Horti Batthyány József Általános Iskola

1. KÖRNYEZETVÉDELEM
BALLÓK BÁLINT
Horti Batthyány József általános iskola
Fenntarthatósagi témahét

2. Szelektivitás
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő
Nonprofit Részvénytársaság, mint Magyarország egyik
legnagyobb, hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalata,
tevékenységi köréből adódóan kiemelt jelentőséget
tulajdonít közös környezetünk tisztántartásának,
rendezetté, egészségesebbé tételének és mindezen
értékek megőrzésének.

3. Újrahasznosítás
• Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek
célja, hogy
• az ember által készített, tartós, nem természetes,
főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és
• olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek
segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
• A tevékenységre használt angol szó, jobban kifejezi, hogy anyagok
környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék –
hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül
megkülönböztetjük a értéknövelő és a értékcsökkentő fogalmát,
melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét
fejezik ki.

4. Elektromos autók
Az elektromos autó egy villanymotorral meghajtott autó.
Az elektromos energiát
leggyakrabban akkumulátorból nyeri, de egyes elektromos
autók szuperkondenzátorban tárolják azt.
Azokat az autókat, amelyek elektromotort és más típusú
motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem
tekintjük teljesen elektromos járműveknek, mert azok
csak töltéstároló üzemmódban üzemelnek.

5. Elektromos autók
Magyarországon egyaránt léteznek egyenáramú és váltakozóáramú
töltőállomások. Teljesítményük 100-200 kW, a motor teljesítményének
nagyságrendjébe esik. Az egyenáramú töltőkészülékek 480, vagy 850 V
feszültségről működnek áramfelvételük 100-200 A között van.

6. Növények védelme
A növényekre általában jellemző a fotoszintézis, vagyis a
napfény energiáját felhasználva autotróf módon építik fel
a testüket alkotó molekulákat. Találhatunk köztük ismerős
élőlényeket, mint például a fák, a füvek és a páfrányok.
Arisztotelész az élőlényeket állatokra és növényekre
(amelyeknek általában nincsenek érzékszerveik) osztotta.

7. fűtés
A „radiátor” elnevezés azt sugallja, hogy azokat a fűtőtestek nevezzük radiátornak, amelyek
hőleadása elsősorban hősugárzás útján történik, azokat a fűtőkészülékeket pedig, amelyek
hőáramlássa, azokat konvektoroknak. A valóságban a radiátornak nevezett készülékek – a
konvektorokkal egyezően – a hőjüket döntően[2] konvekciós hőleadás útján adják át a
környezetüknek.[1] Azaz a fűtőtest meleg (általában fém) anyaga a vele közvetlenül
érintkezésbe lépő levegő részecskéket melegíti fel, a felmelegedett, könnyebbé vált levegő
felszáll – tovaáramlik –, majd e meleg légrészecskék a felvett hő egy részét továbbadják a
helyiség távolabbi légrészecskéinek, tárgyainak.

8. Állatok védelme
• Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok és
a korongállatkák is ide tartoznak , egyes elgondolások csak
a valódi szövetes állatokat értelmezik állatokként (Animalia sensu
stricto – „állatok szűkebb értelemben”).

9. • Vízszennyezésnek nevezzük azt
a környezetszennyező folyamatot, melynek során
a víz emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik.
A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy
pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja.
(Például mikor a hulladékba belegabalyodnak).
Vizek védelme

10. Légszennyezés
A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van.
A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A
gépjárművek ólomszennyezése megszűnt, de szénhidrogéneket és szén-monoxidot bocsájtanak ki,
valamint súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel
kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a
forgalomból. A Világbank 2010-re 816,4 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben
az 1990-es 586 milliós adattal.

11. Talajvédelem
A talaj különböző minőségű és halmazállapotú
anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két-
egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő-
alrendszert lehet megkülönböztetni. A biotikus alrendszer
az élő szervezetek, az abiotikus pedig az élettelen
anyagok összessége. Az abiotikus talajkomponensek
háromfázisú heterogén, polidiszperz rendszert alkotnak. A
szilárd fázis kristályos és amorf ásványi anyagokból,
illetve a holt szerves anyagokból áll. A folyékony fázis
ásványi sókat, kis molekulasúlyú szerves anyagokat és
abszorbeált gázokat, a légnemű fázis pedig CO2-ot, O2-
t, N2-t és tekintélyes mennyiségű vízgőzt tartalmaz.

12. Megújuló energiaforrások
• Egy rendszer anyag és energiatartalma állandó és csak külső forrásból
bővíthető. A Föld számára jelenlegi ismereteink szerint a Nap és a Hold
jelenthet külső forrást. Azokat az energiaforrásokat nevezzük megújuló
energiaforrásnak, melyek nem szennyezik nagymértekben a környezetet.
Megkövült fosszilis energiaforrásai, hanem a közelmúlt Napból, vagy
Holdból származó energiaforrásai megújuló energiaforrásoknak
nevezzük.

13. Nem megújuló energiaforrás
A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti
erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa
vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe
telik. A nem-megújuló energiaforrás nem gyártható,
termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a
fogyasztással megközelítő mértékben

14. Radioaktív anyagok
• A radioaktivitás a nem stabil
(úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. Ez
nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt. Radioaktív sugárzás a
természetben is előfordul.
Mérésére részecskedetektorokat használnak.

15. Víz takarékosság
• Hogyan takarékoskodj a vízzel? Világszerte egyre növekvő kihívás a
Föld édesvízkészletével történő ésszerű gazdálkodás. A
vízkészletek egyenlőtlen eloszlása a klímaváltozás várható
hatásaként a jövőben még szélsőségesebbé válik, és a
növekvő népességnek egyre kisebb hányada jut tiszta ivóvízhez. A
víz létfontosságú kincsünk, mindannyiunk felelőssége, hogy ne
pazaroljuk!

16. Víz takarékosság
• Mosás
• A mosógépet csak akkor indítsd el, ha összejött 1 adagnyi ruha!
• Ha ez mégsem sikerül, akkor állítsd félprogramra a mosógépet!
•