Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente, Digitális Jólét Program szakmai vezetője

1,043 views

Published on

A Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Fintech Stratégiája, melynek célja a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsítása, különös tekintettel a gyorsan fejlődő pénzügyi technológiai (fintech) megoldásokra, azok széles körű alkalmazhatóságára. 2019.04.25-én a fintechzone.hu fintech seregszemléjén, a FinTechShow-n mutatta be a fintech stratégia részleteit dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője .

Published in: Business
  • Be the first to comment

Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente, Digitális Jólét Program szakmai vezetője

  1. 1. Magyarország Fintech Stratégiája 2019. 04. 25.
  2. 2. Gál András Levente szakmai vezető Digitális Jólét Program Magyarország Fintech Stratégiája A hazai pénzügyi szektor digitalizációja 2019-2022
  3. 3. A DJP egy erős politikai helyzetre (2015.) adott újszerű válasz, miszerint egy konzervatív nemzeti kormány éppen az ezeréves államiságból fakadó felelősség okán kezdeményezőleg lép fel a digitalizációval kapcsolatos folyamatokban. DJP2.0 (2017) • NIS és a DJP1.0 eredményeire épül • Szakpolitika, közigazgatás és a szakmai szervezetek javaslatait tükrözi • 27 területen 90+ projekt • Megvalósítása folyamatban DJP1.0 (2015) • Konzultáció (InternetKon) eredményeire épül • A lakosság és a szakmai szervezetek javaslatait tükrözi • 18 területen 50+ projekt • Már jórészt megvalósult DJP 2030 (2018) • A DJP és a különböző tárcák eredményeire épül • Szakpolitika, közigazgatás és a szakmai szervezetek javaslatait tükrözi • Összkormányzati közelítés • Előkészítés alatt A Digitális Jólét Programról
  4. 4. 2030-as általános kormányzati cél: Magyarország legyen Közép-Európa versenyképes és szuverén középállama, egyben a Kárpát-medence domináns állama. • DJP fő célja: a magyar nemzet, így a magyar egyének, a közösségek és a vállalkozások a digitalizáció nyomán előálló változások nyertesei legyenek, • DJP 2030 célja: a DJP új szakaszában meghatározza a szervezeti működését és feladatrendszerét, figyelemmel a nagy időhorizontra rugalmas platformként, • Politikai cél: a digitalizáció jelentőségére és az ezzel kapcsolatos magyar lehetőségekre (felzárkózás), illetve helyzetre (lemaradás) tekintettel indokolt a digitalizációt az öt legfontosabb kormányzati szuverenitás és versenyképességi téma közé emelni. Értelmezési tartományok
  5. 5. A Digitális Jólét Program pillérszerkezete
  6. 6. A Digitális Jólét Program eredményei
  7. 7. A Digitális Jólét Program eredményei
  8. 8. A financial technology vagy fintech olyan, digitális környezetben létrehozott és digitális eszközökön működtetett innovatív termékek és szolgáltatások összefoglaló elnevezése, amelyek a pénzügyi szektor intézményei (hitelintézetek, biztosítók, befektetési szolgáltatók, pénztárak, egyéb pénzforgalmi intézmények stb.) által nyújtott pénzügyi szolgáltatások helyettesítésére vagy kibővítésére jönnek létre, abból a célból, hogy az adott szolgáltatás igénybevétele kényelmesebb, gyorsabb és/vagy olcsóbb legyen. Előzmények • A változásra való felkészülés egyszerre igényel körültekintő tervezést és bátor újításokat. • A versengés helyébe sok helyen az együttműködés lépett a régóta működő klasszikus pénzügyi és az új fintech vállalkozások viszonyában. • A fintech alkalmazások megjelenését az is segítette, hogy míg a pénzügyi intézmények működését szigorúan szabályozzák és ellenőrzik a hatóságok, addig a technológiai cégeket ezen a területen sokkal kevesebb előírás korlátozza. • A banki/biztosítói szféra felismerte, hogy a fintech cégek képesek jelentős számú ügyfelet teljesen vagy részlegesen elcsábítani tőlük, ezért elkezdtek érdemben reagálni a jelenségre.
  9. 9. Előzmények • Az EU 2018. március 8-án kiadott fintech akcióterve egy versenyképesebb és innovatív európai pénzügyi szektor számára készített cselekvési terv. • A fintech területen élenjáró országok (pl. Nagy-Britannia, Svédország, Észtország) rendelkeznek önálló fintech stratégiával is. • A fintech fókuszú nemzetközi elemzések alapján azokban az országokban áll magas szinten a pénzügyi digitalizáció, ahol • hagyományosan erős a pénzügyi és technológiai szektor; • fejlett az oktatási rendszer és • hangsúlyos szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése.
  10. 10. A stratégia pillérei
  11. 11. SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Nagy internetlefedettség (szélessáv, 4G) • Előrehaladott 5G fejlesztések • Erős műszaki képzés • Egyszerű cégalapítás • Lakossági digitális kompetenciák és pénzügyi kultúrában lemaradások • Súlyos munkaerőhiány a szektorban • Bonyolult adminisztráció és adózás • Elavult banki core rendszer • Digitális képzések hiánya • Szabályozás nemzetközi összehasonlításban nem naprakész Lehetőségek Veszélyek • Gyorsan látható eredmények a technológiai és pénzügyi fejlesztések révén • Közösségi média-használat magas szinten • Az online kereskedelem dinamikusan bővül • A digitalizáció következtében megszűnő munkahelyek • Lakosság csalásoknak való kitettsége magas • Külföldi fintech megoldások uralhatják a piacot • Hazai megoldások gyakran inkább külföldön indulnak el a jobb feltételek miatt
  12. 12. Magyarország Fintech Stratégiájának átfogó célja olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést, a nemzetgazdaság számára pedig erősödő versenyképességet eredményeznek. A polgárok, mint felhasználók • nyerjenek időt, • érjenek el költségmegtakarítást • érezzék magukat biztonságban, • kényelmesen érjék el a szolgáltatásokat, • felhasználói élmény, • foglalkoztathatósága javuljon. A fintech cégek és hagyományos pénzügyi szereplők • szakképzett munkaerőt, • innovatív megoldásoka, • nyerjenek az új termékekkel, • nyerjenek a bankbiztonság területén, • nyerjenek a szabályozással,hogy ötleteiket megvalósíthatják. Az állam számára • csökkenjen a belső adminisztráció, • nagyobb adóbevétel, • átláthatóbbak a magánszemélyek és vállalatok gazdálkodása, • több fintech vállalkozás válassza az országot. Jövőkép és célrendszer (1)
  13. 13. Jövőkép és célrendszer (2) • Elektronikus fizetések számának növekedése • A technológiai újítások alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése: • online bankolás • felhőalapú adattárolás • új állami közszolgáltatások • A hitelbírálatok átalakulása • egyszerűsített, gyorsabb hitelbírálati szolgáltatás • (Pl. személyi hitel akár egy óra alatt) • Újonnan piacra lépő fintech cégek jelenjenek meg a hitelintézeti piacon TECHNOLÓGIA Átfogó cél: a pénzügyi szolgáltatói piac hagyományos szereplői és az újonnan belépő technológiai cégek – lehetőleg az egyetemi és kutatói szféra bevonásával – magas hozzáadott értékű, innovatív technológiai megoldásokkal lépjenek piacra, és ehhez az állam jó minőségű adatbázisok elérhetővé, illetve országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok lehetővé tételével is nyújtson támogatást.
  14. 14. ÜZLETI INNOVÁCIÓ Nemzetközi együttműködések elősegítése: • Fintech hidak • kormányok közötti partnerség; • szabályozói szervek együttműködése; • kereskedelmi és befektetési megállapodások; • üzleti kapcsolatok. Üzleti innovációs folyamatok: • Innovációs tevékenységet folytató szereplők, oktatási és kutatóintézetek, valamint a piaci szereplők partnersége fokozódik. • Innovatív megoldásokat bevezető pénzpiaci szereplők száma gyarapszik. Készpénzmentes fizetések aránya meghaladja a teljes lakossági tranzakciós forgalom 50%-át A fintech megoldások elterjedjenek a pénztári szektorban is, továbbá az egyes béren kívüli juttatások és a piaci lojalitási programok (mint például a pontgyűjtés) is fintech megoldásokkal váljanak digitálissá. Átfogó cél: A digitális pénzügyi megoldások és a fintech fejlesztések kerüljenek az innovációs ökoszisztéma fősodrába, és kipróbálásukhoz álljon rendelkezésre megfelelő tesztkörnyezet. Jövőkép és célrendszer (3)
  15. 15. KOMPETENCIA Megfelelő pénzügyi tudatossággal és digitális kompetenciák • innovatív pénzügyi szolgáltatások előnyei és kockázatai; • a pénzügyi-és digitális kompetencia-hiányt szenvedők aránya jelentősen csökkenjen; • továbbképzési • a digitális eszközök oktatásban • korszerű bankolási szolgáltatások ismerete • Interdiszciplináris képzések Képzett munkaerő • az állam, a piaci szereplők és az oktatási intézmények közös együttműködése • digitális kompetencia, illetve pénzügyi kultúra • programok felülvizsgálata, ahol indokolt átalakítása; • kurzusok és képzési programok induljanak a piaci igényeknek is megfelelően; • a piaci szereplők által a célterületeken indított edukációs programok széles körű gyakorlattá váljanak. Átfogó cél: a digitális kompetenciák és/vagy a pénzügyi tudatosság hiánya egyetlen polgárt és vállalkozást se akadályozzon meg a korszerű, költséghatékony digitális pénzügyi megoldások megismerésében és igénybe vételében. Jövőkép és célrendszer (4)
  16. 16. SZABÁLYOZÁS • Támogató környezet kialakításával cél, hogy • a fintech megoldások legyenek tesztelhetőek és biztonságosan alkalmazhatóak • hatékony támogatás • autentikációval, ügyfél-azonosítással kapcsolatos szabályozás • a pénzügyi tranzakciókat terhelő költségek csökkentése • A számlavezetés, a betétgyűjtés és a hitelezés terén is fintech megoldások • Neobankok , E-money kibocsátók • Regulatory Sandbox széles körben elérhető • Pénzügyi és kiberbiztonság a digitális térben • A közösségi finanszírozás, mikrohitelezés • A biztosítás: robo-adviser-ek (automatizált tanácsadók) • Fintech megoldások a vagyonmenedzsment területén • Blockchain technológia fintech vonatkozásai • Magyarország a blockchain technológia folyamat élére álljon, regionális, illetve európai központ legyen Átfogó cél: A fintech innovációkat és a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek digitális fejlesztéseit egyaránt ösztönző, a nemzetgazdasági és a pénzügyi rendszer versenyképessége szempontjából is kedvező szabályozói keretek kialakítása. Jövőkép és célrendszer (5)
  17. 17. Készpénzmentes társadalom • Pénzmozgás elektronikus útra terelése • Közüzemi fizetési tranzakciók elektronikus felülete • Sárgacsekk átállítása elektronikus felületre • Állami kifizetések bankszámlára terelése • Kiskereskedelmi engedélyek kötelező elemeként bevezetni a fizikai kártyaelfogadást és/vagy az e-fizetési felületet • POS-telepítési program kibővítése Blokklánc stratégia kidolgozása ÁTFOGÓ RENDSZERSZINTŰ JAVASLATOK A stratégia eszközrendszere Központi ügyfélazonosítás (autentikáció) megteremtése • Központi keretrendszer • E-személyi Papírmentes ügyintézés • Tanúzási elvárások újragondolása • A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmának korszerűsítése • A felhőalapú adattárolás • Központi elektronikus szerződéskötési felület
  18. 18. Kiberbiztonsági tanácsadás a digitális pénzügyek terén • Megbízható és biztonságos kibertér. • Tanácsadói dokumentum, amely bemutatja a kis cégek sebezhető pontjait. A digitális személyazonosítás elérhetővé tétele pénzügyi szolgáltatók részére • BM központi keretrendszer interfésszel • Az e-személyi összekapcsolása pénzügyi adatbázisokkal • Bár 2018. január 1-e óta lehetséges külső szolgáltatók csatlakozása, kapacitáshiány miatt nem elérhető. • A NISZ-infrastruktúrához kapcsolódó rendszer kibővítése; • A megbízható ügyfél-hozzájárulás módszertan kidolgozása; Önkormányzatok számára a blokklánc alapú okosváros-funkciók elérhetővé tétele Blokklánc technológia közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata A stratégia eszközrendszere (2) TECHNOLÓGIA
  19. 19. ÜZLETI INNOVÁCIÓ Fintech hidak létrehozása. Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy kiterjesztése a teljes fintech szektorra. Elektronikus fizetések ösztönzése, sárga csekkek elektronizálása, kivezetése A Fintech Campus és egyedi üzleti zóna létrehozása és üzemeltetése A Fintech Koalíció megalapítása: • konzultációs központként működik • fintech/blockchain témákban dedikáltan megszólítható • kompetens tanácsadói szerepet képvisel, és • az állam részéről illetékes állást foglalni A stratégia eszközrendszere (3)
  20. 20. KOMPETENCIA Digitális kompetenciafejlesztést támogató tananyagok és környezet kialakítása, képzések és iskolai programok • Fintech napok program a középiskolákban • A fintech campus látogatói központjának felkeresése • Középiskolai karrier tanácsadás • A pedagógusok módszertani támogatása képzésben és a tanórák megtartásában. A stratégia eszközrendszere (4) Pedagógusok fintech és pénzügyi ismeretei • Fintech ismeretek • Alapvető digitális pénzügyi szolgáltatások használata • Internettudatosság • A főbb pénzügyi csalási módok bemutatása • Az érzékeny információk tárolása • Fintech megoldásokat tartalmazó oktatási anyagok készítése Az állampolgárok bizalmának növelése a fintech technológiákkal kapcsolatban
  21. 21. SZABÁLYOZÁS Regulatory sandbox kiterjesztése • az MNB kapjon felhatalmazást a tesztelés során ideiglenes engedély kiadására Fintech dereguláció A biztosítási szektor digitalizációja • biztosítási ajánlatok digitális továbbítása • digitális alternatívák elfogadása; • felhőszolgáltatások A közösségi finanszírozásra • jogszabályi keretek megállapítása A stratégia eszközrendszere (5) A tranzakciós illeték felülvizsgálata • Megvizsgálni • a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel eltörlését, • és/vagy a digitális fizetésekhez kapcsolódó illetékeket eltörlését • sárga csekkek digitális, kp-mentes befizetése A készpénzhasználat csökkentése, a digitális fizetési szolgáltatások elterjedésének támogatása.
  22. 22. Javaslatok a magyar államigazgatás számára • Kriptovalutákkal történő magyarországi kereskedés szabályai • Tokenkibocsátást ICO (Initial Coin Offering) révén szabályozása • Blokklánc koalíció • Közigazgatási blokklánc-alapplatform létrehozásának vizsgálatát • Blockchain alapú nyugdíjelszámoló rendszer • Az elektronikus személyi igazolvány összekötése blockchain alapú azonosító platformokkal • Blockchain alapú okosváros-funkciók • Műszaki és üzleti jellegű oktatás és fejlesztés • A személyes adatok elfeledéséhez, törléséhez való jog értelmezése. • A blockchainen tárolt dokumentumok érvényességének megítélése • A blockchainen kibocsátott hibrid eszközök érvényessége és adójogi vonzata. Az ún. smart legal agreementek jogi kereteinek megteremtése Blockchain – stratégia készítése Szabályozási kihívások • Az anonimitás tényleges redukálása • A megosztott főkönyvek jogi természetének meghatározása
  23. 23. Mit nyerhetnek az emberek, ha fintech megoldásokat használunk • Minden alkalommal több órás banki, biztosítói, postai sorban állást kerülhetnek el, ha hagyományos bankolás helyett digitális megoldást használnak – havi 1 ügyintézés / 1 óra • Számos ügyintézés átfutási ideje drasztikusan lecsökkenhet, amellyel több órát nyerhetnek az ügyfelek és megtakarítást jelenthet a szolgáltatóknak – ügyintézésenként 1-1 óra időnyereség • Növekedhet az emberek pénzügyi és fogyasztói tudatossága, amely évente több tízezer forintos megtakarítást is jelenthet akár a családoknak is • A digitális akadálymentesítés a pénzügyi szolgáltatásoktól, bankfiókoktól, ATM-ektől elzártabb településeken élőket bevonhatja a tudatos bankolásba anélkül, hogy rendszeresen akár több órás utakat kellene megtenniük -havonta 1,5 óra utazás és ügyintézési idő megtakarítása Minden embernek évente 30-40 óra időmegtakarítást, ami havonta plusz egy szabad este amit a családjával tölthet
  24. 24. Indikatív pénzügyi tábla - összefoglaló Intézkedés Forrásigény (bruttó forint) Intézkedés Forrásigény (bruttó forint) 2019 2020-tól évente 2019 2020-tól évente Technológia Kompetencia E1. Kiberbiztonsági tanácsadás 30 000 000 Ft 60 000 000 Ft E10. Fintech képzések 50 000 000 Ft E2. A digitális személyazonosítás elérhetővé tétele piaci pénzügyi szolgáltatók részére 30 000 000 Ft 0 Ft E11. Fintech tananyagfejlesztés 100 000 000 Ft E3. Blokklánc- alapú okosváros-funkciók elérhetővé tétele 20 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft E12. Pedagógusok módszertani fejlesztése 50 000 000 Ft E4. Blokklánc közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata 50 000 000 Ft 0 Ft E13. Polgárok bizalmának erősítése 0 Ft Technológia pillér összesen 130 000 000 Ft 1 060 000 000 Ft Kompetencia pillér összesen 200 000 000 Ft 0 Ft Innováció Szabályozás E5. Fintech hidak 20 000 000 Ft E14. Regulatory Sandbox kiterjesztése 0 Ft E6. Fintech Campus 30 000 000 Ft E15. Fintech dereguláció 20 000 000 Ft E7. Fintech Koalíció megalapítása 30 000 000 Ft 150 000 000 Ft E16. Közösségi finanszírozás szabályozása 10 000 000 Ft E8. DJPV kiterjesztése a fintech szektorra 20 000 000 Ft 20 000 000 Ft E17. A tranzakciós illeték további felülvizsgálata 20 000 000 Ft E9. Elektronikus fizetések ösztönzése 0 0E18. A biztosítási szektor digitalizációja 0 Ft Innováció pillér összesen 80 000 000 Ft 170 000 000 Ft Szabályozás pillér összesen 50 000 000 Ft 0 Ft 2019 2020-tól évente MINDÖSSZESEN 460 000 000 Ft 1 230 000 000 Ft Forrásigény (bruttó forint)
  25. 25. Köszönöm a figyelmet!

×