Az előadás elhangzott Pécsett, 2016. május 4-6-n a HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II. Neveléstudományi Konferencián

1. HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Interaktív tábla és táblagépes alkalmazások
használata a gyógypedagógiai gyakorlatban
súlyosan-halmozottan sérült gyermekek
fejlesztésében
Aknai Dóra Orsolya
IKT MasterMinds Kutatócsoport

2. IKT-eszközök alkalmazása a
gyógypedagógiában
 A 2000-es évek kezdete óta lassan növekvő
érdeklődés
 Johnson tanulmányában (2014) az iPad-ek
használhatóságát vizsgálta
 Hersch (2014) – kvalitatív értékelési keret az IKT
alkalmazások gyógypedagógiai alkalmazásához
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

3.  A hazai szakirodalom nagyon szegényes.
Virányi néhány tanulmánya,
Győri és munkatársai autizmussal kapcsolatos
kutatásai
Sáringerné 2012-ben a sportmozgások fejlesztő hatását
vizsgálta Wii konzoljáték használatával értelmi
sérültek körében
Szakmai blogok – Szeverényi Irma (Örömpedagógia),
Benedékné Fekete Hajnalka (Tabletek az
osztályban), Aknai Dóra Orsolya (sniikt).
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
IKT-eszközök alkalmazása a
gyógypedagógiában

4. A súlyosan-halmozott fogyatékos tanulók
jellemzői csoportomban
Fogalmi meghatározás
"A súlyos és halmozott fogyatékosság olyan, az
egész élet során fennálló állapot, amelyre
jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása
következtében a speciálisan humán funkciók –
mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az
értelem és az érzékelés – észlelés – minimálisan
két területén súlyos, vagy legsúlyosabb mértékű
zavar mutatható ki.”
2/2005. OM rendelet 3. számú melléklete: A súlyosan és halmozottan fogyatékos
tanulók fejlesztő oktatásának irányelve
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

5. A súlyosan-halmozottan fogyatékosság jellemzői:
 A speciálisan humán funkciók (kommunikáció, beszéd, mozgás, értelem,
érzékelés-észlelés) legalább két területén súlyos, vagy a legsúlyosabb
mértékű sérülés tapasztalható. Egyénenként más lehet a vezető sérülés.
 Csoportom összetétele a sérülések tekintetében igen heterogén.
 Minden egyes gyermekem értelmileg súlyosan sérült (vezető sérülés), s
ehhez különböző szindrómák (Tayby-syndroma), betegségek (Athetosis,
Dysarthrya, Myopia, Strabizmus convergens), epilepszia, másféle sérülések
(törzs- és végtagataxia, ataxia, encephalopathia, siketség, hypothonia) is
társulnak.
 Legfiatalabb tanítványom 8 éves, a legidősebb 21 éves, viszont általános
fejlettségi szintjük az 1-1,5 éves kisgyermek szintjén mozog.
 Fejlődésük minden területen elmarad az életkori sajátosságoktól.
A súlyosan-halmozott fogyatékos tanulók
jellemzői csoportomban
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

6. Affektív terület
 Állandó gondozó otthonbeli gyermekek erősen
hospitalizáltak. Kapcsolataik lazák, az ismert
személyekhez csupán addig kötődnek, míg együtt
tartózkodnak. Csoportban elfoglalt helyüket
általában jellemzi a magányosság, elszigeteltség. A
családban élő gyermekek erősen kötődnek
családtagjaikhoz, nekik szociális kapcsolataik is
magasabb szinten vannak.
 A gyermekek sokszor frusztráltak, toleranciaszintjük
alacsony, az empátiát nem ismerik. Ön-, társ- és
emberismerettel nem rendelkeznek.
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

7. Pszichomotoros funkciók
 Mozgások
 Beszéd
 Kognitív funkciók (figyelem, megfigyelőképesség;
érzékelés-észlelés; emlékezet; képzelet; gondolkodási
funkciók)
 Általános tájékozottság
 Önkiszolgálás
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

8. Fejlesztés
 Sajátos feladat, alapos felkészültséget követel a
pedagógustól
 Prudens közlésként értelmezzük legelemibb
megnyilvánulásaikat
 Fontos feladatunk a kommunikációs csatornák
teljes körű feltárása
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

9. Fejlesztés
 A fejlesztés lehetséges céljai a kognitív funkciók fejlesztése:
• figyelem,
• megfigyelőképesség,
• érzékelés-észlelés,
• emlékezet,
• gondolkodási funkciók,
• beszédfejlesztés,
 valamint az esztétikai, érzelmi és szociális nevelés, mozgásnevelés.
 A értékelés lehetőségei a fejlesztés során:
• Kezdeti megfigyelés célja a helyzetfeltárás -> állandó megfigyelés, feljegyzések
készítése, tevékenységeik fényképezése, filmre vétele, és ezek elemzése
• Figyelemmel kísérjük tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását, önmagukhoz
mért fejlődésüket, a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.
• Állandó megfigyelés, feljegyzések készítése, tevékenységeik fényképezése, filmre
vétele, és ezek elemzése.
 Fejlesztés során folyamatos formáló-segítő értékelést adunk.
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

10. Interaktív tábla használata a fejlesztésben
 Feladatom a gyermekek szűkebb-tágabb környezetének
jelenségeinek, személyeinek, tárgyainak megismertetése
 Témakörök
Család
Iskola
Közlekedési eszközök
Évszakok
Testünk
Állatok
Színek
Időbeli-térbeli tájékozódás
Ünnepek
Világ megismerése
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

11. Interaktív tábla használata a fejlesztésben
Nyugodt tevékenység feltételeinek
megteremtése
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

12. Interaktív tábla használata a fejlesztésben
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
•Érdeklődés fenntartása
•Megismerési kedv felkeltése
•Figyelem tartósságának
elmélyültségének és terjedelmének
fejlesztése

13. Táblaképek a foglalkozásokból
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

14. Táblaképek a foglalkozásokból
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

15. Táblaképek a foglalkozásokból
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

16. HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Táblaképek a foglalkozásokból

17. HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Táblaképek a foglalkozásokból

18. Táblaképek a foglalkozásokból
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

19. Táblaképek a foglalkozásokból
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

20. Megelőző gyakorlati tevékenység
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

21. Táblagépek használata a fejlesztésben
 T1. tanuló
Tizenöt éves, epilepsziás, törzs- és végtagataxiás fiatalember.
Bizonytalan helyzetben test szerte jellemzi a tremor. Az ő számára
nehezített a koordinált finommozgások végzése.
KidsDoodle
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
T1 tanuló rajzainak fejlődése négy fázisban

22.  T2. tanuló
Tizenkettő éves, siket, jobb fülén hallókészüléket viselő, bal
fülével hangokat halló, somatomentálisan retardált (Tayby-
syndroma) kisfiú.
Piano Tiles
Táblagépek használata a fejlesztésben
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

23. HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

24.  T3. tanuló
19 éves, epilepsziás, Athetotikus, kerekes székes fiatalember. Kerekes
székével önálló helyváltoztatásra nem képes. Mozgássérüléséből
adódóan szem-kéz koordinációja kialakulatlan.
PictoVerb
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Táblagépek használata a fejlesztésben

25.  T4. tanuló
20 éves, epilepsziás, ataxiás, kerekes székes, mentálisan súlyosan
sérült fiatalember. Szem-kéz koordinációja kialakulatlan.
Apprende Coloreando
T4 tanuló kézmozgásának finomodása
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Táblagépek használata a fejlesztésben

26. Táblagépek használata a fejlesztésben
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

27. Összegzés és a további kutatás irányai
 Megfigyeléseim eredményei azt mutatják, hogy
• az eszközök alkalmazása pozitív hatások elérésére alkalmas a
vizsgálatba bevont tanulók esetében a kognitív funkciók terén;
• előrelépést mutatnak a szociális, érzelmi élet területén is.
 Mivel kvantitatív vizsgálatok elvégzése meglehetősen
nehéz ezen a területen, ezért mindenképpen további
kutatásokra van szükség további empirikus adatok
gyűjtésére és rendszerezésére, melyek
alátámaszthatják megfigyeléseinket.
HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.

28. HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK II.
Neveléstudományi Konferencia
Pécs, 2016. május 4-6.
Köszönöm a figyelmet!
doraorsolya@gmail.com