1. Vallásos anarchizmus - a sóvárgás és a hatalom
A hatalmat a sóvárgás szüli. Minden sóvárgás, fel is
számolja azt amit létrehoz, mert a sóvárgás, épp a
természetéből kifolyólag, hiány mivoltából, nem ismeri a
beteljesülést, így önmagát számolja fel. A bölcs nem áll
ellen a hatalomnak, mert ismeri a hatalom természetét,
kitér előle. A hatalom természetét, csak a csendben,
önmagadban ismered meg. A hatalom természetének
ismeretében leszel bölcsé. A hatalom a lélek problémája,
melyet csak lelki úton lehet megoldani, csak a csend révén.
Vallásos anarchizmus - a buzgó intézmény-vallásos
A buzgó vallásosok, a vallási intézmény túlbuzgó hívei,
nem egyebek, mint társadalmilag elfogadott eszelősök.
Vallásos anarchizmus - a Bölcsesség anarchista
Az intézmény, a szokás előítéletté merevíti a Bölcsességet.
Az élő Bölcsesség anarchista, mentes az intézményességtől,
a szokás hatalmától, - Ő a Belső Bölcs Szava.
Vallásos anarchizmus - az intézmény, Lét-ellenes

2. A puszta Lét elenged, nem ragad meg semmit, nem tart
fogva semmit, nem birtokol semmit. A Puszta Lét,
szétáramlás, állandó elengedés. Az intézmény egy állandó
összehúzódás, birtoklás, görcsös szorítás. Az intézmény
alapja a birtoklás, ezért Lét-ellenes.
Vallásos anarchizmus - a tömeg útjai
A Láthatatlan útjai maguk is láthatatlanok. A tömeg útja,
a kézzelfoghatóság birodalmába tartozik, mint ő maga. Az
intézményesség, a vallásban, a tömeg útja. A tömeg szereti
a kézzelfoghatót, az intézményt. A tömeg szereti, a
kézzelfogható, gyakorlathoz kötött vallásosságot. A tömeg
nem szereti a Láthatatlant.
Vallásos anarchizmus - a hatalom görcse
A hatalom görcs, ami összehúzódásra kényszeríti a
hatalom akaróját. A hatalomnélküliség, szétáramlás a
Végtelenben.
Vallásos anarchizmus - ott, ellenőrizhetetlen vagyok
A hatalom egyre növeli az állampolgárok ellenőrzöttségét,
egyre több adatot gyűjtve róluk. Ha eltűnsz, önmagad,

3. rejtetett, Láthatatlan birodalmában, akkor
ellenőrizhetetlenné válsz. A hatalom, csak a láthatóról tud
információt gyűjteni, csak azt tudja ellenőrizni: az ember
lényege láthatatlan, amiről nem lehet információt gyűjteni,
sem ellenőrizni nem lehet. Lényeged kicsúszik a hatalom
kezéből.
Vallásos anarchizmus - az intézmény és a szakrális
Az egyházi intézmény kontrol alatt tartja a szakrálist. A
kontrol alatt tartott szakrális, épp alapvető tulajdonságától
fosztódik meg, a spontenaitástol.
Vallásos anarchizmus - Páli, farizeusi alapítás
Az intézmény téglái között, az összekötő, ragasztó anyag, a
malter, az erkölcsi képmutatás, vagyis a lélekölő formális
erkölcs. Pál apostol nem tért meg, farizeus maradt, a
formális, lélekölő erkölcs embere. A kereszténység
intézményiségének az alapjait ő fektette le, ami a farizeusi
formalizmus, ami öl.
Vallásos anarchizmus - a bűn és a vallásos intézmény

4. Nyugaton, a nem vallásos ember gondolkodását is
meghatározza, hogy valami eleve nem jó, jobbá kell tenni,
ami az ősbűn alapgondolata. A világ nagy vallásainak
nagyrészében megtalálható, hogy valami a kezdet után
elromlott, és azt restaurálni kell. De nem minden
vallásban, van, ahol a bűn fogalmát sem ismerik. Érdekes,
az európai elveti az ősbűn mítoszát, de gyakorlatilag,
keletről, csak egy hasonlót vesz át: előző életeid
tehertételével jössz a világra. Az európai nem tud
szabadulni a bűntudattól, az életfeladatoktól. Az európai
ugyan az marad, bűntudatos küzdő, feladatmegvalósító.
Az európainak állandóan valami munka, feladat kell, ami
állandóan nyüzsgésben tartja, amely állandóan valami
újabb és újabb izgalmat nyújt neki. A nyugati, csak
önmagát találja keletben is, nem egyebet. Jung állítja, hogy
nyugatnak nincs szellemi alapja, kelet megértéséhez.
Ebben igaza van. De miért is kell nekünk kelet? Csak
azért, mert távol van, és a távoli mindig vonzóbb, ami egy
érdekes antropológiai kérdés, Léwi Strauss szerint. Az
európainak, onmaga csendjéből kellene önmagának lennie,
és nem kölcsön ezközökkel. De mitől is foszt meg, az elve
nem jó, bűntudatos gondolkodás? A közvetlen Lét-
élménytől. A Létezés öröme, csak a közvetlen Lét-
élményből származhat, ahol nincs feladat, ledolgozni való,
ahol közvetlenül adottan jó minden. A szeretet is csak a
feltételnélküliségben érvényesül. A feltételnélküliség
legnagyobb ellensége, a kettősség, a jó és a rossz fogalma.
A kettősség foszt meg a közvetlen Lét-élménytől. Kevesen
vannak a bölcsek, akik a kettő harmóniájára gondolnak, a
jó és a rossz harmóniájára. Az igazán bölcsek mellőzik a
kettősséget. Legtöbben a restaurátorok vannak, akik a
rosszat megakarják semmisíteni, új világot akarnak
teremteni. És itt kezdődik a jók és rosszak konfliktusa. A

5. jók és rosszak konfliktusa szüli az intoleranciát, valakiket
meg kell semmisíteni az újvilág megteremtéséhez. A
restaurálás, eszközigényes, így intézményeket hoz létere.
Az eszközök, jó vagy rossz volta fölött a jók is hajba
kapnak, közöttük is megszületik a jók és rosszak tábora. A
jók tábora, vég nélkül osztódik jókra és rosszakra, ellepve
a földet, a teljes zűrzavarhoz vezetve. Senkinek sem jut
eszébe, utólag, hogy a zűrzavaros sokaság a kettőből indult
ki. Senki sem veszi észre, hogy az emberiség jobbá tételét
hivatott vallási intézmények, zűrzavarhoz vezettek. Így
lassan mindenki megfeledkezik, a puszta Létezés öröméről,
- Jézus ezt tanította. A restaurálás, megvalósítás, ami
előfeltevésből indul ki, és ami ellenállásba ütközik. Az
előfeltevés, közvetettség, ami a közvetlen Lét-élménytől
foszt meg. Az előfeltevés, Lét-felejtés, ami
megvalósításában mindig agresszív, hol burkoltan, hol
rejtetten. A keleti hittérítők, a rejtett aggresszvítás
mesterei. Maga a jóga, rejtetett agresszivítás, mert az, elve,
a nem jóból indul ki, és átalakításra törekszik. Minden
tanító, mint például Buddha, akik a Létben átalakítandó
negatívumot találnak, restaurálásra szólítanak fel, amely
csak valaminek a megsemmisítése révén lehetséges, a
megsemmisítés meg agresszió. Jézus, a múlandóságra
mútatott rá, amelyet tényként kezelt, és nem
negatívumként. Szerinte, a múlandóság az öröklét kapúja.
Az intézmény, a közvetlen Létélménytől foszt meg.
Nagy Attila Puli