Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Téli takarítás – nem tudom miért, de én

87 views

Published on

Téli takarítás Nem tudom, miért, de én egyszerűen szeretem a Telet… azt az igazit… a fehér hótakaróval borított környéket, az utakat, a hó súlyától meggörnyedve lehajló bokrokat. A tiszta fehérséget… és persze csak addig, amíg tiszta.. a sáros, latyakos , hideg, szeles, rámfröcskölőautós telet nem szeretem, sőt ki nem állhatom.
Én is autós vagyok, mindennap beleülök, viszem magam a céljaimhoz árkon, bokron, tócsákon keresztül.

A probléma ott kezdődik, amikor reggel csak egy fehér pamacs van az autóm helyén, és én véletlenül a karácsonyi ajándékba kapott, és nagy becsben tartott hófehér kapucnis, nagyon trendi steppelt kabátomban vagyok, amit csak tisztes távolból minden kosztól lehet eredeti, hódító kinézetű állapotában megtartani.

És persze előkerül a kissöprű, a flakon a jégolvasztó trutyival, és kezdem kiásni az autót az általam annyira szeretett fehér hótakaró alól. És nem érem el az ablak másik felét és nem érem el az ablaktörlőt, hogy kitámasszam, ha tartom a 10 centis távolságot az autóm erősen mocskosnak tűnő oldalától…aztán egy véletlen pillanatban megtörténik, a hasamon, vagyis a gyönyörű fehér kabátomon hatalmas, vizes, enyhén sárgás folt éktelenkedik, a kabát újjáról, a könyökéről már nem is beszélve.

Na itt szakad el a cérna... Már nem is akarok autóba ülni, Floridában szeretnék lenni egy napos tengerparton, pálmákkal körített nyugágyon heverészve. Na de kit érdekel, hogy én mit akarok??

Az már csak hab a tortán, hogy épp amikor befelé indulok kabátot cserélni, a szomszéd kárörvendve megáll előttem, és negédes mosollyal közli... ugye mondtam, hogy vegyél bérletet az EZ parkoló garázsába…



Published in: Travel
  • Login to see the comments

Téli takarítás – nem tudom miért, de én

  1. 1. Téli takarítás  Nem tudom, miért, de én egyszerűen szeretem a Telet… azt az igazit… a fehér hótakaróval borított környéket, az utakat, a hó súlyától meggörnyedve lehajló bokrokat. A tiszta fehérséget… és persze csak addig, amíg tiszta.. a sáros, latyakos , hideg, szeles, rámfröcskölőautós telet nem szeretem, sőt ki nem állhatom.   Én is autós vagyok, mindennap beleülök, viszem magam a céljaimhoz árkon, bokron, tócsákon keresztül. A probléma ott kezdődik, amikor reggel csak egy fehér pamacs van az autóm helyén, és én  véletlenül a karácsonyi ajándékba kapott, és nagy becsben tartott hófehér kapucnis, nagyon trendi steppelt kabátomban vagyok, amit csak tisztes távolból minden kosztól lehet eredeti, hódító kinézetű állapotában megtartani. És persze előkerül a kissöprű, a flakon a jégolvasztó trutyival, és kezdem kiásni az autót az általam annyira szeretett fehér hótakaró alól. És nem érem el az ablak másik felét és nem érem el az ablaktörlőt, hogy kitámasszam, ha tartom a 10 centis távolságot az autóm erősen mocskosnak tűnő oldalától…aztán egy véletlen pillanatban megtörténik, a hasamon, vagyis a gyönyörű fehér kabátomon hatalmas, vizes, enyhén sárgás folt éktelenkedik, a kabát újjáról, a könyökéről már nem is beszélve. Na itt szakad el a cérna… Már nem is akarok autóba ülni, Floridában szeretnék lenni egy napos tengerparton, pálmákkal körített nyugágyon heverészve. Na de kit érdekel, hogy én mit akarok?? Az már csak hab a tortán, hogy épp amikor befelé indulok kabátot cserélni, a szomszéd kárörvendve megáll előttem, és negédes mosollyal közli… ugye mondtam, hogy vegyél bérletet az EZ parkológarázsába…

×