Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Madarak vándorlása - #SciChallenge2017

8,832 views

Published on

#SciChallenge2017
A madarak mindig is köztünk éltek, de a legtöbben mégsem tudnak róluk semmit. Ebben a projektben összefoglaltam a vándorló madarak utazásának fázisait. Utánanéztem, hogy miért is indulnak útnak, hogyan tájékozódnak, továbbá még számos további érdekes részletre világítottam rá az előadásban. Külön figyelmet szenteltem a rengeteg veszélynek, melyek máig megnehezítik tollas barátaink életét. Az előadásom célja, hogy egy átfogó képet nyújtsak a vándormadarak életének eme fontos mozzanatáról.

Published in: Education
  • Be the first to comment

Madarak vándorlása - #SciChallenge2017

  1. 1. A madarak vándorlása Készítette: Nagy Bianka
  2. 2. A vándorlás története A madarak már valószínűleg már a kréta korban is vándoroltak. Ezt megkövült maradványok is bizonyítják. A madarak költözése legnagyobb valószínűséggel a trópusokon alakult ki. Az európai madarak költözésének mostani formája körübelül 15 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak után fejlődött ki.
  3. 3. Mi is a madárvonulás? A madárvonulás tulajdonképpen egyes madárfajok populációjának évente ismétlődő vándorlása. A madarak közel 150 millió éves evolúciója során, már többször is kialakult.
  4. 4. Népi hiedelmek A nyáron előforduló madarak télre eltűnnek, más fajok érkeznek, majd tavasszal újra visszacserélődnek. A madárvonulást sokáig nem ismerték fel. Különböző népi hiedelmek, elméletek alakultak ki magyarázatként.
  5. 5. Egy népszerű elmélet a hibernáció volt, melyet Arisztotelész is feltételezett. Ezt az elméletet Spallazani cáfolta meg kísérletével: a hidegnek kitett fecskék már 14oC-on elpusztultak. A középkorban elterjedt az alámerülési elmélet, mely elsősorban a fecskékre specializálódott. Eszerint a madarak a nádasokban gyülekeznek, bánatos dallal búcsúznak a napfénytől, majd a víz alá merülve egy láncot alkotnak úgy, hogy bekapják az előttük lévő lábát.
  6. 6. Az elmélet fő népszerűsítője Olaus Magnus svéd érsek volt. Az elképzelést Jenner döntötte meg: víz alá merített egy sarlósfecskét, amely perceken belül elpusztult. II. Frigyes német-római császár volt az, aki felismerte a vonulás okait.
  7. 7. A vonulás okai Szárnyas barátainkat több külső és belső tényező is befolyásolja. Vannak hormonális okai is. Minden állatban egy cirkaannuális időérzék lapul, ami alapján a költöző madár mindig tudja mi a dolga. A madárvonulás fontos jellemzője az éves szezonalitás, amelynek oka az elérhető táplálék mennyiségének változása, a nappalok hosszának rövidülése, illetve hosszabbodása.
  8. 8. Felkészülés az útra A sikeres utazáshoz komoly előkészületek kellenek. A két legfontosabb tényező a megfelelő tollazat és a „toló erő” előteremtése. A madarak levedlik tollaikat, akár egy turnusban, akár fokozatosan. Ilyenkor kis időre röpképtelenné válnak. Mivel rengeteg energia szükséges az utazáshoz, így előtte minden madár felhízlalja magát, egyesek akár megkétszerezik tömegüket. De ennek ellenére legtöbbjüknek az utazás során minden nap szükséges táplálkozni.
  9. 9. A vonulás menete A madárvonulás kezdete, időtartama, útvonala fajonként és populációnként eltérhet. Az európai madarak 3 nagy költözési irányt követnek: délnyugat felé, egyenesen dél felé és délkelet felé. Sok faj ezektől különböző irányt követ, illetve a fajok különböző populációi is repülhetnek eltérő irányokba, mivel a madarak nem egy megadott útvonalon közlekednek, hanem széles sávban, ami néha összeszűkül. A visszaút a költési ösztön miatt általában gyorsabb.
  10. 10. A vonulás rendkívül veszélyes, a vadászat például a mediterrán térségben igen gyakori, évente megtizedeli az itt elvonuló fajokat. Egyes fajok csapatban, míg mások egyedül vagy kisebb csoportokban repülnek. A csapatban vonulók alkothatnak légi alakzatokat. Ezek közül a legismertebbek a V-alak és a ferde vonal. Ezekben az elől lévők hasítják a levegőt a hátsók számára. A madarak néha váltogatják a vezetőket.
  11. 11. A vonulók többsége a sötétség híve, melynek ésszerű okai vannak: 1. Ha éjjel repülnek, akkor nappal tudnak táplálkozni. 2. Éjjel hidegebb van, sűrűbb a levegő, amihez kevesebb energia kell. 3. Nem melegednek túl, így a folyadékveszteség is kisebb. 4. A légmozgás is alábbhagy. De nem minden madár kedveli ezt. A gólyák a talajból felfelé áramló meleget használják fel.
  12. 12. A madarak vonulását több tényező is befolyásolhatja. Ezek közül jelentősebbek az időjárás (különösen a rövidtávú vonulókra hat) és az éghajlatváltozás.
  13. 13. Tájékozódás Mint láttuk a madarak többsége éjszaka vonul, így a legkézenfekvőbb megoldás az asztrológia számukra. Kiolvassák a csillagok állásából a helyes irányt. A madarak jövője a csillagokban rejlik, ugyanis aki „analfabétaként” tekint fel az égre, az nem találja meg a helyes utat. A madaraink viszont értenek a csillagokhoz, így gond nélkül bízzák magukat az izzó égitestekre. A nappal vonulók számára a Nap mutatja a helyes útirányt.
  14. 14. Persze nem csak ez alapján érzékelik a helyes irányt. Szemükkel az alattuk mozaikként elterülő tájat is pásztázzák. Emellett képesek érzékelni a mágneses erővonalakat, ami egy igazán hasznos képesség, hiszen nem áll rendelkezésükre GPS, melynek segítségével meghatározhatnák helyüket.
  15. 15. Veszélyek Sajnos a vándorlás rengeteg veszélyt rejt magában. A veszélyeztető tényezők egyike az élőhelyek eltűnése, a megmaradt területek feldarabolódása. A globális felmelegedés egy hatalmas probléma elé állítja a vándorokat. Másrészt az állományt évről-évre megtizedeli a vadászat, valamint a táplálék mennyiségének drasztikus csökkenése. Egyes országokban a csapdázás, máshol a hálós befogás elterjedtebb.
  16. 16. A villanyvezetékek is komoly veszélyforrást jelentenek. Bár már egyre több helyen igyekeznek tenni a balesetek ellen. A repülőgépekkel való ütközés is nagy probléma, főleg mióta megjelentek a sugárhajtású repülőgpek. Sajnos ez az embereket is sújtja, mert sokszor a hajtóművek leállnak és a gépek lezuhannak.
  17. 17. Gyűrűzés Ma már a világ minden táján vannak gyűrűző állomások. A gyűrűzés segítségével rengeteg következtetést vontak le a tudósok a költözéssel kapcsolatban. A gyűrűzést egy dán tanárnak, Hans C. Mortensennek köszönhetjük, aki 1899- ben sorszámmal ellátott fémgyűrűkkel jelölt meg 165 db seregélyt. Meglepődve tapasztalta, hogy következő évben viszontlátott néhányat. Ma már Európában évente akár több százezer madarat gyűrűznek meg.
  18. 18. A madárvonulás feltárása A megfigyelés többféleképpen történhet. A legrégibb módszer a terepi bejárás, mikor csak egyszerűen útra kelünk és távcsövekkel figyeljük a madarakat. Szervezett megfigyelésekkor előre eltervezett stratégia alapján járják be az adott területet. Közvetlen megfigyeléseknél más tudományoknál alkalmazott eszközöket vetnek be, ilyen például a meterológiai radar. A legmodernebb módszer a műholdas helymeghatározó.
  19. 19. Források http://mimicsoda.hu/cikk.php?id=768 http://www.origo.hu/tudomany/20071002-iranytu-az-agyban-az-allatok- tajekozodasa-a-termeszetben.html http://www.ng.hu/Termeszet/2004/04/A_vandormadarak_navigaciojanak_tit ka https://hu.wikipedia.org/wiki/Mad%C3%A1rvonul%C3%A1s http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/jon-a-huvos-vonul-a-madar http://www.europamadarai.hu/?page_id=15 http://zoldhullam.blog.hu/2017/01/07/koltozo_madarak_tunhetnek_el_a_kli mavaltozas_miatt http://madarbarat.5mp.eu/web.php?a=madarbarat&o=GR10xjqRik

×