Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Szakdolgozat

13,360 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Szakdolgozat

  1. 1. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Tanszék Ne féljünk a válságtól! Menedzsmentötletek könyvtári vezetők számára Konzulens: Készítette: Bognárné Lovász Katalin Briga Péter Balázs Főiskolai docens Informatikus könyvtáros Szombathely 2010
  2. 2. Tartalomjegyzék Előszó.......................................................................................................................5 1. A 2008-2009-es globális recesszió és magyarországi hatásai............................10 1.1. A 2008-2009-es válság kialakulásának okai...............................................11 1.2. A válság következményei, és hatása a nemzetközi gazdaságra..................15 1.2.1. Válságban a mag: a krízis Amerikát érintő hatásai..............................15 1.2.2. A recesszió hatásai az eurózónára és a világ más területeire...............16 1.3 Konszolidációs kísérletek a nemzetgazdaságban.........................................18 1.4. Magyarország és a világgazdasági válság...................................................20 1.4.1. A válság hatásai az országra................................................................22 1.4.2. A magyar válság konszolidálására tett kísérletek................................24 1.4.3. A jövőt prognosztizáló trendek............................................................26 2. A kultúra és a könyvtárak helyzete Magyarországon........................................28 2.1. A magyar kultúra támogatottsága...............................................................29 2.2. A könyvtárak helyzete Magyarországon.....................................................31 2.2.1. A könyvtár intézménye........................................................................32 2.2.2. A könyvtárak finanszírozása................................................................34 3. A könyvtári vezetés feladatai és a mindennapi működés......................................................................................49 3.1. A vezető erényei és képessége ...................................................................51 3.1.1 Kooperáció, példamutatás és elkötelezettség........................................52 3.1.2. A delegálás és a „nyitott ajtó”..............................................................53 3.2. A vezető feladatai a mindennapi működés során........................................54 3.2.1. Munkaszervezés...................................................................................55 3.2.2. Hátráltató tényezők a működésben......................................................57 3.2.3. Teljes körű minőségirányítás...............................................................59 3.2.4. A biztonság kérdése.............................................................................61 4. Az emberi erőforrás menedzsment könyvtári alkalmazásai...............................63 4.1. A motiváció.................................................................................................64 4.1.1. A motiválás alapvető eszközei.............................................................65 4.1.2. A fluktuáció (turnover)........................................................................68 4.2. A személyzeti tréning..................................................................................68 4.3. A kommunikáció.........................................................................................71 4.3.1. A kommunikáció feladata....................................................................71 4.3.1. A hallgatás és a visszacsatolás.............................................................73 5. Marketingmenedzselés a könyvtárban: a marketing-mix könyvtári specifikumai...............................................................75 5.1. Néhány szóban a marketingről....................................................................75 5.2. A marketingmix könyvtári alkalmazásának lehetőségei ............................78 5.2.1. (Szolgáltatás)termék a könyvtárban.....................................................80 5.2.2. Az árképzés..........................................................................................93 5.2.3. A szolgáltatási csatornák .....................................................................98 5.2.4. A könyvtári marketingkommunikáció...............................................101 6. Az elmélet gyakorlati megvalósulása a Savaria Egyetemi Könyvtárban ........109 2
  3. 3. 6.1. A könyvtár és vezetősége..........................................................................110 6.2. A kérdések és a kapott válaszok................................................................113 6.2.1. A könyvtár vezetői és a mindennapi működés...................................113 6.2.2. Emberi erőforrás menedzsment (HRM) és személyzeti politika a SEK könyvtárában................................................................................................119 6.2.3. Marketingmenedzselés a SEK Könyvtárában....................................125 6.3. Néhány zárógondolat a Savaria Egyetemi Könyvtár menedzsmentjéről. .131 Zárszóként............................................................................................................132 Függelék...............................................................................................................133 1. Idézett dialógus Bruce A. Shuman könyvéből (lásd 179-180. számú hivatkozás).......................................................................................................133 2. A Savaria Egyetemi Könyvtár vezetői módszereit vizsgáló kérdőív...........134 A vezetők.....................................................................................................135 Működés.......................................................................................................136 Emberi erőforrás menedzsment (HRM) ......................................................137 Marketing.....................................................................................................140 Felhasznált Irodalom............................................................................................142 3
  4. 4. „A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is” /Woody Allen/ 4
  5. 5. Előszó Ma Magyarországon, csakúgy, mint a világ többi országában, az egyik legtöbbet foglalkoztatott kérdéskör a 2008-2009-es gazdasági világválság. Az elmúlt két évben folyamatosan jelentek meg publikációk a témát illetően, melyek a válság kialakulásáról, hatásairól írtak, és némelyikük a társadalom és a kultúra igazán „sötét jövőjét” vizionálta. A pesszimista hangvételű írások félelmüket fejezik ki a tekintetben, hogy a kormány válságkezelési stratégiájának köszönhetően az állami támogatások összege olyan mértékben fog csökkeni, hogy az teljesen ellehetetleníti majd a kulturális intézmények egzisztenciáját. Ugyanakkor nem számolnak azzal a ténnyel, hogy ezek az intézmények nem csak fenntartójuktól függhetnek: mert társadalmi igényeket elégítenek ki. S míg a kulturális szolgáltatások iránti szükséglet és kereslet, melyet éppen ezeknek az intézményeknek kell generálniuk, jelen van a magyar társadalomban, addig ezek az intézmények „saját sorsuk kovácsai”. Dolgozatom középpontjába – mintegy ezen esszékre való válaszadásként – a gazdasági világválság a magyar könyvtárügyre gyakorolt hatásait és a könyvtári menedzsment a recesszióra adható válaszait állítottam. A menedzsment, és azon belül (főképp) a vezetés, hozzám közel álló témakörök. Valamennyivel több mint három évet dolgoztam vezetőként egy olyan gyorsétterem profilú, szolgáltatóipari mamutvállalatnál (bízom benne, hogy nem bizonyul reklámnak, ha kimondom a nevét: McDonald’s), amely működése középpontjába a profitot, illetve a profitszerzést állítja. Ennek a gyakorlatnak megfelelően dolgozatom jelmondataként a „profitot a nonprofitnak” frázist választottam. Hiszem, hogy a magyar könyvtáraknak szükségük van néminemű profitorientáltságra ahhoz, hogy a folyamatosan csökkenő állami támogatás ellenére, illetve mellett megőrizhessék egzisztenciájukat. Elutasítom a könyvtárak „vegetáló” hozzáállását, ezért dolgozatom célja olyan vezetői ötletekkel szolgálni, melyek hasznosíthatók a mindennapi, könyvtári működés terén; 5
  6. 6. javítva a szolgáltatások minőségét, növelve a magyar könyvtárak látogatottságát, és ezáltal növelve a könyvtárak nem determinált bevételét is. Ötleteimet vezetői tapasztalataimból merítettem: a McDonald’s tudja, hogyan szerezzen és tartson meg újabb és újabb vendégeket, és ez a tudás az ő esetében nem reklámköltség kérdése. Szeretném az olvasóval megosztani azokat a „profitorientált” technikákat, melyek a könyvtári környezetben is alkalmazhatók, és ahogy egy gyorsétteremnek, úgy egy közfeladatokat ellátó, államfinanszírozott intézménynek is sikereket hozhatnak. Dolgozatom témájából fakadóan nem látom értelmét „klasszikus” hipotézisek felállításának, ugyanis – tudományos státuszomból eredően – nem áll módomban bizonyítani sem feltevéseim helyességét, sem tévedésemet. Hipotéziseimet így csupán mint hitemet és meggyőződésemet jeleníthetem meg dolgozatomban: hiszem azt, hogy a könyvtárak túlélhetik a gazdasági világválságot és azt a kulturális közönyt, amely a mai magyarországi államvezetést és a társadalmat jellemzi, és meggyőződésem, hogy ezt csak úgy érhetik el, ha saját maguk is gondoskodnak jövőbeli egzisztenciájuk megteremtéséről. Dolgozatomban nem hosszú távú stratégiát, lehetséges forgatókönyveket kívánok elemezni, illetve nem törekszem lehetséges, és a távoljövőben jövedelmező stratégiák megalkotására, csak olyan ötletekkel kívánok szolgálni, melyek egy-két éven belül javíthatják a könyvtárak helyzetét, a jelen recesszió körülményein belül. Munkámban nem egy adott könyvtár lehetőségeit vázolom; a dolgozatot próbáltam úgy megírni, hogy ezeket a menedzsment és marketing módszereket/taktikákat/technikákat a legtöbb magyarországi könyvtár hasznosítani tudja. Szakdolgozatom tartalmát három részre osztottam, mégpedig: „alapvetés”, „menedzsmentötletek a mindennapokra” és „az ötletek megvalósulása a Savaria Egyetemi Könyvtárban”. Az alapvetésben a gazdasági világválság témakörével és a kultúra, valamint a könyvtárak jelenkori magyarországi helyzetével foglalkozom. Menedzsmentötleteim a könyvtármenedzsment három területéhez, a vezetéshez és működéshez, az emberi erőforrás menedzsmenthez és a marketinghez kötődnek. Az utolsó részben intézményünk könyvtárának, a Savaria 6
  7. 7. Egyetemi Könyvtárnak vezetését vizsgáltam meg egy, a könyvtár munkatársai által kitöltött kérdőívvel. Törekedtem arra, hogy ötleteimet a témá(k)ban megjelent szakirodalomba ágyazzam, és lehetőségeimhez mérten felmérjem és összevessem a fellelhető irodalmat. Mivel dolgozatom relatíve nagy témát ölel fel, a kutatás legnagyobb nehézségét – nem szokványos módon – pont az okozta, hogy hatalmas mennyiségű irodalom állt rendelkezésemre munkám megírásához, és erősen szelektálnom kellett, hogy dolgozatom terjedelmi korlátait ne túlzottan lépjem túl (ebből talán csak a túlzottan sikerült). Előszavam zárómondataként szeretném megköszönni konzulensem, Bognárné Lovász Katalin támogatását, konstruktív kritikáját és végtelen türelmét, és csak remélni tudom, hogy „nem okozok csalódást”. 7
  8. 8. I. rész: Alapvetés 8
  9. 9. Amikor gimnáziumi történelemtanárom az érettségire készítette fel az osztályt, nem győzte hangsúlyozni, hogy a legelső, amit egy adott téma kifejtésénél meg kell tennünk, az a probléma térben és időben való elhelyezése. Dolgozatom első része pontosan ezt a célt szolgálja. Az első fejezetben a gazdasági világválsággal (időben) és magyarországi hatásaival (térben) foglalkozom. A fejezet megírásakor igyekeztem „közérthető” lenni, és kerülni az olyan közgazdasági kifejezéseket, melyek értelmezéséhez nekem is szótárat kellett nyitnom. Mivel a témával foglalkozó szakirodalomban sok esetben találkozhatunk a szerzők egyéni, szubjektív véleményével a válság kialakulásának okait illetően, én törekedtem arra, hogy minél faktografikusabb és objektívebb lehessek, s csak és kizárólag a kész tényeket közöljem (tehát nem foglalkozom a különböző politikai és gazdasági spekulációkkal, valamint a globális ökokatasztrófa nézetek képviselőivel). Ennek következtében nem foglalkozom a közgazdászok – a válság jövőbeni hatásának ismertetését célzó – utópisztikus gondolataival, delphoi vízióival sem. Szakdolgozatom terjedelmi korlátai miatt továbbá nem foglalkozom az összes ország helyzetével külön-külön, így a külföld „képviseletébe” főképp a válságot elindító Egyesült Államokat és az eurozónát állítom. Ismertetem tehát a világválság kialakulásának okait, a recesszió gazdasági és társadalmi hatásait, és a világ kormányainak a válság konszolidációjára tett kísérleteit. A fejezet második felében a „magyarországi válságot” vizsgálom, az első részhez hasonló aspektusokban. Az „alapvetés” második fejezetében a kultúra és a könyvtárak támogatottságát, jelenlegi magyarországi helyzetét vizsgálom, alapvetően kétféle szempontból: a kultúra és a könyvtárak állami finanszírozottságát, valamint a kultúra és a könyvtárügy iránti társadalmi igények (nem) meglétét veszem szemügyre. 9
  10. 10. 1. A 2008-2009-es globális recesszió és magyarországi hatásai A gazdasági válság nem új keletű jelenség a világtörténelemben. Már az ókorban is előfordult, hogy egy-egy állam válságba került, illetve fejlődését recesszió követte. A legelső olyan válság, mely szinte egész Európát sújtotta, a nagy felfedezéseket követő, azok hatására kialakuló árforradalom volt. A harmadik világ területeiről Európába áramló nemesfémek értéke „tömeges” megjelenésük miatt erősen csökkent, ami magával hozta a termékek drágulását, így elindítva a történelmi válságok okainak klasszikus, „ördögi” körét.1 Ezek után a történelem már folyamatosan ismételte önmagát: követték egymást a fellendülés és a válság időszakai. A háborúk, járványok, sőt még az ipari forradalmak is magukkal hozták a válságok kialakulásának lehetőségét. A különböző ideológiák, gazdasági- és államrendek kialakulása jelentősen megszaporította a válsághelyzeteket a XX. században. A mindezidáig a legnagyobb recessziónak tartott esemény „Nagy gazdasági világválság” néven vonult be a történelembe. Az 1929. október 24-én (a „fekete csütörtök”), a Wall Streeten kirobbant túltermelési és pénzügyi krízis az egész világon éreztette hatását, tömegeket döntött nyomorba, még a válság kezelésének megkezdését hozó év, 1933 után is. A nagy gazdasági világválság, valamint az 1973-as és 1979-1983-as Olajválság után elérkeztünk az elmúlt száz év egyik legnagyobb, világméretű válságához, a köznyelvben 2008-2009-es gazdasági világválságként emlegetett recesszióhoz. A mai helyzetet sokan a nagy gazdasági világválsághoz hasonlónak tekintik.2 Méretét tekintve helyt adhatunk ennek az állításnak, ám ellene szól az, hogy a 1 Ami, ha a példánál látható elértéktelenedést vesszük kiindulópontnak, a következőképp építkezik: a tőke (pénz, vagyon) elértéktelenedése magával hozza a termékek drágulását (infláció), ezáltal a kereslet csökkenését, így a túltermelést. Ez a folyamat magával hozza a gyártás csökkentését, melynek következménye a (mai időkben már tömeges) elbocsátás és az emberek fizetésképtelenné válása, ami természetszerűleg keresletcsökkenéshez vezet. 2 Palócz Éva: Gondolatok a világgazdaság állapotáról. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 275. 10
  11. 11. jelenlegi recesszió a globális rendszernek nem a perifériájából, hanem a központjából, az Egyesült Államokból indult ki,3 és a túltermelési válságot ebben az esetben megelőzte a pénzügyi, illetve hitelválság, és nem fordítva. Az USA értékpapírjai ellepik, bankjai pedig behálózzák a világot, ezért az ottani piaci összeomlás a világ szinte minden szegletét érinti. Így a mostani pénzügyi válság kiterjedtségében és mélységében meghaladja a korábbiakat.4 Mi most tanúi és részesei vagyunk egy olyan világgazdasági válságnak, amely a különböző kísérőjelenségeivel (infláció, keresletcsökkenés, munkanélküliség) nem csak az elmaradottabb országokban, ám a legfejlettebbekben is megnehezíti az emberek életét. Ez a recesszió a világ minden országának gazdaságában érezteti hatását, ami elsősorban a „gazdasági fejlődés dinamikájának csökkenésében, a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának megbomlásában, az életszínvonal emelkedésének lelassulásában, stagnálásában vagy éppen csökkenésében jelentkezik.”5 A mostani válság „a globalizált kor első igazi totálisan globális válsága. A globális gazdaság kialakulása óta voltak ugyan helyi válságok (mexikói, távol- keleti, orosz, török), amelyeknek kihatása volt a segítséget nyújtó államokra és a feltörekvő piacokra, ám ezek igazából megmaradtak regionális szintű kríziseknek. A mostani az első, amely gyakorlatilag a teljes világgazdaságot kétségbe ejti”.6 1.1. A 2008-2009-es válság kialakulásának okai A jelenlegi gazdasági világválság okairól sokan, sokféleképpen vélekednek. Van, aki a kapitalista világrendszer hibáit és bukását látja benne, vannak, akik az „erőszakos fogyasztási kényszert”,7 a gazdasági versenyt teszik felelőssé („vajon 3 Galbraith, James K.: Politikai és biztonsági megfontolások a pénzügyi válság kapcsán: terv Amerika számára. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 44. 4 Palócz Éva: Gondolatok a világgazdaság állapotáról. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 275-276. 5 Forgács Tibornak a második olajválság (1979-1983) hatásaira tett megállapítása ma is megállja a helyét. = Forgács Tibor: Kereskedelem és szolgáltatás. – Budapest: Kossuth, 1983. – p. 86-87. 6 Pogátsa Zoltán: Globális pénzügyi válság: a rendszerszintű korrekció mítosza és a nemzetgazdasági kitettség. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 47. 7 Fedor Vilmos: A nyúl bátorsága. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 102. 11
  12. 12. miféle szükség váltotta ki a kenyai maszáj harcosok mobiltelefon-használatának, vásárlásának kényszerét?”8), vannak, akik szerint „a vírus a politikai intézményrendszer működése keretén belül támadott”,9 és onnan terjedt ki a gazdaságra, és vannak olyanok is, akik a globalizációt, vagy egyszerűen csak Alen Greenspant, az amerikai jegybank, a FED (Federal Reserve System) exelnökét hibáztatják.10 Sokan próbálják visszavezetni a válságot ökológiai okokra: „a világgazdaság alapvetően azért van válságban, mert ha megnézzük bolygónk rendelkezésre álló erőforrásait, a történelem során első ízben állt elő az a jelenség, hogy az emberi szükségletek növekvő görbéje metszi a természeti erőforrások csökkenő görbéjét”.11 Nekem nem tisztem és kompetenciám állást foglalni egyik nézet mellett sem, így a válság okait próbálom objektíven, elfogulatlanul és apolitikusan feltárni. Sokak szerint a 2008-2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebb gazdasági krízis.12 Előzményének az amerikai jelzáloghitel-válságot („subprime”-válság), az Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult pénzügyi- és hitelkrízist tartják. Az ezredforduló utáni években az egekbe szöktek az ingatlanárak, és folyamatosan jó befektetésnek bizonyult az ingatlanpiac.13 Mivel az Egyesült Államokban több évtizedes gyakorlata van már a hitelből történő vásárlásnak, 14 az amerikai bankok – ezen lehetőség kiaknázására – szinte hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket magánszemélyeknek a válságot megelőző években, hogy azt befektetésekre fordíthassák. A hitelezés bővülését az is fokozta, hogy az amerikai jegybank alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami „olcsóvá” tette a hiteleket, és a bankok a gazdasági növekedés miatt nem is tartottak attól, hogy a 8 Ugyanott 9 Martonyi János: Két válság, két esély a megújulásra. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 233. 10 Hancsik Zsófia: Legmodernebb idők: világválságmozi (sic!). In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7. sz. p. 7. 11 László Ervin: Globális vészhelyzet: a válság okai és az időfaktor. - In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 127 12 2008-2009-es gazdasági világválság. Wikidézet. URL: http://hu.wikiquote.org/wiki/2008-2009- es_gazdasági_világválság [Letöltés dátuma: 2010.03.12.] 13 Pogátsa Zoltán: Globális pénzügyi válság: a rendszerszintű korrekció mítosza és a nemzetgazdasági kitettség. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 48-49. 14 2008-2009-es gazdasági világválság. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-2009- es_gazdasági_világválság [Letöltés dátuma: 2010.03.12.] 12
  13. 13. hitelezők nem tudják majd azokat visszafizetni. Ezek hatására a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny, egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, új, államilag nem szabályozott termékeket, csomagokat vetettek piacra. Az elmúlt néhány évtized során az Egyesült Államok jelentős nemzetközi adósságot halmozott fel, hogy az elképesztő méreteket öltött hazai fogyasztást finanszírozni tudja.15 Létrejött az úgynevezett „pénzügyi buborék”. Az Amerikát érintő pénzügyi tranzakciók összege meghaladta a kétezer-billió (virtuális16) dollárt, miközben a világ GDP-je mindössze 44 billió dollárnyi összeget tesz ki.17 Az egyensúlytalanságot fokozta, hogy az évtizedek óta a jövedelmüknél jelentősen többet fogyasztó, és ezáltal a globális növekedés legfontosabb láncszemét alkotó amerikai háztartások nagy része 2006-ra fizetésképtelenné vált. A külső körülmények romlása és az Egyesült Államok gazdaságának lassulása miatt 2006 második felétől egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg a piacon. Az ingatlanárak csökkenése felborította az azok folyamatos növekedésére építő bankrendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett.18 Ez kevesebb mint egy év alatt a csőd szélére sodorta az ingatlanpiaci „boom”-ra alapozó bankokat.19 Az ingatlanpiac beomlása – egyfajta láncreakciós effektusként – maga után vonta a pénzügyi és az üzleti folyamatban résztvevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi és ingatlanalapokat. A világ főbb bankjai, gazdasági intézményei hozzávetőlegesen 435 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el 2008. július 17-ig.20 2008 őszére a bankok, a politikusok és a közvélemény is tudatosította a válság jelenlétét. 21 A gazdasági 15 László Ervin: Globális vészhelyzet: a válság okai és az időfaktor. - In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 128 16 Nem beszélhetünk valódi tőkéről, ugyanis ezt a „spekulatív” pénzösszeget nem fedezi a világ aranykészlete. 17 Amin, Samir: Pénzügyi összeomlás, rendszerválság: illuzórikus és szükséges válaszok. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 70. 18 Gazdasági válság eredete. URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_eredet [Letöltés dátuma: 2010.03.16.] 19 Szikszai Szabolcs: Nehéz súlyok: mérlegen a válság. In: Üzlet & siker, 2008. november p.4. (Mellékletként In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz.) 20 Onaran, Yalman: Subprime Losses Top $379 Billion on Balance-Sheet Marks: table. In: Blomberg.com, May 19, 2008. URL: http://www.bloomberg.com/apps/news? pid=20601087&sid=aK4Z6C2kXs3A&refer=home [Letöltés dátuma: 2010. 03.19.] 21 Kávássy János: Válság, recesszió paradigma. In: Polgári Szemle, 4. évf. 2008. 5. sz. URL: http:// www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=287 [Letöltés dátuma: 2010. 02. 25.] 13
  14. 14. válság kirobbanását közvetlenül a Lehman Brothers nevű globális, világpiaci bank 2008. szeptemberi összedőlésének tulajdonítják (mely bank könyvelésében utólag „trükkös”, manipulatív hibákat is találtak).22 A többi, nagyobb bank is csak azért menekülhetett meg a csődtől, mert az állam időben lépett, és közpénzekből kimentette őket, mielőtt összeomolhatott volna a világ hitelpiaca.23 2008. szeptember 25-én - a tömeges és pánikszerű részvényeladások miatt - összeomlott a Wall Street (a történelemben immár másodjára), és 1,3 billió dollár értékű pénzügyi (virtuális) vagyon semmisült meg.24 Látható, hogy Amerika pénzügyi krízisét több különböző, ám jelentősen összefüggő „adalék” váltotta ki. Ám ez a pénzügyi válság nem állt meg a pénzügyi szektorban, sőt még az Egyesült Államok határain belül sem. „A lakáspiaci és az arra alapozott tőkepiaci buborékok több mechanizmuson keresztül gyűrűztek át a reálgazdaságba. Egyrészt maga a pénzügyi piacok összeomlása, a pénzügyi krízis hírei a háztartásokat a megtakarítás irányába terelték, ami csök- kentette a keresletet a reálgazdaság termékei és szolgáltatásai iránt.”25 Mivel a pénzpiacok tekinthetőek a legglobalizáltabbnak a világgazdasági folyamatok közül, és a központi szerepben az USA található, a financiális összeomlás hatással volt szinte az egész világ bankrendszerére, így Európáéra is. Idővel a társaikat sorra csődbe menni látó kereskedelmi bankok kivonultak a bankközi kölcsönforrások piacáról, és hitelezési tevékenységüket is keményen visszafogták.26 Ez magával hozta a fentebb már említett „ördögi kört”: a hitelezés mértékének csökkentésével csökkent a kereslet, ami miatt csökkent a termelés, ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezetett. 22 Könyvelési trükkökkel kezdődött a válság: lapszemle. In: Origo, 2010.03.12., 7:46 URL: http:// www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100312-hibakat-talaltak-lehman-brothers-konyveleseben.html [Letöltés dátuma: 2010.03.21.] 23 Ugyanott 24 Bello, Walden: Bevezetés a Wall Street összeomlásába. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 61. 25 Pogátsa Zoltán: Globális pénzügyi válság: a rendszerszintű korrekció mítosza és a nemzetgazdasági kitettség. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 50. 26 Szikszai Szabolcs: Nehéz súlyok: mérlegen a válság. In: Üzlet & siker, 2008. november p.4. (Mellékletként In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz.) 14
  15. 15. 1.2. A válság következményei, és hatása a nemzetközi gazdaságra27 A jelen gazdasági válságnak is megvan minden olyan negatív hatása a gazdaságra és a világ lakosságára, amely a történelem korábbi válságait is „fémjelezte”. Velejárója a hanyatló gazdaság, csökkenő termelési és szolgáltatási volumen, a piaci verseny kiéleződése, cégbezárások, munkanélküliség, az abból is fakadó szegénység, romló életszínvonal. Ezeken kívül „a krízis következményeként a globális pénzügyi rendszerben keringő gigantikus mennyiségű virtuális pénz megsemmisül, a mesterséges keresletre épülő eszköz-, ingatlan-, vagyon- és részvényárak leértékelődnek, a fedezetlen tőkeelemek eltűnnek, a pénzügyi intézmények szelekciója, átalakulása, koncentrációja felgyorsul.”28 Nem utolsó sorban súlyos az a kulturális és morális degradáció, ami a közéletben és a médiában eluralkodott,29 úgy az egész világon, ahogy Magyarországon is. Mint azt már említettem, a válság átterjedése a reálgazdaságba komoly negatív növekedési és foglalkoztatási hatással járt. „Negatív növekedési tartományba csúsztak át nem csak a kiterjedt imprudens tőkepiacokkal rendelkező országok, hanem a konzervatív állami és lakossági pénzügyeket fenntartó olyan világrégiók is, mint az eurozóna vagy a távol-keleti államok.”30 1.2.1. Válságban a mag: a krízis Amerikát érintő hatásai Az, hogy a válság Amerikára gyakorolt hatásait önálló fejezetként ismertetem, nem azért van, mert szeretnék külön figyelmet szentelni az Államoknak, hanem 27 A fejezet témájában kitűnő ismertetést ad a maga sajátos, szarkasztikus humorában a South Park című animációs sorozat Margaritaville című epizódja. = Parker, Trey – Stone, Matt: South Park: Margaritaville. - Season 13. 2009. Episode 3. 28 Békesi László: „A pénzügyi krízis oka a fedezetlen pénzbőség és kereslet…”. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 22. 29 Palánkai Tibor: Átfogó eladósodási válság. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 257. 30 Pogátsa Zoltán: Globális pénzügyi válság: a rendszerszintű korrekció mítosza és a nemzetgazdasági kitettség. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 52. 15
  16. 16. azért, mert – ahogy azt Kávássy János fogalmazta – „ha Amerika tüsszent, Európa megfázik”.31 Mint a világ pénzügyi és gazdasági központját, minden hatás, ami Amerikát éri, hatással van a világ összes más országára, régiójára is. 2008. december elsején a National Bureau of Economic Research (Nemzeti Gazdaság-kutató Hivatal) hivatalosan is bejelentette, hogy az USA gazdasága olyan recesszióban van, amire a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa.32 A hitelpiac összeomlása miatt több mint kétmillió embert lakoltattak ki az Államokban.33 Ahogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyedt, elindult a leépítési hullám. Az amerikai munkanélküliségi 2008 végére elérte a megközelítőleg 8%-ot, több mint 2,6 millió állampolgár vesztette el állását. Ráadásul a cégek nem csak a létszámot csökkentették, hanem a végkielégítések nagyságát is. Már 2008-ban is több mint 5%-al kevesebb volt a fogyasztás, és 2009-ben is folyamatosan csökkent. Ami egyáltalán nem kedvezett az amerikai gazdaságnak, ugyanis GDP-je több mint kétharmadát a lakossági fogyasztás adja.34 35 1.2.2. A recesszió hatásai az eurózónára és a világ más területeire Az eurózóna 2008-ban került recesszióba: az év második felében majdnem fél százalékkal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye – ekkora mértékű hanyatlásra még sohasem volt példa. A pénzügyi válság Európa-szerte lenullázta a növekedést,36 az Európai országok GDP-je folyamatosan csökkent (Az Ázsiai országok, köztük Japán és Kína GDP-je szintúgy). Az ipar és a szolgáltatásipar szinte minden területén, minden gazdasági ágazatban visszaesett a kereslet, és komoly túlkapacitások keletkeztek. A 31 Kávássy János: Válság, recesszió paradigma. In: Polgári Szemle, 4. évf. 2008. 5. sz. URL: http:// www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=287 [Letöltés dátuma: 2010. 02. 25.] 32 A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiája. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008-2009-es_gazdasági_világválság_kronológiája [Letöltés dátuma: 2010. 03.12.] 33 Nemzetközi pénzügyi válság és világrendszer-kritika: kerekasztal beszélgetés. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 17. 34 Amerikai recesszió. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz. p. 9. 35 Orey, Michael: Lelépés díjtalan. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 64. 36 Válságkezelés és recesszió Európában: mentik a menthetetlent. In: HVG, 30. évf. 2008. 44. (1536.) sz. p. 6. 16
  17. 17. hitelezések csökkenése, illetve megszűnése miatt az ingatlanpiac válsága után leghamarabb a gépkocsi-ipar került recesszióba, úgy Európában, ahogy Amerikában és Japánban is. A járművek iránti kereslet többtíz százalékosan (20-60%) csökkent az egész világon, ezért a százezreket foglalkoztató cégek kénytelenek voltak csökkenteni termelésüket, és dolgozói állományuk 10-30-%-át elbocsájtani.37 A világ egyik legnagyobb lobbijában, az autóiparban keletkezett recesszió tovább mélyítette a válságot. A krízis recessziót okozott több légi- és hajózási társaságnál, az acél-, az építő- és a vegyiparban, a kiskereskedelemben, a kultusziparban (filmgyártásban, sajtó- és könyvkiadásban, műkereskedelemben, a kultúra támogatottságában), sőt még a gyorséttermi hálózatoknál is. Jelentős visszaesés következett be az országok mezőgazdasági termelésében és exportgazdaságában is, mind Európában, Amerikában, Ázsiában és a Harmadik Világban.38 A gazdasági válság csődhullámot váltott ki Európában.39 A munkanélküliségi ráta uniós csúcsot döntött meg, jóval meghaladta a 10%-ot – ez közel 20 millió munkanélkülit jelent. A magas munkanélküliség rossz hatással van a fogyasztásra és a gazdaságra, de az előrejelzések szerint ezek a számok 2011-re még tovább fognak nőni.40 A kereslet konszolidálását szolgáló defláció miatt az euró értéke folyamatosan csökkent a dolláréhoz képest. Mára a folyamat ellenkezőjére fordult, és az infláció a vártnál jóval magasabb szintre emelkedett az eurózónában.41 Az emberek tömegesen vesztették és veszítik el állásaikat, megrendeléseiket, megtakarításaikat, befektetéseiket, ingatlanaikat.42 A gazdasági válság egyik legszomorúbb és legtragikusabb velejárója, hogy a krízis nyomán világszerte nő 37 Más-más cégek eltérő visszaesést tapasztaltak és különböző mértékű leépítésre kényszerültek, ám a dolgozatban csak a legtöbb vállalatra jellemző intervallum kezdeti- és végpontját áll módomban megadni. 38 Válságkezelés és recesszió Európában: mentik a menthetetlent. In: HVG, 30. évf. 2008. 44. (1536.) sz. p. 6. 39 Creditreform: vállalati csődhullám Európában. In: Origo, 2010. 02. 03., 18:56 URL: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100203-creditreform-vallalati-csodhullam- europaban.html [Letöltés dátuma: 2010. 03. 17.] 40 Meglódult az eurózóna inflációja. In: Origo, 2010. 03. 30., 15:52. URL: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100331-meglodult-az-eurozona-inflacioja.html [Letöltés dátuma 2010. 03. 31.] 41 Ugyanott 42 Hancsik Zsófia: Legmodernebb idők: világválságmozi (sic!). In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7. sz. p. 6. 17
  18. 18. az öngyilkosságok száma. „Hatalmasat bukó üzletemberek, befektetők vetnek véget az életüknek, ám a leginkább ezúttal is a hirtelen munkanélkülivé válók a veszélyeztetettek.”43 1.3 Konszolidációs kísérletek a nemzetgazdaságban A globális válságra sok ország nem tudott jól reagálni. A válság azokat az országokat érintette súlyosabban, melyek már korábban eladósodtak, rosszul teljesítettek állami cégeik, növekedett a munkanélküliségi rátájuk, csökkent a mezőgazdasági termelékenységük és a szolgáltatásaik színvonala (mind kulturális, mind egészségügyi szinten).44 „Az egész világ a fejlettektől a fejlődőkig próbálja megállítani a lavinát”. 45 Charles H. Daliara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet ügyvezető igazgatója szerint, mivel a válságot New York, Frankfurt, London és Zürich bankjai okozták, kötelességük is segíteni a krízishelyzetbe jutott országokon, amit a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank meg is tett.46 Emellett a világ kormányai is segítő kezet nyújtottak saját bankjaik számára, a legtöbb országban hasonló válságkezelési programokkal (ez többnyire többtíz vagy több százmilliárd dolláros, eurós bankmentő csomagokat jelentett). A nemzetek jegybankjai csökkentették a kamatokat, a kormányok központi beruházásokkal próbálták életben tartani a gazdaságot, és tartalékaikat a bajbajutott pénzügyi és egyéb szektorok (lásd 1.2.2. fejezet) megsegítésére költötték.47 A világ vezető országainak kormányai feltőkésítették vagy államosították pénzintézeteiket, biztosítóikat, vagy a teljes államosítás elkerülése érdekében csak 43 Ács Gábor: Öngyilkosságok a válság miatt: végzetes válaszok. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz. p. 62. 44 Bozóki András: A stabilitás illúziója a válságot stabilizálja. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 56-57. 45 Bilibók Botond: A válság kényszerítő tényező. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 34. 46 Farkas Zoltán: A pénzügyi krach és az új költségvetés: rosszabbul élünk, mint négy napja. In: HVG, 30. évf. 2008. 43. (1535.) sz. p. 6. 47 Bilibók Botond: A válság kényszerítő tényező. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 34. 18
  19. 19. részvényeket vásároltak tőlük. Harmadik lehetőségként az adófizetők pénzén mentették meg a csőd szélére került bankokat. Az Egyesült Államok a bankrendszer segítését a FED-en, az államkincstáron és az ottani Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül szervezte meg,48 alkalmazva az imént felvázolt módszerek mindegyikét. A TARP49 programban Amerika a nagy világválság óta a legnagyobb mentőcsomaggal,50 700 milliárd dollárral segítette az amerikai bankrendszert, ugyanakkor engedte csődbe menni a Lehman Brotherst, ami – utólag visszatekintve – nem bizonyult jó döntésnek. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a „New Deal”-hez nagyban hasonló költségvetési-gazdálkodási programot dolgozott ki, ezért gyakran hasonlítják Franklin D. Roosevelthez, 51 sőt a Time magazin címlapján roosevelti nyúlszőr puhakalapban, szemüveggel ábrázolták.52 Programjában adócsökkentést és infrastrukturális beruházásokat irányzott elő, melyek segítségével növelheti az USA GDP-jét, az oktatás és az egészségügy finanszírozását, és – nem utolsó sorban – több mint 4 millió munkahelyet teremthet.53 54 Az Európai Unió válságkezelését sokan megkésettnek és elégtelennek vallották. „Későn ébredt, nagy elánnal intézkedett”,55 majd megint tanácstalanul várta a további fejleményeket – a kritikus szakértők nagyjából így írták le az uniós kríziskezelést. Ám az Unió azzal, hogy több mint kétezer milliárd euróval segítette a bankszektort, sikeresen elkerülte a pénzügyi rendszer összeomlását. 56 A legtöbb európai ország a bankmentés mellett az iparba és a mezőgazdaságba is invesztált, és teszi még ma is. Azok az országok nevezhetők szerencsésnek, melyekben nem csak a gazdaságélénkítő és bankmentő csomagok, hanem a politikai és a társadalmi egyetértés is segítette, segíti a válságból való kilábalást, 48 Pénzügy válság nemzetközi kitekintés (sic!). URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_nemzetkozi [Letöltés dátuma: 2010. 03. 23.] 49 Troubled Asset Relief Program, azaz (szabad fordításban) a Bajbajutott Vagyon Enyhítő Program. 50 Bello, Walden: Bevezetés a Wall Street összeomlásába. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 61. 51 Franklin Delano Roosevelt (1933-1945) volt az USA hivatalba lépő elnöke a nagy gazdasági világválság alatt. Gazdasági programja, a New Deal segített az Államok és a világ gazdaságának kilábalni a recesszióból. 52 Vágvölgyi B. András: A nagy válság filmjei: bankrablók kora. In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7. sz. p. 14.; a hivatkozott kép In: Time, November 24, 2008. 53 Amerikai recesszió. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz. p. 9. 54 Nagy Gábor: Fordulat és reform. In: HVG, 31. évf. 2009. 10. (1553.) sz. p. 8. 55 Gyévai Zoltán: Uniós válságkezelés: jobb későn. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 14. 56 Gyévai Zoltán: Uniós válságkezelés: jobb későn. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 14-15. 19
  20. 20. és tiltakozó akciók vagy politikai viszályok nem nehezítették, illetve nehezítik meg a kríziskezelést.57 Az elmúlt másfél-két évben a válság elleni küzdelemre több mint tizenkétezer milliárd dollárt költöttek a világ kormányai.58 2009 tavasza óta stabilizálódni kezdett a helyzet, a világ szerencsésebb országainak gazdasága először stagnálást mutatott, majd elindult egy nagyon lassú növekedés. Ám a költségvetésekből fedezett gazdasági konszolidáció hatalmas deficitet okozott az államháztartásokban. Úgy tűnik, hogy a világ vezető hatalmai túl vannak a krízis okozta nehézségek egy részén, ám ez a periferikus országokról (mint például Magyarország) még egyáltalán nem mondható el. 1.4. Magyarország és a világgazdasági válság Magyarországon a külföldi tőke rendszerváltás utáni nagyarányú beáramlásának következményeként az 1990-es évek végén meglódult a gazdasági növekedés, ám 2000 után ismét jelentős lanyhulás következett be.59 A külföldi tőke a magyarországi gazdaságban van jelen a leghangsúlyosabban az összes európai ország közül: a termelő eszközök hatvanhat százaléka külföldi befektetők ellenőrzése alatt, a bankrendszer több mint nyolcvan százaléka pedig külföldi bankok leányvállalatainak ellenőrzése alatt van.60 Emellett a magyar export csaknem száz százalékát mindössze 36 termék teszi ki, és ebből adódóan teljesen ki van szolgáltatva a globális gazdasági folyamatoknak.61 57 Recesszió és válságkezelés Európában: mások terápiái. In: HVG, 53. évf. 2009. 5. (1548.) sz. p. 6. 58 Globális gazdasági válság harmadik fázisában a világ? In: Index, 2010. február 7. 14:19 URL: http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/02/07/globalis_gazdasagi_valsag_harmadik_fazisaban_a_vila g/ [Letöltés dátuma:2010. 03. 31.] 59 Szalai Erzsébet: Szakítópróba: a globális válság és magyarországi hatásai. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 224. 60 Róna Péter: A hitelpiacok „kiszáradtak”. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 299. 61 Szalai Erzsébet: Szakítópróba: a globális válság és magyarországi hatásai. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 225. 20
  21. 21. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után elmaradt a remélt, gyors gazdasági növekedés, így a pénzügyi válság eleve legyengült állapotban érte az országot, összeadva a külső és belső gazdasági krízis hatásait.62 Magyarország nem követte azt a gazdaságpolitikát, amelyet más, gazdaságilag fejlettebb országok tudtak: nem csökkentette a költségvetés hiányát, az adósságállományt, nem hajtott végre reformokat a nagyobb elosztási rendszerekben, nem halmozott fel tartalékokat egy potenciális válság idejére. Így a recesszió mértékét nem is tudta mérsékelni (nincsenek számottevő eszközei a kereslet élénkítésére, sőt a jelentősen eladósodott államok közé tartozik63). Azonban a legtöbb országgal ellentétben az ingatlanpiaci buborék nem jellemezte a magyar piacot, és a lakosság eladósodása sem volt olyan kiemelkedően nagymértékű, mint például az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a megtakarítási ráta – nemzetközi összehasonlításban – példátlanul alacsony.64 Így a válság nem tört be olyan hamar, mint a gazdagabb országokba, és a magyar társadalom még sokáig nem is érezte meg, de félő, hogy hatását jóval tovább fogja érzékeltetni. 62 Gazdag Ferenc: Nemzetközi viszonyok: jelentős változások. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 119. 63 Békesi László: „A pénzügyi krízis oka a fedezetlen pénzbőség és kereslet…”. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 23. 64 Korányi G. Tamás: A válságnak pozitív hatása is lehet. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 174. 21
  22. 22. 1.4.1. A válság hatásai az országra Mivel Magyarország egy „eladósodott, külpiacokra utalt, meglehetős államháztartási- és bizalomhiánnyal küszködő, kevés munkaképes korú embert foglalkoztató”65 állam, több okból is kitett volt, amikor a globális pénzügyi válság 2008 októberének elején begyűrűzött az országba. A külföldi befektetők 2006-tól kezdődően apránként, majd a válság megjelenésével pánikszerűen kezdtek szabadulni magyarországi befektetéseiktől (ez a jelenség az ún. Capital Flight66), a külföldi bankok saját válságuk miatt radikálisan csökkentették leánycégeik finanszírozását. Nem egészen három hét alatt több mint 400 milliárd forintnyi magyar állampapírtól vettek búcsút.67 A világgazdaságban történtek hírének, a banki kölcsönök drágulása és felvételük megszigorítása, valamint a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) a bankok felé történő felhívásának hatására68 a bankfiókokból gyakorlatilag eltűntek az ügyfelek. Vidéken, illetve a fővárosban drasztikusan visszaesett a hitelfelvételek száma: egyes városokban 90%-kal, míg a fővárosban 50-60%-kal.69 Az exportpartnerek gazdaságainak gyengélkedése jelentősen rontotta az ország kiviteli mutatóit, és ezáltal a magyar gazdaságot is, hiszen a magyar export GDP- hez viszonyított aránya több mint nyolcvan százalék.70 A magyarországi ipari termelés ennek és a hitelezési stratégiának köszönhetően, az Európai Unió országaiban bekövetkezett visszaeséssel összhangban, közel 20%-ot csökkent, és a magyar gazdaság szinte minden szektora recesszióba került.71 65 Baló György: Nincs életstratégia-recept. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 19. 66 Magas István: Oldalszél. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 229. 67 Csabai Károly: Pénzügyi támogatások Magyarországnak: nemzeti csüccs. In: HVG, 30. évf. 2008. 44. (1536.) sz. p. 8. 68 A PSZÁF 2008 novemberében körlevélben intette önmérsékletre az áruhitelezéssel, illetve a gyorskölcsön-nyújtásával foglalkozó pénzintézeteket, mondván, „ne buzdítsák a fogyasztókat felelőtlen hitelfelvételre". = Papp Emília: Csökkenő áruhitelezés: fogyókúra. In: HVG, 31. évf. 5. (1548.) sz. p. 73. 69 Pákolicz Attila: Válságperspektívák: kőkemény. In: Üzlet & siker, 2008. december p.4. (Mellékletként In: Figyelő, 52. évf. 2008. 49. sz.) 70 Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/ valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag [Letöltés dátuma: 2010. 03. 28.] 71 Ugyanott 22
  23. 23. A rendszerváltási utáni gazdasági sokk óta nem esett vissza olyan mértékben a gazdasági aktivitás és az életminőség Magyarországon, mint az elmúlt időszakban.72 A magyar ipari termelés volumene több mint 20%-ot csökkent.73 Mint a legtöbb országban, az elsők között Magyarországon is az egyik legmeghatározóbb gazdasági ágazat, a gépjárműipar fogta vissza a termelést. Az autópiaci és a motorpiaci kereslet egy év alatt több mint ötven százalékkal csökkent. A fogyasztói árak majdnem ötszázalékos emelkedése miatt jelentős csökkenés következett be a kiskereskedelmi eladásokban is: a különböző specifikációjú boltok forgalma 10-40%-kal gyengült.74 „Recessziós időszakban mindenki kétszer is meggondolja, mire költsön,”75 így hatalmas visszaesés keletkezett a tartós, sőt még az alapvető, mindennapi fogyasztási cikkek vásárlása terén is, amely tekintélyes mértékű romboló hatással volt az ország GDP-jére. A szolgáltatások közül csökkent a kereskedelmi, a szállítási és a turisztika- vendéglátás-ipar hozzáadott értéke, a szociális szolgáltatások reálértéke, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy és egyéb közösségi szolgáltatások színvonala.76 A gazdasági mutatók ilyetén visszaesése a – már a válság előtt is magas – munkanélküliségi rátát még magasabbra emelte. A cégek sorra dőltek össze, a fennmaradni tudó vállalatok pedig egymás után jelentették be nagyszámú leépítéseiket (egyes cégeknél a teljes dolgozói létszám egynegyede-egyötöde!), és 2010-re a munkanélküliség megközelítően 11%-ra nőtt országunkban. Főként a bérelt, a fiatal és az idősebb munkaerő van kitéve a vállalati leépítéseknek.77 A munkahelyek számának drasztikus csökkenése mellett a cégek egyre hosszabb 72 Nagyon rég ment Magyarországnak ennyire rosszul. In: Origo, 2010. 03. 10., 13:30. URL: http:// www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100310-magyarorszag-rossz-helyzete-gdp-munkanelkuliseg- csodok-tartozasok-benzinar-ingatlanarak.html [Letöltésdátuma: 2010. 03.29.] 73 KSH Statinfo: ipari termelés volumenindexe. URL: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp? query=testquery&lang=hu [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 74 KSH Statinfo: kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazított volumenindexei. URL: http:// statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=testquery&lang=hu [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 75 Jandó Zoltán: Égis- és Richter-részvények: gyógytornászat. In: HVG, 31. évf. 2009. 5. (1548.) sz. p. 69. 76 Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/ valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag [Letöltés dátuma: 2010. 03. 28.] 77 Szluka Eszter: Bérletes előadás. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 49. sz. p. 64. 23
  24. 24. munkaidőben, alacsonyabb munkabérért dolgoztatják a még munkában állókat, egyre több munkáltatói jogsértés történik.78 79 A válság hatására a háztartások jövedelmének reálértéke közel 5%-kal csökkent, és a magyar forint értéke is folyamatosan romlott, míg nem 2009 márciusában az euró értéke meghaladta a 317 forintos negatív csúcsot. A szakértők szerint a forintgyengülésbe a válság mellett jócskán belejátszott a magyar gazdaság, az államháztartás és a gazdasági kilátások rossz állapota is, amit jól mutatott, hogy minden környező ország pánikszerűen igyekezett elhatárolódni tőlünk. 2010-re az euró értékét sikerült 270 forint körüli értékre javítani, és jelenleg is ekörül stagnál. „Az 1990-es évek legeleje óta az állami finanszírozás és az önkormányzati feladatok tényleges költségei közötti olló egyre nyílik. Mára az önkormányzati szisztéma finanszírozhatatlanná vált, miközben minden évben egyre több feladatot kap az államtól. Így a válság az önkormányzati rendszert végelgyengült állapotban érte el.”80 Az állami és önkormányzati források jelentősen beszűkültek, a szociális, egészségügyi és az oktatásra, kultúrára fordítható pénz jelentősen csökkent, ami elsősorban azokat sújtja, akik amúgy is megélhetési gondokkal küzdenek.81 1.4.2. A magyar válság konszolidálására tett kísérletek82 A magyar kormány a válság negatív hatásait elsősorban a pénzügyi területeken kívánta mérsékelni. A válság begyűrűzésekor Gyurcsány Ferenc 12 pontos intézkedési csomagot javasolt, melyben a kormány teljes körű állami garanciát vállalt a bankbetétekre és élénkíteni kívánta az állampapírpiacot, valamint 78 MTI: Munkástanácsok: Sokat romlott a munkavállalók helyzete. In: Origo, 2010. 03.31., 18:21. URL: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100331-munkastanacsok-rosszabb-lett-a- munkavallalok-helyzete.html [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 79 A magyar cégek előtt követendő példaként állhatna a Volkswagen szlovákiai leányvállalata, amely munkásainak változatlan bért fizet a rövidebb munkaidő ellenére, mondván, majd a válság lecsengése után ledolgozzák. = Recesszió és válságkezelés Európában: mások terápiái. In: HVG, 31. évf. 5. (1548.) sz. p. 9. 80 Izsák Dániel: Előremenekülés. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 49. sz. p. 21. 81 Herczog Mária: Gazdasági válság és a gyerekek. In: Család, gyermek, ifjúság, 16. évf. 2008. 6. sz. p. 6. 82 Sok nyilatkozat és egyéb forrás fellelhető arról, hogy a politikusok és a szakértők szerint mit is kellene csinálnia a magyar kormánynak a válság kivédésére, de a fejezetben csak azokat a megoldási lépéseket említem meg, melyeket valóban véghez is vittek. 24
  25. 25. elhalasztotta az adócsökkentést és a reálbérek növelését.83 Ezt követően az exminiszterelnök az ún. Nemzeti csúcs összehívását kezdeményezte, mely testülettől a válság hazai lefolyásának enyhítésére egy átfogó társadalmi- gazdasági programot (amely érinti a szociális rendszer megújítását és az oktatási- képzési rendszer fejlesztését is) megalkotását várta. Forgács Tibor 1983-ban így írt az akkori válság kezeléséről: „a jelenlegi világgazdasági válságnak sajátos vonása, hogy a már tulajdonképpen fizetésképtelen országokat újabb kölcsönökkel segítik annak érdekében, hogy elkerüljék a fizetőképtelenség bejelentését”.84 Magyarország saját erejéből képtelen volt megfelelni a pénzügyi válság jelentette kihívásnak, ezért 2008 októberének végén az ország 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kapott: az IMF-től (International Monetary Fund, azaz Nemzetközi Valuta Alap) 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt, a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt. Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása, az állampapírpiac összeomlástól való megvédése, a pénzügyi szektor erősítése és a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása.85 86 Ezt követően a magyar kormány – szemben más országok keresletélénkítő gazdaságpolitikai intézkedéseivel – erős megszorító intézkedéseket hozott,87 melyek összesen 1300 milliárd forintnyi elvonást jelentenek a vállalkozói és civil szférától a 2009-2010-es években.88 Adókötelessé váltak például a béren kívüli, úgynevezett cafetéria juttatások, melyekre 25%-os adókulcsot vetettek ki. 83 Mit tesz a magyar kormány? URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_mit_tesz_a_magyar_kormany [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 84 Forgács Tibor: Kereskedelem és szolgáltatás. – Budapest: Kossuth, 1983. – p. 87. 85 Tállai András: A világgazdasági válság mint Magyarország történelmi lehetősége. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 340. 86 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv Magyarországnak: Az IMF, a Világbank és az EU adja a mentőcsomagot. In: Népszabadság online, 2008. október 29. URL: http://nol.hu/gazdasag/25_1_milliard_dollaros_penzugyi_ment_ov_magyarorszagnak [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 87 Szalai Erzsébet: Szakítópróba: a globális válság és magyarországi hatásai. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 226. 88 Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen. URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_kormanyzati_intezkedesek [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 25
  26. 26. A kormány támogatást nyújt a lakáshitelüket, illetve diákhitelüket törleszteni önállóan nem tudó lakosoknak: az előbbieket újabb hitelhez segítéssel, míg az utóbbiakat a törlesztő-részletük mérséklésével. Az állam jelentős, 1800 milliárd forintos támogatásáról biztosította az építőipari ágazatot. A beruházás-élénkítő csomag segítségével iskolákat, rendelőintézeteket, közterületeket, vasút- és közútvonalakat kíván az állam fejleszteni.89 Viszonylag csekély mértékű, mindössze néhány száz milliárdos segítséget kapott az ún. KKV-szektor (kis- és középvállalkozások) telephelyeik modernizálására, a munkanélküliek és az állásukból elbocsájtott kutatók foglalkoztatására, a termelés fenntartására és profilmódosításra. A kistérségi válságkezelésre 20 milliárd forintos alapot hozott létre a kormány, melyből azok a kistérségek részesedhetnek, ahol a munkanélküliségi arány magasabb mint az országos átlag. A válságkezelő intézkedések keretében a munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tették a cégek számára, hogy elbocsátás helyett a dolgozók munkaidejét és bérét csökkentsék. Az állam a 2009-es esztendőben 16-17 ezer embert foglalkoztatott közmunkával,90 csökkentve a munkanélküliséget (ám ez a szám a majdnem félmilliós munkanélküli réteghez képest elenyésző). 1.4.3. A jövőt prognosztizáló trendek A szakértők által felvázolt magyarországi jövőkép nem mindig bizakodó. Sokak szerint a globális válságból való kilábalás elhúzódó folyamat lesz, amely az következő években megakadályozza, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a lehetséges növekedési pályájára. 2010-2011 folyamán megkezdődhet a lassú külső növekedés. A kilátások mindazonáltal a nemzetközi környezet alakulásának 91 függvényében jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. „A válságból a gazdaságilag erős lábakon állók kerülnek ki győztesen. A gyengék, közöttük Magyarország, nagyon nagy áldozatokat kell vállaljon.”92 89 Ugyanott 90 Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen. URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_kormanyzati_intezkedesek [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.] 91 Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/ valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag [Letöltés dátuma: 2010. 03. 28.] 26
  27. 27. A válság sok társadalmi problémát is magával hozott, illetve a már meglévőket elmélyítette. Az intézményi, szolgáltatási normatívák csökkenése, a bizonytalan ellátások, a pályázatokból élő szervezetek ellehetetlenülése, a minden tekintetben kritikus közhangulat, és a kényszerű, nemegyszer ésszerűtlen takarékoskodás, kapkodás nem fog kedvezni a társadalmi szolidaritásnak, egymás segítésének.93 Ugyanakkor vannak, akik bízva tekintenek a jövőbe, és a válságban a megújulás kiváltóját látják. Vértes András szerint „a válság rámutat arra, mi volt rossz, min kell változtatni. Nem új világ jön, de nem is marad meg a régi.”94 Hernádi András azt mondja „a gazdasági világválság egyúttal alkalmat is kínál arra, hogy változtassunk korábbi, esetleg kedvezőtlen fogyasztási szokásainkon… a fogyasztókat most egy ideig bizonyára jobban megbecsülik majd örök partnereik: a termelők, a kereskedők, a szolgáltatók. A válság ugyanis őket legalább annyira érinti, súlyosbítva azzal, hogy a fogyasztók bizalma irántuk is jelentősen megcsappant.”95 Hankiss László szerint „minden krízis – így ez sem kivétel – egy remek alkalom”.96 Dolgozatomban ezt a szemléletmódot kívánom követni. Az, hogy a válság hatására a könyvtárak jövője hogyan alakul hazánkban, nem csak a fenntartón vagy az államon múlik, hanem – a legnagyobb mértékben – a könyvtárak vezetőségén, és a könyvtárosokon is. 92 Bilibók Botond: A válság kényszerítő tényező. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 35. 93 Herczog Mária: Gazdasági válság és a gyerekek. In: Család, gyermek, ifjúság, 16. évf. 2008. 6. sz. p. 7. 94 Vértes András: Veszély és esély, viszály és sekély. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 376. 95 Hernádi András: Fogyasztói magatartásmodellek ábécés könyve a világgazdasági válság tükrében. – Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. – p. 109. 96 Hankiss László: A pénzügyi válság felkínálja a valódi megújulást. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 35. 27
  28. 28. 2. A kultúra és a könyvtárak helyzete Magyarországon Magyarország viszonylag kis méretű, közepesen fejlett ország. Mind a lakosság számát, mind a nemzeti bruttó termék (GDP) és az egy főre jutó nemzeti bruttó termék nagyságát tekintve a „középmezőnyben” helyezkedik el a világ országainak adott típusú rangsorában.97 Nem számítható a gazdaságilag fejlett országok közé, így a kultúra támogatására is jóval kevesebb pénzt tud fordítani, mint akár az USA, Németország, Svájc vagy Ausztria. A kultúra finanszírozásának gazdasági determináltsága mellett a magyar államigazgatás belpolitikája sem viszonyul úgy a társadalmi és művészi értékekhez, ahogy az elvárható lenne egy több mint ezer éves múlttal rendelkező, egykoron kiemelkedően magas népkultúrájú ország államigazgatásától. A klebersbergi kultúrpolitika98 nemhogy nem valósul meg a jelen kulturális igazgatásában, sőt, a szellemieket érintő magyar belpolitika mindinkább ellene tart. (Remélem, ezzel a véleményemmel még nem sértem meg a dolgozat írásában felvállalt apolitikusságomat.) Ennek eredményeképp a magyar kormány egyre kevesebbet fordít a szociális értékek, tudományok és a művészetek, illetve az ezeket reprezentáló intézmények (közfeladatokat ellátó intézmények, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, színházak, mozik, stb.) támogatására, így a könyvtárakéra is. Ebben a fejezetben az elmúlt évek kulturális támogatottságát és a könyvtárak jelenkori helyzetét vizsgálom. 97 Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. - p. 393. 98 Gróf Klebelsberg Kunó Magyarország kultuszminiszteri tisztségét töltötte be 1922 és 1931 között. Filozófiája az ún. „kultúrfölény”- elmélet, melyben a magyar műveltséggel, kultúrával, magasabb tudományos szinttel kívánt a szellemiek terén a környező országok fölé kerekedni, és nem gazdasági vagy militarizációs szemléletmódot követve. 28
  29. 29. 2.1. A magyar kultúra támogatottsága A kultúra „az ember viszonya a saját maga által létrehozott világhoz. Magában foglalja a technikai, technológiai eljárásokat, a mesterséges objektumokat, az átalakított természeti környezetet, a fogyasztási szokásokat és az életmódot, az emberi magatartást, a társadalmi szerkezetet, továbbá az előbbieket meghatározó tudást, etikai normákat és szimbólumokat.”99 Tágabb értelemben „a kultúra egy adott korszak mindennapi evidenciája, az adott népesség kifejező formanyelve, a társadalom totalitásának önreflexiója.” 100 A kultúra hatással van az individuum, sőt egy egész ország fejlődésére is. „A kultúra nagyon is aktív, önmozgó s önálló törvényszerűségekkel bíró szféra, amely átszövi az élet minden területét, így magát a gazdaságot is.” 101 Ugyanakkor ez vica versa igaz: a gazdaság is erősen kihat a kulturális állapotokra. Elég, ha arra gondolunk, milyen mértékben határozza meg az állami finanszírozást, támogatást egy esetleges gazdasági válság (lásd 1.4.2.). A magyar alkotmány deklarálja az állampolgárok művelődéshez való jogát,102 és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát.103 „Gyakorlati” megvalósulásában ez azt jelenti, hogy a társadalom vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek „hálózatának létesítésével és működtetésével biztosítja a lakos- ság alkotmányban rögzített kulturális jogainak gyakorlati megvalósulását”.104 A modern kulturális politika a kulturális szakágazatok (közgyűjtemények, előadó- és képzőművészet, oktatás, stb.) közegében ható, azokra irányuló, illetve civilizatórikus célú, a közösségi létmódot alakítani kívánó ágazati szakpolitika.105 Az Orbán-kormány (1998-2002) a „kultúrának mint az identitásképzés legfőbb területének meghatározó szerepet tulajdonított, és ezzel a kultúrát egyenesen a 99 Daubner Katalin: Kultúra és fenntartható gazdasági fejlődés. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 83. 100 Karikó Sándor: A gazdaság és a kultúra heterogenitása. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 21. 101 Karikó Sándor: A gazdaság és a kultúra heterogenitása. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 22. 102 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/F. §. In: Magyar Közlöny, 2009. okt. 23. p. 38632. 103 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/G. §. In: Magyar Közlöny, 2009. okt. 23. p. 38632. 104 Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. – p. 12. 105 Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. – Budapest: Média+Print, 1997. – p. 8. 29
  30. 30. kormányfő hatásköre alá rendelte”.106 Az Orbán-kormány az oktatási és a kultuszminiszteri tárcát külön minisztériumként kezelte, és az csak 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány megalakulásával egyesült újra, Oktatási és Kulturális Minisztérium néven. A tárca minisztere „irányítja a közoktatásban folyó pedagógiai, szakmai, nevelői munkát. A minisztérium dolgozza ki a szükséges fejlesztési terveket, alkotja meg a működéshez szükséges jogszabályokat, és gondoskodik arról, hogy megfelelő színvonalon dolgozzanak az intézmények… A kultúra területén… a minisztérium tevékenysége… kiterjed a magyar művészeti élet (színház, zene, táncművészet, képzőművészet, iparművészet, fotóművészeti, irodalom, könyvkiadás és mozgóképszakmai terület), a különböző közgyűjtemények (muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak), a hazai közművelődés és kulturális örökségünk védelmének felügyeletére. A kulturális élet itt felsorolt színterein látja el a tárca a stratégiai- tervezési, költségvetési, jogalkotási, intézmény-felügyeleti és esetenként hatósági feladatokat. Emellett a kulturális élet támogatását meghatározó különböző pályázatok lebonyolítását, az uniós források felhasználását is felügyeli, továbbá ápolja a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatait, és kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel és intézményekkel.”107 Simon László Versenyhátrány című könyvében sorra veszi azokat a támogatási összegeket, melyeket az addig elnyerő intézmények ezek után már egyáltalán nem, vagy csak részben kaptak meg. Így említi – többek között – a magyar történelmet reprezentáló intézmények (Terror Háza, 56-os Intézet, stb.) 2004-2005-ös százmilliós nagyságrendű, parlament által megszavazott támogatásának visszatartását, a nemzeti szimfonikus zenekarok támogatásának részleges vagy teljes felszámolását, a Magyar Állami Operaház támogatásának jelentős csökkentését, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól (NKA) elvont majdnem milliárdos összeget és a filmes szakma törvényben előírt támogatásának gyakorlati megfelezését.108 A vidéki kistelepülések művelődési házainak, könyvtá- 106 Marsovszky Magdolna: A kultúrpolitika védelmében. In: Beszélő, 8. évf. 2003. 12. sz. p. 34. vagy URL: http://beszelo.c3.hu/03/12/06marsovszky.htm [Letöltés dátuma: 2010. 04. 09.] 107 Oktatási és Kulturális Minisztérium: Tájékoztatóaz OKM feladatairól. URL: http://www.okm.gov.hu/kozerdeku-adatok/okm-feladatairol/okm-feladatairol [Letöltés dátuma: 2010. 04.09.] 108 Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó, cop. 2007. – p. 40-44.et p. 176. 30
  31. 31. rainak rekonstrukciójára szánt összegeket is drasztikusan csökkentették, körülbelül a harmadukra.109 A 2004-ben hatályba lépő adótörvény értelmében a kultúra területén az állami támogatások után, a támogatásból finanszírozott beruházások után az általános forgalmi adót nem lehet visszaigényelni. Ezzel több milliárd forintot vontak el a kultúrától.110 2006-ban már szinte valamennyi, a tárca által támogatott művészeti, társadalmi szervezet állami támogatását drasztikusan, átlagosan a korábbi összegek harmadára csökkentették.111 A társadalmi célokra és a kultúrára fordítható költségvetést azóta is folyamatosan csökkentik (különböző, az egész gazdaságot, vagy csak a kultúrágazatot érintő megszorításokkal). A jelen államigazgatási hozzáállásból kiindulva létjogosultságot nyerhet az a gondolat, hogy a gazdasági világválság méginkább okod fog majd adni arra, hogy a támogatásokat minél tovább és tovább csökkentsék (ennek beigazolódását mutatja az ún. Bajnai-csomag bevezetése, mely jelentős összegeket von el az állami finanszírozás minden területéről). Daubner Katalin szerint „nemcsak a gazdasági fejlődést kell fenntarthatóvá tenni, hanem a kultúrát is, mégpedig úgy, hogy a megteremtett értékeket megőrizve minél több ember jólétéhez járuljon hozzá”.112 A magyar kultúrpolitika ma sajnos nem ezt a szemléletet követi. 2.2. A könyvtárak helyzete Magyarországon A kultúra finanszírozottságának (elemien) átfogó bemutatása után ebben a fejezetben a magyar könyvtárak helyzetét kívánom bemutatni. Úgy, ahogy a dolgozatom többi részében, itt sem beszélek külön-külön a különböző könyvtártípusokról (mint nemzeti, szak-, felsőoktatási, iskolai, közkönyvtár, különgyűjtemény, stb.), hanem a könyvtárat általában mint (direkt vagy indirekt 109 Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó, cop. 2007. – p. 44-45. 110 Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó, cop. 2007. – p. 46. 111 Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó, cop. 2007. – p. 58. 112 Daubner Katalin: Kultúra és fenntartható gazdasági fejlődés. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 83. 31
  32. 32. módon) államfinanszírozott, alapjában véve nonprofit tevékenységet folytató, nyilvános, közfeladatokat ellátó intézményt veszem szemügyre. Mivel Magyarországon – szintúgy, ahogy a világ más országaiban – a közkönyvtárak intézményrendszere a meghatározó, így a különös figyelmet fordítottam a közkönyvtárakról szóló szakirodalomra. A közkönyvtárak megtestesítik mindazokat a funkciókat, melyek a könyvtárra mint átfogó fogalomra érvényesek. A fejezet első részében választ kívánok adni arra (röviden), hogy mi is az a könyvtári intézmény. A második részben a könyvtár finanszírozási, illetve támogatási rendszerét kívánom bemutatni, az állam mint fenntartó, és a különböző alternatív pénzszerzési lehetőségek szemszögéből. A harmadik fejezetben a könyvtárakat veszélyeztető „rémmel”, a kihasználatlansággal foglalkozom. 2.2.1. A könyvtár intézménye A könyvtár mint a kultúrát, a művelődést és az információellátást szolgáló intézmény a kulturális intézmények csoportjába sorolható. A kulturális intézmény Kormos Sándor szerint „a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezet”.113 A könyvtár intézménye talán annyira ősi, mint az írás maga, mely először körülbelül 3500-3000 évvel jelent meg Krisztus előtt.114 A könyvtárat mint fogalmat a szakirodalom nem igazán definiálja, sokkal inkább a funkcióit elemzi. Vörös Klára szerint a könyvtár „a társadalomban való létezés egy meghatározott intézménye, az ember körül kiépült társadalmi szféra része”.115 Az 1997/CXL. törvény szerint „a könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet”.116 Kormos szerint a „világról szerzett egyetemes ismereteket tartalmazó dokumentumok gyűjtő, feltáró és 113 Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. – p. 15. 114 Chernik, Barbara E.: Introduction to library services for library technicians. – Littleton: Libraries Unlimited, 1982. – p. 17. 115 Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 16. évf. 2007. 5. sz. p. 3. 116 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1. számú melléklet 32
  33. 33. közvetítő helye”.117 A fellelhető definíciók többsége még mindig a gyűjtésre, a feldolgozásra és a megőrzésre helyezi a hangsúlyt, és nagy része figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a könyvtár (minőségi) szolgáltatást nyújtó intézmény. Én igyekszem nem beleesni ebbe a csapdába, és dolgozatomban a könyvtárra mindvégig úgy tekintek, mint az információs szolgáltatások szférájának – történelmileg és minőségileg – legmeghatározóbb tagjára. A könyvtár valós társadalmi igényből jött létre, reális társadalmi igényeket elégít ki.118 Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről deklarálja az állampolgárok jogát arra, hogy megismerhessék a kulturális örökség javait, igénybe vegyék a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, művelődési céljai megvalósításához közművelődési, közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjanak.119 A könyvtár így közfeladatként „biztosítja az oktatás-kutatás információs bázisát, és lehetővé teszi az állampolgári jogok és a szakma gyakorlásához szükséges hazai és nemzetközi dokumentumok, információk, szolgáltatások elérését, rendelkezésre bocsátását, közvetítését.”120 Szervezi a műkedvelő művészeti mozgalmakat, a szakkörök, önművelő körök, tanfolyamok, klubok tevékenységét, ösztönzi azok létrejöttét, és törekszik ilyen művelődési közösségek kialakítására.121 Alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz (pontosabban a kiszolgált piaci szegmens sajátosságaihoz), és szolgáltatásait a felhasználói igényeknek megfelelően alakítja ki. Az IFLA (International Federation of Library Associations – Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) szerint a könyvtár elébe megy az igényeknek, sőt túllép a hagyományos könyvtár határain.122 117 Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. – p. 59. 118 Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek. – Budapest: Typotex, 2001. – p. 34. 119 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 4.§ 120 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. – p. 31. 121 Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. – p. 20. 122 Tóth Gyula: A közkönyvtár. In: Könyvtárosok kézikönyve. 3. köt. A könyvtárak rendszere / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2003. – p. 76. 33
  34. 34. A legtöbb könyvtári és információs szolgáltatás fizikai rendszerként létezik,123 ám a megváltozott felhasználó igények egyre jobban azt jelzik, hogy a könyvtári szolgáltatásokat a fizikai terektől függetlenül, otthonról vagy munkahelyükről szeretnék igénybe venni. „A könyvtárat információs kapuszolgálatnak is tekinthetjük, olyan eszköznek, melynek révén a használók kapcsolatba kerülhetnek az általuk kívánt, de máshol található információval.” 124 Ebben legnagyobb segítségükre a szakképzett könyvtárosok vannak, akik, kompetenciájukból fakadóan, utat mutathatnak az információk tömkelegében a felhasználók számára a specifikus, releváns információk megtalálásához, illetve megtaníthatják őket az önálló keresésre. Emellett dinamikus, nyitott, céllal rendelkező és problémamegoldó rendszer is.125 Szolgáltatásai szervezésének magját a különböző dokumentumok (sajtóalapú, audiovizuális, multimédiás, internetes források, adatbázisok, stb.) hozzáférésének biztosítása és az „olvasói igények vizsgálatára épülő szolgáltatásfejlesztés adja”.126 2.2.2. A könyvtárak finanszírozása 2.2.2.1. A könyvtár mint államfinanszírozott intézmény A rendszerváltás utáni privatizáció azt eredményezte, hogy az információs szektorba tartozó intézmények legtöbbje, a könyvtárak kivételével, átkerült a magánszférába, a könyvtárak pedig az állami szektorban maradtak.127 A könyvtár tevékenysége akkor eredményes, ha szolgáltatásaival a felhasználók igényeit és szükségleteit magas minőségi szinten képes kiszolgálni. A könyvtárakkal kapcsolatos államigazgatási tevékenység alapvető célja, hogy biztosítsa a könyvtárak összehangolt, szervezett és eredményes működését.128 123 Abbott, Christine: Könyvtári és információs szolgáltatások teljesítménymérése. – Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1998. – p. 20. 124 Ugyanott 125 Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek. – Budapest: Typotex, 2001. – p. 73-74. 126 Sonnevend Péter: A könyvtári rendszer. In: Könyvtárosok kézikönyve. 3. köt. A könyvtárak rendszere / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2003. – p. 245. 127 Téglási Ágnes: Változások menedzselése. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 55. 128 Haraszti Pálné: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 100. 34
  35. 35. „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű… A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” – olvashatjuk a 1997. évi törvényben.129 Az állami szerepvállaláshoz kell az, hogy egy probléma a társadalom egészét, vagy szélesebb rétegeit érintse.130 Mivel az információval való ellátottság hiánya éppen egy ilyen probléma, a törvény kimondja, hogy „a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata”. 131 A fenntartó részére előírja, hogy biztosítania kell a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát.132 A törvény rendelkezik a finanszírozás módjáról és a támogatás alapelveiről is. „A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról… A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan… központi költségvetési hozzájárulás szükséges. A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához… közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési 129 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, Kivonat 130 Pavluska Valéria: A nonprofit szektor. – Pécs: Jannus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999. – p. 66. 131 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 53. § (2) 132 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 68. § (c) 35
  36. 36. hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.”133 A társadalmi igényeket kielégítő szolgáltatások támogatásának filozófiája mögött az a törekvés húzódik meg, „hogy meghatározzák e szolgáltatások hasznát és bemutassák a haszon megjelenését”.134 A könyvtárak finanszírozása általában folyamatos intézményi finanszírozáson alapul, és döntő mértékben a (kulturális minisztériumi, központi) költségvetés a finanszírozó.135 Ugyanakkor a minisztérium csak a könyvtárak szűk körét irányítja közvetlenül, a többi könyvtár a különböző szintű önkormányzati fenntartású intézmények, szakminisztériumok, egyházi, társadalmi szervezetek, vállalkozások direkt vagy indirekt irányítása alatt működik.136 A finanszírozás kérdése némileg eltér a különböző könyvtártípusoknál, ám ez az eltérés nem jelentős: míg például a közművelődési könyvtárak fenntartója az önkormányzat, addig a felsőoktatási könyvtárak fenntartója az adott főiskola vagy egyetem, amely szintén a költségvetésből jut intézményi támogatáshoz. Egy adott költségvetés időszakát elsősorban a fenntartó szervezet határozza meg, de a legtöbb könyvtár 12 hónapos rendszerben működik.137 A „könyvtár által évente elkészített költségvetési tervet a fenntartó saját szempontjai szerint kezeli, fogadja el, módosítja vagy húzza keresztül”.138 A könyvtár és fenntartója közti kapcsolat leírható egyfajta cserekapcsolatként, mivel az utóbbi a támogatás rendeltetésszerű és eredményes felhasználását várja el a finanszírozásért cserébe.139 A könyvtáraknak bizonyítaniuk kell a szolgáltatás szükségességét,140 és alkalmasságukat a feladataik ellátására, a társadalmi és információs igények kielégítésére. Emellett a fenntartó és a könyvtárak 133 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 70. § (1), 90. § (2) 134 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 11. 135 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 35. 136 Haraszti Pálné: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 102. 137 Mikulás Gábor: Könyvtárgazdaságtan. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – 364. 138 Ugyanott 139 Bátonyi Viola: Marketing, marketingmenedzsment. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 146. 140 Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. – Budapest: ELTE, cop. 2005. – p. 186. 36
  37. 37. kölcsönösen hasznára is lehetnek egymásnak:141 a könyvtár nyújthat specifikus információszolgáltatást, és a fenntartó/finanszírozó kivívhatja a köz megbecsülését. 2.2.2.2. Alternatív támogatásszerzési lehetőségek A könyvtáraknak nem csak az állami, normatív támogatásból kell fenntartaniuk magukat, több egyéb, alternatív pénz- és anyagszerzési lehetőség is a rendelkezésükre áll. Ilyen források lehetnek többek között a pályázati támogatások, a szponzoráció, a mecenatúra vagy adományozás, a (helyi szintű) lobbizás, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a szolgáltatások díjai. Mivel a költségvetés támogatása, és az egyéb (pályázati stb.) támogatások összege a könyvtár részéről nem különösebben befolyásolható, dolgozatomban főként arra kívánok ötleteket adni, hogy a minél hatékonyabb működés segítségével a könyvtár hogyan növelhetné a könyvtárhasználatból és a költséghatékonyságból eredő profitot. Így az alternatív támogatásszerzési lehetőségekről röviden, szinte csak „említésszerűen” írok. „A finanszírozás különböző szintekre delegált forrásokkal feladatra és/vagy intézményre összpontosul.”142 A könyvtárak esetében a támogatást alapvetően az ún. normatív finanszírozás („input” finanszírozás) adja, mely esetén a kapacitás, illetve teljesítménymutatók alapján történik a források elosztása.143 „A költségvetés támogatása - amelyet a központi költségvetésen felül, az államháztartás egyéb alrendszerein keresztül is elérhet a nonprofit szektor - egyrészt az adókedvezményekben, másrészt közvetlen támogatások vagy állami megrendelések formájában valósul meg, de lehet pl. állami ingatlanok kedvezményes bérleti díjért való vagy ingyenes használata is.”144 A köztámogatásokért, vagyis a közkereslet és a támogatásszerzés biztosításáért ugyanúgy verseny folyik, mint a piaci kereslet megszerzéséért.145 Nincs ez 141 Huszár Ernőné: Az államháztartási reform és a könyvtárak (önkormányzati) finanszírozása. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 5. évf. 1996. 4. sz. p. 13. 142 Alföldiné Dán Ganriella: Könyvtárfinanszírozás és –működés megoldás-e a nonprofit?: szakirodalmi szemletanulmány. – Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1996. – p. 29. 143 Ugyanott 144 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 29. 145 Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. – Budapest: Média+Print, 1997. – p. 10. 37
  38. 38. másként a pályázatok esetében sem. A költségvetési támogatások folyamatos csökkenése miatt a könyvtáraknak élnie kell a pályázás eszközével. A költségvetési törvények lehetőséget adnak arra, hogy a nonprofit szervezetek az általános állami „tartalék” felosztása során pályázhassanak.146 A pályázati kiírások többnyire egy adott feladat vagy program elvégzésére irányulnak. A programfinanszírozásban élen járnak a minisztériumok és a kezdetben elkülönített állami alapok, mint például a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés) és az NKA (Nemzeti Kulturális Alap, mely az általa szükségesnek ítélt tevékenységekre pályáztatja az intézményeket), valamint az önkormányzatok, költségvetési lehetőségeik erejéig. Jó példa a pályázatra a Soros Alapítvány azon könyvtámogatási pályázatsorozata, amely úgy segítette a kiadókat, hogy bizonyos mennyiségű példányt a kiadott könyvekből megvásárolt az alapítvány, s azt ingyen jutatta a magyar könyvtárak széles köréhez.147 A pályázati pénz általában csak injekció a szolgáltatások bővítésére vagy új szolgáltatás elindítására, mert az adott szolgáltatásnak ezek után magát kell fenntartania.148 „Az adományozás egy mások által megvalósított cél anyagi vagy más módon történő támogatása.”149 Az adományozás során az adományozó közvetlenül semmiféle ellenszolgáltatásra nem tart igényt,150 ugyanakkor támogatása eredményéről általában tájékozódni kíván. Az adományozás „formája lehet egyéni juttatás, amely pénzbeli adomány, ajándék vagy hagyaték.”151 A könyvtár, illetve szolgáltatásainak finanszírozásában megjelent a civil társadalom is. Az egyéni juttatás leggyakoribb formája a mecenatúra. A magán mecenatúra többnyire az állami finanszírozást egészíti ki. A mecénási támogatás mértéke az adott 146 Pavluska Valéria: A nonprofit szektor. – Pécs: Jannus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999. – p. 130. 147 Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó, cop. 2007. – p. 123. 148 Mikulás Gábor: Könyvtárgazdaságtan. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 370-371. 149 Nagy Myrtil: Adománygyűjtés. In: Kulcsár Mária et al.: Nonprofit 1x1: útikalauz kezdő civil szervezetek számára. – Dunaszerdahely: Információs központ, 2002. – p. 70. 150 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 26. 151 Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 26. 38

×