Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

MNB Műhelytanulmányok 2., 1993., 56. oldal

624 views

Published on

A Magyar Nemzeti Bank szakértői készítették az MNB Műhelytanulmányok 2.-t, amelyet 1993. elején publikáltak. Ennek a kiadványnak az 56. oldalán található az a megállapítás, hogy a magyar gazdaság részére az 1973-1989-ig terjedő 16 év alatt az "időszak egészét tekintve mintegy 1 milliárd dollár erőforrás bevonás (ennek a nagy része eleve adósságtörlesztés címén be sem jött) viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt." Még maradt 22 milliárd dollár kamat, amit folyamatosan fizetünk vissza. Tipikusan, mint a magyar devizhahitel-válság (2010+-5 év-es időszak). Az a termék, aminek nincs fix ára, mert utólag így változik (a hitel ára a kamat), az jogilag ugyan termékké ál-átjátszható, de gazdaságilag nem termék. Tehát jogilag sem kellene annak lennie és a jogtalanul elvett termékárat kamatostul vissza kell fizetni az azt jogtalanul elvevőnek! Magyar Nemzeti Bank Műhelytanulmányok 2., 1993., 56. oldal.

Published in: Economy & Finance
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

MNB Műhelytanulmányok 2., 1993., 56. oldal

  1. 1. n >s n 4' <n> - ‘v ‘ L- K n . 9 k csésL *2, MAGYAR NEMZETI BANK Küls eladósodás és adósságkezelés Magyarországon S 1 : MNB M helytanulmányok 2
  2. 2. Készítették: Baámé Nyitrai Ilona Garbainé dr. Kovács Katalin Láng György dr. Nyers Rezs Bíróné Szeg Márta, a Közgazdasági f osztály munkatársai Szerkesztette: dr. Nyers Rezs , ügyvezet igazgató A tanulmányhoz alapanyagot bocsátott rendelkezésre: dr. Balassa Ákos, ügyvezet igazgató Fehér Tibor, osztályvezet dr. Nagy Sándor, ügyvezet igazgató A számítások elvégzésében, az adatok összeállításában közrem ködtek a Közgazdasági f osztály következ munkatársai: Facsády Júlia Romhányi Balázs Zsákai Imréné Katonáné Mozsár Ilona Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Információs f osztálya 1850 Budapest V., Szabadság tér 8-9. A kiadásért felel: Nádory István A kézirat lezárva: 1992. december ISSN 1216-9293 ISBN 963 7103 83 X
  3. 3. Tartalom 5El szó 11I. Bevezetés 1. A magyar gazdaság eladósodottsága 2. A külföldi hitelfelvételek célja 3. Az adósságszolgálat 11 15 17 22II. Történelmi visszapillantás III. Fordulópontok Magyarország legújabbkori eladósodási folyamatában 1. Külgazdasági környezet, a küls tényez k hatása Az olajárrobbanás által el idézett csere¬ arány-változások hatása A rubel- és a nem rubelelszámolású kereskedelem sajátos összekapcsolódása Az adósságállomány devizaszerkezetének hatása 2. Gazdaságpolitikai reagálások az egyes id ¬ szakokban; a bels tényez k szerepe 1973-1978: az els olajárrobbanás és az elkésett, részben téves alkalmazkodás id szaka 1979-1984: a kés i, részleges és rövid távú kiigazítás id szaka 1985-1987: a második eladósodási hullám ... 46 1988-1989: a gazdasági átalakulás meg¬ indulásának és a rendszerváltást megel z növekv bizonytalanság évei 1990-1992: a piacgazdasági átmenet évei .... 51 26 27 28 30 31 35 36 42 48 IV. Eladósodás és gazdasági fejl dés Er forrásbevonás vagy -kivonás Pénzügyi transzfer A külföldi forrásbevonás felhasználása és elosztása 55 55 56 56
  4. 4. V. A magyar adósságkezelési politika 1. Az eladósodással és az adósságkezelési stratégiával kapcsolatos nézetek 2. A javasolt adósságkezelési stratégiák értékelése Fizetési moratórium egyoldalú bejelentése .. 64 Adósságátütemezés „Adósságért t két” csere Külföldi segítség, segélyprogramok 3. Lehet ségeink az adósságkezelésben . 61 61 63 64 68 68 70 VI. A küls adósságpolitika 1992 után 77 VII. Zárszó helyett 83 Függelék Melléklet Felhasznált f bb irodalom 85 89 110
  5. 5. IV. Eladósodás és gazdasági fejl dés Mint korábban már érintettük: a külföldi hitelek felvétele gyorsíthatja a gazdasági fejl dést. Ez akkor következik be, ha a külföldi forrásból finanszírozott beruházások hozama kiter¬ meli a hitel- és kamattörlesztési kötelezettségeket. Ha a beruházások hozama ezt nem fedezi, illetve a külföldi hitel- felvétel eleve a gazdaság teljesítményével nem fedezett túlfo¬ gyasztást finanszírozza, mindaddig, ameddig a gazdaság nem kényszerül rá a túlfogyasztás mérséklésére, a küls eladósodás növekszik. Ha pedig a kamatok is növekednek, a gazdaság el bb-utóbb bekerül az adósságcsapdába: a belföldi felhasználás csökkentése nem tudja követni a kamatok növekedéséb l származó terheket; s ezzel az adósságállomány öngerjeszt növekedése kezd dik meg. Ahhoz, hogy a fenti összefüggések érvényesülését köze¬ lebbr l bemutathassuk, szükséges néhány fogalom közgazda- sági tartalmát tisztázni. ERÓFORRÁSBEVONÁS VAGY -KIVONÁS A hétköznapi és a szakmai vitákban egyaránt gyakran talál¬ kozhatunk olyan vélekedésekkel, melyek szerint elviselhetetlen az a hatalmas er forráskivonás, ami már régóta végbemegy az országban, nem lehet ezt folytatni, vagy legalábbis csök¬ kenteni kell a mértékét stb. Az er forrásbevonás vagy -kiáramlás kategóriáját a hétköz¬ napi beszélgetésekben inkább a hitelfelvétellel, adósságszol¬ gálattal (hiteltörlesztés és kamatfizetés) azonosítják. E kategó¬ riát a közgazdaságtan azonban reálgazdasági fogalomként használja. Er forrásbevonásról akkor lehet beszélni, ha - le¬ egyszer sítve - a javak és szolgáltatások behozatala megha¬ ladja azok kivitelét, er forráskivonásról pedig akkor, ha a javak és szolgáltatások kivitele meghaladja azok behozatalát. Ebben az értelemben tehát a látható és a láthatatlan export-import egyenlege, valamint a m köd t ke-beáramlás határozza meg azt, hogy er forrásbevonásról vagy -kivonásról van-e szó. 55
  6. 6. PÉNZÜGYI TRANSZFER A reálgazdasági értelemben vett er forrásáramlást - leegysze¬ r sítve - azzal azonos mérték pénzügyi transzfer követi. A reálgazdasági er forrásbevonás azt jelenti, hogy többet impor¬ tálunk, mint amennyit exportálunk. Azaz több a látható és láthatatlan külkereskedelmi forgalomban a devizakiadásunk, mint a devizabevételünk, vagyis az ország folyó fizetési mérlegében (a kamatokat most nem számítva) hiány keletkezik, amelyet hitelekb l vagy a devizatartalékokból, esetleg m kö¬ dötöké bevonásával kell (lehet) fedezni. Az 1973-1989-es id szakot az jellemezte, hogy a kamatfize- tések nélküli kumulált fizetési mérleg mindössze mintegy 700 miHi dollár behozatali többletet mutatott. Azaz ilyen volumen er forrásbevonás történt, illetve ha a m köd t ke beáramlását figyelembe vesszük, akkor ez csaknem 1 milliárd dollárt tesz ki. Ezen az id szakon belül az er forrásbevonás az 1973-1978 közötti években meghaladta a 3 milliárd dollárt; az 1978-at kö¬ vet években azonban - néhány évt l eltekintve - jelent sebb er forrásbevonásra már nem került sor. Az1979-1989-es id szak kumulált er forráskivonása viszont 2 milliárd dollárt tett ki, ha figyelembe vesszük az 1987-1989 közötti 250 millió dollár pénzt ke formájában bejött m ködötökét is. Az id szak egészét tekintve mintegy 1 milliárd dollár er :- forrásbevonás viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen˙ f 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt. 0 A KÜLFÖLDI FORRÁSBEVONÁS FELHASZNÁLÁSA ÉS ELOSZTÁSA Az 1973-1978-as id szakban fennmaradt a korábbi id szakokra jellemz viszonylag gyors gazdasági fejl dés; a bruttó hazai termék 1979-ben több mint 40%-kal haladta meg az 1972. évi szintet. Az eladósodás 1973-1978 közötti éveiben a bruttó hazai termék átlagos évenkénti növekedési üteme még csaknem 6% volt. Az adósságszolgálati terhek megugrásával párhuza¬ mosan azonban az els kiigazítási id szak éveiben, 1979-1984 között a gazdasági növekedés üteme már jelent sen visszaesett; ezen id szakban a GDP átlagos növekedési üteme 1,8%-ra csökkent. Az 1985-1989-es id szakban a GDP növekedési 0
  7. 7. OUoitpQié üteme még tovább mérsékl dött (átlagosan 1%-ra), majd 1990-1991-ben a GDP már csökkent. Valójában az eladósodás éheinek viszonylag magas növekedési üteme is megtéveszt : a rubelviszonylatú külkereskedelemben elszenvedett hatalmas cserearány-veszteség ellensúlyozását szolgáló többletexport és a belföldi fogyasztás növekedését ugyan lehet vé tev , de a világpiacon leértékel d termelés növekedése áll mögötte. 1991 végén a gazdaság teljesítményei mindössze mintegy 40%-kal haladták meg az 1972. évit, s gyakorlatilag az 1979. évi teljesítménynek feleltek meg. Most, az átalakulás id sza¬ kában kell tehát - a visszaesésben, a fogyasztás csökkené¬ sében, a növekv árakban - megfizetni a korábban elmu¬ lasztott alkalmazkodásért. A jelent s túlelosztás valójában csak az 1973-1978 közötti id szakra érvényes. Ebben az id szakban ugyanis a bruttó hazai termelést lényegesen meghaladta annak belföldi felhasz¬ nálása. Az 1979-1984-es kiigazítási id szakban azonban a belföldi felhasználás és a GDP termelése között már jelent s különbség alakult ki az utóbbi javára; az 1985-1989-es id szakban pedig a GDP termelése és felhasználása az id szak egészét tekintve csaknem azonos mértékben n tt. Ez is azt támasztja alá, hogy az 1973-1984 között keletkezett eladósodás, illetve az alkalmazkodás elmulasztása az eladósodási folya¬ matnak az elindítója. A végs fogyasztás az 1973-1984 közötti években csak egy alkalommal csökkent. A gazdaságpolitika, illetve a politika els számú célja valójában tehát - hol nyíltan, hol burkoltan - a fogyasztás emelése volt. Az ún. kiigazítási szakaszok csak a felhalmozás kisebb-na- gyobb mérték korlátozására, illetve a fizetési mérleg átmeneti, gyors javulását eredményez import visszafogására terjedtek ki. Arra a kérdésre, hogy a küls forrásokat pontosan mire fordították, akkor lehetne részleteiben is válaszolni, ha rendel¬ kezésre állnának a jövedelemáramlásra (flow of funds) vonat¬ kozó hosszú id sorok. Az eladósodás meghatározó éveire azonban a f bb jövedelemtulajdonosok jövedelempozícióját tükröz , megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A jövedelemáramlási folyamatok elemzését nehezíti az is, hogy 1980-1981-ben, a Nemzetközi Valuta Alaphoz való 57
  8. 8. csatlakozás el készítése során olyan politikai állásfoglalás született, amely szerint az akkori politikai vezetésre nézve kedvez tlen, politikai szempontok által motivált döntések követ¬ kezményeit,azaz a költségvetési hiány valós nagyságának elfedése érdekében a küls adósságállomány tényleges nagyságát nem teszik közzé. Ez azt is szolgálta, hogy ezzel ne rontsák az ország külföldi megítélését. Ez a döntés tovább folytatta a korábbi években kialakult gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy a külföldi hitelfelvételeknél a hitelnyújtók részér l igényelt, a magyar gazdaságra vonatkozó információkat csak korlátozottan, illetve a valós adatokat megmásítva bocsátják rendelkezésre. így a küls adósságállományra, az eladósodottság mértékére és az államház¬ tartás adósságára vonatkozóan a ténylegesnél alacsonyabb összegek kerültek nyilvánosságra azzal, hogy a valóságos és a publikált adatok közötti eltérést fokozatosan meg kell szüntetni. Az eltérés fokozatos felszámolása azonban 1989-ig nem történt meg; végül is a valóságos bels és küls adósságadatok nyilvᬠnosságra hozatalára a közelg rendszerváltás el tt, a Parlament 1989. novemberi ülésén került sor. Ha a jövedelmek, illetve a hitelforrások eloszlását és felhasználását vizsgáljuk, akkor a belföldi hitellehet ségek legnagyobb, meghatározó jelent ség felhasználója az állam- háztartás, illetve az állami költségvetés volt. Az 1974-1989-es id szakot - s a jelent is - a költségvetés túlsúlya jellemzi a gazdaságban. A költségvetés szinte rátelep¬ szik a gazdaságra, a keletkezett eredeti jövedelmeknek a piacgazdaságokban szokásosnál jóval nagyobb hányadát kon¬ centrálja és osztja el újra. (Jelenleg a GDP jóval több mint 60%-át; a 70-es, 80-as évtized egyes éveiben több mint 70%-át.) Magyarország esetében a költségvetési deficit viszonylag alacsony lakossági megtakarításokkal, valamint a gazdálkodók bankrendszerrel szembeni nettó eladósodásának folyamatos - a piaci, költségvetési korlát puhaságával is magyarázható - növekedésével (hitelfelvételével) párosult. Ilyen feltételek mel¬ lett az állandósuló költségvetési hiány finanszírozása csak küls forrásból volt lehetséges. Ez határozza meg alapjában az 1974-1989-es id szak egészét. A „stop and go” szakaszok, a rövid távra szorítkozó kiigazítási id szakok és a mesterséges élénkítések egymást 58
  9. 9. váltó éveit egyaránt a viszonylag alacsony megtakarítási hajlandóság, a gazdálkodó szféra nettó eladósodásának viszony¬ lag gyors növekedése jellemezte. A kiigazítási id szakokban csekély mértékben n tt a lakossági megtakarítási ráta, sz kült a vállalati szférának nyújtott hitel. Az egyszint bankrendszer¬ ben, a korlátozott piaci viszonyok mellett a kiigazítási szaka¬ szokban szigorúbbá váló hitelezési feltételek nagyobbrészt a fizetési zavarok növekedésében, az ún. sorban állások emel¬ kedésében mutatkoztak meg. A vállalkozói szféra magatartása azonban alapjában nem változott; az állami támogatásokra, a „korlátlan” felvev képesség rubelpiacra alapozva fenntartotta és b vítette termelését. Az alkalmazkodás szinte kizárólag a készletállomány változására terjedt csak ki: a „stop” id szakban a készletek növekedése lelassult, a „go” id szakban pedig felgyorsult. A gazdaság strukturális alkalmazkodása azonban nem haladt el re. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS* HIÁNYA 14. táblázat Nyilvános hiány Tényleges hiány Tényleges költségvetési hiány a GDP százalékában Eltérés Év (milliárd forint) 1974 3.5 26,7 6.630,2 1975 9,52,9 45,9 43,0 1976 32,8 6,62,5 35,3 1977 3,5 45,5 42,0 7,8 1978 41,5 7,13,5 45,0 1979 3,6 40,0 36,4 5,7 1980 4,5 51,6 47,1 7,1 1981 9,5 40,6 31,1 5,2 1982 12,2 25,1 12,9 2,9 1983 6,1 22,3 16,2 2,5 1984 2,2 2,2 0,2 15,71985 15,7 1,5 1986 41,9 41,9 3,8 1987 34,8 34,8 2,8 1988 9,9 0,79,9 1989 54,0 54,0 3,2 1990 0,01,4 1,4 1991 114,2 114,2 5,0 * A költségvetés szerkezetében több alkalommal is módszertani változások történtek, legutóbb 1986-ban és 1991-ben. A teljes felülvizsgálat és a módszertani egységesítés még nem történt meg. 59
  10. 10. LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK A GDP ÉS A PÉNZJÖVEDELEM SZÁZALÉKÁBAN 15. táblázat Nettó megtakarítás Nettó megtakarítás pénzjövedelem Év GDP 1980 2,3 4,2 1981 2,9 5,3 1982 2,5 4,7 1983 3,3 6,0 1984 3,4 6,0 1985 3,7 6,5 1986 4,5 6,5 1987 3,3 5,0 1988 3,4 5,2 1989 2,8 4,3 1990 5,6* 8,7* 1991 9,6* 14,3* * A megtakarítás a nem pénzintézeti értékpapírokat is tartalmazza. 60

×