Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Dr. Drótos György - Innováció a felsőoktatásban, vállalkozások és az intézmények szerepe

98 views

Published on

Az előadás az IVSZ 2018-as MENTA konferenciáján hangzott el 2018. szeptember 13-án.

A felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködésének szinte már áttekinthetetlenül sok lehetséges formája van itthon is, a közös innovációs teljesítmény azonban úgy tűnik így is messze elmarad az elvárhatótól. Mi lehet ennek a magyarázata? Melyik oldal hibáztatható inkább? Ha a felsőoktatási, akkor az elmúlt napokban a sajtóban megszellőztetett új egyetemi működési modell vajon megoldást jelent-e majd a problémákra? Az előadás néhány, már ma is hazai létező jó példa bemutatásával zárul.

Előadó: Dr. Drótos György (egyetemi docens és intézetigazgató, Budapesti Corvinus Egyetem - Vezetéstudományi Intézet; IFUA Horváth & Partners Kft.)

Published in: Technology
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Dr. Drótos György - Innováció a felsőoktatásban, vállalkozások és az intézmények szerepe

  1. 1. Innováció a felsőoktatásban, a vállalkozások és az intézmények szerepe IVSZ Menta Konferencia 2018 – Hotel Spirit Thermal Spa, Sárvár Budapest, 2018. szeptember 13. Dr. Drótos György intézetigazgató egyetemi docens és vezető tanácsadó
  2. 2.  A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti innováció terepei  Mi akadályozza az együttműködést intézményi oldalról?  Az új felsőoktatási működési modell mint remélt válasz a problémákra  Néhány előremutató példa – már a jelenből Tartalom 2
  3. 3. A felsőoktatás és a vállalati szféra innovációs célú együttműködésének számos formája létezik, de az innovációs teljesítmény mégis elmarad az elvárásoktól 3 Technológiai és tudástranszfer iroda KKK és FIEK Science és ipari park Innovációs klaszter Vállalati tanszékek, laboratóriumok Startup és spinoff inkubáció Doktoranduszok foglalkoztatása stb. Egyetem Vállalat
  4. 4.  A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti innováció terepei  Mi akadályozza az együttműködést intézményi oldalról?  Az új felsőoktatási működési modell mint remélt válasz a problémákra  Néhány előremutató példa – már a jelenből Tartalom 4
  5. 5. Hazai felsőoktatási intézményeink jelenlegi működési jellemzői akadályozzák az üzleti környezettel történő hatékony együttműködést. 5  Az érintettek, felhasználók nem részesei a folyamatnak  Előzetes kontroll, utólagos ellenőrzés helyett  Kimeneti és teljesítményszempontok hiánya a minőségbiztosításban  Transzparencia hiánya  Közalkalmazotti alkalmazás kötöttségei  Kifelé zárt, kötött oktatói karrierpálya  Ösztönzési és motivációs eszközök korlátozottak  Rugalmatlan, nem versenyképes bérezés  Költségvetési gazdálkodás elvi és formai korlátai  Vagyon feletti rendelkezés korlátai  Működési sajátosságoknak meg nem felelő beszerzési környezet  Alacsony szintű döntéstámogatási- elemzési képesség  Intézményen belüli forrásallokáció nem transzparens  Kötött, nem teljesítményelvű finanszírozási rendszer  Saját bevétel szerzését nem motiváló környezet  Diszfunkcionális felelősségi rendszerek működtetése  Teljesítményértékelés és ösztönzés rendszerszinten hiányzik  Tulajdonosi szemlélet hiányzik  Vállalkozási tevékenységet nem ösztönzi a környezet  Papír alapú működési kultúra  Központilag meghatározott informatikai rendszerek  Rugalmatlan, nehezen alakítható szervezet  Bürokratikus koordináció  Diszfunkcionális szervezeti felépítés Hatékony, piacorientált működést akadályozó tényezőkIT Szervezet, irányítás Minőség- biztosítás Felelősség, érdekeltség, motiváció Gazdálkodás Finanszírozás Foglalkoztatás A szigetszerűen meglévő sikersztorik mögött a szabályok rugalmas értelmezése, vagy rendszeren kívüli megoldások állnak.
  6. 6.  Az egyetemi kollégák jelentős része ezért – kiváló képességeik és gyakorlati tapasztalataik ellenére – nem innovál, vagy legalábbis nem az egyetem keretei között innovál.  Mindez annak ellenére történik, hogy az egyetemi és vállalati szakemberek egyébként hálózatosan összekapcsolódnak, a tudományos kutatási témák és vállalati igények egymásra elég jól rezonálnak. Néhány további személyes megfigyelés az egyetemi környezet alkalmatlanságáról 6  Az együttműködéshez szükséges papírmunka jelentős, az átfutási idők hosszúak, a vállalati befizetéseket magas elvonások terhelhetik. A kifizethető jövedelmek szintje nem elég motiváló. A kockázatvállalás nem tolerált.  Az egyetemek fizikai és IT infrastruktúrája gyakran alkalmatlan a projekt alapú, üzleti elvárásoknak megfelelő együttműködésre (pl. tárgyalók, ill. kollaborációs rendszerek hiánya)  A „jobb” egyetemek oktatói gyakran túlterheltek, a nagyszámú óra mellett a „publish or perish” kultúra megerősödése időt és energiát von el a gyakorlati munkától.
  7. 7. Az egyetemek tudásipari szerepének erősítése, vállalati-piaci együttműködési képességük erősítése. A felsőoktatás és a gazdaság együttműködését célzó programok csak az intéz- mények működési környezetének egyidejű változtatásával lehetnek sikeresek. 7 KKK/RET Innovációs klaszterek TTI központok FIEK 2006-09 2009-12 2009-12 2015- Részleges, nehezen fenntartható eredmények, nincs rendszerszintű változás Kormányzati cél Szakpolitikai kezdeményezések Eredmények Az egyetemek tudásipari szerepének erősítése, vállalati-piaci együttműködési képességük erősítése. FIEK Science Park Rendszerszintű változás, érdekeltség, motiváció és képesség a vállalati-, piaci együttműködéshez. Kormányzati cél Szakpolitikai kezdeményezések Eredmények Működési modell átalakítása Stb… Az elmúlt évtized fejlesztési programjai nem érintették az egyetemek alapvető működési mechanizmusait A kormányzati cél eléréséhez az egyetemek működési környezetének átalakítására van szükség.
  8. 8.  A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti innováció terepei  Mi akadályozza az együttműködést intézményi oldalról?  Az új felsőoktatási működési modell mint remélt válasz a problémákra  Néhány előremutató példa – már a jelenből Tartalom 8
  9. 9. Az új (kísérleti) felsőoktatási modell tervezett sarokpontjai mind az egyetemi innovációs képesség és hajlandóság erősítését célozzák. 9  Jogállás és felügyelet  Foglalkoztatás  Finanszírozás  Gazdálkodás  Érdekeltség  Szervezet és irányítás  Digitális átállás  Fejlesztés és minőségbiztosítás Professzionálisan szervezett és irányított, a vállalati együttműködésre kész, gyorsan és rugalmasan reagáló, a közös teljesítményben erősen érdekelt egyetemi szervezet és kollektíva mint az innovációs ökoszisztéma középpontja.
  10. 10. Nemzetközi benchmark elemzés alapján elmondható, hogy a javasolt modell illeszkedik Európa legjobb egyetemi rendszereihez.  Az új működési modellt megvizsgáltuk egy előre meghatározott szempontrendszer szerint, melyben az egyetemi működés négy aspektusán keresztül (szervezeti, pénzügyi, foglalkoztatási és akadémiai kérdések) hasonlítottuk össze az egyes országok felsőoktatási rendszereit. Az összehasonlításban 29 európai országot vetettünk össze, 16 kérdés alapján, majd az eredményeket 6 kategóriába soroltuk, százalékos megegyezés szerint rangsoroltuk.  Az összehasonlítás alapján 75%-os egyezést mutat az új modellel a finn és az észt felsőoktatási rendszer működése autonómia szempontjából, azaz a 16 kérdésből, 12 kérdésben egyeznek. Finnország egyetemei közül 9 szerepel a világranglista legjobb egyetemei között, Észtország egyetemei közül pedig kettő. Szervezeti autonómia területén, a vezetőválasztás kivételével teljesmértékben megegyezik az új modell a Finnországban alkalmazott gyakorlatokkal.  70%-os egyezést találtunk Ausztria, Szlovákia, Luxemburg és az Egyesült Királyság felsőoktatási rendszerével, az új modellhez viszonyítva, ami azt jelenti, hogy a 16 kérdésből, 11 kérdésben megegyeztek a válaszok. Az említett 4 ország egyetemei közül 105 szerepel a világranglista legjobb egyetemei között, ebből 93 az Egyesült Királyságban, amivel a legtöbb rangsorolt egyetemmel rendelkező ország lett a listán. 10 Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) által kiadott Autonómiai Scorecard (University Autonomy in Europe III.) alapján 75%-ban hasonló Új modell 70%-ban hasonló 60%-ban hasonló 65%-ban hasonló 50%-ban hasonló 30-50%-ban hasonló
  11. 11. Davis Burkus (amerikai szakíró és előadó innovációs témában, egyetemi docens) Davis Burkus (best-selling author, sought after keynote speaker, and associate professor of leadership and innovation) A hazai felsőoktatás teljes innovációs potenciájának kiaknázásához az innováció értelmezését is indokolt lenne újragondolni… 11  (Amikor arról kérdezték, hogy mi a vállalatok legnagyobb hibája az innovációval kapcsolatban): Az, hogy csak termékben és techno- lógiában gondolkodnak.Az innováció sokkal több, mint egy termék vagy egy technológiai platform. Valójában a szervezési és menedzsment innováció hamarabb is van, mint a termék és technológiai innováció. Az igazán nagy vezetők nem terméket fejlesztenek, hanem a gyárat.  (Amikor arról érdeklődtünk, hogy új szervezési és marketing megoldások, új üzleti modellek számíthatnak-e pályázati támogatásra): Készítsenek valami pirulát, konstrukciót, mindenképp valamilyen megfogható dolgot, ha sikeresen szeretnének pályázni! A hazai innováció egyik korábbi kormányzati felelőse
  12. 12.  A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti innováció terepei  Mi akadályozza az együttműködést intézményi oldalról?  Az új felsőoktatási működési modell mint remélt válasz a problémákra  Néhány előremutató példa – már a jelenből Tartalom 12
  13. 13. Néhány jó hazai gyakorlat, illetve ígéretes fejlesztés 13 Debrecen  Tradicionálisból, majd vállalkozásbarátból 2026-ra önfenntartó egyetem lesz.  Célállapot: az intézmény és a gazdasági szereplők együttműködése szimbiotikus. Az egyetem maga is vállalkozik, és részesedik ennek eredményeiből. Az állami támogatás minimális.  4 tudományág köré szervez- ve, egyenként már ma is 20- 50 külső vállalati partnerrel. Pécs  A térség adottságainak alapos számbavétele.  2 fő fókusz: egészségipar és környezet- és energiaipar.  Képzési alapok, K+F irányok, szolgáltatási kapacitások logikus egymásra épülése.  Partnereivel közösen üzemeltetett Science Park. Szeged  Különleges, ipari célra is jól kiaknázható technológiai fejlesztés (ELI Science Park).  Benchmarking és stakeholder elemzés az üzemeltetési modell és a szolgáltatások meghatározása céljából.  Versenyképesség-elemzés akár új iparágak bevonzásának szándékával.
  14. 14. Köszönöm a figyelmet!

×