Ppt prezentáció

1,564 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,564
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
14
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Ppt prezentáció

  1. 1. Pedagógiai tervezés és értékelés Dr. Virág Irén Kurzus kódja:02 Készítette: Soós Józsefné Neptun:MG23D1
  2. 2. Felhasznált irodalom: 1. Báthory Zoltán:Változó értékek, változó feladatok-A PISA 2000 vizsgálat néhány oktatáspolitikai konzekvenciája. In.: Új Pedagógiai Szemle, 10. sz. 2002.http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-10-ta-bathory-valtozo 2. Mihály Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek és ami mögöttük van. APISa-vizsgálat finn eredményeiről. In.: Új Pedagógiai Szemle, 12. sz. 2003.http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-12-vt-mihaly-vilagraszolo 3. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? McKinsey&Company 2007. http://oktatas.mholnap.digitalnatives.hu6images/Mckinsey.pdf
  3. 3. Fő kérdés: „Miért van az, hogy bizonyos oktatási rendszerek stabilan, jobban teljesítenek, és gyorsabban fejlődnek, mint mások?” /McKinsey&Company/ Minta: A világ oktatási rendszerei közül kiválasztottak 25-öt, köztük a 10 legjobb teljesítményűt. Módszer: Mi a közös a jól teljesítőiskolarendszerekben, milyen eszközöket használnak a diákok a teljesítményének fejlesztése érdekében.
  4. 4. A vizsgálat eredménye: 1. Biztosítani kell, hogy megfelelő emberekből legyenek tanárok. 2. Biztosítani kell, hogy a tanárképzés valóban hatékony oktatókká képezze a tanári pályára készülőket.3. Biztosítani kell, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatást kapjon minden gyermek.
  5. 5. PISA-vizsgálat jellemzői: ¤ Országok összehasonlítása ¤ Összefüggések háttérváltozók és teljesítményadatok között¤ Összefüggésekre irányuló ország-közi összehasonlítások
  6. 6. Magyar eredmények I : Magyar 15 évesek a 27 OECD ország mezőnyében 2000-ben: - olvasásban a 21-26. hely közötti sávban- matematikában a 20-23. hely közötti sávban- természettudományban a 13-21 hely közötti sávban
  7. 7. Magyar eredmények II. - A szülők foglalkozása nagyon erősen meghatározza a teljesítményt. -Teljesítménykülönbségek nagy része aziskolák közötti és nem az iskolákon belüli különbségekre vezethető vissza.
  8. 8. Mi történt a PISA-vizsgálatot követően? ● Sajtóvisszhang ● A legtöbb országban részletes nemzeti elemzés készült● Okok keresése-nyilvános viták, kutatások● A sikeresek (pl.: Finnország és Anglia) is keresték a magyarázatot
  9. 9. PISA-vizsgálatból a következők mutathatók ki: Negatív eredmények: ►Nagy különbségek vannak egyes országok között ►Vannak olyan országok, akik annak ellenére maradtakle jelentősen, hogy rendkívül nagy összegeket fektettek az iskolai teljesítmények között is. Pozitív eredmények: ►Vannak olyan oktatási rendszerek, melyek saját példájukkal bizonyítják, hogy a kiváló oktatás elérhető cél.
  10. 10. A McKinsey-jelentés:☺ A mennyiségi eredményeket összekapcsolja a minőségi felmérésekkel.☺ Megkeresi a közös vonásokat a jól teljesítőés a gyors fejlődést mutató iskolarendszerében.
  11. 11. A McKinsey-jelentés kérdései: ☻ Hogyan lehet kiválasztani a legalkalmasabb tanárjelölteket? ☻ Hogyan lehet őket hatékony oktatókká képezni?☻ Hogyan lehet célzott támogatást nyújtani, hogy minden gyermek élvezhesse a magasszintű oktatáspolitika előnyeit? ☻ Mik a sikeres rendszerek jellemzői?
  12. 12. McKinsey-jelentés célja:A kutatást 2006 május és 2007 március között folytatták le ♠ Megérteni, miért teljesítenek egyes iskolarendszerek jobban, mint mások. ♠ Hasznos információkat kíván nyújtani az iskolafejlesztéssel kapcsolatos vita résztvevőinek, rávilágítva gyermekiskoláztatásának hatékony javítását szolgálómegoldásokra, földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül.
  13. 13. Ráfordítások, reformok és eredmények:☼ OECD szinte minden tagja jelentős mértékben növelte az oktatásra fordított összeget. ☻ Ennek ellenére nagyon kevés rendszer teljesítményében sikerült fejlődést elérni, sőt sok országban a teljesítmények stagnáltak, vagy romlottak. ☼ Minden OECD ország növelte tanárai számát a diákokhoz képest.☻ Megállapították, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.
  14. 14. Különbségek, hasonlóságok: ۞ Óriási különbségek az egyes sikeres oktatási rendszerrel jelentkező országok módszerei között.‫ ۝‬Hasonlóságok: felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatását. Ennek érdekében 3 tevékenységet végeznek hatékonyan: 1. A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként. 2. A leendő tanárokat hatékony pedagógussá képzik. 3. Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak,amelyek garantálják, hogy minden gyermek kiváló képzésben részesüljön.
  15. 15. Következmények:Azok a reformok, amelyek a fenti célokat nemtartják szem előtt, valószínűleg nem segítik a döntéshozói szándék megvalósulását, az eredmények javulását.
  16. 16. Finn eredmények a PISA 2000 vizsgálatban:A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el. Minek köszönhető a finn tanulók kiváló teljesítménye? Iskolarendszernek, vagyis a komprehenzív iskolatípusnak. /Az iskolatípus nem egyedüli magyarázat/
  17. 17. A finn eredmények elősegítői I: ☺Tanulói érdeklődés. ☺ Oktatási rendszer szerkezete. ☺ Pedagógusképzés ☺ Iskolai tevékenységek. ☺ Oktatást segítő szolgáltatások
  18. 18. A finn eredmények elősegítői II:☺ Összességében a tanulók családi háttere is kedvezően befolyásolja a tanulói teljesítményeket.☺ Az oktatásban az ismeretek gyakorlati alkalmazására helyezik a hangsúlyt ☺ Egyenlő esélyek biztosítása, egyes gyerekek szükségleteihez igazodva. ☺ Integrált oktatás ☺ Kulturális és politikai konszenzus
  19. 19. A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés I: ☻Az oktatáspolitikai döntések a kulturális környezettől függetlenül hatnak az adott ország oktatására. ☺Finnországban a 20. század folyamán sem került sor politikai konfliktusokra. Hirtelen váltásokra az oktatás kérdéseiben ☻Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják.☺Finnországban hatékony a pedagógus képzés, korlátozza a tanárképzésbe bejutók számát, és szigorú rostán kell megfelelniük.
  20. 20. A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés II: ☻A diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.☺A tanítás tekintélye fontos Finnországban, a tanári állásokat magisteri fokozathoz kötötték.
  21. 21. Reflexió:A McKinsey jelentés és a PISA 2000 vizsgálat finn eredményei a jó teljesítmények eléréséhez fontosnak tartják: ☺ a családi hátteret ☺ a családok kulturális kommunikációját ☺ a pedagógusképzés minőségét ☺ a tanítás, tanulás minőségét ☺ a tanulás és tanítás hatékonyságának vizsgálatát ☺ az ismeretek gyakorlati alkalmazását ☺ az írás-olvasási és számolási készséget ☺ a felzárkóztatást, egyéni fejlesztést ☺magas követelmények felállítását
  22. 22. PISA magyar eredmények javítása: Valamennyi jól teljesítő és gyorsan fejlődő rendszerben a fentebb említett kritériumokszükségesek az eredmények javításához, így a magyar eredmények javításához is! „A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükségesÓ
  23. 23. Köszönöm a figyelmet! ☺

×