Reinkarnacio. Mese, vagy valóság?

1,066 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,066
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
19
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Reinkarnacio. Mese, vagy valóság?

  1. 1. Kozma Szilárd karma-asztrológus:A reinkarnáció: valóság, vagy miszticizmus? "A reinkarnáció egy misztikus metafora és annyi köze van a valósághoz, mint Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának." Egyik, Szászebenben tartott edzőtáborunkba két napos késéssel érkezett kétmagyarországi fiatalember. Késésük oka az volt, hogy a másfél évesunokahúguk temetésén kellett részt venniük, aki hirtelen meghalt, miután amagyarországi egészségügyi hatóságok valamelyik szakembere - orvosa, aMagyarországon immár kötelező agyhártyagyulladás elleni védőoltással"ellátta". A két fiatalember közös unokatestvére és felesége tehát, pontosan úgyjárt, mint feleségem és én: a két és fél hónapos makkegészséges kislányunkat,akit a feleségem a Bősárkányi albérleti lakásunkban teljesen könnyedén hozott avilágra, minden problémától mentesen, az ottani körorvos, akkor még csaktúlbuzgóságból, mivel akkoriban ez nem volt még Magyarországon kötelező, atöbbi védőoltás mellett, agyhártyagyulladás és influenza vírus elleni oltással is"ellátott". Ez által legyengítette a jól fejlett és korábban teljesen egészségesgyermek immunrendszerét, amely így, ebben a legyengült állapotában nemtudott ellenállni egy olyan légúton terjedő vírusnak, amely a tüdőn keresztülbejutván a vérébe, a lefektetés előtt még jó étvággyal táplálkozó gyermekbizonyos sejtjeit reggelre szétbontotta. Nem tagadom a reinkarnáció létezésének a lehetőségét, hiszen ott, ahol én azasztrológiát tanultam, az Elta nevű bukaresti szabadegyetemen, a reinkarnációtevidens tényként kezelték és a horoszkópok karmikus elemeit is inneneredeztették. A karmát a múlt életekben viselt dolgokkal, az akkor és ott ért,pozitív, vagy negatív tapasztalatokkal és berögzült hibákkal, vétkekkel, illetveezeknek az "átöröklött" spirituális emlékeivel, hatásaival és visszahatásaival, ajelenkori inkarnációban jelentkező következményeivel értelmezték. Természetestehát, hogy ezt, az akkor metafizikainak képzelt valóságértelmezést ésvalóságlátást, a megfelelő tárgyalási móddal együtt, én is asszimiláltam és, hogy(kezdő metafizikusként) bizonyos szempontból, velük azonos mentális és ideális(képzeleti) formákban kommunikáltam és így is gondolkoztam néhány évig. Ezcsak akkor változott meg, amikor én is gyakorló asztrológussá válva, azt kellettészlelnem, hogy a hétköznapi valóság a legtöbb esetben ellentmond a misztikuselméleteknek. Nem csoda tehát, ha - rezonancia és a hatás- visszahatás törvényealapján - álmaimban nekem is voltak ebben az időszakban olyan, a történelemkülönböző helyein is idejében lezajló élményeim, amelyek egészen jól illettek ésmáig is találnak, mind az addigi és akkori sors-élményeimhez, magánéletinehézségeimhez, mind a horoszkópom bizonyos elemeihez. De, mind a hívő,mind a szkeptikus hölgyeket és urakat, már előre megnyugtathatom: ezek amúltbéli személyiség-élményeimről szóló álmok, illetve ezek az állítólagosmúltbeli személyi szerepek, nem nyújtottak számomra valami felemelő, a
  2. 2. spirituális képességeim eredetére és gyökerére utaló információkat, ahogy azilyen jellegű beszámolókban lenni szokott. Nem vonhattam le például ezekből a"reinkarnációs élményekből" semmiféle következtetést, ami legalább az addigbebizonyosodott költői tehetségemet igazolta volna. És nem kaptam semmiféleinformációt arra vonatkozóan, hogy én valamiféle spirituális töltetű különöslélek inkarnációja lennék, de még arra vonatkozóan sem legalább, hogy ilyenjellegű szellemi képességekkel rendelkeznék és arra vonatkozóan, hogy "akorábbi életeimben" netalán asztrológus, vagy költő - író és egyáltalán művészlettem volna, semmiképpen nem. Sőt: a többnyire lesújtó élmények inkább arra valóak voltak, hogy fogadjam elaz aktuális helyzetemet és örvendjek annak, hogy egyáltalán ennyire is vagyok,és ha nem akarok az előbbi inkarnációim cseppet sem kívánatos állapotába éshelyzetébe visszakerülni, ne foglalkozzak mással, mint a horoszkópombólkiolvasható rengeteg negatív tulajdonságomat igyekezzek pozitív képességgéátalakítani. Bevallom, éppen emiatt, a meglehetősen alacsonyrendű és igen erőserkölcsi problémákat felvető, múltbéli szerepkörök miatt, tűntek számomraakkoriban kézzelfoghatónak ezek az álombéli inkarnációs élmények, ellentétbenazzal a sok romantikus mesével, amit a hasonló területen mozgó személyektől(Az általam felkeresett misztikus könyvek szerzőjétől, vagy éppenséggel azasztrológiai szabadegyetem kurzusain résztvevő hallgató-társaimtól) hallottam. Talán éppen az akkor még meglepő gyorsasággal újrarendeződő és erőteljesenfejlődő asztrológusi logikám számára, egyre hamisabban hangzó és az illetőszemély misztikus képességeinek egyfajta "örökletes" hitelességet biztosítanihivatott romantikus mesék voltak azok, amelyek a reinkarnáció gondolatátóleltávolítottak és létének a "tényszerűségétől" elidegenítettek. Illetve azok, azillető személyeknek a voltaképpen ellenőrizhetetlen "dicső múltjáról", illetveártatlan áldozati szerepéről szóló, nyilvánvalóan költött mesék, amelyek,amellett, hogy bármely kézzelfogható bizonyítékot nélkülöztek, a legtöbbesetben, semmiféle lényegi kapcsolatot nem mutattak sem az illető személynek ajeleni karakterével és magánéleti sors-problémájával, sem a horoszkópjábólkiolvasható karmájával (lényegi, de tudattalan szellemi meghatározódásával) éséletfeladataival. Ez a tapasztalat tehát, egyre erősebb kétségeket támasztottbennem nem csak azzal szemben, hogy az illető személyek igazat mondanak,hanem elsősorban azzal szemben, hogy egyáltalán hasznos lehet-e az, ha azemberek ilyen, a jelenlegi életükkel, helyzetükkel és magatartásukkal(jellemükkel, karakterükkel, és általában gyenge, de legalábbis ingatagszavahihetőségükkel) semmiféle reális kapcsolatot nem mutató,fantazmagóriákkal áltatják magukat, ahelyett, hogy a jelen problémáira, aproblémákat okozó helytelen mentalitásuk felszámolására összpontosítsanak? Ráadásul azt kellett tapasztalnom, hogy kedvenc metafizikus íróm: HamvasBéla is elutasítja a lineáris reinkarnáció gondolatát, illetve olyan filozofikusértelmezést ad neki, ami az akkor általam ismert keresztény egyházaknak aNázáreti Jézus "kivételezett és közvetlen" istenfiúságának: a közvetlen isteniszármazásának a tételét is egyértelműen cáfolta (Scientia Sacra: Ikrek és
  3. 3. Kereszténység: Androgünosz). Ti., hogy az abszolút szellem, különböző,egymáshoz nagyon hasonlító problémakört hordozó személyiség típusokban éskarakterekben inkarnálódik, de az hogy ezeknek, az egymáshoz sokszor amegszólalásig hasonlító személyeknek, az individuális tudata között valamifélekapcsolat létezne, az kizárt, mivel ez a lehetőség Hamvas Béla írásai szerintlegalábbis, metafizikailag nem indokolt. Szerinte, és több komoly metafizikusszerint, mindannyian közvetlenül az abszolútumból válunk ki, alakulunk átideális, mentális, asztrális és energetikai struktúrákká és ezt követően, ez által(ezzel a szellemi lét-alappal és életfenntartó energiával) biológiailag ismegtestesülünk. Az abszolútumból jövünk tehát mindannyian, gonoszak ésszentek egyaránt, és az, aki képessé teszi magát erre, oda is tér vissza. És ezegybecseng a Jézus kinyilatkoztatásával is, miszerint " Én az atyától jövök és énaz atyában vagyok és az atya bennem van." A fentiek miatt, és azok miatt a reinkarnációval szembeni kétségeim miatt,amelyeket az alábbiakban még bőségesen fogok sorolni, semmiféle vigaszt nemnyújthatott számomra a két és fél hónapos kislányunk halálakor az, areinkarnáció képzetéből származó elmélet, amely szerint "az inkarnálódó" lelkekelőre kiválasztják a szüleiket és a sorsukat, vagyis az életük minőségi ésmennyiségi tartalmát. Ez, az emberi kreativitást (isten-hasonlóságot) és szabadakaratot tagadó, mechanikus sors-meghatározódási és meghatározottságielmélet, amellett, hogy semmivel nem értelmesebb annál a laposan fatalistatermészettudományos magyarázatnál, hogy a női petesejtnek és a férfiivarsejtnek a bizonyos természeti feltételek és egybeesések (véletlenek)következtében történő egybekelése következtében jöttünk és jövünk a világra, afelelős szülői és emberi önérzetemben is sértett, hiszen teljesen kizárja az énfelelősségemet és értelmes szerepemet a gyermek fejlődésében és életben-tartásában. A Szebeni karate edzőtáborban megismert fiatalemberek rokonainak az eseteáltal felébresztett emlékeimhez visszatérve, el kell mondanom azt is, hogyamennyiben akkor elfogadtam volna a reinkarnációs mesék által biztosítottfelmentő vigaszt, nem tettem volna semmivel különb dolgot mint a vallásosemberek, akik ilyen esetben az Úristen (végül is: szeszélyes!) akaratára kenik atragédia felelősségét, vagy mint a materialisták, akik az orvost, vagy a szérumelőállító cég munkatársait, vagy "az egész k. világot" hibáztatják a tragédiájukmiatt, vagy éppenséggel a vak véletlent, annak függvényében, hogy mennyireambíciósak igazságkeresés szempontjából, illetve, hogy mennyire telitettellenségképekkel az életképzeletük. Én viszont, a metafizikai tudásomnál ésképzettségemnél fogva, nem élhettem a vallásos, vagy a materialista -tudományos önámítások egyikével sem. De, amint az utóbb kiderült: nagyonbecsaptam volna mind önmagamat, mind a feleségemet és ezzel ugyanakkor akésőbb született gyermekeink egészségét és életét is veszélyeztettem volna,akkor is, ha elhiszem azt a, végülis felháborító reinkarnációs magyarázatot, hogya kicsi Enikőnk, már "test nélküli lélek" korában, eleve tudta, hogy - épen ésegészségesen megszületve -, ilyen szörnyen és végül is a szellemi törvényeket
  4. 4. tudomásul venni nem akaró, de magát szerfölött okosnak képzelő "világunk"tudományos ostobasága és szüleinek a végzetes "védőoltás" elhárításábantanúsított gyávasága miatt fog meghalni. És, hogy azért szenvedte át az albérletiszoba sötétjében fulladozva azokat a szörnyű órákat, amíg a hamis genetikaiinformációt tartalmazó vírus szétbontotta a tüdejét, hogy miket az elveszítéséveljáró rettenetes lelki megrázkódtatásban részesítsen, annak érdekében, hogyspirituálisan nemesedjünk. Nem nyugodván bele és nem fogadván el tehát sem avallásos, sem a materialista, sem a misztikus magyarázatokat az átlagon messzefelülien ép és egészséges lányunknak az emberi ostobaság okozta halálávalkapcsolatosan, a halál perspektívájából vizsgálgatván annak a születési képletétés beterhelvén magamat és feleségemet a halál miatti felelősséggel, heteken éshosszú hónapokon át vissza emlékezvén minden olyan eseményre, amikor nemhelyesen cselekedtünk metafizikai szempontból, felgöngyölítettem azokat aszellemi folyamatokat és ok-okozati összefüggéseket, amelyek végül is odavezettek, hogy ez, a horoszkópjából ugyan egyértelműen kiolvasható nehézéletprogrammal született kislány, nem fejlődhetett tovább olyan egészségesen,mint ahogy a természetes és teljesen zavarmentes születésekor az életbe elindultakárcsak a többi gyermekünk. Hogy végül is miért kellett általunk és miattunk,találkoznia az őt, teljesen feleslegesen vakcináló, túlbuzgó körorvossal (akijóakaratú tudományos védelmi tettével legyengítette az immunrendszerét), majdezt követően, talán a halál előtt két nappal tett vonatutazás alkalmával, a levegőelemei által terjedő, életveszélyes vírussal? Ennek, a hirtelen halálhoz vezetőspirituális hiba- és mulasztás rendszernek a felgöngyölítési folyamatát éselemenkénti értelmezését, amelynek nagy hasznát vettük az utólag születettgyermekeink életben tartásánál, leírtam a Bolond Mennyországa című regényem20 fejezetében (Balog Ádám rettenetes beavatása). Amikor a magyarországi karatézó fiúk, a családjukat ért szörnyű tragédiátmesélték, az esethez hozzá szólt egy Budapestről érkezett, egyébként teljesenjóindulatú és az átlaghoz képeset igen tájékozottnak bizonyuló karatézó hölgy is,akinek viszont nem volt még gyermeke. Nem csoda tehát, hogy barátnőnkugyanazzal a reinkarnációs vigasz-elmélettel hozakodott elő, hogy amennyiben agyermek, még test nélküli lélek korában a szüleit, és ezzel együtt a korai halálátelőidéző körülményeket is kiválasztotta, ezt el kell fogadni, még akkor is, haérthető a gyermeküket elveszítő szülők és rokonok fájdalma. Ezt a korábbrólismert misztikus szamárságot meghallva, azonnal vitatkozni kezdtem vele azedzőterem előtt, de sem a hely, sem az időpont nem volt alkalmas arra, hogymegfontoltan és türelmesen érveljünk, ezért arra kértem, hogy a későbbiekben,nyugodtabb körülmények között beszéljük majd meg és próbáljuk egyeztetni azegymástól gyökeresen különböző tapasztalatokra és ismeretekre alapozottnézeteinket, amit ő készséggel el is fogadott. Ekkor elmondtam neki azt, hogypontosan öt évvel ezelőtt velem is megtörtént ez a tragédia, és, hogy ezzelegyütt, azt én is helyesnek tartom, ha ilyen esetekben, nem ragadunk le azirracionális vallásos magyarázatnál, miszerint az objektív és felettünk álló Istenakaratából történnek az ilyen, végül is, ostoba tragédiák. És az még inkább
  5. 5. rendjén van, hogy a természettudomány Isten-pótló kauzális menedékére: aNagy Véletlenre sem fogjuk a teremtés és a személyi születésünk és sorsunklényegi mozzanatait és az egész életünk kibontakozását, illetve, ebben azesetben a kibontakozási lehetőség meggátlását, és ezeknél legalább egy fokkalértelmesebb magyarázatokat keresünk. De, amikor az ember több éve már, hogyközvetlen szülői tapasztalatai révén, a gyakorlatban is átéli a szülői minőségét ésa gyermeke által kiváltott személyes felelősségérzetét (figyelem: a férfiak isszülnek - szülnének, ha erre ráébrednének, de nem a testükkel, hanem aszellemükkel), és ebből a szemszögből van számtalan alkalma megfigyelni azt,hogy mekkora nagy mértékben függ az ő figyelmétől és gondoskodásától, illetvea gyermekek édesanyja gondos figyelmétől és mágikus képzelőereje zavart,vagy zavartalan állapotától a gyermekének nem csak az egészsége, hanem azélete is, amennyiben tehát egyre nagyobb mértékben kezdi magát felelősnekérezni mindazért, ami a gyermekével történik, már nem tudja elfogadni, még azelőbbieknél valamelyest mindenképpen értelmesebb, de végül is a végzetestragédiák miatt a felelősséget az inkarnálódó gyermek - lélek karmájára hárító,reinkarnációs elméleteket sem. És hirtelenjében, elmeséltem neki, hogy mostanitudásom szerint, amellett, hogy mind az Emőke, mind az én horoszkópombólkiolvasható, Rák jellegű közös életfeladat körök szerint, nekünk akkor semmikeresni valónk nem lett volna Magyarországon, melyek voltak azok a spirituálishibák és mulasztások, amelyekről meg vagyok győződve, hogy a gyermekhalálához vezettek. Ezek lényegében arról szólnak, hogy elsősorban a gyermekhoroszkópját kellett volna jobban megvizsgálnom és megbeszéljem Emőkével,hogy milyen korábbi - és bizonyára meg fenn álló - negatív lelki és szellemiállapotai miatt került a gyermek horoszkópjába az öt bolygó és a Lilith által istámadott Plútó, annak érdekében, hogy ezt a negatív spirituális gócot az anyaképzeletvilágában feloldjuk. Másodsorban nem kellett volna annyira beleélnemmagam a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély megszerzésébe,hogy emiatt ne vegyem észre azt, hogy eközben az Emőke lelki és szellemivilágában mi történik. Elmondtam tehát neki, hogy amennyiben még egy ilyennehéz életprogramra utaló horoszkóppal születő gyermekünk lenne, biztosvagyok abban, hogy nem kellene meghalnia és nem csak azért mert Romániábanszerencsére nem kötelező az agyhártya gyulladás elleni védőoltás, vagy azértmert ma már inkább elbujdosnék a gyermekkel hegyekbe, vagy idegen országbaköltőznék, de úgy sem engedném, hogy a gyermekemnek azt beadják, hanemazért mert ma sokkal jobban értek a horoszkópértelmezésekhez is, de arra iséberebben vigyázok, hogy mi történik a feleségem és a gyermekek szemmelláthatatlan viszonyában. Budapesti karate-mester barátnőm végül is, nem csak hogy fogékonynak ésmeglepően tájékozottnak bizonyult, hanem eléggé rugalmasnak is ahhoz, hogyelsősorban az ő következtetései által, megegyezzünk abban, amit én korábbanmár le is írtam valahol, nevezetesen, hogy amiként én és a feleségem ezelőtt ötévvel, ugyanúgy a Hunnia keleti feléből érkező karatézó társaink unokatestvéreés felesége sem rendelkezhetnek most valamiért olyan spirituális éberséggel,
  6. 6. amivel a gyermekük halálát ki tudták volna védeni, illetve meg tudták volna aztelőzni. Mi azért, mert egyrészt még nem tudtuk azt, hogy ennyire veszélyesenképes az egészen kis korú gyermekek egészségére és életére hatni az édesanyazavart és agresszív tudattalan kézelőereje. Másrészt azért, mert akkor és ottidegen állampolgárok lévén, nem mertünk a számunkra a magyarországihatóságokat bizonyos szempontból képviselő körorvos szándékával szembeszállni, pedig akkor még lehetett volna. Ők viszont azért, mert amellett, hogyesetleg semmit nem tudnak a rejtetten agresszív anyai lelki- és szellemi világveszélyességéről, az agyhártyagyulladás elleni védőoltás veszélyes mivoltárólsem tudhattak, vagy ha tudtak, nem mertek ellenkezni. Érdekes, hogy éppen abban az időszakban, illetve kevéssel az után ébredt felbennem az időközben teljesen a sajátommá tett, és metafizikailag is teljesenlogikus reinkarnáció-tagadás felülvizsgálatának a kényszere, amikor a HamvasBéla Véda fordításait olvasgatva, az abszolútumból való közvetlen származásérzetét és tudatát egyre személyesebben és egyre folytonosabban kezdtem átélni.Pedig Hamvas Béla itt, az általa készített Véda fordításaihoz írt tanulmányában(Az ősök nagy csarnoka I.) a reinkarnáció "tényének a nem létezését", a többitanulmányához képest is határozottabban kifejti, idézve René Guenont, akiszerint a reinkarnáció nem is keleti, hanem európai és nem is olyan régi, haneméppenséggel új keletű találmány. Ez viszont már egy kicsit nekem is sok voltreinkarnáció - tagadásból, hiszen nem értek én különösebben a hindu valláshoz,de az egyértelmű, hogy a reinkarnáció annak éppen olyan "megcáfolhatatlan"dogmája, mint a kereszténység számára a Jézusnak a szeplőtelen fogantatása.Márpedig a hindu vallás dogmarendszerét nem Európában és nem az újkorban,vagy a modern korban fektették le. Ráadásul, ahány hindu szentről és misztikusgururól csak tudunk, az életrajzi adataik (számontartásuk) szerint is, mindegyikvalamely misztikus képességekkel rendelkező, csodatetteket végrehajtó elődneka reinkarnációja, Ramana Maharishitől, Rámakrishnáig, Oshotól Sail Babáig.Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindez kész bizonyíték a reinkarnációlétezésére, hanem mindössze azt, hogy amennyiben a reinkarnáció egy új keletűés "sajátosan" európai kitaláció lenne, amiként Guenon nyomán azt Hamvas isállítja, és nem lenne sajátosan a hindu vallás hitrendszerébe és a vallásoshagyományokba mélyen beágyazva, ezek a misztikus urak, nem tartották volnaannyira fontosnak az előbbi inkarnációjukat megnevezni. Azt is fontosnak tartom itt még elmondani, hogy igen érdekes gondolatokatébresztettek bennem, és a reinkarnációval kapcsolatos határozatlanságomat és akétségeimet inkább növelték, mintsem hogy a belé vetett hitembenmegerősítettek volna, a reinkarnáció feltétlen híveinek számító "hírneves"tanítóknak: Edgar Caycenak és a Rudolf Steinernek az ide vonatkozókinyilatkoztatásai, spirituális fejtegetései is. Az előbbinek teljes mértékbenelhittem ugyan, hogy a transz-állapotai által a lineáris idő feletti síkokba kerülve,kapcsolatba kerülhetett a saját korábbi megtestesüléseivel és másokmegtestesüléseivel is, akárcsak azokkal, az éppen frissiben, a föld különbözőpontjain felfedezett, de még nem szabadalmaztatott gyógyszerekről szóló
  7. 7. információkkal is, amelyek révén annyi hozzá segítségért forduló személynekmegmenthette az egészségét, illetve az életét. Ugyanakkor nagyon hiányoltamettől a maximális tisztességességre törekvő és ezért végül is megbízhatómédiumtól, egészen az "utólagos" nehezményezésig elmenően, azt, hogy azáltala látogatott finomabb dimenziókban, soha nem fedezte fel és így nem istárta fel a betegségeknek az illető személyeknek a téves és káros szellemimentalitásából, a spirituális fejlődés-ellenes és megváltás-ellenes magatartásábóleredő és innen következő, gyökereit és okait. Némi töprengés után, arra akövetkeztetésre jutottam, hogy, akárcsak a többi, kevésbé hírneves médiumesetében, a Cayce esetében is csak arról lehetett szó, hogy azok a dimenziók,amelyekbe ő eljutott transz-állapotaiban, a földi léthez még igen közel állnak,akárcsak azok a szférák, amelyekben léteznek azok a tovább jutni képtelenlelkek, akik a misztikus szeánszokon a médiumok által jelentkeznek. Vagyismeglehetősen alacsony spirituális szférában, amely - tekintettel arra, hogy abetegségek mentális okairól még semmiféle információt nem tartalmazott, delegalábbis az oda látogató Cayce soha nem említett ilyesmit - semmiképpennem, vagy ha igen, akkor igen kis mértékben haladhatta meg az alsó asztrálisdimenzió fölött levő, alsó mentális dimenziót, ahol a frissen felfedezettgyógyszerekről értesülhetett. Vagyis, a spirituális szempontból semmiféleképzettséggel nem rendelkező Cayce, a transz-állapotaiban, éppen, hogyelérhette a felső asztrális dimenzió határait. És amennyiben azt is számbavesszük, hogy az ezredfordulóra vonatkozó apokaliptikus jóslatai mennyire nemváltak be, ez a következtetés teljesen plauzibilis: Caycet ugyanis nem aspirituális tisztánlátás vezette tevékenységében, hanem a tisztánlátásának mégsemmiképp nem nevezhető médiumi képességei. Ezzel nem az amúgyis meglehetősen szerény Edgar Caise tisztességét ésállításainak valóságosságát vonom kétségbe, hiszen amennyiben megtörténtekazok az igazán megható és ugyanakkor "dokumentum értékű", cáfolhatatlantörténetek, amelyek által megjelölte azokat a gyógyszereket, amelyeket a világegy másik pontján éppen felfedeztek és ezzel nem csak testi épségeket, haneméleteket is megmentett, nincs amiért ezeket letagadni, vagy cáfolni. Sőt: ezek atények arra a következtetésre vezettek, hogy akárcsak a betegségeket gyógyító,frissen felfedezett és éppen hogy előállított gyógyszerek létezése, az is reális,amit a gyógyszerek mellett látott, vagyis hogy a reinkarnáció is létezik, de… - ésmost következik a nagy szentségtörés: csak alacsony létszínvonalak esetében.Vagyis, ezek szerint, a reinkarnáció csak és csakis akkor történik meg, amikoregy személy éppenséggel "visszaélt" az életében: a születésekor magával hozottspirituális képességekeihez viszonyítva visszafejlődött, esetleg egyáltalán nem,vagy a születési színvonalához képest, elégtelenül keveset fejlődött. Hiszenhalálosan betegek is csak abban az esetben leszünk idejekorán, hogyha a nyílt,vagy rejtett negatív ambícióinknak és ellenséges belső magatartásunknakköszönhetően annyira megtelünk negatív energiákkal, hogy ez a negatívenergiatöltet kapcsolatba és összhangba hoz minket, a halálos betegséget kiváltókórokozókkal, vagy a halálos sérülést okozó természeti katasztrófával,
  8. 8. balesettel, illetve hozzánk képest "nyíltan és gátlástalanul gonoszkodó" gyilkosszeméllyel. Ez a gondolat viszont egyrészt igen szentségtörőnek bizonyult számomra azakkori metafizikai tudásomhoz képest, amit kellő tapasztalat és tájékozottsághiányában nem csak, hogy nem tudtam volna akkoriban megvédeni, de hangoshangoztatása esetén le kellett volna mondanom arról, hogy a komolyszellemtudományokkal szemben amúgyis elutasítóan viselkedő székelyföldiérdeklődők közül, valaki is horoszkópot rendelne tőlem. Márpedig már akkor isel voltam szánva arra, hogy nem jósolgató asztrológusként akarok dolgozni ésabból megélni, és csak akkor térek vissza valamelyik világias szakmámhoz, hatisztességes asztrológusként egyáltalán nem tudnám magam anyagilagfenntartani. Az a tény viszont, hogy attól az időtől kezdve, senkit nemtekintettem valamely múltban élt, fennkölt szellemiség "közénk ereszkedett"reinkarnációjának, egyáltalán nem vont le a munkám tisztességéből semmit, sőt:a "meredeken és kegyetlenül csak arról beszélni, ami a horoszkóp elemibőlkiolvasható" jellegű magtartásom még tisztább és még hasznosabbértelmezéseket eredményezett, mint korábban. Az anyai ági örökletes programokat is úgy fedeztem fel, hogy nem a hozzánkszületett ("a minket a választásával megtisztelő, és a spirituális fennköltségünketigazoló") magasztos lélekre utaló jeleket kerestem a Medárda horoszkópjában,hanem az újszülött gyermekét elsősorban, és főként(!) egészségesnek tudniakaró szülő szemével vizsgáltam azt. Elsősorban tehát, az én negatív Skorpióimeghatározottságaim asztrológiai jeleit kerestem, azokat az általam leginkábbismert negatív jeleket tehát, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos bánási módokaz újszülött baba és a növekvő gyermek egészségére, egészséges fejlődésérenézve mennyire lehetnek veszélyesek vagy pozitív eredményeket hozóak. Azt,hogy csalódnom kellett, mert karmikus jellegű Skorpiói meghatározódást nemtartalmazott a Medárda horoszkópja és inkább a feleségem áttételes "Nyilasvonala" (Mindkettőnek négy bolygó a Nappal együtt a IX. házban) érvényesül aleginkább az ő születési képletében, és hogy e helyzet gyökerének a kutatásavezetett az anyai ági spirituális memória és az anyai ági örökletes programokfelfedezéséhez, több helyen kifejtettem. (A Spirituális Memória, Beavatás amisztikába, A féltékenység metafizikája, Az anyai ági örökletes sorsprogramok,Tisztánlátás), Ezt a folyamatot tehát most nem akarom a reinkarnáció kapcsánújra elmesélni. Tény, hogy Edgar Cayce után, a karmikus elemeknek a reinkarnációvaltörténő értelmezése és magyarázata mind inkább háttérbe szorult, mind az akkoriszerelmi partnereim és barátaim horoszkópja értelmezésében, mind azasztrológusi munkámban. És ezen már a Rudolf Steiner életművének az egyedüliüdvözítő mivoltára esküsző, azon szerzőknek a műve elolvasása semváltoztatott, akik azt állították, hogy amennyiben nem lenne reinkarnáció, azegyenesen azt jelentené, hogy nem létezik Isteni igazság. A steineriánus érvelőktehát, azt állították, hogy reinkarnáció hiányában az Isten egy gonosz kényúrlenne, aki élvezetét leli az általa teremtett lények - főként emberek - fölösleges
  9. 9. szenvedésében. Asztrológusi munkámban akkoriban megfigyeltem már, hogy azIsteni igazság egyáltalán nem lehet egyenlő az embereknek és az átlagembernekaz igazságról és az igazságosságról való elképzelésével. Ha nem hívták volna felerre a tényre a figyelmemet a horoszkópokból kiolvasható életprogramjaikkalmajdhogynem homlokegyenest ellenkező életmódot folytató "igazságszerető"személyek számtalan esete, az is elég lett volna, hogy magam körül is csupa"ártatlanul" szenvedő személyt és igazság-bajnokot láttam. Ezek nem csakegymásnak, hanem néha önmaguknak, korábbi álláspontjuknak és igazság-képzeteiknek is teljesen ellentmondva, haragudtak egymásra, vagy nehezteltek akülvilágra (politikusokra, papokra, kereskedőkre, ügyvédekre, törvény-bírókra,anyósokra, apósokra, vőkre, menyekre, férjekre és feleségekre). Azt a tényttehát, hogy az Isteni igazságnak semmi köze nincs az embereknek az igazságrólvaló elképzeléséhéhez, hetente bizonyították számomra a horoszkóprendelőügyfeleim is, akiket a horoszkópjuk elemeinek az értelmezése segítségévelvezettem rá arra, hogy az úristen teljesen másképp gondolja az igazságot mintők a pragmatikus gondolkozásukkal. És arra, hogy egészségesebb dolog ahoroszkópból is kiolvasható ellentétes akaratot elfogadva, ezzel a nem e világilogika szerint érvényesülő akarattal egyet értve, egészségben és harmóniábanélni, mint a sors-képletükből kiolvasóható Karmával és életfeladatokkal nyakasmódon ellenkezve, egészségtelenül és boldogtalanul az egyéni, vagy csoportosigazságok bajnokaként. Az is az igasághoz tartozik viszont, hogy annak ellenére, hogy az Isteniigazságra vonatkozó "steineriánus" okfejtést nem fogadtam el, Rudolf Seinernekmás jellegű, igen sok okfejtésének a hasznát vettem. Megfigyeltem, hogy éppen,és főképpen, azokat metafizikai valóság-értelmezéseit találtam valóságosnak éshihetőnek, illetve tovább gondolhatónak, amelyekben az általa tárgyalt sors-problémák és emberrel kapcsolatos szellemi jelenségek eredetét és gyökereitnem a korábbi életekben elkövetett tettekre vezeti vissza, hanem logikusmetafizikai magyarázatokat keres. Sőt: annak ellenére, hogy a reinkarnációthasználja a betegségek spirituális okainak a kauzális magyarázatához, az,ahogyan értelmezi azt, hogy bizonyos negatív viselkedési minták erős átéléseután, azok kijavítása és elhagyása céljából, az általa Kamalokának nevezett, kétinkarnáció közötti állapotban a lélek bizonyos betegségi hajlamokkal tölti felmagát a jövendő inkarnációjára, végül egészen hasznosnak bizonyult.Mindössze a reinkarnáció elemeit kellett kihagyni és a logikus folyamatot atermészetesre visszaállítani. Bizonyos viselkedési minták egyoldalú, öncélú ésintenzív átélése, nyilvánvalóan azoknak a betegségeknek a megjelenéséhez - ésa betegség okozó viselkedési minta maradása esetén: krónikussá váláshoz -vezet, amely azoknak a szerveknek, vagy testrészeknek a megbetegedést,megsérülését eredményezi, amelyek analogikus kapcsolatban állnak azokkal akonstellációkkal és bolygókkal, amelyeknek a szellemi természetéhez(spirituális jellegéhez) kapcsolódik az a mentalitás, amelyet a beteggé vált, vagybeteggé váló személy túlzásba visz és öncélúan, vagy egyoldalúan, gyakorol.
  10. 10. A lineáris isteni igazság elvesztése, vagy nem létezése miatti félelem ésaggodalom tehát, akárcsak Szent Pálnak a Jézus testi feltámadására vonatkozómeredek kinyilatkoztatása, miszerint semmit nem ér a hitünk, amennyiben Jézusnem támadt volna fel, túl vékony érvnek bizonyult számomra ahhoz, hogy areinkarnáció létezése, vagy nemlétezése kérdésének bármiféle fontosságot istulajdonítsak. Úgy véltem, hogy amennyiben létezik is reinkarnáció, inkábbhátráltat, illetve azok által a fantazmagórikus elképzelések által, amelyekrelehetőséget ad, többnyire félrevezet, mintsem, hogy segítene a személyiéletfeladatokat jelző spirituális sorsprogramok jellegének, minőségének azértelmezésében. Azt is tapasztalnom kellett asztrológusként, akihez egyesek ajövő-jóslás reményében jelentkeztek, hogy az emberek nagyon szeretik becsapnimagukat, szeretik nem csak a fizikai és a pszichikai - lelki kábulatot, hanem aszellemi kábulat állapotot is. Ezért azt gondoltam, hogy sokkal többre jutok, ha ahoroszkópértelmezéseknél nem veszem figyelembe és helyette az anyai ágiszellemi örökösödés által biztosított konkrét esetekből és élethelyzetekből,élettörténetek a spirituális értelméből - az anyai ősanyák negatív, vagy tévesátéléseiből - származtatom a karmát, mint hogyha múltbéli inkarnációkbanelkövetett - létező, vagy vélt - szörnyűséges tettek tudatával terhelem be, vagynyugtatom meg az ügyfeleim képzeletvilágát. Ugyanakkor a reinkarnáció lineáris idő- alagútjától való megszabadulás úgyhatott rám, mint amikor az ember a sötét alagútból ténylegesen kiér a napfényre:Az addig, hosszú évezredekig árnyékban maradt igazságok felfedezését, azegymásra termékenyítő módon - kölcsönösen - ható értelmezések határtalanlehetőségét nyitotta meg. És ez még akkor és azzal együtt is hasznosabbnak és apozitív következmények (személyi életminőség váltásokat követő eredmények)szempontjából hatásosabbnak bizonyult, ha a lineáris inkarnáció figyelmen kívülhagyásával, bizonyos mértékben a háttérbe szorult a személyesség. Az tehát,ami a metafizikai értelmezések nagy előnyét és nagy hasznosságát eredményezia természettudományos valóság-értelmezésekkel szemben, és ami a spirituálismagatartást a természettudományos magatartással egyenesen szembeállítja: azéletnek és a sorsnak a származási személyessége. Vagyis az, hogy ebben azanyai ági öröklődéses horoszkóp- és karma-értelmezésben, az egyén nemterhelődött be annyira a saját sorsprogramja negatív elemei miatti "hiba- ésvétektudattal", mint a lineáris reinkarnációs interpretációkkal. De ez aszemélyességi hiányosság megtérült ott, hogy a sorselemzések során a legtöbbszemély "élőben láthatta" az édesanya és az anyai nagymama személyikudarcaiban és élet-csődjében a karmája alapjait megtestesülni. Sőt: mivel nemkellett közvetlenül magára vennie a kialakult sors-helyzet miatti ódium terhét, denem is kellett azt úgy elfogadnia, mint egy rajta kívüli akarat által rásózottterhet, a horoszkóp összes negatív elemének a jelentéstartalmát fel lehetett fedni. Márpedig erre, a részletes, elemenkénti horoszkóp- és sorértelmezésekre,nagy szükség van. Hiszen, ha számításba vesszük azt, hogy a horoszkópoknakkét, egyértelműen negatívan értelmeződő eleme van: a Lilith és a Sárkányfarok,és hogy a fényszögek jellegének az aránya, a legegyszerűbb fényszögek
  11. 11. használata esetén, kettő az öthöz, kiderül az, ami a teremtés ősi okának amegértése szemszögéből logikus is. Ti., hogy a személyi horoszkópok negatívelemei és helyzetei (a bolygók és a karmikus elemek fényszögelődése) messzemeghaladják a pozitív elemek számát. Teljesen téves és nem csak számtalanszemélyi tragédiákhoz, hanem a föld ökoszisztémáinak a tönkretételéhez vezető,modern (humanista) elképzelés az ugyanis, hogy az életünk célja és rendeltetéseaz lenne, hogy az eszünk, illetve a tudományunk segítségével a természetetkizsákmányolva, a magas technológia által létrehozott gazdaságiéletszínvonalnak köszönhetően, értelmi munkánk magas értéke gyümölcseként,gondtalanul élvezkedjünk egész életünkön át. Asztrológusként igen magasintellektuális és tudományos képzettségben részesült, illetve igen magasgazdasági életszínvonalat elért személyek családi tragédiáiba és személyescsődjébe volt alkalmam belátni, illetve ezek sors-krízisének a feloldásához apozitív eredményekhez vezető tanácsadással hozzájárulni. Állítani merem tehát azt, hogy Jézusnak igaza van, amikor azt állítja, hogy akeresztjét mindenkinek fel kell vennie (életfeladatát mindenkinek be kellteljesítenie) és ezt sem magas tudományos képzettség segítségével, semgazdasági háttérrel, vagy drága életbiztosítási kötvénnyel nem lehet kikerülni.Hanem akkor mi végett is születünk a világra, mit jeleznek a személyihoroszkópok túlnyomó többségét sűrűn átszövő negatív elemek? Azt, hogy aspirituális szempontból negatív értékű tulajdonságoknak és késztetéseknek apozitív képességekké alakítása és így a harmónia-készségünk kifejlesztése,illetve annak a tovább fejlesztése végett "inkarnálódik" a természetbe általunk azabszolút szellem. Ellenben az is világossá lett számomra, hogy ami az életértelmét és célját illeti, a szenvedés kultuszát hirdető vallások is félrevezetnek.Mivel, ahogy nem vikkendezés céljából, úgy nem is öncélú szenvedésekbenrészesülni születtünk a világra. Hanem éppen azért szenvedünk, sokszor olyhosszasan, mert nem az általános és a személyes életfeladatainkat végezzük,nem a személyi struktúránknak megfelelő életutat járjuk. Hanem épp fordítva:ezektől egészen távol eső területeken keressük a boldogságunkat és hiába, hogya sérüléseink, betegségeink és végül a súlyos baleseteink is figyelmeztetnekarra, hogy olyan tévutat követünk erőszakosan, amelyen minduntalanúl "rosszuljárunk", a szó szoros értelmében: "Az Istennek sem" akarjuk a tévutat feladni, azöncélú erőlködést abba hagyni. Annak tehát, hogy hét évvel ezelőtt a reinkarnációt, mint sorsértelmezéshezhasználható metafizikai tényt (valóságot) elvetettem és mindössze, mint szellemimegismerési módszert tartottam meg, nem csak a frissen felfedezett anyai ágiörökletes spirituális programok által nyújtott új és konkrét horoszkóp -értelmezési lehetőségek megnyílása késztett. Egészen pontosan: annak, hogymiután a Medárda lányunk születési képletét vizsgálgatva, az anyai ági örökleteskarmikus programokat felfedeztem, lemondtam a horoszkópokból kiolvashatókarmának és szvadarmának (életfeladatnak) a reinkarnáción keresztüliértelmezéséről, nem csak az volt az oka, hogy a reinkarnációnál egy sokkalértelmesebb és a fizikai valóságban is ellenőrizhető, kézzel foghatóbb
  12. 12. értelmezést találtam. Az, hogy a reinkarnációt, mint bármire ráhúzható misztikussablont nem lehet minden sorsprobléma gyökerére ráhúzni, már korábban isfeltűnt egyrészt. Másrészt a reinkarnáció teljesen üresen és magyarázatlanulhagyott egy sor olyan kérdést, amire már a Freudi ösztön-filozófia isértelmesebb válaszokat kapott mint a reinkarnáció. Az, hogy a misztikus asztrológiában minden sorsprobléma és betegségszellemi okát a múlt életekben elkövetett tettekkel - vétkekkel és elszenvedettcsődök, szerencsétlenségek miatti tudattalan ambíciókkal, félelmekkel ésszorongásokkal magyarázták, nem csak, hogy teljesen ellentmondott és látszólagfölöslegessé tette a Freudi és a Jungi pszichológia kézzelfogható vívmányait,hanem a szülők és főként az anya "teremtői" hozzájárulását a gyermek spirituálisstruktúrájának a felépítésében, teljesen kizárta. Ráadásul, a regressziós hipnózisáltal a felszínre hozott "múlt életek béli" élmények és probléma-gyökerek,nagyon, de nagyon szegényesnek bizonyultak, ahhoz, hogy egy embernek aszemélyi horoszkópjából kiolvasható spirituális struktúrájának és sors-rendszerének az összetettségére, aktuális sorshelyzetére magyarázatot adjanak. És mindennek a tetejében, a reinkarnáció nagy paradoxona végül is az, hogyéppenséggel, és egyenesen a misztika nagy tételének: a természet feletti világidő felettiségének, időn kívüliségének és időtlenségének mondotthomlokegyenest ellent! A lineáris reinkarnáció tehát, egy olyan lineárisidőalagútba szorította be az idő és a tér határtalanságát már gyermekkorombanfelfogó értelmemet, amely nem hagyott teret és lehetőséget a metafizikailátásmódban feltétlenül szükséges, több dimenziós gondolkozásnak és végül is,az egységlátásnak. Ráadásul az a misztikus elképzelés, hogy a "magas rendűszellemek" visszatérnek, hogy ezek egyáltalán visszatérhetnek, egyáltalán nemlehet igaz! Az individuális tudatot adó, és az individuális tudatok lenyomataitőrző alsó asztrális és alsó mentális dimenziók fölé emelkedett spirituális magok,burkok, vagy aurák - nevezzük, aminek akarjuk, ezen most ne veszekedjünk -,azok tehát, amelyek "élő gazdái" már a földi életük során kiemelkedtek atudatukkal az egoista individuális szférából és eljutottak az univerzális tudati ésérzelmi állapotokba (az egyetemes egységtudatba és -érzetbe), mihelyt a haláltkövetően teljes mértékben átjutnak a felső asztrális és mentális dimenziókba,mind és mind és annál nagyobb mértékben vegyülnek össze a többi, hasonlószínvonalat elért gondolat- és érzésegységekkel, minél tisztultabb állapotokatértek el a földi életük során. Lehetetlen tehát, hogy az ilyen szellemekmegőrizzék az amúgyis csak a földi életre jellemző individuális bélyegüket észárt-egységű spirituális struktúrájukat és formájukat. Nem kérem, minél inkábbténylegesen nyitottak, szeretetteljesek és egyetemesek vagyunk, annál kevésbévagyunk egyediek, ezt már a földi életünkben is érezhetjük, pedig a testünk és azagyunk még kemény formába szorítja a személyiségünket. De odatát márnincsen fizikai test, csak energia test és aki nem lett öngyilkos, és nem követettel irtózatos gonoszságokat, illetve nem vált menthetetlen módon zavarossá,annak az energia-teste is (burka) szertefoszlik bizonyos idő elteltével. Azon seveszekedjünk, hogy három, négy, hét, vagy negyven nap alatt-e, mert ez most
  13. 13. igazán nem lényeges. A baj, az, hogy a fantázia-világunk a "konkrét" anyagiformákhoz van szokva és ráadásul - nem véletlenül! - az is belénk van táplálva,hogy szeressük magunkat, földi tudatunkat, ezért nehezen tudunk lemondaniarról a tévképzetről, hogy ez így, ebben az "épségben" örökre, vagy legalábbisegy következő testöltésig, meg marad. Főképp, ha így mindenestőlátörökölhetjük önmagunkat, de persze, egy kevésbé rongált, friss testben! Deelég a tréfából: még az azonos tulajdonságú folyadékok is elvegyülnekegymással, ha nincsenek alacsony hőmérsékleten, vagy más módon"megdermedve"! A gáz állapotú különböző, de azonos rezgési skálán létezőanyagokról nem is beszélve! Akkor hogyan maradhatnának zárt egységekként azegyetemes szellemi lét sajátosságai felé nyitott, azokkal már az életünkbenazonosulni képes érzéseink és gondolataink? Garantálom tehát, hogy amagasztos korábbi jelenlétekre hivatkozó, keleti és nyugati guruk és tanítók,jobb esetben ártatlanul fantáziálnak, maguk is áldozatai lévén a lokális szellemiés vallásos tradícióknak. Rosszabb esetben pedig, sajnálom, de közönségesehazudnak. De a lineáris (egy dimenziós!) reinkarnációs sors- és karma-elmélet, azegymástól merőben eltérő karakterek esetében, egyszerűen ostoba, teremtés- ésszemélyidegen értelmezést, máskor meg egyenesen perverz magyarázatokat isadott a szülő és gyermek közötti, rendkívülien mély és határtalanul összetettkapcsolatrendszereknek is. Hiszen az, hogy úgymond karma-törlesztés végett"minket kiválasztva", egyszerűen csak úgy, egyoldalú és önkényes szimpátiából,vagy éppenséggel a "Karma mesterei" határozatára, a feleségem méhébe bújikés a családunkba inkarnálódik egy, a XVIII században élt kínai parasztnak alelke, semmibe veszi a szülők személyességét és ideatikus teremtőerejének atényét, a szabad-akaratát. És nevetségesen infantilis, sőt: egyenesen perverz azelképzelés is, hogy például én, az anyámnak a férje, vagy a hűtlen szerelmevoltam a múlt életemben és most egy fél életen át ezért gyötörtük egymást.Holott mindössze arról volt szó, hogy rám egy agresszív és alkoholista családilégkör is kreatívabban hatott volna, mint az ő, igen mélyen rejtett hatalmi- ésszemélyiség ellenes ambíciókban gyökerező és e rejtettség miatt folytonosgyűlölködésbe torkolló, vallásos és érzelgős, korrupt szeretete, valamint ahirtelen haragba és a védekezve- támadó szavaiból egyértelműen kiérezhetőenképzeleti agresszivitásba szökő, beteges konfliktus-kerülési mániája és az elemiirtózata az igazságért való becsületes és harctól. Ahogy, immár megértő, de érzelmileg rég óta nem implikálódó derűvel,elnézem ezt a csökönyös ragaszkodását az általa minden tárgyi bizonyítékellenében általa igazságnak nevezett hazugság-rögeszméihez, el nem tudomképzelni, hogy miféle jövendő reinkarnáció, vagy reinkarnáció-lánc tudná egymilliméternyit is változtatni az ő megkövesedett struktúrájának a zavarosidealáncolataiban gyökerező rögeszmés gondolkozásán, és "lemondatni" őtarról, hogy csak és csakis az általa állítólag kiismerhető, kegyes hazugságoklabirintus-rendszerében vélje megtalálni az igazságot. Nem csoda, ha adédnagyanyja: az én üknagyanyám vak volt és nem csoda, ha a rengeteg
  14. 14. szemműtéte ellenére, az anyámnak a szeme annál inkább romlik végzetesen,minél több tárgyi bizonyíték segítségével állítom őt szembe a számára egyrekényelmetlenebbé váló valósággal. És nem csoda, ha az övével homlokegyenestellenkező alapállásomnak köszönhetően, minden biológiai öröklődés-tannakfittyet hányva, az én szemeim nem romlanak. Pedig csak én tudom igazából,hogy mennyire mélyen az ő fia vagyok! Mit érne szegény, aki rám, az ő titokbanimádott, egyedüli fiára sem hallgat, és előttem is elferdíti nevetséges módon aközös élményeinket és tapasztalatainkat, az által például, ha vaknak születneújra és újra, akár tíz inkarnáción át is? Az elképzelés tehát, hogy karma-törlesztés céljából, vagy éppenséggelfejlődési lehetőség végett, az anyák tudatos, vagy öntudatlan, aktív és kreatívspirituális hozzá járulása nélkül, különböző idő- és tér egységekből, távoliidőkből és távoli kultúrákból vitorlázó lelkek bujkálnak be azoknak a méhébe,épp annyira elképzelhetetlen, mint amennyi önigazoló és rögeszme-igazolószentimentális magyarázatra ad lehetőséget az ugyancsak gyermektelen RudolfSteineri lélekcsoport elképzelés. Ez szerint olyan, méh- és darázsboly szerű,család- és rokonsági lélekcsoportok vannak, amelyeknek a tagjai, egymássaltalálkozva különböző inkarációkban, nevelés és gondozás közben, vagy aztkövetően, adóság- törlesztve fejlesztik egymást. Ez a gondolat már csak azért iselképzelhetetlen és visszatetsző számomra, mert ha komolyan venném,összezavarna az alkalmanként tőlem éppenséggel szigorúságot éskövetkezetességet követelő szülői magatartásomban. Három gyermeknek anevelése közben senki ne mondja nekem, hogy a nagyon is átgondolt nevelésilátásmódom ellenére, nem a gyermekeim lelki és szellemi integritása, nem ajövendő egészséges felnőtti és anyai szerepkörnek való megfelelés érdekében,játszom meg a haragos felnőttet és vagyok szigorú és részesítem akárbüntetésben a gyermekeimet, miközben mosolygok magamban, mert éppen ígyfizethetem vissza a múlt inkarnációkban tőlük, vagy általuk elszenvedett lelki,vagy testi fájdalmakat. És ne mondja senki, hogy a szülői tiszteletre nem szoktatott, elkényeztetett ésönző, kamasszá nőtt gyermekek és fiatalok azért keserítik meg a szüleik életét,mert így törlesztik kölcsönösen a karmájukat. Nem kérem, az elkényeztetettgyermekek, akikkel infantilis demokráciát játszottak a szülők akkor, amikor atermészetes rend és a fejlődés törvénye szerint "önkényes" szülői irányításbankellett volna részesüljenek, felnőtté válásuk küszöbén, azért kínozzák lelkileg -és sokszor testileg is! - a szüleiket, mert a téves időzítéssel (rossz neveléssel)azok megfosztották őket olyan, a gyermek által tovább értelmezendő elemitapasztalatoktól, amelyek "a családi demokrácia" játékszabályainak azelsajátítási időszakában (tizenhat - tizenhét év után) már csak igen nagy lelki éstesti fájdalmak által szerezhetők meg. Nekem ne mondja senki, hogy a milányaink azért nem verik ki a hisztit az üzletben, ha nem vásárolunk számukraédességet és más gyermekboldogság-okozó kereskedelmi terméket, és nem azértnem szólnak bele a szavunkba, amikor magunk között, vagy más felnőttekkelbeszélünk és, hogy azért ne zavarnak meg és hallgatják végig csendbe a
  15. 15. metafizikai előadásainkat, mert ők a korábbi inkarnációjuk alatt nagybölcsességet és belátó készséget szereztek. Nem kérem, ezek a gyermekek pontolyan hisztériásak lettek volna, mint amelyeket, liberális és humánus alapon,illetve "tudományos pszichológiai" elvek szerint nevelnek a szüleik, ha hagynámmagamat az utóbbiak által gyártott gonosz-szülő c. rémképekkel ijesztgetni. Ha a lineáris reinkarnáció káprázatától megszédülve, még Rudolf Steiner isképtelenségeket hirdet, nem is kell csodálkozni azon, hogy a reinkarnációnakáltalában miért a jelen életükben a tényleges boldogságot megtalálni képtelenszemélyek és a gyermektelen spirituális tanítók és követőik a hívei, mint az újkeresztény szektáknak (Hitgyülekezet, Karizmatikusok, stb.)? Hiába, hogy a kéthoroszkóp összevetése alapján számomra azonnal érthető és egyértelmű, hogymi történik, mert órákig is eltart, amíg egy-egy viszonzatlan szerelembenszenvedő személyt sikerül lebeszélnem arról a rögeszméjéről, hogy nem azértragaszkodik már, már mániákus rögeszmével a plátói szerelme alanyával valóegybekerülés lehetőségéhez, mert az általa hőn imádott, de az őt következetesenelutasító férfi, vagy nő, neki a gyermeke, vagy az anyja volt a múltinkarnációjában. Vagy arról, hogy az anyja, vagy az apja azért féltékenykedikrá, illetve a barátjára, vagy a férjére - feleségére, mert a reinkarnációs modellekszerint az, az ő férje, felesége, vagy titkos szeretője volt a múl életükben. Éseközben mindössze arról van szó, hogy az azonos, vagy ellentétes, de egymástkiegészítő és ezért egymást többé, vagy kevésbé vonzó, vagy taszító őserők,különböző rendeződésben - strukturálódásban - tartalmazódnak bennünk, és azilyen esetekben - az erősebb és különleges szerelmi, vagy szexuális vonzódásokesetén - olyan rendeződésről (strukturálódásról) van szó, amelyek - azösszehasonlított horoszkópokban is látható módon! - kölcsönösen, vagy csakegy oldalúan (Ez a viszonzatlan szerelem esete.) provokálják egymást. És hamindehhez hozzá vetjük az esetenkénti fizikai szépség és a fiatalság, vagyéppenséggel a spontánul kiáramló pozitív élettapasztalat és bölcsesség által adottlelki, vagy szellemi vonzerő "ellenállhatatlanságát", kész a magyarázat a "rokonireinkarnációra". Jó lenne tehát eldönteni azoknak, akik cáfolhatatlan reinkarnációsélményekben részsültek, hogy a majdhogynem vér szerinti reinkarnációkrautaló, steineri boly-elmélet működik ebben az esetben, vagy mindössze "azidőszerűség" és a spirituális rezonancia törvénye kényszeríti a sorukra ésinkarnálódási lehetőségekre váró lelkeket, hogy egy-egy női petesejtbebefúródni törekvő ivarsejtet spirituális energiával ellátva, azt feladat-elvégzésébemegsegítsenek, majd az első sejtosztódás pillanatában a magzatot birtokbavegyék. Esetleg azt is elmondhatnák ezek a konkrét és világos reinkarnációstapasztalatokkal rendelkező misztikus keleti és nyugati tanítók, hogymostanában, mi a csudáért nem akarják ezek a lelkek megszállni a már bébikoruktól kiemelt egészségügyi ellátásban részesült nyugati nők méhét? (Pedigitt, legalábbis gazdasági és tanulási lehetőség szempontjából, jobb sors várnarájuk, mint az éhezések és a betegségek területén Afrikában! Bezzeg, odacsőstől tömörülnek!) És a misztikus guruk - például az Indiában élő Sail Baba -
  16. 16. akik világosan emlékeznek több múlt életükre, és jól ismerik a reinkarnációsszabályokat, elmondhatnák nekünk azt is, hogy mi a helyzet a lombik bébiprogramok esetében? Esetleg, csak a legkevésbé finnyás lelkek, akiknek már adolog igen sürgős, szállnak bele az orvostudomány által ilyen nyavalyás-nehezen összekalapált magzatokba, hogy csak tíz százalékos a beépülési arány?A lineáris reinkarnációban való hit által keltett ostobaságok skálája ugyanis igenszéles. Ez a misztikus hülyegyerek-játék, már odáig is elfajult, hogy MichelJakson például, a jövendő inkarnációit kutattatja a szakértő misztikusokkalannak érdekében, hogy az összeénekelt vagyonának azt a felét, amely nem úszikel a pedofiliás pereire, átörökítse a jövőben megszülető "saját magára". Az a felfedezés tehát, hogy az önkéntelenül működő, teremtői - mágikus -képességekkel rendelkező anyai képzeletvilág, az abszolútumban jelentkező"aktuális" Lilit-színezetű, egyetemes teremtői - kiegyenlítődési szűkségekkelvan kapcsolatban és azokkal összhangban, azokkal együttműködve, hozza létrelassan - lassan, az idők folyamán, és jóval a fogantatás előtt azt a rendkívülienösszetett kauzális és spirituális struktúrát és fluidumot, amely a jövendőgyermek lét-alapját képezi, és amelynek alapján a megtermékenyülendő nőipetesejtet átitatja éppen úgy, mint az anyának a fogantatás közben átéltképzeleti, gondolati és érzésvilága, sokkal mélyebb, személyesebb ésértelmesebb: metafizikailag is elfogadhatóbb magyarázatot adott egy - egygyermek születésének a metafizikai előzményeire, mint, a közeli rokonságból,vagy a ki tudja honnan és milyen korból érkező, várt, vagy nem várt, és hívott,vagy nem hívott léleknek a nála értelmileg jóval erősebb szülők szabad akaratafölötti erőszakoskodása (nemi erőszak esetén pl.) által történő megfoganása. De ilyen konkrét metafizikai egységet, hogy lélek, a megfigyeléseim alapján, aszemélyi horoszkópokból, egyáltalán ki sem lehetett olvasni! Hiszen egyszemély horoszkópjában a legfinomabb kauzális elemek, a különböző spirituáliskaraktervonások, a mentális képességek és tehetségek, valamint a legnyersebbpszichikai elemek (érzelmek, szenvedélyek), és a még annál is nyersebbéletenergiák, mint kombinálódó variációs lehetőségek vannak jelen, annakfüggvényében, hogy melyiket szólítják meg, melyiket erősítik fel, illetvemelyiket nyomják és fojtják el erősebben a szülői gondoskodás és a szülői -tanítói, tanári nevelés folyamán. Olyan variációs lehetőségekként tehát, amelyeka szülői, vagy gyámi gondoskodás és nevelés minőségének, intenzitásának éskövetkezetességének a függvényében változhatnak és alakulhatnak, akár azeredeti potencialitások ellentétévé is, éppen úgy, ahogy azt a pszichológia isállítja. És valóban: az anyai ági örökletes programok felfedezése és horoszkóp-értelmezés közbeni alkalmazása (a karmikus determinációk értelmezése),legalábbis a családi és a baráti - ismerősi körömben, sokkal pozitívabberedményeket hozott, mint a korábban alkalmazott reinkarnációs elmélet, arrólnem is beszélve, hogy ez a földre nyíló égi kapu, az addig olvasott, metafizikai
  17. 17. tanulmányoknak nevezett misztikus meséktől merőben eltérő, ám a metafizikaiasztrológiát a természettudományok legújabb felfedezéseivel egy az egybenkapcsolatba hozni képes tanulmányokat eredményezett. A gyermekeinkgondozásában és nevelésében nyújtott segítségről nem is beszélve. Teljesenmindegy, hogy a spiritualitással mit sem törődő, a tolerancia eszmekörére építő,modern pszichológia elveit valló szülők hisztériás és depressziós gyermekérőlvan-e szó, vagy a misztikus szülők által nevelt elkényeztetett, az előbbinél méginkább eltévedt szellemiségű gyermekről, akinek azért engednek meg mindent,mert a misztikus mester azt állítja, hogy a szüleit "megmenteni" és tanítaniszületett a világra! Az eredmény ugyanaz. Az előbbi szülők alkohollal, kávévalés cigarettával szédítik magukat, a második féle szülők viszont vallásos, vagymisztikus fantazmagóriákkal. És mégis… nem csak, hogy sejtettem azt, hogy valamiféle reinkarnációnakmégis csak kell lennie - de persze, nem olyan infantilis csiki-csuki játékszerű,"egyik életembe koldus, másikba királyfi" - féle, lineáris ostobaság (És havalakinél megtörténik, hogy éppenséggel a koldust királyfi követi, úgy sem az alényeg) - hanem erre intett a barátaim véleménye mellett egyes, a honlapomrafeltöltött tanulmányaimat böngésző, nem hétköznapi szinten tájékozott olvasóimis. Íme egy ilyen, a reinkarnációnak az általam történő mellőzése miatt jogosankritizáló levélrészlet: "Ez az elmélet nem foglalkozik a lélek születés előtti (preegzisztenciális)létezésével. Tisztában vagyok azzal, hogy a reinkarnáció nagyon vékony jég ésnagyon sok tévelygés és visszaélés tapad hozzá. Magam is találkoztam Pálapostollal, Jean-’Darc és Raszputyin, de Antoniusz és Kleopátra is megfordultaz életemben. Azonban ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel. Pontosan én semtudom, hogy a személyiség melyik része megy tovább és születik meg a„következő életébe”, DE VALAMILYEN FORMÁBAN LÉTEZIKREINKARNÁCIÓ. Bár lineáris emberi tudattal még azt is nehéz megérteni,hogy a mostani testemnek semmi köze a 10 évvel ezelőtti önmagához, mertsejtjeim fokozatosan, de 7 évenként – egyszerűen „lecserélik” a testemet. Amostani kezemnek semmi köze ahhoz a kézhez, amelyik megtanult írni." És mégis…, annak a valamilyen formának a helyes értése és értelmezésilehetősége nélkül, semmiképp nem engedhettem a lineáris reinkarnáció által"tálcán nyújtott", túlzottan leegyszerűsített spirituális származás- elméleteknek.Nem, a gyakorló asztrológusi tapasztalataim és három gyermekes apaasztrológusi tapasztalataim alapján, semmiképp nem lehet az anya és anagymama és a dédnagymama egyértelmű spirituális bélyegeit és az anyamágikus erejű képzeletvilágának a majdhogynem közvetlen hozzájárulásátkizárni a gyermekek spirituális létrejötte és megfoganása folyamatából, sőt:annak a horoszkópjából kiolvasható spirituális felépítettségéből! És ezt, ahoroszkópokban is tükröződő, majdhogynem materiálisan találó anyai ágiprogram- és esszencia-azonosságot, a szülők, és főként az anya teremtőképzeletétől függetlenül létező, autonóm módon egyik korszakból a másikba ésegyik anya-méhből a másikba vándorló lélekről szóló elmélet, teljességgel
  18. 18. kizárta! Még akkor is, hogyha a rezonancia törvénye alapján, a nemek törvényealapján, a ritmus és a ciklus törvénye alapján és a polaritás törvénye alapján is,ez az önálló és zárt egységű szellemi entitásoknak a túlvilágról az e világba valóátbújása és az e világból a túlvilági létbe való át- és visszabujkálása, végül iselképzelhető. De ugyanakkor egyértelműen érthető, és kikövetkeztethető a teremtőszemélyhez (az anyához, pontosabban annak a spirituális struktúrájához és estruktúra által meghatározott életképzelethez) közvetlenül kapcsolódó gyermekspirituális magjának az anyai aurában (a spirituális petefészekben) valólétrejövése a teremtés első: a mágia törvénye alapján, valamint a szeretet-törvénye alapján, a generációról generációra való spirituális módosulásokatkövető genetikai átalakulásokban tükröződő Evolúció törvénye és azAbszolútum törvénye (Az egyetemes kiegyenlítődés törvénye) alapján. Ésmondom: a reinkarnáció elmélete valósággal a földön és esetleg a fizikaikozmoszban érvényesülő tér- és idő tulajdonságok fogságába (lineárisidőalagútba és fizikai formába) zárja a fizikai halál után néhány nappal azétertestüket is elhagyó lelkeket és ez egyszerűen lét-képtelenség, mivel már azalacsonyrendű érzések és gondolatok sem maradnak a végtelenségig egy időbenés egy helyen, miután a meghalt személyek lelke, a testi nehezék után, az adigőket zárt egységű rendszerekké (személyi struktúrákká) tömörítő éteri"ragasztóanyagjuktól" is megszabadulnak. Ördögi paradoxon: amennyiben teháta reinkarnációt veszem magyarázatnak a karmára, kizárom az anyai ágispirituális determinációt, amennyiben viszont az utóbbit, abban nem láthatom ahelyét az anyai spiritualitáshoz és képzeletvilágtól függetlenül létező, atörténelemben önállóan ide - oda ficánkoló lelkek reinkarnációjának. Mint a legtöbb esetben, a megoldás ezúttal is a magas metafizika, vagyis azolvasmányaim és a meditációs élményeim alapján realizált abszolút léttudat és afizika, egészen pontosan: a kvantum-mechanika egyik ténye felől érkezett. Nemvéletlenül örökérvényű a hermetikus mondat, miszerint: ami lent van, ugyanazmint ami fent van… Nem csak a reinkarnációval, hanem más megoldatlanmetafizikai kérdéssel is voltam már úgy, hogy úgymond addig hagytam parlagonheverni, és "százezer éve néztem valamit, amíg egyszer csak megláttamhírtelen" (József Attila). Éppen a Balog Bél a barátomnak a végső valóságrólírott könyvét olvasgattam. (Remélem, nem haragszik meg a kolozsváriszármazású Béla barátom, akitől az első számítógépem felépítéséhez használtalaplapot ajándékba kaptam, és senki nem úgy veszi ezt, mint hogyha az egykorijótevőmnek az orra alá borsót akarok törni, ha itt megjegyzem, sehol nemtaláltam a könyvében egyetlen egy, a végső valóságról szóló mondatot sem. - Aszeretet ugyanis, mindössze következménye és az egyik "eredménye", teremtőieleme annak a metafizikai folyamatnak, ami az abszolútummal történik és azabszolútumból válik ki, miután az, a Lilith hatására kilépik magából és káosszáváltozik. És ráadásul még ezt a másod kézi teremtői elemet, a "kozmikusszeretetet" sem szabad összetéveszteni a meghatónak ugyan nagyon meghatóanhangzó, de egy közelebbi spirituális vizsgálat által igencsak hamis értékűnek
  19. 19. bizonyuló humánus érzelgősséggel. Ezért azzal, a Balog Béla által "Végsővalóságnak" képzelt és nevezett, egyetemes szeretet-állapotból kiszármaztatottnyájas keresztényi tanáccsal, miszerint nekem minden egyes emberben, még aleg elvetemültebben is, a testvéremet kell meglátnom, sehogy nem tudokegyetérteni. Már hogy a csodában láthatnám a testvéreimet azokban a sebesség-bolond öröknyüzsgő csíkszeredai őrültekben, akik nem képesek a gázpedálról alábukat levenni még azoknál a gyalogátjáróknál sem, amelyek közvetlenül aziskolák előtt haladó útszakaszokat keresztezik, folyamatosan veszélyeztetve,többek között az én gyermekem életét is? És hogyan fogadjam testvéremül, aszemélyi gyengeségeit nem csak, hogy legyőzni képtelen, de azt nem is akaró,arra nem is törekvő, sőt: ezt a liberális "másságát" egyenesen tudatosan gyakorlóbűnözőben, vagyis a gondosan nevelt és egyelőre magukat az utcán - példáuliskolából jövet - egyedül megvédeni képtelen kislányaimat kéjsóváran figyelő,sőt: azokra fenevadként leső, pedofil bűnözőkben a lelki testvéreimet? Ezt mégakkor sem tehetem, ha ennek az anyai ági ősök spirituális zavarából eredőönkéntelen késztetéseknek bizonyos (halvány) megjelenési formáit, azasztrológia révén - és nem a reinkarnációs élmények segítségével - szerencsérejóval a lányaim születése előtt, tehát idejében felfedeztem. És, hogy ebben azesetben is a reinkarnációs élmények érdekes, de spirituális információ-értékükszerint silány forrás-mivolta és az anyai ági örökösödés konkrétumainak aszembeállása köszönjön reám: számomra egészen világos, hogy a 30 éves koráigmagát szűzen megőrző, hajdani szépségverseny-nyertes, úgymond gyermek-bolond, óvó- és tanítónő anyámnak, miféle spirituális-zavarában gyökerezik azasztrális góc, ami a Mérlegben álló, erősen támadott Lilith pozíciójábólkiolvasható a horoszkópomból.) Szóval, keresgélvén a Béla barátom könyvében a végső valóságot, arról azáltala is idézett, és általam is igen rég óta ismert kvantum mechanikai tényről(Valamikor a nyolcvanas évek elején olvastam a Werner Heisembergnek A részés az egész című, bennem a metafizikai gondolkozást egyértelműen elindító,szenzációs könyvét), miszerint a pályájukról kiszakított és egy, a tudós-kutatokáltal megfigyelt légüres térben mozgó elektronok - energia kvantumok -viselkedése esetében is találkozunk több, feloldhatatlannak látszó, anyagi lét-paradoxonnal. Az egyik a fénynek a kettős - hullám és, hullám, vagy részecske -természete. A másik az, hogy amennyiben sikerül megállapítani egy elektronnaka tömegét és a gyorsulását, akkor nem sikerül megállapítani - megfigyelni,bemérni annak a helyét, illetve a mozgásirányát. Amennyiben viszont sikerülmegállapítani az elektron mozgásirányát, lehetetlen megmérni a tömegét és agyorsulását. Márpedig a kvantum mechanika kutatási tárgyai és területei avalóságnak azon a határán találhatók, mely a fizikai dimenziót az éteri(háttérenergia, szubtilis energia) dimenziótól elválasztja. Nagyon érdekesnek találtam tehát azt a tényt, hogy az anyagi világ "szilárd"alapjait képező - és ez által a mi biológiai szervezetünk materiális "tömeg-alapját" is képező, de még "nem teljesen anyagi" energia kvantumok esetében isugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint a mi spirituális származásunk
  20. 20. esetében. Addig ugyanis, amíg a reinkarnáció "tényével" és jellegével vagyunkelfoglalva, nem értjük hogy az miként egyeztethető össze azzal, hogy az anyáinktudatának, képzeletének és álmainak a megtestesülései vagyunk. Sőt: azoknak afüggvényei hét éves korunkig. És ellenkezőleg: amikor az anyai idea- és szellemvilághoz kapcsolódó spirituális eredet-értelmezésekre, csaknem kézzel foghatótényeket találunk, ezzel a lineáris reinkarnáció gondolata sehogy nem fér össze.Vagyis az, hogy mi, a folyamatos anyai mágikus determinációktól és a hét éveskorunkig annak majdnem teljesen alárendelt fizikai állapotunkkal ellenkezően,ezektől függetlenül, már évezredek óta létezünk, mint jól elhatárolt, önálló,különálló és zárt lét-egységek, vagyis az anyai ági ősök teremtő képzeletétől ésazt befolyásoló személyes átélésektől, tapasztalatától függetlenül foganunk megazok méhében, mint más korból és térből érkező autonóm és különálló lelkek,csaknem felháborító. És mégis…, nem csak azok a néha döbbenetes "élménybeszámolók"figyelmeztetnek arra, hogy létezik "valamiféle" reinkarnáció, amelyek szerintegy - egy, a múlt életére emlékező személy, nem csak a korábbi életébenszereplő személyek (családtagok) nevére és szokásaira emlékezett, hanem azutcákra és az egyébként jelentéktelen épületnek számító családi házára is, hanemszámtalan olyan komoly és szavahihető kutatók is mint az orvos ThorwaldDethlefsen, adnak jelentést olyan - tanuk társaságában történő - általukelőidézett hipnotikus állapotban történő "visszavezetésekről", ahol az illetőszemélyek különböző korábbi életekben "kötnek ki" és számolnak be az épp ottfolyó történetekről. Nos, ide, ennek a kettős spirituális eredetnek az egybe-látásához, segíthethozza az éveken át, hosszú meditációk és hosszú töprengések által kialakuló, alét végső gyökerével és alapjával való tudat-egyesítésből: az abszolútummalvaló azonosság-tudatból, eredő egység-látás, a kauzális gondolkozás. Mertamennyiben, az anyai ági determináció mellett létezik reinkarnáció, a kettőnekegy bizonyos dimenzióban azonos a gyökere és, akárcsak az egyszer tömeggelés gyorsulással, máskor viszont iránnyal és helyzettel rendelkező elektronnak, akettőnek egynek kell lennie. Mégpedig abban a finom kauzális dimenzióbanlehetséges ez, ahol az idő, vagyis a történés és a folyamat megszületik, ott tehát,ahol az abszolútum kilépik a statikus, nem cselekvő és következésképpen, mégnem teremtő állapotából. Vagyis magában az egyetemes teremtés örökösfolyamatában. Itt ugyanis, még egy és azonos az az idő, amelyben az anyákképzelete (Az anyákkal történtek hatására és az anyák által, a közvetlentapasztalás, vagy a rendszeres - intellektuális - ismeretszerzés hatásáramegismert, megértett és megtapasztalt valóságnak a képzeletre gyakorolt vissza-hatására, változva, alakulva.) folyamatosan teremt, azzal az általunkmennyiségben: évezredekben mért, sűrített időminőséggel, amelyben amegszületendő gyermekek, a különböző inkarnációs élményeiket megszerzik ésaz "aktuális" anyák képzelet-élményeivel szoros kapcsolatban álló, spirituálisstruktúrájukat "kifejlesztik" (vagy visszafejlesztik: "vissza-élik").
  21. 21. És így, ebben az idő és időtlenség, tér és nem-tér ("tértelenség?"),számunkra, illetve az intellektuális értelmünk számára, paradoxálisnak tűnőegységben, ahova a "közömbös" buddhistáknak és a hindu jogiknak sokkalkönnyebb eljutni, mint nekünk, a feltámadt Jézus és az őt állítólag szűznemzésútján megfoganó Mária szellemét, egymástól elválasztva, külön - külön"tisztelő" keresztény spekulánsoknak, már a reinkarnáció és az anyai ágikarmikus determináció gyökér azonossága is érthető. Vagyis az, hogy a kettőnem zárja ki egyik a mást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezzel, a reinkarnációlétét bebizonyítottam volna, illetve, hogy metafizikai indokot és magyarázatottaláltam volna a létezésére, hanem mindössze azt, hogy ezúttal nem csak azérttalálom lehetségesnek, mert mások azt állítják, hogy létezik, vagy azért mert kéthárom álmomban voltak hasonló benyomásaim. Álmaimban ugyanis ennélsokkal kacifántosabb élményekben is részesültem és idővel megtanultam azt,hogy melyik álmomnak van tényleges jelentéstartalma és melyik csupán azértelmemhez nem kötött szabad fantáziám szárnyalásának a produktuma. Éppen ezért, a metafizikai valóság különböző jelentkezési formáinak azértelmezésénél igen fontosnak találom, legalábbis magammal szembenalkalmazni azt az szabályt, hogy az aki ezen, a számunkra, fizikai testtelrendelkező és a fizikai lét törvényei szerint élni kényszerülő emberek számárameglehetősen csúszós területen, személyi fejlődési-életprogram fejtőként ésszellemi tanácsadóként mer nyilatkozni, hétszeresen fontolja meg azt, hogy azáltala tapasztalt élmények valóságosak-e, vagy fantazmagóriák és, hogy az általaállított "igazságoknak" van-e materiális leképeződése, vagy nincs? Pontosabban:csak olyasmiről beszéljünk, amiről egészen biztosak vagyunk abban, hogytényleg megtörtént és megtörténik, és ne arról, amiről úgy véljük, hogy esetlegmegtörténhetett, vagy megtörténhetne. Ezért, mivel azon kívül a néhány álom-élményen kívül, amiről hallgató metafizikus és egészen kezdő asztrológuskoromban úgy véltem, hogy reinkarnációs élmények foszlányai, semmi máskonkrét tapasztalatom nincs ezen a területen, nem is tartom tisztességesnek semazt, hogy "a reinkarnáció törvényéről" beszéljek, illetve, hogy a reinkarnációmisztikum- és fantáziaserkentő elemeivel éljek, vagy hogy a reinkarnáció-elmélet elemeiből metafizikai következtetéseket vonjak le. És azt sem, hogy areinkarnáció létéről vagy nemlétéről folyó vitában, bármelyik oldalon is síkraszálljak. Amint eddig, úgy ez után is benne hagyom az analitikus horoszkóp-értelmező szövegállományomban a Sárkányfarok - Sárkányfej fejlődési tengelyleírásainál kifejtett elképzeléseimet annak érdekében, hogy azok a személyek,akiknek ezek a karma-interpretációk személyesebbek, hamarabb meg tudjákérteni az eddigi sorstörténetük kauzális okait és spirituális értelmét. És azt is el kell mondanom, a reinkarnáció kapcsán, hogy mind a gyakorlóasztrológusi megfigyeléseim, mind az egyetemes teremtésnek az eddigitapasztalataim segítsége által megértett céljának és rendeltetésének az életünkcéljára és rendeltetésére visszavezetett (és egy kevés realitás-érzékkel, bárki általmegfigyelhető) logikája alapján, bárkik is lettünk, vagy nem lettünk volna a múltéleteinkben, a személyi horoszkópokból kiolvasható életfeladatok felvállalása
  22. 22. nélkül, életünk egy bizonyos szakasza után, ami kinek korábban, kinek későbbkövetkezik be, nem lehetünk sem boldogok, sem egészségesek. Sőt: még csakenyhén elégedettek sem. Arról nem is beszélve, hogy ez után, a személyesspirituális fejlődési életküszöböt jelző életkor meghaladása után, egyreszerencsétlenebbé válunk az élet majdhogynem összes területén, amennyibennem vagyunk hajlandóak ezeket a részben általános és másrészt jellegzetesenszemélyes feladatokat felvállalni. És ez akkor is így van, ha időközben bizonyos,külsőségek szerinti "életszínvonalat" biztosító vagyont gyűjtöttünk össze, illetveolyan társadalombiztosítási jogokat és anyagi juttatásokat élvezünk, amelyekmegkímélnek attól, hogy másoknak kiszolgáltatottakká váljunk és emiattteljesen kétségbeessünk. Ahhoz az információhoz viszont, hogy melyek ezek alényegi életfeladatok, semmi esetre sem a reális, vagy irreális inkarnációinksztorijai juttatnak hozzá, nem a múlt életek eseményeiből és benyomásiból,hangulat-foszlányaiból lehet kiolvasni egészen konkrétan azokat azéletterületeket, amelyekre minden belső ellenállásunkat és kikerülési, kicselezésivágyunkat legyőzve, feltétlenül be kell hatolnunk, a számunkra kikerülhetetlenülfontos személyi tapasztalatok megszerzése céljából, hanem egyedül a személyihoroszkópunkból. Ennek a gyakorló asztrológusként a hétköznapi valóságban megtapasztaltigazságnak az alapján tehát, továbbra is az anyai ági ősöktől és közvetlenül azanyáinknak a fogantatásunk előtt átélt szellemi-és lelki állapotából, és nem alehetséges, vagy nem lehetséges múlt béli inkarnációkból származtatom akarmikus determinációkat. Mert azt, hogy az anya és a nagyanya - és egyesesetekben a dédnagyanya is - hol, miként és miért rontotta el, vagy mivelmentette meg az életét és egészségét, hogy miként, hogyan és miért mentcsődbe, vagy milyen magatartás következtében élt meg derűs nyugalomban éstermészetes egészségben folyó öregkort, jól láthatja az a személy, akinekéletminőség jobbító, vagy krízis-feloldó tanácsadás céljából a horoszkópjátértelmezem. Azt viszont, hogy hol rontotta el a tragédiába, vagy erkölcsi ésanyagi csődbe fulladt és esetleg halálos betegségben, vagy balesetben végződő"életeit", a múlt inkarnációi során, kevésbé.Zárszóként egy lehetséges megoldás. És ha ezeken a, föltétlenül szükséges megállapításokon túl jutottunk, úgyérzem, hogy el mondhatom az én feltételezésemet a reinkarnációvalkapcsolatosan, anélkül persze, hogy azt merném állítani, hogy ez a biztosigazság, annak ellenére, hogy a könnyebb fogalmazás kedvéért a mondandómatnem írom majd feltételes módban. Amit tehát ezentúl állítok, semmi esetre semjelent egyértelmű és határozott meggyőződést, következésképpen, nem akaromezt egyedüli elfogadható magyarázatként és egyedül érvényes igazságkénthirdetni. Lehet, hogy tévedek tehát, de úgy vélem, hogy - legalábbis a magamszámára - a rejtélyt megoldottam.
  23. 23. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a leírások szerint, normális nappali éberállapotban, a reinkarnációs visszaemlékezések korai gyermekkorban erősekmég, de az idő múlásával egyre inkább elhalványodnak és több esetben, teljesenmeg is szűnnek, valamint azt a tényt, hogy előfordulási gyakoriságuk akkor ésannak függvényében nő, hogy a reinkarnálódott "elődök" időnap előtt és olyanbalesetnek nevezett szerencsétlenségek során haltak meg, amikor úgymond nemvoltak felkészülve a halálra, elsősorban arra a gondolatra enged következtetni,hogy a reinkarnáció elsősorban spirituális lényeg szerint és csak másod sorbanszemély szerinti történik meg és csak bizonyos esetekben. Azért elsősorbanlényeg szerint és nem személy szerint történik a ritka reinkarnáció, mert nem aszemély ismétel, hanem a fizikai konkrétumokkal való szembesülés hiányábankiegyenlítetlenül maradt kauzális és spirituális struktúra, vagyis a Lilith által azabszolútumból kiprovokált, un. hiány-információ. Ezért van az, hogy a leírásokalapján, a múlt életre való tárgyi és személyi emlékezet mindössze külsőségesazonosságokhoz kapcsolódik és nem a karmikus meghatározódásokhoz és nem asajátos személyi életfeladatok elvégzéséhez. Vagyis mindössze külsőségesemlékfoszlányokról van szó és nem személyi-tudat azonosságról. És ez logikus is, ha figyelembe vesszük azt, hogy a fizikai és az éteridimenzión túli asztrális és mentális struktúrák, maximum a fizikai dimenzióhozkötődő, koncentrált individuális érzések és gondolatok lenyomatait őrző alsóasztrális és alsó mentális dimenziókban maradhatnak fenn bizonyos individuálisés sajátosan zártkörű, azonos élmény- és tapasztalási csoport-egységekben.Amennyiben viszont, a földi életében szerzett kiegyenlítődési és egyetemesegységbe olvadási képessége segítségével, az individuális törekvések érzés- ésgondolatvilága szintjén felül képes jutni egy lélek, már nem maradhatnak megkonkrét, individuális formában sem az érzései, sem a gondolatai, hanem szépenegybeolvadnak a felső asztrális és felső mentális dimenziókra jellemzőegyetemes asztrális és mentális egységekkel, magasrendű finom struktúrákkal,amelyeket még határozott karakterű egyetemes idearendszerek irányítanak éstartanak egybe. Amennyiben az illető személynek a földi élete során kiérlelődöttidearendszere is meghaladta a jellegzetes csoport karaktereket - kisebb, vagynagyobb csoportokat egységben tartó, mozgató és fejlesztő jellegzetességeittehát, az is tovább halad buddhikus dimenzió szintjére, illetve a lét-kormányzóidea-világba és ezen a magas szinten hasznosulnak a földi élet sajátostükröződési lehetőségei között szerzett tapasztalatai, amelyeknek már vajmikevés közük van a fizikai (földi) konkrétumokhoz, a konkrét (individuális)képzetekben jelentkező, emlék-formákhoz. Ide inkább egyfajta, tudatosan, vagyöntudatlanul begyakorolt és berögződött idea-kombinálási képességek jutnak elés olvadnak be a határtalan egyetemes idea-struktúrák és kombinációk, egyreösszetettebb kombinálódási és strukturálódási trendjébe mint új spirituálispotencialitások. Logikus tehát, hogy ebből a dimenzióból, már semmiféleindividuális karakterű emlék nem térhet vissza, hiszen ilyesmi ide fel semérkezhet.
  24. 24. És még van egy állapot, amelyből a lelkeknek nem lehet "visszatérni". És eznem más, mint az, amit a tradicionális kifejezéssel elkárhozottságnak nevezünk,vagyis a keresztény misztika által pokolnak nevezett állapotból. Ebbe azállapotba ugyanis azok a lelkek kerülnek, amelyek - most teljesen mindegy,hogy minek a hatására, milyen látszólag kényszerhelyzetnek a hatására, milyenszámukra tetszetős tévképzetek következtében, milyen hamis szabadság-vágytól,Lilith jellegű sóvárgástól, kábulat-vágytól indítatva valamikor, amikor a lejtőnúgymond elindultak és ami által a kétségbeesésnek és/vagy a gyűlöletnek és afélelemnek és a kietlen kiúttalanságnak erre a végső fokára elérkeztek, deönkényesen és úgymond szabad akaratukból teljesen megszakítják az abszolútlétforrással a kapcsolatot, illetve ellene fordulnak az által, hogy öngyilkosoklettek, vagy az által, hogy másokkal követtek el olyan jóvátehetetlen ésvisszafordíthatatlan gonoszságokat, ami miatt teljesen képtelenekké váltak afény és a szeretet felé fordulásra. Ezek a lelkek, amelyek tulajdonképpen sajátlétfenntartó spirituális és kauzális magjukat "önkezűleg és önhatalmúlag"kezdték megbontani amikor spirituális kábulatukban a saját megsemmisítésük,vagy a mások megsemmisítése útjára léptek, tulajdonképpen egy önfelszámoló,önfelbontó programot hoznak létre, amely a haláluk után is automatikusantovább működik meg- és leállíthatatlanul. A nagy tévedése viszont az ilyenszemélyeknek az, hogy úgy képzelik, ezzel egy csapásra mindent el is intéznekés a halálukat semmi nem követi. Nem véletlenül nevezik ugyanis pokolnak ezt az állapotot és nem véletlenülbeszél az ide vonatkozó irodalom határtalan szenvedésről. Az ember ugyanishajlamos azt képzelni, hogy csak a fizikai fájdalom érzékelési rendszerévelellátott teste képes a fájdalomérzetre. Óriási tévedés! Az őrültek nemjókedvükben őrjöngnek, hanem azért mert nem bírják elviselni a lelkiszenvedésüket. Ugyanúgy, a túlvilági testtelen fájdalmak is határtalanszenvedésekben összegződnek, amíg az a spirituális mag, ami "a gyémántnál iskeményebb" (Buddha), szétoszlik és a belé zárt energia szertefoszlik.Gondoljunk csak bele, hogy ha a spirituálisnál sokkal alacsonyabb rendű fizikaimaghasadás olyan mérhetetlen fájdalmakat okozó romboló erőket szabadít fel,mint amit az emberiség Hirosima és Csernobil révén megtapasztalt, milyenrettenetes lehet átélni azt, amikor a gyémántnál is keményebb spirituális éskauzális mag szétbomlik az anyagnál is alacsonyabb rendű létdimenzióban? A reinkarnálódó lelkek tehát, azoknak a folyamatosan és intenzíven vétkezőszemélyeknek a spirituális struktúrái, amelyek ugyan nem követtek el sem asorozat-, vagy tömeg-gyilkossággal egyenértékű vétkeket, sem öngyilkosságot(Tehát nem indították el azt a végzetes folyamatot, amely alatt a túlvilágon szétbontódik a kauzális mag, ami mindannyinknak a lét-alapja.) vagyis azonszemélyeknek a spirituális foszlányai, amelyek nem követtek el akkoragonoszságokat, hogy ez által önmaguk írták volna alá a szétbomlási folyamatrólszóló égi parancsot. De ugyanakkor, nem is voltak képesek az egyetemes lét-tudat színvonalát jelző felső mentális és spirituális dimenzióba kerülni, hanem a"szellem-idegen" (Hamvas Béla kifejezése) tudományos- materiális szédületük,
  25. 25. vagy éppenséggel a misztikus-vallásos kábulatuk - sőt: a mesterséges útónelőidézett kábulatuk (részegeskedés, alkoholizmus, kábítószerezés) -következtében, nem sikerült kiegyenlítődési képességre szert tenniük (hanemesetenként csak hamis kiegyenlítődésre, mint pl. a fanatikus vallásosok, vagy azönámító misztikusok esetén) és ezért az individuális tudatnak megfelelő asztrálisés alsó mentális szinten rekedtek. Akiknek, a megvilágosodásra való tehetségükellenére, az anyjuk tudattalan szellem-világából, annak bizonyos, huzamosan ésintenzíven átélt zavaros és negatív mentális és ideális-képzeleti élményeikövetkeztében, igen nagy adag negatív képzelőerő szüremlett át astruktúrájukba. Vagy, akik már fiatalon olyan élethelyzetbe kerültek, amelyegészen eltért az ő sajátos struktúrájuknak megfelelő életfeladatok körétől és ígysemmi esélyük nem maradt bármiféle feleszmélésre és így elveszett az életükértelme, de annak az idea-strukturálódásnak, amelyet megtestesítenek, úgymondIsteni szükségszerűségből, el kell érnie a kiegyenlítődést. Ezek a célt-tévesztett,de fontos hiány-információkat tartalmazó idea-struktúrák tehát, újabb anyagbanvaló tükröződési lehetőség nélkül, vagyis újabb konfrontáció nélkül, nem tudnakvissza jutni az abszolút létbe, ezért a keresztény misztika által tisztítótűzneknevezett állapotba kerülnek, amelyben az kiégetődnek azok a lélek-halálhozvezető agresszív töltetek, amelyet az anya tudattalan alvilágából kaptak"ártatlanul", valamint azok az emlékeik, amelyek a tragikus halál-élményükkelkapcsolatosak. Amennyiben viszont nem az anyai karmikus töltet miatt, hanemaz egojuk felfuvalkodottsága miatt, vagyis éberség-hiányukból eredő lelki ésszellemi tévelygéseik miatt "puskázták el az életüket" és semmifélekiegyenlítődési képességre nem tettek szert, vagy hamis kiegyenlítődésbenragadnak (érzelgősségbe szeretet helyett, racionalista és természettudományosspekulációban szellemi fény helyett), akkor az un. szellemi bánat és alelkiismeret-furdalás által, azon téveszméknek spirituális gyökerei égetődnek kiaz egyedi struktúrájukból, amelyek az egojukat jobban megerősítették akelletnél. Valószínű viszont, hogy ez által a szellemi purifikáció által, olyantulajdonságokat és képességeket veszítenek el, amelyek visszaszerzéseérdekében ide vissza kell térjenek. De figyelem: ez a lélek és a szelem önmarcangoló tisztító tűzében felpuhított,"újragyúrt és újra gyömöszölt" és az individuális létbe ezekkel a gyökeres"szellemi módosításokkal" vissza fordított létegység, amely rezonanciába kerülegy új és más anyának az öntudatlan mágikus képzeletével is, sőt: már annak asajátos vonásait is (vágyait, sóvárgásait, zavarát és akaratát) magában hordja,már semmiképp nem lehet azonos a régivel, hanem egy teljesen új emberiindividuum létstruktúráját képezi, amellett, hogy alapvonásaiban őrzi a réginekbizonyos kauzális és spirituális vonásait és bizonyos egyedi élet-emlékeit! Ezek után, nem tudom, hogy van-e még értelme múlt életeink után kutakodni,a jeleni életfeladataink felvállalása, illetve azok elvégzése helyett?Csíkszereda, 2OO6. november 1- 2OO9 december 1.
  26. 26. Kozma Szilárd: http://www.kozmaszilard.hu/Lásd a többi témákban a részletes kifejtéseket és az értekezéseket az:www.aldottelet.comwww.kozmaszilarad.comwww.asztrologosz.comwww.kozmaszilard.hu - honlapjainkon, honlapjaimon.És annak történetét, hogy miként és miért lettem végül asztrológus, a következő link alatt:http://www.scribd.com/szilardk/d/62752670-Kozma-Szilard-Nagy-Puli-Attila-sarlatanozasa-hatekony-kovetkezmenyei

×