Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
„„PAKS-NEHÉZ”PAKS-NEHÉZ”
ENERGIAPOLITIKAENERGIAPOLITIKA
„Áramot ilyen áron?” konferencia
Antal Attila
2014. április 22.
TémakörökTémakörök
I. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajogra
II.Paks 2 jogalkotási kockázatai
III. Paks ...
I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Ne...
I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Es...
I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Pa...
II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai
Paksra szabott Atomtörvény
 Eredeti: „7. §(2) Új nukle...
II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai
A nyilvánosság folyamatos korlátozása és az engedélyezé...
III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
Az EU energiapolitikája
 Lisszaboni Szerződés: az energiaügyek fontossága...
III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
EURATOM-szerződés
 „Velünk élő” alapító szerződés.
 Nem épít ki jelentős...
III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
Tiltott állami támogatás
 „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a b...
IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
 A „Paks-nehéz” jogalkotás és energiapolitika súlyosan torzítja a
jogrendszert és ...
Köszönöm a figyelmet!
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Paks-nehéz energiapolitika_Antal Attila

2,723 views

Published on

Az előadás azt a folyamatot kívánja bemutatni, ahogyan az új paksi blokkok kényszerpályára állították a hazai energetikai jogalkotást és energiapolitikát. Sem 2009-ben (amikor a parlament elvi hozzájárulást adott a bővítés előkészítéséhez), sem 2014-ben (amikor az új blokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések megszülettek) nem a szakmai realitások és az alapvető jogalkotási szabályok betartása volt a vezérfonala a kormányzatnak. A hazai energiapolitika és a hozzá kapcsolódó jogalkotás tehát „Paks-nehéz” volt az elmúlt 5 évben. Ennek súlyos energiapolitikai, környezetpolitikai hatásai vannak. Bár a 2030-ig tervező Nemzeti energiastratégia – Paks mellett – számolt a megújuló energiával, mára azonban úgy tűnik, hogy közpolitikai szempontból Paks2 gyakrolatlailg megfojthatja a megújulós célkitűzéseket. Ennek mindenképpen igen erős jogi és politikai következményei lesznek az EU vonatkozásában. Ezért az előadás EU-jogi szempontból is elemezi a megkötött szerződéseket (Paks2-alapszerződés, hitelszerződés) és azok lehetséges hatásait.

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Paks-nehéz energiapolitika_Antal Attila

  1. 1. „„PAKS-NEHÉZ”PAKS-NEHÉZ” ENERGIAPOLITIKAENERGIAPOLITIKA „Áramot ilyen áron?” konferencia Antal Attila 2014. április 22.
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Paks 2 hatása a magyar energiapolitikára és energiajogra II.Paks 2 jogalkotási kockázatai III. Paks 2 és az EU-jog IV. Következtetések
  3. 3. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra  Nemzeti Energiastratégia 2030 (2012): Atom- Szén-Zöld forgatókönyv.  Az atomenergia hosszútávú fenntartása az energiamixben.  Az állami szerepvállalás erősítése és a jövőbeni államosítás megalapozása: „ Az állam prioritásait ma elsősorban – az Európai Unió előírásaihoz alkalmazkodva – szabályozási eszközökkel tudja érvényesíteni. A jogi és gazdasági feltételek koherenciájának biztosítása önmagában nem elégséges eszköz a közjó és a nemzeti érdek hatékony érvényesítéséhez.”
  4. 4. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra  Eszközök: energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás.  Megújuló energia aránya a primerenergia- felhasználásban 7%-ról 20% közelébe emelkedik 2030-ig.  Van zöld forgatókönyv.
  5. 5. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
  6. 6. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra  Paks 2 gyakorlatilag megfojtja a hazai megújuló szektort (beruházásokat, jogalkotást).  Az engedélyezési eljárás nem egyszerűsödnek.  Paks 2 kiemelt jogalkotási és hatósági helyezte.  Paks 2 és a hozzá kapcsolódó rezsicsökkentés az ugródeszka a masszív államosításhoz.  Magyarország gyakorlatilag szembemegy saját energiapolitikai célkitűzéseivel és jogalkotási szabályaival.
  7. 7. II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai Paksra szabott Atomtörvény  Eredeti: „7. §(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”  A 2011. évi LXXXVII. törvény nyomán: „7. § (2) Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”  Ezzel lényegében utóbb teremtették meg a paksi paktumot megalapozó 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat jogi alapját: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján… a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.”
  8. 8. II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai A nyilvánosság folyamatos korlátozása és az engedélyezési eljárások megkönnyítése  2010 május, június – állami vagyonnal gazdálkodás körében nem kötelező a nyilvános versenyeztetés.  2010 augusztus – az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokat kifejezett közfeladatot ellátó szervként való meghatározásának törlése.  2011 július – minősített közbeszerzés esetén teljes titkosság nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva.  2011 – a paksi biztonsági övezet jelentős csökkentése.  2012 április – a kiemelt jelentőségű beruházások esetén jelentősen rövidülnek a környezetvédelmi engedélyezési eljárások, s ezzel párhuzamosan meghosszabbodnak a nukleáris szakhatósági eljárások.
  9. 9. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
  10. 10. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog Az EU energiapolitikája  Lisszaboni Szerződés: az energiaügyek fontossága (176 A. cikk).  Célok: a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.  Az intézkedési keretet az Európai Parlament és az Európai Tanács állapítja meg rendes jogalkotási eljárás keretében.  Ezek az intézkedések azonban nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét.  De: a tagállamokat is kötik a közös energetikai rezsimek (megújulós célkitűzések – 20/20, 30/30, liberalizáció etc.). Paks 2 pedig üti ezeket.
  11. 11. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog EURATOM-szerződés  „Velünk élő” alapító szerződés.  Nem épít ki jelentős garanciarendszert és a nyilvánosság biztosítása szinte semmilyen hangsúlyt sem kap.  De: 41. cikk „Az e szerződés II. mellékletében felsorolt ipari tevékenységeket folytató személyek és vállalkozások közlik a Bizottsággal az olyan új létesítményekre, valamint kiegészítő létesítményekre vagy átalakításokra vonatkozó beruházási projekteket, amelyek jellege és mérete megfelel a Tanács által a Bizottság javaslata alapján megállapított feltételeknek.”  Plusz: engedélyhez között fűtőanyag-szállítás.  De: az EU-ban közvetlenül is érvényesülnek az Aarhusi Egyezmény vívmányai.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről.  A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv.  Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre történő alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet.
  12. 12. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog Tiltott állami támogatás  „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” (Az EU működéséről szóló szerződés 107-109. cikk).  Szigorú ellenőrzés, de vannak kivételes és rendkívüli esetek (pl. megújuló energiák támogatása, pénzügyi és gazdasági válság).  Paks 2 esetében a projektfinanszírozás és állami támogatás kettősségére épülő kereskedelmi modell tekinthető reális lehetőségnek (REKK-tanulmány).  Brit-példa (garantált átvételi ár).  Mindenképpen szükséges lesz Paks 2 esetében a megtermelt áram kötelező átvétele: 4. cikk (4) bek. „A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram- termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára elfogadhatóak legyenek.”
  13. 13. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések  A „Paks-nehéz” jogalkotás és energiapolitika súlyosan torzítja a jogrendszert és olyan energiapolitikát kényszerít az országra, amely ütközik az EU célkitűzéseivel.  Projektre-szabott jogalkotás.  Korrupciós kockázatok.  A „jó kormányzás” teljes csődje (Worldwide Governance Indicators):  Voice and Accountability  Political Stability and Absence of Violence  Government Effectiveness  Regulatory Quality  Rule of Law  Control of Corruption
  14. 14. Köszönöm a figyelmet!

×