Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Cecilia Rego: Új kihívások a szőlőültetvényekben

1,106 views

Published on

Published in: Technology
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Cecilia Rego: Új kihívások a szőlőültetvényekben

  1. 1. Új kihívások a szőlőültetvényekbenA szőlő fás megbetegedéseiFeketerothadásAranyszínű sárgaság (fitoplazmás betegség) Cecília Rego Mezőgazdasági Intézet (ISA) Lisszaboni Egyetem Lisszabon Portugália
  2. 2. A portugáliai borvidékek áttekintése XII. A szőlő fás Szőlészeti megbetegedései és BorászatiKonferencia Feketerothadás Aranyszínű sárgaság
  3. 3. Portugália D-Ny-Európában van Éghaljata mediterrán (Csa alosztály - dél és Csb alosztály - észak*) változatos mikroklímájú területekkel Nagyon sokféle talajtípus előfordul itt Szőlőfajtából is sokféle van, ezért egyedülálló borok vannak Földközi‐ tenger*Köppen-Geiger http://www.winesofportugal.info/
  4. 4. Borvidékek Vinho Verde („zöld  Bairrada borvidék borok”) borvidék Estremadura borvidék Douro és Trás‐os‐ Montes borvidék Ribatejo Dão borvidék Terras do Sado borvidék Alentejo borvidék Algarve borvidék Az összes bortermő területen együttvéve közel 8 milliárd liter az éves termelés, amelynek több mint 25%-a exportálásra kerül 68% 33% Vinho Verde, Douro és Egyéb T. Montes, valamint a Dão & borvidékek Alentejo borvidékek
  5. 5. Vinho Verde R Vinho verde Észak-nyugaton van Az Atlanti-óceán felől érkező tengeri széláramlatok befolyásolják az éghajlatot, a hőmérséklet egész évben enyhe Sok a csapadék Az innen származó borokra a magas savtartalom és az ebből fakadó kemény karakter a jellemző
  6. 6. Duoro Douro portói boráról híres, és jó minőségű asztali borokat is készítenek itt UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánították Száraz és nagyon forró a nyár, de a hőmérséklet télen 0ºC alá is süllyedhet A szőlőt keskeny, kőfallal szegélyezett szőlőteraszokra telepítik
  7. 7. Dão Dão Portugália északi részének szárazföldi (nem tengerparti) részén található Hegyláncok veszik körül, amelyek védik a széltől A tél hideg és esős, a nyár forró és száraz A nagy tengerszint feletti magasság lassabb érésmenetet, kellemes savasságot és aromát biztosít a többnyire vörös boroknak
  8. 8. Alentejo Alentejo napsütötte borvidék Portugália déli részén Az éghajlatot egyaránt jellemzik a hideg telek és a forró nyarak A szőlőt változatos talajtípusú dombvidékre telepítik. Portugália „legfiatalabb” borvidéke, ahol nagy népszerűségnek örvendő fehér és vörös asztali borokat egyaránt előállítanak
  9. 9. A portugáliai borvidékek áttekintése A szőlő fás megbetegedései XII.Szőlészeti és BorászatiKonferencia Feketerothadás Aranyszínű sárgaság fitoplazma
  10. 10. Korai tőkeelhalás Feketelábúság betegség Petri betegség – fiatalkoriExkoriózis Esca BotryosphaeriaEutipiózis fajok okozta betegségek Esca
  11. 11. A szőlő fás megbetegedéseinek megoszlása a tünetesszőlőültetvényekben A szőlő fás megbetegedései 40 Előfordulás (%) 30 20 10 0 Botryosphaeriaceae fajok Korai tőkeelhalás Esca Fásrészek részleges elhalása
  12. 12. A szőlő fás megbetegedéseinek előfordulásiaránya a legfontosabb borvidékeken 100 Botryosphaeriaceae Korai Decline Esca Phomopsis fajok tőkeelhalás fajok 80 67 Előfordulási arány (%) 64 55 60 48 47 41 39 40 33 31 30 26 20 18 15 20 10 11 0 Alentejo Dão Douro Vinhos Verdes Borvidékek
  13. 13. Korai tőkeelhalásBotryosphaeriaceae fajok okozta betegségek Esca
  14. 14. Tünetek • levélsárgulás • levélvörösödés • korai tőkeelhalás A beteg növények előfordulása véletlenszerű
  15. 15. Tünetek • csökkent növekedési erély • megrövidült ízközök • ritka lombozat • apróbb, klorotikus (sárguló) levelek
  16. 16. Tünetek • Levélsárgulás • csökkent növekedési erély
  17. 17. Tünetek Korai levélvörösödés májusban/júniusban
  18. 18. Tünetek a fásrészben • Nekrotizálódott, pusztuló gyökerek • Barna edénynyaláb- csíkoltság az alany alapi részén/ oltási keresztmetszetben
  19. 19. A korai tőkeelhalással összefüggésbehozható főbb kórokozók Ilyonectria (Cylindrocarpon) fajok Feketelábúság betegség Phaeomoniella chlamydospora Phaeoacremonium fajok Petri-betegség „Fiatalkori esca”
  20. 20. Ilyonectria (Cylindrocarpon) fajok – Feketelábúság betegség I. crassa I. vitisI. pseudodestructans I. alcacerensis I. robusta I. torresensis Talajból fertőz I. novozelandica I. estremocensisIIyonectria izolátumok morfológiai és genetikai analízise során 12 I. radicicola és 4 I.macrodidyma faj összetételt állapítottak meg.
  21. 21. PhaeomoniellachlamydosporaPhaeoacremonium fajok Különbözőségek és Petri-betegség rokoni kapcsolatok a Ph izolátumok között 100 40 50 60 70 80 90 Ph30 60 66 Ph31 Ph29 Két csoportot képeztek az 44 Ph42 alacsony bootstrap értékek 39 83 Ph43 és az erős törzsfejlődési 48 Ph28 hasonlóság (0,82) alapján 38 Ph26 Ph27 Ph37 24 Ph41 33 Ph36 80 100 12 Ph39 Ph24 60 Alacsony 7 Ph32 változékonyság van a 39 Ph34 Ph35 Pch izolátumok 19 16 Ph38 között Levegőben terjedő 54 44 Ph19 Ph40 fertőző anyag Ph33 Eutypa
  22. 22. Fertőzőanyag-források • Szaporítóanyag előállítás során • Fiatal szőlőültetvények
  23. 23. Nemes Alany- oltóvessző- anyanövények anyanövények Alanyvessző Oltóvessző Áztatás Áztatás RaktárKórokozók kimutatása Oltás Kalluszosodás Oltványiskola Szántóföld Fiatal szőlőültetvények
  24. 24. AnyanövényekFás részek kórokozóinak előfordulása tünetes alanyokonFomitiporia fajokTruncatella fajokPhomopsis (Phom.)fajokBotryosphaeria(Botryosph.) fajokPhaeomoniella(Pa.) fajokIlyonectria fajok 0 20 40 60 80 100 Előfordulás (%)
  25. 25. AnyanövényekFás részek kórokozóinak előfordulása alanyvesszőkben 40 ASZ – Alsó szakasz KSZ – középső szakasz FSZ – Felső szakasz 35 30 25 Előfordulás (%) 20 15 10 5 ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ 0 Phaeomoniella Ilyonectria Botryosphaeriaceae Phomopsis fajok fajok fajok fajok Kórokozók
  26. 26. AnyanövényekFás részek kórokozóinak előfordulása oltóvessző-anyanövényekben 80 70 Előfordulás (%) 60 50 40 30 20 10 0 Ilyonectria Phaeomoniella Phomopsis Botryospaeria fajok fajok fajok fajok Kórokozók
  27. 27. Kórokozók jelenléte miatt fennálló potenciális fertőzési veszélyHűtőkamrák  Metszőolló Víz Oltógép  Paraffin Hajtató ( levegőjében (Áztatótart pengéi kalluszosító)  ály) közeg X (Gramaje és Armengol, 2011) (Cardoso, M. et al. 2012)
  28. 28. Oltványiskola Pal., Botryosph. és Phom. fajok Ilyonectria fajok
  29. 29. Gyökeres oltványokFás részek kórokozóinak előfordulása gyökeres oltványokalanyában 30 Ilyonectria spp. 25 Pa. chlamydospora 20 Előfordulás (%) 15 10 5 0 99 R 110 R SO 4 196-17 1103P 140 Ru Alanyok
  30. 30. Fiatal ültetvényekFás részek kórokozóinak előfordulása fiatal növényekben
  31. 31. A korai tőkeelhalással összefüggésbe hozhatógombák előfordulási gyakorisága Portugáliában(9 éves felmérés) 100 80 Előfordulás (%) 60 40 20 0 Botryosphaeria Ilyonectria Phomopsis Pa. fajok fajok fajok chlamydospora Izolált gombák
  32. 32. Védekezési lehetőségek (javaslatok)a korai tőkeelhalás (YVD)megakadályozása céljából • Vetésforgó alkalmazása az oltványiskolákban. • Alany- és az oltóvesszők melegvizes kezelése oltás előtt vagy gyökereztetés utánoltványiskola (50 – 53 °C-on 30 percig) • Alany és csapvesszők előáztatása gombaölőszeres vízben. • Metszőolló és oltókés folyamatos fertőtlenítése. • Fertőzött anyaültetvények felszámolása. • Kerüljük a szőlőültetvények azonnali újratelepítését! • Magas minőségű, certifikált szaporítóanyag használata.szőlőültetvény • Oltványok gombaölőszeres kezelése (bemártása) ültetés előtt. • Oltványok laboratóriumi vizsgálata véletlenszerűen szedett mintákkal telepítés előtt. • Kerüljük a kórokozók fertőző anyagának agrotechnikai műveletekkel való széthurcolásától. • Az elhalt vagy beteg növényt gyökerestől távolítsunk el és égessünk el. • Számoljuk fel a beteg szőlőültetvényeket!
  33. 33. Korai tőkeelhalásBotryosphaeriaceae fajok okozta betegségekEsca
  34. 34. Fekete kordonkar elhalás (blackdead arm) BDA tüneteiHosszanti fásrész-elhalás
  35. 35. Fásrész-elhalás
  36. 36. Rákos sebek a hajtásokon, egyévesvessző kifehéredése
  37. 37. Fekete kordonkar elhalás(BDA) levéltünetek
  38. 38. Gutaütés (hirtelen elhalás)
  39. 39. Botryosphaeriaceae fajok tenyészetiés konídiumainak mikroszkópi képe ERIC _Eric “B.” stevensii 100 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 Bt.21 64 Bt.22 89 CBS 112553 61 100 Bt.49 33 Bt.40 S. viticola CBS117006 100 Bt.42 Bt.81 34 66 Bt.83 26 Bt.80 Bt.85 Bt.77 19 9 Bt.78 Bt.72 4 Bt.89 30 Bt.90 Bt.61 54 60 Bt.68 1 3 30 Bt.64 19 Bt.60 5 “B. parva” Bt.73 54 42 Bt.74 6 Bt.92 7 1 Bt.55 Bt.75 3 Bt.3 58 37 Bt.13 2 28 Bt.14 9 Bt.6 6 Bt.2 Bt.37 15 Bt.18 9 38 Bt.19 Bt.91 98 Bt.79 Bt.4 17 Bt.7 10 CBS 110301 54 33 Bt.9 Bt.12 CBS 110299 64 100 Bt.69 “B. lutea” Bt.36 98 Bt.1 100 Bt.17 Bt.24 43 Bt.28 Botryosphaeria 20 Bt.52 82 14 Bt.53 Bt.30 48 0 Bt.32 43 Bt.25 Bt.27 Bt.56 fajok 15 82 45 Bt.57 0 Bt.26 6 Bt.46 90 2 Bt.47 CBS 112555 56 0 0 Bt.44 Bt.15 48 17 Bt.35 0 Bt.63 Bt.23 1 Bt.5 34 Bt.20 “B. obtusa” 2 Bt.31 12 Bt.54 2 Bt.62 Bt.33 22 5 5 Bt.34 Bt.41 8 Bt.48 16 Bt.65 Bt.29 14 Bt.86 84 20 Bt.87 100 Bt.38 Bt.70 55 Bt.82 CBS 110302 46 Bt.10 Bt.43 25 40 54 Bt.84 Bt.58 60 100 Bt.71 55 Bt.88 Bt.59
  40. 40. Fekete kordonkar elhalást okozóBotryosphaeriaceae családba tartozógombafajok előfordulási gyakorisága 39 40 36 Előfordulás (%) 30 20 7 10 6 4 2 1 0
  41. 41. A fekete kordonkar elhalást okozóBOT betegség életciklusa… Tavasz Növ. stádium: DMetszés Nyár BBCH 11 Tél
  42. 42. A BOT elleni védekezés alap• Kerüljük a kórokozók fertőző anyagának agrotechnikai eszközökkel való széthurcolását!• Kezeljük a metszési sebeket réztartalmú kenőccsel vagy egyéb sebkezelővel!• Távolítsuk el és égessük is el a metszési nyesedéket. Ne hagyjunk nyesedékhalmokat az ültetvény közelében, hanem égessük el, mert a fertőző spórákat beviszi a szél az ültetvénybe.• A pontos diagnózis érdekében kérjük a tünetes növények laboratóriumi vizsgálatát.• Végezzünk gombaölőszeres kezelést, a Botryosphaeria és Phomopsis fertőzések visszaszorítása érdekében.• Az elhalt vagy beteg növényt gyökerestől kell eltávolítani és elégetni.• Számoljuk fel a hosszú ideje műveletlen szőlőültetvényeket!
  43. 43. Korai tőkeelhalásBotryosphaeriaceae fajok okozta betegségekEsca
  44. 44. Esca levéltünetek
  45. 45. Esca levéltünetei:A főerek közé benyúló sárgulás,nekrózis un. „tigris-foltosság”
  46. 46. Fekete kordonkar elhalás ESCA
  47. 47. Gutaütés
  48. 48. Fekete „himlőfoltosság”
  49. 49. „Amadou” – fehér korhadás
  50. 50. A főbb gombafajok • Phaeomoniella chlamydospora • Phaeoacremonium aleophilum • Fomitiporia mediterranea • Formitiporia punctata Egyéb fásrész-károsító gombák
  51. 51. Esca =Betegségkomplex!A francia modell (Larignon és Dubos, 1997) Egymást követő megtelepedésA fás részek leromlásának elsődleges kórokozói Az ESCA teljes tünetegyüttese Phaeomoniella fajok Eutypa Fomitiporia Phaeoacremonium fajok fajok fajok A fás részek leromlásának másodlagos kórokozói
  52. 52. Különböző kórokozók tenyészetiképe Phaeomoniella Botryosphaeria Phomopsis Truncatella Pestalotiopsis Fomitiporia
  53. 53. A portugáliai borvidékek áttekintése A szőlő fás XII. megbetegedései Szőlészetiés BorászatiKonferencia Feketerothadás Aranyszínű sárgaság
  54. 54. FeketerothadásA betegséget a filoxéra járvány után, a 19. század végénimportált növényi anyaggal hurcolták be Európába Borvidékek a mérsékelt égövben Mediterrán éghajlatú borvidékek: Magas hőmérséklet és bőséges csapadék tavasszal és kora nyáron Napjainkban, számos országban egyike a szőlőültetvényeket fertőző legfontosabb gombás betegségeknek: rontja az egészségi állapotot és akár 80%-os termésveszteséget is okozhat!
  55. 55. Feketerothadás megjelenésPortugáliában• Portugália: első észlelés 2007-ben•Először csak Anadia és Évora közelében•Csak a leveleken fordult elő2010 –ig nem volt újabb tünetészlelés, de Rego C. & Oliveira H. Actas do 7º Simp. de2010-ben-ben néhány jelzés fürtök fertőződéséről Vitivinicultura do Alentejo, 23 a 25 de Maio, Évora, 107-114)
  56. 56. 2011-ben Bairradában, Dãóban és …És nem csak néhány levélfolt, hanem erősfürtfertőzöttség.
  57. 57. Kutatás fejlesztési program(K+F) fázisai.1. Tünetek megismerése Felmérés Tünetek Morfológiai és molekuláris jellemzés Járványtani tanulmányok 1 Növényv Telep és Guignardia bidwellii édőszer piknídium ek ok Phyllosticta ampelicida gyártása 2 Spóracsapdák A betegség elleni Patogenitási vizsgálatok védekezés
  58. 58. Feketerothdás levél tünetektermőtestekkel barnás elhalt foltok középpontjukban kifejlődő piknídiumok
  59. 59. Fekélyes sebek a hajtástengelyen,levélnyélen piknídiumokkal éscirruszokkal
  60. 60. fekélyes sebek a Virágkocsány fürtkocsányon károsodása
  61. 61. A feketerothadás tünetei bogyónkisméretű fehér foltok vöröses barna körkörös(a fertőzés korai szakasza) léziókká válnak piknídiumokkal borított fekete, mumifikálódott bogyó
  62. 62. K + F program2. A kórokozó morfológiai ésmolekuláris jellemzése Felmérés Tünetek Morfológiai és molekuláris jellemzés Járványtani tanulmányok 1 Növényv Telep és Guignardia bidwellii édőszer piknídium ek ok Phyllosticta ampelicida gyártása 2 Spóracsapdák A betegség elleni Patogenitási vizsgálatok védekezés
  63. 63. Morfológiai elemzés Gb1 Gb2 Gb3 Gb4 Gb5 Gb7 Gb8 Gb9 Gb10 Gb11 Gb12 Gb13 Gb14 Gb15 Gb16 Gb17 Gb18 Gb19 Gb20 Gb21 Gb22 Gb24 Gb25 CBS 80Micélium növekedése (mm) 70 60 50 40 30 20 10 0 10°C 15°C 20°C 25°C 30°C 35°C 40°C Hőmérséklet (°C) • Optimális hőmérséklet: 25°C (kivéve a CBS ref. izolátumot) • 10 °C -on nincs növekedés • Összesen 7 izolátum növekedett 35 °C-on.
  64. 64. Molekuláris jellemzésG. bidwelli betegségkomplex 100 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 Gb18 46 Gb22 Gb3 38 41 18 Gb5 Gb14 • 31 48 Gb10 G. bidwellii izolátumok két csoportba 33 48 Gb25 Gb20 tartoznak Gb16 [ISSR (“Inter-Single Sequence Repeat”) 41 42 Gb19 Gb21 markerek] 100 Gb24 Gb12 • 36 Gb9 A CBS 111645 referencia izolátumok nem 81 18 16 Gb11 tartoznak egyik csoportba sem. 41 42 Gb13 Gb4 Gb1 32 48 69 Gb2 52 Gb7 Gb15 30 Gb17 Gb8 CBS 111645
  65. 65. Patogenitási vizsgálatokLappangási időszak • Lappangási időszak: 9–14 nap • Visszaizolálás: 100%. 16 Lappangási időszak (napok) 14 12 10 8 6 4 2 0 Izolátumok
  66. 66. K + F program3. A betegség járványtana Felmérés Tünetek Morfológiai és molekuláris jellemzés Járványtani tanulmányok 1 Növényv Telep és Guignardia bidwellii édőszer piknídium ek ok Phyllosticta ampelicida gyártása 2 Spóracsapdák A betegség elleni Patogenitási vizsgálatok védekezés
  67. 67. A betegség életciklusa… Tél Piknídiumok a gazdanövényben (mumifikálódott bogyók - a növényen/a talajon) Tavasz Ősz Piknídiumok konídiumokkal
  68. 68. Miért terjed a feketerothadás betegség? A fertőző anyag felszaporodása miatt? Azért, mert a kórokozó könnyebben tud fertőzni? Azért, mert a fertőzés számára kedvezőbbek a feltételek? Az éghajlatváltozás miatt? Azért, mert csapadékosabbak lettek a tavaszok? Azért, mert változások történtek a szőlőültetvények agrotechnikájában? A megváltozott (célzottabbá vált) gombaölőszer-használat miatt?De a növekedés nagyon különböző éghajlati viszonyok mellett isbekövetkezik!
  69. 69. A feketerothadás elleni védekezéslehetőségei• Számoljuk fel az elhagyott szőlőültetvényeket!• Metszésnél távolítsuk el a fertőzött növényi maradványokat.• Rügyfakadás előtt művelő eszközzel forgassuk a talajba a mumifikálódott bogyókat, vagy mulcsozással fedjük le őket . Ha az előző tenyészidőszakban súlyos fertőzés volt ,rendkívül fontos az áttelelt fertőzőanyag tömeg csökkentés.• A hatékony gyomirtás és a megfelelő talajművelés csökkenti a levegő relatív páratartalmát és segíti a levelek felületének gyorsabb leszáradását. (mérsékeli a gomba terjedését).• A szellős lombozat biztosításával lerövidíthető a levélnedvesség időtartama.• Kerüljük a gépi metszést és betakarítást .
  70. 70. A portugáliai borvidékek áttekintése A szőlő fás XII. megbetegedéseiSzőlészeti és BorászatiKonferencia Feketerothadás Aranyszínű sárgaság
  71. 71. Aranyszínű sárgaság fitoplazma (Flavescens doreé)Az aranyszínű sárgaság (FD) a legfontosabb fitoplazmás szőlőbetegség – mely A2-es besorolású zárlati károsító az EPPO szerint A fő gazdanövény a Vitis vinifera, de a V. Riparia is fertőződhet természetes úton A kórokozó átvitele: Scaphoideus titanus (kabóca) Gyors terjedés a szőlőültetvényen belül: Járványos megbetegedés, amely komoly gazdasági jelentőséggel bír
  72. 72. Korai tünetek:tavasszalaz előző évben rosszulfásodott , beéretlenveszőkből vékony ,gumiszerű hajtások törnekelő. João Garrido, EVAG
  73. 73. Korai tünetek: • Virághervadás • Hiányos bogyókötődés João Garrido, EVAG
  74. 74. Nyáron látható tünetek (július/szeptember) Fonáki rész felé sodródott leveleksárguló/fémes felszín A levélszélek besodródása.Megrövidült ízközök, tetőcserépszerűen rendeződött levélállás. Jorge P.N. Costa, DRAP Norte
  75. 75. Nyár (július/szeptember)elhalások a főerek mentén (fehér fajtáknál) Jorge P.N. Costa, DRAP Norte
  76. 76. Nyár(július/szeptember) A levéllemez vöröses elszíneződése kék fajtáknál Jorge P.N. Costa, DRAP Norte
  77. 77. A késői fertőzések nyomán a fürtök barnulnak és zsugorodnak, miközben a virágkocsányok elszáradnak.
  78. 78. A bogyók barnulnak és összeszáradnak miközben a fürt és bogyó kocsányok elszáradnak.DRAP Centro
  79. 79. Portugáliában... • A Scaphoideus titanus megjelenése (Ball) 1999-2000 • Országos felmérés az S. titanus előfordulására és a FD fitoplazma 2001 kimutatására • S. titanus terjedésének növekedése 2006-2007 • FD fitoplazma kimutatása
  80. 80. Scaphoideus titanus kabócaa FD vektora Tojások áttelelő stádium patogenitás Lárvák A lárvák és a a kifejlett rovarok egyaránt képesek az FD fitoplazma felvételére A fertőzőképesség fennmarad a rovar teljes életciklusában Nem bizonyított a kifejlett rovarról a tojásra való átvitel Kifejlett rovarok
  81. 81. Portugáliában a S. titanus-nak éventeegy nemzedéke vanFejlődési  Augusztu Szeptemb Március Április Május Június Júliusstádium s erKifejlettrovarokTojásokLárva-stádium Felvételi időszak : 7-8 nap, esetenként 4 nap Lappangási időszak: 31-40 nap Átvitel: 37-42 nap mindegyik esetében
  82. 82. FD terjedés módja • Az aranyszínű sárgaság (FD) fertőzött szaporítóanyaggal és a kabóca vektorral terjed. • Lokális terjedése a repülő vektorral (S. titanus) rendkívül gyors (évente 5-35 km) (Portugáliában). • A fitoplazma nagy távolságra fertőzött szaporítóanyaggal hurcolható el. • A vektor (tojás alakban ) és a fitoplazma tünetmentes vesszőkben telel.
  83. 83. A Scaphoideus titanus (Ball) terjedése (Csapdákkal befogott egyedek száma) 350 A csapdákkal befogott egyedek száma 300 250 200 150 100DRAP Norte, DRAP Centro, DGAV 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 évek Adatforrás: DGAV-MAMAOT északi rész központi rész Madeira
  84. 84. Aranyszínű sárgaság FD felderítéseredménye Az FD sikertelen kimutatása Az FD sikeres kimutatása 2006-2009 2006-2012 Adatforrás: DGAV. MAMAOT.
  85. 85. SCATI egyedek számának alakulásaA 2006-2012 között végzett FD felderítés 25 North rész Északi Center rész Központi Csapdázott egyedek száma 20 15 10 5 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek
  86. 86. Növény-egészségügyi intézkedések• Az EPPO szőlőre vonatkozó minősítési ajánlása megfelelő alapot nyújt a fitoplazmamentes ültetési anyag előállításhoz.• Ültetvények létesítése előtt figyelembe kell venni a fajták fitoplazmákkal szembeni eltérő érzékenységi szintjét.• A rovarvektor SCATI elleni védekezés lehetőségei:(i) A metszési nyesedék elégetésével és rügyfakadás előtti paraffinolajos lemosószerek alkalmazásáva lelpusztíthatók a rovartojások.(ii) (ii) egy vagy két vegyszeres lárvák elleni vegyszeres védekezés, 30 és 45 nappal az első lárvakelés után, majd egy újabb kezelés a kifejlett rovarok ellen.• A fitoplazmák elpusztíhatók a fertőzött fás részekből a nyugalmi állapotú vesszők melegvizes kezelésével (45 °C-on 3 órán át vagy 50 °C-on 40-60 percen át áztatva a vesszőket).• Ezeknek a kezeléseknek a hatékonysága azonban növényvédelmi karantén célzattal nem kellően bizonyított.
  87. 87. Köszönöm a figyelmet! Cecília Rego Lisszabon, Portugália

×