Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter beszéde

101 views

Published on

Az előadás az IVSZ 2018-as MENTA konferenciáján hangzott el 2018. szeptember 14-én.

Előadó: Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter

Published in: Technology
  • Be the first to comment

Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter beszéde

  1. 1. Kormányzati elképzelések a digitalizáció erősítésére a hazai gazdasági szereplők körében Prof. Dr. PALKOVICS László Innováció Válaszok Technológia Kihívások
  2. 2. 2 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása
  3. 3. 3 Mi a DJP jelentősége? A kormányzat elkötelezett a digitalizáció által biztosított felzárkózási esély megragadása mellett A Digitális Jólét Program 2016-os elindításával a kormányzat egyszerre bizonyította elkötelezettségét, hogy A digitális átalakulás pozitív hatásait a polgárok, vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének szolgálatába állítsa (DJP stratégiák) A digitalizáció negatív következményeit felmérje és lehetőség szerint minimalizálja (DJP hatásvizsgálatok) A digitális gazdaság és a kiemelt ágazatok fejlesztésével megragadja a technológiai fejlődés által biztosított történelmi felzárkózási esélyt Az ITM szerteágazó feladatkörének szinte minden eleméhez kapcsolódik a DJP keretében eddig elvégzett és tervezett munka A DJP tevékenységei mindemellett biztosítják a digitalizáció összkormányzati ügyként történő pozicionálását
  4. 4. 4 A DJP 2030 víziója A digitális transzformáció példátlan felzárkózási esély a magyar polgárok, vállalkozások és a nemzetgazdaság számára Polgárok egészségesebben, hosszabban, hasznosabban és boldogabban élni Vállalkozások innováció és fejlesztések útján növelni a verseny- képességet Nemzetgazdaság digitális fejlettségben az EU 10 legfejlettebb tagállama közé kerülni
  5. 5. 5 Hogyan viszi tovább az ITM a programot? A DJP 2030 stratégiai keretrendszer célja a digitális átalakulás támogatása A DJP keretében és a különböző tárcáknál már számos szakterület digitalizációs stratégiája elkészült, ugyanakkor hiányzik az a hosszú távú stratégiai keretrendszer és koordinációs mechanizmus, amely A már elkészült stratégiákat egységes jövőkép, szemlélet és módszertan mentén közös platformra hozza A stratégiák időhorizontját – a rövid- és középtávú teendőkön túlmutatva - kiterjeszti a stratégiai tervezésben még belátható 2030-ig A hiányzó ágazati és szakterületi stratégiai dokumentumok elkészítéséhez módszertani támogatást és szakmai koordinációt biztosít A DJP elsődleges feladata ennek a hiátusnak a betöltése lesz a jövőben
  6. 6. 6 A DJP 2030 pillérei – digitális kompetenciák: cél, hogy a digitális kompetenciák hiánya egyetlen polgárt és munkavállalót se akadályozzon a digitális ökoszisztémában való részvételben A DJP keretében elkészült/készül Digitális oktatás: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS, 2016); implementációját a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ végzi (DJ Nkft./DPMK) Digitális gyermekvédelem: Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS, 2016); Stratégia implementációja folyamatban Digitális Munkaerő Program (DMP, 2018): A digitális munkaerőhiány enyhítése és a felnőttképzés és szakképzés rendszerének modernizálása Digitális kompetenciák fejlesztése: Minden polgár a lakóhelye közelében tudjon részt venni digitális képzéseken (Neumann NKft / DJKK)
  7. 7. 7 A DJP 2030 pillérei – digitális gazdaság: cél annak biztosítása, hogy a digitalizációra való felkészülés terjedjen ki minden nemzetgazdasági ágazatra, illetve a hazai mikro- és kisvállalkozásokra is A DJP keretében elkészült/készül Digitális exportfejlesztés: stratégia elkészült, implementálása folyamatban Digitális Startup Stratégia: elkészült, implementáció: Startup Hungary Központ Mikrovállalkozások, KKV-k digitális fejlesztése Ágazatok digitalizációjának módszertani támogatása Digitális Agrárstratégia (elkészült) Digitális Sport Stratégia (elkészült) Digitális Egészségfejlesztési Stratégia (elkészült) Fintech és Blockchain Stratégia (folyamatban) Sharing economy (folyamatban) Digitális szolgáltatás-kereskedelem (folyamatban) Tartalomipar (folyamatban) DJ Pénzügyi Program (elindult)
  8. 8. 8 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása
  9. 9. 9 Az MTMI szakemberek iránt növekvő igényre is reagált a 2016-os Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia Problémafelvetés: a növekvő szakemberigényt a felsőoktatás kibocsátása nem követi kellő ütemben, mert: Az MTMI képzésekre jelentkezők száma alacsony Első helyen MTMI képzésre jelentkezettek aránya alacsony A jelentkezők és felvettek száma lassan növekszik Nincs valódi verseny a bekerülésért Magas a lemorzsolódás Az MTMI kiemelt fontosságú a modern technológiától nagymértékben függő fejlett országok számára: Szükséges az MTMI tudományterületek magas minőségű akadémiai művelése, a kiváló kutatás és képzés A hozzáértő szakemberek szükségessége Fontos felkelteni a diákok érdeklődését a szakterület iránt Diákok felkészítése a felsőoktatási képzés sikeres megkezdéséhez A Stratégia célkitűzései: a megfelelő felkészültségű hallgatói bemeneti kör biztosítása elegendő mennyiségű jelentkező biztosítása Az MTMI végzettségű munkavállalók hiánya a gazdaság továbbfejlődésének lehetőségét veszélyezteti.
  10. 10. 10 Az MTMI képzési területeken végzettek aránya az összes végzetthez viszonyítva folyamatosan növekszik: a 2013. évi 23,6 százalékról 2017-ben 27,7 százalékra nőtt az alap- és osztatlan képzéseken MTMI területen végzettek száma BA/BSc és osztatlan képzési szinten
  11. 11. 11 Az MTMI képzési területeken végzettek aránya az összes végzetthez viszonyítva folyamatosan növekszik: a 2013. évi 22,4 százalékról 2017-ben 26 százalékra nőtt a mesterképzéseken MTMI területen végzettek száma MA/MSc képzési szinten
  12. 12. 12 A pályaorientáció megerősítése az EFOP-ban (MTMI kiemelt terület) EFOP-3.2.13-17 MÓDSZERTAN (köznevelés) A pályaorientáció szakmai módszertanának átfogó megalapozása és fejlesztése (mérőeszközök) Együttműködési kötelezettség: az EFOP-3.4.4 területileg releváns felsőoktatási intézményeivel, EFOP-3.2.5 kedvezményezettjeivel, pályaorientációs módszertani együttműködés, fórum EFOP-3.2.5-17 KÖZNEVELÉS Iskolai pedagógia folyamatba ágyazott általános pályaorientáció köznevelési intézményben (általános iskola, gimnázium) Pedagógiai szakszolgálati tevékenység, pályaválasztási tanácsadás fejlesztése Együttműködési kötelezettség: az EFOP- 3.4.4. területileg releváns kedvezményezett felsőoktatási intézményével, az EFOP- 3.2.13 kedvezményezettel a módszertant illetően, a GINOP 3.1.1-VEKOP-15 lehatárolása miatt a helyi Pedagógiai Oktatási Központokkal. EFOP-3.4.4-16 FELSŐOKTATÁS Specifikus, a saját felsőoktatási intézményi profilnak megfelelő pályaorientáció (általános iskola 6. osztályától kezdve) Együttműködési kötelezettség: az EFOP-3.2.5 területileg releváns kedvezményezettjeivel
  13. 13. 13 Hazai finanszírozású, a pályaorientációt és az MTMI-t támogató programok Új Nemzeti Kiválóság Program célja: A tudományos utánpótlás megerősítése A kutatói életpálya vonzóvá tétele A kiváló oktatók, kutatók pályán- és itthon tartása Az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése Főbb tudnivalók: Kiváló, kutatási tevékenységet végző felsőoktatási hallgatók (alapképzés, mester /osztatlan/, doktori képzés), doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók kutatási tevékenységének támogatása Plusz pontszámot kapnak az MTMI tudományterületről pályázók, hallgatók esetén a tanulmányi eredménynél kedvezőbb elbírálás 5 havi, vagy 10 havi ösztöndíjban + intézményi 40%-os támogatás Célcsoporttól függően - 50.000 - 300.000 forint/hó nettó ösztöndíj 2018/2019: 4 milliárd forint Tudományos Diákkör, Országos Tudományos Diákköri Konferencia A felsőoktatási tehetséggondozás kiemelt formája Alapja a hallgatók által témavezető irányítása mellett végzett kutatómunka Az eredményeket intézményi és országos fórumokon mutatják be Kétévente Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2019-ben: XXXIV. OTDK 16 tudományterületi szekció Közel 5000 hallgató, 3000 bíráló és 1500 zsűritag Nemzeti Tehetség Program 20 évre szóló program a tehetséggondozás támogatására Pályázatok köznevelési, felsőoktatási intézményeknek, civil szervezeteknek 2018-as teljes keret: több mint 3 milliárd Ft MTMI területen történő tehetséggondozás támogatására külön pályázat (köznevelési területen) A felsőoktatás támogatott tehetséggondozó programelemei: TDK, szakkollégium, intézményi tehetséggondozó programok
  14. 14. 14 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása
  15. 15. 15 A duális képzések fő előnye a képzések és a gazdasági igények közötti összhang erősítése A duális képzések előnyei: A gazdasági igények közötti összhang erősítése A felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködése Speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés A hallgatók egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról Képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak Több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával Duális kampány: 2 kisfilm, egy hosszabb tájékoztató film 3 különböző, releváns célközönséggel rendelkező vlogger A dualisdiploma.hu honlap teljes felújítása 2018-as Educatio Szakkiállításon való megjelenés Szórólapok Online reklámok 5 hét vállalati gyakor- lat 3 hét vizsga- időszak 12 hét főiskolai képzés 5 hét vállalati gyakor- lat 8 hét vállalati gyakor- lat 4 hét szabad- ság 12 hét főiskolai képzés 3 hét vizsga- időszak I, III, V. félév II, IV, VI. félév Duális képzés a felsőoktatásban: a képzési idő egyik fele a felsőoktatási intézményben, másik fele a vállalatnál
  16. 16. 16 Duális felsőfokú képzések 2017/2018-ban: már több mint 40 különböző BSc és MSc program működik duális képzés formájában Agrár- képzés 7% Közgaz- dasági képzések 25% Műszaki képzések 57% Informati- ka 11% 24 felsőoktatási intézmény 40 különböző BSc és MSc program 450 vállalat Több mint 1600 hallgató Főként az MTMI területeken Hallgatók nagy része műszaki képzésekben Duális felsőfokú képzések megoszlása tudományterületenként (%)
  17. 17. 17 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási és kutatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása
  18. 18. 18 Felsőoktatási eredmények – új képzési formák, motivációs projektek 6000 diák részvétele 132 pályaorientációs előadáson A megfelelő számú, képzett IT szakember megléte kulcskérdés a teljes nemzetgazdaság számára A hazai informatikai munkaerő-piacon >22 000 új állás tölthető be Cél: az informatikai/mérnök végzettséggel rendelkezők számának növelése és szaktudásuk minőségének fejlesztése. Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása A Kormány ennek a célnak a megvalósítására 8,3 milliárd forintot fordít. Az informatikai oktatás megújítását támogató tudásbázis kialakítása (kutatások, monitoring rendszer kialakítása) A képző intézmények és a IKT vállalkozások közötti együttmű- ködések fejlesztése (oktatói pool, gyakornoki program, képzési csomagok) Az informatikai szakmák társadalmi- gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése (motiváció – szemléletformáló események, rendezvények) Kommunikációs tevékenységek megvalósítása (országos kommunikációs- és médiakampány a lehető legtöbb eszközön) IT pályára terelést segítő demonstrációs- és élmény központok létrehozása (3 db: Győr, Budapest, Debrecen) 13 bevont IKT cég 1474 bevont hallgató 349 oktatási alkalom (oktatói pool) 21 résztvevő egyetem MobilITy Győr Interdiszciplináris területekre irányuló vállalati-képzőhelyi együttműködések Új képzési formák Motivációs projektek Felsőoktatásba való bekerülést segítő készségfejlesztő programok Pályaorientációs és kommunikációs programok MTMI szakok népszerűsítése Üzemmérnök informatikus Bprof képzés bevezetése 2018. szept-től Piacképes, gyakorlatorientált képzések és tananyagok egyetemek és IT cégek bevonásával Felsőoktatási ösztöndíj támogatás bevezetésének lehetősége az informatikus képzésben
  19. 19. 19 Felsőoktatási eredmények – új képzési formák, motivációs projektek 6859 5869 5320 5329 5834 6245 6864 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Informatikai szakokra felvettek számának alakulása (fő)* Pozitív foglalkoztatási hatás A magyar informatikusok a programozóktól a rendszerfejlesztőkig világszerte elismertek. A befektetők számára fontos a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Jelentős iparág Az IKT szektor 122 ezer főt alkalmaz, további több mint 40 ezren dolgoznak az ágazaton kívül informatikai munkakörben. Az IKT szektor a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1%-át, a versenyszféra 6,2%-át adja közvetlenül. Magas exportarány A digitális gazdaság a teljes export 7-8%-kát adja. 10 7092011 9 2172012 10 0242013 10 6572014 10 9532015 11 7122016 12 3132018 Informatikai szakokra felvételizők számának alakulása* Magas hozzáadott érték A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 21-22%-kát adja.
  20. 20. 20 A Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program célja Magyarország kutatási kapacitásainak növelése a felsőoktatási intézményi kutatási feltételrendszer javításán keresztül 1381/2017. (VI. 16.) Korm. Határozat a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programról Célok A felsőoktatási intézményi kutatási feltételrendszer javítása Magyarország kutatási kapacitásainak növelése érdekében A kutatásfejlesztési és innovációs fókusz erősítése a felsőoktatási intézmények működésében A tudományos és kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítása A tudományos produktivitás növelése A felsőoktatási intézmények körében a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése A Program előnyei Megjelennek a felsőoktatási intézmények KFI- területen tervezett szakosodási irányai Az egyetemek együttműködnek a KFI rendszer más szereplőivel, főként a vállalatokkal Innováció- illetve piacorientált kutatások, valós problémák megoldására Több tudományterület együttműködése, karokon és szervezeti egységeken átívelő projektek Teljesítményindikátorokhoz kötött program, célszámokkal
  21. 21. 21 Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program: 15 milliárd forint támogatás a felsőoktatási intézmények számára
  22. 22. 22 A finanszírozás struktúrájára és annak működési rendszerére vonatkozó javaslat. Elválik az innovációs és kutatási rendszer Az anyagot a Kormány nem tárgyalta, nem annak véleményét tükrözi, szigorúan munkaanyag, bizalmasan kezelendő, csak a Versenyképességi Tanács tagjai számára készült. Innovációs Alap Kutatási Alap Nemzeti Tudománypolitikai Tanács Tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezi ki, dönt az innovációs és kutatási alapok felhasználásának az elveiről és módjáról és tématerületek meghatározásáról Az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő kutatási alap, ill. alapszerűen működő “célelőirányzat” Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Források • Vállalati befizetések • Költségvetési hozzájárulás • Költségvetési forrás Támogatható KFI tevékenység • Új termékhez, szolgáltatáshoz vezető KFI , innovációt támogató szervezeti változások, folyamatok, piacra jutási támogatás • Kiválósági kutatások • Tématerületi kutatások • Intézményi alapfinanszírozás Támogathatók köre • Vállalatok • Egyetemek és kutatóintézetek vállalati együttműködésben • Kutatóhelyek (egyetemek, állami és magán kutatóintézetek) Az NKFIH a jelenlegi funkciói (alapvetően “funding agency”) kiegészülnek részben KFI koordinációs és támogatási, valamint szellemi tulajdonvédelmi funkciókkal (az SZTNH beolvasztásra kerül). Kezeli az Innovációs és Kutatási Alapok forrásait, működteti az ezekre az egyéb közösségi (EU) forrásokra vonatkozó pályázati rendszert. Pályázati rendszer működtetése KFI támogató és koordinációs rendszer működtetése Szellemi tulajdonvédelmi rendszer működtetése
  23. 23. 23 Budapest International Tech Scholarship (BITS): nemzetközi ösztöndíj STEM területen, budapesti képzéseken tanuló hallgatók számára. Megfontolandó a Stipendium Hungaricum programmal való együttműködés A BITS alap feladata: Nemzetközi ösztöndíj alap biztosítása a világ minden tájáról érkező, kiemelkedően tehetséges fiatalok számára A leendő Sikeres pályázat esetén a tandíj 70%-át a BITS finanszírozza. A hallgatók az ösztöndíj szerződés keretében pedig vállalják, hogy amennyiben bármelyik BITS szponzor cég munkaszerződést ajánl nekik azt elfogadják és legalább 2 évig fenntartják (a feltételrendszer pontos sarokszámai a későbbiekben kerülnek kidolgozásra) Állami és Piaci szerepek lehetséges kölcsönhatása A BITS kizárólag piaci forrásokból is életre hívható kezdeményezés, azonban a program hatásfoka és skálázható- ságának határa növelhető állami szerepvállalással BITS funkciók hallgatók STEM területre tartozó, budapesti képzésekre pályázhatnak (BME, MFU). Az ösztöndíj elnyeréséhez egyaránt meg kell felelniük az egyetemi felvételi elvárásoknak és az ösztöndíj alap elvárásaink is.
  24. 24. 24 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása
  25. 25. 25 A digitális gazdaság a GDP 21-22 százalékát adja Stabil növekedés Kedvező foglalkoztatás Szakképzett munkaerő A válság után a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, beindult a gazdasági növekedés A tágabb értelemben vett digitális gazdaság az elmúlt években átlagosan 376–417 ezer álláshely létrejöttéhez vagy megtartásához járult hozzá Ez összességben a magyar alkalmazottak 13,6–15,5 százaléka A magyar informatikusok a programozóktól a rendszerfejlesztőkig világszerte elismertek A befektetők számára fontos a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása Jelentős tényező, hogy a magyar IT szakemberek azonos tudásszínvonal mellett kisebb költséggel foglalkoztathatók, mint pl. a nyugat-európai országok szakemberei
  26. 26. 64,8 55,5 93,4 44,4 88,9 14,4 60,4 46,9 126,7 98,0 26 Svédország Dánia Finnország Hollandia Németország Ausztria Izrael Csehország Portugália Észtország Litvánia Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Összesített innovációs index, 2016 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)41 Innovation leadersStrong innovatorsModerate innovatorsModest innovators Emberi erőforrások Attraktív kutatási rendszerek Innováció-barát környezet Finanszírozás és támogatás Vállalati befektetések Innovátor vállalkozások Kapcsolatok Szellemi eszközök Foglalkoztatási hatások Értékesítési hatások Fő megállapítások Magyarország jelentősen elmarad innovációban a vezető európai országoktól Ez elsősorban a kis- és középvállalatok kiemelkedően alacsony innovációs tevékenységének (termék, folyamat, marketing, szervezeti, in-house innováció) és a szellemi termékek (szabadalmak, védjegyek) alacsony arányának eredménye A finanszírozás 2016-ban az EU-s források ciklikussága miatt volt alacsony 41 European Innovation Scoreboard 2017 33.8 54.8 67.4 70.0 79.4 79.8 83.0 84.4 111.0 121.5 123.4 129.5 130.9 136.7 143.6 A versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén Magyarország a 22. helyen állt az Európai Unióban 2017-ben A hazai kis- és középvállalatok alacsony innovációs tevékenysége korlátozza termelékenységüket. A nemzetközi innovációs trendek az ipari innováció irányából a szolgáltatás innováció irányába mozdultak el az elmúlt években, amelyet a magyar gazdaságpolitikának is szem előtt kell tartania. Hiányzik az a középszektor, ami nálunk a 90-es években megszűnt, míg a többi visegrádi országban nagyobb arányban maradt életben.
  27. 27. 27 Továbbra is magas azok aránya, akik soha nem használtak internetet, annak ellenére, hogy az elmúlt közel 10 év alatt ez az arány megfeleződött Azon lakosok, akik még sosem használtak internetet, 2017 (a 16–74 év közötti lakosság %-ában) Forrás: Digital Agenda Scoreboard 17.0 12.9 0 5 10 15 20 25 30 Bulgária Görögország Horvátország Románia Portugália Olaszország Lengyelország Litvánia Málta Ciprus Szlovénia Magyarország Írország Lettország Spanyolország Szlovákia EurópaiUnió Csehország Franciaország Belgium Ausztria Észtország Németország Finnország EgyesültKirályság Hollandia Svédország Luxembourg Dánia
  28. 28. 28 A legalább 30 Mbps sebességű, tehát NGA hálózatnak minősíthető infrastruktúra terén jól áll Magyarország, míg az előfizetések száma továbbra is alacsony nemzetközi összehasonlításban 82.0% 80.1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 33.7 29.2 0 10 20 30 40 50 NGA szélessávú lefedettség / rendelkezésre állás (%-ban), 2017 Vezetékes szélessávú penetráció az Európai Unió tagországaiban (előfizetés/100fő) 2017. június Forrás: Digital Agenda Scoreboard
  29. 29. 29 A mobil szélessávú lefedettség kiemelkedően magas, meghaladja az európai uniós átlagot, az előfizetések arányában azonban utolsó helyen áll Magyarország az EU-ban Mobil szélessávú lefedettség (4G) az Európai Unió országaiban, 2017 Mobil internet penetráció Forrás: Digital Agenda Scoreboard 99.2% 97.9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 83.9 42.7 0 20 40 60 80 100 120 140
  30. 30. 30 Az ERP és CRM használat terén az utolsó helyen állnak a magyar kkv-k az EU- ban, míg a felhőhasználat aránya EU-s átlag feletti ERP rendszert használó kkv-k aránya 2017-ben (%) CRM használat aránya ügyfél-információk marketing célú elemzése céljából 2017-ben (%) Forrás: Digital Agenda Scoreboard 32.5% 13.0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 20.3% 8.2% 0% 10% 20% 30% 40%
  31. 31. 31 Ipar4.0 fejlesztések támogatása IPAR 4.0IPAR 4.0 Modern Gyárak (Ipar 4.0 mintagyárak) A program célja a hazai kkv-k ipar 4.0 felkészültségének felmérése, minősítése, valamint fejlett ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó termelő vállalatok mintajellegű megoldásainak bemutatása 6 helyszínen az országban. A program egymásra épülő elemeiben először betekintést nyerhetnek a hazai kkv-k egy ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyár működésébe, ezt követően pedig célzott képzési alkalmakon vehetnek részt. A résztvevő vállalkozások fejlesztési terveinek összeállítását szakértők és tanácsadók segítik. Az évente megrendezésre kerülő, minden érdeklődő számára nyitott, novemberben megrendezésre kerülő Modern Gyárak éjszakájával kiegészülve a program több ezer kkv-t, szakembert és érdeklődő polgárt ér el, bemutatva az ipar 4.0 és vállalati digitalizáció gyakorlatilag mindenki számára kézzelfogható eredményeit. Szemléletformálás Gyártástechnológia IKT fejlesztések 1. 2. 3. Ipar 4.0 gyártástechnológiai fejlesztések A szemléletformáló mintagyár programra épülve, olyan kkv-k támogatása, amelyek számára elérhető cél és szükséges irány a termelési folyamatok automatizálása, a különböző CPPS (Cyber-Physical Production System, kiberfizikai gyártási rendszerek) megoldások alkalmazása.
  32. 32. 32 Ipar4.0 fejlesztések támogatása IPAR 4.0 IKT FEJLESZTÉSEK IPAR 4.0 IKT FEJLESZTÉSEK A pályázat célja: A vállalat különböző funkcionalitású területeinek összehangolásának és azok egyidejű, új IKT technológiákkal történő összekapcsolásának, integrálásának financiális segítése (vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsön együttes biztosítása révén), amelynek segítségével szimultán módon jöhet létre a termékfejlesztés, tervezés, gyártás és összeszerelés, építési, kereskedelmi és szolgáltatási folyamatok emelt szintű digitális támogatása. A konstrukció indoka: A hazai ipari termelés arányának jelentős növeléséhez javítani kell a hazai ipari kis-, és középvállalatok termelési hatékonyságát, kapacitását, mellyel elérhető a bővülés. Ehhez az Ipar 4.0 fejlesztések, beruházások adhatnak leginkább lehetőséget, amikhez finanszírozási segítséget (is) biztosítani kell a vállalkozásoknak. Főbb támogatási területek: Korszerű, Ipar 4.0, vállalati IoT technológiák átvétele, meghonosítása, bevezetése Internet Of Things, Machine To Machine, szenzor Ipar 4.0 megoldások Termék és szolgáltatásfejlesztési szoftveres környezet fejlesztése – virtuális valóság és kiterjesztett valóság technológiák, CAD-CAM rendszerek Termelési, építési és szolgáltatás szimulációs szoftverek Vállalati gyártási és szolgáltatási célú big data rendszerek Lean vállalati filozófia Elérhető források (2017 májusától): Vissza nem térítendő támogatás: 3 mrd Ft; Kombinált támogatott kölcsön: 3,5milliárd Ft Kedvezményezettek: Hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (vidéki régiókban az agrárcégek kivételével)Státusz, eddigi eredmény: 24 db Beadott pályázat: Igényelt támogatás: 1,59 Mrd (53%) Támogatott projekt, támogatásuk: 3 db, 205 mFt (GINOP 3.2.6)
  33. 33. 33 Konstrukciók összefoglalása GINOP Modern Vállalkozások Programja Vállalkozz digitálisan – IKT szemléletformáló és motivációs projekt Vállalati IT pályázat Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatása 3.2.1 3.2.2 4,6 Mrd 21,2+27 Mrd DIGITÁLIS GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 2016. tavasztól 2017. márciustól Eddig mintegy 13000 db regisztrált és 6100 digitálisan minősített kkv, (célérték: 6500), 160 megvalósított esemény 1364 db beérkezett kkv IT projekt, célérték: 2300- 2800 A forrás 61,1%-a került megpályázásra eddig; 505 db támogatott projekt 2017.júniustól (jelenleg felfüggesztve) 3.2.6 Ipar 4.0, vállalati IOT pályázat Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása 3+3,5 Mrd 24 db beérkezett projekt, célérték: 64 A forrás 53%-a került megpályázásra eddig, 3 db támogatott projekt
  34. 34. 34 Konstrukciók összefoglalása GINOP IT vállalkozások exportjának ösztönzése Digitális termék- és szolgáltatásfejlesztés, piacosítás, nemzetközi megjelenés 3.1.2 1,8+2,3 Mrd IKT SZEKTOR- FEJLESZTÉS 2017. márciustól 81 db beérkezett projekt, célérték: 115 A forrás 93%-a került megpályázásra eddig; 30 db támogatott projekt 2017. márciustól (jelenleg felfüggesztve) 3.2.4 Üzleti felhő pályázat szolgáltató központok, új vállalati felhőmegoldások bevezetése 4+5,8 Mrd 36 db beérkezett projekt, célérték: 40 A forrás 84%-a került megpályázásra eddig, 7 db támogatott projekt ProgramOZD A JÖVŐD! Az informatikus, IT szakember utánpótlás minőségi és mennyiségi fejlesztése pályaorientációval és a felsőoktatási kibocsátás javításával 3.1.1 8,3 Mrd 2016. szeptembertől Eddig 1474 hallgató került bevonásra a képzési csomagokba (cél: 8 ezer fő), megvalósított pályaorientációs események száma 132 db (cél: 1800 db) INPUT Program! Nemzetközileg versenyképes magyar digitális startupok külföldi piacra lépésének segítése, a magyar IKT startup ökoszisztéma facilitálása fejlesztése 3.1.3 5,5 Mrd 2016. áprilistól Eddig bevont startup-ok száma: 233 db (cél: 500 db), megvalósított rendezvények, képzések száma: 108 db (cél: 250 db)
  35. 35. 35 Vállalkozói portál létrehozása izraeli és dél-koreai mintára Vállalat Vállalati diagnosztika és iparági összehasonlítás Szolgáltatói és tanácsadói kataszter Forrástérkép E-ügyintézés Közhiteles adatbázisok összekapcsolásán alapuló, egy-ablakos, valamennyi vállalkozásnak szolgáltatást nyújtó portál
  36. 36. A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása 36 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele
  37. 37. 37 Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Küldetése: Magyarországon működő vállalkozásokat felkészíteni a digitalizációra, elérhetővé tenni számukra az Ipar 4.0 megoldásokat, ismereteket, katalizálni a digitális technológiák alkalmazásának ökoszisztémáját német minta alapján 2016 májusában alakult 40 (mára mintegy 100) tagszervezettel, az ipar digitális átalakításának legfontosabb érintettjeivel, 2017. november 1-től egyesületként működik az MTA SZTAKI vezetésével, az NGM égisze alatt Célok: Az Ipar 4.0 Stratégia megalapozása, koncepcionális előkészítése Nemzetközi kapcsolatok erősítése (Német példa, V4) Ipar 4.0 minősítési módszertan, és értékelési rendszerek kidolgozása Ipar 4.0 usecase-k azonosítása Az átalakulás folyamatának szakmai minőségbiztosítása Hét szakmai munkacsoportjának súlypontjai: Ipar 4.0 stratégia, kihívások, jövőkép, felzárkózás Munkaerőpiac, oktatás-képzés – új GINOP konstrukció oktatási eszközök beszerzésére
  38. 38. 38 Ipar 4.0 és az európai ipar digitalizációja Az európai Platform kezdeményezés célja „Use case”-k kiválasztása, tesztelése Az EU iparának felkészítése, digitalizációja Kiemelkedő jelentőségű kulcstechnológiai fejlesztések előkészítése Digitális innovációs központok (Digital Innovation Hub) kialakítása Hatékony (KKV) disszemináció Munkahelyek teremtése
  39. 39. 39 5G koalíció – a digitális gazdasági átmenet infrastruktúrája 5G Koalíció (5GK): Alapítóinak közös szándéka alapján létrehozott, tagjainak önkéntes szakmai munkájára építő, szervezett jogi forma nélküli együttműködési fórum Létrejött 2017. június 19-én az Alapító Nyilatkozat aláírásával Misszió, alapcélok, működés: Stratégiai és szakmai platformot teremtsen a kormányzat, a kutatói szféra és a piaci szereplők számára a magyarországi 5G innovációkkal és fejlesztésekkel kapcsolatban Hozzájáruljon egy világszínvonalú 5G tesztkörnyezet kialakításához; továbbá a magyarországi 5G stratégia kidolgozásához és megvalósításához Intenzív szakmai tevékenység (pl. Stratégiai-, Tesztkörnyezet-, Alkalmazások és Mintarendszerek munkacsoport) Az 5G kitörés pont lehet a magyar gazdaság számára!
  40. 40. 40 Mi is az Artificial Intelligence (AI)? Azon folyamatok, amelyekben egy gép az emberi viselkedéshez hasonlóan old meg feladatokat A mesterséges intelligencia több különböző technológiai réteget fűz össze (pl. a gépi tanulás, és a robotizáció alábbi példái)
  41. 41. 41 AI befektetések világszerte (K+F, elvárások): 2016-ban 26-39 milliárd dollár áramlott AI-al kapcsolatos projektekbe, amely 3 év alatt 200 százalékos növekedést jelent AI befektetések a világban Céges befektetések AI-ba (2016-os becslés): 26 – 39 milliárd dollár között (3 év alatt 200 százalékos növekedés) Ebből a technológiai óriáscégek: 20-30 milliárd dollár Egyértelmű USA és Kína vezető szerep Jelentős az M&A, európai, ázsiai K+F központok Ebből a startupok: 6-9 milliárd dollár Kína: 2013-17 között 26 milliárd dollár befektetés AI-ba Izrael: a technológiai befektetések 20%-a (1,1 milliárd dollár) történt AI cégekbe (2017)
  42. 42. 42 Hogyan kell olyan innovációs ökoszisztémát kialakítani, amely az AI, az Ipar 4.0, a mobilitás és a digitalizáció új korszakának megfelelő integrációját biztosítja? AI Koalíció létrehozása Integráció = Innováció: Az AI innováció integrálása a többi meglévő céges technológiával egyedi problémák megoldására Mentorrendszer működtetése a külső vállalkozók és a belső munkatársak kommunikációjának optimalizálására (Corporate collaborations) Tematikus versenyek szervezése, ahol az AI megoldások speciális céges igények kielégítésére szükségesek 3) Az EU AI stratégiája: Magyarország csatlakozása az AI és HPC együttműködési rendszerhez Hogyan tudják a vállalkozások az AI-t kihasználni és fejleszteni versenyképességük javítására Európai Digitális program (DEP) Horizon Europe 4) Szabályozás: Szabályozási próba-környezet (sand-box, ahol kiválasztott cégek hozzáférnek átmeneti adatbázisokhoz és tesztelhetik AI eszközeiket és azok integrációs képességeit (pl. működő kormányzati rendszerek, smart city grid networks,…) Etikai, és társadalmi célú normarendszerek kidolgozása 1) K+F + oktatás: Egyetemi bázisú innovációs ökoszisztéma Kiemelt, kiválósági tematikus pályázatok (NKFIH) Spinoff hasznosító vállalkozások felkészítése (Üzletfejlesztési készségek, az ügyfél oldali tesztelés, a szabadalmi bejelentést) Proof of concept alap létrehozása német minta alapján, subbatical rendszer bevezetése (EXIST rendszer) 2) Hozzáférés: Dedikált AI K+F támogatás (Cél: a H2020 pályázók között legyen több hazai pályázó) Üzleti és közigazgatási célú adatbázis- hozzáférés biztosítása tesztelhető AI eszközök feltárása érdekében Tematikus AI startup versenyek szervezése nagyvállalatokkal együttműködésben Nagyteljesítményű számítógépes kapacitások (HPC 5G)
  43. 43. 43 AI: potenciális veszélyek Megszűnő foglalkozások 20 éven belül: Bolti pénztáros – 97 százalékos valószínűség Könyvelő – 97,6 százalékos valószínűség Elektromos termék szerelő – 95,1 százalékos valószínűség Biztosítási ügynök – 92 százalékos valószínűség Elon Musk a szabályozásról: „ It needs to be a public body that has insight and then oversight to confirm that everyone is developing AI safely. This is extremely important. I think the danger of AI is much greater than the danger of nuclear warheads by a lot and nobody would suggest that we allow anyone to build nuclear warheads if they want. That would be insane.”
  44. 44. 44 Kik és mit tehetnek a sikerért? Az alkalmazó cégek: Üzleti igény (business case) jó meghatározása Megfelelő adatkörnyezet kialakítása („flat data” szerepe) Megfelelő AI eszköz választás Menedzsment Céges kultúra, humán erőforrás átképzése Munkafolyamatok áttervezése Kormányzatok: Foglalkoztatási és jövedelemelosztási aggodalmak kezelése Etikai, szabályozási, jogi kérdések Kormányzati adatok hozzáférhetővé tétele Oktatás, képzés AI a kormányzati munkában – a kormányzat, mint megrendelő Helyi központok kialakítása, tovagyűrűző hatások Vízió: „The focus should not be on how to help AI startups, but how to integrate AI innovations into other corporate technologies to solve specific challenges – how to build an innovation ecosystem that uses more AI to compliment other industries, such as Industry 4.0, Mobility, Space Tech,…”
  45. 45. A Mesterséges Intelligencia Platform létrehozása 45 Duális képzés Tartalom Új felsőoktatási támogató programok Pályaorientáció az MTMI szakok esetében IT mint stratégiai terület az okos Magyarország, innovatív vállalatok körben Releváns technológiai platformok DJP 2030: A Digitális Jólét Program továbbvitele
  46. 46. 46 Az ország versenyképességének növelésében elengedhetetlen az MI alkalmazásának erősítése, és az MI fejlesztésekben történő részvétel: Mesterséges Intelligencia Platform (MIP) létrehozása Mesterséges Intelligencia – alapvetés A nemzetközi trendek és a McKinsey Global Institiute elemzése alapján a Mesterséges Intelligenciába (MI) befektetés üteme akár az éves 40%-os növekedést is eléri (ld ábra) az MI 2030-ig közel 13 500 milliárd euró többletet ad majd hozzá a világgazdaság egészéhez. Az MI előfeltétele a digitalizáció, szükséges velejárója az innovációra nyitott szemlélet. Ahogy a legtöbb informatikai és infokommunikációs terület, az MI is a teljes társadalomra kihatóan fedi le a gazdasági szereplőktől a lakossági felhasználásig a teljes spektrumot.. Megvizsgálandó tehát, hogy Magyarország a saját piacán hogyan tudja ehhez a vállalkozásait hozzásegíteni, ezen a területen hogyan bővülhet a vállalkozások köre mind számosságban, mind foglalkoztatotti létszámban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elhatározta, hogy megvizsgálja az MI hazai elterjedtségét, a benne rejlő lehetőségeket, és az állam szükséges intézkedéseit annak érdekében, hogy megőrizzük versenyképességünket. Forrás: http://www.visualcapitalist.com/economic-impact-artificial-intelligence-ai/ A diagram a McKinsey Global Institute – Artificial Intelligence, The Next Digital Frontier? Tanulmányában szereplő diagram magyar nyelvű változata
  47. 47. 47 A MIP tervezett struktúrája Kiket várunk a MIP-be? ITM Infokommunikációs HÁT Állami szereplők minden minisztériumból, illetve szükség esetén háttérintézményükből, gazdasági társaságaikból Szakértő egyetemi oktatók, kutatók, kutatóhelyek Szakértő, magánszektorból érkező fejlesztők Kifejezett és potenciális felhasználók iparágankénti képviselettel Jelentkezne? Vegye fel a kapcsolatot az ITM-ből dr. Tari Fruzsina osztályvezető asszonnyal (tari.fruzsina.@itm.gov.hu) Kiket segít a MIP és a kidolgozandó stratégia? Akik egyetemi illetve kutatóhelyi környezetben végeznek alapkutatási vagy alkalmazott kutatási tevékenységet kifejezetten MI témakörben, vagy az MI témakör valamely szakterülethez kapcsolt bevonásával. Azok a fejlesztő vállalatok, közösségek, amelyek a tényleges piaci hasznosításhoz fejlesztenek MI tartalmú alkalmazásokat; erre esetlegesen kutatásokat is végeznek. Minden aktuális és potenciális felhasználó. Ezek köre bármely iparágból kikerülhet, illetve a természetes személy mint felhasználó is megjelenik. Külön felhasználói kategória az állami hasznosítás, amely nagy megrendelőként megjelenve a piacon jelentősen indukálhatja a számára hasznos fejlesztéseket.
  48. 48. Köszönöm a figyelmet! Prof. Dr. PALKOVICS László Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018.09.14.

×