BpSM 2013.12. - Markó Ferenc: Biometrikus azonosítás Afrikában

702 views

Published on

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
702
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
310
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

BpSM 2013.12. - Markó Ferenc: Biometrikus azonosítás Afrikában

  1. 1. Biometrikus azonosítás Afrikában Ferenc Dávid Markó Central European University Department of Sociology and Social Anthropology
  2. 2. Brit gyarmati Szudán: 1899-1956 Független Szudán: 1956 Első polgárháború: 1955-1972 Második polgárháború: 1983-2005 2 millió halott, 4 millió menekült Átmeneti időszak: 2005-2011 Dél-Szudán: 2011-
  3. 3. án (becsült) számokban ármazó állami bevételek aránya: anság: lettartam: ágyi halálozás: űen beoltott csecsemők aránya: iskolába járó gyerekek aránya: 1546$ (~2500$) 98% 73% (női: 84%) 59 év 2054 / 100.000 17% 37.5% (lányok: 27%)
  4. 4. Yidai menekülttábor: 80.000-100.000 menekült, az UNHCR kísérleti projektje a tábor teljes lakosságának biometrikus regisztrációja, siker esetén a világ legtöbb menekülttáborában be akarják vezetni - előnyök: költséghatákony, egyenlő redisztribúció, a digitális térképekkel összekötve rengeteg információ betegségekről, logisztikáról stb - hátrányok: adatkezelési gyakorlat, törvényi háttér teljes hiánya, hosszú távok konzekvenciák az egyének szempontjából, megerősíti a “menekült nem teljes értékű ember” mentalitást, technológiai cégek imázskampánya, miközben új, kevésbé megbízható technológiákat próbálnak ki zavartalanul
  5. 5. Választók regisztrálása Kenyában, 2013. Az afrikai választások költségei exponencálisan nőnek (Kongó 360 millió $, ebből 58 millió a biometrikus rendszerekre, Ghána 124/76, Kenya 293/~100). A kenyai választás 20$-ba került szavazatonként (átlagos európai költség 1-3$/szavazat) A szerződések, üzleti érdekre hivatkozva, itt is titkosak
  6. 6. - Technológiai cégek hármas haszna: - (1) Afrika, mint kísérleti laboratórium (új technikák, új rendszerek, új adatbáziskezelési-gyakorlatok) - (2) Imázskampány része, sok költség elszámolható segélyként vagy szociális hozzájárulásként - (3) A mindenkire kiterjedő adatbeviteli gyakorlat miatt (személyi igazolványok, menekülttáborok) és a tisztázatlan jogi helyzet miatt hatalmas profit, ráadásul az esetek többségében nagyon hosszú távú és egyoldalú szerződésekkel

×