Az eseményhatás-elemzés alkalmazási lehetőségeit mutatja be.

1. K I S S D O R I N A
AZ ESEMÉNYHATÁS-ELEMZÉS
M Ó D S Z E R T A N , A L K A L M A Z Á S I L E H E T Ő S É G E K ,
P O L I T I K A I - T Á R S A D A L M I E S E T E K

2. Az eseményhatás-elemzés alkalmazási lehetőségei
Alkalmazási lehetőségek:
• cégspecifikus és gazdaságszintű események (Pl.: összeolvadások és felvásárlások,
eredménybejelentések, adósságproblémák vagy új részvénykibocsátások, valamint a makrogazdasági
tényezők, például a kereskedelmi hiány bejelentései),
• jog és a közgazdaságtan területén a szabályozási környezet változás egy cég értékére gyakorolt
hatásának mérése (G. William Schwert, 1981),
• jogi felelősségi esetekben károk felmérése (Mark Mitchell & Jeffry Netter 1994).
A módszer segítségével egy adott esemény meghatározott időbeli hatását mérhetjük a vállalat részvényének
értékére vonatkozóan.

3. Az eseményhatás-elemzés irodalmi háttere
Szerző(k) Fő vizsgált terület
James Dolley (1933)
első eseményhatás-elemzéssel foglalkozó elemzés,
részvényfelosztás hatása annak nominális árfolyamára
Ray Ball és Philip Brown (1968) keresetek információtartalmának vizsgálata
Eugene Fama et al. (1969)
részvényfelosztások hatásának vizsgálata az egyidejű
osztalékemelés hatásának megszüntetésével
Stephen Brown és Jerold Warner (1980, 1985)
havi időközönként mintavételezett adatok problémái, napi adatok
sajátosságának vizsgálata
G. William Schwert (1981)
szabályozási környezet változásának hatása a cég értékpapír
árfolyamára
Eckbo (1983) felvásárlások és összeolvadások hírének hatása
McQueen és Roley (1993) külkereskedelmi mérleg hiány bejelentésének hatása
Mark Mitchell és Jeffry Netter (1994) károk felmérése jogi felelősségi esetekben
MacKinlay (1997)
eseményhatás-elemzési módszerek áttekintése és
összefoglalása
Marlett és Carl (1999) váratlan események hatásai
Shapiro et al. (1999)
háborús hír befolyása a hadiiparban tevékenykedő vállalatok
árfolyamára
Neely (2005) jegybanki intervenciós döntések hatása

4. Az eseményhatás-elemzés módszertana
Hasznossága abból adódik, hogy a piaci racionalitás mellett egy esemény hatása azonnal megjelenik az értékpapírok árában, így az
esemény gazdasági hatásának mértéke megállapítható a viszonylag rövid idő alatt megfigyelt értékpapírárak felhasználásával. Ezzel
szemben a közvetlen termelékenységgel kapcsolatos vizsgálatok sok időt vagy akár több éves megfigyelést igényelhetnek.
Forrás: Fűrész & Rappai (2020), 8. oldal, 2. ábra

5. Kumulált abnormális hozam
Abnormális hozam
𝐴𝑅𝑖𝑡 =
𝑃𝑖𝑡 − 𝐸(𝑃𝑖𝑡)
𝑃𝑖𝑡−1
= 𝑅𝑖𝑡 − 𝐸(𝑅𝑖𝑡)
𝐶𝐴𝑅𝑖
𝐾,𝐿
=
𝑡=𝐾
𝐿
𝐴𝑅𝑖𝑡
Egy hír gazdaságra gyakorolt hatását ún. abnormális hozamokban
számszerűsítik. A részvények tényleges hozamaiból levonják azokat a
hozamokat, amelyek akkor realizálódtak volna, ha az elemzett esemény
nem következett volna be (normál hozam). Míg a tényleges hozamok
empirikusan megfigyelhetők, a normál hozamokat meg kell becsülni.
Az esemény teljes hatásának mérésére egy adott időszak alatt (az
eseményablakban) az egyes abnormális hozamok összeadhatók, hogy
kumulált abnormális hozamot kapjunk. Ez mutatja meg, hogy az éppen
vizsgált esemény mennyire befolyásolja a hozamok alakulását, majd ezek
milyen gyorsasággal térnek vissza az eredeti állapotukba.
Az eseményhatás-elemzés módszertana
Forrás: Fűrész & Rappai (2020), 8. oldal, 2. ábra

6. Kutatási kérdések
• Országok szerint:
Melyik országban van nagyobb hatása a választási eredményeknek?
• Fejlettség, földrajzi elhelyezkedés szerint:
Befolyásolja az ország fejlettsége és földrajzi elhelyezkedése, hogy az
országgyűlési választások hogyan hatnak az árfolyamokra?
• Politikai ideológia szerint:
Számít az éppen megválasztott párt ideológiája a tőzsdei árfolyamokra
nézve?
• Iparágak szerint:
Milyen hatással van egy-egy iparágra a választások híre az egyes pártok
ideológiai irányzatainak figyelembevételével?
• Környezet szerint:
Egyedi részvényt vagy portfóliót érdemes vizsgálni? Melyikre van
(nagyobb) hatással a választás eredményeinek közlése?
• Ablakhossz:
o Az országgyűlési választások hírének hatására azonosítható egy
egységesen alkalmazható ablakhossz, mely alatt a kumulált abnormális
hozamok nullázódnak?
o Szimmetrikus, vagy aszimmetrikus pre- és post-ablak effektívebb az
általam végzett vizsgálatok esetében?
• Tesztelés:
o eseményhatás-elemzés során számos tesztelési lehetőség
(Hagyományos t-próba, keresztmetszeti t-próba, Patell-teszt, Korrigált
Patell-teszt, Ferdeségre korrigált t-próba, Corrado-rangteszt,
Általánosított rangteszt, Módosított általánosított rangteszt,
Előjelpróba, Általánosított előjelpróba (Fűrész & Rappai, 2022)).
o Az általam elemzésre kerülő hírek esetén mely teszttel milyen
eredményeket kapok, azok mennyiben térnek el egymástól.
• Mintaidőszakra vonatkozó egyenlet:
o A várt hozam kiszámítására számos módszer áll rendelkezésre,
amelyek a pénzügykutatás más területein is közösek
o A mintaidőszakra vonatkozó egyenletek eredményeit össze szeretném
vetni egymással, ezek eredményeiből következtetéseket vonni
Csoportosítási lehetőségek Módszertani kérdések

7. Ablakhossz
• Kevés szakirodalom ír az eseményablak hosszának meghatározásáról,
• A hagyományos vizsgálatok a szimmetrikus pre- és post-ablak hosszt részesítik előnyben,
• A hosszt úgy kell megválasztani, hogy lehetővé tegye az események átfogó megfigyelését, az
esemény hatásainak megfigyelését,
• Lev 18 tanulmány felmérése alapján kimutatta, hogy az eseményablak hossza két naptól egy
évig terjed, és egy kivételével valamennyi tanulmány fix hosszúságú ablakot használt (Lev, 1989
in Fűrész & Rappai, 2020),
• Chang és Chen azt javasolta, hogy az eseményablakok hossza több napig tartson, mivel a piac
folyamatosan reagál a hírekre (Chang & Chen, 1989 in Fűrész & Rappai, 2020)

8. Kettő érdekes példa
Személy Hír Részvény
Elon Musk "Tesla stock price is too high imo" Tesla (TSLA)
Kylie Jenner
"sooo does anyone else not open Snapchat anymore? Or is it just
me... ugh this is so sad." Snap Inc. (SNAP)
Részvény Információszivárgás megléte (pre-és post ablak) A hír hatása (post-ablak)
Elon Musk
Tesla
CAR: 2,79% - 24,35% CAR: -1,44% - (-13.13%)
0
0
Kylie Jenner
Snapchat
CAR: (-1,11%) - 58,18% CAR: (-14,52%) - (-1,54%)
0
0

9. Tesztelés
Teszt Erősség Gyengeség
„Hagyományos” t-próba egyszerű érzékeny a keresztkorrelációra és a
volatilitásváltozásra
Keresztmetszeti t-próba egyszerű nem robusztus
Patell-teszt robusztus az AR eloszlására érzékeny a keresztkorrelációra és a
volatilitásváltozásra
Korrigált Patell-teszt robusztus az AR eloszlására, figyelembe veszi a
keresztmetszeti korrelációt is
túl gyakori a hamis pozitivitás
keresztkorreláció esetén
Ferdeségre korrigált t-próba ferde AR-eloszlás esetén is robusztus érzékeny a keresztkorrelációra
Corrado-rangteszt egyszerű alacsony az ereje hosszú
eseményablaknál
Általánosított rangteszt figyelembe veszi a keresztmetszeti korrelációt, nem
érzékeny a hozamok autokorreláltságára, kezeli a
volatilitásváltozást
meglehetősen sok ad hoc
egyszerűsítést tartalmaz
Módosított általánosított rangteszt lásd Általánosított rangteszt
Előjelpróba robusztus a hozameloszlás ferdeségével szemben gyengébb teljesítményt nyújt hosszabb
eseményablak esetén
Általánosított előjelpróba robusztus a hozameloszlás ferdeségével szemben, kezeli a
volatilitásváltozást
a keresztkorrelációt nem kezeli
Forrás: Fűrész & Rappai (2022), 333-334. oldal, 1. táblázat

10. A mintaidőszakra vonatkozó egyenlet
Holler (2014 ) 400 áttekintett eseményhatás-elemzésből álló mintájában a tanulmányok:
• 79,1%-a a piaci modellt,
• 13,3%-a a piaci-kiigazított modellt,
• 3,3%-a az állandó átlagos megtérülés modellt,
• 3,6%-a a többtényezős modelleket,
• 0,7%-a a CAPM-et használta.
Mivel az abnormális hozam torzítások általában kicsik, a legtöbb
kutató, akit az egyes eseménytípusok gazdasági tartalma érdekel, a
módszertani viták helyett, még mindig a piaci modellt használja.
Ha egy tanulmány mintája nagyrészt kis cégekből áll, a CAPM-ről
megállapították, hogy túl alacsony hozamokat jósol (Banz, 1981 in
eventstudytools.com, é.n.), ami az eseményvizsgálatban felfújt
abnormális hozamokhoz vezet.

11. Szakirodalmak témára szűkítve
Szerző(k) cím modell ablakok hossza szimmetrikus?
Kavita CHAVALI, Mohammad
ALAM, Shireen ROSARIO
Stock Market Response to Elections: An Event
Study Method
piaci modell (market
model)
(-39;+42) (+-41) is-is
Khanifah, Agus Triyani & Suhita
Whini setyahuni
Do Regional Election and Presidential Election
Affect Stock Exchange? An Event Study in the
Indonesian Stock Exchange
piaci kiigazított modell
(market adjusted model)
+-5 igen
Tihana Škrinjarić, Zrinka
Orlović
Effects of Economic and Political Events
on Stock Returns: Event Study of the
Agrokor Case in Croatia
piaci modell (market
model)
+-10 igen
Jeetendra Dangol
Unanticipated Political Events and Stock Returns:
An Event Study
CAPM +-10 igen
Ruffino Ruven, Achsani Noer
Azam
IMPACT OF PRESIDENTIAL ELECTION ON
INDONESIAN CAPITAL MARKET: AN
EVENT STUDY ANALYSIS
átlag kiigazított modell
(mean adjusted model)
(+-10) (+-5) igen
Nicolas Koch,
GodefroyGrosjean, SabineFuss,
OttmarEdenhofer
Politics matters: Regulatory events as catalysts for
price
formation under cap-and-trade
dynamic model selection
(DMS)
(-3;-1) (0) (+1;+3) (-
3;+3)
is-is
Anya Khanthavit
An Event Study Analysis of Thailand’s 2019
General Election: A Long
Window of Multiple Sub-events
átlag kiigazított modell
(mean adjusted model)
+-5 igen
Shahbaz Khan, Razzi Abbas
Jafri Nida Baig, Muhammad
Shaique, Muhammad Usman
Stock index manipulation around election
announcements: evidence from Pakistan stock
exchange
Continuously
compounded (cc) returns
+-5 igen

12. Rövidtáv és/vagy hosszútáv?
Az eseményhatás-elemzés alkalmazása hosszúvátra irányuló módszerekkel együtt

13. Releváns irodalmak
• Ghasseminejad, S., & Jahan-Parvar, M. R. (2021). The impact of financial sanctions: The case of
Iran. Journal of Policy Modeling, 43(3), 601–621.
• Lin, C., Morck, R. (Sonstige beteiligte P., Yeung, B. Y. (Sonstige beteiligte P., & Zhao, X. (Sonstige
beteiligte P. (2016). Anti-Corruption Reforms and Shareholder Valuations : Event Study Evidence from China.
• Wong, W.-Y., & Hooy, C.-W. (2021). Market Response towards Different Types of Politically
Connected Firms during Political Events: Evidence from Malaysia. International Journal of Managerial
Finance, 17(1), 49–71.

14. A pénzügyi szankciók hatása: Irán esete
Részletesen elemzi a pénzügyi szankcióknak a tőzsdén jegyzett vállalatokra gyakorolt hatását. Vizsgálja a politikai
kapcsolatokkal rendelkező és az ilyen kapcsolatokkal nem rendelkező vállalatok reakciójának különbségeit.
Rövidtáv
A vállalat vagy egy iparág elleni közvetlen és
ágazati szintű szankciók jelentős rövid és
hosszú távú negatív AR-t eredményeznek.
A szankciók megszüntetése a
várakozásoknak megfelelően pozitív AR-t
eredményez. A pozitív abnormális hozamok
azonban gyengébbek a mélyen állami
vállalatok esetében.
Hosszútáv
A szankciók a politikailag kapcsolatban
álló cégeket jobban érintik, mint a más
cégeket, tartósan negatív hatással vannak a
nyereségességi mutatókra, és a politikailag
kapcsolatban álló cégek részvényárfolyamai
lassabban pattannak vissza a szankciók
feloldása után.
A pénzügyi szankciókkal sújtott vállalatok
csökkentik tőkeáttételüket és növelik
készpénzállományukat, hogy kezeljék a
kockázati profil érzékelt növekedését.

15. Korrupció elleni reformok és részvényértékelések: Kína esete
Rövidtáv
• Pozitív AR & CAR
• A befektetők arra számítanak, hogy a
fejlettebb intézményekkel rendelkező
tartományokban található vállalatok
nyernek a korrupcióellenes
fellépésből.
Hosszútáv
• A működési teljesítmény
változásának mérésére a vállalat
2013-as eszközarányos
megtérülését mínusz a 2012-es
eszközarányos megtérülését (ΔROA),
valamint a 2013-as árbevétel-
növekedést mínusz a 2012-es
árbevétel-növekedést (ΔSG)
használták.
• Az eszközarányos megtérülés és az
árbevétel növekedésének változására
vonatkozó megállapítások azt
mutatják, hogy a reformok nélkül
Kína lassulása sokkal erőteljesebb
lehetettvolna.

16. Piaci válasz a különböző típusú, politikailag kötődő cégekre
politikai események során: Malajzia esete
Ez a tanulmány a piaci reakciókat vizsgálja négyféle politikai kapcsolatban álló céggel szemben két
politikai esemény – az általános választás és a vezetőváltás – során.
Rövidtáv
A piac mindkét esemény során
negatívan reagált a kormányzattal
kapcsolatban álló vállalatokra, ami
azt mutatja, hogy a piac negatívan
ítéli meg őket a politikai instabilitás
idején.
Az érkező kormányfőhöz
kapcsolódó cégek magasabb
CAR-t regisztráltak, mint a távozó
kormányfőhöz kapcsolódó cégek.
Hosszútáv
A cégek árfolyam/nyereség (PE) és
piaci/könyv szerinti érték (MTB) mutatója
magasabb lenne-e az esemény után egy évvel?
Azt mutatja, hogy a piac azt érzékeli, hogy
a cégek ahol a tulajdonosok személyes
kapcsolatban állnak a politikusokkal
hosszú távon előnyhöz jutnak a
választások után, de rövid távon nem.
Az állami tulajdonban levő cégek viszont
rövidtávon előnyhöz jutnak, hosszabb
távon nem. A vezetőváltás viszont nem
befolyásoló erő hosszútávon

17. Köszönöm a figyelmet!