbekapcsolt állapotban eltérően viselkedhetnek, némelyek eltűnnek, mások megmaradnak,függően attól, hogy szükséges-e az üzemkészséget továbbra is jelölni. Az elektromosfűtőtestek túlmelegedés esetén lekapcsolnak, de bekapcsolva maradnak, ha éppen nem isfűtenek, várják a hőkapcsoló jelét, amikor is újra melegíteni kezdenek. A televíziógyártókfőképp két tendenciát követhetnek, az egyikben a piros fény elhal, amint a készüléketbekapcsoljuk, más esetben megmarad, jelentése akkor válhat fontossá, ha bekapcsoltállapotban sem üzemel, ilyenkor valamelyik kábelt rosszul illesztettük be vagy adásszünetvan. Tekinthetjük ezt egyfajta többletjelnek is, hiszen a jel hiányát vagy zajosságát a készülékáltalában kiírja, ha a kábelek egyikét elmulasztottuk csatlakoztatni, a kép ostobán egyszínűlesz és zavaróan feltűnő, élénk színű, vagy zajos képet, gúnynéven “hangyafocit” közvetít, deegészen sötét is maradhat. Ha a világító piros fény a hálózatrakötöttséget jelöli vagy egyfajtabekapcsolt állapotot sem egészen univárzális, bár igen elterjedt, gyáranként eltérőjelentéssel, formában jelenhet meg vagy maradhat el.Egyazon jelzőfény más formákban (ikonokkal, szimbólumokkal ellátva) eltérő jelentésselbírhat. A közlekedési jelzőlámpák esetében ez az eltérő jelentés valamilyen iránybelimegszorítást jelent – általában nyilak formájában tájékoztatva a közelekedés résztvevőit, haa különböző forgalmi sávok, különösen azokra, amelyek a folyamatos haladástól eltérőirányokba tartanak, tehát kanyarodnak vagy letérnek. Mindemellett másfajta megkötöttségis tapasztalható, a kerékpárosok haladását szabályozó lámpák kerékpározó figuraformájában világíthat (ha nem így lenne, a lámpa mérete tér el, vagy az érintettek köréttáblával hangsúlyozzák), a gyalogosátkelők jelzőlámpái azonban kivétel nélkül a várakozó éshaladó ember ikonjával vannak ellátva kiemelendő és súlyozandó, hogy jelzés csak agyalogosokra vonatkozik. Ezek a közlekedési jelzőlámpákon feltűnő jelek a közlekedésitáblákról és útburkolati jelekről eredeztethetőek (vö. KISS 1981, 35%48. p.), jelentésüket aKRESZ-vizsga minden pontján, elméletben és gyakorlatban egyaránt számonkérik.A közelmúltban azonban más jelek is megjelentek a jelzőlámpák világító felületein. ajelzőlámpa piros korongját, de ez megjelenik a sárga és zöld korong színében is, általában
  7. 7. fekete vagy sötét takarással, leragasztással a lámpa színét adó színes felületen elhelyezve, avilágító színes háttérből jól kivehetően. Ezt az ikont minden bizonnyal a jel átírásánakszándékával helyezik el a jelzőlámpák felületén, a mosolygó ikon érzelemkifejező jelentését,amely a különböző jelzéseknél más-mást érzelmi attitűdre utalhat (piros esetén a derűsvárakozás (“lesz ez még zöld is”), sárga esetén vidám és éles figyelem (“nemsokáraindulhatok”), zöld esetén a továbbhaladás lehetőségének megnyugtató nyugtázása (“mármehetek is”), végső értelmük minden bizonnyal, hogy a közlekedést szabályozó törvények ésrendeletek szigorú kényszerét kibővítve más, vidám és emberközeli értelmezést ajánljon,biztosítson a közlekedés résztvevőinek, csökkentve a közlekedés kellemetlenségeinekfeszültségfokozó hatását.Felhasznált irodalom: JUNGER Imre (1981) A gépkocsivezetők konvencionális jelzései Tanulmányok-Studije 1979-80, Újvidék: A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. KISS MARGITA (1981) AZ ÚTBURKOLATI JELEK SZEMIOTIKÁJA IN TANULMÁNYOK- STUDIJE 1979-80, INTERNET

×